Hirtelen „megnőtt” a szavazók létszáma Csanádpalotán a választás előtt

156-tal nőtt a szavazásra jogosultak száma április 3. óta, nem csak Debreczeni István bukott nagyot, hanem a mögötte álló jelöltek is. Herczeg Sándor politológus elemzése a tegnapi választásról.

A tegnapi, Csanádpalotán megrendezett időközi polgármester- és képviselőválasztás több szempontból is figyelemre méltó. Az első és legfontosabb az, hogy a voksolásra bő egy hónappal a parlamenti választások után került sor, a második pedig az indulók személye. Egyáltalán nem volt titok, hogy Debreczeni István regnáló városvezető Márki-Zay Péter támogatottja, hiszen a csanádpalotai polgármester többször is szerepelt Márki-Zay mellett a kampányban, gyakorlatilag nyíltan is színt vallva mellette, míg kihívója, Perneki László Lázár János támogatását élvezte.

Ebből kiindulva – mivel a város a Csongrád-Csanád megyei 4. választókerület része – az időközi bizonyos értelemben egy „Márki-Zay – Lázár utóvédharc” is volt, ami favoritjaik összecsapásában csúcsosodott ki.

A mellékelt táblázatokon több adatot is feltüntettem: szerepel benne a 2019. október 13-i polgármester-választás, a 2022. április 3-i országgyűlési képviselőválasztás, majd végül a tegnapi voksolás is. Emellett összehasonlítottam a 2019-es és 2022-es képviselőjelölti eredményeket.

A számokból elég érdekes összefüggések olvashatók ki. Elsősorban az, hogy bő egy hónap alatt gyanúsan megnövekedett a szavazók létszáma: április 3-án 2.220-an, míg tegnap 2.376-an voltak a névjegyzékben, tehát 156-tal nőtt a szavazásra jogosultak száma. Érdemes megfigyelni, hogy Csanádpalota három szavazókörében miként oszlik meg ez a 156 fő: május 8-án az elsőben 93, a másodikban 40, a harmadikban 23 fővel többen voltak, mint április 3-án.

Ezzel együtt az adathalmazból egy lényeges momentumot mindenképpen ki kell emelni: az 1. szavazókörben Debreczeni István 2019-ben 163 voksot kapott, tegnap pedig 179-et, tehát 16-tal többet, holott összességében a teljes várost tekintve 116 szavazattal kevesebbet gyűjtött be.

A 2. szavazókör 2019-ben 175, most 101, a 3. szavazókör 2019-ben 152, most 94 voksot hozott neki, tehát mindkét helyen jelentős mértékben csökkent a támogatottsága, csupán az 1. szavazókörben nőtt valamelyest – éppen ott, ahol alig egy hónap alatt 93 fővel több választópolgár volt a névjegyzékben.

Érdekes összefüggés az is, hogy Csanádpalotán április 3-án Lázár Jánosra 896, Márki-Zay Péterre 397, a többi jelöltre pedig összesen 120 voks érkezett. Ha az akkori szavazatokat arányítjuk a tegnapiakkal, akkor azt látjuk, hogy a Perneki Lászlóra leadott 1.028 voks csaknem annyi, mint az a szavazatmennyiség, amit április 3-án Márki-Zay Péter „ellen” adtak le (896 + 120 = 1.016). Mindez azt is jelenti, hogy a Márki-Zay által támogatott Debreczenire – aki tegnap 374 voksot kapott – nem sokkal kevesebben szavaztak, mint Márki-Zay-ra áprilisban (397), Perneki Lászlóra viszont nem csupán Lázár János korábbi támogatói, hanem mindenki más is voksolt, ergo a Fidesz mozgósító ereje a legnagyobb valószínűséggel mindenkire kiterjedt, aki nem pártolta Debreczenit. Ő nagyjából csak azokra számíthatott, akik Márki-Zay Péter hívei, másokra egyáltalán nem – még akkor sem, ha ők egyébként az ellenzéki szavazókhoz sorolhatók.

(A számok nagyon jól összehasonlíthatók, hiszen az érvényes szavazatok száma is nagyon közel áll egymáshoz: 2019. október 13-án 1.344, 2022. április 3-án 1.423, 2022. május 8-án 1.402 volt.)

Ugyanez a tendencia figyelhető meg a képviselőválasztáson is. A táblázatból látható, hogy 2019-ben jóval kiegyensúlyozottabb volt a verseny, a szavazatok sokkal egyenletesebben, kisebb különbségekkel szóródtak a 26 jelölt között. Az utolsó – 6. – helyen bejutó Jancsik Zoltán és a 7. helyig jutott Takács János között csupán 3 szavazat volt a különbség (371 – 368), míg tegnap a 6. helyen bekerülő Nyerges Mihály és a 7., már nem mandátumot érő helyre jutó Jancsik Zoltán között 177 (565 – 388). Azt is látjuk, hogy Debreczeni István nem csak a polgármesterségre, hanem a képviselőségre is sikertelenül pályázott az általa támogatott jelöltekkel egyetemben, hiszen Jancsik Zoltán, Deliné Papp Katalin és Vetró Józsefné sem lett testületi tag. Ez az eddig regnáló polgármester és teljes csapata számára egyaránt nagy bukásnak számít.

Összességében a mostani szavazás sokkal inkább „egy irányba” mozdult, mint a 2019-es, így mind a polgármester, mind a testület vonatkozásában egyértelműbb helyzetet jelent: politikai értelemben a grémiumnak most jóval erősebb felhatalmazása és támogatottsága van, mint ez előzőnek.

A szerző Herczeg Sándor, politológus