Az orosz-ukrán háború 75. napja – FRISSÜL

Immár hetvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel. Május 9-e van, a Győzelem Napja Oroszországban, Putyin várva várt nagy bejelentése viszont elmaradt.

Ukrán védelmi tárca: Oroszország a herszoni régió teljes elfoglalására készül

Oroszország megkezdte a felkészülést a dél-ukrajnai Herszon megye teljes megszállására, ennek érdekében megerősítette tüzérségét az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félsziget északi részén – jelentette ki Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján.

A tisztségviselő szerint Oroszország céljai között szerepel a Donyec-medencében lévő két régió, Donyeck és Luhanszk megye teljes elfoglalása, emellett pedig a Krímmel szomszédos Herszont is teljesen el akarja foglalni. A megyeszékhely, Herszon már több hete orosz ellenőrzés alatt áll. A dél-ukrajnai régióra Motuzjanik szerint elsősorban azért van szüksége Oroszországnak, mert ivóvizet és elektromos áramot a Krím elcsatolása előtt onnan kapott a félsziget.
A szóvivő tájékoztatott arról is, hogy az elmúlt napokban Oroszország több, mint kétszeresére növelte a Kalibr típusú robotrepülőgép-hordozók számát a Fekete-tengeren, és jelenleg hét ilyen hajó tartózkodik ott, összesen legfeljebb 50 lövedékkel. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ukrán védelmi tárca adatai szerint a múlt héten még csak három ilyen orosz hordozóhajó volt a Fekete-tengeren, legfeljebb 20 robotrepülőgéppel.
Közben Denisz Smihal miniszterelnök megerősítette a sajtó képviselőinek, hogy a dél-ukrajnai Odesszát ismételten orosz rakétatámadás érte hétfő reggel, amikor ő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke oda látogatott. Smihal megjegyezte, hogy az orosz erők az utóbbi három nap mindegyikén hajtottak végre támadást Odessza ellen. Makszim Marcsenko, Odessza megyei kormányzó hozzátette, hogy hétfőn a Krím-félszigetről támadták rakétákkal a várost, és ennek következtében infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Olekszandr Markusin, a Kijev megyei Irpiny város polgármestere bejelentette, hogy a tűzszerészek végeztek a település teljes aknamentesítésével. Ugyanakkor figyelmeztette a város lakóit, hogy ha gyanús tárgyat találnak, ne nyúljanak hozzá, hanem értesítsék a hatóságokat.
A város mintegy egy hónapig volt orosz kézen, az ukrán erők március 28-án vették vissza az ellenőrzést fölötte. Április 11-én elkészült egy ideiglenes híd, amely összeköti a régióban Irpinyt, Bucsát, Hosztomelt és Vorzelt a fővárossal, Kijevvel. Április 25-én megindult a buszközlekedés Irpiny és Kijev között, a kisvárosban kinyitottak a szupermarketek. Május 3-án a város polgármestere közölte, hogy hamarosan végeznek a közművek, azaz a város víz-, villany- és gázellátásának helyreállításával, és a lakók visszatérhetnek Irpinybe – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Irina Venegyiktova ukrán főügyész eközben a Facebookon arról számolt be, hogy azonosítottak egy újabb orosz katonát, aki a gyanú szerint háborús bűncselekményeket követett el Kijev megyében. A főügyész tájékoztatása szerint Anton Sztrujevről, az egyik orosz gépesített század parancsnokáról van szó. Az ukrán hatóságok szerint a századparancsnok társaival együtt elfogott és fizikai erőszakot alkalmazva – a fejüket, arcukat ütlegelve – kihallgatott két fegyvertelen civilt a Kijev megyei Mokrec faluban. Utána megparancsolta nekik, hogy vetkőzzenek le, és bezárta őket egy pincébe.
Venegyiktova hozzáfűzte, hogy a századparancsnok a harmadik katona ugyanabból az orosz dandárból, akit meggyanúsítottak háborús bűncselekmények elkövetésével. A két másik a gyanú szerint Bohdanyivka faluban bánt kegyetlenül egy hadifogollyal és egy pappal.
Az ukrán vezérkar hétfő délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy Luhanszk megyében Rubizsne településnél folytatódtak a heves harcok, és az orosz erők – a fegyvernyugvás bejelentése ellenére – ismét tüzérséggel lőtték és rohamozták a Donyeck megyei Mariupolban lévő Azovsztal gyártelepet, ahová a várost védő ukrán katonák bevették magukat.

Scholz és Macron szerint eredmény, hogy Putyin beszédével nem mélyül tovább a konfliktus

Eredmény, de messze nem elég, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mélyítette tovább az Ukrajna elleni támadással háborúvá szélesedett orosz-ukrán konfliktust a náci Németország felett aratott győzelem évfordulója alkalmából Moszkvában elmondott beszédével – mondta Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő hétfőn Berlinben.

A német kormányfő és a második ciklusának első külföldi útján Berlinbe látogató francia elnök a találkozójuk után tartott tájékoztatón egyaránt kiemelte, hogy az újabb „eszkaláció” elmaradása csekély eredmény, jóval többre, mielőbb fegyvernyugvásra és a kétoldalú tárgyalások folytatására van szükség a konfliktus rendezéséhez.
Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyinnak ki kell vonnia az összes orosz katonát Ukrajnából. Hozzátette, hogy orosz „békediktátummal” nem lehet befejezni a háborút.
Emmanuel Macron aláhúzta: Ukrajna támogatása azt szolgálja, hogy az ország a „saját feltételeinek” megfelelő, szuverenitását és területi integritását biztosító megállapodással zárhassa le a konfliktust.
Mindkét vezető szólt arról is, hogy Németországnak, Franciaországnak, illetve az Európai Uniónak a háború után is fontos szerepe lesz, méghozzá a leendő békemegállapodás betartását garantáló partnerekként, és Ukrajna újjáépítésének résztvevőjeként.
A német kancellár a franciaországi elnökválasztással kapcsolatban örömtelinek nevezte, hogy továbbra is Emmanuel Macronnal dolgozhat együtt. Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a francia-német partnerség fontosabb, mint valaha. Hozzátette: fontos jelzésnek tarja, hogy Emmanuel Macron az újraválasztása után elsőként Berlinbe látogatott. Ez világosan megmutatja, hogy Franciaország és Németország túllépett a korábbi szakadékokon, és most már egyetértenek abban, hogy miként lehet megoldani a súlyos nemzetközi konfliktusokat – fejtette ki Olaf Scholz.
Emmanuel Macron jelezte, hogy a francia-német duó egy sor kezdeményezésre készül, terveznek a többi között csúcstalálkozót a Nyugat-Balkán EU-csatlakozásra törekvő országaival. Olaf Scholz ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy tisztázni kell a csatlakozási folyamat körüli ügyeket, és meg kell találni a módját annak, hogy ne csalódottság váltsa fel az uniós tagság megszerzésére irányuló határozottságot és bátorságot.
Emmanuel Macron a berlini tájékoztatón is ismertette röviden az EU jövőjéről 2021 áprilisában az EU-s polgárok bevonásával folytatott konferenciasorozat hétfői strasbourgi záró tanácskozásán kifejtett elképzelését, miszerint létre kell hozni egy olyan politikai közösséget Európában, amely nemcsak az EU-tagokat fogja össze, hanem a földrész összes demokratikus országát. Megjegyezte, hogy az EU-ból kivált Egyesült Királyság is otthonra lelhet ebben a közösségben. Olaf Scholz aláhúzta, hogy roppant érdekesnek tartja a javaslatot, és tárgyalnak róla francia partnerével.

Cseh kormányfő: Putyin Európa ellen folytat háborút

Interjút közölt a Die Welt című konzervatív német lap hétfőn Petr Fiala cseh miniszterelnökkel „Putyin Európa ellen folytat háborút” címmel.

A Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetője kiemelte, hogy hazája elsőként, már az Oroszország által indított háború előtt küldött fegyvereket Ukrajnába, és az „orosz agresszió” kezdete után az elsők között volt, amely nehézfegyvereket is szállított az ukrán hadseregnek.
A visegrádi négyek (V4) országcsoportba tartozó EU-tagállam miniszterelnöke kifejtette: „küldtünk rakétákat, páncélosokat, mindent, amit csak tudtunk”, mert „megértettünk valami döntő fontosságú dolgot”, mégpedig azt, hogy „Ukrajna nemcsak saját népének szabadságáért és túléléséért küzd, hanem a csehek életéért és szabadságáért is”.
Hozzátette: ha Vlagyimir Putyin orosz elnököt „nem állítják meg Ukrajnában, a hadserege végül a határainkon terem, először talán a balti államokban, de hamarosan Csehországban is, aztán pedig a német határon”.
Kiemelte, hogy „Putyin Európa ellen folytat háborút”, méghozzá „már évek óta”. Háborúja „hibrid”, amelyet dezinformációval, kibertámadásokkal, újra és újra hadserege bevetésével folytat.
Fiala szerint az orosz elnök nyíltan el is mondta, hogy mi a célja, egy „másik Európát” akar, olyat, mint az 1990-es években, vagyis vissza akarja hozni a NATO-, és az EU-bővítés előtti Európát, amelyben „Oroszország uralja mindazt, amelyet egykor a Szovjetunió” – fejtette ki a pártelnök-miniszterelnök.
Mint mondta, „az orosz politikai kultúrának van egy birodalmi aspektusa”, amellyel kapcsolatban a politikusoknak meg kell érteniük, hogy „megálljt kell parancsolni Oroszországnak”, különben nem hagy fel ezzel a birodalomépítő törekvéssel.
Arról is szólt, hogy hazája mindig pártolta az Oroszország elleni erős büntetőintézkedéseket, így az olajembargót is támogatja. Azonban az ország helyzete „különösen nehéz”, mert „az orosz szállítmányok nélkül egyszerűen nem lenne elég kőolaj”.
Csehország mindent megtesz ennek megváltoztatásáért, de az orosz import kiváltása két évig tart, és szüksége van azon országok szolidaritására, amelyek más forrásból is kapnak kőolajat – mondta a kormányfő.
Az interjúnak a Die Welt online kiadásában közölt – a lap hétfői nyomtatott számában megjelent szövegnél hosszabb – változatában Petr Fiala az orosz energiaimport körüli vitákkal kapcsolatban arról is szólt, hogy a prágai vezetés nem osztja a magyar kormány álláspontját, vagyis nem „blokkolja” a tervezett EU-s lépéseket, hanem csak garanciákat szeretne az energiaellátás biztosítására.
Hozzátette: elismeri, hogy sok mindent „nehéz” elviselni abból, amit Orbán Viktor mond az Ukrajna elleni orosz agresszióról, de Magyarország eddig végül minden szankcióba beleegyezett, ami „nem véletlen”, hanem összefügg a V4-es együttműködéssel.

Brit védelmi miniszter: senki nem akarja megtámadni Oroszországot

A brit védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök állításai ellenére senki nem akarja megtámadni Oroszországot.

Ben Wallace hétfőn a brit fegyveres erők londoni múzeumában tartott sajtótájékoztatóval egybekötött előadást az ukrajnai háborúról. Reagált arra is, hogy Putyin a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján rendezett moszkvai díszszemlén kijelentette: Oroszország az ukrajnai katonai fellépéssel saját területei elleni agressziót akadályozott meg.
Wallace a londoni rendezvényen úgy fogalmazott: Putyin az elmúlt hónapokban és években számos „mesébe illő kijelentést” tett, amelyek „még szórakoztatók is lehetnének, ha nem lennének ennyire tragikusak”.
A brit védelmi miniszter kijelentette: senki nem tervez inváziót Oroszország ellen, és Putyin visszatérő állításaival ellentétben a NATO nem kerítette be Oroszországot.
Hozzátette: a NATO-országokkal közös orosz határszakasz Oroszország külső határainak mindössze a hat százalékát teszi ki, és „ez aligha nevezhető bekerítésnek”.
„Nyilvánosan és kategorikusan kijelentem, hogy sem Nagy-Britannia, sem a NATO, sem Kelet-Európa nem tervez és soha nem is tervezett Oroszország elleni inváziót” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján a brit védelmi tárca vezetője.
Ben Wallace a sajtóértekezletet megelőző előadásában a moszkvai díszszemléről szólva azt mondta: helyes cselekedet a tisztelet megadása azoknak a millióknak, akik áldozatos módon hozzájárultak Európa felszabadításához a fasizmus és a náci rémuralom alól. A kiprovokálatlan ukrajnai konfliktus azonban az Európát felszabadító katonákat is szégyenbe hozza, és azokat is, akik a moszkvai Vörös téren elődeik emlékének adózva hétfőn felvonultak – mondta a brit védelmi miniszter.
Kijelentette: az orosz hadsereget a vezérkar felkészületlenül vezényelte Ukrajnába. A brit védelmi miniszter szerint rossz minőségű volt a hadműveleti tervezés és előkészítés, az orosz fegyveres erők felszerelése sem volt megfelelő, és mindezt korrupció tetézte.
Wallace szerint az orosz katonáknak egészen az ukrán határ átlépéséig nem mondták meg, hogy mi a feladatuk, így lehetőségük sem volt a felkészülésre.
Nem meglepő, hogy ilyen körülmények között 70 kilométernyi előrenyomulás után összeomlott a logisztikai rendszer, az orosz alakulatok ezért „a világ legnagyobb közlekedési dugójába” ragadtak bele, és gyorsan elfogyott üzemanyaguk és élelmük is – mondta a brit védelmi miniszter.
Wallace szerint a technikai felkészítés hiányát jelzi, hogy az orosz katonai járművek „olcsó gumijai” rendre defektet kaptak, a teherautók futóműveinek gömbcsuklói eltörtek, és az elhagyott orosz járművekben gyakran találni olyan ukrajnai térképeket, amelyeket még az 1980-as években nyomtattak.
Hozzátette: lelőtt orosz SZU-34-es vadászbombázókban találtak olyan GPS-berendezéseket, amelyeket ragasztószalaggal rögzítettek a műszerfalra, hogy a pilóták egyáltalán tudják, merre járnak.
A brit védelmi miniszter kijelentette: Putyin és belső köre az Ukrajna elleni invázióval a múlt század totalitárius rezsimjeinek hibáit ismétli meg, cselekedetei a 77 évvel ezelőtt legyőzött fasizmust és zsarnokságot tükrözik.

Macron: Európa arra törekszik, hogy visszaállítsa a békét a kontinensen

Nem vagyunk háborúban Oroszországgal, ugyanakkor kiállunk Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett, miközben arra törekszünk, hogy visszaállítsuk a békét a kontinensen – jelentette ki Emmanuel Macron, az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Franciaország elnöke Strasbourgban hétfőn.

Emmanuel Macron, az Európa jövője címmel rendezett konferenciasorozat záróeseményén elmondott beszédében kijelentette: a lehető leggyorsabban le kell zárni az Ukrajna elleni indított orosz háborút és az ukrán nép segítségére kell sietni.
Hangsúlyozta: egyedül Ukrajna feladata, hogy meghatározza az Oroszországgal folytatott tárgyalások feltételeit, Európa kötelessége az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és elősegítse a fegyverszünetet. Meg kell őrizni a békét az európai kontinensen, el kell kerülni az ellenségeskedés bármifajta elmérgesedését – tette hozzá.
A francia elnök emlékeztetett, az Európai Unió példátlan szankciókat fogadott el, hogy – mint fogalmazott – „elapassza a háborút finanszírozó orosz forrásokat”, továbbá kivételes támogatást mozgósított humanitárius, gazdasági és politikai célok megvalósítására. Kijelentette: fel kell erősíteni az igazság hangját az Ukrajna ellen irányuló példátlan orosz agresszióval szemben.
„Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az ukrán népet. Ott leszünk, hogy európaiként újjáépítsük Ukrajnát” – fogalmazott a francia elnök.
Az Európa jövője konferenciasorozat eredményeit említve Macron közölte: az ukrajnai háború megmutatta a kontinens sérülékenységét és azokat a kockázatokat, amelyek a különböző függőségeiből adódnak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak függetlenebbnek kell lennie a fosszilis energiától, és ki kell használnia az atomenergia, valamint a fentartható energiaforrások lehetőségeit a karbonsemlegesség megvalósítása érdekében. Az energiaárak emelkedésétől meg kell védeni az európaiakat – húzta alá. Fontosnak nevezte továbbá az éghajlatváltozás elleni fellépést, a biodiverzitás erősítését, a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, valamint az értékeket védelmező Európa építését és az Unió keleti határainak védelmét.
„Függetlenségünk és önállóságunk a szabadságunk záloga” – fogalmazott.
Az Unió bővítésével kapcsolatban Emmanuel Macron azt mondta, Ukrajnát Európa már most a szívében hordozza. A tagjelölti státusz esetleges gyors megadása ellenére az uniós tagsághoz vezető folyamat azonban több évet, vagy akár évtizedet vesz igénybe – tette hozzá a francia elnök.
Hétfőn lezárult az Európa jövőjéről rendezett, egy évvel ezelőtt kezdődött konferenciasorozat. Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa átvette az EU reformjára vonatkozó végső jelentést.
A jelentés 49 javaslatot tartalmaz az uniós intézmények számára megfogalmazott célokkal és a megvalósításukhoz szükséges 320 intézkedéssel. A javaslatok az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, az egészségügy, a gazdaság, a társadalmi igazságosság és a foglalkoztatás, az értékek és a jogok, a jogállamiság, a biztonság, a digitális átállás, a demokrácia, a migráció, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport témaköreire vonatkoznak.

Hivatalában fogadta az amerikai First Ladyt a szlovák államfő

Zuzana Caputová szlovák államfő hétfőn pozsonyi hivatalában fogadta Jill Bident, Joe Biden amerikai elnök feleségét, és mindketten örömüknek adott hangot a két ország közötti kölcsönös egyetértés kapcsán.

„Látogatásom során személyesen is meggyőződtem, hogy Szlovákia, ez a gyönyörű ország, ugyanazokat az értékeket osztja, mint az Amerikai Egyesült Államok” – írta Jill Biden a szlovák elnöki palota vendégkönyvébe.
„Nagyon örülök a kölcsönös megértésnek és együttműködésnek, és szeretném megköszönni az Amerikai Egyesült Államok támogatását” – hangsúlyozta Zuzana Caputová a sajtó képviselőinek a találkozó során.
Az amerikai elnök felesége megosztotta tapasztalatait kelet-szlovákiai, illetve vasárnapi ungvári látogatásáról, ahol – előre be nem jelentve – találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feleségével, Olena Zelenszkával is.
„Saját szememmel tapasztalhattam meg, milyen fontos a háborús agresszió elől menekülő emberek támogatása” – szögezte le a First Lady.
Jill Biden szombaton érkezett Szlovákiába, hogy kifejezze háláját Szlovákiának azért az elkötelezettségéért és szolidaritásáért, amellyel az ország az ukrajnai háború miatti menekülthullám ügyét kezeli.
Az amerikai elnök felesége vasárnap a kelet-szlovákiai Kassára látogatott, hogy megtekintse az ottani menekülttábort és válságközpontot, illetve személyesen találkozzék menekültekkel és önkéntesekkel.
Jill Biden közép-kelet-európai körútja során korábban Romániába látogatott, ahol dicsérettel szólt a bukaresti kormány és a humanitárius szervezetek tevékenységéről és az orosz katonai megszállás elől menekülő ukránoknak nyújtott segítségről.

Podoljak Putyint bírálta a második világháborús győzelem napján

Heves bírálattal illette, „beteges, birodalmi ambícióval” vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfőn, a második világháborús győzelem napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja.

„A NATO-tagállamok nem akarták megtámadni Oroszországot. Ukrajna nem tervezte a Krím megtámadását. Orosz katonák halnak meg, nem saját országukat védve, hanem azért, mert egy másik országot próbálnak elfoglalni. Ennek a háborúnak nem voltak racionális okai, pusztán a Kreml beteges, birodalmi ambíciói” – írta hétfőn a Twitteren a tisztségviselő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a győzelem napi videóüzenetében, szintén hétfőn, azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi orosz-ukrán háború „nem két hadsereg háborúja, hanem két világnézeté”. Kiemelte: „azok a barbárok, akik lebombázták a Szkovoroda-múzeumot, azt képzelik, hogy rakétáik megsemmisíthetik filozófiánkat”. Hrihorij Szkovoroda ukrán költő és filozófus volt a 18. században. A kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő múzeumát múlt szombaton találta el orosz rakéta.
„Gyermekeink szabadságáért harcolunk, ami azt jelenti, hogy győzni fogunk. Soha nem felejtjük el, mit tettek őseink a második világháborúban, amelyben több mint nyolcmillió ukrán vesztette életét. Hamarosan két győzelem napja lesz Ukrajnában, de valakinek egy sem. Akkor győztünk, most is győzni fogunk. Látni fog még a Hrescsatik (Kijev főutcája) győzelmi diszszemlét” – hangoztatta az államfő.
Zelenszkij leszögezte, hogy a második világháborúban elért győzelmet senki sem vitathatja el Ukrajnától, amely a Hitler-ellenes koalíció részeként a nácizmus ellen harcolt. „Mi az előnyünk az ellenséggel szemben? Az, hogy egy könyvvel okosabbak vagyunk. Ez pedig egy tankönyv Ukrajna történelméről. Nem ismernénk a gyászt, ha minden ellenségünk olvasna és levonná a helyes következtetéseket. Február 24-én Oroszország offenzívát indított. Különféle háborúkat éltünk át, de mindegyiknek ugyanaz volt a vége. Földünk tele lett szórva golyókkal és lövedékekkel, de egyetlen ellenség sem tudott gyökeret verni e földön. Nincsenek bilincsek, amelyek megköthetik szabad lelkünket” – fogalmazott az ukrán elnök.
Később a Telegram üzenetküldő alkalmazáson Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna kitöltötte az Európai Unió tagjelölti státusának megszerzésére vonatkozó kérdőív második részét. Hozzátette, hogy a kitöltött részt megmutatta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amikor hétfőn videókapcsolaton keresztül megbeszélést folytattak.
Közben hétfőn Ukrajnába látogatott Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára, aki felkereste a Kijev melletti Irpiny és Borogyanka településeket, ahol nagy számú kivégzett civil holttestét találták meg az ukrán hatóságok, miután a területet visszavették az orosz erőktől. „Megrendített engem az orosz agresszió által okozott értelmetlen pusztítás, az ukrán nép ellenálló képessége pedig csodálattal töltött el. Mi, az Európa Tanácsban, támogatjuk Ukrajnát” – írta a Twitteren Marija Pejcinovic Buric.
Az ukrán főügyészség közben közölte, hogy a Kijev megyei Makariv településnél újabb három holttestet találtak, az áldozatokat fejlövéssel végezték ki a területet megszálló orosz katonák.
Mindeközben Ukrajna több, újonnan elfoglalt településén a dél-ukrajnai Herszon, illetve a keleti országrészhez tartozó Zaporizzsja megyében az orosz fegyveres erők felvonulásokat szerveztek szovjet vörös zászlókkal – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. Sajtójelentések szerint a megyeszékhely Herszon városába az Oroszország által 2014-ben önkényesen bekebelezett Krím-félszigetről hoztak felvonulókat. Hasonló rendezvényeket tartottak a Herszon megyei Szkadovszkban és a zaporizzsjai régióban lévő Enerhodar városában.
Az Ukrajinszka Pravda idézte Petro Andrjuscsenkót, a mariupoli polgármester tanácsadóját, aki azt állította, hogy a dél-donyecki városban orosz katonák vitettek végig a szerinte az elfoglalt Novoazovszk és Donyeck városokból odaszállított, javarészt orosz emberekkel és idős mariupoli lakosokkal egy 300 méter hosszú György-szalagot. A barna-fekete csíkos szalag, amelyet II. Katalin orosz cárnő alapított érdemrendként a 18. században, Ukrajnában tiltott önkényuralmi jelképnek számít. A Telegramon Andrjuscsenko azt írta, hogy a György-szalagot a város egyik központi, az orosz ágyúzásokkal csaknem teljesen rommá lőtt utcáján vitték végig, miközben az orosz hadsereg újraindította a településen még ukrán katonák által védett Azovsztal üzem elleni rohamot. Andrjuscsenko hozzáfűzte, hogy a központi téren tartott megemlékezésre ingyenkonyhával és élelmiszercsomagok ígéretével csábították az embereket.
Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz hadsereg a Liszicsanszk és Bahmut közti autópálya elfoglalásával próbálja „elvágni” a luhanszki régiót Ukrajnától, a haditechnikájukat már átszállították a Sziverszkij Donec folyón. Hozzátette, hogy súlyos harcok folynak Rubizsne és Bilohorivka településeknél.
Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere pedig a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők tűz alá vették a várost.

Moszkva tiltakozott Varsónál az orosz nagykövetet ért támadás miatt

Moszkva határozottan tiltakozott hétfőn a lengyel kormánynál a varsói orosz nagykövetet ért támadás és a győzelem napjára tervezett koszorúzási ünnepség megzavarása miatt – közölte az orosz külügyminisztérium.

A tárca által kiadott közlemény szerint a lengyel rendőrség tétlenül nézte, ahogy szélsőségesek megzavarták a varsói szovjet katonai temetőben megtartott koszorúzási ünnepséget, és erőszakot alkalmaztak Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet és az orosz diplomáciai képviselet más tagjai ellen. A minisztérium szerint a lengyel hatóságok lényegében neonáci fiatalokkal szemben tanúsítottak engedékenységet.
A TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint Oroszország varsói nagykövete hétfőn fellobogózott autóval érkezett a Zwirki i Wigura utcában lévő szovjet katonai háborús emléktemetőhöz. Miután kiszállt a járműből, az orosz külügyminisztérium szerint agresszív tömeg vette körül, amely korábban ukrán zászlókkal, vörössel leöntött lepedőkkel és oroszellenes jelszavakkal gyűlt össze az emlékhelyen.
Ekkor az orosz hírügynökség szerint nem volt rendőr a helyszínen. A sírok felé haladó diplomatákat feltartóztatták, és vörös folyadékkal töltött zacskókkal dobálták meg. A rendőrök idővel visszaszorították a tömeget, és a diplomatákat az autóikhoz kísérték.
Más, a temetőbe virággal érkezett embereknek az egybegyűltek azt kiabálták, hogy szerintük nincs joguk tisztelegni a katonák emléke előtt és megünnepelni a győzelem napját. Követelték, hogy a rendőrség akadályozza meg virágok elhelyezését.
Orosz hivatalos adatok szerint a Lengyelország náci megszállás alóli felszabadításáért folytatott harcokban mintegy 600 ezer szovjet katona vesztette életét.
Varsó és Moszkva között kiéleződött a feszültség a február végén elkezdődött ukrajnai orosz invázió miatt.

Vegyi fegyverekkel füstölhetik ki az Azovsztal védőit

A mariupoli önkormányzat azt állítja, hogy az oroszok május 11-én vegyi fegyveres támadást készülnek végrehajtani az Azovsztal gyár ellen, amelyben az utolsó ukrán védők már hetek óta tartják magukat.

Most tudtam meg mariupoli lakosoktól, hogy egy nagy, vegyi fegyveres támadást készítenek elő május 11-re. Mariupolban arra figyelmeztetik a lakosokat, hogy holnaptól kezdve ne menjenek ki az utcára – közölte egy videóban Alekszander Lasin, a városi tanács vezetőhelyettese. Egy hónappal ezelőtt, április 11-én már bevethettek vegyi fegyvert a mariupoli védők ellen. Akkor az Azov ezred jelentette, hogy az oroszok vegyi fegyvert vetettek be, egy nappal később ezt az értesülést Mariupol alpolgármestere is megerősítette.

Globális élelmiszerválságra figyelmeztet az ukrán államfő

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy azonnali intézkedésekre van szükség az ukrán kikötők blokádjának feloldására.

Az államfő az Ukrajnából származó búzaexport miatt sürgeti az akadályok feloldását, ugyanis Ukrajna és Oroszország is jelentős résztvevője a világ élelmiszer-termelésének. A napraforgóolaj és -magvak globális kereskedelmének 53 százalékát, a búzakereskedelem 27 százalékát képviselik.

Fontos, hogy megakadályozzuk az élelmiszerválságot a világon, amelyet Oroszország agresszív lépései okoznak – idézi Zelenszkij Telegram-posztját a Sky News.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium hétfőn is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 9 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/6GY9BAaExE

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/bAyhcijaHT

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 9, 2022

Az ukránok szerint az oroszok megpróbálják lerohanni az Azovsztal acélművet

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az oroszok tüzérségi és páncélos támogatás mellett megpróbálják elfoglalni Mariupolban az Azovsztal acélművet. A hatalmas, jól védhető gyárkomplexum az ukrán ellenállás utolsó bástyája a máskülönben szinte teljesen lerombolt, egykor 400 ezres kikötővárosban. Az üzemből a civileket a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével sikerült evakuálni, de a hírhedt (az oroszok vádjai szerint neonáci) Azov ezred katonái továbbra sem adják fel a harcot.

Az orosz fél tagadja, hogy az Azovsztal lerohanására készülne; pár hete Putyin azt mondta, az acélművet zárják körül hermetikusan, „hogy egy légy se tudjon kijönni”. A gyárat azóta is folyamatosan lövi az orosz tüzérség – jelenti a Sky News.

Az oroszok csapatok a donyecki Szlovjanksz városát bombázták

Vadym Lyakh szlovjanszki polgármester szerint az orosz erők május 9-én a város központi részét bombázták. Áldozatokról nem számolt be a polgármester.

Kínai elnök: meg kell akadályozni, hogy a konfliktus helyrehozhatatlanná váljon

Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn videokapcsolaton keresztül egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral egyebek mellett az ukrajnai háborúról, és kijelentette, hogy meg kell akadályozni, hogy a konfliktus helyrehozhatatlanná fajuljon – tudatta a pekingi külügyminisztérium.

A minisztérium által kiadott közlemény szerint a megbeszélés során Hszi emlékeztetett: Kína mindig is a béke oldalán állt, és a „maga módján” dolgozik a feszültség enyhítésén. Elmondta: az ukrajnai válság ismét válaszút elé állította az európai biztonságot. Az európai félnek történelmi felelősséget és politikai bölcsességet kell mutatnia – fogalmazott. A kínai elnök úgy vélekedett: az érintett feleknek támogatniuk kell Ukrajnát és Oroszországot a béke tárgyalásos megvalósításában. Kína minden nemzetközi igyekezetet támogat a béke előmozdítására – tette hozzá.
Hszi szerint a kínai-német kapcsolatok az elmúlt öt évtized során magas szintű fejlődésen mentek át, mely során a két fél együtt fejlődött és a gyakorlati együttműködés elmélyítésével hozzájárult egymás sikeréhez. Hangsúlyozta: Kína változatlanul elkötelezett a Németországgal ápolt kapcsolatai fejlesztése, és az együttműködés erősítése mellett, valamint hisz abban, hogy a két ország együtt nagyobb változásokat hozhat.
A közlemény szerint Scholz szintén pozitívan méltatta az ötvenedik évbe lépő német-kínai kapcsolatok fejlődését, és az együttműködés további előmozdítása mellett foglalt állást.
A kétoldalú párbeszéd folytatásáról szólva a kínai elnök a klímaváltozás, a makrogazdasági politika, a pénzügyi stabilitás, az energia- és az élelmiszerbiztonság, valamint az ipari- és ellátó lánc stabilitásának kérdéseit sorolta fel. Javaslatot tett továbbá az együttműködés elmélyítésére a környezetvédelem, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció területein.
Kína és az Európai Unió kapcsolataival kapcsolatban Hszi leszögezte: a két fél átfogó stratégiai partnerkapcsolatban áll, és sokkal több közös érdekük van, mint ellentéteik. Ez a kétoldalú kapcsolat – tette hozzá, – egyetlen harmadik fél ellen sem irányul, ugyanakkor nincs is alárendelve harmadik félnek. Kína támogatja az EU stratégiai autonómiáját – hangsúlyozta. Úgy vélekedett: a Kína és az EU közötti kapcsolatok stabilitását kellene felhasználni a nemzetközi színtéren zajló, összetett változások ellensúlyozására.

Moszkvát támogató felvonulást tartottak a győzelem napján Belgrádban

Néhány százan vonultak utcára Belgrádban hétfőn, a győzelem napja alkalmából, hogy demonstrálják Moszkva melletti kiállásukat.

A szerb főváros központján haladt át a Halhatatlan Ezred táblát, Z betűt, orosz zászlót és életnagyságú Vlagyimir Putyin-kartonbabát is magasba emelő tömeg, amely a második világháborúban elesettek emlékművéhez érve lerótta kegyeletét a háborús hősök előtt.
Az emlékműnél tartott megemlékezésen Oroszország belgrádi nagykövete mellett részt vett Aleksandar Vulin belügyminiszter, Darija Kisic-Tepavcevic szociálisügyi miniszter, Nenad Popovic tárca nélküli miniszter és Ivica Dacic házelnök.
Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz, és annak ellenére, hogy Belgrád elítélte Moszkva ukrajnai invázióját, nem csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz. Az ukrajnai háború kitörése azonban közvetlenül hatott az április 3-i szerbiai választásokra, mert míg a kormánypártok mérsékelt hangnemet ütöttek meg az Ukrajnában zajló harcokkal összefüggésben, a szélsőjobboldali pártok egyértelműen Oroszország mellett foglaltak állást, és ezzel bekerültek a parlamentbe.

Az ukránok szerint eddig majdnem 26 ezer orosz katona halt meg a harcokban

Ukrajna szerint eddig majdnem 26 ezer orosz katona halt meg az orosz-ukrán háborúban.

Az ukrán hadsereg pedig állításuk szerint megsemmisített 1145 orosz tankot, 158 helikoptert és 12 hajót is.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of May 9, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/Vrf1pYRI30

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 9, 2022

Putyin: minden tervünk teljesül

Oroszország élne a lehetőséggel, hogy békés úton rendezze az ukrajnai helyzetet, de erre nem volt esélyük – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sparta zászlóalj parancsnokának, Vlagyimir Zsogának.

Ha lenne legalább egy lehetőség más, békés úton megoldani ezt a problémát, akkor természetesen élnénk ezzel a lehetőséggel. De nem hagyták meg nekünk ezt a lehetőséget, egyszerűen nem adták meg – mondta az orosz elnök. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nincs más választása.

Putyin a hozzátette, hogy most „az orosz srácok bátran, hősiesen, profin harcolnak”. Minden tervünk teljesül. Az eredmény meglesz, efelől nincs kétség – biztosította Putyin a parancsnokot.

Feszült a helyzet, 800 ezer katonát követel Putyintól a Wagner-csoport

Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke szerint nem szabad általános mozgósítást elrendelni Oroszországban. A Wagner-zsoldoscsoport szerint azonban ez szükséges ahhoz, hogy megnyerjék a háborút Ukrajnában – számol be róla az Index.

„Mozgósítás kell, különben elvesztjük a háborút. Ukrajna legyőzéséhez 6–800 ezer emberre van szükség” – írta közösségi oldalán a Wagner-zsoldoscsoport. Telegram-csatornájukon közzétett bejegyzésükben azt írták: „Aki szerint egy modern háborúban nincs szükség a sok katonára, az hülyeségeket beszél.”

A Mandiner rámutatott: a zsoldosok úgy gondolják, hogy „teljesen mindegy, hogy Vologyin mit mondott” a mozgósításról, attól még Oroszországban most arra van szükség.

A lap szerint itt az utalás egyértelmű, ugyanis ezzel a zsoldosok felróják Vjacseszlav Vologyinnak, az orosz Állami Duma elnökének egy korábbi nyilatkozatát, amelyben azt mondta, hogy Oroszországban nem szabad általános mozgósítást elrendelni még a május 9-i győzelem napján sem.

A Nyugat vezetői azonban korábban arra számítottak, hogy a győzelem napja alkalmából Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy bejelentést tesz. A lehetőségek között szerepel, hogy az orosz elnök hivatalosan is hadat üzen Ukrajnának, és elrendeli Oroszországban az általános mozgósítást.

Ezzel ellentétben az orosz vezető a felvonuláson tartott ünnepi beszédében nem készült nagy bejelentéssel. Azt azonban ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrajnai „különleges katonai hadművelet” elkerülhetetlen volt. „Ez volt az egyetlen helyes döntés” – tette hozzá.

Újabb kereskedelmi szankciókat jelentett be Oroszország ellen a brit kormány

Több mint 1,5 milliárd font értékű áruforgalomra léptetett érvénybe hétfőn újabb kereskedelmi szankciókat Oroszország ellen a brit kormány.

A külkereskedelmi minisztérium és a pénzügyminisztérium által közösen bejelentett intézkedéscsomag 1,4 milliárd font értékű importra – elsősorban vegyipari termékekre, valamint a platinára és a palládiumra – korlátozásokat és vámemeléseket, 250 millió font értékű, Oroszországba és részben Fehéroroszországba irányuló exportra tilalmat rendel el.
A bejelentéshez fűzött ismertetésben a két minisztérium hangsúlyozza, hogy Oroszország a világ egyik vezető platina- és palládium-kitermelő országa, és az e fémekből gyártott termékek exportja erőteljesen függ a brit piaci kereslettől.
E termékek behozatali vámját a brit kormány 35 százalékponttal emeli.
A több mint negyedmilliárd font értékű árura elrendelt exporttilalom olyan brit termékeket érint, amelyek a legfontosabbak közé tartoznak az orosz gazdaság számára. Ezek közé tartoznak a vegyi anyagok, a műanyagok, a gumi- és gépipari termékek – áll a két brit minisztériumi hétfői tájékoztatásában.
A külkereskedelmi és a pénzügyi tárca ismertetése szerint ez a London által Oroszország és Fehéroroszország ellen elrendelt kereskedelmi szankciók harmadik hulláma. E szankciók érvénybe léptetésével a brit piacra irányuló orosz export 96 százaléka, az Oroszországba irányuló brit export 60 százaléka esik korlátozás vagy tilalom alá; ez több mint 4 milliárd font (csaknem 1800 milliárd forint) értékű éves kereskedelmi forgalmat érint.
A két minisztérium a hétfői közleményben arra kérte a még orosz termékeket importáló brit vállalatokat, hogy keressenek más beszerzési forrásokat.
A brit kormány korábbi szankciói között szerepelt az orosz ezüst- és faipari termékek importjának tilalma, az egyéb nagy értékű orosz exportáruk, köztük a gyémánt és a gumiipari készítmények behozatali vámjának ugyancsak 35 százalékpontos emelése, a brit exportfinanszírozási rendszerből Oroszországnak és Fehéroroszországnak folyósított támogatások leállítása, az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések, az orosz vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások, valamint a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportjának teljes tilalma.
London az idei év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját is, és többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy az egész világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.
Boris Johnson brit miniszterelnök egy minapi lapinterjúban kijelentette, hogy a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt a pénzt is az Ukrajna elleni háborúra fordítja.

Szijjártó: Magyarország nem szavazza meg a brüsszeli szankciós javaslatot

Magyarország nem szavazza meg az Európai Bizottság kezdeményezését az Oroszország elleni szankciókról, mert az az országnak problémát jelent, és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országházban.

A tárcavezető napirend előtti felszólalásában kiemelte: nem lehet a magyarokkal megfizettetni a háború árát.
Emlékeztetett: két és fél hónapja tört ki háború Magyarország szomszédságában, és az ország álláspontja a kezdetektől világos, mielőbb békét akar Ukrajnában, ezért minden diplomáciai erőfeszítést támogat, amely a háború tárgyalásos lezáráshoz vezethet. Világos különbséget teszünk támadó és megtámadott között, elítéltük az orosz katonai agressziót, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, minden idők legnagyobb humanitárius segítségét nyújtjuk Ukrajnának, továbbá eddig csaknem 700 ezer menekülőt fogadtunk be – sorolta.
Rámutatott: Magyarország támogatta az eddigi öt brüsszeli szankciós csomagot, de jelezte, hogy vörös vonal Magyarország energiaellátási biztonságának garantálása. Az energiaellátáshoz kellenek kőolaj- ás gázforrások, valamint vezetékek, amelyek idehozzák azt – magyarázta. Hozzátette: az ország földrajzi elhelyezkedése, a szállítási útvonalak, valamint az olaj- és gázmezők elhelyezkedése, elérhetősége határozza meg Magyarország energiaellátásának biztonságát.
Közölte: minden ország energiaellátási szerkezete más és az uniós állam- és kormányfők megállapodtak, hogy csakis olyan lépéseket tehet az EU, amelyek figyelembe veszik az egyes tagállamok eltérő energiaellátási szerkezetét. Ezt az egységet rúgta fel most az Európai Bizottság javaslata az olajembargóról – fűzte hozzá.
Úgy vélte, a mostani brüsszeli javaslat azonban felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával, lerombolná Magyarország biztos lábakon álló energiaellátását, elfogadása esetén a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolaj beszerzése lehetetlenné válna. Magyarországra csak csővezetéken jöhet kőolaj és a szükséges mennyiség csaknem kétharmada Oroszországból érkezik – magyarázta.
A miniszter szerint a brüsszeli csomag elfogadása 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajárat hozna, több száz millió forint kiadást jelentene a finomítóátállás, ami legalább 5 évig tartana, és az utána vásárolt olaj drágább lenne, mint most.

Századvég: a magyarok döntő többsége nem támogatja a további szankciók kivetését Oroszországra

A válaszadók 89 százaléka úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, továbbá 71 százalékuk ellenzi, hogy az említett szankciók az energiahordozókra, így a földgázra és a kőolajra is kiterjedjenek – derült ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából, amely részleteit hétfőn közölték az MTI-vel.

A májusban ezer ember megkérdezésével készült felmérésben az áll, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta több mint két hónap telt el, amelynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a konfliktust Ukrajna és Oroszország viszonyánál tágabb kontextusban szükséges értelmezni.
A konfrontáció valójában a nyugati hatalmak (Egyesült Államok, NATO, Európai Unió) valamint Oroszország között zajlik, amelynek ütközőzónájává vált Ukrajna – tették hozzá.
A felmérés rámutat, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlen véleményt megfogalmazók aránya a 2022 februárjában mért 68 százalékról 72 százalékra nőtt, míg a Joe Biden amerikai elnökről negatívan vélekedők aránya 4 százalékponttal (58-ról 62 százalékra) emelkedett – írták.
Érdekességnek nevezték, hogy az elmúlt időszakban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése romlott a legjelentősebb mértékben: 2022 februárjában a megkérdezettek 52 százaléka volt negatív véleményen Ukrajna elnökéről, májusban azonban már 65 százalékuk.
A jelenség hátterében a Századvég szerint feltételezhetően az a körülmény áll, hogy Magyarország jelentős humanitárius segítségnyújtása ellenére Zelenszkij és kormányának tagjai többször is bírálták Magyarországot, többek között azért, mert a magyar kormány kőolajat és földgázt vásárol Oroszországtól, illetve nem küld fegyvereket Ukrajnába.
Ez utóbbi kapcsán fontosnak tartották kiemelni, hogy a magyar közvélemény egyértelműen elzárkózik attól, hogy Magyarország fegyvereket küldjön Ukrajnába, a kutatás szerint a válaszadók 79 százaléka ellenzi ezt.
Az orosz-ukrán konfliktus „elmérgesedésével” kapcsolatban azt közölték, hogy a magyarok 28 százaléka szerint összességében a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot terheli nagyobb felelősség a konfrontáció eszkalálódásáért, míg 21 százalékuk úgy gondolja, hogy inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát. A megkérdezettek fele (50 százaléka) Oroszországot és Ukrajnát egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért.
Hangsúlyozták, hogy 2022 márciusában Oroszországot még a válaszadók 32 százaléka, Ukrajnát mindössze 13 százaléka tartotta felelősnek a konfliktus kiéleződéséért, vagyis májusra 8 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik szerint inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát terheli nagyobb felelősség a háborús helyzetért.
Megállapítható, hogy a magyarok kétharmada (66 százaléka) az orosz-ukrán háború elhúzódásával számol, ezzel szemben 30 százalékuk úgy látja, hogy a konfliktus a közeljövőben lezárul – tették hozzá.
Közölték azt is, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta az egyik legmeghatározóbb témája az európai közbeszédnek az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók kérdése. Az Európai Unió jelenleg a hatodik szankciós csomagját készíti elő, amely az orosz olajimportot érintené. A felmérés rávilágít, hogy a megkérdezettek 40 százaléka elegendőnek tartja az eddigiekben meghozott gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, míg 31 százalékuk a napjainkig bevezetett intézkedéseket is túlzónak találja.
Mint írták, 24 százalékra tehető azok aránya, akik keveslik az eddig meghozott szankciókat Oroszországgal szemben, és támogatnák a megszorítások kiterjesztését az energiahordozókra (földgáz, kőolaj) is.
A magyarok 89 százaléka úgy gondolja, hogy az Oroszországra kivetett szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, ezzel szemben 10 százalékuk szerint a szóban forgó büntetőintézkedések érdemben nem befolyásolják az Európai Unió gazdasági helyzetét – áll a Századvég felmérésében.

Ukrán repülőgépek, helikopterek és drónok lelövését jelentette be az orosz katonai szóvivő

Három ukrán harci gép, több helikopter és 15 drón lelövéséről tett bejelentést egyebek között Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint az éjszaka folyamán az orosz légierő nagypontosságú rakétái a Donyec-medencében megsemmisítettek két harcálláspontot és egy Grad rakétavető-üteget Popaszna közelében, 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást Liszicsanszk közelében, valamint egy tüzérség elleni amerikai radarállomást Zoloténél.
Mint mondta, Onyiksz típusú partvédelmi rakéták ukrán helikoptereket tettek üzemképtelenné egy leszállóhelyen az Odessza megyei Arciz település közelében. A harcászati légierő 52 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint egy lőszerraktárt semmisített meg. A tábornok szerint a rakéta- és tüzérségi erők nyolc harcálláspontot, 26 tüzelőállásban lévő tüzérségi alegységet, valamint 211 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megölve mintegy 350 „nacionalistát” és 56 katonai eszközt üzemképtelenné téve, köztük négy Szmercs rakétasorozatvetőt és egy Sz-300-as légvédelmi rendszert.
Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem lelőtt két MiG-29-es és egy Szu-25-ös harci gépet, 15 drónt – köztük két Bayraktar-TB2 és egy másik típusút a Kígyó-szigetnél -, valamint három Szmercs-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 160 repülőgépet, 118 helikoptert, 783 drónt, 299 légvédelmi rakétarendszert, 2949 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 342 rakétasorozatvetőt, 1423 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2769 speciális katonai járművet veszítettek.

Reagált Putyin győzelem napi beszédére az ukrán vezetés

A Kreml fájdalmas birodalmi ambícióin kívül nem volt más racionális oka Ukrajna nagyszabású orosz inváziójának – vélekedett Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, reagálva Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelem napi beszédére.

„A NATO-országok nem akarták megtámadni Oroszországot. Ukrajna nem tervezte a Krím megtámadását. Az orosz csapatok úgy halnak meg, hogy nem védik meg országukat, hanem megpróbálnak egy másikat elfoglalni. Ennek a háborúnak nem volt racionális oka, kivéve Oroszország fájdalmas birodalmi ambícióját” – jegyezte meg az elnöki hivatal vezetője.

Проговорімо ще раз. Країни НАТО не збиралися нападати на Росію. Україна не планувала атакувати Крим. Російські військові гинуть, не захищаючи свою країну, а намагаючись окупувати іншу. У цієї війни не було жодних раціональних причин окрім хворобливих імперських амбіцій Рф.

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) May 9, 2022

Bulgária is blokkolná az EU-s szankciókat

Bulgária azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja az Európai Unió új, Oroszország elleni szankciócsomagját, ha nem mentesül az orosz olaj vásárlása alól. Asen Vasilev bolgár miniszterelnök-helyettes vasárnap késő este arról beszélt, hogy a tárgyalások folytatódnak, ezek lezárásához vezetői értekezletre is szükség lehet.

Az álláspontunk nagyon egyértelmű. Ha van kivétel néhány ország esetében, szeretnénk élni vele. Ha nem, akkor mi nem fogjuk támogatni a szankciókat – idézi a helyettes miniszterelnököt az Euractiv.

Egyre inkább spórolnak a németek a háború kezdete óta

Egyre inkább jellemző a takarékoskodás a kiskereskedelemben Németországban, amióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.

A kölni székhelyű ECC kiskereskedelmi kutatóintézet adatai szerint az ukrajnai háború és számos termék gyorsan emelkedő ára néhány hét alatt sokak vásárlási szokásait változtatta meg Németországban.
A változás abban áll, hogy az emberek óvatosabban költenek és igyekeznek visszafogni fogyasztásukat, gyakrabban vásárolnak a diszkontokban, kerülik a márkás, drága termékeket és jobban odafigyelnek az akciós ajánlatokra.
A fogyasztók csaknem kétharmada, 64 százaléka szeretne többet spórolni a közeljövőben a vásárlás során – mutatták ki a kutatásban, amelyben azt is vizsgálták, hogy milyen megoldások, stratégiák jellemzők.
Az első számú takarékossági intézkedés az árak összehasonlítása és a több akciós vásárlás. A felmérés szerint a fogyasztók nagy többsége, 61 százaléka a korábbinál jobban figyel az árakra, és gyakrabban él az akciós ajánlatokkal.
Az emberek kreatívak és találnak megoldásokat a megszokott színvonal fenntartására a költségek ugrásszerű növekedése nélkül, így például ismét igyekeznek nem túl sokat vásárolni, hogy semmit se kelljen kidobni – magyarázta a felmérés adatait Robert Kecskes, a GfK piackutató társaság kiskereskedelmi szakértője az ARD országos közszolgálati televízió hírportálján közölt összeállításban.
A második fő takarékoskodási módszer a lemondás a drágább, márkás termékekről. Az ECC felmérése szerint majdnem minden második német fogyasztó – 48 százalék – gyakrabban választ a kiskereskedelmi láncok olcsóbb, sajátmárkás termékei közül.
A hármas számú takarékossági intézkedés a vásárlás a diszkont áruházakban a szupermarketek és a szaküzletek helyett. Ezt mutatják a GfK adatai is, amelyek szerint a diszkontok piaci részesedése hosszú idő után ismét növekedik.
A spórolás negyedik jellemző módja a fogyasztás visszafogása. Az ECC felmérése szerint az ukrajnai háború miatt különösen a bútorvásárlásokat halasztották el, és a válaszadók egyharmada a divat és az elektronika területén is tartózkodik az új beszerzésektől. Azonban ez a jelenség várhatóan az élelmiszer-kiskereskedelmet sem kerüli el – véli a GfK szakértője, aki szerint meglehet, hogy az emberek a drágulás miatt ritkábban esznek majd húst, vagy egy kanállal kevesebb kávéport tesznek a szűrőbe.
Az utóbbi hetek fejleményéi sok fogyasztót „sokkolnak”, hiszen azt remélték, hogy a koronavírus-világjárvány után minden visszatér a normális kerékvágásba, de „jött a háború, és vele együtt a tehetetlenség érzése” – mondta Robert Kecskes, hozzátéve, hogy mindez felerősíti az emberek aggodalmait, félelmeit, ami világosan látszik a fogyasztói magatartásban.

Putyin: Oroszország katonai agressziót akadályozott meg

Oroszország ukrajnai katonai fellépésével agressziót akadályozott meg – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján a Vörös téren megrendezett katonai díszszemlén elmondott beszédében.

„Nyílt előkészületek folytak egy újabb büntetőműveletre (a Donyec-medencében), a behatolásra történelmi földjeinkre, köztük a Krímbe. Kijev bejelentette nukleáris fegyverek beszerzésének lehetőségét, a NATO-blokk pedig aktív katonai fejlesztésbe kezdett a velünk szomszédos területeken” – mondta Putyin.
„Ily módon számunkra teljesen elfogadhatatlan fenyegetés jött létre közvetlenül a határainkon” – tette hozzá.
Putyin szerint „minden arról szólt, hogy elkerülhetetlen lesz az összecsapás a neonácikkal, a banderistákkal”, akiket az Egyesült Államok és társai támogattak.
„Megismétlem, láthattuk, hogyan bontakozik ki a katonai infrastruktúra, hogy külföldi tanácsadók százai kezdték meg a munkát, és hogy a NATO-országok rendszeresen szállítják a legmodernebb fegyvereket. A veszély napról napra nőtt. Oroszország megelőző választ adott az agresszióra. Ez egy kényszerű, időszerű és az egyetlen helyes döntés volt – egy szuverén, erős, független ország döntése” – jelentette ki Putyin.
Az orosz elnök – aki beszédében a jelek szerint nem számolt már Ukrajna szuverenitásával – azt mondta, hogy a Donyec-medencei milícia és az orosz hadsereg katonái „a saját földjükön harcolnak, ahol őseik legyőzték az ellenséget”. Hozzátette, hogy „a haza jövőjéért”, harcolnak, hogy senki se feledje a második világháború tanulságait és hogy „a világon ne legyen helyük a hóhéroknak, büntetőosztagosoknak és a náciknak”.
Elmondta, hogy a felvonuláson olyan katonák is részt vesznek, akik közvetlenül a harci övezetből érkeztek, ahol ma Oroszország különböző nemzetiségű katonái „testvérként fedezik egymást” a harcban, azt védve, amiért apáik és dédapáik harcoltak.
„Életük legfőbb értelme mindig is hazánk jóléte és biztonsága volt. Számunkra, az ő örököseik számára pedig a hűség a hazához a legfőbb érték, Oroszország függetlenségének megbízható pillére” – hangoztatta az elnök, hozzátéve, hogy Oroszország mindig fel fog nézni a „győztesek nemzedékére”, amely szétverte nácizmust.
Putyin egyperces csendet hirdetett azok emlékéért, akik életét a második világháború oltotta ki, de azokéért is, akik 2014 májusában élve égettettek el az odesszai Szakszervezetek Házában, valamint Donyec-medencében megölt civilekért és a harcban elesettekért.
Az idei, az ukrajnai háború árnyékában megtartott díszszemlére nem érkeztek külföldi vezetők, amit a Kreml szóvivője azzal indokolt, hogy az idei nem kerek évforduló. A Vörös téren hétfőn kisebb létszámú személyi állomány és kevesebb haditechnika vonult végig, mint tavaly. A 2021-ben felvonultatott 191 katonai járművel szemben idén 131 gördült végig az orosz főváros központi terén, és a 12 ezer emberrel szemben 11 ezer katona, gárdista, kozák, kadét és ifjúsereg-aktivista masírozott.
Időjárási okok miatt elmaradt a moszkvai parádé légi összetevője, amelyben 77 repülőgép és helikopter vett volna részt. A próbákon látni lehetett, hogy ennek egyik eleme az lett volna, hogy nyolc MiG-29-es vadászgép Z alakzatban húz el Moszkva felett. A Z az ukrajnai invázióban részt vevő orosz erők egyik megkülönböztető jelképe.
Az évfordulón 28 orosz városban rendeztek katonai felvonulást, több mint 65 ezer ember részvételével és mintegy 2400 fegyver és egyéb haditechnika bemutatásával.
A legtöbb orosz régióban a koronavírus-járvány miatti kétévi kényszerszünet után ismét megtartják a Halhatatlan Ezred felvonulást, amelyen a leszármazottak a világháborúban részt vett szovjet katonák és a frontra termelő hátországi dolgozók portréival vonulnak fel. Az idei menetekhez, amelyekben várhatóan több százezren fognak rész venni, az Ukrajna elleni intervencióban elesett orosz katonák arcképe is megjelenik majd.
Az Ukrajnával határos Kurszk, Belgorod és Voronyezs megyében idén biztonsági okokból nem tartanak emlékmenetet. Az évforduló alkalmából országszerte koncerteket és népünnepélyeket tartanak, amelyeket tűzijáték zár majd.

MEKH: márciusban már több orosz gáz érkezett Európába

Az előző két hónap rendkívül alacsony értékeihez képest márciusban nőtt az Európába érkező orosz földgáz mennyisége, bár az továbbra is elmaradt az egy évvel korábban szállított mennyiségtől – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) márciusi földgázpiaci elemzésében.

Márciusban az Európai Uniónak az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó szankcióival kapcsolatos várakozások mozgatták az európai gázpiacokat. A hónap elején a másnapi árak a megawattóránként 120 euróról 217 euróig emelkedtek, majd amikor kiderült, hogy a szankciók egyelőre nem érintik az energiahordozókat, az árak a 100-130 euró között konszolidálódtak.
Emelkedtek a jövő évi földgáz árát befolyásoló tényezők árai is: márciusban a szén euróban számított ára 25,99 százalékkal, az olaj ára 10,16 százalékkal növekedett, a szén-dioxid-kvóta ára ugyanakkor 6,48 százalékkal csökkent.
A piaci szereplők várakozásai a források tartósabb szűkülésére épülnek az európai gázpiacokon, ezért a hosszabb távra vonatkozó prognózisok jelentős áremelkedéssel számolnak. A gáz 2023-ra számolt éves átlágára megawattóránként 90 euróig kúszott fel.
Márciusban februárhoz viszonyítva az Ukrajnán keresztül érkező tranzit 55 százalékkal emelkedett, a Yamal-vezetéken pedig 57 százalékkal nőtt a behozatal. Folytatódott a tavalyi év közepén elkezdődött átrendeződés: az orosz import helyét az LNG és a norvég, valamint azerbajdzsáni források vettek át.
Márciusban a belföldi felhasználás 12,7 terrawattóra volt, ami 1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A hőmérsékleti és munkanaphatásokat figyelembe véve a havi átlagfogyasztás az előző évihez képest 4 százalékkal csökkent. A napi csúcsfelhasználás 538 gigawattóra volt, ami 2018 óta a legmagasabb érték.
A földgázellátásban az előző hónaphoz képest tovább nőtt a nettó import részaránya – a súlya 2021 június óta a legmagasabb volt – míg a tárolókból törtét szállítás szerepe visszaesett. A kitárolás a felhasználás 23 százalékát, míg az import a 68 százalékát adta.

Gyorsan felszívja az ukrán munkaerőt a piac

Hamar találhatnak állást az Ukrajnából menekülők Magyarországon – közölte az MTI-vel hétfőn a Prohuman.

A munkaerő-közvetítő szerint a belföldi munkaadók felismerték, hogy a szomszédos országból érkezők sokféle munkakör betöltésére alkalmasak – írták. Információs pontjaikon már csaknem 2500 menekült jelezte, hogy munkát vállalna, közülük 400-an már el is kezdhettek dolgozni. A cég tapasztalatai alapján a Magyarországra érkezők közül sokan hosszú távra terveznek itt.

Kormányhivatal: 258 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 258 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 160 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.

Precíziós rakétákkal támadták Odessza környékét, Kijevben is légiriadót rendeltek el

Négy nagy pontosságú Onyx rakétával támadtak az oroszok Odessza környékére az ukrán hadsereg állítása szerint, írja a Sky News. A rakétákat a Krím-félszigetről lőtték ki Ukrajna délnyugati partvidékére.

A moszkvai katonai parádé közben pedig megszólaltak Kijevben is a légvédelmi szirénák:

Air raid sirens in Kyiv as Russia’s Vladimir Putin commemorates annual Victory Day parade in Red Square in Moscow pic.twitter.com/Iy7Cn6kRn7

— Deborah Haynes (@haynesdeborah) May 9, 2022

Miniszterelnökség: Már a kormányablakokban is lehet kérelmezni a menedékes státuszt

Újabb, az ukrajnai háború elől menekülőket segítő jogszabályt fogadott el a kormány: hétfőtől a kormányablakokban is benyújtható a menedékeskénti elismerés iránti kérelem, nemcsak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál – közölte a Miniszterelnökség hétfőn az MTI-vel.

Menedékes státusz iránti kérelem előterjesztésekor először egy elektronikus rendszerbe kell feltölteni az adatokat, majd személyesen megjelenni a menekültügyi hatóság előtt.

Hozzátették, egy kormányrendelet értelmében május 9-től ezt már nemcsak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) ügyfélszolgálatain, hanem valamennyi kormányablakban el lehet intézni.

Minden erejét bemutatta az orosz katonaság

Vlagyimir Putyin rövid felszólalása után felcsendült az orosz himnusz, és elindult a katonai felvonulás Oleg Szaljukov vezetésével.

A katonaság gyalogos felvonulása után a tankok vonultak fel a Vörös téren. A hagyomány szerint a T–34-es harckocsik vonultak fel először.Azokat követte a Typhoon-VDV és Typhoon-K katonai járművek oszlopa.

Megtiltották az amerikai veteránoknak, hogy részt vegyenek az ünnepségen

Vlagyimir Putyin azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag megtiltotta veteránjainak, hogy részt vegyenek a moszkvai győzelmi parádén.

Tudjuk, hogy az amerikai veteránokat, akik el akartak jönni a moszkvai felvonulásra, ténylegesen eltiltották, hogy ezt megtegyék. De szeretném, ha tudnák, hogy büszkék vagyunk a tetteikre

– mondta Putyin.

Mint mondta, az ukrajnai „különleges katonai hadművelet” egy megelőző csapás az agresszióra.

Ez volt az egyetlen helyes döntés 

– hangsúlyozta az orosz elnök, aki mielőbbi felépülést kívánt a „donbaszi különleges műveletben” részt vevő katonáknak.

Oroszország soha nem fogja feladni a szülőföld szeretetét

Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált minden orosznak május 9-én, a győzelem napján.

Oroszország polgárai, kedves veteránok, katona- és tengerésztársak, őrmesterek és elöljárók, hadnagyok és zászlósok, tisztek, tábornokok és admirálisok! Gratulálok a nagy győzelem napjához!

– mondta a Vörös téri pódiumról a győzelmi parádé kezdetekor Vlagyimir Putyin. Az államfő megjegyezte, hogy a szülőföld védelme mindig szent lesz. Hozzátette: az Orosz Föderáció hadserege most is egy különleges hadművelet részeként a Donbaszban élő emberekért, és Oroszország biztonságáért harcol.

A győzelem napja közel áll hozzánk, és kedves mindannyiunk számára

– emelte ki. Putyin ugyanakkor elmondta, hogy a NATO megkezdte az Oroszországgal szomszédos Ukrajna katonai fejlesztését. Szerinte minden arra utalt, hogy „a neonácikkal való összecsapás elkerülhetetlen lesz”. A NATO-országok hallani sem akartak Moszkva álláspontjáról, a szövetségnek „más tervei voltak” – vélekedett az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin megérkezett a Vörös térre

Már a Vörös téren van Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahol a győzelem napja alkalmából megemlékeznek a második világháborúban elesett 27 millió szovjetről. A megemlékezést katonai parádé kíséri minden évben, ami idén sem marad el annak ellenére, hogy Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen.

Úgy tűnik, nem minden úgy alakul, ahol azt eltervezték. Dmitrij Peszkov, az elnök sajtótitkára közölte, hogy nem tartják meg a légibemutatót a rossz időjárási körülmények miatt. Eredetileg 77 repülőgép és helikopter szállt volna fel a jeles nap alkalmából.

Az ünnepélyes katonai felvonulást Oleg Saljukov vezeti. Az eseményen 11 ezer katona vesz részt.

Vasárnap 721 menekültet fogadtak a fővárosban

Az ukrajnai háború elől vasárnap 721 ember, köztük 253 gyermek érkezett Budapestre vonattal – olvasható a police.hu oldalán. 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Mit mondhat a beszédében Putyin?

Moszkva egészen mostanáig csak különleges hadműveletként hivatkozott az Ukrajna elleni támadásra, ugyanakkor nyugati tisztviselők szerint Putyin a győzelem napi beszédében jelentheti be a katonai beavatkozás eszkalálódását és egyúttal elismerheti, hogy háborúban áll egymással a két ország – írja a BBC.

Ugyan a Kreml korábban nonszensznek nevezte, hogy Oroszország háborút hirdetne a győzelem napján Ukrajna ellen, emlékezetes, az invázió február 24-i kezdete előtt a megszállást is nyugati hisztériának és propagandának hívták, aztán mégis támadásba lendültek.

Éppen ezért kiszámíthatatlan, mit mond majd Vlagyimir Putyin a moszkvai Vörös téren elmondott beszédében, de arról valószínűleg ejt néhány szót, milyen eredményeket sikerült mostanáig elérniük. Papírforma szerint a NATO-t és a nyugati országokat ismételten felszólíthatja majd, hogy ne segítsék Ukrajnát a védekezésben semmilyen formában.

Bármire is készül Putyin, az a legelképzelhetetlenebb forgatókönyv, hogy a háború végét jelentené ma be.

Az orosz elnök magyar idő szerint várhatóan 9 órától mond majd beszédet – összegez a 24.hu.

Megkezdődött a Győzelem-napi parádé Oroszországban

Victory Day parades begin in Russia.

People in Vladivostok take to the streets to watch the annual parade marking Russia’s 1945 victory over Nazi Germany.

This year’s parades aim to justify Russia’s war in Ukraine, which has gone on longer and cost more than Moscow expected pic.twitter.com/l2aeMeRfAj

— AFP News Agency (@AFP) May 9, 2022

Oroszország hajókat és tengeralattjárókat mozgosított a Fekete-tengeren

Ukrajna szerint Oroszország 6 hajót és 2 tengeralattjárót telepített a Fekete-tengeren az ukrán partok közelébe. Az ukrán hadvezetés május 8-i jelentése szerint ezek összesen több mint 50 cirkálórakétával vannak felszerelve.

⚡️Ukraine’s military: Russia deploys 6 ships, 2 submarines near Ukraine in Black Sea.

Ukraine’s Operational Command South reported on May 8 that the ships are combat-ready and equipped with over 50 cruise missiles.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 9, 2022

A britek szerint az oroszok nem figyelnek a civil áldozatokra

A brit Védelmi Minisztérium közétette a friss napi jelentését az orosz-ukrán háború állásával kapcsolatban.

A britek szerint Oroszország a háború kezdetén nyilvánosan bizonygatta, hogy képes precíziós csapásokkal támadni az ukrán erőket, mérsékelve ezzel az esetleges civil veszteségeket, megóvva a városi lakosságot. De az orosz-ukrán háború orosz részről nem várt kimenetele, az erős ukrán ellenállás miatt az orosz hadsereg valószínűleg nagyrészt kifogyott már a precíziós csapásmérő eszközökből. Emiatt kénytelenek kevésbé pontos fegyvereket bevetni.

A britek szerint az orosz-ukrán háború rávilágított az orosz hadsereg preciziós csapásmérő képességének hiányára. Szerintük az oroszok a civil áldozatokra egyáltalán vagy alig ügyelve bombázzák az ukrán városokat.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 09 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/ZS4aYLi4O3

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/9AdJqkOLMg

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 9, 2022

Zelenszkij: Ukrajnának nincsenek olyan fegyverei, amely felszabadítaná Mariupolt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország csak akkor engedi meg az ukrán védők, hogy elhagyják az Azovsztali acélművet, ha foglyul ejtik őket, hogy elcserélhessék őket orosz hadifoglyokra.

Volodimir Zelenszkij a Sky News kérdésére válaszolt az üzemben rejtőzködő egyik harcos által megfogalmazott kritikával kapcsolatban, aki azzal vádolta az ukrán kormányt, hogy az invázió kezdetén nem védte meg jobban Mariupolt.

Ukrajnának nincsenek olyan nehézfegyverei, hogy katonai eszközökkel feloldja Mariupol blokádját – mondta az ukrán elnök.

A diplomáciai tárgyalások eredményeként állítólag az utolsó civilek is elhagyhatták az acélművet, ahol azelőtt menedéket találtak – írja az Index.

ISW: vihar előtti csend a keleti fronton

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők május 8-án egyetlen hadműveleti tengelyen sem értek el jelentős előrelépést. Az ukrán ellentámadás Harkiv városától északkeletre valószínűleg arra kényszerítette az orosz csapatokat, hogy Harkivba vonuljanak át, ahelyett, hogy megerősítenék az elakadt orosz offenzív műveleteket Kelet-Ukrajna más részein. Az orosz erők továbbra is igyekeznek elérni Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait, de újabb területi sikereket nem tudnak felmutatni Popaszna május 7-i megszerzése óta.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Valószínűleg az orosz erők gyülekeznek Belgorodban, hogy megerősítsék az orosz erőfeszítéseket Harkiv északi részén, hogy megakadályozzák a folyamatban lévő ukrán ellentámadást az ukrán-orosz határ elérésében.
• Az Izjum közelében lévő orosz csapatok az ukrán pozíciók átcsoportosítására, feltöltésére és felderítésére összpontosítottak, hogy miután pontos képet kapnak, s erőt gyűjtenek, folytassák az előrenyomulást Izjum délnyugati és délkeleti része felé.
• Az orosz erők folytatták szárazföldi támadásaikat Donyeck és Luhanszk megyék határai felé, de nem értek el területi előnyöket.
• Az orosz csapatok továbbra is támadták a mariupoli Azovsztal Acélgyárat, és igyekeztek gazdaságilag integrálni a megszállt Mariupolt a szélesebb orosz gazdaságba.
• Lehet, hogy az orosz csapatok újabb offenzívára készülnek a déli tengelyen, de nem valószínű, hogy sikeresek lesznek ebben a törekvésben.

Az ellentámadás átcsoportosításra kényszerítette az orosz hadsereget

Ukrajna Harkivtól északkeletre kifejtett ellentámadása valószínűleg arra kényszerítette az orosz csapatokat, hogy átcsoportosítsák erőiket, és a Kelet-Ukrajna más részein elakadt orosz offenzíva támogatása helyett nagyobb erőket csoportosítanak a városhoz – áll az amerikai központú Hadtudományi Intézet legfrissebb elemzésében. Valószínűleg Belgorodnál gyülekeznek az orosz erők, hogy Harkiv városába bevonulva akadályozzák meg az ukrán ellentámadást.

Az orosz erők folytatták a Donyeck és Luhanszk megye közigazgatási határainak elérésére tett kísérletüket, de nem értek el jelentős területi előnyöket Popaszna szombati megszerzése óta – tette hozzá az amerikai agytröszt.

Az orosz erők valószínűleg továbbra is egyesítik a támadó erőket Izjumtól délre, hogy bekerítsék az ukrán csapatokat Harkov megye déli részén és Nyugat-Donyeckben. Oroszország megváltoztathatja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok státuszát, esetleg egyetlen „Donbász Köztársaságba” egyesítve, amit közvetlenül csatolna Oroszországhoz.

A Hadtudományi Intézet elemzése szerint az orosz erők láthatóan úgy döntöttek, hogy szárazföldi támadással foglalják el az Azovsztalt, és valószínűleg ennek megfelelően folytatják a műveleteket.

Oroszország csak fogolyként engedi távozni az Azovsztal védőit

Oroszország csak akkor engedi meg az ukrán védőknek, hogy elhagyják a Mariupol városában ostromlott Azovsztal acélművet, ha foglyul ejthetik, majd orosz hadifoglyokra cserélhetik őket – mondta az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij a Sky Newsnak nyilatkozva azt is mondta, hogy Ukrajna – nehézfegyverek hiányában – katonai erővel jelenleg nem tudja feloldani az azovsztali létesítményben kialakult patthelyzetet.

A katonai vezetők is felelősek

Az Egyesült Királyság szerint az orosz katonai vezetők ugyanúgy felelősek az ukrajnai invázióért, mint Vlagyimir Putyin elnök, és vállalniuk kell a következményeket. Ben Wallace védelmi miniszter hétfői beszédében várhatóan azt fogja mondani, hogy az orosz elnöknek és belső körének ugyanarra a sorsa kell jutnia, mint a náciknak, akik vereséget szenvedtek, és háborús bűneikkel a nürnbergi perben kellett szembesülniük.

A Telegraph-nak és a Times-nak közölt kivonatok szerint Wallace a következőket mondja: „Ukrajna megszállása révén Putyin, belső köre és tábornokai most a 70 évvel ezelőtti fasizmust és zsarnokságot tükrözik, megismételve a múlt századi totalitárius rendszerek hibáit.”

Az Egyesült Királyság újabb szankciókat jelentett be

Annak érdekében, hogy tovább gyengítse Vlagyimir Putyin hadigépezetét, Nagy-Britannia újabb szankciókat jelentett be – 1,7 milliárd font értékben. 1,4 milliárd font értékű Oroszországból származó importra (elsősorban nemesfémekre) ezentúl magasabb vámtételek vonatkoznak, 250 millió font értékben pedig korlátozzák az Oroszországba irányuló exportot. Az import- vagy exportszankciók hatálya alá tartozó termékek összértéke így 4 milliárd font fölé nő.

Zelenszkij: Oroszország veszíteni fog, mert a gonosz mindig veszít

A szabad világ szemében egyértelmű, hogy Ukrajna áll a jó oldalon ebben a háborúban, „és Oroszország veszíteni fog, mert a gonosz mindig veszít”, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos késő esti beszédében vasárnap.

Azt mondta, hogy az ukrán luhanszki régióban található Bilohorivka falu ellen szombaton elkövetett orosz légicsapásban közel 60 ember halt meg. „Civilek, akik a támadások elől bújtak el az iskolában”, amit célzott csapás ért. Nagyjából 90 ember keresett menedéket az iskola óvóhelyként használt pincéjében, vasárnap délelőtt még annyit lehetett tudni, hogy harminc embert kimentettek, és két ember holttestét találták meg.

Odessza térségében lakóépületet is rakétacsapás ért, Szumi térségében, ahogy a Donbaszban és Harkivnál is tüzérségi támadást hajtottak végre. „Mintha ma nem május 8. lenne, mintha holnap nem május 9., amikor a békének kellene a legfontosabb szónak lennie, minden normális embernek” – mondta. Ukrajnában vasárnap és hétfőn tarják az Emlékezés és a Megbékélés napját, amikor a II. világháború végére emlékeznek.

Oroszországban május 9-én ünneplik a győzelem napját, és Moszkvában katonai díszszemlét is tartanak majd. Zelenszkij szerint „Oroszország elfelejtett mindent, ami fontos volt a második világháború győzteseinek. De Ukrajna és a szabad világ emlékeztetni fogja rá.” Szerinte újra súlya kell, hogy legyen azoknak a szavaknak, hogy „soha többet”, amit mindig megismételnek a második világháború áldozataira emlékezve.

Megköszönte Jill Biden amerikai first ladynek, hogy Ukrajnába is ellátogatott vasárnap, Ungváron találkozott Zelenszkij feleségével, amit biztonsági okokból előre nem jelentettek be. Zelenszkij szerint Jill Biden a lehető legtöbb információhoz jutott arról, hogy mire van szükségük az ukrán nőknek és férfiaknak, és hálás a népüknek nyújtott támogatásért.

Zelenszkij beszélt arról, hogy mennyire fontos jelzés, hogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is éppen május 8-án járt Kijevben. Megegyeztek a gazdasági és védelmi együttműködések kiszélesítéséről, és Kanada az aknamentesítésben is segítséget tud majd nyújtani.

Az ukrán elnök Trudeau jelenlétében kitüntette az aknamentesítőket, köztük a világszerte ismertté vált kutyát, Patront. A csernyihivi tűzszerészek állandó segítőjéről itt írtunk korábban. Zelenszkij azt mondta, Patron gyerekeknek is segít, és az egyik legsürgősebb feladatnak nevezte, hogy meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy felismerjék és elkerüljék a robbanószerkezeteket.

Ukrajna először vett részt a G7-országok tanácskozásán, ahol Zelenszkij a szankciók fokozására szólított fel, és ezek között említette az orosz olajra, olajszármazékokra kivetendő embargót is.

Tárgyalt Andrej Plenković horvát kormányfővel, a norvég parlament és a német szövetségi alsóház elnökével is. Zelenszkij arról is megemlékezett a beszédben, hogy Bono, a U2 frontembere is Kijevben járt vasárnap, egy óvóhelyként használt metróállomáson adott koncertet.

Zelenszkij szerint ez a nap Ukrajnában megmutatta, hogy már a szabad világ és az egyesült Európa teljes értékű részei, ami szerinte nyilvánvaló kontraszt Moszkva gonoszságban és gyűlöletben töltött magányával szemben, amit szerinte hétfőn mindenki látni fog – összegez a Telex.

Ramzan Kadirov bejelentette, hogy elfoglaltak egy települést

Ramzan Kadirov csecsen elnök bejelentette, hogy „felszabadították” Popaszna települését a Donbaszban.

Kadirov a Telegramon tett közzé egy videót, amelyen az látható, hogy egy autóban beszél okostelefonon egy másik emberrel. A bejegyzés mellé azt írta:

„Barátaim, kedves testvérem, Danyiil Martinov most jelentette a hadműveleti információt, amit megosztok veletek – Popaszna városát a Luhanszki Népköztársaságban teljesen felszabadították az ukrán megszállóktól!”

A csecsen elnök által közzétett videót nem sokkal később az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi is megosztotta.

Az ukrán hadsereg korábban mindössze annyit írt, hogy az oroszok megpróbálták elfoglalni a települést és irányítás alá venni az amellett futó autópályaszakaszt. Annyi biztos, hogy Popasznát már április közepe óta próbálják elfoglalni az orosz csapatok.

Luhanszki kormányzó: olajfinomítót lőttek az oroszok Liszicsanszknál

Az ukrán luhanszki régió kormányzója szerint orosz tüzérségi támadás érte Liszicsanszknál az olajfinomítót. Szerhij Hajdaj a Telegramján arról írt, hogy a folyamatos orosz támadás tüzérségi támadás a tűzoltók nem tudják a munkájukat végezni a helyszínen.

Korábban az ukrán fegyveres erők bejelentették, hogy sikerült megakadályozniuk az oroszok áttörését több helyszínen, de pont Liszicsanszkról és Szeverodonyeckről is azt mondták, hogy a hetek óta tartó tüzérségi támadások után rohamra készülnek ellenük. A térségben az oroszok átvehették az ellenőrzést Popaszna felett.

Az ukránok szerint az oroszok Izjumnál nem tudtak új területet elfoglalni, és azt is állították, hogy az orosz erők már nem folytatnak aktív előrenyomulást Harkiv irányába. Azonban a tüzérségi támadások folytatódnak, és keletebbre, az orosz határ közelében is harcok folynak, az ukrán erők próbálják támadni az orosz ellátási útvonalakat.

Bulgária is haladékot akar, különben nem támogatná az olajembargót

Bulgária nem fogja támogatni az Európai Unió új szankciós csomagját Oroszországgal szemben, ha nem kapnak felmentést, mondta Asszen Vasziljev bolgár miniszterelnök-helyettes. Megerősítette, hogy hétfőn és kedden is folytatódnak a tárgyalások a tagországok között. A Reuters szerint azt mondta, az álláspontjuk világos, ha más országok kaphatnak haladékot a tervezett olajembargó esetében, akkor ők is azt akarnak. Hozzátette, hogy a Fekete-tenger partján fekvő burgaszi olajfinomítót időbe telne felkészíteni a váltásra.

Az Európai Bizottság olajembargót javasolt a hét közepén Oroszországra, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök hiába jelentette be nyilvánosan a tervet, a jelek szerint messze nincs egyetértés az elképzelés mögött: az Orbán-kormány vétóról beszél, és ebben vannak támogatói is.

Így álltak a frontok vasárnap

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium vasárnapi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine