quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Október 2-re írták ki a boszniai általános választásokat

2022. május 04.

Október 2-án tartják a boszniai parlamenti és elnökválasztást – közölte az ország választási bizottsága szerdán.

A választást annak ellenére meg kell tartani, hogy az ország vezetésének az utóbbi négy évben sem sikerült végrehajtania a szükséges választási reformot, és még azt sem lehet tudni, milyen forrásból finanszírozzák az országos voksolást, hiszen a 2022-es költségvetést még el sem fogadták a belpolitikai ellentétek miatt, illetve azért, mert a boszniai szerbek akadályozzák a központi szervek működését.

A központi választási bizottság tájékoztatása szerint a választások kiírását követően a voksolás finanszírozását 15 napon belül biztosítani kell, ellenkező esetben büntetőjogi eljárás indulhat a kormány vagy egyes politikusok ellen.

Október első vasárnapján a boszniai választópolgárok a háromtagú államelnökség szerb, bosnyák és horvát tagját, a szövetségi parlament képviselőit, illetve az országrészek parlamentjeinek képviselőit választják meg.

A választási reformokról már a négy évvel ezelőtti voksolás alkalmával is vita folyt, a horvát nemzeti közösség által kért változtatásokat azonban azóta sem hajtották végre. A horvátok szerint a hatályos választási törvény diszkriminatív, és nem biztosítja a mandátumok igazságos elosztását. Jelenleg például a kantonok a lakosság nemzeti összetételétől függetlenül egy bosnyák, egy horvát és egy szerb jelöltet delegálhatnak a parlamentbe.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, illetve részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport – a bosnyákok, a horvátok és a szerbek – beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását.