Debreczeni István két és fél éve – 2. rész

Május 8-án időközi önkormányzati választásokat tartanak Csanádpalotán. A Makó Híradón többrészes sorozatban mutatjuk be, hogyan sodródott a káoszba és soha nem látott megosztottságba a térség jobb sorsra érdemes települése.

Cikkünk korábbi részében Csanádpalota önkormányzati választások utáni néhány hónapjára tekintettünk vissza, amelyből kiderült, korántsem véletlen, hogy már 2020 tavaszára azon gondolkodott a képviselő testület többsége: ez így nem mehet tovább.

Debreczeni István a kezdetektől nem volt hajlandó együttműködésre, a döntésekből a képviselők nagy részét és a lakosságot is kizárta, és ekkor még sehol nem volt a koronavírusjárvány, amikor több jogköre volt önállóan döntéseket hozni.

2020 június végén számoltunk be arról, hogy 5 képviselő a testület feloszlását és új választások kiírását szeretné. Közülük egy később visszatáncolt, de négyen azóta is kitartanak. Ezután azonban olyan történt, amit senki nem várt volna: a polgármester nem volt hajlandó napirendre venni az előterjesztést, és megkezdődött az a trükközésekkel teli időhúzás, ami miatt végül a 2020 őszére egyszer már kiírt időközi választást másfél évig el kellett halasztani.

Ennek része volt a város rendszerváltás óta történt egyik legnagyobb botránya is, amikor a testületi ülésre érkező lakosokat és a sajtót megpróbálták kizárni a nyilvános ülésről. A képviselők feloszlásról szóló előterjesztésének ügye a kormányhivatalt is megjárta, amely megállapította: jogszabálysértő volt, hogy nem vették napirendre.

Az időhúzásnak köszönhetően a képviselő testület a feloszlásról csak július 17-én tudott dönteni, több mint egy héttel később, mint eredetileg kellett volna.

Emlékezetes: a végül 2020 november 8-ára kiírt időközi választásokat a koronavírusjárvány miatti korlátozások okán mindössze 3 nappal előtte kellett lefújni.

Innen azonban már nem volt visszaút, a kérdés csak az lett, mikor fogják megtartani. Debreczeni István az időközi választások elhalasztása után mégis ott folytatta, ahol abbahagyta. A korábban megnyert pályázatokban a hatóságok folyamatosan kongatták a vészharangot, és az önkormányzat az elbocsátott munkavállalók által indított perekben is vesztésre állt (később pedig veszített is).

Mindeközben a Debreczeni-tanya környékén betonoszlop kerítés kezdett épülni, ezzel nagyjából egy időben pedig az önkormányzati tulajdonban lévő hasonló oszlopok tűntek el korábbi helyükről. A polgármester igyekezett cáfolni, hogy a kettő között lenne összefüggés, de a lakosok aggályait nem nagyon sikerült eloszlatni.

Cikksorozatunk következő, befejező részében többek között arról lesz szó, hogyan keveredett Debreczeni István a baloldali miniszterelnökjelöltje, Márki-Zay Péter mellé, akivel egyébként meglepően sok hasonlóságot mutatnak.