Az orosz-ukrán háború 70. napja – FRISSÜL

Immár hetvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. Kedden első alkalommal érte légitámadás Kárpátalját, majd Brüsszel másnap reggel az orosz kőolajimport fokozatos betiltására tett javaslatot. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Az ukránok szerint az oroszok május 9-én katonai parádét tartanak Mariupolban

Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország azt tervezi, hogy május 9-én katonai parádét tart Mariupolban.

Az ukrán hírszerzők azt állítják, az oroszok már megtették az előkészületeket a felvonuláshoz. Az ellenséges hadsereg megtisztította az utcákat a törmelékektől és a fel nem robban töltényektől, valamint eltávolították a halottak holttesteit is.

Újabb rakétacsapásra készülhetnek az oroszok

Újabb rakétacsapásra készülhet az orosz haditengerészet, mivel jelenleg három, Kalibr rakéta hordozására képes hajójuk harckészültségben van a Fekete-tengeren – írta szerda este hadműveleti tájékoztatójában az ukrán hadsereg. 

Közleményükben azt írták: a hajók egyelőre felderítő feladatokat hajtanak végre, valamint tüzérségi támogatást nyújtanak a tengerparti területeken harcoló szárazföldi erőknek, de nem zárják ki, hogy nagy hatótávolságú rakétákat is kilőhetnek.

A tájékoztatóban azt is közölték, hogy az orosz rakétatámadások, bombázások elsősorban Ukrajna közlekedési infrastruktúráját veszik most célba. Hozzátették azt is, hogy Belgorod irányából – ahol az utóbbi napokban, hetekben több robbanás is volt – újabb orosz katonák érkeznek Ukrajnába, hogy pótolják a veszteségeket. A belgorodi térségben, az ukrán határ közvetlen közelében emellett körülbelül 40 Mi–24 és Mi–8as helikoptert is összegyűjtöttek a támadók. 

A tájékoztató szerint a Donbászban továbbra is sikertelenül próbálnak meg áttörni az orosz csapatok, szerdán is több támadást vertek vissza a védők – összegez az Index.

Kovács Zoltán: Magyarország megvétózza az EU orosz olajimport tilalmára vonatkozó javaslatát

Magyarország megvétózza az EU javaslatát, amely az orosz olajimport tilalmáról szól, mondta a BBC-nek Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára.

Kovács a lapnak azt mondta, a javaslat „elfogadhatatlan” és „tönkretenné a magyar gazdaságot”. A szankciókat szerdán vitatják meg az uniós országok, elfogadásukhoz a 27 uniós ország egyhangú támogatására lesz szükség, így, mint a BBC is írja, Magyarország döntésétől is nagyban függ az uniós javaslat.

„A javaslat Brüsszelből érkezik (…) vagyis az Európai Unió bürokratikus központjából, nem a tagországokból. Pontosan tudják, hogy a javaslat ellenkezik a magyar érdekekkel és a helyben megvalósítható lehetőségekkel” – mondta Kovács Zoltán a BBC kérdésére.

Bakondi: több menekült érkezhet a kárpátaljai rakétatámadás után

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint a kárpátaljai vasútállomást ért orosz rakétatámadás után az eddigieknél is több háborús menekült érkezhet Ukrajnából Magyarországra.

Bakondi György az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában úgy vélte, hogy a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkező fegyverszállítmányok raktározási központjait és szállítmányait célzó, az utóbbi hetekben tapasztalható orosz támadások folytatódni fognak.
Ennek – fűzte hozzá – lehet olyan hatása, hogy az eddigieknél is többen menekülnek el „Kárpátalján átmenetileg biztonságosnak tűnő helyszínekről” Magyarországra.
Kiemelte, ha ez bekövetkezik, Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a menekültek megkapják ugyanazt a színvonalú elhelyezést, ellátást, segítséget, mint az eddig érkezettek.
Az illegális bevándorlásra kitérve Bakondi György ismertette: kedd éjfélig több mint 61 ezer határsértőt fogtak el a rendőrök idén a déli határ térségében. Közlése szerint tavaly ugyanebben az időszakban ez a szám 31 ezer volt.
Mind az érkezők száma, mind az embercsempész-tevékenység megduplázódott – tette hozzá.

Zelenszkij: ha találkozom Putyinnal, tűzszünet lesz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nyilvánosan el kellene köteleznie magát a tűzszünet mellett. Az ukrán elnök a Wall Street Journal vezérigazgatójának ülésén elmondta: egyelőre nem látja, hogy Oroszország abba akarná hagyni az ellenségeskedést.

Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy Mariupolban még mindig folynak ágyúzások és bombázások. Zelenszkij úgy véli, hogy csak akkor lehet fegyverszünetet kötni, ha találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ha találkozunk Putyin elnökkel, akkor tűzszünet lesz. Mert különben nem lesz találkozó. És akkor talán személyesen is megegyezünk. Személyesen el kell köteleznie magát a tűzszünet mellett – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök ugyanakkor megjegyezte: a tűzszünet nem jelenti azt, hogy az orosz csapatok ott maradhatnak, ahol most vannak, és lesz némi befagyott konfliktus – írja az Unian.

Csaknem ötven légicsapás érte Ukrajnát

Oroszország ellenséges erői május 3-án, kedden csaknem ötven légicsapást mértek ukrajnai célpontokra – számolt be Olekszandr Motuzjanyik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.

A megtámadott területek között volt a Harkivi, Donyecki, Kirovográdi, Odesszai, Lvivi és a Kárpátaljai régió.

Csaknem ötven légicsapást mértek, köztük irányított légi rakéták használatával. Az orosz Tu–160-as stratégiai bombázók 18 légi indítású cirkálórakétával hajtottak végre a Kaszpi-tenger feletti légtérből Ukrajna területén lévő objektumokra támadásokat. Ezek károsították államunk közlekedésrendszerét – idézi Motuzjanyikot az UNIAN.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdán is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine -04 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/94E5eEDqiw

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/YDKkA8oNhk

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 4, 2022

Csehország támogatja az orosz kőolajimport betiltását, ha halasztást kap

Csehország kész támogatni az orosz kőolaj behozatalának a betiltását az Európai Unióba, ha ennek végrehajtásában megfelelő halasztást kap – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő a szerdai kormányülés utáni sajtótájékoztatón Prágában.

Petr Fiala szerint Csehországnak két, esetleg három év halasztásra van szüksége, amíg megnövelnék azon vezetékek kapacitását, amelyeken keresztül máshonnan érkezne a kőolaj az országba.
„Ezen feltételek teljesítése mellett Csehország kész támogatni a hatodik európai uniós szankciócsomagot” – szögezte le a cseh miniszterelnök.
„Annak érdekében, hogy Európa megszabaduljon az orosz energiától való függőségétől, az európai országok szolidaritására van szükség” – mutatott rá Fiala. Elmondta, hogy ez lesz az egyik legfontosabb témája csütörtöki berlini látogatásának, ahol Olaf Scholz német kancellárral fog tárgyalni.
„Támogatjuk az Oroszország elleni legkeményebb szankciókat, ez az álláspontunk nem változik. A kezdetektől fogva azt is állítjuk, hogy a szankciók nem árthatnak többet a cseh állampolgároknak, mint az Oroszországi Föderációnak” – hangsúlyozta miniszterelnök újságírók előtt.

A német értelmiségi elit a fegyverszállítás korlátozását és kiterjesztését is követeli a kancellártól

Alig néhány nap alatt két nyílt levélben is megmutatkozott a közvélemény-formáló német értelmiségi elit viszonyulása az ukrajnai háborúhoz, az első állásfoglalásban az orosz csapatok ellen harcoló ukrán hadsereg támogatásának korlátozására, a szerdán megjelent második nyílt levélben pedig a támogatás kiterjesztésére szólították fel Olaf Scholz kancellárt.

Mindkét nyílt levél kiindulópontja a szövetségi parlament (Bundestag) április 28-án hozott határozata, amelyben pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben, a hatból négy frakció támogatásával felszólították a szövetségi kormányt, hogy az úgynevezett könnyűfegyverek – például vállról indítható páncéltörő rakéták – után úgynevezett nehézfegyverzettel, páncélozott harcjárművekkel, önjáró lövegekkel is támogassa Ukrajnát.
A parlamenti határozat elfogadása utáni napon közölt első nyílt levél szerint a nehézfegyverek szállítása azzal a veszéllyel jár, hogy Oroszország hadviselő félnek tekintheti Németországot, ami beindíthat egy új világháború felé mutató folyamatot.
Ez a háború atomháború lenne, és kirobbanásáért nem egyedül az agresszor Oroszország lenne a felelős, hanem a nemzetközi közösség azon tagjai is, amelyek okot adnak a konfliktus kiszélesítésére. Németország éppen ilyen szerepbe kerülne, ha támogatja Ukrajnát a nem védekezésre, hanem támadásra való nehézfegyverekkel – fejtették ki a feminizmus leghíresebb német képviselője, Alice Schwarzer újságíró kezdeményezésére készített állásfoglalásában.
A levelet 28 vezető értelmiségi írta alá, köztük Andreas Dresen filmrendező, Antje Vollmer teológus – a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) kormányzó Zöldek visszavonult politikusa -, Reinhard Merkel jogfilozófus, Juli Zeh író, Reinhard Mey zeneszerző, énekes, Lars Eidinger színész és Dieter Nuhr humorista. Az Alice Schwarzer kiadásában megjelenő, Emma című feminista folyóirat honlapján közölt nyílt levélben hangsúlyozták, hogy a kancellárnak a fegyverszállítások kiterjesztése helyett a fegyverszünet elérésére kellene törekednie, és arra, hogy lezárják a konfliktust egy mindkét félnek elfogadható kompromisszummal.
Ez az állásfoglalás valójában azt jelenti, hogy „egy kis területszerzés, nemi erőszak és kivégzés még belefér, és Ukrajnának gyorsan meg kell adnia magát” – reagált Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter a Die Zeit című hetilap hírportáljának szerdai összeállításában, amelyet az újabb nyílt levéllel kapcsolatban közöltek.
A Zöldek legtekintélyesebb politikusa – aki egyben Németország legnépszerűbb politikusa is – a liberális hetilap azon közbevetésére, hogy nyilatkozata polemikus, azt mondta, hogy talán „sarkosan” fogalmazott, de a helyzet mégiscsak úgy áll, hogy a Schwarzer-féle nyílt levél azon a feltételezésen alapul, hogy egy orosz győzelem véget vetne a pusztulásnak és szenvedésnek, és „valahogy újra minden rendben lenne”, holott Oroszország ténykedése a megszállt ukrán területeken „egészen más képet mutat”.
A Die Zeit hírportálján közölt második nyílt levél szerint „nem kell különösebb katonai szakértelem” annak felismeréséhez, hogy az úgynevezett támadó fegyverek, például a páncélozott harcjárművek és az önjáró lövegek „a megtámadottak kezében védelmi fegyverek, mert az önvédelmet szolgálják”, a fenyegetés az atomháborúval pedig „Oroszország pszichológiai hadviselésének része”.
Ugyanakkor az atomháború, az új világháború valós veszély, és minden háború magában hordozza a szélsőséges eszkaláció kockázatát, ezt azonban nem lehet kiiktatni a az orosz vezetésnek tett engedményekkel – áll a levélben, amely szerint „további agresszióra ösztönözné a Kremlt, ha a Nyugat visszariadna attól, hogy hagyományos fegyvereket szállítson Ukrajnának, és ezzel meghajolna az orosz fenyegetések előtt”.
A levelet 57 vezető értelmiségi írta alá, köztük Daniel Kehlmann és Wladimir Kaminer író, Igor Levit zongoraművész, Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) volt vezetője, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger volt igazságügyi miniszter, az FDP visszavonult politikusa, Ralf Fücks, a Zöldekhez közel álló Heinrich Böll Alapítvány volt elnöke és Markus Meckel teológus, az SPD visszavonult politikusa, az egykori NDK utolsó – és első demokratikusan választott – kormányának külügyminisztere.
Az állásfoglalásában kiemelték: valóban kerülni kell a közvetlen katonai összeütközést Oroszországgal, de ez nem jelentheti azt, hogy Ukrajna szabadságának és függetlenségének védelme nem tartozik a németekre. Az ukránok „a mi biztonságunkért és a szabad Európa alapvető értékeiért is harcolnak, ezért mi (németek) nem hagyhatjuk, és Európa nem hagyhatja, hogy Ukrajna elbukjon” – írták.

Megtiltotta az üzleti szolgáltatások oroszországi exportját a brit kormány

Megtiltotta az üzleti szolgáltatások oroszországi exportját a brit kormány. A szerdán bejelentett intézkedés az Ukrajna elleni orosz háború miatt érvénybe léptetett újabb brit szankciócsomag része.

Liz Truss brit külügyminiszter a lépést indokló nyilatkozatában közölte: a szolgáltatásexport tilalma elvágja Oroszországot az üzleti tevékenység lehetőségétől olyan szektorokban, amelyek kritikus fontosságúak az orosz gazdaság számára.
A szankciók alapján az orosz üzleti vállalkozások nem vehetik igénybe brit könyvvizsgálói, menedzsertanácsadási és PR-vállalatok szolgáltatásait.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Oroszország erőteljesen függ a nyugati szolgáltatási vállalatoktól a feldolgozóipari termékek gyártásában és exportjában, és importjának tíz százalékát az ilyen jellegű szolgáltatások adják.
A tárca szerdai bejelentése szerint érvénybe lépett az az új törvény is, amelynek alapján a közösségi médiafelületek, az internetszolgáltatók és a mobileszközökön használatos alkalmazások forgalmazói kötelesek blokkolni két orosz médiaszolgáltató, az RT és a Szputnyik által terjesztett tartalmakat.
A brit külügyminisztérium szerint e két orosz médiacég jelentős dezinformáció-forrásként működik.
Chris Philp, a médiaügyekért is felelős brit kulturális minisztérium technológiai és digitális kérdésekkel foglalkozó államtitkára az új szankciók szerdai bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: az RT és a Szputnyik túl hosszú ideje terjeszt „komoly híreknek álcázott veszélyes képtelenségeket” az Ukrajna elleni orosz invázió igazolása érdekében.
E két médiaszervezet Nagy-Britanniában már nem végezhet közvetlen műsorszóró tevékenységet, és az új törvény alapján honlapjaik, a közösségi médiafelületeken lévő oldalaik és mobilalkalmazásaik sem lesznek elérhetők – hangsúlyozta az államtitkár.
A műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyelet (Ofcom) márciusban vonta vissza az RT televízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási jogosítványát, azzal az indokolással, hogy a hatóság nem tartja alkalmasnak az RT nagy-britanniai műsorszórási jogosultságának birtokosát, a TV Novosztyit e jog további gyakorlására.
A brit kormány hasonló szankciókat léptetett érvénybe a Szputnyikot irányító orosz állami médiacég ellen is.
A londoni külügyminisztérium szerdán további orosz médiacégek és újságírók ellen rendelt el szankciókat álinformációk terjesztése címén. Köztük van Jevgenyij Poddubnij és Alekszandr Koc, az összoroszországi állami televízió, illetve a Komszomolszkaja Pravda haditudósítói.
A tárca tájékoztatása szerint London az ukrajnai háború kitörése óta eddig 1600 orosz személy és vállalat, illetve állami szerv ellen léptetett érvénybe szankciókat.

Ukrán sajtó: az orosz erők benyomultak a mariupoli Azovsztal üzem területére

Az Ukrajnát támadó orosz erők szerdán benyomultak a Donyeck megye déli részén fekvő Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területére, ahol a föld alatti óvóhelyeken ukrán katonák és civilek tartózkodnak nagy számban, akiket még nem sikerült kimenekíteni – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál saját forrásokra hivatkozva.

A beszámoló szerint az orosz csapatok második napja ostromolják a gyárkomplexumot, és szerdán sikerült benyomulniuk a területre. Jelenleg súlyos harcok dúlnak az Azovsztal területén, az ottani ukrán katonákkal megszakadt a kapcsolat.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy miután kimenekítették a gyártelepen menedéket találó civilek egy részét, az orosz erők támadásba lendültek, már hétfőn elkezdték lőni és bombázni az Azovsztalt. Mariupol polgármestere kedden arról adott hírt, hogy továbbra is több mint kétszáz civil van az ipari létesítmény területén, köztük sok gyerek. Az orosz támadások következtében teljesen romba dőlt városban pedig még mindig mintegy százezer ember maradt. Az Azovsztal az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kulcsfontosságú kikötővárosban, amelyet az oroszoknak még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.
Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napokban újabb húsz civil holttestet találtak a régióban, akiket az orosz katonák öltek meg a terület megszállása idején. Elmondta, hogy a holttesteken a vizsgálatot végző szakemberek kínzások nyomait fedezték fel.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon azt írta, hogy az ukrán hatóságok eddig 1235 Kijev környéki civil lakos holttestét vizsgálták meg, 282 elhunyt személyazonosságát még nem tudták megállapítani. Nyebitov szavai szerint az ukrán hatóságok tudnak arról, hogy az orosz erők sok civilt erőszakkal vittek ki Ukrajnából, velük nincs kapcsolat. Kérte a lakosokat, hogy mihamarabb jelentsék a rendőrségen rokonaik és barátaik eltűnését.
Dmitro Zsivickij, az északkeleti oroszágrészben lévő Szumi megye katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy kedd éjjel és szerda reggel több órán át lőtték és bombázták az orosz erők a régióban Eszman település környékét repülőkkel, helikopterekkel és Grad rakéta-sorozatvetőkkel, és eltalálták a helyi iskolát. Áldozatokról nem közölt információt.
Helyi híradások szerint az orosz megszállás alatt lévő, Donyeck megyei Avgyijivkában kigyulladt egy kőolajtároló, szemtanúk hatalmas füstoszlopról készítettek videókat és fényképeket.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága közleményében kijelentette: az oroszok a Moldovához tartozó, szakadár – Moszkva-barát – Dnyeszter menti területen eszkalálódott helyzetet pszichológiai támadásként használják fel Ukrajna ellen. Az orosz parancsnokság, „felismerve az Ukrajna elleni úgynevezett különleges hadművelet észrevehető sikertelenségét és az ukrán hadsereg hatékonyságát, az ukrán határok közelében instabil övezeteket és támadási fenyegetés látszatát próbálja kialakítani” – írta a hírszerzés. Kiemelte: szakértők szerint a Dnyeszteren túli területen tartózkodó orosz alakulatok valóban harcképes és motivált állományának létszáma nem haladja meg a háromszáz főt, akiknek feladata a Cobasna faluban lévő lőszerraktárak védelme. Az ukrán hírszerzés információi szerint az ott tárolt lőszerek több mint felének lejárt a szavatossági ideje és nem szállítható, mindössze 7-8 ezer tonna lövedék üzemképes és használható – tette hozzá a hírszerzés.
Az ukrán vezérkar szerdai, legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 24 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1077 harckocsit, 2610 páncélozott harcjárművet, 491 tüzérségi és 81 légvédelmi rendszert, valamint 163 rakéta-sorozatvetőt.

Szijjártó: ebben a formában felelősen nem támogatható az újabb brüsszeli szankciós csomag

Ebben a formában felelősen nem támogatható az Európai Bizottság újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomagja, az ugyanis lerombolná Magyarország energiaellátásának biztonságát – szögezte le a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Üzbegisztánban.

A tárcavezető a taskenti repülőtérről bejelentkezve arról számolt be, hogy a brüsszeli testület által előterjesztett javaslatok számos újabb korlátozást tartalmaznak orosz és fehérorosz szervezetekkel és személyekkel szemben, illetve különböző termékek importjára és exportjára, bizonyos gazdasági tevékenységekre vonatkozóan.
„Mindezekkel az intézkedésekkel együtt tudunk élni, bár nyilván ezek hatékonyságáról lehet vita, de most nincsen itt az ideje az okoskodásnak, hiszen háború zajlik a szomszédságban” – jelentette ki.
„Emellett ugyanakkor betiltanák az Oroszországból Európába irányuló kőolajszállítást, mégpedig rövid határidővel, Magyarország esetében a jövő év végétől” – tette hozzá.
Szijjártó Péter aláhúzta: hazánk energiaellátása jelenleg biztosított, stabil lábakon és alapokon áll, ez a szankciós csomag azonban ezt „teljes mértékben lerombolná”, így lehetetlenné válna a gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése.
„Ez nem politikai akarat hiányának a kérdése, nem szándék kérdése, nem időtartam kérdése, hanem egészen egyszerűen fizikai, földrajzi és infrastrukturális valóság” – fogalmazott.
A miniszter rámutatott, hogy Magyarország Oroszországtól tud elegendő kőolajat vásárolni, ezt a meglévő vezetékeken keresztül tudja megtenni, és jelenleg technológiai szempontból is csak az orosz olaj feldolgozására van lehetőség.
Végül hangsúlyozta, hogy a kormány az újabb csomagot ebben a formában felelősen nem tudja megszavazni. Ahhoz ugyanis, hogy az intézkedéseket támogatni tudják, arra lenne szükség, hogy az embargó ne vonatkozzon a csővezetéken keresztül történő kőolajszállításra – tette hozzá.

Gyorsabban drágul a kőolaj az uniós orosz olajimport-stop tervére

Felgyorsult a kőolaj árának emelkedése a nemzetközi piacokon azután, hogy az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolta. A forint erősödött arra az értesülésre, hogy másokkal ellentétben Magyarország és Szlovákia 2023 végéig folytathatja az orosz kőolajimportot.

Szerdán röviddel 11:30 óra után az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 3,25 dollár (3,10 százalék) emelkedéssel 108,22 dolláron állt. Ugyanekkor az északi féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta ára 3,29 dollárral (3,20 százalék) 105,70 dollárra nőtt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadami és gazdasági következményeiről szóló vitában azt mondta, hogy az EU hat hónapon belül fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

Egyebek között ezt tartalmazza majd az Oroszország elleni hatodik szankciócsomag, amelyet várhatóan még szerdán hoznak nyilvánosságra.

Egy EU-forrás a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta, hogy Magyarország és Szlovákia 2023 végéig folytathatja orosz olajvásárlásait, addig felmentést kap a végrehajtás alól.

Moszkvai védelmi tárca: több ukrán vasútállomást használhatatlanná tett az orosz hadsereg

Az orosz hadsereg használhatatlanná tett több ukrajnai vasútállomást, amelyet eddig arra használtak, hogy külföldi fegyverekkel lássák el az ukrán erőket – jelentette be szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy elmondta, hogy megsemmisítették a Pidbirzi, Lviv, Timkove, Pjatihatki és a kárpátaljai Volóc települések vasútállomásai közelében levő transzformátorállomásokat.

Az elmúlt nap folyamán több száz csapást mértek ukrán katonai célpontokra, köztük támaszpontokra és lőszerraktárakra. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint ezekben a csapásokban több, mint 300 ukrán katonával végeztek. Az orosz rakétacsapásokkal ismét számos ukrán tüzérségi állást és légvédelmi rendszert iktattak ki – közölték.

Reuters: Magyarország 2023 végéig vásárolhat orosz olajat

A Reuters tudósítása alapján újabb részletek derültek ki az Európai Unió oroszországi kőolajellátásának fokozatos megszüntetésére irányuló terveiről.

A HÍRÜGYNÖKSÉG ÁLTAL HIVATKOZOTT UNIÓS FORRÁS SZERINT MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA 2023 VÉGÉIG FOLYTATHATJA A KŐOLAJ VÁSÁRLÁSÁT A MEGLÉVŐ SZERZŐDÉSEK ALAPJÁN. EZ AZT JELENTI, HOGY MINDKÉT ORSZÁG MENTESSÉGET ÉLVEZNE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT OLAJEMBARGÓ ALÓL.

Mint ismert, az EU végrehajtó testülete azt javasolta, hogy hat hónapon belül tiltsák be az orosz kőolaj, az év végére pedig a finomított olajtermékek behozatalát – így az Index.

Szárnyas rakétával támadhatták az oroszok Kárpátalját

A vasúti közlekedés ellehetetlenítése lehetett a célja a kárpátaljai Volócot ért légicsapásnak, tudatta sajtótájékoztatóján Viktor Mikita.

A megyei katonai közigazgatás vezetője elmondta, hogy a hegyvidéki település vonatállomása közelében található transzformátortelep a vasúti áramszolgáltatásért felel. A támadás következtében leállt a vasúti közlekedés a térségben.

A környékbeli házak ablakai, ajtói betörtek, néhány közeli lakóház tetőszerkezetében is keletkeztek károk. Személyi sérülés azonban nem történt. A kormányzó felhívta a figyelmet, hogy a rakétatámadások helyszínén tilos fényképet, videót készíteni és azokat megosztani, erre csak a szakhatóságoknak van joguk.

A szerda délelőtt Ungváron tartott sajtótájékoztatón jelen volt Roman Hudak is. A megyei katasztrófa-elhárítási szolgálat vezetője közölte: 12 kocsival 50 tűzoltó 3 órán át dolgozott a lángok megfékezésén. Most a károk felmérése zajlik.

Mint ismert, május 3-án légitámadás érte Kárpátalját is. A háború február 24-i kitörése óta most először csapódott be légibomba vidékünkre. Az első feltételezések szerint egy szárnyas rakétáról lehetett szó, de ezt még hivatalosan nem erősítették meg – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Von der Leyen: az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolja

Az Európai Bizottság szerdán bemutatja a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.
Közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon.
Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének: „el fogjuk számoltatni őket” – mondta.
A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Az intézkedés megszilárdítja az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerekből – emelte ki.
Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt – közölte az uniós bizottság elnöke.
„Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat” – fogalmazott.
Von der Leyen közölte továbbá, mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára.
„Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért” – fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által. Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése, és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. E csomagnak foglalkoznia kell az ukrán gazdaság gyengeségeivel, és le kell fektetnie a fenntartható, hosszú távú növekedés alapjait – mondta. Mindez „kikövezi az utat” Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, noha széles körű egyetértés van az unióban arról, hogy a gazdasági szankciókkal lehet a legnagyobb nyomást gyakorolni Oroszországra az ukrajnai háború megállítására, nem sikerült csökkenteni az orosz energiától való függőséget, nem sikerült diverzifikálni az energiaellátást, ahogy nem sikerült megerősíteni a szolidaritást sem a tagállamok között.
Kijelentette: Oroszország megbízhatatlan energetikai partnere az Európai Uniónak, ezért az Európai Bizottságnak nem csak a fosszilis energiaforrásokra kell összpontosítania az energiahordozók kapcsán, hanem meg kell céloznia az atomenergiát is. Véleménye szerint az uniós tagállamoknak fel kell mondaniuk a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel kötött szerződéseiket. A finn példához hasonlóan Magyarországnak is fel kell mondania a Paks II. beruházásra vonatkozó szerződését – tette hozzá a jobbikos EP-képviselő.

Ukrajna: több mint 20 ember meghalt a donyecki támadásban

Pavlo Kyrylenko helyi kormányzó szerint legalább 21 ember meghalt és további 27 megsebesült az ukrajnai kelet-donyecki régióban elkövetett orosz támadásokban – számolt be a Sky News.

Ez a legmagasabb napi halálos áldozatok száma a régióban a múlt hónapban történt kramatorszki vasútállomás elleni merénylet óta, amelyben 50 ember vesztette életét.

Három erőmű ellen támadtak az oroszok Lvivben, áram nélkül maradt a város

Tegnap késő este a nyugat-ukrajnai Lviv városában robbanások hallatszottak. Mint kiderült, kedd este orosz rakéták csaptak le három erőműre a városban, ami kihatott a város és a környező települések áramellátására – írja a Sky News.

Makszim Kozickij, a Lviv Regionális Katonai Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a városban két ember sérült meg a támadás következtében.

Három erőmű megsérült, jelenleg dolgozunk az áramellátás helyreállításán – mondta Kozickij.

Kormányhivatal: több mint 400 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton kedden

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton kedden 410 menekülőnek segítettek az ott dolgozók. Az éjszakát 102 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Von der Leyen: az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolja

Az Európai Bizottság szerdán bemutatja a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Ursula von der Leyen, az Európai Parlament plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.
Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért.
A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tiltja meg az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt – közölte az uniós bizottság elnöke.

Von der Leyen szlovák és magyar mentességről a sajtóhírek szerint nem beszélt. Az olajembargót még a 27 tagállamnak is meg kell szavaznia. Szlovákia ugyanakkor már jelezte, hogy mentességet kér, Magyarország kormánya pedig többször is kifejtette, hogy az energiaellátásra vonatkozó szankciók számunkra „vörös vonalat” jelentenek.

Menczer: vasútállomást érhetett rakétatalálat Kárpátalján

Vasútállomást érhetett rakétatalálat Kárpátalján – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Menczer Tamás azt mondta, folyamatosan kapcsolatban vannak az ungvári külképviselettel, az ott dolgozó kollégáik azt közölték, a légiriadó kedden néhány perccel 18 óra után kezdődött, és két órán át tartott. A jelenlegi információk szerint a támadásban nem sérült meg senki – fűzt hozzá.
„Azt fontos még megjegyezni, ez a támadás is igazolja, hogy jó döntést hoztunk, amikor arról döntöttünk, hogy nem szállítunk fegyvereket a háborúba” – hangsúlyozta Menczer Tamás, hozzátéve, hogy a katonai szállítmányok – amint átlépnék a magyar-ukrán határt – szintén orosz támadás célpontjává válhatnának.
Kérdésre kitért arra is, még zajlik az uniós szankciós csomag összeállítása, de a magyar álláspont világos: a földgáz és a kőolaj importjának szankcionálását a kormány nem tudja támogatni, mert a háború árát nem fizettethetik meg a magyar emberekkel.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a magyar gázfelhasználás 85 százaléka orosz gáz, a kőolaj-felhasználás 65 százaléka orosz olaj, ami naponta 20 ezer tonna kőolaj vásárlását jelenti. Ennek a pótlása – Menczer Tamás szerint – egyészen egyszerűen lehetetlen egyik napról a másikra. „Az energiahordozók beszerzése ugyanis nem filozófiai kérdés, hanem fizikai kérdés és a valóság kérdése” – emelte ki az államtitkár.
Közölte azt is, a kormány egyetért azzal, hogy az európai energiabeszerzést diverzifikálni kell, Magyarország a házi feladatát elvégezte, de csak onnan lehet gázt és olajt venni, ahol van, és ahonnan el lehet szállítani.
Menczer Tamás az M1 aktuális csatornán azt mondta, horvát részről nagyon komoly fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy az adriai vezetéken keresztül kaphasson több kőolajat Magyarország, és a magyar finomítói technológiát is át kellene állítani egy más típusú kőolajra, amihez szintén évek kellenének, és több százmillió dollárnyi beruházásra lenne szükség.

Csökkent az orosz feldolgozóipar teljesítménye áprilisban

Áprilisban már a harmadik egymást követő hónapban csökkent az orosz feldolgozóipar teljesítménye az előző négy hónap növekedése után.

A londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet szerdán közölte, hogy áprilisban az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 48,2 pontra nőtt a márciusi 44,1 pontról, ami 2020 júniusa óta a legalacsonyabb volt. Februárban még 48,6 pont volt a mutató. Az 50 pont feletti index a gazdasági aktivitás növekedését jelzi, az az alatti pedig visszaesést mutat.
A logisztikai problémák és az alapanyaghiány hosszabb szállítási határidőket eredményezett, áprilisban a harmadik legnagyobb beszállítói átfutási időt jegyezték fel az elmúlt 25 éveben – áll a közleményben.
A Markit szerint az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciók visszavetették a keresletet és az alapanyag-beszerzési lehetőségeket. Az ágazat növekedési kilátásai borúsak a vásárlóerő csökkenésével kapcsolatos várakozások miatt.

ORFK: több mint tízezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5000 ember lépett be kedden Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5267-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 873 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért- tájékoztatott a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől május 3-án 284 ember, köztük 138 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tudatták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – fűzték hozzá.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Videón a kedd esti kárpátaljai rakétatámadás

A háború kezdete óta most, kedden este először érte rakétatámadás Kárpátalját, a lövedék a hegyvidék egyik infrastrukturális objektumába csapódott be, tart a kárfelmérés és annak tisztázása, hogy vannak-e sérültek vagy áldozatok – közölte Viktor Mikita kormányzó. Tűz keletkezett és mintegy 500 méteres körzetben betörtek az ablakok a kárpátaljai Volóc közelében, amikor kedd este rakétatámadás érte a térséget. A Kárpáthír ukrajnai magyar hírportál beszámolója szerint egy transzformátortelepet ért rakétatalálat a volóci vasútállomás közelében.

Railway infrastructure targeted by RUS missiles in Transcarpathia / Zakarpattia area pic.twitter.com/LlL71PA8BN

— D.Emery (@DemeryUK) May 3, 2022

Egy gázelosztó is megsérült, 57 ház maradt gázellátás nélkül.  Elemzők szerint a támadás célja az Ukrajnából érkező nyugati fegyverszállítmányok mozgatásának megakadályozása, lassítása volt.

Négy humanitárius folyosó nyílhat meg ma Mariupolban

Folytatódnak szerdán az evakuálások Mariupolban, számolt be a The Kyiv Independent ukrajnai angol nyelvű hírportál.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes négy humanitárius folyosó megnyitását jelentette be mára, amelyeken keresztül a civileket a lerombolt kikötővárosból Zaporizzsjába szállíthatják. Verescsuk megjegyezte: ennek előfeltétele, hogy minden biztonsági feltétel teljesüljön.

Hadgyakorlatokra készül a fehérorosz hadsereg

Meglepetésszerű manőverekbe kezdenek a fehérorosz fegyveres erők, hogy teszteljék harckészültségüket – jelentette TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva szerda reggel a német n-tv hírportálja.

A fehérorosz védelmi minisztériumot idézve a hírügynökség hozzáteszi, hogy a fehérorosz hadmozdulatok „nem jelentenek veszélyt a szomszédos államokra vagy általában az európai közösségre”.

ISW: Oroszország általános mozgósítást rendelhet el május 9-én

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az ukrán tisztviselők egyre nagyobb magabiztossággal állítják, hogy a Kreml május 9-én bejelenti az általános mozgósítást. Egy jelentős ukrán ellentámadás az orosz erőket Harkiv városától nagyjából 40 km-re keletre lökte el – számoltak be róla. Azt is írják, egyre inkább úgy tűnik, hogy Putyinnak esze ágában sincs visszaengedni a megszállt területeket a független Ukrajnának, legfeljebb azt mérlegeli, hogy pontosan hogyan kívánja kormányozni azokat a régiókat, amelyeket Oroszország illegálisan elfoglalt.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők a május 2-i evakuálási erőfeszítések befejezését követően újraindították a légi, tüzérségi és szárazföldi támadásokat a mariupoli Azovsztal Acélgyár ellen.
• Az orosz erők tovább csoportosultak a Donyeck-Luhanszk tengelyen, valószínűleg felkészülve a nyugati előrenyomulásra Ljiman és Szlovjanszk irányába.
• Az ukrán fegyveres erők ellentámadást hajtottak végre, ezáltal Harkiv városától 40 km-re keletre lökték vissza az orosz erőket.
• Az orosz erők korlátozott szárazföldi offenzívákat hajtottak végre Zaporizzsja megyében Huliapole környékén, és fokozták a felderítő műveleteket Odessza környékén a Dnyeszteren túli növekvő feszültség közepette.

Orosz csapatok tömörülnek Kelet-Ukrajnában

A brit védelmi minisztérium szerda reggel újabb jelentést közölt az Ukrajnai háború legfrissebb fejleményeiről. Eszerint Oroszország 22 zászlóaljnyi taktikai csoportot telepített a kelet-ukrajnai Harkiv régióba, ahol az ukrán csapatok sikeres ellentámadásokat hajtottak végre a napokban – számolt be a Sky News.

A közlemény szerint Oroszországnak nehézséget okoz áttörni az ukrán védelmet és lendületet venni, azonban nagy valószínűséggel Iziumon túlra szándékozik haladni, hogy elfoglalja Kramatorsk és Severodonestsk városokat, amellyel „megszilárdítaná az orosz katonai ellenőrzést az északkeleti Donbász felett”.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 04 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/IvoOTjNz8D

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/H0y9RFbaM7

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 4, 2022

Nincsenek áldozatai a kárpátaljai légicsapásnak

Szinte az egész országot átrepülték azok a rakéták, amelyek eltalálták Volóc egyik infrastrukturális létesítményét – mondta közösségi oldalán közzétett videoüzenetében Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője.

Tűzoltó- és mentőszolgálatunk szakszerűen dolgozik a tűz eloltása érdekében, és a törmelékek eltávolítása is folyamatban van. Áldozatok nincsenek – jelentette ki a katonai vezető, aki minden kárpátaljait arra kért, hogy amint meghallják a légi riadót, azonnal menjenek a menedékhelyekre.

Hozzátette, hogy senki ne készítsen videót vagy fényképeket a közösségi média felületeire.

A vasútvonalat támadták az oroszok Kárpátalján

A RBC-Ukraine Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva közölte, hogy Kárpátalján az első rakétacsapást a vasút energetikai infrastruktúrájára mérték hétfőn este.

A volóci vasútállomás melletti villanytelepet érte csapás, a helyszínen tűz ütött ki. A hivatalos közlemény szerint a robbanás erejétől mintegy 500 méteres sugarú körben törtek ki ablakok. A rakéta repeszei több, közelben parkoló autót is megrongáltak.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója elmondása szerint az orosz megszállók megpróbálják megállítani a nehézfegyverek – tüzérség, tankok, páncélozott járművek és lövedékek átszállítását Ukrajna nyugati régióiból.

Ma este Ukrajnát a háború kezdete óta a legerősebb rakétatámadás érte. Az oroszok megtámadták Lvivet, Vinnicát, Kirovogradot, Dnyipropetrovszkot és számos más régiót – így a Kárpátinfo.net.

Először érte légitámadás Kárpátalját

Először érte légitámadás Kárpátalját, mióta február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Infrastrukturális létesítményt ért légitámadás Kárpátalja egyik hegyvidéki járásban május 3-án este – közölte a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA). A támadás alig 60-70 kilométerre történt a magyar határtól.

A hatóságok a helyszínen jelenleg azon dolgoznak, hogy tisztázzák, vannak-e sérültjei vagy áldozatai a légitámadásnak – jelentette Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója. Bejegyzésében hozzátette: a helyszínen senki nem készítsen videót és fotót, mert ezzel is segíthetik az ellenséget.

Vitalij Glagola újságíró értesülései szerint a volóci területen csapódott be egy rakéta – írja a Kárpátalja.ma.

„Azonosítatlan repülőeszköz” miatt szállt fel a Honvédség vadászgépe a keleti határnál kedd este

„Azonosítatlan repülőeszközt” jelzett a Honvédség radarja május 3-án, kedden késő este Magyarország keleti határánál, ezért vadászgép szállt fel, hogy ellenőrizze a légteret. A Honvédség szerint „az érintett légtér ellenőrzése során repülőeszközt nem találtak, de a gép légtérfelügyelet céljából egy ideig még a térségben maradt, majd visszatért a kecskeméti bázisra”.

Kedd este, helyi idő szerint este fél 8 előtt szólaltak meg a légvédelmi szirénák Kárpátalján, majd rakétatalálat ért egy infrastrukturális létesítményt az egyik hegyvidéki járásában.

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra előtt megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium keddi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta.  A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelölik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine