Az orosz-ukrán háború 69. napja – FRISSÜL

Immár hatvankilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

A vasútvonalat támadták az oroszok Kárpátalján

A RBC-Ukraine Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva közölte, hogy Kárpátalján az első rakétacsapást a vasút energetikai infrastruktúrájára mérték.

A volóci vasútállomás melletti villanytelepet érte csapás, a helyszínen tűz ütött ki. A hivatalos közlemény szerint a robbanás erejétől mintegy 500 méteres sugarú körben törtek ki ablakok. A rakéta repeszei több, közelben parkoló autót is megrongáltak.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója elmondása szerint az orosz megszállók megpróbálják megállítani a nehézfegyverek – tüzérség, tankok, páncélozott járművek és lövedékek átszállítását Ukrajna nyugati régióiból.

Ma este Ukrajnát a háború kezdete óta a legerősebb rakétatámadás érte. Az oroszok megtámadták Lvivet, Vinnicát, Kirovogradot, Dnyipropetrovszkot és számos más régiót – így a Kárpátinfo.net.

Először érte légitámadás Kárpátalját

Először érte légitámadás Kárpátalját, mióta február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Infrastrukturális létesítményt ért légitámadás Kárpátalja egyik hegyvidéki járásban május 3-án este – közölte a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA). A támadás alig 60-70 kilométerre történt a magyar határtól.

A hatóságok a helyszínen jelenleg azon dolgoznak, hogy tisztázzák, vannak-e sérültjei vagy áldozatai a légitámadásnak – jelentette Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója. Bejegyzésében hozzátette: a helyszínen senki nem készítsen videót és fotót, mert ezzel is segíthetik az ellenséget.

Vitalij Glagola újságíró értesülései szerint a volóci területen csapódott be egy rakéta – írja a Kárpátalja.ma.

Robbanások Lvivben, mindenkit arra kérnek, maradjanak az óvóhelyeken

Robbanásokat jelentettek kedd este Lvivben, amiről a város polgármestere számolt be a Twitteren – írja a Guardian. Andrij Szadovij posztjában azt tanácsolta a településen élőknek, hogy maradjanak az óvóhelyeken. A hírek szerint találat érhette a város áramellátását.

Egy pilóta nélküli repülőgépet semmisítettek meg a Dnyeszter melléki területen

Terrortámadást kíséreltek meg egy pilóta nélküli légi járművel (UAV) kedden a Moldovához tartozó, nemzetközileg függetlenként nem elismert Dnyeszter melléki területen.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a jármű robbanóanyaggal volt felszerelve.

A tévé- és rádióközpontot a múlt heti antennarobbantások óta szigorúan őrzik. Hétfő éjjel a Dnyeszter melléki területen a határőrök egy drónt fedeztek fel, amelyet „semlegesítettek” – közölte a tárca Telegram-csatornáján, amit az MTI adott hírül.

Kiújultak a harcok a mariupoli acélműnél

Kihasználva a mairupoli Azovsztalnál érvényben lévő csendrendeletet, az Azov nacionalista zászlóalj és az ukrán fegyveres erők harcosai tüzelőállásokat foglaltak el – közölte Vagyim Asztafjev, az orosz védelmi minisztérium sajtóosztályának munkatársa.

Asztafjev szerint az orosz fegyveres erők és a donyecki „népi milícia” egységei tüzérség és a légierő segítségével elkezdték megsemmisíteni ezeket az állásokat. Az Izvesztyija című, Kreml-közeli napilap az orosz katonai vezetésre hivatkozva azt jelentette, hogy az Azov fegyveresei a Nemzetközi Vöröskereszt gépkocsijait is lőtték. A nyilatkozó szerint a harcok intenzitása az elmúlt hetekben alábbhagyott, mert az Azovsztalban körülzárt ukrán egységek már „sehová sem mennek”.
A Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás belügyminisztériumának közlése szerint az ukrán csapatok hétfőn is megszegték a csendrendeletet, és lőni kezdtek, amit viszonozni kellett.
Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kijelentette, hogy a világszervezet kész megismételni a civileknek az Azovsztalból való evakuálását célzó műveletet, és ennek érdekében továbbra is együttműködik a konfliktusban szemben álló felekkel. Mint mondta, a korábban kimenekített és az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre való távozást választó embereket eljuttatták Zaporizzsjába.
Lubrani szerint 101, az Azovsztalt elhagyó és 58, Mariupol Mangus nevű külvárosában csatlakozott embert szállítottak át konvojjal a 230 kilométerre lévő ukrán nagyvárosba.
A donyecki területvédelem törzse azt közölte, hogy kedden helyi idő szerint 8 és 16 óra között 149 embert, köztük 22 gyereket evakuáltak Mariupolból a bezimennojei menekültbefogadó állomásra.

EU-biztos: év végére akár kétharmadával is csökkenthető az orosz gázimport

Ez év végére akár kétharmadával is csökkenthető az orosz gáz importja, célunk pedig, hogy 2030-ra teljesen megszabaduljunk tőle – jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Elmondta: az Európai Bizottság még ebben a hónapban tervezetet terjeszt elő arról, hogy az Európai Unió miként tudja 2022 végéig pótolni az orosz gázfelhasználás kétharmadát. Hozzátette: a bizottság minden nagyobb gázszolgáltatót megkeresett, hogy segítsen az orosz gáz pótlásában, és azt tervezi, hogy a gázfelhasználást lehetőség szerint megújuló energiával vagy energiamegtakarítással is helyettesítené.
„Feltérképezzük azokat a problémákat, amelyeket a tagállamoknak meg kell oldaniuk az orosz gázszállítások helyettesítéséhez, valamint figyelmet fordítunk a gázinfrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek összehangolására a jelenlegi infrastruktúra optimalizálása érdekében” – tette hozzá.
Simson megerősítette az Európai Bizottság szolidaritását Lengyelországgal és Bulgáriával, akiktől Oroszország megtagadta a gázszállítást, mivel nem voltak hajlandóak euró helyett rubellel fizetni. Mint mondta, e két uniós ország betartotta a szerződésben foglaltakat, a Gazprom viszont megszegte, ezzel is bizonyítva, hogy megbízhatatlan beszállító. „Készek vagyunk szolidárisan cselekedni, hogy a tagállamok maguk is segíthessenek a függetlenedésben azoknak országoknak, amelyek bizonytalan helyzetbe kerültek” – jelentette ki az uniós biztos.

Putyin Macronnak: Moszkva kész tárgyalni Kijevvel

Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre, annak ellenére is, hogy Kijev „következetlen, és nem hajlandó komoly munkára” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetése során.

A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin beszámolt Macronnak az ukrajnai „különleges hadművelet” előrehaladásáról, beleértve Mariupol „felszabadítását” és a civilek evakuálását az Azovsztal üzemből. Ez utóbbi azzal a megállapodással összhangban történt, amely az orosz államfő és António Guterres ENSZ-főtitkár április 26-i találkozóján született.
Putyin kifogásolta, hogy az Európai Unió országai szemet hunynak az ukrán biztonsági erők háborús bűntettei, valamint a Donyec-medencei városok és települések tömeges, civilek halálát okozó ágyúzása felett. Megjegyezte, hogy szerinte „a Nyugat segíthetne megállítani ezeket az atrocitásokat azáltal, hogy megfelelő befolyást gyakorol a kijevi hatóságokra, valamint azzal, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat”.
Vlagyimir Putyin és Macron a globális élelmezésbiztonság problémájáról is tárgyalt, miután a francia fél ezzel kapcsolatban az aggályait hangoztatta. Ezzel összefüggésben az orosz államfő elsősorban a nyugati országok szankciós intézkedéseit tette felelőssé a nehézségek miatt, és megjegyezte a globális logisztikai és szállítási infrastruktúra zavartalan működésének fontosságát.
Putyin gratulált Macronnak újraválasztásához. A két vezető megállapodott abban, hogy a két ország különböző szinteken folytatja a kapcsolattartást.
Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két államfő között azóta, hogy Macront második elnöki ciklusára megválasztották. A felek legutóbb március 29-én beszéltek telefonon. Macron szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott eszmecserét.

Németország támogatná Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

Németország támogatja Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz, ha a két észak-európai ország kéri felvételét a védelmi szövetségbe – jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden a finn és a svéd miniszterelnökkel együtt a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában (Meseberg-kastély).

A kancellár a kormány kétnapos kihelyezett ülésének szünetében tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Finnország és Svédország a NATO-tagság ügyétől függetlenül is „mindig számíthat Németország támogatására”.
Finnország és Svédország „közeli szövetséges és szoros partner” az Európai Unióban, ezért az egész közösségnek fontos biztonsági kérdésekről is tárgyalni kell – tette hozzá Olaf Scholz, kiemelve: senki sem feltételezheti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna után nem támad meg más országokat, és nem szegi meg ismét erőszakkal a nemzetközi jog szabályait.
Sanna Marin finn kormányfő hozzátette, hogy még nem ért véget hazájában a parlamenti vita a NATO-tagságról, de bármi is legyen a döntés, a következmény mindenképpen az lesz, hogy Finnország a védelmi kapacitásaival és az önvédelem iránti erős elkötelezettségével hozzájárul Európa biztonságához.
Mint mondta, Oroszország támadása Ukrajna ellen „drámaian megváltoztatta” hazája biztonságpolitikai helyzetét, és ezt már „nem lehet visszacsinálni”. A háború megmutatja, hogy Oroszország nem tiszteli az Európa biztonságát garantáló alapelveket és a nemzetközi jogot, és befolyási övezetekre szabdalt világot akar, amelyben „az erősebbé az utolsó szó”. A NATO viszont mindig is kitartott a „nyitott kapuk” politikája mellett, amely Oroszország magatartása miatt az eddiginél is fontosabb lesz – fejtette ki Sanna Marin.
Arról is szólt, hogy Finnország kiáll az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországra kivetett EU-s büntetőintézkedések kiterjesztése mellett, akkor is, ha ez Finnországnak is hátrányt, nehézséget okoz.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök ugyancsak hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság körüli vitát még nem zárták le. A parlament május 13-án mutatja be elemzését Svédország biztonsági helyzetéről és arról, hogy milyen partneri kapcsolatok szükségesek a biztonság fenntartásához. Minden lehetőséget mérlegelnek, és ugyan önállóan, nemzeti szinten döntenek, de szorosan egyeztetnek a szomszédos Finnországgal – mondta a svéd kormányfő.
Sanna Marin és Magdalena Andersson a legrangosabb külföldi vendég a német kormány kétnapos kihelyezett ülésén, amelynek egyik fő témája az ukrajnai háború.

Ukrán parancsnok: az orosz erők ostromolni kezdték Mariupolban az Azovsztal acélművet

Az orosz erők megkezdték a Donyeck megye déli részén fekvő Mariupolban az ukrán katonák által védett Azovsztal acélipari üzem lerohanását, próbálnak betörni a területre. A támadás előtt orosz repülőgépek bombázták az üzemet – mondta Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

„Egész éjjel légierővel bombáztak bennünket, két civil nő meghalt, most pedig Azovsztalt rohamozzák” – fogalmazott az ukrán nemzeti gárdához tartozó alakulat parancsnokhelyettese.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy hétfőn a civilek részleges kimenekítése után az orosz erők lőni kezdték az acélipari üzemet. A nagy kiterjedésű gyárkomplexum, amely alatt alagutak húzódnak, az egyetlen terület, amely még nem került orosz kézre a kulcsfontosságú kikötővárosban. A területen ukrán források szerint mintegy ezer polgári személy talált menedékre, illetve ide húzódtak vissza a Mariupolt védő ukrán katonák. A beszámolók szerint a hétfő este kezdődött orosz légicsapások következtében akkora tűz gyulladt ki a gyártelepen, hogy a város minden pontjáról látható volt.
Később az Azov ezred közölte, hogy „mintegy tízen” sebesültek meg a bombázásokban, a romok alatt még kutatnak túlélők, illetve holttestek után. Újabb tűzszünetre szólítottak fel, hogy folytatódhasson a civilek evakuálása biztonságosabb ukrajnai területekre.
Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre menekítő 14 busz közül csupán három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Hangsúlyozta, hogy Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadásaikkal kedden legkevesebb kilenc ember halálát okozták a régióban. A helyi vezető szavai szerint az orosz légierő reggel Avgyijivkát bombázta, a lövedékek a település központjában, lakott területeken csapódtak be. Előző éjjel ugyancsak Avgyijivkánál az oroszok Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be – tette hozzá. Avgyijivkában az előzetes információk szerint hárman veszették életüket és ketten megsebesültek. Ugyancsak tüzérségi támadásokat hajtottak végre Liman és Vuhledar városok ellen, utóbbiban meghalt három polgári személy, akik ivóvízért indultak. Limanban is hárman haltak meg az eddigi információk szerint.
Szerhij Hajdaj, a szintén a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők éhínséget akarnak okozni a régióban, nagy erejű bombákat dobtak le egy mezőgazdasági vállalatra. Hozzátette, hogy a bombázást a Planet Lab társaság által készített műholdfelvételek is tanúsítják. Felidézte, hogy a lebombázott agrárvállalat a legmodernebb berendezésekkel felszerelt laboratóriummal rendelkezett – beleértve az összes termény pontos és gyors elemzését biztosító expressz analizátort -, valamint egy napi 1500 tonna kapacitású gabonaszárítóval, és harmincezer tonna gabonát tudott tárolni.
A kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyei adminisztrációjának szóvivője arról számolt be, hogy a régióban Zalizsnicsne falut vették tűz alá az orosz csapatok, aminek következtében két polgári személy meghalt, a támadásban súlyosan megrongálódott a település iskolája.
Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy légvédelmi rakétacsapatai megsemmisítettek két orosz Forpost és Orlan-10 típusú drónt, amelyek a Fekete-tenger menti ukrán partokon kémkedtek.
A kijevi vezérkar kedden arról számolt be, hogy eddig hozzávetőlegesen 24 200 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1062 harckocsit, 2567 páncélozott harcjárművet, 475 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 162 rakéta-sorozatvetőt.
Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért nem akar Kijevbe látogatni. A kancellár azért utasítja el a látogatást, mert a német államfőt nem hívták meg Kijevbe. A nagykövet kijelentette, hogy a kancellár most sértődöttséget színlel, mintha teljesen ártatlan lenne, és ez a viselkedés szerinte nem méltó államférfihoz. Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni második világháborús náci támadás óta a legbrutálisabb háború zajlik, ami nem gyerekjáték.

Rétvári: 210 millió forint értékű orvosi felszerelést küld Kárpátaljára a kormány

Több mint kétszáztízmillió forint értékű orvosi felszerelést küld Kárpátaljára a kormány a Hungary Helps programon keresztül – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden a Pest megyei Pilisvörösváron.

Rétvári Bence ismertette: az Országos Kórházi Főigazgatóság pilisvörösvári raktárából szerda reggel induló segélyszállítmány 30 raklapnyi gyógyszert, orvosi eszközöket, például infúziós pumpákat, elsősegélydobozokat, kötszereket tartalmaz.
Az államtitkár hozzátette: a háborús helyzetben nagyon nehéz a kórházakban pótolni az elhasználódott, elfogyott eszközöket, ezért fontos a magyar kormány segítsége.
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára elmondta: a kormány az eddigi kétmilliárd forintos támogatáson felül újabb, összesen félmilliárd forint értékben segít Kárpátalján és Ukrajnában. Ennek egyik része a szerda reggel induló orvosieszköz- és gyógyszerszállítmány, a másik része pedig kárpátaljai és ukrajnai karitatív akciók támogatása.

Oroszország szerint az ukrán katonák kihasználták a mariupoli tűzszünetet, és lőállást vettek fel

Hétfőn az orosz erők megkezdték az Azovsztal acélmű bombázását, miután számos civilt evakuáltak az üzem alatti bunkerekből.

Oroszország kedden beismerte, hogy megtámadta az acélművet, de azt állítja, az után kezdett támadni, hogy az ukrán katonák a tűzszünetet kihasználva lőállást vettek fel.

Boris Johnson: Ukrajna győzni fog

Virtuálisan mondott beszédet Boris Johnson brit miniszterelnök az ukrán parlament előtt, ahol szimbolikus kijelentéseit és konkrét intézkedéseit is nagy üdvrivalgás fogadta. Egy ukrán képviselő egyenesen azt mondta, országa igazán szerencsés, hogy olyan barátai vannak, mint Nagy-Britannia – írja a Telex a BBB összefoglalója alapján.

Johnson beszédében többek között ezek hangzottak el:

• Nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy „a történelem eme döntő pillanatában” szólhat az ukránokhoz, és tiszteleg a bátorságuk előtt, amit az orosz megszállók elleni harcban tanúsítanak.
• A Nyugat nagy hibát követett el 2014-ben, hogy nem segített Ukrajnának, mikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Azt mondta, nem ismerték fel elég hamar, „mi is történik valójában”, később pedig nem vezették be azokat a szankciókat Putyinnal szemben, amiket be kellett volna.
• Putyin a támadással saját katasztrófájának ágyazott meg. Ellenállásukkal pedig az ukránok nemcsak a „21. század legnagyobb fegyveres hőstettét” hajtották végre, hanem leleplezték az orosz diktátor „történelmi ostobaságát”.
• Ezt szerinte az ukrán utcákon heverő orosz tankok roncsai is bizonyítják, amik ezzel együtt az autokrácia veszélyeire is felhívják a figyelmet.
• Nagy-Britannia folytatja a fegyverszállításokat. Egy 300 millió fontos (136 milliárd forintos) segélycsomag keretében küldenek Ukrajnába többek között légvédelmi és hadihajók ellen bevethető rakétákat, páncélozott járműveket, drónokat és éjjellátó készülékeket is.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden délután is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta.  A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelölik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 3 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/GqPDCh9Snm

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/psNCRWF74t

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 3, 2022

Draghi: azonnali megoldásokra van szükség a vállalkozások és a családok védelme érdekében

Erőteljes és azonnali döntésekre van szükség az energiaárak terén, azonnali megoldásokra van szükség a vállalkozások és a családok védelme érdekében, csökkenteni kell a rezsit, valamint az üzemanyagárakat, adókedvezményeket kell biztosítani, hogy a legkiszolgáltatottabb családok megőrizzék vásárló erejüket – jelentette ki kedden az Európai Parlament plenáris ülésén Mario Draghi olasz miniszterelnök.

Mario Draghi, az Ez Európa címmel rendezett EP-vitán hangsúlyozta, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja rámutatott, hogy Európa mennyire kiszolgáltatott Moszkvával szemben az energiaellátás szempontjából.
„Egy ilyen mértékű energiafüggőség gazdasági szempontból fenntarthatatlan, geopolitikai szempontból pedig veszélyes” – fogalmazott.
Kijelentette: Olaszország felső határt szabna az Oroszországból származó energiahordozókra, továbbá Európának közösen kellene tárgyalnia a gázárak csökkentése érdekében. Ez – mint mondta – hozzájárulna az orosz katonai fellépésre költhető összegek visszaszorításához.
Közölte, Olaszország támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat, köztük azokat a tervezett megszorító intézkedéseket is, amelyek az energiaszektorra vonatkoznának. Olaszország minden olyan döntést meg fog hozni, ami saját, valamint Európa energiaellátásának biztonságát szavatolni tudja – tette hozzá.
„Mivel Ukrajna megtámadása az európai kontinens békéjét fenyegeti, támogatnunk kell Ukrajnát, kormányát és népét úgy, ahogyan azt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kéri tőlünk” – fogalmazott Draghi, majd hozzátette: „ha megvédjük Ukrajnát, azzal magunkat is védjük”.
Az olasz miniszterelnök továbbá hangsúlyozta, a geopolitikai helyzet bizonytalanná vált. Ezzel kapcsolatban azt mondta, határozottabb fellépésre, egységes döntéshozatalra kell törekedni az unió külpolitikai döntéshozatalában. Olyan Európai Unióra van szükség, amely gyorsan tud dönteni, ezért túl kell lépni az egyhangú döntések, a vétó rendszerén. Helyette a minősített többséggel meghozott döntések meghozatalára kell áttérni – mondta.
Véleménye szerint fel kell gyorsítani a bővítést, integrálni azokat az országokat, amelyek európai jövőt szeretnének. Olaszország szeretné Ukrajnát is az Európai Unióban látni – tette hozzá Mario Draghi.

Putyin megtiltotta az üzletkötést az orosz szankciók által sújtott szervezetekkel

Megtiltotta az orosz szankciókkal sújtott külföldi személyekkel és szervezetekkel való üzletkötést és a velük szemben fennálló kötelezettségek teljesítését kedden kiadott rendeletében Vlagyimir Putyin orosz elnök, válaszul az Oroszország ellen bevezetett korlátozásokra.

Tilos továbbá Oroszországból származó nyersanyagokat és termékeket exportálni a feketelistán szereplő személyeknek. Az orosz kormánynak tíz napon belül meg kell határoznia a megtorló szankciók érintettjeinek körét.
A nyugati országok február vége óta szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni indított háború miatt. Ennek fényében Moszkva márciusban 48-ra bővítette a vele szemben barátságtalan országok listáját, amely jelenleg magában foglalja az Európai Unió valamennyi országát és az Egyesült Államokat, valamint Albániát, Andorrát, Ausztráliát, Dél-Koreát, Észak-Macedóniát, Izlandot, Japánt, Kanadát, Liechtensteint, Mikronéziát, Monacót, Montenegrót, Nagy-Britanniát, Norvégiát, San Marinót, Svájcot, Szingapúrt, Tajvant, Ukrajnát és Új-Zélandot.
Vasárnap Putyin aláírta a legtöbb európai, köztük az uniós állampolgárok számára biztosított vízumkedvezményeket megszüntető törvényt. Ezzel megszűnt a kedvezmény a diplomata-útlevéllel rendelkező személyek, a hivatalos delegációk, a nemzeti és regionális kormányok és parlamentek, az alkotmánybíróságok és legfelsőbb bíróságok tagjai, valamint az újságírók számára sem.
A jogszabály első hat cikke hatályon kívül helyezte a legtöbb európai országgal megkötött nemzetközi szerződéseknek a diplomata-útlevelekre és vízumokra vonatkozó rendeleteit, „barátságtalan cselekményekre válaszul meghozandó sürgős intézkedések szükségességére” hivatkozva. A hetedik cikk értelmében a kedvezmények visszaállításáról az orosz elnök dönt.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese korábban arra tett javaslatot, hogy Oroszország hagyjon fel az élelmiszer-kereskedelemmel a „barátságtalan” országokkal.

Putyin ismét egyeztetett Macronnal

A francia elnöki hivatal szerint Emmanuel Macron dél körül beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal. A két vezető március 29-e óta nem beszélt egymással, de addig rendszeres kapcsolatban álltak.

Macront azóta újra megválasztották elnöknek.

Belföldön és külföldön egyaránt voltak, akik bírálták, hogy Macron nyíltan tartani akarja a kapcsolatot az orosz vezetővel. A lengyel miniszterelnök is kritikusan viszonyul ehhez. Macron viszont azt mondta a BBC szerint: „Kötelességem beszélni vele, szükségünk van erre. Nem lesz vége a kapcsolattartásnak.”

Durva választ ad Putyin az Oroszország elleni szankciókra

Vlagyimir Putyin aláírta a rendeletet a megtorló gazdasági szankciókról, válaszul az „egyes külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan fellépésére” – írja a Sky News.

A rendelet értelmében Oroszország megtiltja a termékek és nyersanyagok exportját a szankciókkal sújtott embereknek és szervezeteknek.

A rendelet megtiltja továbbá az orosz megtorló szankciók által sújtott külföldi magánszemélyekkel és cégekkel folytatott tranzakciókat, és megengedi az orosz feleknek, hogy ne teljesítsék a velük szemben fennálló szerződéses kötelezettségeket.

A rendelet értelmében az orosz kormánynak tíz napja van arra, hogy összeállítsa a szankciókkal sújtandó külföldi magánszemélyek és vállalatok listáját, valamint további kritériumokat határozzon meg számos olyan tranzakcióra vonatkozóan, amelyekre korlátozások vonatkozhatnak.

Kilenc civil halt meg a donyecki régió bombázásában

A donyecki régió keddi bombázásában legalább kilenc civil ember halt meg – számolt be a régió kormányzója, Pavlo Kirilenko.

A beszámolóból kiderült, hogy hárman Agyijivkában, hárman Vuhledárba és további hárman pedig Limanban vesztették életüket a támadások következtében – írja az Independent.

Külföldi fegyverszállítmányokat fogadó bázist ért csapás Odesszánál az orosz katonai szóvivő szerint

Onyiksz rakétákkal mért csapást az orosz haderő egy Odessza melletti ukrán logisztikai központra, amelyen keresztül külföldi fegyvereket szállítottak Ukrajnának – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője kedden.

A tábornok szerint a repteret ért támadásban Bayraktar TB-2 drónokat, valamint amerikai és európai rakétafegyvereket és lőszert tartalmazó szállítmányokat is megsemmisítettek.
A tábornok szerint az orosz légierő nagypontosságú rakétákkal hat ukrán katonai objektumra mért csapást, harcászati repülők pedig az éjszaka folyamán 69 katonai létesítményt támadtak Ukrajnában. A tüzérség 55 tüzelőállást, 38 erődítményt, valamint 195 élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosulást talált el, mintegy 230 nacionalistát és 52 egységnyi haditechnikát megsemmisítve.
A rakétaerők a szóvivő szerint egyebek között csapást mértek a 81. légi mozgékonysági dandár parancsnokságára Dolina és a 77. területvédelmi dandáréra Podolivka közelében, Kulbakine térségében pedig megsemmisült egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer indítóállványa.
Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 146 repülőgépet, 112 helikoptert, 696 drónt, 286 légvédelmi rakétarendszert, 2783 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 316 rakéta-sorozatvetőt, 1255 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2590 speciális katonai járművet veszítettek.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese kedden a Telegramon azt írta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek nincs szüksége békemegállapodásra Oroszországgal, mert az a rezsimje végét jelentené. Medvegyev szerint ezért továbbra is fegyverekért és pénzért fog könyörögni a Nyugatnak, az „európai demokrácia utolsó bástyájának” feltüntetve hazáját.
Vlagyimir Legojda, az orosz ortodox egyház szóvivője Telegram-bejegyzésében közölte, hogy az Azovsztal acélmű területén lévő civilek evakuálásának megszervezésében részt vett Mitrofan horlivkai és szlavjanszki metropolita is. Legojda szerint a sokakat a pap látványa bátorított fel a távozásra. Állítása szerint maradtak még civilek a körbezárt létesítmény területén.
Az orosz tévécsatornák által megszólaltatott evakuáltak szerint a katakombákban lévő ukrán fegyveresek elhallgatták előlük, hogy lehetőség van a szabad elvonulásra, és a készleteiket nem osztották meg velük.
Jelenleg több mint kétezer ukrán hadifogoly van orosz területen, akik önként tették le a fegyvert. Ezt Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke mondta az állami RT televíziónak, aki szerint öt dandárparancsnok is van közöttük. Mint mondta, a hadifoglyokat nyomozók hallgatják ki, hogy fényt derítsenek az ukrán rezsim által elkövetett bűncselekmények körülményeire, valamint a külföldi kiképzők és zsoldosok szerepére. Basztrikin közölte, hogy az SZK 75 zsoldos ellen indított büntetőeljárást, akik az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Norvégiából, Kanadából, Georgiából és más országokból érkeztek.
Közölte, hogy fogságba esett a georgiai Mamuka Mamulasvili alakulatának néhány tagja. A csapat azáltal vált hírhedté, hogy Ukrajnában foglyul ejtett, elvágott torkú orosz ejtőernyősök haláltusájáról osztott meg videót. Basztrikin szerint jelenleg 35 eljárás folyik Oroszországban az orosz fegyveres erők megrágalmazása címén.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője hétfő esti tájékoztatóján ismét azt állította, hogy ukrán nacionalisták katonai célra használják a polgári infrastruktúrát, és civileket pedig élő pajzsként. A tábornok szerint a Harkiv megyei Barvenkovéban a 2. számú regionális pszichiátriai kórház épületében alakítottak ki erődítményt, és az alagsorban erőszakkal tartanak fogva civileket. Emellett Dnyipróban a 2. és a 28. számú iskola és a 2. számú bentlakásos iskolában, Mikolajivban a siket gyermekek bentlakásos iskolájában, Kramatorszk 9. és 6. számú iskolájában és Szlovjanszk 14. számú iskolájában lőállásokat alakítottak ki nehézfegyverek számára.
A tábornok elmondta, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg az ukrán hatóságok részvétele nélkül 11 550 embert, köztük 1847 gyermeket evakuált „Ukrajna, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság veszélyes területeiről” az Oroszországba. A menekültek száma a háború eleje óta elérte az 1 092 137-et. Egy részüket több mint 9500 átmeneti szállásközpontban helyezték el az ország régióiban.
A menekültekkel egyénileg foglalkoznak, segítenek neki az elhelyezésben, a munkakeresésben, a szociális támogatásban, a gyermekeknek óvodai és iskolai férőhelyeket biztosítanak. Mizincev szerint a védelmi tárca adatbázisa 2 754 241 olyan ember adatait tartalmazza, aki Ukrajna 2133 településéről Oroszországba akar áttelepülni. Mint mondta, az ukrán nacionalisták öt idegen ország 90 állampolgárát használja emberi pajzsként, emellett hét kikötőből 17 idegen ország 75 hajóját nem hagyja távozni, holott az orosz fél naponta 11 órán át tart nyitva egy 80 tengeri mérföld hosszú és 3 tengeri mérföld széles humanitárius folyosót délnyugati irányban Ukrajna területi vizeiről.
Mizincev azt mondta, hogy a gyűjtőpontokon több mint 23 ezer tonnányi alapvető szükségleti cikkeket és élelmiszercsomagokat, köztük bébiételeket, valamint életmentő gyógyszereket készítettek elő Ukrajna számára. A tábornok összefoglalója értelmében Oroszország március 2. óta 17 285,6 tonnányi segélyt szállított Ukrajnának, és 959 humanitárius akciót hajtott végre.

Országos főállatorvos: speciális szabályok lépnek életbe az alapanyaghiányok kezelésére

Az élelmiszer-alapanyagok helyettesítése terén speciális szabályok lépnek életbe, amelyek a gyártóknak segítenek abban, hogy a hiánycikké váló alapanyagokat pótolni tudják más összetevőkkel – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos sajtótájékoztatón, Budapesten kedden.

Kiemelte: az alapanyagok beszerzése számos területen nehézkessé válik a járvány és az ukrajnai helyzet miatt; eddig leginkább a napraforgónál és a napraforgóolajnál figyelhető meg a probléma.
Bizonyos összetevők hiánya a piacon a termelőknek okozhat gondot, a lakossági ellátást egyelőre nem veszélyezteti – hangsúlyozta.
Az országos főállatorvos példaként elmondta: az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a napraforgóolajat a gyártó például repceolajjal helyettesítse egy adott termék előállításánál. Az eredeti csomagolásban is lehet értékesíteni az árut, külön figyelmet kell azonban fordítani a fogyasztó tájékoztatására a változásról – figyelmeztetett.
A határozat célja biztosítani a lakossági ellátást, hogy a megszokott kínálat ugyanolyan minőségi színvonalon megmaradjon – húzta alá.
Az alapanyagok cseréje az élelmiszerbiztonság vagy a tájékoztatási kötelezettség sérülésével nem járhat – hangsúlyozta.
Elsősorban a gyártó felelőssége a fogyasztót informálni; ha egy cégnek nincs lehetősége lecserélheti a csomagolást, a szabályozás lehetővé teszi, hogy részlegesen átcímkézze azt – részletezte. Egyedi megállapodás alapján a kereskedő is tájékoztathatja a vásárlót – fűzte hozzá.
Bognár Lajos jelezte, hogy a Nébih tematikus honlapján megtalálhatók lesznek az információk az alapanyagcserékről.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a járvány miatt már korábban jelentősen emelkedett számos alapanyag ára és az energiaköltségek is megugrottak; ezt a helyzetet tetézi az Ukrajnában kitört háború.
Egyelőre még nem látható, hogy mikor lesz vége a háborúnak és milyen gyorsan tud visszatérni a megszokott rend a termelésben, a váratlan helyzeteket azonban a szabályozásnak is köszönhetően a gyártók meg fogják tudni oldani – vélekedett.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára azt hangsúlyozta: az új határozat célja biztosítani, hogy legyen elegendő áru az élelmiszerboltokban, könnyebben kezeljék a gyártók a megváltozott piaci helyzetet.
A vásárlóknak fel kell készülniük arra, hogy bizonyos termékekben nem a megszokott összetevők lesznek, például a majonéz napraforgóolaj helyett repceolajjal készül – mondta.
Mindenkit arra biztatott, hogy figyeljék a termékek címkézését, a boltokban a kiírásokat és a gyártók honlapját is.
Az országos főállatorvos határozata hétfőn jelent meg, a szabálygyűjteményt az Agrárminisztérium és a Nébih szakértői dolgozták ki az élelmiszeripar és a kereskedelem szakmai szövetségeinek bevonásával.

Putyin hamarosan háborút hirdethet és teljes mozgósítást rendelhet el?

Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan hivatalosan bejelentheti az Ukrajna ellen háborút és hadi állapotot hirdethet, hogy teljes mozgósítást rendelhessen el – számolt be a CNN-re hivatkozva a 24.hu.

A CNN – a nyugati hírszerzői jelentések nyomán – azt írja: minderre vélhetően május 9-én, a győzelem napi ünnepségeken kerülhet sor.

A cikk szerint Oroszország ezzel próbál majd új lendületet adni a kifulladni látszó orosz inváziónak és pótolni a jelentős katonai veszteségeiket, amelyeket a hivatalos állományból egyre nehezebben tudnak megtenni.

A hivatalos orosz kommunikáció szerint ugyanis Ukrajnában csak „különleges katonai hadműveletek” zajlanak, ennek keretében viszont nem lehet mozgósítani a tartalékosokat.

Az ukránok 24 200 fős orosz veszteségről számoltak be

A háború kezdete óta, beleértve a sérülteket és eltűnteket is, ezeket az adatokat viszont sem az orosz fél, sem nyugati hírszerzések nem erősítették meg. A keddi jelentés szerint hétfőn 14 tankot semmisítettek meg, ezzel 1062 tanknál jár az oroszok (nem hivatalos vesztesége). Emellett többek között 2567 páncélos szállítót, 194 repülőt és 155 helikoptert vesztettek.

❗️Загальні бойові втрати противника з 24.02 по 03.05 / The total combat losses of the enemy from 24.02 to 03.05➡️ https://t.co/kgKNPu67KK pic.twitter.com/X5Ii7ZWOLw

— Defence of Ukraine (@DefenceU) May 3, 2022

12 orosz támadást vertek vissza Luhanszkban

Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója a Telegramra posztolta, hogy a luhanszki és donyecki területek frontvonalán 12 ellenséges támadást sikerült visszaverni.

Hat harckocsit, öt tüzérségi rendszert, 22 egység páncélozott harcjárművet és nyolc gépjárművet semmisítettek meg. A légvédelmi egységek öt Orlan-10 távirányítású, pilóta nélküli repülőgépet lőttek le a Guardian szerint.

Szlobozhanszki irányában Oroszország folytatta Harkov és a közeli települések bombázását. Izjum irányában aktív tűzcsapást hajtott végre az ukrajnai katonai egységek ellen. Donyeck felé fő erőfeszítései továbbra is a Rubizsne és Popaszna települések feletti teljes ellenőrzés kialakítására, valamint előrenyomulásra irányulnak Liman és Szlavjanszk települések felé az unian.net ukrán hírforrás szerint.

Az oroszok szerint katonai célpontot lőttek Odesszában

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedd délelőtt azt mondta, hogy egy katonai repülőtér ellen hajtottak végre csapást rakétával Odesszában.

A védelmi minisztérium ezzel összefüggésben közzétett egy felvételt is, amelyen egy Onyx precíziós rakéta kilövése látható:

Кадры запуска высокоточных ракет «Оникс» по военному аэродрому Одессы (аэропорт Школьный).

В результате огневого поражения уничтожен ангар с поступившим из США и европейских стран вооружением и боеприпасами, а также разрушена взлетно-посадочная полоса. pic.twitter.com/76YggzSK4u

— Master (@Mastersepar) May 3, 2022

Konasenkov szerint egy katonai repülőtér hangárját találta el a rakéta, amelyben külföldi fegyvereket, lőszereket és drónokat tároltak. „Pilóta nélküli Bayraktar TB2 típusú drónokat, valamint amerikai és európai országokból származó rakétafegyvereket és lőszereket tartalmazó hangárokat semmisítettek meg” – tette hozzá az orosz közlemény.

Mindeközben az ukránok arról számoltak be, hogy az orosz rakéták egy lakóépületet és egy templomot találtak el Odesszában, és hogy a csapásban egy kiskorú meghalt, egy másik pedig megsérült.

Launch of Onyx high-precision missiles of the Bastion coastal missile system at the logistics center at the military airfield in Odesa, through which foreign weapons were delivered. pic.twitter.com/LdK0FagcGB

— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) May 3, 2022

Országos főállatorvos: speciális szabályok lépnek életbe az alapanyaghiányok kezelésére

Az élelmiszer-alapanyagok helyettesítése terén speciális szabályok lépnek életbe, amelyek a gyártóknak segítenek abban, hogy a hiánycikké váló alapanyagokat pótolni tudják más összetevőkkel – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos sajtótájékoztatón, Budapesten kedden.

Kiemelte: az alapanyagok beszerzése számos területen nehézkessé válik a járvány és az ukrajnai helyzet miatt; eddig leginkább a napraforgónál és a napraforgóolajnál figyelhető meg a probléma.
Bizonyos összetevők hiánya a piacon a termelőknek okozhat gondot, a lakossági ellátást egyelőre nem veszélyezteti – hangsúlyozta.

Szijjártó: jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot

A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdivel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy bár Magyarország minden szankciós csomagot megszavazott eddig az Európai Unióban, ennek ellenére folyamatosan „igazságtalan és igaztalan” támadásokkal kell szembenéznie.
„Ennek persze egyik oka lehet az, hogy mi őszintén beszélünk arról, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandók feladni” – húzta alá.
„Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat (…). Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot” – mondta.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy jelenleg a magyar kőolajfelhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.
Kiemelte: az adriai vezeték horvátországi szakaszán jelentős kapacitásszűkület van, és jelentős beruházást igényelne az infrastruktúra fejlesztése, márpedig azt sem tudni, hogy Zágráb ezt akarja-e, s ha igen, akkor mennyi idő alatt tudná megvalósítani.
„Ennélfogva aztán, hogy van ez a külső, rajtunk kívül álló körülmény, még csak el sem jutottunk addig, hogy arról beszéljünk, hogy a magyarországi finomító technikai átállítása egy más típusú kőolajra milyen hosszú időt venne igénybe, és hány százmillió dollár beruházást kellene ennek érdekében végrehajtani” – fogalmazott.
A miniszter leszögezte, hogy Magyarország támogatja az európai energiaellátás diverzifikációját, sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Viszont látni kell, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a Mol Nyrt. a technikai vezetője egy kazah-kínai-magyar konzorciumnak, amely egy nagy kazahsztáni földgázmező kitermelésével foglalkozik. Amennyiben megkapják a nur-szultani kormány jóváhagyását, akkor jövőre meg is kezdik a kitermelést. Emellett az MVM egyik leányvállalata két itteni erőmű építésénél is lehetőséget kapott a hűtési rendszer szállítására – közölte.
Szijjártó Péter nagyrabecsülését fejezte ki Kazahsztánnak, hogy jelentős szerepet vállal a terrorellenes küzdelemben, az Afganisztánnal szomszédos térség stabilitásának megteremtésében, a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozásában, valamint a migrációs folyamatokkal, csempészettel szembeni fellépésben.
Leszögezte: „ha valamire most egyáltalán nincs szükség, az egy újabb biztonsági kihívás a világnak ezen a részén, éppen elég nekünk szembesülnünk az Ukrajnában zajló háborúval, amelynek minden egyes pillanata biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.
A külgazdasági és külügyminiszter később Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is találkozik, majd délután tovább utazik Kirgizisztánba.

A német kancellár továbbra sem kíván Kijevbe látogatni

A német kancellár továbbra is nehezményezi, hogy hazája államfőjét nem hívják meg Kijevbe, és ezért egyelőre nem tervezi, hogy felkeresi az orosz támadás ellen német támogatással is védekező Ukrajna fővárosát.

Olaf Scholz egy televíziós interjúban arra a kérdésre, hogy mikor utazik Kijevbe, azt mondta, hogy még mindig „figyelemre méltó esetnek” tartja, hogy meghívás hiányában nem látogathatott el az ukrán fővárosba áprilisban Frank-Walter Steinmeier, akit alig néhány héttel korábban választottak meg nagy többséggel másodszor is szövetségi elnöknek.
Ez az eset a látogatás „útjában áll” – mondta a kancellár a ZDF országos köztelevízióban hétfő este sugárzott interjúban.
Rámutatott, hogy hazája jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és az ukrán államiság biztonságát szavatoló garanciavállaló országként is számítanak rá.
Egy ilyen országgal nem lehet megtenni, hogy a segítségét elfogadják, és azt mondják, hogy „az elnök viszont nem jöhet”. Ennek világosnak kell lennie minden demokrata előtt – húzta alá Olaf Scholz.
Frank-Walter Steinmeier április 13-án tett volna szolidaritási látogatást Kijevben, az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba.
A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, előző nap Varsóban újságíróknak azt mondta, „Kijevben nem akarják”, hogy részt vegyen a közös úton.
Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.
A tervezett látogatás előtt néhány nappal egy interjúban háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint, és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.
A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.
Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” – mondta Frank-Walter Steinmeier.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal, és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad rá.
„Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.

Felmérés: a csehek alig negyede segítene a hadseregnek Csehország megtámadása esetén

Csehország megtámadása esetén a lakosság 24 százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a hadseregnek az ellenség elleni harcokban, míg a megkérdezettek 62 százaléka ezt elutasítja – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Market Research társaság készített a cseh közszolgálati televízió számára.

A felmérés kedden nyilvánosságra hozott eredménye szerint, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett, a lakosság kétharmada bízik a hadseregben, de annak harci képességeiben csak 51 százalék. A megkérdezettek 40 százaléka viszont úgy vélte, hogy a cseh hadsereg jelenleg nincs harcképes állapotban.
Az április első felében készített felmérés azt mutatja, hogy a csehek országuk védelmének kérdésben nagymértékben a NATO-ra támaszkodnak. A NATO-tagságot 71 százalék minősítette fontosnak, míg 16 százalék szerint nem az. A megkérdezettek 57 százaléka szerint az államnak többet kell költenie a hadseregre, 28 százalék viszont nem ért egyet ezzel.
Csehország az idei évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát fordítja a hadseregre, ami mintegy 90 milliárd koronát (1413 mld forint) jelent. A NATO által megkövetelt két százalékot a cseh kormány már korábban 2025-re ígérte elérni. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azonban kijelentette: a kormány intézkedik annak érdekében, hogy a tervezett célt már korábban elérjék.
A cseh hadsereg hivatásos katonákból áll, jelenleg több mint 26 ezer főből. Az aktív tartalékosok száma március végén mintegy 3600 volt. Ezt az év végéig további 1200 tartalékossal szeretnék növelni. A prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai háború következtében jelentősen megnőtt a katonai szolgálat iránti érdeklődés.

Kormányhivatal: több mint 350 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton hétfőn

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton hétfőn 372 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 116 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala kedden az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – tájékoztatott a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket – fűzték hozzá.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti pályaudvarra és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Oroszország jelentős eredményt szeretne a háborúban május 9-ig

Az orosz hadsereg nagy erőfeszítéseket tesz a győzelem érdekében. A Győzelem napján, május 9-én ünneplik a második világháború végét, és az ország vezetése azt szeretné, hogy akkor az Ukrajnában elért jelentős eredményeket is ünnepelhessék – írja a Fox News.

Szerhij Gaidai, Luhanszk megye kormányzója azt mondta, Oroszország az ünnepségek előtt tovább fokozza a támadásokat a térségben – írja a Kijev Independent.

Oroszország bejelentette, hogy a háború miatt 35 százalékkal csökkenti a május 9-i felvonuláson résztvevő katonák számát – írja a Forbes.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, Oroszország nem akarja május 9-én vagy az előtt felfüggeszteni a „különleges katonai hadműveletet”.

A brit hírszerzés szerint meggyengült az orosz hadsereg

A brit védelmi hírszerzés megszokott napi jelentése az alábbiakra mutat rá:

• A stratégiai tervezés és a műveleti végrehajtás terén elkövetett hibák miatt [az orosz haderő] nem tudta a számbeli erőt döntő előnyre váltani.
• Oroszország hadserege az ukrajnai invázió következtében mind anyagilag, mind koncepcionálisan jelentősen meggyengült.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 03 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/xvqMIBbfFS

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/iZqitvBoOd

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 3, 2022

Több száz civil rekedt a mariupoli Azovsztal acélműben

Az orosz csapatok újabb támadásokat indítottak az acélmű ellen, miután mintegy 100 főt sikerült evakuálni.

Az ENSZ és a Vöröskereszt azt reméli, hogy kedden újabb kimenekítésekre kerülhet sor – írja a BBC. A Sky News szerint körülbelül 2000 katona és több száz civil rekedt az üzem alatti bunkerekben, köztük több tucat gyerek.

Oroszország pótolja a készleteit

Ukrán katonai jelentés szerint Oroszország pótolja a jelentős felszerelési veszteségeket, és továbbra is a Donyeck régióban található Rubizsne és Popaszna települések teljes ellenőrzésének megteremtésére összpontosít.

Az ukrán védők 24 orosz támadást hiúsítottak meg, valamint megsemmisítettek hat harckocsit, öt tüzérségi rendszert és 22 páncélozott járművet – derül ki az ukrán fegyveres erők vezérkarának legfrissebb jelentéséből.

Kifogyhat az Egyesült Államok az Ukrajnába küldhető fegyverekből

Jelenleg az Egyesült Államok látja el Ukrajnát a legtöbb fegyverrel az Oroszország elleni harchoz, a háború elhúzódásával azonban megjelenik a fegyverszállítások fenntarthatóságának kérdése.

Mark Cancian, a Nemzetközi Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója elemzése szerint az Egyesült Államok már körülbelül 7000 vállról indítható Javelin páncéltörő rakétát adott át Ukrajnának, készleteinek körülbelül egyharmadát, Stinger rakétákból a készlet körülbelül negyedét.

A Raytheon Technologies vezérigazgatója, Greg Hayes a múlt héten azt mondta a befektetőknek, hogy a Stinger vállról indítható légvédelmirakéta-fegyverrendszert gyártó cége alkatrészhiány miatt csak jövőre tudja felpörgetni a termelést.

Az, hogy a Biden-kormányzat által Ukrajnába küldendő fegyverek legutóbbi listáján a Stinger és a Javelin rakéták nem szerepeltek, annak a jele lehet, hogy a Pentagon tisztviselői odafigyelnek a megmaradó készletekre.

A Pentagon tisztviselői a közelmúltban tárgyaltak néhány vezető védelmi vállalkozóval, köztük a Lockheed Martinnal, a Raytheonnal, a Boeinggel, a General Dynamics-szal, a BAE Systemsszel és a Northrop Grummannal, hogy megvitassák a termelés felfuttatásának lehetőségét – írja az Origo.

ISW: megzavarta az oroszokat az április 30-i izjumi ukrán tüzérségi csapás

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők nem hajtottak végre megerősített szárazföldi támadást Ukrajnában május 2-án. Az április 30-i ukrán tüzérségi csapás az izjumi orosz parancsnoki beosztásra továbbra is akadályt gördít az orosz erőfeszítések elé az Izjum tengelyen. Az orosz csapatok a Donyeck-Luhanszk frontvonalon és a déli tengelyen folytatták az átcsoportosítást, valószínűleg az újabb offenzívákra való felkészülés vagy az ukrán ellentámadások megállítása, visszafordítása céljából.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők egyetlen előrenyomulási tengely mentén sem hajtottak végre megerősített szárazföldi támadást, ehelyett az ukránok állásait ágyúzták a fronton.
• Az Izjum melletti orosz parancsnokság főhadiszállására mért április 30-i ukrán tüzérségi csapás valószínűleg megzavarta az orosz hadműveleteket az Izjum tengelyen, és akadályozhatja az orosz offenzívákat Izjumból a következő napokban.
• Az orosz erők a déli tengelyen folytatták az átcsoportosítást és a felderítést, valószínűleg a Krivij Rih, Mikolajiv és Zaporizzsja irányába irányuló szárazföldi támadásokra való felkészülés a céljuk.

Pentagon: minimális az orosz előrehaladás a Donbaszban

Oroszország a gyenge hadvezetés, az alacsony morál és a továbbra is fennálló logisztikai problémák miatt csak elhanyagolható mértékben tudott előretörni a Donbaszban – közölte hétfő este a Pentagon.

Továbbra is azt látjuk, hogy az oroszok legfeljebb minimális mértékben haladnak előre a Donbaszban, már ha egyáltalán sikerül nekik. Egyértelmű, hogy nem úgy haladnak, ahogy azt korábban tervezték – áll a védelmi minisztérium közleményében.

A Pentagon szerint az oroszoknak leginkább Izjum és Popaszna települések környékén sikerült előrehaladniuk. Amit Popasznában láttunk, az hasonlított ahhoz, ami a többi donbaszi településnél történt: az oroszok bevonulnak, bejelentik a győzelmüket, majd utána visszavonulnak és hagyják, hogy az ukránok visszavegyék a települést. Tehát nagyon gyakori volt az utóbbi napokban az, hogy bizonyos területek többször is gazdát cseréltek” – írták.

Megtörtént a kilencedik fogolycsere: 320 embert engedtek szabadon eddig

Az orosz hadsereg eddig összesen 320 embert engedett szabadon, akikből 59 civil – jelentette be Irina Verescsuk, ukrán miniszterelnök-helyettes.

Verescsuk beszámolója szerint a kilencedik fogolycserének köszönhetően április 30-án 14 ember tért vissza Ukrajnába, a túszok fele katona volt.

Jelenleg több mint ezer civil állampolgárt (köztük több mint ötszáz nőt) tartanak fogva Oroszországban – írja az Ukrinform.ua.

Nagy-Britannia több mint 375 millió dollárnyi katonai felszereléssel segít Ukrajnának

Nagy-Britannia további 375 millió dollárral segíti Ukrajnát Oroszország február 24-én indított háborújában.

Az Egyesült Királyság nemrég jelentette be, hogy mintegy 375 millió dollár katonai segítséget nyújt a háborús országnak. A britek többek között elektronikus hadviselési berendezéseket és radarrendszereket adnak Ukrajnának – számolt be a Reuters.

Ukrajna már várja az újabb szankciós csomagot

Oroszország „elfelejtette a második világháború összes leckéjét” – mondta Volodimir Zelenszkij hétfő éjjel közzétett videóüzenetében, melyet az Index szemlézett.

Az ukrán elnök visszautalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábbi kijelentésére, aki a minap azt mondta: szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben – Adolf Hitlerhez hasonlóan – „zsidó vér folyik”.

Zelenszkij? A legnagyobb antiszemiták a zsidók, még Hitler is zsidó származású volt – mondta Lavrov, amire most az ukrán elnök úgy reagált: A miniszter „antiszemita kijelentése” azt bizonyítja, hogy az oroszok elfelejtették a második világháború tanulságait.

Hogy mondhatott ilyet akkor, amikor a nácizmus felett aratott győzelem évfordulójához [Május 9. – a győzelem napja Oroszországban] közeledünk? Ezek a szavak azt jelentik, hogy Oroszország vezető diplomatája a zsidókat okolja a nácik bűntetteiért – vélekedett Zelenszkij.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy várakozásaik szerint az Európai Unió egy újabb szankciós csomagot hagyhat jóvá a közeljövőben, amelyben egyértelmű lépéseket tesznek azért, hogy csökkentsék Oroszországnak az energiából származó bevételeit.

Hiszünk abban, hogy a terrorista állam most már nem napi egymilliárd eurót kap az olajért. De emellett érdemes előkészíteni a következő szankciós lépéseket is már most. Végső soron minden exportot, importot le kell majd állítani Oroszországgal – vélte az ukrán elnök.

Amerikai titkosszolgálat: Oroszország május közepéig megkísérli a Herszoni régió annektálását

Oroszország május közepéig megkísérli a Donyecki és Luhanszki régiók annektálását, valamint a Herszoni Népköztársaság létrehozását – jelentette be Michael Carpenter, az Egyesül Államok EBESZ-nagykövete.

Az Egyesült Államok hírszerzése szerint Oroszország május közepéig népszavazást tervez az országhoz való csatlakozásról a Donyecki és Luhanszki régióban, és hasonló tervei vannak a Herszonnal is.

A CNN azt írja, Carpenter szerint az orosz hadsereg azért rabolja el a helyi ukrán képviselőket, hogy helyükön Moszkvához lojális vezetést hozzon létre.

ORFK: több mint tízezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4664 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5510-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 504 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől hétfőn 466 ember, köztük 232 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – fűzték hozzá.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a BRFK közleményében.

Johnson videókapcsolaton felszólal az ukrajnai parlamentben

Beszédet mond kedden az ukrán parlament képviselőinek Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Downing Street hétfő esti tájékoztatása szerint videókapcsolaton keresztül, egyenes közvetítésben szól a kijevi törvényhozás tagjaihoz, és várhatóan bejelenti, hogy Nagy-Britannia további 300 millió font (136 milliárd forint) értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az Oroszország elleni védelemhez.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a csomagban elektronikus hadviseléshez használt eszközök, tüzérségi pozíciók lokalizálására alkalmas radarrendszer, GPS-jelzavarók és több ezer éjjellátó berendezés szerepel.
Nagy-Britannia mindemellett nagy teherbírású drónokat is küld Ukrajnába, logisztikai támogatást nyújtva elszigetelt pozíciókban lévő ukrán alakulatoknak, és új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárókat is szállít a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és civilek evakuálására a tűzvonalhoz közeli területekről.
A Downing Street tájékoztatása szerint ezt az ukrán kormány kérte Londontól.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.
A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.
Boris Johnson és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén telefonos megbeszélést tartott, és a Downing Street tájékoztatása szerint Zelenszkij előterjesztette a brit kormányfőnek, hogy milyen további felszelésre van szükség Ukrajna védelméhez.
A londoni miniszterelnöki hivatal hangsúlyozza, hogy Johnson lesz az ukrajnai háború kitörése óta az első külföldi vezető, aki beszédet mond a kijevi parlament képviselőinek.
A brit kormányfő szóvivője szerint Boris Johnson várhatóan felidézi, hogy amikor a második világháború idején Nagy-Britannia szembesült az invázió fenyegetésével, a brit parlament ugyanúgy folyamatosan ülésezett, mint ahogy most az ukrán törvényhozás.
„Az ukránok arra tanították a világot, hogy az agresszor által kifejtett brutális erőszak sem ér semmit egy olyan nép erkölcsi erejével szemben, amely elszántan küzd szabadságáért” – mondja az előzetes tájékoztatás szerint a brit miniszterelnök az ukrán parlamentnek közvetített keddi beszédében.

Magyarország számára kiemelten fontos az energiaellátás biztonsága

Magyarország álláspontja szerint az energiaellátás biztonságára kiemelt figyelmet kell fordítani az Oroszország elleni uniós szankciók meghatározásakor – mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az Energia Tanács hétfői brüsszeli rendkívül ülése után telefonon az MTI-nek.

Steiner Attila elmondta: az ülésen áttekintették az uniós országok energiaellátási helyzetét és a tagállamok által tervezett intézkedéseket.
Az államtitkár kiemelte: a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló orosz gázszállítás leállításának nincs hatása a magyar ellátásbiztonságra. Magyarország továbbra is kapja az orosz gázt a szerződéseknek megfelelően, a Bulgárián keresztüli tranzit folyamatos és különösen fontos, hogy ez így is maradjon a magyar ellátás biztonságának szavatolása érdekében – szögezte le.
Az Energia Tanács ülésén Steiner Attila beszámolt arról is, hogy Magyarország nagyon sokat fordított az elmúlt években a gázhálózatra, kiépítette a határkeresztező kapacitásokat, ugyanakkor a gázforrások tekintetében rá van szorulva más tagállamokra, külső országokra. Kitért arra is, hogy Magyarország rendelkezik az egyik legnagyobb földgáztároló-kapacitással a régióban.
Az államtitkár a kőolajszállításról elmondta: folyamatos a hazai ellátás. Hangsúlyozta, hogy a hazai finomító az orosz kőolaj feldolgozására van optimalizálva, így a technikai és logisztikai adottságok miatt Magyarországnak nincs mozgástere, szüksége van arra, hogy az orosz kőolajszállítás fennmaradjon a következő időszakban.
Mint mondta, az elmúlt években sokat invesztáltak alternatív lehetőségekbe a régió országai, de még mindig jelentős az orosz energiától való függőség, évek alatt valósíthatók meg azok a beruházások, amelyek lehetővé teszik az ellátás biztosítását más forrásokból.
Leszögezte, hogy gyors változást nem lehet elérni, a gazdaság működéséhez szükség van az orosz gáz- és az olajellátás biztosítására.
Sajtóhírek szerint Magyarország és Szlovákia a helyzetére tekintettel könnyítéseket kaphat az uniós olajembargó alól, erről Steiner Attila azt mondta, szövegszerű javaslatot még nem kaptak.

Orosz hírügynökség: kiújultak a harcok a mariupoli acélműnél

Az ukrán fél megtörte a fegyvernyugvást a mariupoli Azovsztal acélműnél, az üzem területén lévő állásaiból tüzet nyitott, amire a donyecki szakadár fegyveres erők válaszoltak – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség hétfő este a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás belügyminisztériumára hivatkozva.

A jelentés szerint az Azovsztal közelében most lövések és gránátrobbanások hallatszanak. A korábban kihirdetett csendrendeletnek köszönhetően a RIA Novosztyi szerint „több száz civil” tudott kivonulni Azovsztal területéről és a közeli városrészekből.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy április 30-án és május 1-jén 126 civilt evakuáltak az acélmű területéről, közülük 69-en kívántak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni. Őket a tárca szerint átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek. Moszkvai tájékoztatás szerint a távozók konvojjal elindultak Zaporizzsja felé.
A TASZSZ hírügynökség délután azt írta, hogy egy többtucatnyi autóbuszból álló konvoj indult el Mariupol felé, katonai kísérettel. A gépkocsioszlopban mentőautók és ICRC-járművek is haladtak.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a nap folyamán 36 ukrán katonai létesítményt találtak el nagy pontosságú levegő-föld rakéták, beleértve öt parancsnoki állást, köztük a 95. légideszant és a 81. légimozgékonysági dandárét. A tábornok a megsemmisített objektumok között sorolt fel még 25 erődítményt, valamint az ukrán hadsereg és a náci Ajdar alakulat élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításait, egy lőszerraktárt és négy Sz-300-as légvédelmi indítóállást. A harcászati légierő egyebek között 13 erődítményt támadott, a rakétacsapatok négy élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításra és két harcálláspontra, köztük az ukrán 93. gépesített dandár parancsnokságára mértek csapást.
A tüzérség két harcálláspontot, nyolc tüzérségi üteget, 12 erődítményt és 28 élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosítást számolt fel, mintegy 170 ukrán „nacionalistát”, valamint 36 egységnyi hadfelszerelést megsemmisítve. Az orosz légvédelem a hadijelentés értelmében három Bayraktar-TB2 drónt lőtt le a Kígyó-sziget közelében, emellett további négy ukrán pilóta nélküli légi járművet és öt Szmercs-rakétát.
Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdet óta 146 repülőgépet, 112 helikoptert, 690 drónt, 285 légvédelmi rakétarendszert, 2760 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 316 rakéta-sorozatvetőt, 1246 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2578 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn nyolc ukrán katonatiszt ellen indított újabb büntetőeljárást, amiért az elmúlt két nap során Donyec-medencei polgári célpontokra mérendő csapásokra adtak utasítást.

Kovács Zoltán a BBC-nek: Magyarország nem tud rövid idő alatt más forrást találni az orosz energiahordozók helyett

Magyarország nem tud rövid idő alatt más ellátási forrást találni az orosz energiahordozók importja helyett – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a BBC brit közszolgálati rádió hétfő esti hírműsorának nyilatkozva.

Kovács Zoltán az interjúban kijelentette: az asztalon lévő összes jelenlegi javaslat, a magyar kormány által eddig látott tervek és tervezetek mindegyike gyakorlatilag a magyar gazdaság leállásával, a magyar emberek mindennapi életvitelének romba döntésével lenne egyenlő a szankciók bármelyikének bevezetése esetén.
Az államtitkár a BBC rádió közéleti és politikai műsorokra szakosodott négyes csatornájának hírmagazinjában elmondta: Magyarországnak rövid távon, de különösen a következő 3-5 évre szóló időszakban nincsenek alternatív energiaellátási forrásai.
Hangsúlyozta: Magyarország nyersolajellátásának 65 százaléka Oroszországból érkezik, és tengerpartok nélküli országként az ellátás a vezetékrendszerekre alapul. „Nagyon egyszerű fizikai tény, hogy ezek a vezetékek jelenleg Oroszországhoz kötnek bennünket, és a nyugatról érkező (vezetékrendszerek) is orosz földgázt és nyersolajat szállítanak” – mondta Kovács Zoltán a hétfői BBC-műsorban.
Hozzátette: az orosz nyersolajellátás 65 százalékos aránya mellett Magyarország földgázellátásának 85 százaléka függ az orosz szállításoktól, és ezen lehetetlenség változtatni pár hónap vagy év alatt.
Arra a kérdésre, hogy e helyzet miatt a magyar kormány reménykedik-e valamely kivételes bánásmódban, vagy kapott-e ilyesmire biztosítékokat Brüsszeltől arra az esetre, ha az Európai Bizottság az orosz olaj embargójáról dönt, az államtitkár azt mondta: a kormány még nem látta a bizottság végleges tervezetét ebben az ügyben. „Üzeneteket látunk különböző irányokból, de kijelenthetem, hogy a magyar álláspont nem változott” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország nem kockáztatja-e az Európai Unió által az ukrajnai háború borzalmaival szemben tanúsított, mindeddig meglehetősen egységes álláspont szétforgácsolódását, Kovács Zoltán azt mondta: olyan kompromisszumot kell találni, amely mindenki számára elfogadható, és ez a kompromisszum csak az európai együttműködés egyik alapelvére, vagyis a józan észre alapuló, kölcsönösen elfogadható, gyakorlatias megoldásokra épülhet.
Hozzátette: ideológiával nem lehetséges a gazdaság energiaellátása, a járművek feltöltése üzemanyaggal, a lakossági fűtés biztosítása, a döntő tényező az energiahordozók hozzáférhetősége.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús kiadásaihoz nyújt finanszírozást, Kovács Zoltán kijelentette: a kormány nagyon nyitott e kérdés megvitatására, de ebben az ügyben nem szabad Magyarországra mutogatni, hiszen továbbra is csaknem mindegyik európai ország fizet az orosz energiahordozókért, tekintettel az alternatív források hiányára.
Az államtitkár hangsúlyozta: ez egyszerű matematika, hiszen az Európai Unió földgázigénye 400 milliárd köbméter, és ennek több mint a felét Oroszország szállítja. „Számolnunk kell, és azt kell átgondolnunk, hogy milyen gyorsan, mennyire biztonságosan tudjuk más forrásokkal helyettesíteni a keletről érkező ellátást. A világpiacon körülnézve változatlanul előttünk áll az energiahordozók hozzáférhetőségének és szállításának problémája, és ezért nincs helye semmilyen ideológiai alapú döntésnek ebben az ügyben, nagyon gondos, gyakorlatias, a józan észre alapuló döntésnek kell születnie” – mondta Kovács Zoltán a hétfői BBC-interjúban.

Így álltak a frontok hétfőn

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 5 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta.  A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelölik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine