Az orosz-ukrán háború 67. napja – FRISSÜL

Immár hatvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium vasárnap is közzétette friss, aktualizált, látványos térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 1 May 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/k7HG9xiAhD

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/kLfrBKb4wS

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 1, 2022

Tűz ütött ki a belgorodi védelmi minisztérium létesítményében

Kigyulladt a védelmi minisztérium egyik létesítménye Oroszország Belgorodi területén – közölték tisztviselők.

Károkról vagy áldozatokról nem érkezett információ – írta a régió kormányzója Telegramon.

A közösségi oldalakon közzétett felvételeken nagy füstfelhő látható – írja az Independent.

Looks like something is on fire in Belgorod. https://t.co/IqO7geGV4b pic.twitter.com/axtaKJQVWA

— Rob Lee (@RALee85) May 1, 2022

Az ukránok szerint már körülbelül 23 500 katonát veszítettek az oroszok

A háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők jelentése szerint az oroszok körülbelül 23 500 katonát veszítettek.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint ezenkívül Oroszország veszteségei között szerepel

• 192 repülőgép,
• 155 helikopter,
• 1026 tank,
• 2471 páncélozott harci jármű,
• 80 légvédelmi berendezés,
• 151 rakétameghajtású gránátvető,
• 451 tüzérségi rendszer,
• 8 hajó,
• 245 drón.

Втрати ворога в інфографіці ?@armyinformcomua pic.twitter.com/g3dplOFNid

— Defence of Ukraine (@DefenceU) May 1, 2022

Német sajtóértesülések szerint Berlin támogatja az orosz olajimport korlátozását

A német szövetségi kormány feladta az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket ellenző álláspontját, és már támogatja, hogy a közösség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt korlátozza a behozatalt – jelentette a hétvégén a Handelsblatt című német üzleti lap és a dpa német hírügynökség.

A fordulat hetekig tartó ellenállás után, szerdán történt az uniós tagállamok nagyköveteit összefogó brüsszeli testület – az állandó képviselők bizottságának – ülésén, amelyen Michael Clauß német nagykövet közölte, hogy országa nem csupán támogatja, hogy az EU meghozza a háború miatt Oroszországot büntető intézkedések újabb, hatodik csomagját, hanem „aktívan sürgeti”.
Kifejtette, hogy egy sor orosz bank után a szektor legnagyobb szereplőjét, a Sberbankot is ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Arról is szólt, hogy megérett az idő az orosz olajipart sújtó szankciókra. A nagykövet kollégái „értetlenül néztek egymásra” – írta a Handelsblatt.
Előzőleg, kedden Varsóban Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszterrel tartott tájékoztatóján bejelentette: sikerült annyira – a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra – szorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, hogy Németország számára már kezelhető lenne az import leállása.
A fennmaradó 12 százalékot az ország keleti részén, a német-lengyel határon fekvő Schwedtben működő olajfinomító teszi ki. Az üzem több mint 90 százalékos tulajdonosa a Rosznyeft orosz energetikai vállalat, amely orosz kőolajat használ – benzinnel, dízellel, fűtőolajjal, kerozinnal látja el Németország keleti részének nagy részét, benne a fővárost, Berlint – , és ebben nem is tervez változást.
A kormány elképzelése szerint az orosz kitermelésű kőolajat Lengyelországgal együttműködve lehetne kiváltani Schwedtben, ha sikerül valamilyen módon kiszorítani a többségében orosz állami tulajdonban lévő Rosznyeftet. A kiszorításra lehetőséget kínálhat a többi között egy új törvénytervezet, miszerint az állam kisajátíthat energetikai cégeket, ha az ellátásbiztonság fenntartása megköveteli. A tervezetet várhatóan május végén fogadja el a szövetségi parlament (Bundestag).
A Handelsblatt és a dpa értesülése szerint az orosz kőolajimport korlátozására két megoldás tűnik valószínűnek. Az Európai Bizottság javasolhatja a tagországoknak, hogy vezessenek be embargót – azaz teljes egészében állítsák le a behozatalt – de nem azonnal, hanem egy hosszabb átmenet után. A dpa szerint őszig vagy télig tarthat ez az átmeneti idő.
A brüsszeli bizottság másik megoldásként azt is javasolhatja, hogy importtilalom helyett vezessenek be felső árkorlátot, vagyis határozzák meg, hogy az EU-ban működő vállalatok legfeljebb mennyit fizethetnek az orosz kőolajért.
Az árplafon előnye lehet, hogy az EU-s országok a világpiaci árnál olcsóbban jutnának kőolajhoz, ami az üzemanyagárak csökkenése révén az infláció elleni küzdelemhez is hozzájárulna. Ukrajnának azzal segítene egy ilyen szankció, hogy a Kreml kevesebbet keresne az olajexporttal, és így kevesebb pénze lenne a háborúra. Ugyanakkor a terv működésének feltétele, hogy harmadik – EU-n kívüli – országok se vásároljanak kőolajat Oroszországtól az EU-s plafon feletti áron.
Az Európai Bizottság várhatóan kedden mutatja be javaslatait.
A Bruegel brüsszeli gazdaságkutató és elemző intézet becslése szerint az EU naponta 450 millió euró értékben importál kőolajat Oroszországból.

Újabb civileket menekítettek ki a mariupoli acélmű területéről

Újabb 40 embert evakuáltak az orosz fegyveres erők által körülzárt Azovsztal acélmű területéről – jelentette a TASZSZ hírügynökség vasárnap a helyszínről.

A tudósítás szerint a civileket – köztük 14 nőt és nyolc gyereket – három autóbusszal szállították a bezimennojei evakuációs segélyközpontba.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közleményt adott ki, amely szerint civilek egy 25, és egy 21 fős csoportja hagyta el a szombati csendrendelet ideje alatt a mariupoli Azovsztal acélgyár melletti lakóépületeket a humanitárius folyosón. Az első csoport délután, a második a sötétség beálltával jött elő.

Izrael hat hét után bezárta ukrajnai tábori kórházát

Izrael hat hét után bezárta az Ukrajnában a lakosság szenvedésének enyhítésére létrehozott tábori kórházat – jelentette a The Jerusalem Post című, angol nyelvű izraeli újság hírportálja vasárnap.

Az izraeli tábori kórházban több, mint 6000 beteget láttak el. Megszüntetése és az izraeli önkéntesekből álló személyzet pénteki hazatérése azonban az egészségügyi minisztérium közleménye szerint nem jelenti azt, hogy Izrael abbahagyná a humanitárius segélyek nyújtását Ukrajnának.
Az ideiglenes kórházat az izraeli külügyi és egészségügyi minisztérium hozta létre a Seba Kórház és más izraeli kórházak, valamint rendelőintézetek szakembereinek részvételével, a Shusterman Alapítvány, továbbá a Joint amerikai zsidó segélyszervezet támogatásával.
A kórház március 22-én nyílt meg, és az Ukrajnában született néhai Golda Meir, izraeli miniszterelnökről kapta a nevét, aki egykor életre hívta a külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési, Együttműködési és Segítségnyújtási Osztályát. Ez a részleg felügyelte az izraeli tábori kórház működését is.
A Kijev kérésére kialakított intézményben a Seba kórház több mint 60 dolgozója ápolta az ukrajnai betegeket az orosz rakéta-fenyegetés árnyékában. A kórházban sürgősségi osztályt, valamint férfi-, női- és gyermekosztályt hoztak létre, szülőszobát, diagnosztikai szárnyat elektromos képalkotó berendezésekkel, mentálhigiénés szolgáltatásokat, laboratóriumot, gyógyszertárat és járóbeteg-klinikát működtettek.

Nyugati fegyverek odesszai megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Onyiksz precíziós rakéták semmisítettek meg egy amerikai, és európai országokból származó fegyvereket és lőszereket tároló hangárt egy Odessza közelében lévő katonai repülőtéren, amelynek a kifutópályáját is tönkretették – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnap délelőtti hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán megsemmisített két ukrán Sz-300-as légvédelmi rendszert Zaporizzsja és Artemivszk település közelében, emellett csapást mért két lőszer- és üzemanyagraktárra a Zaporizzsja megyében lévő Privolne és Sevcsenko település közelében, továbbá tizenöt erődítményre valamint az élőerő- és és hadfelszerelés-koncentráció területeire. Azt mondta, hogy a csapások következtében az ukrán fegyveres erők mintegy 140 katonája és 19 páncélozott járműve semmisült meg.
A hadijelentés értelmében az orosz rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 786 célpontra mértek csapást, egyebek között az élőerő- és a hadfelszerelés összpontosításának területeire, 24 harcálláspontra és három lőszerraktárra, Grusevaha közelében. Konasenkov szerint ezek az erők kétszáz főnyi személyi állományt, egy több rakéta-sorozatvetőből álló üteget és mintegy húsz katonai eszközt semmisítettek meg.
A légvédelem lelőtt két ukrán Szu-24-es repülőgépet a Harkiv megyei Petrovszke közelében, valamint 12 drónt, két Tocska-U rakétát és két reaktív Szmercs-lövedéket is.
A Konasenkov által ismertetett összesítés értelmében az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 145 repülőgépet, 112 helikoptert, 672 drónt, 281 légvédelmi rakétarendszert, 2703 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 312 rakéta-sorozatvetőt, 1203 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2514 különleges katonai járművet veszítettek.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közleményt adott ki, amely szerint civilek egy 25, és egy 21 fős csoportja hagyta el a szombati csendrendelet ideje alatt a mariupoli Azovsztal acélgyár melletti lakóépületeket a humanitárius folyosón. Az első csoport délután, a második a sötétség beálltával jött elő. Mindenkit a bezimennojei evakuációs segélyközpontba szállítottak, ahol szállást, élelmet és orvosi ellátást kaptak.
A Moszkva által függetlennek elismert donyecki szakadárok szerint az ukrán hadsereg vasárnap Grad sorozatvetővel lőtte Jaszinuvátát. Korábban a luhanszki területvédelem is ukrán belövésekről számolt be.
Az orosz nemzeti gárda arról adott tájékoztatást, hogy egy hét alatt 94 olyan személyt vett őrizetbe, aki részt vett az ukrán fegyveres erők és nacionalista szervezetek dél-ukrajnai tevékenységében. A közlés szerint a nemzeti gárda 12 titkos fegyver- és lőszerraktárt fedezett fel. A testület katonái négy katonai és különleges járművet, 236 lőfegyvert, 13 gránátvetőt, 92 kézigránátot, 57 gránátot és aknát, több mint 200 ezer lőszert, három rögtönzött robbanószerkezetet és több mint 10 kilogramm robbanóanyagot foglaltak le.

Kormányhivatal: több mint hétszáz embernek segítettek a budapesti tranzitponton szombaton

Több mint hétszáz menekülőnek segítettek a budapesti humanitárius tranzitponton szombaton – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala vasárnap a honlapján.

A közlemény szerint a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szombaton 702 menekülőnek segítettek, az éjszakát 349-en töltötték a létesítményben.
A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők – hangsúlyozták. Hozzátették: az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
Emellett a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Az oroszok lebombáztak egy katonai repteret Odessza környékén

Orosz források azt állítják, hogy megsemmisítettek két ukrán bombázót Harkiv környékén, illetve egy Odessza környéki katonai repteret is rakétákkal lőttek, ahol szerintük az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól kapott fegyverszállítmányokat tárolták – jelenti a Sky News.

Újabb robbanások Odesszában, egy drónt is lelőttek

Több olyan üzenet is megjelent vasárnap délelőtt a közösségi oldalakon, hogy Odesszában robbanások hangjai hallatszódnak – írja az Unian ukrán hírportál.

Az odesszai hadműveleti parancsnokság képviselője, Szergej Bratcsuk ugyanakkor arról számolt be, hogy Odesszában működik a légvédelem, ezt az információt azóta meg is erősítették.

A polgármesteri hivatal beszámolója szerint a város felett állítólag egy ellenséges felderítő drón is megjelent, amit viszont sikerült kiiktatni.

Ukrajna szovjetről nyugati fegyverekre váltana

Valerij Zaluzsnij, az ukrán erők főparancsnoka Facebook-oldalán vasárnapra virradóra azt írta: az ukrán hadseregnek mihamarabb át kell állnia a szovjetről a nyugati fegyverekre. A folyamat az amerikai hadsereggel összehangolva zajlik – tette hozzá Zaluzsnij, miután telefonon egyeztetett Mark Milley-vel, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.

Joe Biden amerikai elnök korábban bejelentette: szeretné, ha az Egyesült Államok további 33 milliárd dollárral támogatná Kijevet. Ennek nagy része katonai segély formájában érkezhet meg az országba. Washington a háború kezdete óta több mint 3,7 milliárd dollár értékben ígért és szállított fegyvereket és lőszereket Ukrajnának.

Nagyjából ezer ember rejtőzködhet még az ostrom alatt álló mariupoli acélgyárban

Civilek egy csoportja (ukrán források szerint 20, az oroszok szerint 25 ember) épségben elhagyhatta az Azovsztal acélgyár területét Mariupolban, írja a Sky. Azonban nagyjából még 1000 ember rejtőzködhet a föld alatt. Az oroszok szerint 2000 katona tartózkodhat még az acélgyár területén, amit a folyamatos rakétatámadásokkal lassan a földdel tesznek egyenlővé. Az orosz források szerint a kimenekített civilek között 19 felnőtt és 6 gyerek van.

ORFK: 13 747-en érkeztek Magyarországra Ukrajnából szombaton

Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5582-en léptek be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8165-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 584 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ezalatt fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – közölték.
Az ukrajnai háború elől szombaton 881-en, köztük 260 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság vasárnap azt írta a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr-képzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményükben.

Johnson további brit hadfelszerelés szállítását ígérte Zelenszkijnek

További brit hadieszközök szállítását ígérte szombaton Boris Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek.

A Downing Street szombat esti tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij telefonos megbeszélést tartott, és az ukrán elnök előterjesztette, hogy milyen felszerelésre van szükség Ukrajna védelméhez.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint Johnson megerősítette, hogy Nagy-Britannia folytatja Ukrajna katonai támogatását annak érdekében, hogy az ukránok megkapják az önvédelemhez szükséges eszközöket.
Johnson szóvivője nem részletezte, hogy Zelenszkij milyen további hadfelszerelés szállítását kérte Londontól a brit kormányfővel tartott szombat esti telefonos megbeszélésen.
Nagy-Britannia azonban régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.
A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

ISW: megtorpantak az oroszok Kelet-Ukrajnában

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az Izjum tengely további orosz megerősítései valószínűleg nem teszik lehetővé a megrekedt támadó egységek számára, hogy jelentős előrelépéseket érjenek el keleten. Az Izjum város déli részén előrenyomulni próbáló, valószínűleg leromlott orosz egységek ugyanis egyértelműen támogatásra, kiegészítésre, feltöltésre szorulnak. Az elemzés szerint nem valószínű, hogy ezek az erők lehetővé teszik az oroszok számára, hogy áttörjék a jelenlegi holtpontot, mivel a támadásaik továbbra is két fő autópályára korlátozódnak (Szlovjanszk és Barvinkove felé), és nem tudnak az átütő sikerhez szükséges létszámú egységeket bevetni. Az elmúlt 72 órában ráadásul Harkiv városából számos sikeres ukrán ellentámadás indult ki, az ukránok visszafoglalták a várostól északra és keletre eső elővárosok gyűrűjét, ami arra kényszerítheti az orosz erőket, hogy az Izjum tengelyre szánt egységeket átcsoportosítsák ezeknek a pozícióknak a megtartására. Az ISW úgy összegez, egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy az oroszok jelentős előrelépést érjenek el Kelet-Ukrajnában.

Főbb megállapítások:

• Az ukrán ellentámadás Harkiv városából valószínűleg enyhíti a nyomást a város azon részein, amelyek a leginkább szenvedtek az orosz lövöldözéstől, és arra kényszerítheti az izjumi orosz csapatokat, hogy észak felé vonuljanak vissza, hogy támogassák Harkiv részleges bekerítését fenntartó erőket.
• További orosz erők vonulnak fel az Izjum frontra, de nem valószínű, hogy jelentős előrelépést tesznek lehetővé.
• Az orosz csapatok semmilyen megerősített előrenyomulást nem tettek Izjumtól délnyugatra vagy délkeletre, illetve a Donyeck-Luhanszk frontvonaltól nyugatra.
• A Herszonban tartózkodó orosz erők leállítják a jelentős offenzív műveleteket, hogy javítsák taktikai pozícióikat, és újra csoportosuljanak, hogy felkészüljenek a Herszon közigazgatási határainak elfoglalására irányuló megújított offenzívára.
• A mariupoli orosz megszálló erők bejelentették, hogy megerősítik ellenőrzésüket a város felett, és a jövőben valamikor vissza kívánják küldeni az Oroszországba erőszakkal kitoloncolt ukrán állampolgárokat.

Zelenszkij: új támadásokkal és újabb nagy veszteségekkel készülnek az oroszok

Már nagyon várja az orosz olaj elleni szankciókat az ukrán elnök: Volodimir Zelenszkij szombaton, az orosz–ukrán háború 66. napja után is elmondta éjjeli beszédét – foglalja össze a Telex.

Zelenszkij szerint az orosz tábornokok tisztában vannak azzal, hogy a halálba küldik a katonáikat, de nem hajlandóak leállni. Ahogyan az ukránok sem: az elnök azt ígérte, „Ukrajna szabad lesz”, és minden megszállt területre vissza fog térni a normális élet.

Zelenszkij szombati beszéde elején megemlékezett a határőrség nemzeti napjáról, és a határőrök hősies kiállásáról: „Többek között Mariupolban is harcolnak, hősiesen védik a városunkat. 340 határőr – a mi hőseink. Ma beszéltem velük, gratuláltam nekik, és megköszöntem a munkájukat.”

Megemlítette azt a hírt is, amiről már érkeztek beszámolók szombat folyamán, hogy az oroszok offenzívájukban még erősebb akciókra készülnek: „Már több mint 23 ezer katonájukat elvesztették az Oroszországért vívott érzéketlen háborújuk csatáiban. De nem állnak le. És tudjuk, hogy az orosz parancsnokok újabb nagy veszteségekre készülnek.”

Szerinte az eddig elvesztett egységeket alulmotivált és alulképzett emberekkel töltik fel az oroszok, csak hogy elég katona harcoljon az oldalukon. Azonban a parancsnokság már előre veszteségekkel kalkulál: „Nem is beszélnek a katonáiknak arról, hogyan készítik elő a holttestek tárolásához a fagyasztóládákat. Nem mondják el nekik, milyen »tervezett« veszteségekkel számolnak a tábornokok.”

Szombaton rakétatámadás érte Odesszát és Dnyipro környékét is – ezzel kapcsolatban Zelenszkij azt mondta, folyamatosan kommunikálnak partnereikkel az Oroszország elleni szankciók kiterjesztéséről. Szombaton tárgyalt például Emmanuel Macron francia elnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel is.

„Várhatóan a közeljövőben döntés születik az orosz olaj korlátozásáról. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az olajszankciók vonatkozzanak minden olyan kísérlet megakadályozására is, amelyek szerint például Oroszország úgynevezett olajkeverékekkel kerülné meg a korlátozásokat. Szankciókkal kell majd szembenéznie minden államnak és vállalatnak, amely kisegítené Oroszországot az olajkereskedelemben. Véget kell vetni az orosz háborús terrorgépezet szponzorálásának” – hangsúlyozta az ukrán elnök. Macronnal folytatott beszélgetéséről Zelenszkij azt mondta: „Folyamatosan haladunk afelé, hogy politikai formába öntsük azt a tényt: Ukrajna az egyesült Európa szerves részévé vált.”

A francia és a brit vezetőn kívül szombaton egyeztetett Svájc elnökével, Ignazio Cassis-szal is, a beszélgetésen pedig a humanitárius segítségnyújtáson kívül szóba került az is, hogyan terveznék újjáépíteni Ukrajna vezetői az országot a háború után.

Zelenszkij szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy az orosz megszállás alól felszabadult területekre visszatérjen a normális élet: „Ukrajna szabad lesz. És az ukrán zászló visszatér oda, ahol annak valóban lennie kell. Vissza fog térni a normális élettel együtt, amit Oroszország egyszerűen már a saját területén sem képes biztosítani.”

Lekapcsolták az internetet Herszonban

Az ostrom alatt álló ukrajnai Herszon városában lényegében megszűnt az internet-hozzáférés − derül ki a Netblocks nevű internetfigyelő közléséből, amely világszerte nyomon követi a leállásokat − írta meg az NBC News.

A Netblocks egy tweetben közölte, hogy a valós idejű hálózati adatok azt mutatják, hogy több szolgáltatónál sincs internet Herszonban, állításuk szerint szerint az incidens nem véletlen.

Az utóbbi hetekben Ukrajnában egyre gyakoribbá váltak az internetkimaradások, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök erői egyre jobban előrenyomulnak az országban, és blokkolják a civilek kapcsolatait a világ többi részével.

Ismét egyeztetett az amerikai és az ukrán külügyminiszter

Több témában is egyeztetett egymással Anthony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – közölte Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Az NBC tudósítása szerint a megbeszélés a múlt vasárnapi kijevi találkozó folytatása volt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását Oroszország brutális agressziójával szemben – fogalmazott a közlemény szerint Ned Price.

Anthony Blinken még múlt vasárnap találkozott Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnökkel és több más, magas rangú tisztviselővel.

Mariupol polgármestere: két hónap alatt kétszer annyi városlakót öltek meg az oroszok, mint a nácik két év alatt

Mariupol polgármestere szerint az oroszok két hónapnyi megszállás alatt kétszer annyi városlakót öltek meg, mint a kikötővárost 1941-ben megszálló nácik két év alatt.

A Guardian is idézte Vadim Bojcsenko nyilatkozatát, ami szerint míg 1941 és 1943 között 10 ezer embert öltek meg a nácik Mariupolban, a várost két hónapja folyamatosan ostromló oroszok támadásainak eddig 20 ezer halálos áldozata volt. „A modern történelem egyik legszörnyűbb népirtása ez civilek ellen” – tette hozzá a polgármester.

Moszkva bejelentette, hogy rakétáikkal eltaláltak 17 ukrán létesítményt, és megöltek több mint 200 katonát

Tizenhét ukrán katonai létesítményt találtak el szombaton az oroszok precíziós rakétákkal, állítja a moszkvai védelmi minisztérium. A Guardian által idézett közlemény szerint ezzel az oroszok megsemmisítettek egy parancsnoki állást és egy rakéták, tüzérségi eszközök tárolására használt raktárat is.

A csapásokban az oroszok állítása szerint megöltek több mint 200 ukrán katonát és megsemmisítettek 23 páncélozott járművet is.

A Guardian hozzátette, hogy az ukrán hadsereg közleménye szerint Ukrajna visszaszerezte az ellenőrzést négy település felett Harkiv megyében.

Így álltak a frontok szombaton

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szombati hadi térképét mutatjuk először!