Zeitler Ádám: a Jobbik továbbra is erős bázissal rendelkezik a választókerületben

A párt eredményei jól alakultak az utóbbi években, de nincs mit szépíteni, az újabb Fidesz-KDNP kétharmad óriási vereség az ellenzék számára, mondta el portálunknak a Jobbik regionális igazgatója. Zeitler ádám Márki-Zay Péter pártalapításával kapcsolatban is inkább pesszimista, az ellenzéki szavazók újra osztásának nem sok értelmét látja, ha nem tudnak új szavazókat maguk mellé állítani.

– Néhány héttel vagyunk a választások után, mostanra mindenki kiértékelhette ami történt. Mit szól a választókerületi eredményekhez, illetve a Jobbikon belül értékelték-e már?

– A párton belül ez már megtörtént, volt regionális igazgatói értekezletünk is, megnéztük hol, milyen eredmények születtek. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, nem elsősorban az eredményre volt kíváncsi mindenki, hanem arra, hogyan alakulhatott ez így, a vereségnek milyen okai voltak. Ez igaz a mi megyénkre is, hiszen négy körzetből hármat elbukott az ellenzék, miközben számoltunk arra, hogy kettő, esetleg három meglehet. Nem kell szépíteni, az újabb kétharmad óriási vereség. Ezt ki kell mondani.

– Ebben a választókerületben Márki-Zay Péter úgy indult, hogy saját párt gyakorlatilag nem állt mögötte, mi volt a Jobbik feladata a kampányban?

– Mind a hat pártnak elsősorban a saját jelölteket kellett segíteni, aki a győzelme esetén a párt frakciójába ül. Nekünk Csongrád-Csanád megyén belül egy jelöltünk volt, Szűcs Ildikó a szentesi választókerületben, így leginkább a 3-as körzetben tevékenykedtünk. Ettől függetlenül a 4-es körzetben amit Márki-Zay Péter kampánycsapata kért, azt próbáltuk teljesíteni a lehető legjobb tudásunk szerint. Én itt az utolsó másfél-két hónapban lettem aktívabban bevonva a kampányba, előtte az volt a kérés, hogy a fórumokon vegyek részt, illetve üljek ki, az ellenzéki egységet szimbolizálva.

– Egy korábbi nyilatkozatából úgy értelmeztem, hogy Márki-Zay Péter helyi kampányát is a Párbeszéd irányította, amelynek a frakciójába akart ülni. Ez a párt országosan is alig mérhető, a választókerületben meg konkrétan nincsenek is jelen. Nem volt ez hátrány?

– Az én véleményem szerint az volt. Nem volt aktivistájuk, és a konkrét kampányszervezési metódusokban is éreztük. Például abban, mikor ér ide a plakát, leszervezik, hogy kirakja valaki, de aztán ez nem történik meg, nekünk kell megcsinálni. Én úgy éreztem, hogy a Párbeszédnek csak púp volt a hátán ez a körzet, ők egy budapesti kispárt. A többi jelöltjük gyakorlatilag ott is volt. Márki-Zay Péter pedig Párbeszéd tag sem volt, a civil jelölteket kevésbé érezték sajátjuknak a pártok.

– Ráadásul egyszerre volt miniszterelnök-jelölt is. Amikor megnyerte az előválasztást, én fogadni mertem volna rá, hogy a választókerület visszaesik számára a prioritási listán, ami megbosszulja majd magát, mert nem tud normálisan jelen lenni. Ilyen hátrányt is tapasztaltak?

– Egyértelműen túl volt terhelve, elindult reggel, tartott négy-öt fórumot, késő délutánra ért vissza a választókerületbe, hónapokon keresztül. Az országos turné szervezésével sem értettem egyet, de hozzáteszem, akkora volt a különbség Lázár János és közte az eredményben, hogy akkor sem érte volna be, ha nem miniszterelnökjelölt, vagy nem a Párbeszéd jelöltje. Ez két fontos tényező volt, de nem akkora, hogy át tudta volna fordítani a körzetet, maximum csökkenteni a különbséget.

– Na jó, de a túlterheltséget, amire utalt Márki-Zay Péter nagyrészt saját magának köszönheti, nem biztos, hogy érdemes lett volna ragaszkodnia a választókerülethez is. Ő ragaszkodott hozzá, vagy a pártok közötti megállapodások miatt nem történt ilyen mondjuk?

– Az előválasztás lement a választókerületben is, két jelölt volt, ha nem Márki-Zay Péter indul, akkor maradt volna Mucsi Tamás. Volt jelölcsere más körzetben, de ott az volt a rendszer, hogy aki visszalépett, ugyanolyan párt jelöltjére cserélték. Itt kihez nyúltunk volna? Másrészről pedig azért ki tudta volna legyőzni Lázár Jánost? Neki volt esélye, ha valaki mást előhúzunk a kalapból, sem ismertségben, sem támogatottságban nem tudta volna felülmúlni.

– Mostanra kiderült, hogy nem ül be az országgyűlésbe, viszont egy új párt alapításában gondolkodik. Ön mit gondol erről? Első ránézésre azért ez a Jobbikra jelenthet veszélyt, ráadásul nyilván hódmezővásárhelyi bázissal, a kérdés tehát önt személyesen is érinti.

– Valóban, a Jobbik egy jobboldali, konzervatív, keresztényszociális néppártként definiálja magát, a Márki-Zay Péter által alapítani kívánt párt ettől nem sok mindenben térne el. Pártalapítás szerintem akkor érdemes, ha tud valós támogatottságot szerezni, és nem egymástól veszünk el szavazatokat. Annak, hogy most megint újra osszuk ezt a tortát, nem sok értelmét látom. A Jobbik vezetősége és Márki-Zay Péter közötti feszültségnek is szerintem ez az egyik oka. Az ellenzéki oldalon 2018 óta annyi történt, hogy volt egy átrendeződés, egyik párt elszedte a másiktól a szavazókat. Amennyivel mondjuk az MSZP támogatottsága csökkent, annyival nőtt a DK-é körülbelül. De szerintem el is érték ezzel a maximumot, mert ahogyan a radikális Jobbik felett is volt egy üvegplafon, úgy felettük is van, egy bizonyos szint fölé nem tudnak nőni.

– A választás után azt nyilatkozta, ebben a választókerületben Lázár János egy rocksztár, Mucsi Tamás a Makó Híradónak úgy utalt rá, hogy szerinte a Fidesz legjobb embere. Akkor ez így elég nehéz terep az ellenzék számára, nem?

– Ha csak az eredményeket nézzük, akkor mindegyik vidéki választókerület az, hiszen szinte mindenhol nyert a Fidesz-KDNP. Nyilván Lázár János erős emberük, de a profizmusát az is mutatja, hogy 2018-ban kikerült az országos politikából jórészt, mégis fenntartotta a brandet, amit épített. De ez a választókerület a kutatások szerint is a legnehezebben megnyerhetőnek számított a megyében.

– Az ellenzéki összefogás jövője még kérdéses lehet, legközelebb 2026 környékén érdemes rajta elgondolkodni, de előtte lesz még 2024-ben egy Európai Parlamenti választás. A Jobbik számára addig mi lesz a cél?

– Ez azért nehéz kérdés még most, mert május 7-én lesz a tisztújító kongresszus. Így azt, hogy mi lesz a cél, vagy az irány most még nem tudom megmondani. Van két elnökjelölt, alelnökjelöltekből is sokan jelentkeztek a hat helyre. Az Európai Parlamenti választási rendszer alapján nem szükséges annyira az összefogás, mint az országgyűlési választásokra. Aki eléri az 5 százalékot, az kap mandátumot, ellenzéki szavazat csak akkor veszik el, ha valakinek ez nem sikerül. Bár azon én meglepődtem, hogy az 1 százalékos támogatottságú Párbeszéd önállóan pályázik erre, a rájuk adott szavazatok nyilvánvalóan elvesznek majd. De természetesen ez egy erőfelmérő lesz, igaz a Jobbiknak sosem volt hazai terep az EP választás, már csak azért sem, mert a régebbi szavazótáborunk egy része EU-szkeptikus volt, ahogy korábban a Jobbik politikája is inkább ebbe az irányba mutatott.

– A Jobbik megyei eredményeit hogyan látja az elmúlt években, illetve milyen feladatokat lát a közeljövőre nézve, elsősorban a makói térséget tekintve?

– 2018-ban a 106 körzetre vetítve a Csongrád-Csanád megyei 4-es választókörzetben Kiss Attilával elért eredményünk benne volt a TOP10-ben, szavazatszám alapján a TOP5-ben is szerintem a jelöltjeinket nézve. A Csongrád-Csanád megyei 3-as választókörzetben Szabó Zoltán szintén a lista elejében. Ezért is fájt, hogy 2022-ig az akkori elnökségek listáról sem vittek be senkit az országgyűlésbe, holott szerintem szakmai alapon és az eredményeik alapján is mindkettő megérdemelte volna. Eközben pedig azért olyanok is ültek bent, akik Budapesten elértek mondjuk 6 százalékot. A megyéket tekintve tehát valóban a jobban teljesítők között vagyunk, bár persze Szeged inkább baloldali. A térségben vannak tagjaink és szervezeteink több településen is, amire lehet építkezni, a három helyben aktív ellenzéki párt részéről nekünk van a legnagyobb bázisunk, és szerintem a választók részéről is a Jobbik felé a legnagyobb a fogadókészség. Az információkat kell jobban eljuttatnunk hozzájuk, elsősorban nyomtatott formában, rendszeresen, és nem csak a választások előtti három hónapban. Ha ezt nem oldja meg az ellenzék, nem csak Makón és környékén, hanem országosan vidéken, akkor később sem kell más eredményre számítani, mint most.