Az orosz-ukrán háború 66. napja – FRISSÜL

Immár hatvanhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szombaton is kiadta friss, aktualizált, látványos térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 April 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/jcWTsICcQE

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/RY2NTR5tQU

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 30, 2022

Kijev szerint az orosz erők még aktívabb akciókra készülnek, hogy elfoglalják Ukrajna minél több részét

Fokozatosan növelik a kelet-ukrajnai offenzíva intenzitását az orosz erők, és vannak arra utaló jelek, hogy még aktívabb akciókra készülnek – írja az ukrán védelmi minisztérium közleménye alapján a BBC.

„Látjuk a jeleit annak, hogy Oroszország a keleti műveleti zónában is erősíti a csapatait, és igyekszik minél inkább arra törekedni, hogy elfoglalják a lehető legtöbb ukrán területet” – mondta szombaton Olekszandr Motuzjanik, a minisztérium szóvivője. Továbbra is támadják emellett az orosz erők légicsapásokkal Mariupolt, főleg az Azovsztal acélgyár környékét. Annak ellenére, hogy az oroszok a kikötőváros kvázi elfoglalása óta azt mondják, nem harcolnak a gyárban rekedt ukrán erők ellen.

A védelmi minisztérium szóvivője szerint emellett folyamatosan erőszakkal hurcolják el a civileket Harkiv megye megszállt részeiről Oroszországba. Bár hivatalosan a Kreml is elismeri, hogy az invázió kezdete óta több mint egymillió embert „evakuáltak” Ukrajnából, Kijev szerint ezek kényszerített deportálások voltak, és Moszkva túszként használja a civil lakosságot.

Robbanásokat hallottak Odesszában, tönkrement a repülőtér kifutópályája

Magyar idő szerint nem sokkal 17 óra után több robbanást is hallottak a dél-ukrajnai Odesszában, írja a CNN. A hírcsatornának egy tanú azt mondta, legalább egy harci repülőt is látni lehetett a város felett.

Az ukrán védelmi erők déli műveleti parancsnoksága Telegramon arról írt, hogy a támadásban megrongálódott az odesszai repülőtér kifutópályája. A Sky News szerint olyannyira, hogy azt most nem is lehet használni.

Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu–25-öt a herszoni területen

Az orosz légvédelmi rendszerek az elmúlt egy napban lelőttek egy ukrán Szu–25-ös támadó repülőgépet és két drónt – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az orosz légvédelmi rendszerek a herszoni területen található Cservonij Jar falu területén a levegőben lőtték le az ukrán légierő Szu–25-ösét. Két ukrán, pilóta nélküli légi jármű is megsemmisült a falu felett. A Donyecki Népköztársaság területén 12 rakétát is elfogtak – idézte Igor Konasenkovot a RIA Novosztyi hírügynökség.

Oroszországban nagy hiány van precíziós rakétákból

Oroszországban nagy hiány van precíziós rakétákból az Ukrajna elleni háborúban, a kereslet kielégítésére a fegyvergyárai sem tudnak eleget termelni – írja az Unian.

A készleteik korlátozottak, kimerülőben vannak, és azt látjuk, hogy máshonnan kell áthelyezniük a Kalibr rakétákat. Ez azt jelzi, hogy a precíziós fegyvereik készletei csökkennek – mondta egy nyugati illetékes, utalva a tengerről indítható cirkálórakétákra.

A Pentagon egyik tisztviselője szerint az orosz rakétatámadások legtöbbje tompa és pontatlan, ami szintén arra utal, hogy kimerülőben vannak a precíziós rakétakészleteik – összegez az Index.

Bakondi: már több mint 650 ezer menekült érkezett Magyarországra

Immár több mint 650 ezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, akik közül 108 ezren kértek és kaptak ideiglenes tartózkodási engedélyt – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombati műsorában.

Bakondi György közölte: naponta 8-12 ezren érkeznek Ukrajnából és részben Románia területéről Magyarországra, így a menekültek száma várhatóan elérheti azt a 900 ezret, amit előre jelzett a kormány a háború kitörésekor.
Magyarország társadalmi összefogás nyomán eddig 40 milliárd forintot fordított a menekültek ellátására és ennek az összegnek csupán a 2 százalékát biztosította az Európai Unió – tette hozzá.
Mint elmondta, a háborús konfliktusnak súlyos gazdasági, társadalmi és politikai következményei vannak Európában, ám a kormány kellő higgadtsággal kezeli a helyzetet. A legfontosabb szempontja, hogy távol tartsa Magyarországot a háborúból és a háború árát ne a magyar embereknek kelljen megfizetniük.
Bakondi György kifejezte reményét, hogy az Európai Unió növeli az ukrajnai menekültek ellátásának támogatását. Mint ahogy abban is reménykednek, hogy egyszer megváltozik az Európai Unió 2015 óta tartó elhibázott migrációs politikája. Ugyanakkor, baloldali, liberális csoportok, Soros György által finanszírozott szervezetek továbbra is a legális migráció szervezését szorgalmazzák – jegyezte meg.

Az ukrán vezérkar a Donbasz régióban zajló heves harcokról számolt be

Hevesen bombáztak az orosz erők szombatra virradóra a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, de három célba vett területet nem tudtak elfoglalni – állítja az ukrán haderők vezetése.

Az ukrán vezérkar napi hadijelentése szerint az oroszok a donyecki Liman, illetve a luhanszki Szeverodonyeck és Popaszna településeket akarták elfoglalni, de nem jártak sikerrel. A harc ugyanakkor folytatódik.

Az ukrán erők állításuk szerint 11 orosz harckocsit, kilenc drónt és hét tüzérségi egységet semmisítettek meg.

Még mindig háromezren lehetnek a mariupoli acélgyár alatti bunkerekben

Becslések szerint még mindig mintegy kétezer katona és ezer civil tartózkodik a mariupoli Azovsztal acélgyár alatti bunkerrendszerben.

A gyár védői eddig sikeresen verték vissza az orosz erőket (hiába foglalták el azok a város nagy részét), de Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko szerint a helyzet szörnyű, és a bent rekedt emberek „könyörögnek, hogy megmentsék őket”.

„Nem napok kérdése, hanem óráké” – tette hozzá, vélhetően arra utalva, hogy a segítség elmaradásának hamarosan súlyos következményei lehetnek. Az acélgyári menedékben különösen azután vált válságossá a helyzet, hogy az orosz csapatok célzott légicsapásokat mértek a létesítményre. Az ukrán erők egyik parancsnoka pénteken üzemben kialakult helyzetről azt mondta, „több mint humanitárius katasztrófa.” Mint mondta, az üzem területén létrehozott tábori kórház nemrég megsemmisült egy orosz támadásban, így odaveszett szinte minden orvosi felszerelésük – írja a Sky Newsra hivatkozva a Telex.

Lavrov: ha meg akarja oldani a válságot, a NATO ne szállítson több fegyvert Ukrajnának

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szombaton megjelent interjújában felszólította a NATO tagországait, hogy ne szállítsanak több fegyvert a kijevi hatalomnak, „ha valóban meg akarják oldani az ukrajnai válságot” − írta meg az MTI.

A Hszinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy az ukrajnai különleges hadművelet továbbra is a terveknek megfelelően halad, és minden kitűzött célunkat el fogjuk érni ellenfeleink ellenállása dacára.

Lavrov közölte, hogy az orosz és az ukrán fél között „csaknem mindennap vannak tárgyalások, de a haladás nem megy könnyen”. Emiatt részben „a kijevi hatalom nyugati támogatóinak harcias retorikáját és lázító cselekedeteit” okolta.

Az AP hírügynökség itt megjegyezte, hogy az orosz állami tévé egyik péntek esti adásában egyes meghívott vendégek azt mondták, hogy Oroszországnak atomfegyvert kellene bevetnie a konfliktusban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy lengyel újságíróknak adott interjújában azt állította pénteken, hogy az orosz erők mintegy ötszázezer ukránt vittek erőszakkal és jogellenesen Oroszországba – emlékeztetett a Reuters hírügynökség, amely hozzátette, hogy sem Lavrov, sem Zelenszkij állítását ebben a kérdésben nem lehet egyelőre ellenőrizni.

Ukrajna szerint 23 200 orosz katona halt meg a háborúban

Az ukrán fegyveres erők naponta osztják meg becslésüket az Oroszországgal vívott háborúban elszenvedett ellenséges veszteségekről − írta meg a Sky News.

A legutóbbi becslés szerint 23 200 orosz katona halt meg a konfliktus február végi kitörése óta.

Ez a szám jelentősen magasabb, mint a Moszkva és a NATO által közzétett számok, utóbbi szerint 7000 és 15 000 között van az orosz halottak száma.

Втрати ворога в інфографіці ?@armyinformcomua pic.twitter.com/1khbSzSZ4A

— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 30, 2022

Több százezer tonna gabonát loptak el az oroszok Ukrajnából

Az orosz erők „több százezer tonna” gabonát loptak el az általuk megszállt ukrajnai területekről − közölte szombaton Ukrajna mezőgazdasági miniszterének helyettese.

Tarasz Viszockij az ukrán nemzeti televíziónak nyilatkozva aggodalmát fejezte ki, hogy a megszállt területeken tárolt, szerinte 1,5 millió tonna gabona nagy részét is ellophatják az oroszok − írta meg a Guardian.

Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az általa megszállt területekről jelentős mennyiségű gabonát vittek el, ami veszélyezteti a világ élelmezésbiztonságát.

Kormányhivatal: több mint 700 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 743 menekülőnek segítettek az ott dolgozók, az éjszakát 150 ember töltötte a létesítményben – közölte a Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-vel.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írta a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – olvasható a közleményben.

Oroszország egyesítette az északkeleti egységeit

Oroszország kénytelen volt egyesíteni és átcsoportosítani egységeit az Ukrajna északkeleti részén meghiúsult előre nyomulás miatt – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.

A brit katonai hírszerzési jelentés így szól: Oroszország a harci erő földrajzi összpontosításával, az utánpótlási vonalak lerövidítésével, valamint a vezetés és irányítás egyszerűsítésével reméli orvosolni azokat a problémákat, amelyek korábban korlátozták invázióját.

Az orosz taktikai koordináció hiányosságai továbbra is fennállnak. Az egységszintű készségek hiánya és következetlen légi támogatás miatt Oroszország nem tudta teljes mértékben kihasználni harci tömegét – tartalmazza a brit katonai hírszerzés napi jelentése.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/TU1DzgHpEu

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/mfMgJGMqAL

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 30, 2022

Elképesztő videón, ahogy az oroszok tengeralattjáróról támadnak rakétákkal

Pénteken ukrán katonai célpontok ellen adott le rakétatámadást egy orosz tengeralattjáró a Fekete-tengeren. Ez az első eset, hogy az orosz hadsereg tengeralattjáróról támad ukrán célpontokat – jelentette az Interfax hírügynökség – írja a Reuters. Az oroszok nem atom-, hanem dízelmeghajtású tengeralattjárót használtak a támadáshoz. Az orosz védelmi minisztérium által közzétett videón látható, amint a tengerből Kalibr-rakéták emelkednek a horizont fölé – olvasható az Origo.hu-n.

Russia used a diesel submarine in the Black Sea to strike Ukrainian military targets with „Kalibr” cruise missiles.

This is the first time #Russia‘s military has reported using submarine strikes against #Ukrainian targets, Interfax reported.

Video: Russian Defense Ministry pic.twitter.com/l4pH2sftgB

— NEXTA (@nexta_tv) April 29, 2022

Lavrov: az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok is legitim célpontnak számítanak

Minden, Ukrajnába tartó fegyverszállítmány legitim célpontja az orosz támadásoknak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter álláspontja szerint. Lavrov az Al Arabiya televíziónak adott interjút, amelyben ezen kívül azt is megfogalmazta: a „különleges katonai műveletet” (így nevezi az orosz hivatalos kommunikáció a háborút) akkor fejezik be, ha elérik vele a kitűzött céljaikat. A célokat a kezdetektől nyíltan kimondták, mondta Lavrov, ezek a következők: megvédeni a donyecki és luhanszki szakadár köztársaságokat, a helyi oroszokat, és biztosítani, hogy a továbbiakban nem éri biztonsági fenyegetés Oroszországot Ukrajnából.

A tárcavezető szerint a nyugati fegyverszállítmányok azért legitim célpontok, „mert ezeket a fegyvereket annak a rezsimnek szánják, amely háborút folytat a saját lakossága ellen, az ország keleti részén élő civilek ellen”. Az orosz fél az invázió egyik okaként az ukrajnai oroszok elleni „népirtást” szokta felhozni, ám ez az állítás nem felel meg a valóságnak.

Lavrov az interjúban elvetette az atomháborút, mint a konfliktus esetleges eszkalációját. Soha nem szabad nukleáris háborút indítani, mivel annak „nem lehet győztese” – mondta hozzátéve, hogy Oroszország mindig is „a bajnoka volt annak, hogy minden ország ígéretet tegyen, hogy soha nem indít nukleáris háborút”.

Oroszország: a szankciók feloldása a béketárgyalások része kell, hogy legyen

Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók feloldása a Moszkva és Ukrajna közötti béketárgyalások része kell, hogy legyen. A tárgyalások „nem mennek jól”, de napi rendszerességgel videokonferenciák útján folytatódnak – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitart amellett, hogy az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat meg kell erősíteni, és az nem lehet a tárgyalások része.

Romlottsággal, kegyetlenséggel vádolja az USA Putyint

A Pentagon sajtótitkára, John Kirby Vlagyimir Putyin ukrajnai „kegyetlenségéről és romlottságáról” beszélt, „lelkiismeretlennek” nevezve tetteit, és „baromságnak” az invázió indoklását. „Nehéz összeegyeztetni, hogy az indoklásuk szerint ez az ukrajnai nácizmusról, az ukrajnai oroszok védelméről, és az orosz nemzeti érdekek védelméről szól, amikor ezek közül egyiket sem fenyegette Ukrajna” – mondta Kirby. „Ez a leghidegebb és legelvetemültebb brutalitás”.

ORFK: több mint 13 ezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából pénteken

Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 6131-en léptek be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 7575-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 754 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tudatták.
Kitértek arra is: az ukrajnai háború elől pénteken 620 ember, köztük 255 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szombaton azt írta a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményükben.

Több mint 600 menekültet fogadtak a fővárosban pénteken

Összesen 620 menekültet fogadott a fővárosban pénteken a Budapesti Rendőr-főkapitányság társszerveivel együtt – közölte a rendőrség.

A 620 ember közül 255 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre. Mint írják, a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.

A feladatokban a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt.

ISW: sikeresen lassítják az ukránok az orosz előrenyomulást a keleti fronton

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint április 29-én az orosz erők korlátozott előrenyomulást tettek Szverodonyecktől nyugatra, de Izjumtól délre továbbra is elakadtak. A kelet-ukrajnai ukrán erők valószínűleg sikeresen hajtanak végre védelmi manővereket ahelyett, hogy statikus pozíciókat tartanának, gépesített tartalékokat csoportosítva át, hogy ellenálljanak az orosz előrenyomulási kísérleteknek. A koncentrált orosz tüzérség kisebb előretöréseket tesz lehetővé, de az ukrán pozíciók továbbra is erősek. A Harkiv város körüli korlátozott ukrán ellentámadások emellett arra kényszeríthetik az orosz erőket, hogy az Izjum tengelyre szánt egységeket átcsoportosítsák ezeknek a pozícióknak a megtartására.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők valószínűleg minimális haderőt szándékoznak Mariupolban hagyni, hogy blokkolják az ukrán állásokat Azovsztalban, és megakadályozzák a partizánakciókat. A céljuk, hogy a lehető legtöbb harci erőt csoportosítsák át innen a máshol végrehajtott offenzív műveletek támogatására.
• Az ukrán erők sikeresen lassítják az orosz támadásokat Kelet-Ukrajnában, amelyek csak kisebb előretörést biztosítottak Szeverodonyecktől nyugatra, és az elmúlt 24 órában nem törtek előre az izjumi fronton.
• Nem valószínű, hogy az elkövetkező napokban jelentős ellentámadássá fejlődnek Harkivban az ukrán akciók, de arra kényszeríthetik Oroszországot, hogy átcsoportosítsa az Izjum tengelyre szánt erőit, hogy megtartsák védelmi pozícióikat a város körül.
• Az ukrán hírszerzés továbbra is arra figyelmeztetett, hogy a Dnyeszteren túli orosz hamis zászlós támadások célja, hogy Dnyeszter menti szakadár területet valamilyen módon bevonják a háborúba, és Moldovát arra kényszerítsék, hogy hagyjon fel az Európa-párti politikával.

Harkiv nehéz helyzetben

A Harkiv régióban nehéz a helyzet. De katonaságunknak, hírszerzésünknek fontos taktikai sikerei vannak – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Úgy fogalmazott: Donbászban a megszállók mindent megtesznek, hogy elpusztítsanak minden életet. Az állandó bombázások, az infrastruktúrát és a lakónegyedeket ért orosz csapások azt mutatják, hogy Oroszország ezt a területet lakatlanná akarja tenni.

Liszicsanszk, Szeverodonyeck, Popaszna, Kramatorszk, Szlovjanszk, Marinka és Donbász csak akkor élnek, ha Ukrajna ellenáll. Ha az orosz megszállóknak legalább részben sikerül megvalósítani terveiket, akkor is lesz elegendő tüzérségük és repülőgépük az egész Donbász megsemmisítésére. Ahogy elpusztították Mariupolt – fogalmazott az ukrán elnök.

Újabb amerikai fegyverek érkezhetnek

Új amerikai katonai segélyszállítmányok érkeznek Ukrajnába, miután Joe Biden elnök csütörtökön 33 milliárd dollárt kért a Kongresszustól Ukrajna Oroszország elleni harcának támogatására. Sisakokat, golyóálló mellényeket és 155 mm-es lövedékeket küldenek Ukrajnába.

Oroszország civileket akart katonai foglyokra cserélni

Ukrajna miniszterelnök-helyettese szerint Moszkva megpróbált ukrán civileket orosz katonai foglyokra cserélni – ezt a lépést tiltja a Genfi Egyezmény. Irina Verescsuk a BBC-nek elmondta, hogy a fogolycserékért folytatott tárgyalásokért felelős irodája ezt elutasította, és utasította Oroszországot, hogy küldje vissza az általa elvitt ukrán civileket.

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy Oroszország nagyszámú civilt deportált erőszakkal a határon túlra, mióta februárban megszállta az országot.

A legutóbbi fogolycsere során kilenc civilt küldtek vissza Ukrajnába súlyos sérülésekkel, köztük Oroszországban végrehajtott amputációkkal, szepszissel, súlyos sérülésekkel.

„Egyértelmű jelei voltak a kínzásnak” – mondta Irina Verescsuk.

Zelenszkij: az orosz katonák olyanok, mint a nácik, csak cinikusabbak

„Végéhez közeledik a honvédő háborúnk 65. napja. Minden irányból, ahol próbálnak áttörni, visszaverjük a megszállókat” – kezdte szokásos esti beszédét pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telex összefoglalója szerint.

Belátja, hogy Harkiv környékén elég rossz a helyzet, de szerinte a védők egyelőre sikeresen helytállnak. Szerinte az oroszok mindent megtesznek, hogy a Donbaszt teljesen élhetetlenné tegyék, ezért ágyúzzák és bombázzák folyamatosan. Attól tart, hogy ha az oroszok sikeresen elfoglalják a területet, akkor ágyúkkal és bombákkal szét fogják lőni, mint Mariupolt.

„A város, ami a régió egyik legfejlettebbje volt, most egyszerűen egy romok közötti, orosz koncentrációs tábor” – mondta. Szerinte az, amit az oroszok Mariupolban csinálnak, az szinte semmiben nem különbözik attól, mint amit a nácik csináltak Kelet-Európa elfoglalt részein.

„De az orosz katonák még sokkal cinikusabbak, mint a nácik voltak nyolcvan éve. Akkoriban a megszállók nem állították, hogy a mariupoli lakosok és a város védői lőtték halálra magukat ágyúval.”

Kitért a segélycsomagra, amit az amerikaiaktól kapnak, és az egyre erősödő üzemanyaghiányra is. A tenger felől egyelőre nem tudják pótolni a hiányzó készleteket, de felszólította a kormányzati szerveket, üzemanyag-ellátókat és kereskedőket, hogy oldják meg, mert tudja, hogy képesek rá.

Visszatért a brit nagykövet Kijevbe, így már 27 ország képviselete működik az ukrán fővárosban. Ezt egy nagyon fontos diplomáciai gesztusnak tartja, és nagyon hálás érte.

„Továbbra is tart az ENSZ-főtitkár António Guterres látogatása során tegnap becsapódott rakéták miatti törmelék eltakarítása. Sajnos Oroszország ENSZ elleni, szándékos, brutális és megalázó csapása erős válasz nélkül maradt” – jegyezte meg.

Megemlítette, hogy Oroszország azt akarja, hogy az elfoglalt területek lassan átálljanak a rubelre. Azt mondta, hogy ha így lesz, akkor a további szankciók miatt végül Oroszország szenvedi majd meg.

Beszélt Vera Girich ukrán újságíróról is, aki a csütörtöki, Kijev elleni támadás első megnevezett áldozata volt. Ő a sajtó 23. tagja, aki életét vesztette az invázió kezdete óta.

A beszédét szokás szerint azzal zárta, hogy felsorolta a kiosztott állami tüntetéseket. Három katona posztumusz kapta meg az Aranycsillag Rendjét, a családjuk vette át a kitüntetést – írta a Telex.

Megerősítette a balti országok és Lengyelország osztályzatait a Moody’s, alacsonynak tartja a háború átterjedésének kockázatát

Megerősítette változatlan stabil kilátással a balti köztársaságok és Lengyelország államadós-besorolásait pénteken a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a döntések indoklásában kiemelte: alacsonynak tartja annak a kockázatát, hogy az ukrajnai háború a négy ország bármelyikére hagyományos hadviselés formájában átterjedjen.

A Moody’s péntek éjjeli londoni bejelentése szerint a megerősítési döntések Észtország „A1”, Litvánia és Lengyelország „A2”, illetve Lettország „A3” szintű szuverén osztályzatára vonatkoznak.
A hitelminősítő a besorolások megerősítéséhez fűzött elemzéseiben hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázióval mind a négy országban megnőttek a geopolitikai kockázatok.
Emiatt a Moody’s a három balti gazdaság politikai kockázati besorolását – az egyik olyan részosztályzatot, amely azt méri, hogy az egyes szuverén adósok milyen mértékben érzékenyek az eseménykockázatokra – az eddigi „baa”-ról „ba”-ra gyengítette.
A cég kiemeli ugyanakkor azt a véleményét, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán megnövekedett geopolitikai kockázatok és az e kockázatokat övező, ugyancsak erősödő bizonytalanságok közepette is alacsony annak a valószínűsége, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus hagyományos hadviselés formájában átterjedjen a balti köztársaságra és Lengyelországra.
A hitelminősítő szerint ezt a kockázatot számottevően csökkenti a NATO által a szövetség kölcsönös védelmi záradéka alapján nyújtott teljes biztonsági garancia, és az, hogy a NATO az Ukrajna elleni orosz támadás óta megerősítette katonai jelenlétét a balti térségben, valamint más közép- és kelet-európai országokban.
A balti országok és Lengyelország esetében a Moody’s szerint nagyobb a nem hagyományos vagy hibrid eszközökkel elkövethető támadások valószínűsége; ezek közé tartozhatnak a kibertámadások, a dezinformációs kampányok, a szabotázsakciók vagy társadalmi nyugtalanság szítása.
Az ilyen hibrid támadások azonban önmagukban sokkal kisebb valószínűséggel gyakorolnának érdemi negatív hatást ezeknek az országoknak a szuverén adósminőségi profiljára, mint egy hagyományos fegyveres támadás – áll a Moody’s pénteki elemzéseiben.
A cég a három balti köztársaságban gyenge, de pozitív gazdasági növekedést vár az idén: alapeseti előrejelzése Litvániában a hazai össztermék (GDP) 1,4 százalékos, Észtországban 0,6 százalékos, Lettországban 1,3 százalékos növekedését valószínűsíti 2022-re.
Lengyelországban a Moody’s prognózisa 2022-ben és 2023-ban egyaránt robusztus, 3 százalék körüli GDP-bővüléssel számol.

Szentszéki államtitkár: a fegyverek küldése nem ad megoldást a háborúra

A felek közötti tárgyalásokat tartja az egyetlen megoldásnak az ukrajnai háború befejezésére Pietro Parolin szentszéki államtitkár, aki Ferenc pápa legújabb könyvének bemutatóján nyilatkozott pénteken.

A vatikáni diplomáciát vezető Parolin bíboros úgy látta, a helyzet nehéz, de nem szabad feladni a tárgyalásokba vetett reményt.
„Fel kell hagyni a háborús gondolkodással a békének adva át a helyet, amihez a nemzetközi szervezetek erőteljesebb részvétele szükséges, valamint nagyobb kezdeményezési képesség Európa részéről” – jelentette ki az államtitkár. Pietro Parolin Ferenc pápa legújabb könyvének bemutatóján vett részt: a kötet a Háború ellen – Bátorság a béke építéséhez címet kapta.
Parolin kijelentette, „Ukrajnában borzalmas háború zajlik, amely Európa és a keresztény Európa szívét sújtja”. Hozzátette, nem akarja felülvizsgálni egyes országok döntését, melyek fegyvert küldtek Ukrajnának, utóbbinak ugyanis – tette hozzá – joga van védekezni a támadással szemben. „Annyit mondok csak, hogy a fegyverküldésre korlátozni a segítséget, gyenge válaszadást jelent (..) merev álláspontok helyett kreativitásra és bátorságra van szükség a tartós béke érdekében” – hangoztatta Pietro Parolin.
A szentszéki államtitkár szerint az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalás elsőrendűnek számít, és nem megkerülhető. Kérdésre válaszolva a bíboros azonban pesszimistának mondta magát.
A Vatikán „kis lépésekkel” igyekszik cselekedni – mondta a szentszéki diplomáciát Ukrajnában képviselő Visvaldas Kubolkas apostoli nuncius a SkyTG24 olasz hírtelevíziónak.
Felfedte, hogy a katolikus egyház és a moszkvai patriarkátus közös humanitárius kezdeményezéssel akarta elszállítani a civileket Mariupol városából, amit azonban a térséget ellenőrző orosz hatóságok nem engedélyeztek. Hasonlóképpen nemet mondtak arra is, hogy a pápa közeli munkatársa, Konrad Krajewski bíboros, aki húsvétkor Ukrajnában tartózkodott, eljusson Mariupolba.
Az apostoli nuncius nehéznek, de nem lehetetlennek nevezte Ferenc pápa esetleges látogatását Ukrajnában. Emlékeztetett, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár kijevi látogatása alatt sem álltak le a katonai akciók.
A litván származású Visvaldas Kubolkas szerint Ferenc pápa „zarándoklatot tehetne Ukrajnában azokon a helyszíneken, ahol a legnagyobb a szenvedés”.
A L’Espresso című olasz baloldali hetilap értesülései szerint a Vatikán március óta „naponta több ezer euróval” támogatja az ukrajnai katolikus egyházmegyéket és más vallásos szervezeteket. A több mint 40 milliós országban 3,2 millió a katolikusok száma. Ezen kívül a Vatikán közbenjárása segített Vorzel és Herszon város árvaházainak evakuálásához március 9-én és 10-én. Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 22-i telefonbeszélgetésén a menekültek segítéséről volt szó, és egy nappal később Parolin bíboros felszólította a kijevi nunciatúrát, hogy legalább ötven autóbuszból álló konvojt szervezzen Mariupol lakosságát egy része kimenekítésére – írta a L’Espresso.

Zelenszkij: újabb tömegsírt találtak Kijev megyében mintegy 900 holttesttel

Újabb tömegsírt találtak Kijev megyében mintegy 900 ukrán civil holttestével, miután kivonultak az orosz csapatok a területről – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken lengyel újságíróknak adott interjújában.

Az államfő kijelentette: annak ellenére bukkantak ekkora tömegsírra, hogy az oroszok a holttestek egy részét krematóriumokban égették el. „Hány ember halt meg, senki sem tudja. Lesznek következmények, lesz nyomozás, aztán lesz népszámlálás” – mondta Zelenszkij. Kitért arra, hogy a nemzetközi intézmények szerinte időnként lassan dolgoznak, és nem biztos, hogy el tudják számoltatni a felelősöket, „ilyen vagy olyan bizonyíték hiányában, pedig vannak tanúk, akik mindent láttak”. Hozzátette, hogy a mobil krematóriumokat, amelyekben az orosz katonák elégették az áldozatok holttesteit, úgyszintén visszaviszik Oroszországba.
Az elnök kiemelte, hogy az ukrán hatóságok szerint mintegy 500 ezer ukránt vittek erőszakkal és jogellenesen Oroszországba. Úgy vélekedett, hogy az ukrán ügyészség és a rendfenntartók minden bizonnyal megtalálják és elítélik a polgári lakosság elleni bűncselekményekben érintett összes orosz „megszállót”. Ukrajna számára fontos, hogy nemzetközileg elismerjék: az oroszok követtek el ilyen bűncselekményeket, és Oroszországnak történelmi felelősséget kell viselnie ezért a háborúért” – hangsúlyozta.
Zelenszkij a háború befejezésére irányuló tárgyalásokra rátérve úgy vélekedett, nagy a kockázata annak, hogy mindenfajta párbeszéd megszakad az orosz féllel. Az elnök szerint most „túl lassú” a tárgyalások folyamata. Megfogalmazása szerint zajlanak ugyan egyeztetések az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttségek között videokonferencia útján, de „mind tudjuk, hogy (orosz oldalon) mindent egy ember dönt el” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva. Ezért – mint mondta – meggyőződése, hogy a fontos kérdésekben döntés csakis Ukrajna és Oroszország elnökének találkozóján születhet.

Így álltak a frontok pénteken

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 7 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium pénteki hadi térképét mutatjuk először!