Az orosz-ukrán háború 64-65. napja – FRISSÜL

Immár hatvanötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki és pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel

Zelenszkij: Újabb tömegsírt találtak Kijev megyében mintegy 900 holttesttel

Újabb tömegsírt találtak Kijev megyében mintegy 900 ukrán civil holttestével, miután kivonultak az orosz csapatok a területről – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken lengyel újságíróknak adott interjújában.

Az államfő kijelentette: annak ellenére bukkantak ekkora tömegsírra, hogy az oroszok a holttestek egy részét krematóriumokban égették el. „Hány ember halt meg, senki sem tudja. Lesznek következmények, lesz nyomozás, aztán lesz népszámlálás” – mondta Zelenszkij.

Elesett az ukrajnai harcokban egy volt amerikai tengerészgyalogos

Életét vesztette az ukrajnai háborúban egy amerikai férfi, aki az ukrán hadsereg oldalán harcolt, és korábban az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált – közölte a férfi családja pénteken.

BREAKING: U.S. citizen Willy Joseph Cancel was killed in Ukraine while fighting alongside Ukrainian troops against invading Russian forces, his family confirms to @ABC News. https://t.co/fLWXAt2tQ0 pic.twitter.com/HaQJ8L6ksH

— ABC News (@ABC) April 29, 2022

A 22 éves Willy Joseph Cancel valószínűleg az első amerikai harcos, aki az Ukrajnában zajló háborúban esett el – jelentette pénteken a Fox News amerikai hírcsatorna, amelynek sikerült elérnie a férfi özvegyét. A CNN-nek pedig Cancel édesanyja erősítette meg fia halálhírét.

Gazprom: Lengyelország Németországtól veszi az orosz gázt

A Gazprom vitatja varsói politikusoknak azt az állítását, hogy az országnak nincs szüksége orosz gázra, ugyanis az energiahordozót most Németországból kapja Lengyelország – közölte újságírókkal Szergej Kuprijanov, az orosz állami gázipari konszern szóvivője.

„Lengyelország a héten elutasította, hogy az új eljárás szerint rubelben fizessen az Oroszországból érkező gázszállításokért. Ünnepélyesen bejelentették, hogy az orosz gázra már nincs szükségük, és nem fogják megvenni. De valójában nem így van” – állította Kuprijanov.

Már több mint hatszáz gyermek sérült meg Ukrajnában

Az ukrán hatóságok szerint legalább 219 gyermek halt meg a háború kezdete óta, miközben további 398 kiskorú megsérült a harcok miatt. 

Közlésük szerint a legtöbb gyermek a Donyecki (139), a Kijevi (115), a Harkivi (95), valamint a Csernyihivi (68) területen halt vagy sérült meg. Hangsúlyozták, hogy az oroszok által még mindig irányított területekről nincsenek adataik, így a valós számok ennél nagyobbak is lehetnek.

Probléma az ukrán kutakon, leállhat az üzemanyag-ellátás

Kijevben és több ukrán régióban problémák akadtak az üzemanyag-ellátással, ezért elképzelhető, hogy a benzinkutaknál leállítják a benzin kiskereskedelmét – írja a Szegodnya.

A lap szerint az A–95 tanácsadó cég igazgatója, Szerhij Kujun szerint a kereskedők a háború miatt nem vásárolhatnak üzemanyagot Oroszországban és Belaruszban. Ráadásul az ország déli részén zajló harcok miatt a tengeri kikötőkön keresztül lehetetlen nyersanyagot behozni. 

„Nincs más hátra, mint Európában vásárolni” – mondta Kujun. Hozzátette, hogy a nagyvállalatok megkezdték az üzemanyag-szállítási szerződések aláírását közvetlenül az európai kikötőkből.

A szakember szerint a következő hetekben hiány lesz üzemanyagból, főleg benzinből a benzinkutakon. Ezt logisztikai problémákkal indokolta.

További támadásokra számítanak Kijev belvárosában

Lakóépületeket ért orosz rakétatámadás csütörtökön este Kijev belvárosában, épp akkor, amikor a városban tárgyalt az ENSZ főtitkára.

Ukrán jelentések szerint a támadásban egy ember meghalt, többen megsebesültek. Közben Ukrajna területéről is lőttek egy oroszországi települést, noha Moszkva korábban már figyelmeztetett, ha ezt folytatja az ukrán hadsereg, akkor Kijevre mérnek csapást.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint Mariupolból humanitárius folyosó nyílt a civilek kimenekítésére az acélipari negyedből és környékéről – számolt be az M1 Híradó.

Újra bevetették a Kalibr rakétákat az oroszok

Lerombolták az Artem ukrán rakéta- és űrvállalat kijevi gyártóépületeit az orosz légierő nagy pontosságú fegyverei – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a péntek délelőtti hadijelentésben.

Konasenkov szerint tengeri indítású Kalibr rakétákkal kiiktattak három vontatási alállomást Fasztiv, Krasznoszilka és Polonne vasúti csomópontnál. A rakétaerők az éjszaka folyamán 13 ukrán katonai létesítményt támadtak, egyebek között a Mikolajiv megyében lévő Gorohovszke faluban a harci személyzetével együtt megsemmisítették azt a Tocska-U rakétakilövő rendszert, amellyel egy nappal korábban csapás mértek az orosz ellenőrzés alá került Herszon lakónegyedeire.

A tábornok szerint a tüzérség az éjszaka folyamán 975 lőfeladatot hajtott végre, eltalálva 21 parancsnoki állást, 69 erődítményt, 763 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosítási területet, valamint 107 tüzérségi állást. A csapások megsemmisítettek több mint 280 ukrán „nacionalistát” és 38 páncélozott járművet.

Az orosz fegyveres erők precíziós föld-levegő rakétákkal tíz ukrán katonai létesítményt, köztük egy Illicsivka melletti lőszerraktárt találtak el, a légierő gépei pedig 112 katonai létesítményt, köztük két parancsnoki állást és négy lőszerraktárt likvidáltak.

Kormányhivatal: több mint 350 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 358 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 162 ember töltötte a létesítményben – tudatta Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írta a kormányhivatal.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Vitalij Klicsko: Kijev továbbra is az ellenség célpontja

Legalább egy ember meghalt tegnap Kijevben Oroszország rakétatámadásaiban. Holttestet találtak egy bérház romjai alatt a Sevcsenkói kerületben. Vitalij Klicsko, a főváros polgármestere elmondta: „Kijev továbbra is az ellenség célpontja. A tegnapi támadás és a békés otthonokat ért rakétatámadás a bizonyíték erre”. A rakétatámadásban a ház négy lakója megsérült.

Kijev és Szófia szoros katonai és gazdasági együttműködési megállapodást kötött

Ukrajna és Bulgária szoros katonai és gazdasági együttműködésről állapodott meg az országok vezetőinek kijevi tárgyalásait követően – derül ki a csúcstalálkozó után tett nyilatkozatokból.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kiril Petkov bolgár miniszterelnök az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomásról és az uniós szintű együttműködésről tárgyalt – közölte az ukrán államfő csütörtök este egy videóbeszédben.

„Nagyon fontos megállapodás született katonai felszereléseink bolgár gyártóüzemekben történő javításáról” – mondta Zelenszkij.

„Egy másik kérdés, amelyben megállapodtunk, az ukrán villamosenergia Bulgáriába történő szállítása és a transzbalkáni gázvezeték bolgár féllel közös használata” – tette hozzá az ukrán államfő.

Megvan az orosz–ukrán háború első brit áldozata

Ukrajnában meghalt a brit hadsereg egyik veteránja, a 36 éves Scott Sibley – írja a Sky News. Arról a hivatalos források nem árultak el részleteket, hogy a férfi mit csinált Ukrajnában. 

Ő az első brit állampolgár, aki Ukrajnában halt meg a háború alatt.

Az elhunyt a brit fegyveres erők veteránja volt. Sibley korábban a brit Királyi Hadtestnél szolgált. Egyelőre nem világos, hogy mikor halhatott meg a brit katona. Feltételezések szerint néhány nappal ezelőtt Ukrajna keleti vagy déli részén történt.

A hivatalos közlések szerint egy másik brit eltűnt. Úgy tudni, Ukrajnában az orosz csapatok ellen harcolt.

A brit védelmi minisztérium eközben közölte, hogy mintegy 8000 brit katonát küldenek Kelet-Európába, hogy részt vegyenek az orosz agresszió elleni harcot célzó hadgyakorlatokon.

A hidegháború óta az egyik legnagyobb gyakorlaton csapatokat helyeznek el Finnországtól Észak-Macedóniáig. Több tucat harckocsit és több mint száz páncélozott harcjárművet is küldenek a helyszínekre idén nyáron.

Csütörtökön több mint 12 ezren érkeztek hazánkba Ukrajnából

Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5999 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 6221-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 758 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

AZ UKRAJNAI HÁBORÚ ELŐL CSÜTÖRTÖKÖN 344 EMBER, KÖZTÜK 187 GYERMEK ÉRKEZETT BUDAPESTRE VONATTAL.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a MÁV, a BKK, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Ukrajna ma tervezi a civilek evakuálását a mariupoli acélműből

Volodimir Zelenszkij elnöki hivatala közölte, hogy a mai napra tervezik a civilek evakuálását az Azovstal acélműből – számolt be a Sky News. 

A feltételezések szerint civilek százai rekedtek a komplexumban, amelyet Ukrajna szerint az orosz erők folyamatosan bombáznak.

A korábbi evakuálási kísérletek eredménytelennek bizonyultak, és mind Ukrajna, mind Oroszország egymást hibáztatta.

Oroszország Kanada kormányfőjének és külügyminiszterének is megtiltotta a beutazást

Közzétett az orosz külügyminisztérium csütörtökön egy csaknem hatszáz kanadai állampolgár – köztük a miniszterelnök és a külügyminiszter – nevét tartalmazó a listát, akiknek megtorló intézkedésként, megtiltották az Oroszországba való belépést.

A listán 592 politikus, kormánytisztviselő és mások szerepelnek, köztük Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Mélanie Joly külügyminiszter is. A moszkvai diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy az orosz fél „a szankciókat kényszerből és kizárólag Kanada vezetésének ellenséges cselekedeteire válaszul vezeti be”.

Ukrán elnöki tanácsadó: Putyin NATO-tagállamokat is meg fog támadni

Oroszország NATO-tagállamokat is meg fog támadni – jelentette ki Szerhij Lescsenko ukrán elnöki tanácsadó a Die Presse című osztrák lapnak adott interjújában.

A pénteken megjelenő interjúból hírügynökségek csütörtökön előzetesen részleteket tettek közzé.

„(Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) NATO-tagállamokat fog megtámadni. Egész egyszerűen, hogy rávilágítson a globális intézmények gyengeségére. Lengyelországnak és más környező országoknak résen kell lenniük, az Ukrajnában zajló események miatt” – mondta.

Lescsenko szerint Putyin nemcsak el akarja törölni Ukrajnát a térképről, de a világrendet is el akarja pusztítani. Az ukrán elnök tanácsadója egyben hangsúlyozta, hogy valódi biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lenne vállalni a semlegességet.

„Készek vagyunk bejelenteni a semlegességet, de csak biztonsági garanciák mellett, de nem olyan biztosítékokkal, mint a budapesti memorandumban. Hajlandóak vagyunk a Krím és a háború előtt megszállt területek különleges státuszáról tárgyalni. Azonban nem vagyunk készek azon területek megszállását elfogadni, amelyeket Oroszország a háború folyamán elfoglalt” – tette hozzá.

Klicsko megerősítette: rakéták csapódtak be Kijev belvárosában

Két nagy erejű robbanás rázta meg az ukrán főváros, Kijev központját csütörtök este. Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre.

Klicsko közölte, hogy a rakéták Kijev Sevcsenkivi kerületében csapódtak be.

Szvitlana Vodolaha, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője a Hromadszke televíziónak nyilatkozva közölte, hogy a támadásnak vannak sebesültjei, de pontos számuk még nem ismert. Az egyik rakéta egy pontosabban meg nem nevezett objektumot, a másik a mellette lévő lakott területet találta el.

„A becsapódás az alsóbb szinteken történt, a felső emeleteken pedig emberek tartózkodtak” – tette hozzá.

#Ukraine️ #WarCrimes russian cruise missiles hit Kyiv downtown during the visit of the UN Secretary General António Guterres. russia should not be a member of the UN! pic.twitter.com/AefCz3O278

— Save Ukrainian Souls (@galcpmedia) April 28, 2022

„Rakétatámadás történt a főváros központja ellen az ENSZ-főtitkár hivatalos látogatása alatt. Tegnapelőtt António Guterres egy hosszú asztalnál ült a Kremlben, ma pedig egy kilométerrel tőle robbanások történtek” – írta a rakétacsapásokra reagálva Mihajlo Podoljak,az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló békeküldöttség tagja a Twitteren.

A tisztségviselő feltette a kérdést: „miért lehet még mindig tagja Oroszország még az ENSZ Biztonsági Tanácsának?”

Podoljak a nap folyamán korábban a Twitteren leszögezte, hogy Ukrajna bármilyen módon megvédi magát az orosz katonai agresszió ellen, beleértve az Oroszország raktárai és bázisai elleni csapásokat is. Szerdán pedig „természetesnek” és „isteni beavatkozásnak” minősítette az Ukrajnával határos három oroszországi régióban történt éjszakai robbantásokat.

Moszkva a napokban figyelmeztette Ukrajnát, hogy ha a fegyveres erői orosz területeket támadnak, akkor az orosz hadsereg csapást mér Kijevre.

ENSZ-főtitkár: a Biztonsági Tanács megbukott

A Biztonsági Tanács nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozza és véget vessen ennek a háborúnak – mondta Antonio Guterres, ENSZ-főtitkár miután Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Antonio Guterres arról is beszélt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja sérti az ENSZ alapokmányát és Ukrajna területi integritását – írja a BBC.

Az ENSZ-főtitkár a mariupoli lakosság evakuálásáról is tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel. Az ukrán elnök arra kérte Antonio Guterrest, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy ne deportáljanak ukrán civileket Oroszországba a megszálló csapatok.

Mariupoli tisztviselő: emberek rekedtek a romok alatt az Azovsztal acélgyárban

Az orosz erők az eddigi legsúlyosabb csapásokat mérték az ostromlott ukrajnai Mariupolban található Azovsztal acélgyárra – közölte egy helyi tisztviselő.

Mihajlo Versinyin, a mariupoli járőrök vezetője a CNN-nek elmondta: Tegnap este az üzemet az eddigi legerősebb támadás érte. Először egy hatalmas légicsapást mértek hét Tu–22M3 repülőgéppel. Ezután több mint ötven légicsapás történt. Úgy tűnik, vagy a Szu–25-ösök működtek, vagy a Szu–24-esek.

A tisztviselő szerint a robbantást azon a helyen végezték, ahol a súlyos sebesültek vannak. Majd hozzátette, emberek rekedtek a romok alatt.

Törmelék van mindenhol, emberek a romok alatt. Halottak és sebesültek is vannak, vagyis a sebesültek még egyszer megsérültek – fogalmazott Mihajlo Versinyin.

Robbanások hallatszottak Kijev központjában

Két hangos robbanást hallottak Kijev központjában, füst száll a városközpont felett – írja a Kyiv Independent.

A beszámoló szerint a robbanások jelenthetik azt, hogy egy rakéta eltalálta a várost, vagy azt, hogy a légvédelem elfogta.

⚡️⚡️ Two loud explosions heard in central Kyiv. Smoke is rising above the city center.

Explosions can indicate either that a missile hit the city, or that it was intercepted by air defense.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 28, 2022

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium csütörtökön is kiadta friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. Mutatjuk a látványos grafikát!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 28 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/oAzCkUuwsL

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/keNRH8gHpQ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 28, 2022

Egy brit állampolgár meghalt, egy eltűnt Ukrajnában

Egy brit állampolgár meghalt, egy másik eltűnt Ukrajnában – közölte csütörtökön a londoni külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása nem tért ki arra, hogy a két brit mit csinált Ukrajnában, és arra sem, hogy az elhunyt milyen körülmények között lelte halálát, illetve az eltűnt britnek hol és mikor veszett nyoma.
A Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió ugyanakkor meg nem nevezett forrásokra hivatkozva csütörtök este arról számolt be, hogy mindketten az ukrán fegyveres erők oldalán harcoltak az orosz invázió ellen. A tévétársaság értesülése szerint a meghalt brit állampolgár neve Scott Sibley.
A Sky News úgy tudja, hogy Sibley a brit fegyveres erők veteránja volt.
A londoni külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az Ukrajnában eltűnt brit ügyében a tárca sürgősséggel próbál további információkhoz jutni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén, néhány nappal a háború kitörése után közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.
Liz Truss brit külügyminiszter röviddel Zelenszkij kijelentése után, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e egy ilyen alakulathoz.
„Ha lesznek, akik úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet segítik, én támogatom őket e döntésükben” – tette hozzá.
Trusst e kijelentéséért azóta saját kormányának más tagjai és a brit hadsereg vezetői részéről is alig burkolt bírálatok érték. Ben Wallace brit védelmi miniszter nem sokkal Liz Truss nyilatkozata után, egy londoni kereskedelmi rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „vannak ennél jobb módszerek is” az ukrajnai biztonság támogatására azok számára, akik nem részesültek megfelelő kiképzésben és nem szereztek katonai tapasztalatokat a brit hadseregben.
Sir Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke néhány nappal később a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a brit haderő professzionális tagjai szerint „nem lenne feltétlenül észszerű cselekedet” brit állampolgárok közvetlen harci részvétele az ukrajnai háborúban.
A londoni külügyminisztérium azóta kiadott felhívása hivatalosan is eltanácsolja a brit állampolgárokat attól, hogy bármilyen okból Ukrajnába utazzanak.

Zaharova: a kijevi vezetés hamis híreket terjeszt az orosz kézre került ukrán atomerővekben keletkezett károkról

A kijevi vezetés hamis híreket terjeszt az orosz kézre került csernobili és zaporizzsjai atomerőműben keletkezett károkról – közölte csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, akit a 360tv.ru hírportál idézett.

Zaharova az orosz külügyminisztérium honlapján megjelent közleményében hangsúlyozta, hogy a tárca videó- és fényképfelvételekkel rendelkezik, amelyek bizonyítják, hogy „alaptalanok a kijevi rezsim vádaskodásai”, amelyek egyebek mellett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Rafael Grossi főigazgató által vezetett küldöttsége Ukrajnában tett látogatásával összefüggésben is terjednek.
Felidézte, hogy az ukrán vezetés ismételten „fosztogatásokról” számolt be a csernobili atomerőműben, illetve az Ekocentr nevű központi kutatólaboratórium területén, valamint megnövekedett sugárzási szintről az orosz csapatok ott tartózkodása idején.
„Mindemellett Kijev nem beszél arról, hogy diverzánsai elvágták az áramellátástól a létesítményt. Az áramszolgáltatás helyreállítását Oroszországnak és Fehéroroszországnak kellett elvégeznie” – ismertette Zaharova.
„A megbízható információkat a létesítmények területén uralkodó valós helyzetről nem egyszer a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen (NAÜ) keresztül ismertettük erre a célra közzétett orosz információs körlevelekben” – tette hozzá a szóvivő.
Zaharova kiemelte, hogy a nukleáris létesítményeket az orosz csapatok azért vonták ellenőrzésük alá, hogy biztosíthassák védelmüket a térségben zajló „különleges katonai művelet” idején. Hozzátette: ezen felül attól tartottak, hogy ukrán harcosok hatolnak be az atomerőművekbe, ahogy az március 4-én történt a zaporizzsjai atomerőműnél.
Közölte, hogy a csernobili atomerőmű ellenőrzését március 31-én átvételi jegyzőkönyv alapján adták át az orosz erők a létesítmény ukrán személyzetének. Zaharova szerint a dokumentumban az ukrán atomerőmű vezetése nem emelt semmilyen kifogást az orosz csapatok ellen.
Zaharova ugyanakkor sérelmezte, hogy az ukrán kormányerők másfél hónapon keresztül fogva tartották az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern négy alkalmazottját, és keményen bánt velük az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). Hozzátette, hogy a négy szakembert fogolycsere útján sikerült kiszabadítani.
Grossi, a csernobili atomerőműben tett látogatása után tartott bécsi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy bár megemelkedett, de nem lépte túl a megengedett határértéket a radioaktivitás mértéke az orosz csapatok által helyben elvégzett földmunkák nyomán.

Orosz külügyi szóvivő: az EU megsérti saját fegyverkiviteli szabályait

Az európai országok saját kötelezettségvállalásaikat szegik meg azzal, hogy növelik fegyverszállításaikat Ukrajnába – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy csütörtöki tájékoztatón.

A szóvivő azzal vádolta meg az euroatlanti szövetségeseket, hogy a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások Kijevvel való betartatása helyett az elmúlt években inkább Ukrajna katonai birtokbavételével és azzal voltak elfoglalva, „hogy felkészítsék a nacionalista alakulatokat a másként gondolkodás erőszakos elfojtására az ország keleti és déli részén”.
„Ezen túlmenően, ez a kijevi rezsimet támogató önjelölt csoport számos nemzetközi kötelezettséget sért, egyebek között az EU közös álláspontját, amely megtiltja a fegyverexportot, ha felmerül a nyilvánvaló kockázata annak, hogy a fegyvereket a fogadóországban belső elnyomásra fogják felhasználni, ha ez a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez vezet, ha hozzájárul a fegyveres konfliktusok kialakulásához vagy eszkalációjához” – mondta a diplomata.
Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy az EU által kezdeményezett nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés előírja az objektív értékelését annak valószínűségnek, hogy az átadott fegyverek árthatnak-e a békének és a biztonságnak, és hogy felhasználhatók-e a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, valamint a nők és gyermekek elleni erőszakos cselekmények elkövetésére.
„Ez a szerződés megtiltja az egyszerű fegyverek átadását is, ha megbízhatóan ismert, hogy ezeket a fegyvereket népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, a genfi egyezmények súlyos megsértésére fogják használni – vagyis azoknak a bűncselekményeknek a gyűjteményére, amelyeket az ukrán neonácik és az ukrán fegyveres erők általuk vezetett egységei nap mint nap elkövetnek” – mondta
A diplomata szerint a Nyugat durván semmibe veszi azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek célja a nagypontosságú fegyverek árnyékforgalomba kerülése kockázatának minimalizálása. Kifogásolta, hogy az euroatlanti szövetségesek szerinte megszegik a végfelhasználói tanúsítvány rendelkezéseinek szigorú betartására vonatkozó sokéves gyakorlatot, amelynek egyik legfontosabb feltétele, hogy az importáló állam nem engedheti meg a kapott fegyverek újbóli kivitelét az exportáló ország vagy az adott technológiai szellemi tulajdon tulajdonosa írásos hozzájárulása nélkül.
„A fegyverszállítási kötelezettségek ilyen meggondolatlan megsértéséért a felelősség teljes egészében a kollektív Nyugat országait terheli, élükön az Egyesült Államokkal” – hangoztatta Zaharova.
A szóvivő egyebek között azt is elmondta, hogy Kijev hivatalosan nem lépett ki az Oroszországgal folytatott tárgyalásokból. Közölte, hogy Moszkva elkötelezettje a tárgyalásos rendezésnek és továbbra is várja az ukrán fél válaszát az az orosz megállapodástervezetre.
A szóvivő szerint Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a helyzet ellenőrzött tényekre támaszkodó elemzése helyett ukrán „koholmányokra” támaszkodik, amikor Oroszországgal szembeni vádakat fogalmaz meg az ukrajnai háborús bűncselekményekről nyilatkozva. Mint mondta, a világszervezet vezető tisztviselőjének kijelentései távol állnak „az objektivitás és pártatlanság normáitól, amelyeket az ENSZ titkárságának és a világszervezet minden munkatársának követnie kellene”.
Megjegyezte, hogy Bachelet nyilatkozatában mellékesen utalt az ukrán katonák és nacionalisták által a saját lakosságuk ellen elkövetett bűncselekményekre, ám, mint mondta ezek valódi mértékét megdönthetetlen dokumentumok bizonyítják.
Objektív vizsgálatot sürgetett annak a vádnak a kivizsgálásában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyec-medencei különleges megfigyelő missziójának munkatársai rendszeresen adatokat szolgáltattak ki az ukrán fegyveres erőknek és szakszolgálatoknak, valamint a külföldi hírszerzés képviselőinek a donyecki és luhanszki „népi milícia” csapatainak elhelyezkedéséről. Zaharova szerint erre a célra használták a misszió kameráit, beleértve azokat is, amelyek a tűzszüneti rendszer betartását és a feleknek azt kötelezettségét voltak hivatottak ellenőrizni, hogy a felszereléseket és nehézfegyvereket raktárban tárolják.
Kifogásolta, hogy a missziónak a konfliktusövezetből visszavonuló munkatársai a szervezet költségvetéséből- így orosz tagdíjból is – létrehozott archívum nagy részét megsemmisítették, „ahogy egy szembenálló fél képviselői vagy a hírszerző szolgálatok szokták”. Zaharova szerint a megszerzett adatok nagy része mégis visszaszerezhető és később bizonyítékként felhasználható.
A szóvivő azzal vádolta meg az EBESZ lengyel elnökségét, hogy az ukrajnai különleges megfigyelő misszió értékelésében eltérést mutat az objektivitás és a pártatlanság elveitől. Rámutatott, hogy Lengyelországnak ebben a szerepkörében egyértelmű megbízatása és hatásköre van, és senkitől sem kapott felhatalmazást arra, hogy nyíltan támogassa a konfliktus egyik felét.

Ukrajna felosztását vizionálja az orosz kémfőnök

Washington és Varsó olyan terven dolgozik, amelyek célja, hogy Lengyelország szoros katonai és politikai ellenőrzést gyakoroljon „történelmi birtokai” felett Ukrajnában – vélekedett Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a testület sajtószolgálata által csütörtökön kiadott közlemény szerint.

Az „újraegyesítés” első lépése a kémfőnök szerint lengyel csapatok Ukrajna nyugati régióiba történő vezénylése lenne, „az orosz agresszió elleni védelem” jelszavával, NATO-mandátum nélkül, de az erre „hajlandó államok” részvételével. Nariskin szerint Varsó még nem tudott megállapodni a „hasonlóan gondolkodók koalíciójának” lehetséges résztvevőiről, mert nem érdeke, hogy „felesleges kémek” is részt vegyenek benne.
Az SZVR-közlemény szerint az úgynevezett békefenntartó kontingenst Ukrajna azon részeire tervezik vezényelni, ahol minimális a veszélye az összecsapásnak orosz erőkkel, és ahol a lengyel hadsereg fokozatosan átvenné a stratégiai objektumok feletti ellenőrzést, szakszolgálatok pedig már keresik az ukrán elit „elfogadható” képviselőit, hogy Varsóra orientált „demokratikus” ellensúlyt képezzenek a nacionalistákkal szemben.
Nariskin úgy vélekedett, hogy ez gyakorlatilag Ukrajna kettészakadásához vezetne és lényegében egy, az első világháború utáni történelmi „alku” megismétlésére irányuló kísérlet, amikor az antant által képviselt Nyugat elismerte Lengyelország jogát, hogy Ukrajna egy részét a „bolsevik fenyegetéssel” szembeni védelem jegyében megszállja, majd beolvassza és polonizálja.

Podoljak: Ukrajna orosz katonai célpontokat fog támadni

Ukrajna bármilyen módon megvédi magát az orosz katonai agresszió ellen, beleértve az Oroszországi Föderáció raktárai és bázisai elleni csapásokat is – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja csütörtökön a Twitteren.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a tisztségviselő értésre adta, hogy a világ elismeri Ukrajnának a jogát erre, és utalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban tett kijelentésére. „Ukrajnának magának kell eldöntenie, hogy csapást mér-e orosz katonai célpontokra – mondta Blinken. Oroszország megtámadta Ukrajnát és civileket gyilkol. Ukrajna bármilyen módon megvédi magát, beleértve az orosz bérgyilkosok raktárai és bázisai elleni csapásokat is. A világ elismeri a jogunkat erre” – fogalmazott Podoljak.
Közben Irina Venegyiktova ukrán főügyész a Facebookon közölte, hogy hivatala eddig tíz orosz katonát azonosított, akik részt vettek a Kijev környéki Bucsában polgári lakosok megkínzásában.
Mikola Zsirnov, a kijevi katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kijelentette, hogy az ukrán fővárosban a védelmi műveletek február 24-től április 2-ig tartottak, mostanra befejeződtek, a veszély azonban nem múlt el, mert Oroszország továbbra sem adta fel agresszív szándékait. „A védekező művelet katonai alakulatok által végrehajtott egyik formája a hadműveleteknek. A kijevi védelmi művelet célja az volt, hogy megakadályozzák az ellenség bejutását a fővárosba. Ezt február 24-től április 2-ig hajtották végre. A művelet célja megvalósult” – fejtette ki Zsirnov. Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők megállították az orosz hadsereget Kijevnél, utóbbi komoly veszteségeket szenvedett, zavar keletkezett a logisztikai rendszerének irányításában és személyi állománya demoralizálódott. Szavai szerint az orosz csapatok Kijev környékéről azért voltak kénytelenek visszavonulni Fehéroroszországba, hogy ne kerítsék be őket az ukrán védelmi erők. Hangsúlyozta, hogy a veszély azonban nem múlt el, ezért az ukrán erőknek továbbra is készen kell állniuk a főváros védelmére.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka csütörtöki felhívásásban közölte, hogy az ukrán fegyveres erők légierejének még több korszerű, közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerre, valamint modern vadászgépekre van szüksége az ukrajnai városokat bombázó orosz repülőgépek ellen. „A Stinger és a Starstreak típusú hordozható, rövid hatótávolságú rendszereket elsősorban alacsony magasságú célpontok, például helikopterek megsemmisítésére tervezték, így nem alkalmasak azoknak az orosz repülőgépeknek a lelövésére amelyek több kilométerről dobnak bombákat városainkra. Ehhez modern közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek szükségesek a légtér hatékony rakétafedéséhez, például amerikai Patriot vagy a norvég-amerikai gyártású NASAMS légvédelmi rendszerek. Ezen felül korszerű vadászgépekre is szükség van a légtér hatékony védelméhez – magyarázta a parancsnok.
Regionális kormányzók beszámolói szerint csütörtökre virradóra az orosz hadsereg folytatta Harkiv, Luhanszk és Donyeck megye ágyúzását, igyekezett előrenyomulni Mikolajiv és Krivij Rih felé, Mikolajiv réióban rakétatámadást indított Sevcsenkove falu ellen.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz erők fokozták harci tevékenységüket főként a keleti országrészben, harkivi és a donyecki irányban, erősítést küldtek a Harkiv megyei Izjumhoz, a megyeszékhelyt, Harkivot ismét tüzérséggel lőtték. Támadóműveleteket hajtanak végre a Donyec-medencében, hogy ellenőrzésük alá vonják Donyeck és Luhanszk megye egészét, továbbá szárazföldi összeköttetést létesítsenek az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigettel. Donyeck megyében igyekeznek bekeríteni az ukrán alakulatokat, több helyütt támadóműveleteket hajtottak végre. A Zaporizzsja megyében orosz megszállás alá került melitopoli repülőtéren Szu-25-ös támadórepülőgépeket, Ka-52-es és Mi-8-as helipkopterek állomásoztat, illetve indít onnan támadások végrehajtására.
A Zaporizzsja megyei katonai adminisztráció közölte, hogy az oroszok rakétacsapást mértek a megyeszékhelyre, legalább hárman, köztük egy gyermek sérült meg.
Szvjatoszlav Palamar, a Mariupolban védekező Azov ezred parancsnokhelyettese a Telegramon arról számolt be, hogy az éjjel az orosz erők mintegy ötven légitámadást indítottak a város ellen, nagy mennyiségű foszforbombát dobtak le. Az ukrán nemzeti gárdába integrált, eredetileg szélsőséges ultranacaionalista egység ismételten felszólította a kijevi katonai és politikai vezetést, hogy gondoskodjon a város blokádjának feloldásáról vagy legalább a város védőinek és az ottrekedt civileknek a kimenekítéséről.
A kijevi vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 187 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 970 harckocsit, 2389 páncélozott harcjárművet, 431 tüzérségi és 72 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.

Az internet globális szabályozását célzó politikai nyilatkozatot írt alá 56 ország

Az internet globális, demokratikus értékek mentén történő szabályozását célzó politikai nyilatkozatot írt alá 56 ország, köztük az Egyesült Államok csütörtökön, miután Washington azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az ukrajnai internethozzáférést korlátozó akcióival igyekszik erősíteni az ország elleni háborút.

Az Internet Jövőjének Nyilatkozata elnevezésű politikai deklaráció, amely az első ilyen jellegű kezdeményezés, az emberi jogok védelmét, az információ szabad áramlásának előmozdítását, a felhasználók magánéleti jogainak védelmét és a növekvő globális digitális gazdaság szabályozását célozza.

?? proud to join 60 countries in launching the Declaration for the Future of the Internet – a commitment to advance an open, free, global, interoperable, reliable, and secure vision of cyberspace.https://t.co/vnEMoZpdQB

— Tobias Feakin (@AusAmbCyberTech) April 28, 2022

A nyilatkozat része azoknak a válaszintézkedéseknek, amelyeket – az amerikai kormányzat két tisztségviselőjének megfogalmazása szerint – azért hoztak, hogy fellépjenek az Oroszországhoz és Kínához hasonló országok „támadó jellegű internetpolitikájának veszélyes, új modelljével” szemben.

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i megindítása óta oroszországi hekkerek már számos kibertámadást hajtottak végre Ukrajna ellen: egyebek közt feltörték egy műholdas internetszolgáltató hálózati rendszerét még a katonai műveletek kezdetén.

Megfenyegették az oroszok a nyugati országokat: elfogyott a türelmük

Figyelmeztetést fogalmazott meg Oroszország külügyminisztériuma, amelyben Maria Zakarova szóvivő azt közölte, hogy a Nyugat próbára teszi az oroszok türelmét azzal, hogy Oroszország területére nyúló támadásra bíztatja az ukrajnai vezetést.

Maria Zakarova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón újabb figyelmeztetést intézett a nyugati országoknak – kiemelve az Egyesült Királyságot -, hogy ne bátorítsák Ukrajnát arra, hogy oroszországi területeken fekvő célpontokat támadjon – írja a Guardian.

A szóvivő azt is mondta, hogy Volodimir Zelenszkij a nyugat bábja, és a Nyugat viselkedése próba teszi Oroszország türelmét.

ZAKAROVA AZT IS MONDTA, HOGY AZOK A NYUGATI TANÁCSADÓK SEM LESZNEK BIZTONSÁGBAN A JÖVŐBEN, AKIK UKRAJNÁBA LÁTOGATNAK.

Egy ilyen Oroszország irányába mutató aggresszió nem maradhat megválaszolatlanul. Szeretnénk, ha Kijev és a nyugati országok komolyan vennék az Oroszországi Védelmi Minisztréium figyelmezetetését, miszerint azok az ukrán támadások, melyek oroszországi épületek ellen történnek, kemény következményekkel fognak járni.Ez akkor sem fog gondot jelenteni, ha épp nyugati országok tanácsadói fognak ukrán döntéshozó-központokban tartózkodni. Egyetlen országnak sem tanácsoljuk, hogy ujjat húzzon velünk.

– mondta.

Zakarova megnevezte James Heappey brit védelmi minisztériumi államtitkár-helyettest, aki szerint teljesen legitim volt az ukránok határon túlnyúló támadása.

EZ GYAKORLATILAG AZT JELENTI, HOGY EGY NATO-ORSZÁG BIZTOSÍTOTTA A KIJEVIEK TÁMADÁSÁT.

– mondta Zakarova.

A szóvivő arról is beszélt, hogy a kijevi rezsim csak egy báb, amely képtelen függetlenül működni a nyugati szövetségesei nélkül, bármennyire is próbálja ezt a Nyugat letagadni.

Ez csak egy illuzió, kihasználják az őket.

[az ukránokat – a szerk.]

– mondta Maria Zakarova.

Riadót fújtak a mariupoli hatóságok, középkori állapotok uralkodnak

Járványok törhetnek ki Mariupolban, mivel a lakosok középkori körülmények között rekedtek, ami halálos veszélyt jelent. Mariupol városi tanácsa közölte,

halálos járványok törhetnek ki a városban a központi vízellátás és csatornázás hiánya, a romok alatt bomló több ezer holttest, az ivóvíz és az élelmiszer katasztrofális hiánya miatt.

A jelentés szerint a háború előtti 450 ezer lakosból százezer, Mariupolban maradt ember élete kerülhet veszélybe olyan betegségek miatt, mint a kolera vagy a vérhas – írja az Independent.

Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko szerint „a megszállók nem képesek élelemmel, vízzel és gyógyszerekkel ellátni a megmaradt lakosságot – vagy egyszerűen nem érdekli őket”. Mint mondta,

az életkörülmények a romos Mariupolban már középkoriak, azonnali és teljes evakuálásra van szükség.

Megemelkedett a gázszállítás Németországból Lengyelországba

Megnövekedett a Jamal-Európa földgázvezetéken a nyugatról keletre szállított mennyiség, miután Oroszország szerdán leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállítást – közölte a gázvezeték üzemeltetője.

A Jamal-Európa gázvezeték lengyel-német határon fekvő Mallnow mérőállomáson a Cascade gázvezeték üzemeltető adatai alapján csütörtök reggel nyolc órakor óránként 13 191 391 kilowattórányi gáz haladt át Németországból Lengyelországba, szemben az éjfélkor mért 12 742 545 kilowattórával.

A Jamal-Európa gázvezetéken a Németországból Lengyelországba irányuló gázszállítás szerdán a Mallnow mérőponton a reggeli órákban óránként 12 740 290 kilowattórányi volt, az előző 24 óra 2 450 000 kilowattórás átlagával. Hétfőn 7 478 439 kilowattóra volt a napi átlag. A vezetéken tavaly december közepe óta tart kisebb-nagyobb megszakításokkal a keleti irányú szállítás Németországból Lengyelországba.

A kanadai parlament népirtásnak minősítette az orosz támadók műveleteit

A kanadai parlament egyhangúlag elfogadott egy indítványt, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrajna elleni orosz háborút, azzal érvelve, hogy „számos egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre háborús és emberiesség elleni bűncselekmények módszeres és tömeges elkövetéséről”.

A képviselőház szerdai állásfoglalása szerint az Oroszország által elkövetett háborús bűnök között szerepel civilek meggyilkolása, gyermekek erőszakos áttelepítése, kínzás, nemi erőszak és holttestek meggyalázása.

Az ukrán parlament április közepén szintén népirtásnak minősítette az orosz hadsereg tevékenységét.

Justin Trudeau kanadai kormányfő akkoriban aláhúzta: teljesen jogos, hogy egyre többen népirtásként beszélnek Oroszország ukrajnai háborújáról. Trudeau előtt Joe Biden amerikai elnök mondta ki egy beszédében, hogy az oroszok népirtást követnek el az ukrajnai háborúban.

Lengyelország pótlólagos uniós forrásokat kér az ukrán menekültek ellátására

Lengyelország pótlólagos európai uniós forrásokat kért az országot a szomszédos Ukrajnából elárasztó több millió menekült elhelyezésének finanszírozásához – jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Bild című német bulvárlapban csütörtökön közzétett nyilatkozatában.

Elmondta, hogy Varsó sebesült ukrán katonákat is ápol, és megnyitotta „kapuit és szívét” 2,5 millió menekült előtt. Lengyelországnak pénzre van szüksége, hogy ezt az erőfeszítést finanszírozza, de az EU eddig „egy fillért sem fizetett” a menekültek ellátására – tette hozzá.

A kormányfő azzal érvelt, hogy Törökországot a legutóbbi menekülthullám idején milliárdokkal támogatták. Most Lengyelország érdemel uniós segítséget – szögezte le.

Európa orosz gáztól való függőségének kérdésével kapcsolatban Morawiecki megjegyezte, hogy Varsó többször is figyelmeztette Berlint az Oroszországból érkező gázvezeték kockázatára. De ezek a figyelmeztetések süket fülekre találtak – mondta. Hangoztatta, hogy a lengyeleknek soha nem voltak illúzióik a Kreml politikájával és annak következményeivel kapcsolatban.

Brit külügyminiszter: Az orosz haderőnek Ukrajna egész területéről távoznia kell

A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek el kell érnie, hogy az orosz haderő Ukrajna egész területéről kiszoruljon.

Liz Truss, aki a londoni City polgármesteri rezidenciáján – Mansion House – szerda este rendezett politikai fórumon szólalt fel, kijelentette: az ukrajnai háború „mindenki háborúja”, mivel Ukrajna győzelme mindenki számára stratégiai fontosságú.

Hozzátette: fel kell futtatni a nehézfegyverek, a harckocsik, a harci repülőgépek gyártását, és el kell érni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sehol ne találjon finanszírozási forrást az ukrajnai háborúhoz.

Liz Truss szerint ennek egyik módja az, hogy a Nyugat „egyszer és mindenkorra” leállítja a nyersolaj és a földgáz importját Oroszországból.

Kormányhivatal: több mint 300 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szerdán

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szerdán 312 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 95 ember töltötte a létesítményben – tudatta Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölte a kormányhivatal.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

ORFK: Több mint tizenkétezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Magyarországra szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5707 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 6523-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 779 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Közölték azt is: az ukrajnai háború elől szerdán 558 ember, köztük 194 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a Police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, és ebben támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Német lap közölt videót arról, ahogyan az orosz erők a jelek szerint megsemmisítenek egy Ukrajnának szánt nagyobb fegyverszállítmányt

Az orosz fegyveres erők állításuk szerint megsemmisítettek egy jelentős, külföldről származó, Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányt – számol be a német Focus online kiadása, videót is publikálva a történtekről. A védelmi minisztérium szerdai közlése szerint a hangárokat, amelyekben nagy mennyiségű, az USA-ból és Európából érkezett külföldi fegyver és lőszer volt, megsemmisítették.

A német lap kiemeli, hogy a jelentést nem tudták függetlenül ellenőrizni. Az ukrán hatóságok kedden egy vállalatot ért rakétatalálatról számoltak be, további részletek nélkül.

Oroszország továbbra is fenyegetést jelent a tengeren

A legfrissebb brit hírszerzés szerint az orosz fekete-tengeri flotta továbbra is fenyegetést jelent a part menti ukrán célpontokra. Még annak ellenére is jelentős az orosz tengeri erő, hogy a Moszkva cirkáló néhány hete elsüllyedt. A brit hírszerzés szerint legalább 20 orosz hajó járja a Fekete-tengert.

„A Boszporusz továbbra is zárva van minden nem török hadihajó előtt, ezért Oroszország nem tudja mással pótolni a Moszkvát” – közölte a brit védelmi minisztérium.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 28 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/kGpbSP2o7L

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/PKEHRgHGJ6

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 28, 2022

ENSZ-főtitkár: a háború akkor ér véget, amikor Oroszország úgy dönt, hogy véget vet neki

António Guterres ENSZ-főtitkár „nagyon hasznosnak” nevezte a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való keddi találkozóját. A CNN-nek adott interjújában azt mondta, Putyin elvben egyetértett a civil lakosság evakuálásával. Guterres azt is mondta, hogy hogy az ENSZ tisztviselői és az orosz védelmi minisztérium között tárgyalások folynak az evakuálás részleteinek kidolgozásáról.

A volt portugál miniszterelnök elmondta, hogy Moszkvában aggodalmát fejezte ki a nemzetközi jog, az emberi jogok megsértése és a háborús bűncselekmények lehetősége miatt. Azt mondta, az orosz invázió sérti az ENSZ Alapokmányát, ezért a lehető leggyorsabban véget kell ennek vetni.

„A háború nem fog véget érni a találkozóktól. A háború akkor ér véget, amikor Oroszország úgy dönt, hogy véget vet neki, és amikor – a tűzszünet után – lehetőség nyílik egy komoly politikai megállapodásra. Lehet mindenféle találkozó, de nem ez fogja befejezni a háborút. Az ukrán kormánnyal is kapcsolatban állunk, hogy lássuk, sikerül-e olyan helyzetet teremteni, amelyben senki sem hibáztathatja a másik felet azért, hogy nem történnek meg a dolgok” – mondta Guterres, aki várhatóan csütörtökön találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az oroszok május 1-jétől bevezetnék a rubelt Herszon megyében

Május 1-jétől fokozatosan áttérnek a rubel használatára a dél-ukrajnai Herszon megyében – jelentette be a RIA Novosztyi orosz állami média. Herszon volt az első nagyobb ukrán város, amelyet az oroszok elfoglaltak az invázió kezdete óta. Az oroszok elképzelése szerint az átállás négy hónap alatt fog lezajlani, addig az ukrán hrivnya is forgalomban maradna a térségben. Herszonban szerdán tüntetést tartottak, az orosz csapatok könnygázzal oszlatták szét a tömeget – így a BBC.

Sajtóbejárást szerveznek Mariupolba, hogy bizonyítsák: az ukránok bombázták le magukat

Az ukrán katonai hírszerzés szerint az oroszok hamarosan egy nagyobb sajtóbejárást szerveznek Mariupolba.

Az ukránok szerint az orosz sajtó képviselői mellett néhány, a Kreml által „megbízhatónak” tartott nyugati újságírót is a városba hívhatnak. A sajtóbejáráson az oroszok által kiképzett „szemtanúk” beszélnek arról, hogy valójában az ukrán védők bombázták le a várost és gyilkolták meg a helyi civileket.

ORFK: több mint tizenkétezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Magyarországra szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 5707 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 6523-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 779 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Közölték azt is: az ukrajnai háború elől szerdán 558 ember, köztük 194 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, és ebben támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – tudatták.

ISW: Izjum körül és a keleti fronton orosz sikerek

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint április 27-én az orosz erők kisebb, de folyamatos előrenyomulást tettek Izjumból, és folyamatos támadásokat hajtottak végre Kelet-Ukrajnában. Az elmúlt 24 órában több kisvárost is elfoglaltak Izjumtól közvetlenül nyugatra. Noha ez az előrenyomulás elvonja az orosz erőket fő céljuktól, Donyeck és Luhanszk megyéktől, valószínűleg az ukrán védelmi pozíciókat kívánják megtörni a Barvinkovébe és Szlovjanszkba vezető autópályákon. Az orosz erők több kisebb előretörést tettek Kelet-Ukrajnában – jegyzik meg. Hozzáteszik, az orosz tüzérségi eszközök növekvő koncentrációja valószínűleg lehetővé teszi ezeket a taktikai előrelépéseket. Az orosz erők módszeresen haladnak előre több szektorban, de nem értek el jelentős áttörést. Továbbra is kétséges, hogy az orosz erők képesek-e bekeríteni az ukrán erők nagy csoportjait – foglalják össze ugyanakkor.

A Kreml folytatta az orosz erők által illegálisan megszállt moldovai Dnyeszteren túli terület elleni, valószínűsíthetően hamis zászlós rakétatámadásra való felkészülést. Az orosz erők fokozzák a „szűrési intézkedéseket” a megszállt területeken, és elrabolják az ukrán állampolgárokat, valószínűleg a jövőbeni fogolycserékre készülve. Április 27-én az ukrán erők drón- vagy rakétacsapásokat hajtottak végre Belgorodban és Voronyezsben található orosz logisztikai központok ellen – olvasható még az ISW friss jelentésében.

Főbb megállapítások:

• A koncentrált tüzérség valószínűleg korlátozott orosz előrenyomulást tesz lehetővé Kelet-Ukrajnában, bár az orosz erők továbbra is küzdenek a felkészült ukrán védelem áttöréséért.
• Az orosz erők további erősítést és taktikai rakétaegységeket juttattak az Izjum frontra, és kisebb előrelépéseket tettek. Az orosz erők valószínűleg megpróbálják megkerülni az ukrán erőket a Barvinkove felé vezető úton úgy, hogy közvetlenül nyugat felé nyomulnak, mielőtt dél felé fordulnának a következő napokban.
• A heves orosz bombázások és a folyamatos támadások nem jártak sikerrel az ukrán védők ellen a mariupoli Azovsztal üzemben, még akkor sem, ha az orosz erők a hírek szerint április 28-án sajtókörútra készültek a város megszállt területein.
• A Herszon körüli orosz erők valószínűleg a következő napokban újbóli erőfeszítésekre készülnek Herszon megye egészének elfoglalására, de az ukrán ellentámadások továbbra is megzavarják az orosz hadműveleteket a térségben.
• Az orosz megszálló erők folytatták az előkészületeket az oroszoktól függő „Herszon Népköztársaság” létrehozásának bejelentésére a széles körű ukrán ellenállás közepette.
• A Kreml esetleg arra készül, hogy a szakadár Dnyeszteren Menti Köztársaságot bevonja az ukrajnai háborúba, vagy magát Moldovát destabilizálja, hogy további nyomást gyakoroljon a NATO-ra.

Kormányzó: fél óra alatt ötven akna zúdult Szumira

Aknavetőgránátokkal lőtték Szumi területét ma reggel – írta a Kyev Independent a régió kormányzójára hivatkozva. Dmitro Zsivitszkij közlése szerint fél óra alatt ötven bombatalálat érte a régiót. Az áldozatok számát még nem tudni.

⚡️Governor: Russian forces shell Sumy Oblast over 50 times in half an hour.

The Esman territorial community was heavily hit by mortar shelling, Dmytro Zhyvytskyi, the governor of Sumy Oblast, wrote on April 27. The number of casualties is yet to be determined.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 27, 2022

Nyolc orosz gépet lőtt le az ukrán légierő

Az ukrán légierő ma reggeli jelentése szerint az elmúlt 24 órában nyolc orosz légi célpontot semmisítettek meg, ezek között egy repülőgép, egy rakéta és hat drón van.

⚡️Ukraine’s Air Force: 8 Russian aerial targets destroyed.

The press center of the Ukraine’s Air Force reported early on April 28 that Russia lost at least one airplane, one missile, and 6 UAVs over the past 24 hours.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 28, 2022

Az ET különmegbízottat jelölhet ki a háború diplomáciai úton történő rendezéséhez

Az Európa Tanács különmegbízottat jelölhet ki az ukrajnai háború diplomáciai úton történő rendezésének elősegítése végett – jelentette ki Németh Zsolt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén az Országgyűlés delegációjának vezetője szerdán Strasbourgban az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A közgyűlésnek az ukrajnai háború következményével foglalkozó vitáját követően a politikus elmondta: a strasbourgi szervezet gyorsan, és egységesen reagált a háború kitörésére, ennek az egységnek a fenntartásához a különmegbízotti intézmény hatékonyan hozzájárulhat a 46 tagország közötti nézetek összehangolása révén. Németh Zsolt azt is hozzátette, hogy a konfliktusra mindenképpen diplomáciai megoldást kell találni, amelynek elősegítésére jó alkalmat szolgáltathat egy negyedik ET-csúcs, amelynek keretében a tagországok vezetői irányt mutathatnak egy új európai biztonsági rendszer megteremtéséhez.
Arra is kitért, hogy a háború nem csak diplomáciai és politikai, hanem gazdasági következményekkel is jár: Ukrajnát újjá kell építeni. Erre a nemzetközi közösségnek már most el kell kezdenie felkészülni, az ET ehhez egy újjáépítési alap létrehozását javasolja – tette hozzá Németh Zsolt.
Ugyancsak szerdán a parlamenti közgyűlés felszólította a tagországokat, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolják Oroszországra az agresszió azonnali és feltétel nélküli beszüntetése érdekében, továbbá a demokratikus világrend védelmére tett határozott lépéseket sürgetett.
A közgyűlés által elfogadott állásfoglalásban a képviselők leszögezték: Oroszország agressziója a második világháború óta a legsúlyosabb humanitárius válságot idézte elő Európában, kihívások elé állította a világ kormányait, valamint az energiaköltségek meredek emelkedéséhez és az élelmezési bizonytalansághoz vezetett.
„Az Európa Tanács és tagállamainak az orosz agresszióra adott válasza is meghatározza majd az európai történelem jövőjét” – fogalmaztak.
A közgyűlés állásfoglalásában aláhúzta: megdöbbentőnek tartja az orosz fegyveres erők által elkövetett atrocitásokat, és támogat minden olyan erőfeszítést, amelyek célja a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog Oroszország általi megsértésének kivizsgálása, valamint az agresszor felelősségre vonásának garantálása”.
A közgyűlés azt is javasolta, hogy az Európa Tanács erősítse meg elkötelezettségét a fehérorosz és orosz civil társadalom, az emberi jogok védelmezői, a független újságírók, és a szervezet értékeit és elveit tiszteletben tartó demokratikus erők iránt.

Brit külügyminiszter: az orosz haderőnek Ukrajna egész területéről távoznia kell

A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek el kell érnie, hogy az orosz haderő Ukrajna egész területéről kiszoruljon.

Liz Truss, aki a londoni City polgármesteri rezidenciáján – Mansion House – szerda este rendezett politikai fórumon szólalt fel, kijelentette: az ukrajnai háború „mindenki háborúja”, mivel Ukrajna győzelme mindenki számára stratégiai fontosságú.
Hozzátette: fel kell futtatni a nehézfegyverek, a harckocsik, a harci repülőgépek gyártását, és el kell érni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sehol ne találjon finanszírozási forrást az ukrajnai háborúhoz.
Liz Truss szerint ennek egyik módja az, hogy a Nyugat „egyszer és mindenkorra” leállítja a nyersolaj és a földgáz importját Oroszországból.
A brit külügyminiszter kijelentette: amikor a fegyverek végre elhallgatnak Ukrajnában, biztosítani kell, hogy Kijevnek meglegyenek a forrásai a biztonság fenntartásához, a további támadások elrettentéséhez és az újjáépítéshez.
Nagy-Britannia éppen ezért dolgozik egy vegyesbizottság létrehozásán Lengyelországgal annak érdekében, hogy Ukrajna NATO-normáknak megfelelő fegyverzethez jusson.
London emellett elkötelezetten dolgozik az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és más szövetségesekkel egy új Marshall-terv összeállításán is Ukrajna számára – mondta a brit külügyminiszter.
Liz Truss szerint le kell vonni az ukrajnai háború tanulságait.
Nagy-Britannia már jóval a háború kitörése előtt küldött fegyvereket Ukrajnának és ukrán katonákat is kiképzett, a világnak azonban még többet kellett volna tennie az invázió elhárításáért. „Ezt a hibát még egyszer nem követjük el” – fogalmazott a Mansion House-ban mondott beszédében a miniszter.
Kijelentette: néhányan azzal érvelnek, hogy Ukrajnának nem szabad nehézfegyvereket szállítani, mert félő, hogy ez a jelenleginél is rosszabb helyzetet provokálna ki.
„Az én véleményem azonban az, hogy a tétlenség lenne a legnagyobb provokáció. Most nem az óvatoskodásnak, hanem a bátorságnak van itt az ideje” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
Hozzátette: a NATO „nyitott ajtók” politikája „szent és sérthetetlen”, és ha Finnország és Svédország az orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell.
Kijelentette, hogy a NATO szerepét globálissá kell tenni. Ez nem más térségekben lévő országok felvételét jelenti, hanem azt, hogy a NATO-t alkalmassá kell tenni globális szinten felmerülő fenyegetések kezelésére – mondta a brit külügyminiszter.
Liz Truss szerint mindez azonban erőforrásokat igényel, és ezért el kell érni, hogy a NATO-tagországok számára elvárásként megfogalmazott 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási arány ne a védelmi költségvetések plafonja, hanem a minimuma legyen.
Truss alig burkolt utalást tett arra, hogy a Nyugat kész Kínával szemben is a határozottabb magatartásra.
Kijelentette: az egyes országoknak be kell tartaniuk a szabályokat, és ez Kínára is vonatkozik.
Hozzátette: Peking nem ítélte el az orosz inváziót és az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket, sőt a Kínába irányuló orosz export az idei első negyedévben csaknem harmadával nőtt.
Kína felemelkedése azonban nem magától értetődő, és ez a felemelkedési folyamat nem fog folytatódni, ha Kína nem tartja be a szabályokat – fogalmazott a brit külügyminiszter.
Hangsúlyozta: Kínának szüksége van a hét vezető ipari hatalom csoportjával (G7) folytatott kereskedelemre, és a G7-országoknak vannak választási lehetőségeik, mivel ők adják a világgazdaság teljesítményének felét.
„Oroszországgal szemben már megmutattuk, hogy milyen választási lehetőségek alkalmazására állunk készen a nemzetközi szabályok megsértése esetén, és megmutattuk azt is, hogy készek vagyunk a biztonságot és a szuverenitás tiszteletben tartását a rövid távú gazdasági előnyök elé helyezni” – mondta a brit külügyminiszter.
Hozzátette: a Nyugat most már felismeri, „hogy a kleptokráciákból kiszivattyúzott olcsó földgázra és tőkére” alapozott növekedés valójában futóhomokra alapozott növekedés, amely nem ugyanaz, mint a magasabb termelékenységből és a nagyobb arányú innovációból eredő tényleges, tartós növekedés.

Kormányzó: csúcstechnológiás megfigyelő rendszert helyeztek üzembe Kárpátalján

Új, „csúcstechnológiás” megfigyelő rendszert helyeztek üzembe Kárpátalján, amely lehetővé teszi a megyébe belépő potenciálisan kockázatos személyek és gépjárműveik gyors azonosítását és kiszűrését – jelentette be kedden Viktor Mikita kormányzó.

A megfigyelő rendszer a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás bázisán létrehozott helyzetelemző központban működik – derül ki a közigazgatás hivatalos honlapján közzétett közleményből.
„Ez az egyedülálló és csúcstechnológiát képviselő digitális platform lehetővé teszi számunkra, hogy információkat szerezzünk a lehetséges fenyegetésekről, elemezzük a kockázatokat, és biztosítsuk a rendvédelmi szervek, katonai alakulatok, segélyszolgálatok, egyéb védelmi és biztonsági szolgálatok gyors reagálását régiónkban” – hangsúlyozta Mikita.
A kormányzó elmondta, hogy a rendszer az arcképrögzítés és -felismerés segítségével biztosítja a „kockázati” csoportba tartozó, illetve a térségben esetlegesen titkosszolgálati, felforgató és bűnözői tevékenységet folytató személyek gyors felkutatását és azonosítását.
Ebből a célból korszerű kamerákat telepítenek a kritikus infrastruktúra létesítményeiben, a fő közlekedési csomópontokban, az ellenőrző pontokon, vasútállomásokon, amelyek segítségével minden, a régióba belépő minden személyről vagy járműről információt gyűjtenek, amelyet a megyei helyzetelemző központba továbbítanak, ahol azonnal feldolgozzák azokat.
A rendszerbe integrálják a településeken már működő térfigyelő rendszereket is. A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás az elsők között döntött úgy Ukrajnában, hogy információbiztonsági irányítási rendszert épít ki a térség információforrásainak védelme érdekében a hadiállapot idején – húzta alá Viktor Mikita.

Ukrán vezérkar: az orosz erők több irányban hajtottak végre sikertelen támadásokat

Az orosz csapatok szerdán Ukrajnában több irányba is megpróbáltak offenzívát indítani sikertelenül – írta az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében.

A közlemény szerint a nap folyamán az orosz erők egyebek mellett rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a keleti országrészben Harkivot, Derhacsit és Prugyankát. Izjum közelében támadóműveletet indítottak, de nem jártak sikerrel, veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. Korábban a védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy két települést próbáltak az orosz csapatok elfoglalni Izjumtól mintegy 20 kilométerre, a megyeszékhelyre, Harkivra pedig tüzérségi és légi csapásokat mértek. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A Donyec-medencében a harcok ismét kiterjedtek az ukrán és a szakadár területek közti frontvonal teljes hosszára, az orosz erők aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték az ukrán állásokat. A Donyecktől mintegy 50 kilométerre nyugatra fekvő Kurahove településnél megkísérelték áttörni az ukrán védelmi vonalat, de nem jártak sikerrel.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt állította, hogy az oroszok foszfortartalmú lövedékeket vetettek be Avigyijivka településen. Reggel légi csapást is mértek a városra, legalább egy civil megsérült. A kormányzó szerint foszforbombákkal kétszer lőtték a várost, először kedd este a helyi kokszüzem környékén, majd szerdán a városközpontban csapódtak e ilyen lövedékek. A csapások több helyen tüzeket okoztak a településen.
A kijevi vezérkar információi szerint a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye elfoglalt részeiben az orosz katonák átkutatják a helyiek házait, hogy azonosítsák az ukrán fegyveres erők tagjainak lakhelyét, és összeírják a helyieket. Az elfoglalt területen személyazonosító okmány nélkül tilos az utcára menni.
A dél-ukrajnai Herszon megye megszállt területein az úgynevezett népszavazás megrendezésére készülnek az orosz erők, zajlik a szavazólapok kinyomtatása, valamint a helybeliek személyes adatainak ellenőrzése. Az orosz csapatok továbbra is akadályozzák, hogy civilek elhagyják a megszállt területeket.
Az ukrán állami vasúttársaság közölte, hogy újabb orosz rakétatámadás miatt megsemmisült a dél-ukrajnai Odessza megyében a Dnyeszter torkolatán átívelő közúti és vasúti híd, emiatt nem közlekednek az elővárosi vonatok Bilhorod-Dnyisztrovszkij felé.
Szerhij Volinszkij, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő ukrán 36. tengerészgyalogos dandár parancsnoka szerdai videoüzenetében azt kérte, hogy az 1940-es dunkerque-i művelet mintájára mentsék ki a város védőit. A náci németek 1940-ben teljesen bekerítették a francia és a brit katonákat Dunkerque közelében. A szövetséges csapatokat katasztrófa fenyegette, de a német parancsnokság elrendelte, hogy állítsák le az offenzívát, és ne közelítsék meg Dunkerque-et 10 kilométernél közelebb. A mentőakció során több mint 300 ezer francia és brit katonát evakuáltak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„Hatvankét napja teljes blokád alatt harcolunk, most területileg az Azovsztal acélipari üzemben helyezkedünk el, és az Azov ezred egységeivel, illetve más alakulatokkal együtt látjuk el a feladatokat. A csapatunkban több mint 600 különböző súlyosságú sérült van, nagy szükségük van orvosi segítségre, nincs gyógyszer, nincs személyzet, aki segíthetne rajtuk. Emellett civilek is megsérülnek, akiknek lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtunk. Civilek százai, gyerekek tucatjai, sok fogyatékos és idős ember van velünk. Nehéz a helyzet, gondok vannak a vízzel is. A fő üzenetem: mentsék meg a mariupoli helyőrséget. Alkalmazzák ránk a kivonási eljárást. Nem 1940 van, hanem 2022. Az emberek egyszerűen meghalnak itt. Meghalnak a sebesültek, mások pedig a csatákban. Civilek halnak meg itt velünk az óvóhelyeken, magánházakban és többemeletes épületekben, ahol egyszerűen agyonlövik őket” – mondta a parancsnok a Facebookon közzétett üzenetében. Hozzátette, hogy Mariupol védői segítséget remélnek.
Közben Ihor Terehov harkivi polgármester azt ígérte a Telegramon, hogy Ukrajna győzelme után az első tanácsülésen javasolni fogja az összes, Oroszországra utaló közterületnév megváltoztatását.

Moszkva után Kijevbe érkezett az ENSZ főtitkára

Vlagyimir Putyinnál tett moszkvai látogatása után Kijevbe érkezett az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres. A világszervezet aktuális célja az, hogy bővítse a humanitárius segítségnyújtást, illetve segédkezzen a háborús övezetekben rekedt civilek evakuálásában. Guterres már Moszkvában is elmondta, hogy az ENSZ kész beavatkozni Mariupolban, azonban kezdeményezését lehűtötte Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy Oroszország kész együttműködni humanitárius téren az ENSZ-szel és a Vöröskereszttel, de amikor a konkrét segítségnyújtás került szóba, akkor azt mondta, a Mariupolban rekedtek megmentéséről nem lesznek külön tárgyalások, mert ez a kezdeményezés csak teátrális gesztus volt Ukrajna részéről, „valószínűleg akartak egy újabb szívszorító jelenetet rendezni”.

Bloomberg: az orosz fenyítés hatására már 10 európai cég nyitott rubelszámlát a Gazpromnál

A Bloomberg értesülései szerint a Gazprom bankjánál már 10 nagy európai cég nyitott rubelszámlát, és négyen már rubelben rendezték a gázvásárlásukat. Az amerikai gazdasági lapot erről az orosz energiaipari cég egyik vezető beosztású munkatársa tájékoztatta (természetesen névtelenségét megőrizve). Az informátor szerint azonban a lengyel és bolgár gázszállítások leállításához hasonló intézkedés egészen május második feléig még akkor sem valószínű, ha több ország is megtagadja a Kreml – az orosz devizatartalék gyarapítását szolgáló – követelését, hogy az orosz gázért rubelben fizessenek, mivel a következő gázszállítmány kifizetése csak akkor esedékes.

Így álltak a frontok szerdán

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szerdai hadi térképét mutatjuk először!