Az orosz-ukrán háború 61. napja – FRISSÜL

Immár hatvanegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Az oroszok már kilőtték a rakétáik nagy részét?

A megszállók szinte az összes nagy találati pontosságú rakétáikat kilőtték – állította Christo Grozev, a Bellingcat oknyomozó újságírója az Ukrajina 24 csatorna adásában.

Grozev szerint az oroszok a rakétáik több mint kétharmadát felhasználták.

Az újságíró elmondta, Oroszország egyedül is képes ilyen rakétákat készíteni, viszont ezek gyártási ciklusa nagyjából egy hónap.

A Pentagon becslései szerint március végéig Oroszország több mint 1370 rakétát lőtt ki Ukrajnára – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Hat vasúti vontatási alállomás megsemmisítéséről számoltak be az oroszok

Hat vontatási alállomást semmisítettek meg az orosz erők precíziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel ukrán vasútállomások területén, amelyeken keresztül külföldi fegyvereket és haditechnikát szállítottak az ukrán fegyveres erők Donyec-medencei csoportosulásának – jelentette ki a hétfő esti hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a csapások Kraszne, Zdolbuniv, Zsmerinka, Berdicsev, Kovel és Koroszteny vasútállomást érték. A tábornok azt mondta, hogy az orosz légierő a nap folyamán 82 ukrán katonai létesítményt támadott, köztük négy parancsnoki állást, két üzemanyagraktárt és 76 olyan területet, ahol élőerő és hadfelszerelés összpontosult.

A beszámoló értelmében nagypontosságú föld-levegő rakéták 27 ukrán katonai létesítmény romboltak le, köztük a Jobboldali Szektor szélsőséges csoport Novogrodivkában lévő főhadiszállását; a légvédelem pedig négy drónt lőtt le.

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 570 drónt, 265 légvédelmi rakétarendszert, 2554 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 283 rakéta-sorozatvetőt, 1104 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2380 különleges katonai járművet veszített.

A brit védelmi minisztérium szerint 15 ezer orosz katona halt meg eddig a háborúban

Az Egyesült Királyság védelmi minisztere, Ben Wallace délután a parlamenti képviselőknek azt nyilatkozta, hogy a háború kezdete óta értesüléseik szerint körülbelül 15 ezer orosz katona vesztette életét, írja a CNN.

Hozzátette, számos forrás arra utal, hogy több mint 2000 páncélozott jármű semmisült meg orosz részről. Oroszország több mint 60 helikoptert és vadászrepülőt is elveszített, mondta Wallace.

A CDU elnöke szerint Putyin nem állna meg Ukrajnában, ha győzne

Más országokat is megtámadna Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha sikerül meghódítania Ukrajnát – jelentette ki a Welt német hírtelevíziónak Friedrich Merz, a német ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke.

A politikus nyilatkozatában ismét azt sürgette, hogy hazája támogassa nehézfegyverzettel – például harckocsikkal – is Ukrajnát. Erről szól a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának határozati javaslata, amelyet várhatóan csütörtökön vesznek napirendre.

Finnország és Svédország együtt kérelmezheti a NATO-csatlakozást

Finnország és Svédország májusban együtt nyújtja be NATO-csatlakozási kérelmét – jelentette az Iltalehti című finn és az Expressen című svéd lap a témához közel álló forrásokra hivatkozva hétfőn.

Bár a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta mindkét észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, a két ország korábban kifejezetten ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt.

Az Ukrajna elleni orosz támadás február 24-i megindulásával azonban határozott változás következett be a két skandináv ország NATO-politikájában. Finnország és Svédország politikai vezetői a május 16-i héten találkoznak, hogy ezt követően nyilvánosan is bejelentsék: kérik országaik felvételét az észak-atlanti szövetségbe – írja az Iltalehtire hivatkozva a 24.hu.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőket küld Csernobilba

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy egy csapat biztonsági szakértőjük Csernobilba utazik kedden, ahol a háború kezdete óta felmerült a radioaktív sugárzás veszélye. A csoport felszerelést és eszközöket visz magával, amik segítségével visszaállíthatják az erőmű biztonsági és megfigyelő rendszereit – írja a BBC.

Legalább öten haltak meg az ukrán vasútállomásokat ért rakátatámadásokban

Legalább öt ember halt meg az ukrán vasútállomásokat ért rakétatámadásokban Vinnyica régióban – közölte a regionális ügyészség. További 18-an megsebesültek a közlekedési infrastruktúrára mért csapásokban Zsmerinka és Kozjatyin városokban. Az orosz hadsereg hétfőn Közép- és Nyugat-Ukrajnában öt települést támadott – így a BBC.

Mégsem engedik ki a civileket és a sebesülteket a mariupoli Azovsztal acélgyárból

Ukrajna hétfőn közölte: Moszkva nem járult hozzá a humanitárius folyosóra vonatkozó kéréséhez, hogy a sebesült katonák és civilek elhagyhassák az ostromlott Mariupol kikötővárosában lévő Azovsztal acélgyárat. Előzőleg az orosz védelmi minisztérium honlapján hétfőn megjelent az a közlemény, mely szerint az oroszok humanitárius folyosót tartanak fenn az acélgyárnál, és lehetővé teszik a civilek távozását. Azt is közölték, hogy moszkvai idő szerint délután 2-kor tűzszünetet rendelnek el. Feltételük az volt, hogy ha az ukrán fél hajlandó együttműködni, fehér zászlókkal jelezzék ezt.

Oroszország felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne küldjön fegyvereket Ukrajnába

Az Egyesült Államok újabb 322 millió dolláros katonai segélyt nyújt Ukrajna számára – jelentette be Antony Blinken, amerikai külügyminiszter.

Ezzel 3,7 milliárd dollárra nő az Egyesült Államok háború kezdete óta nyújtott támogatásának összege. A Moszkva azonban óva intette Washingtont attól, hogy több fegyvert küldjön riválisának.

Hangsúlyoztuk már a helyzet az elfogadhatatlanságát, vagyis, hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyverekkel halmozza el Ukrajnát. Követeljük ennek a gyakorlatnak a végét – idézi a Sky News Anatolij Antonovot, Oroszország amerikai nagykövetét.

Lloyd Austin: a megfelelő felszereléssel Ukrajna megnyerheti a háborút

Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal szembeni háborút abban az esetben, ha megkapja hozzá a támogatást és a megfelelő felszerelést.

A győzelem első lépése az, hogy el kell hinni, hogy nyerhetünk. Mi pedig hisszük, hogy nyerhetünk. Hiszünk abban, ha megfelelő felszereléssel, megfelelő támogatással rendelkeznek (Ukrajna), győzni fognak – idézi Austint a CNN.

Moszkvába utazik kedden az ENSZ főtitkára

Kedden érkezik meg Moszkvába Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára, aki a február 24-én kirobbant háború óta először tárgyal majd személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Sky News.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség az orosz külügyminisztériumra hivatkozva megerősítette, hogy Moszkva a Mariupolban kialakult helyzetről is tárgyal majd a világszervezet vezetőjével.

A Sky News beszámolója szerint Antonio Guterres moszkvai találkozója után Ukrajnába utazik, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat majd megbeszélést.

Az EU menekültek százainak áthelyezését segítette egészségügyi kezelés érdekében

Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnával szomszédos országok egészségügyi ellátórendszereire nehezedő nyomás csökkentésére az Európai Unió több száz egészségügyi ellátásra szoruló ukrajnai menekült áthelyezését segítette más uniós tagországokba – közölte az Európai Bizottság hétfőn.

A brüsszeli testület közleménye szerint az Oroszország Ukrajna ellen február 24-én indított háborúja elől érkező menekültek orvosi ellátására Lengyelország, Szlovákia és az EU-n kívüli Moldova kért segítséget más országoktól. Közölték továbbá, hogy Ukrajna szintén kéréssel fordult az Európai Unióhoz a kórházaiban kezelt betegek külföldi gyógykezelésére.
Válaszul az EU tizenegy európai országba – Németországba, Írországba, Olaszországba, Norvégiába, Dániába, Svédországba, Romániába, Luxemburgba, Belgiumba, Spanyolországba és Portugáliába – segítette a betegek átszállítását az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.
A veszélyhelyzet-reagálási tartalékot kezelő EU-program, az úgynevezett rescEU keretében végzett művelethez a repülőgépet a nem EU-tag Norvégia biztosította, működését az Európai Unió finanszírozta – közölték.

Humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli acélműnél az orosz hadsereg

Egyoldalú fegyvernyugvást és humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli Azovsztal fémműnél a civil lakosok elvonulása érdekében hétfőn Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.

A közép-európai idő szerint 13 órakor életbe lépett folyosón Mizincev szerint a civilek tetszőleges irányban távozhatnak, az említett időponttól kezdve az orosz fegyveres erők és a donyecki „népi milícia” is fegyvernyugvást tart.
„Ha mégis vannak még mindig békés lakosok acélműben, kategorikusan követeljük, hogy a kijevi hatóságok haladéktalanul adjanak parancsot a nacionalista alakulatok parancsnokainak a szabadon bocsátásukra” – hangoztatta a tábornok.
Mizincev emlékeztetett rá, hogy az Azovsztalnál már 36 napja folyamatosan nyitva tartják a humanitárius útvonalat azon polgári személyek, munkások, nők és gyerekek távozása számára, akik Kijev szerint az üzem területén tartózkodnak. Emlékeztetett rá, hogy a humanitárius műveletre való készséget ukrán részről az acélmű területéről felmutatott fehér zászlónak kell jeleznie.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva a „jószándék megnyilvánulásának” minősítette az egyoldalú tűzszünet bejelentését António Guterres ENSZ-főtitkár keddi moszkvai látogatása előtt.
Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter előző hét csütörtökön tett bejelentést az Azovi-tengeri kikötőváros „felszabadításáról”, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Vlagyimir Putyin elnök „emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.
Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményben hétszintes földalatti folyosórendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt.
Az ukrán hatóságok szerint az acélmű kazamatáiban mintegy ezer civil is lehet.
Putyin az orosz főügyészi hivatal pénteki moszkvai vezetőségi tanácskozásán bejelentette, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) reggel véget vetett egy terrorcsoport tevékenységének, amely egy ismert orosz újságíró meggyilkolására készült. Az FSZB ezt követően arról tett bejelentést, hogy Kijev utasítására a National Socialism/White Power elnevezésű neonáci szervezet Vlagyimir Szolovjov politikai talkshow-műsorvezetőt szándékozott megölni.
Az FSZB szerint a televíziós elleni merényletre készülő csoport tagjaitól egy házilag összerakott robbanószerkezetet, nyolc Molotov-koktélt, hat Makarov pisztolyt, egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert, egy kézigránátot, több mint ezer lőszert, kábítószert, hamis ukrán útleveleket, valamint náci irodalmat és jelképeket foglalt le.
Az orosz államfő a tanácskozáson azt is elmondta, hogy eddig mintegy egymillió menekült, köztük 100 ezer gyerek érkezett Oroszországba a Moszkva által függetlennek elismert két Donyec-medencei „népköztársaságból” és Ukrajna más területeiről.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlement alsóházának elnöke hétfőn a Telegramon kommentálta Zelenszkij szavait, aki szerint „ezt a háborút nem lehet összehasonlítani a 20. század egyetlen háborújával sem, ilyen háború még nem volt”.
„Ez egy különleges hadművelet. Ha Oroszország teljes körű háborút vívna, már rég vége lenne” – írta Vologyin.
Rudenko külügyminiszter-helyettes egyebek mellett azt is kijelentette, nem hallott róla, hogy orosz hatóságok népszavazást készülnének előkészíteni Herszon megyében. Ukrán források korábban azt állították, hogy a régióban szerdán függetlenségi referendumot fognak tartani, amelynek eredményét meghamisítják majd.
A diplomata elmondta, hogy egyelőre nem szerepel napirenden Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter újabb isztambuli találkozója.
Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kifogásolta, hogy február 24., vagyis az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta nem volt alkalma senkivel sem találkoznia az amerikai külügyminisztérium részéről. Azt is nehezményezte, hogy a tárca kezdeményezésére az amerikai hatóságok elutasították, hogy az arlingtoni temetőben a hagyomány szerint megemlékezzenek az Elbánál történt találkozó napjáról. Vagyis arról, hogy 1945. április 25-én a náci Németországot felszabadító szovjet és amerikai csapatok előre nyomulása összeért Európa második legnagyobb folyójánál.
Leonyid Paszicsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője hétfőn felkereste Rubizsne várost, amelynek teljes „felszabadulásáról” Ramzan Kadirov, Csecsenföld első embere délelőtt tett bejelentést a Telegramon, A Donyec-medence több, a helyi „népi milíciák” és az orosz erők kezén lévő településéről érkeztek hétfőn jelentések ukrán nehézfegyverek belövéséről.

Ukrán vasút: öt ukrajnai vasútállomást lőttek az orosz erők

Az orosz erők folytatják az ukrajnai vasúti infrastruktúra módszeres lerombolását, hétfő reggel egy óra alatt öt vasútállomást ért támadás az ország középső és nyugati részében – közölte Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint a támadásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, a számukat azonban még ellenőrzik. Hozzátette, hogy legalább 16 személyvonat késik az orosz csapások miatt.
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz támadások következtében robbanás történt, majd tűz ütött ki a megyeszékhelytől keletre fekvő krasznei pályaudvar vontatási alállomásán.
Szerhij Borzov, a szintén nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője megerősítette, hogy a régióban két városra, Zsmerinkára és Kozjatinra mértek az oroszok rakétacsapást. „Az ellenség a létfontosságú infrastrukturális létesítményekre próbál csapást mérni. Sajnos, vannak halottak és sebesültek” – írta a Telegramon.
Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat pedig az állítja, hogy az orosz erők ismételten veszélyeztették a nukleáris biztonságot: két szárnyasrakétájuk repült el a hmelnickiji atomerőmű fölött.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videoüzenetében kijelentette, hogy „az orosz megszállók, akik a legnagyobb ortodox ünnepen ontják az ukránok vérét, bebizonyították, hogy a humanizmus és a keresztény erkölcs nem róluk szól”. „Oroszországnak húsvéti tűzszünetet ajánlottunk fel. Az ortodox világ azonban láthatta, hogy a húsvét semmit sem jelent az orosz megszállóknak. Számukra ez csak egy pirosbetűs dátum a naptárban, amihez külön szavak, különleges viselkedés kell, de nem az, amit hitnek hívnak, és nem az, amit keresztény jóságnak neveznek. Az orosz hadsereg ezt a húsvétot nemcsak a naptárban tette pirossá, hanem vérvörösre festette. A keresztények nem tennék ezt, ha lehetőségük lenne békét teremteni. Gyertyát tartani a kezünkben a templomban még nem jelenti azt, hogy keresztények vagyunk. A húsvéti ételt minden évben megszenteltetni kevés ahhoz, hogy embernek, kereszténynek tartsuk magunkat” – fogalmazott az államfő, kiemelve, hogy húsvét vasárnap Ukrajna egész területén légiriadók voltak.
Irina Venegyiktova ukrán főügyész az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy hivatala adatai szerint eddig 3818 civil vesztette életét és több mint négyezren sérültek meg az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban. Megjegyezte, hogy az ügyészség rendelkezésére álló adatok éppúgy hiányosak, mint az ENSZ statisztikájában lévők, mivel nem szerepelnek bennük azok, akik a körbezárt Mariupolban estek áldozatul, illetve Kijev megye azon helyein, ahová hivatalának munkatársai még nem tudtak eljutni.
Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója ismételten felhívta a régió lakóit: mielőbb meneküljenek biztonságos ukrán területre, nehogy erőszakkal vigyék őket Oroszországba.
Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a parlamenti apparátusnak három olyan képviselőről van tudomása, akik ellen merényletet terveztek orosz szabotőrcsoportok. Neveket nem árult el, sem egyéb részleteket, de hozzátette, hogy a rendfenntartók gondoskodtak az érintett képviselők személyi védelméről.
A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 181 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 884 harckocsit, 2258 páncélozott harcjárművet, 411 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt.
Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy az előzetes információk szerint Harkiv megye fölött lelőttek hétfőn egy Szu-34-es orosz vadászrepülőgépet.

Az Európai Bizottság az Eurojust megerősítését javasolja a háborús bűncselekmények elszámoltathatóságért

Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust megbízatásának megerősítését javasolja az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére és megőrzésére az elszámoltathatóság érdekében – közölte az unió brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testülete hétfőn.

Az Európai Bizottság szerint a katonai konfliktus miatt nehéz biztonságosan tárolni és megőrizni a bűncselekmények, köztük a háborús bűncselekmények bizonyítékait Ukrajnában, ezért a vonatkozó rendelet módosításával biztosítani kell, hogy az uniós ügynökségnek jogi lehetősége legyen a háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésére, megőrzésére és megosztására.
Noha az Eurojustra vonatkozó rendelet előírja, hogy az ügynökség támogatja a tagállamok fellépését a súlyos bűncselekmények kivizsgálása és üldözése terén, nem rendelkezik arról, hogy megőrizze a bizonyítékokat, vagy szükség esetén elemezze és megossza azokat. Nem rendelkezik továbbá arról sem, hogy közvetlenül működjön együtt a nemzetközi igazságügyi hatóságokkal, például a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC). Az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosítása érdekében alapvető fontosságú a bizonyítékok Ukrajnán kívüli biztonságos tárolásának biztosítása, valamint a különböző európai és nemzetközi igazságügyi hatóságok által folytatott nyomozások és büntetőeljárások támogatása – írták.
A javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megtárgyalni és elfogadni.

Szerb pátriárka: a háború vereség minden ember számára

Az ukrajnai békéért imádkozott az ortodox húsvét alkalmából Porfirije szerb pátriárka, aki szerint a háború vereség minden ember számára.

A szerb ortodox egyház vezetője a sajtó beszámolója szerint úgy fogalmazott: „minden háború, történjen bárhol és bármikor, csak veszteseket termel, és az emberi méltóság vereségét jelenti, vereség és szégyen minden ember számára”.
Hozzátette: a szerb hívők együttéreznek és együtt szenvednek minden pravoszláv kereszténnyel, akit érint a háború.
Az Európai Parlament március 9-i állásfoglalásában egyebek mellett „elítélte Oroszország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Nyugat-Balkánon az etnikai feszültségeket kihasználva konfliktusokat szítson, és megossza a közösségeket, ami az egész régió destabilizációjához vezethet; aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes országokban, köztük Szerbiában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában, azon belül különösen a boszniai Szerb Köztársaságban, az ortodox egyház Oroszországot a hagyományos családi értékek védelmezőjeként próbálja népszerűsíteni, továbbá az állam és az egyház közötti kapcsolatok megerősítésére törekszik”.
A szerb ortodox egyház többször is elutasította a bírálatokat, az általuk kiadott közlemény szerint meglepő az a mód, ahogyan az Európai Parlament „negatív kontextusba helyezi a hagyományos családi értékek védelmét”, amelyek mellett „a szerb ortodox egyház ugyanannyira kiáll, mint az orosz ortodox egyház, a katolikus egyház és egyes református egyházak”.
A szerb ortodox egyház az ukrajnai háborút illetően semleges álláspontot képvisel – ezt a pátriárka többször is megerősítette. A közvéleménykutatások szerint a szerbiai állampolgárok többsége továbbra is baráti országnak tartja Oroszországot és az orosz népet.
Noha a hivatalos Belgrád az ENSZ több olyan határozatát is támogatta, amely elítéli az orosz háborút Ukrajnában, Szerbia nem csatlakozik a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium hétfőn délután is kiadta friss, aktualizált, látványos térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. Mutatjuk a grafikát!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 25 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/IxAhJf53n3

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/lVBKmrL0iO

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 25, 2022

Továbbra sincs egységes uniós álláspont a gázembargó kérdésében

Továbbra is megoszlik az európai uniós tagállamok véleménye az orosz olaj- és gázembargó kérdésében, pillanatnyilag nincs egységes uniós álláspont – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Az uniós politikus – aki az Európai Bizottságnak is tagja – megerősítette, hogy az uniós javaslattevő testület jelenleg egy hatodik szankciós csomagon dolgozik Moszkva ellen, a tagállamok széthúzó véleménye mellett azonban nincs kilátásban, hogy az újabb szankciók között szerepelne az orosz olaj- vagy gázhasználat bármilyen szintű korlátozása.

Mint mondta, a következő, május végi EU-csúcstalálkozón ismét előveszik a kérdést, addig is folytatódnak az egyeztetések.

Borrell szerint az EU-nak energiaügyi szankciók révén is nyomást kellene gyakorolnia Oroszországra az Ukrajna elleni háború miatt, de több uniós tagállam elzárkózik ettől a lehetőségtől – írja az MTI.

Elegendő alternatív gázforrásra volna szükségünk ahhoz, hogy orosz gáz nélkül tudjunk boldogulni, egy bizonyos ponton ugyanis ez lesz a helyzet, s akkor Oroszországnak fájó lesz, hogy bevételeket fog veszíteni az olaj- és gázexportból – fogalmazott Borrell.

Ukrajna szerint csaknem 22 ezer orosz katona halt meg

Mintegy 21 900 orosz katona halt meg a háború első két hónapjában – közölte az ukrán hadsereg. Az ukrán hadsereg közölte az is, hogy többek között 884 darab orosz tankot, 154 helikoptert és 2258 harckocsit is megsemmisítettek.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of April 25, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/eGqtAjxSR0

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 25, 2022

Megkezdődött az új orosz légvédelmi rendszer sorozatgyártása

Megkezdődött a legkorszerűbb orosz légvédelmi rendszer, az Sz–500-as Prometej sorozatgyártása – jelentette ki Jan Novikov, az Almaz-Antej lég- és űrvédelmi hadiipari konszern vezérigazgatója.

Lezárult a hazai tudomány és technika legújabb vívmányait alkalmazó Sz–500-as rendszer sorozatgyártásának megszervezése. Ennek a rendszernek a harci képességei jelentősen meghaladják a korábban létrehozott légvédelmi rakétarendszerek és -komplexumok képességeit. Az Sz–500-as alkalmas rá, hogy Oroszország légvédelmi rendszerének gerincévé váljon – mondta Novikov.

A főigazgató szerint az Sz–500-asokat az állami védelmi közbeszerzési megrendelésben meghatározott határidőn belül leszállítják a csapatoknak.

Az Sz–500 Prometej a föld-levegő rakétarendszerek új generációjához tartozik. Sokoldalú, nagy hatótávolságú és nagy magasságban működő elfogórendszer, „fokozott rakétavédelmi képességekkel”. A rendszer hatósugara mintegy 600 kilométer – írja az MTI.

Humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli acélműnél az orosz hadsereg

Egyoldalú fegyvernyugvást és humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli Azovsztal fémműnél a civil lakosok elvonulása érdekében hétfőn Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.

A közép-európai idő szerint 13 órakor életbe lépő folyosón Mizincev szerint a civilek tetszőleges irányban távozhatnak, az említett időponttól kezdve az orosz fegyveres erők és a donyecki „népi milícia” is fegyvernyugvást tart.
„Ha mégis vannak még mindig békés lakosok acélműben, kategorikusan követeljük, hogy a kijevi hatóságok haladéktalanul adjanak parancsot a nacionalista alakulatok parancsnokainak a szabadon bocsátásukra” – hangoztatta a tábornok.

Ukrán hadsereg: az oroszok megpróbálják elfoglalni Popasznát

Az ukrán hadsereg hétfő reggeli hadműveleti tájékoztatójában azt írták, hogy az oroszok Donbaszban most elsősorban a Szeverodonyeck közelében lévő Popasznát próbálják meg elfoglalni.

A hadsereg tájékoztatójában azt írták, hogy az oroszok több rohamot indítottak a település ellen. A tájékoztató szerint a Donbasz mellett még Izjum térségében is támadásokat indítottak, de ezeket – állításuk szerint – visszaverték.

Mindeközben Harkivot és más településeket az orosz tüzérség bombázza, valamint a mariupoli Azovsztal üzemet is rakétákkal lőtték és a levegőből bombázták az oroszok.

Üzemanyaggyár megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel megsemmisítette az orosz hadsereg Ukrajnában a kremencsuki olajfinomító üzemanyag-előállító és tároló létesítményeit – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az éjszaka folyamán nagy pontosságú levegő-föld rakétákkal hat ukrán katonai létesítményt romboltak le, az orosz légierő harcászati gépei pedig 56 objektumra mértek csapást Ukrajnában. Utóbbiak következtében, mint mondta, „mintegy 160” katona, valamint 23 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és jármű semmisült meg.
Konasenkov a rakétaerőknek 19 csapást tulajdonított, amelyekben – a hadijelentés szerint – 240 személy, 28 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és jármű pusztult el, a tüzérségnek pedig 967-et. Mint mondta, az orosz légvédelem 13 ukrán drónt, egy Tocska-U és 18 sorozatvetőből kibocsátott rakétát lőtt le.
Igor Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 566 drónt, 265 föld-levegő rakétarendszert, 2526 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 283 rakéta-sorozatvetőt, 1096 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2362 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn közölte, hogy vizsgálatot indít azoknak a – február 17-i keltezésű – ukrán katonai dokumentumoknak az ügyében, amelyeket az orosz fegyveres erők a Harkiv megyében lévő Buhaivka falu „felszabadítása” után foglaltak le. Az SZK a védelmi tárcától igényelni fogja iratokat, amelyek szerinte a Donyec-medence elleni ukrán támadás előkészületeiről szólnak.

Olajtároló-tűz ütött ki oroszországi Brajnszkban

Kigyulladt egy olajtároló az oroszországi Brjanszkban – erősítették meg hétfőn orosz hírügynökségek.

Az első jelentések hajnalban egy ilyen létesítmény kigyulladásáról számoltak be, a rendkívüli helyzetek minisztériuma regionális kirendeltségének közleményét idézve. Az Interfax később két tároló, a RIA Novosztyi pedig „egy tároló és egy másik objektum” égéséről számolt be.
A hatóság szerint a tűznek nem volt sérültje, és a lakosság evakuálása nem szükséges. Az oltás megkezdődött, az éjszaka keletkezett tűz okát nem közölték. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke utasítást adott a történtek haladéktalan kivizsgálására és a felelősök megállapítására.
A rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata közölte, hogy a Transznyeft Brjanszk Druzsba bázis ég. A Transznyefty-Druzsba – a Transznyefty leányvállalata – 3,1 millió köbméteres tartályparkkal rendelkezik, emellett pedig 20 olaj- és 15 olajtermék-szivattyú állomást, 3500 kilométernyi olajvezetéket és 3900 kilométernyi olajtermék-vezetéket üzemeltet. Gyártókapacitásai 11 oroszországi régióban találhatók. Ez a vállalat üzemelteti az Oroszországból Európába tartó Barátság (Druzsba) kőolajvezetéket.
Brjanszk megye határos Ukrajnával és Fehéroroszországgal.

Támadás érte a Kremencsug olajfinomítót

Az orosz védelmi minisztérium szerint fegyveres erői csapást mértek az ukrajnai Dnyiprotól északnyugatra fekvő Kremencsug olajfinomítóra.

A Reuters arról is beszámol, hogy a minisztérium állítása szerint az orosz légierő egy nap alatt 56 katonai céltpontra mért csapást.

Közel háromszáz menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 295 menekülőnek segítettek, az éjszakát 163 ember töltötte a létesítményben – tudatta a Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Az oroszok lelőttek két ukrán drónt, amelyek az orosz Kurszk régió felett repültek

Oroszország azt állítja, hogy lelőtt két ukrán drónt, amelyek az orosz Kurszk régió felett repültek . A jelentések a Reuterstől származnak, amely az orosz Tass állami hírügynökségre hivatkozik. Az állítást nem ellenőrizték független módon – írja a The Guardian.

Krivij Rih katonai vezetője szerint a Herszon megyében tartózkodó orosz erők támadást terveznek a város ellen

Az Ukrajna déli részén található központi város katonai vezetője, Olekszandr Vilkul vasárnap beszélt erről, hozzátéve, hogy a várakozásaik szerint a következő napokban indulhat meg az offenzíva. Vilkul szerint ugyanakkor többet tudnak az oroszokról, mint gondolnák, tudják, hogy mit terveznek és teljes mértékben felkészültek, bárhogyan is változzon a helyzet.

Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy néhány napja arról beszélt, hogy az orosz hadseregnek az Ukrajna elleni háború második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát. Utóbbi szerinte azért lenne fontos, mert kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol a tábornok szerint elnyomják az orosz ajkú lakosságot. Hasonló érvelés előzte meg Ukrajna megtámadását, így nem meglepő, hogy a kijelentés nyomán Moldova bekérette Oroszország chisinaui nagykövetét – írja a Telex.

Öt vasútállomást tűz alá vettek az oroszok

Az Ukrán Vasút vezetője hétfő reggel megerősítette, hogy öt vasútállomás került tűz alá Közép- és Nyugat-Ukrajnában.

Hozzátette, hogy áldozatokról is beszámoltak, egyelőre azonban nincsenek további részletek – jelenti a Sky News. Egyéb sajtóinformációk szerint a támadások halálos áldozatokat is követeltek.

5 railway stations shelled during one hour today in the morning. 16+ passenger trains delayed. Casualties reported, details later. #russians keep destroying #ukrainian railway infrastructure.

— Alexander Kamyshin (@AKamyshin) April 25, 2022

Blinken: az Egyesült Államok fokozatosan visszatér Ukrajnába

Az Egyesült Államok fokozatosan felújítja jelenlétét Ukrajnában, és további katonai segélyt nyújt – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter kijevi látogatása során.

Ez volt az első hivatalosnak tekinthető amerikai látogatás Kijevben azóta, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Bár a két amerikai kormánytag vasárnapi érkezését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzetesen bejelentette, a vizit részleteit titokban tartották, csak másnap nyilatkoztak róla Lengyelországban, és az újságírók nem hozhatták nyilvánosságra annak tartalmát, amíg Blinken és Austin el nem hagyta Ukrajna területét.

Blinken hétfőn azt mondta: a látogatás lehetőséget adott arra, hogy személyesen biztosítsák az ukrán kormány és nép iránti támogatásukat.

Titokban utaztak Kijevbe az Egyesült Államok miniszterei

Antony Blinken amerikai miniszter, valamint Lloyd George védelmi miniszter vasárnap Kijevbe utazott, ahol találkoztak Volodimir Zelenszkij elnökkel.

A találkozóról az ukránok beszámoltak ugyan szombaton, az amerikaiak azonban látványosan kerülték a nyilvánosságot a kérdésben, és hivatalosan nem is erősítették meg, hogy valóban Ukrajnába utaznak a miniszterek. Ők az eseményről – elővigyázatosságból – már csak utólag adtak ki egy tájékoztatást, akkor, amikor az amerikai delegáció már elhagyta Ukrajnát, és visszatért Lengyelországba.

Eszerint a két miniszter másfél órán át beszélt az ukrán elnökkel, és a megbeszélésén megígérték, hogy újabb katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának 322 millió dollár értékben, valamint arról is beszámoltak, hogy az Ukrajnában állomásozó amerikai diplomaták – akik a háború elején elmenekültek – hamarosan visszatérnek.

Ezzel a támogatással már 3,7 milliárd dollárra nőhet az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértéke. Ezenkívül úgy tudni, hogy a fenti 332 millió mellett 15 európai állam további 400 millió dollár értékben ad majd támogatást Ukrajnának.

ORFK: több mint hétezren érkeztek vasárnap Ukrajnából

Magyarország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 3222 ember lépett be, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4256-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 553 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott a rendőrség.

Kitértek arra is: az ukrajnai háború elől vasárnap 531 ember, köztük 231 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 19 ember, köztük 9 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya-felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – fűzték hozzá.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

ISW: kis egységekkel, szétszórtan támadnak az oroszok keleten

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz offenzív hadműveletek Kelet-Ukrajnában április 24-én kisebb előrelépést értek el Szeverodonyeck környékén, több kisvárost elfoglalva, és pontonhidat létesítettek a Kraszna folyón Szeverodonyecktől nyugatra. Az oroszok továbbra is kis egységekkel, több tengely mentén szétszórt támadásokat hajtanak végre, ahelyett, hogy a döntő hadműveletekre való felkészüléshez szükséges szüneteket tartanák. Vasárnap is bombázták a megmaradt ukrán védőket a mariupoli Azovsztal Acélgyárban, és készülhetnek a létesítmény elleni újabb támadásokra, amelyek azonban valószínűleg nagy orosz veszteségekhez vezetnek. A dél-ukrajnai katonai helyzet az elmúlt 24 órában nem változott.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők továbbra is támadják, nyomás és tűz alatt tartják az ukrán védőket a mariupoli Azovsztal létesítményben.
• Ukrán források arról számolnak be, hogy az orosz csapatok újabb (minden bizonnyal az agresszor számára is jelentős vérveszteséggel járó) támadásokat készülnek végrehajtani az Azovsztal ellen, valószínűleg azért, hogy betartsák a Kreml által Mariupol megtisztítására megszabott határidőt. Az ISW független forrásokból nem tudja megerősíteni ezeket a híreket.
• Az orosz erők korlátozott előnyt, kisebb területeket szereztek Szeverodonyecktől északnyugatra, de továbbra sem valószínű, hogy tömeges, átfogó támadó hadműveleteket indíthatnak el.
• További orosz erők vonulnak fel, hogy megerősítsék a sikertelen támadásokat az izjumi fronton.
• A hírek szerint a megszállt Harkiv megyében ukrán civilek önkéntes megmozdulásokat szerveznek, hogy ellenálljanak az orosz megszállási intézkedéseknek, hasonlóan a dél-ukrajnai korábban dokumentált akciókhoz.

Olajtároló ég az oroszországi Brajnszkban

Video from this morning in Bryansk. 9/https://t.co/Xh3YDxNxby pic.twitter.com/I8aIFvoBbn

— Rob Lee (@RALee85) April 25, 2022

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma megerősítette, hogy tűz ütött ki Brjanszk város olajtárolójában – jelentette a Kreml által támogatott RT hírügynökség, miután a közösségi médiában megjelent bejegyzések azt sugallták, hogy robbanások voltak a raktárban.

There is a large fire at an oil depot in Bryansk. https://t.co/0YwGd04tk6 pic.twitter.com/bV4w07f3da

— Rob Lee (@RALee85) April 25, 2022

A helyiek elmondása szerint Brjanszk több kerületében is robbanás és tűz történt. Meg nem erősített hírek szerint a második tűzforrás arról a területről származik, ahol a Honvédelmi Minisztérium Rakéta- és Tüzérségi Főigazgatóság 120. arzenáljának katonai egysége található.

One of the fires is reportedly at the Transneft-Druzhba oil refinery and another at a military base with fuel tanks. 3/https://t.co/7Zbu3SbwYK

— Rob Lee (@RALee85) April 25, 2022

A katasztrófavédelem megkezdte az égő olajraktár közelében lévő házak lakóinak evakuálását. A hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak a tűz okáról – írja az RT.

Video of one of the fires in Bryansk. 4/https://t.co/0YsrHs66Su pic.twitter.com/SJsp6GQ4md

— Rob Lee (@RALee85) April 25, 2022

Brit hírszerzés: Oroszország kamunépszavazással szakítaná el Herszont Ukrajnától

Kirakat-népszavazást terveznek az oroszok az általuk megszállt dél-ukrajnai Herszonban, írja a Guardian a brit védelmi minisztérium vasárnap esti jelentése alapján. A britek szerint az elcsalt 2014-es krími népszavazás mintájára egy hasonló referendummal próbálnák meg legitimálni az oroszok a jelenlétüket a régióban – és hivatalosan is elszakítani Herszon környékét Ukrajnától.

„A város kulcsfontosságú Oroszország számra abból a szempontból, hogy szárazföldi hídjuk legyen a Krímhez és hogy uralni tudják Dél-Ukrajnát” – írja a brit hírszerzés jelentése.

Hozzátették, hogy nemcsak a krími népszavazás példája ad okot az aggodalomra: „Oroszország saját belföldi választásait is súlyos vádakkal illetik a szavazatok manipulálásával kapcsolatban, és magas rangú ellenzékieket akadályoztak meg az indulásban.”

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 24 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/SvXy5QJ0ho

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/OU5hdzH6cI

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 24, 2022

Orosz offenzívára készülnek az ukránok a dél-ukrajnai Herszon felől

Offenzívára készülnek az oroszok az általuk megszállt dél-ukrajnai herszoni régióban a közép-ukrajnai Krivij Rih katonai vezetője szerint, írja a CNN. Olekszandr Vilkul szerint az orosz csapatok a város irányába formálnak egy offenzív hadtestet Herszon környékén.

„Egyelőre várjuk, hogy a következő napokban hogyan állnak át ezek a csapatok az offenzívára. De többet tudunk róluk, mint amit hisznek: ismerjük minden tervüket, és teljes mértékben felkészültünk a helyzet bármilyen átalakulására”

– mondta Vilkul vasárnap. „Továbbra is rengeteget dolgozunk azon, hogy kimenekítsük az embereket a front környékéről. Ehhez Krivij Rih városa buszokat és mentőautókat biztosít, mi pedig orvosi segítséget és szociális munkásokat küldünk. Az emberek viszont kerékpárral menekülnek, és talicskákon viszik az időseket és a gyerekeket” – tette hozzá a katonai vezető.

Kilenc rakéta találta el a közép-ukrajnai Kremencsukot

Kilenc rakétatalálat érte a közép-ukrajnai Kremencsuk városát vasárnap, írja a CNN. Dmitro Lunin, a Poltava megyei katonai adminisztráció vezetője szerint „az ellenség számára nincs irgalom, még ezen a szent napon sem”.

Ukrán források szerint Kijevbe érkezett az amerikai külügyminiszter és védelmi miniszter

Az ukrán elnök tanácsadója, Olekszkij Aresztovics szerint megérkezett Kijevbe az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken, írja a BBC. Bár ezt a hírt még nem erősítették meg Washingtonból, de Volodimir Zelenszkij már korábban is beszélt arról, hogy nemsokára Blinken az ukrán fővárosba látogat.

A Guardian arról számolt be a helyi médiára hivatkozva, hogy nemcsak Blinken, de kollégája, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is Ukrajnába látogatott. Az ukrán közmédia szerint a két miniszter épp Zelenszkijjel tárgyal az országba tervezett fegyverszállításokról.

Így álltak a frontok vasárnap

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 7 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium vasárnapi hadi térképét mutatjuk először!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine