quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Térség

Védjük meg terményeinket a vadkárok ellen – Soós László tájegységi fővadász tanácsai

2022. április 21.

A következő hetekben – ha az időjárás is úgy akarja – megkezdődhet a kukorica és a napraforgó vetése a szántóföldeken. Soós László tájegységi fővadász szerint kifejezetten fontos, hogy a gazdák a területileg illetékes vadásztársasággal együttműködve időben megtegyék a szükséges lépéseket a vadkár elleni védekezést illetően.

Az erdei termések, a rügy és egyéb hajtásrágások mellett hazánk vadfajainak legfőbb tápláléka a mezőgazdasági kultúrák – például a kukorica, a napraforgó vagy éppen a gabonafélék – fogyasztása. Mivel ez utóbbi tevékenység jelentősen károsíthatja a szántóföldek terményeinek minőségét és mennyiségét, fontos, hogy a mezőgazdászok időben megkezdjék a vadkárok elleni védekezést.

Mint azzal egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, az utóbbi évek során tapasztalható szárazság több szempontból sem kedvez a növénykultúrák számára. Mivel aszály idején gyakran a vadak sem jutnak elegendő folyadékhoz, hatványozottan kereshetik fel a folyadékot biztosító szántóföldeket, például a napraforgótáblákat.

Fotó: pxhere.com

A gazdáknak már az őszi időszakban ajánlott jelezni a következő évi vetési szándékukat a területileg illetékes vadásztársaság számára, akik a mezei nyulak hasznosítását kifejezetten ezekre a területekre fogják szervezni, és adott esetben részt vesznek a vadkárral veszélyeztetett területeken való vadgazdálkodási berendezések elhelyezésében is – árulta el Soós László, aki hozzátette: a vadászatra jogosultak mellett azonban a mezőgazdászoknak is ki kell venni a részüket a védekezésben.

A kisebb parcellákat, főleg amelyek mellett más gabonafélék – például árpa és búza – is vetve vannak, nagyon nehéz megvédeni.  Ilyen esetben célszerű villanypásztort telepíteni, amiben a gazdák akár a vadászatra jogosult segítségét is kérhetik, akár úgy, hogy a vadásztársaság megvásárolja, a termelő pedig az üzemeltetésében vállal szerepet, valamilyen módon megoldást kell találni

 – hangsúlyozta a tájegységi fővadász.

Soós László hozzátette: a védekezést segíthetik a különféle szag- és íz hatáson alapuló szerek, ezeket ugyanis a nyulak nem tolerálják és hamar más táplálék után néznek. A vegyszeres kezeléseket addig ajánlott alkalmazni, amíg a növény vegetációs ciklusa el nem éri azt a magasságot, amikor arra az említett vad már nem jelent veszélyt.

A fővadász szerint azonban a vadkár elleni első és legfontosabb lépés a megfelelő párbeszéd, hiszen a vadászatra jogosultak és a gazdák közös érdeke a megelőzés.

Kiemelt kép: pxhere.com