Az orosz-ukrán háború 57. napja – FRISSÜL

Immár ötvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Biden: az Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának

Az Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának, hogy ezzel segítse a kelet-európai ország küzdelmét az orosz erők elleni harcban – jelentette be csütörtökön Joe Biden amerikai elnök, a Fehér Házban elmondott beszédében.

Az elnök szerint a segélyt „közvetlenül a szabadság frontvonalába” küldik. „Putyin arra számít, hogy elveszítjük a érdeklődésünket, (…) a nyugati egység megroppan, de ismét be fogjuk bizonyítani, hogy téved” – fogalmazott. „Minden amerikai adófizető, fegyveres erőink minden tagja büszke lehet arra, hogy (…) segítettünk visszaverni az orosz agressziót Ukrajnában” – tette hozzá Biden.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) közlése szerint a mostani segítség várhatóan többek között 72 darab nehéztüzérségi ágyút, ugyanennyi, a vontatásukra használható járművet, 144 000 tüzérségi töltényt, és több, mint 121 darab Phoenix Ghost nevű taktikai drónt tartalmaz majd.

Egy magasrangú amerikai védelmi tisztségviselő a héten arról számolt be az újságíróknak: mind amerikai, mind európai szakemberek segítenek kiképezni az ukrán erőket, hogy használni tudják azokat a nehéztüzérségi ágyúkat, amelyekkel képesek lesznek akár 30 kilométeres távolságban lévő célpontokat is eltalálni.

Biden szerint az Egyesült Államok által küldött fegyverek is „nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Ukrajna meg tudta akadályozni Oroszországot abban, hogy elfoglalja az országot”.

Az amerikai kormány több milliárd dollárnyi katonai segítséget nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta. Elsősorban légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, kézi lőfegyvereket, töltényeket és egyéb felszereléseket vásároltak a Biden-kormány által biztosított pénzből, amelynek célja az ukrán katonai erők modernizálása volt.

Az elnök azt is bejelentette, hogy az összes orosz kötődésű hajót kitiltják az Egyesült Államok kikötőiből. „Ez azt jelenti, hogy egyetlen orosz lobogó alatt közlekedő, vagy orosz tulajdonban lévő, vagy általa üzemeltetett hajó sem dokkolhat az Egyesült Államok egyik kikötőjében sem, és nem érheti el partjainkat” – mondta Biden.

Az elnök megerősítette az amerikai pénzügyminisztérium korábbi bejelentését, miszerint az Egyesült Államok további 500 millió dolláros közvetlen gazdasági segítséget nyújt az ukrán kormánynak az állami fizetések, nyugdíjak és egyéb, az ország működésének fenntartásához szükséges költségek finanszírozására. Ezzel 1 milliárd dollárra nő annak a gazdasági támogatásnak az összege, amelyet az Egyesült Államok a háború kezdete óta nyújtott Kijevnek.

Biden azt is mondta, hogy a Kongresszus által a múlt hónapban – katonai és humanitárius segítségnyújtásra – jóváhagyott 13,6 milliárd dolláros keret már „majdnem kimerült”, ezért a jövő héten a költségvetés kiegészítését fogja kérni a törvényhozástól, hogy továbbra is, „megszakítás nélkül” tudjanak fegyvereket küldeni. Az elnök nem részletezte, mekkora további támogatást kérne, és hozzátette, hogy konzultál a védelmi tisztségviselőkkel az ügyben.

Az elnök amerikai idő szerint csütörtök reggel találkozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. A Fehér Ház közleménye szerint a vezetők megvitatták a háború közelmúltbeli fejleményeit és „Biden elnök kifejezte az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna népének támogatása és Oroszország számonkérése mellett”.

The Wall Street Journal: megtalálja az utat a vevőkhöz az orosz kőolaj

A jelek szerint az orosz kőolaj megtalálja az utat a felhasználók felé a már elrendelt és a még függőben lévő importtilalom ellenére is. Egyre több tartályhajót indítanak útjára ugyanis orosz kikötőkből a célállomás pontos megjelölése nélkül – jelentette a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap csütörtökön.

A konzervatív politikai-üzleti lap mindebből a kőolaj eredetének elfedésére szolgáló trükkökre következtet. Idézi a TankerTrackers.com nyomkövető portált, amelynek adatai szerint az orosz kikötőkből az Európai Unió tagállamaiba irányuló kőolajexport áprilisban eddig átlagosan napi 1,6 millió hordóra emelkedett. Az Unió tagállamai hagyományosan az orosz nyersolaj legnagyobb vásárlói.

Az Ukrajna elleni támadást követően márciusban az export napi 1,3 millió hordóra esett vissza. A Kpler, egy másik áruforgalmi adatszolgáltató adatai szerint a forgalom áprilisban napi 1,3 millióra emelkedett a március közepi napi 1 millióról.

A The Wall Street Journal elemzőkre és kereskedőkre hivatkozva megjegyzi: az „ismeretlen rendeltetési hely” bejegyzés használata arra utal, hogy a rakományt más, nagyobb tankerekre rakodják át nyílt tengeren, összekeverve így az orosz nyersolajat a másik hajó szállítmányával. A gyakorlat egyébként az Irán és Venezuela ellen elrendelt szankciók megkerülésére alakult ki a nemzetközi olajkereskedelemben.

A lap által idézett kereskedők szerint mindemellett új finomított termékfajták is megjelentek a piacon „Latvian blend” és „Turkmenistani blend” néven. Feltételezések szerint ezek a keverékek nagyrészt orosz nyersolajat tartalmaznak.

Mellesleg az Urals néven ismert orosz nyersolajfajta ára 20-30 dollárral a Brent referenciaár alatt van. A háború előtt az Urals ára jellemzően egy-két dollárral volt az irányadó Brent-jegyzés alatt. Az Urals olajtípust Indiának értékesítette mostanában Oroszország.

Mindenesetre a tengeri orosz olajexport nagy részét a szállítási dokumentumokon még mindig pontosan feltüntetett célállomással indítják útjára. A lap információi szerint a Romániába, Észtországba, Görögországba és Bulgáriába irányuló export a hordók száma alapján ebben a hónapban több mint kétszeresére nőtt a márciusi átlaghoz képest. Jelentősen nőtt a legnagyobb európai vásárlónak számító Hollandiába, valamint a finnországi kikötők felé indított mennyiség is.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália már megtiltotta az orosz nyersolaj behozatalát. Az EU annak tudatában, hogy súlyos csapást mérne vele saját gazdaságára, még vonakodik az embargó elrendelésétől, mert szükségletének 27 százalékát orosz importból fedezi – jegyzi meg az amerikai lap.

A The Wall Street Journal felidézi: annak ellenére is, hogy még nem tilos orosz nyersolajat importálnia, számos európai energiaipari vállalat önkorlátozásra kényszerült, mivel az import-kereskedelem banki finanszírozása elapadt, a biztosítási költségek pedig az egekbe szöktek.

Migrációs ENSZ-szervezet: több mint 7,7 millió ember menekült el otthonából, de maradt Ukrajnán belül

Az Oroszország indította háború miatt lakóhelyüket elhagyó, de belföldön maradók száma immár meghaladja a 7,7 milliót Ukrajnában – olvasható a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nevű, bevándorláspárti kormányközi szervezet legújabb felmérésében, amelyet csütörtökön tettek közzé.

Az ENSZ-hez tartozó szervezet közleménye szerint április elseje és 17-e között 600 ezer ember hagyta el az otthonát Ukrajnán belül, így a belföldön tartózkodó, de saját lakóhelyét elhagyó ukránok száma meghaladta a 7,7 milliót. A külföldre távozott több mint 5 millió emberrel együtt a háború elől menekülők száma immáron közelít a 13 millióhoz – olvasható az IOM jelentésében.

Az IOM alapelve szerint a globális migráció hasznos mind a migránsoknak, mind a társadalomnak, ezért azt nem megállítani, hanem globális összefogással fenntartani és menedzselni kell.

A szervezet áprilisi felmérése szerint a lakóhelyüket elhagyók szándékai 42-42 százalékos arányban megoszlanak afelől, hogy terveznek-e a jelenlegi tartózkodási helyükről tovább mozogni. A menekülők csaknem kétharmada vidéki farmokon, falvakban vagy kisvárosokban telepedett meg. A lakóhelyüktől távol élő emberek 60 százaléka nő, és a válaszadók 51 százalékával legalább egy – 17 évesnél fiatalabb – gyermek is van, akivel együtt menekültek el otthonról.

Azoknak, akik még saját lakóhelyükön tartózkodnak, a 9 százaléka – mintegy 3 millió fő – azért nem indult még útnak, mert nincs elég pénzük ahhoz, hogy kifizessék az utat, és biztosítsák a megélhetésüket. A közlemény arra is kitért, hogy az ukránok több mint fele tapasztalt már valamilyen szintű élelmiszerhiányt.

Az IOM-nek az ukrán lakosságot vizsgáló harmadik reprezentatív felmérése ember megkérdezésével április 1-17. között készült. A közvélemény-kutatás Ukrajna mind az öt nagy régiójára kitért, ahol a 18 év feletti lakosság mozgását és szükségletekhez való hozzáférését mérte fel.

Újabb segélyszállítmányokat indítanak Kárpátaljára katolikus szervezetek

Újabb segélyszállítmányt indít Kárpátaljára az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központja, a Katolikus Karitász pedig öt kisbusznyi tartós élelmiszert és gyógyszert küld a térségbe az ukrajnai háború miatt létrehozott ingyenkonyhák támogatására.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központjának kilenc kisteherautóból, kisbuszból álló konvoja péntek hajnalban indul Kárpátaljára. Az MTI-t arról tájékoztatták, hogy a segélyszállítmányt a szervezet munkatársai, önkéntesek – köztük két pap és két diakónus – kísérik, összesen 18-an.

A szállítmányt és a kísérőit csütörtök este a budapesti Szent István-bazilikában, szentmisén áldották meg.

A Katolikus Karitász öt kisbusznyi élelmiszert és gyógyszert indít Barabásról Munkácsra, Aknaszlatinára és Kőrösmezőre, az újabb adománnyal kárpátaljai ingyenkonyhákat támogatnak.

Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták, a háború kitörésétől kezdve segítenek a menekülteknek a határ menti barabási menekültponton, valamint Kárpátalján a menekültszállásokon, a kórházakban, az ingyenkonyhákon, az árvaházakban, de segítenek a magukra maradt kisgyermekes családoknak és időseknek is.

Hozzátették: újabb segélyszállítmányukkal – amely öt kisbusznyi tartós élelmiszerből, gyógyszerből és vitaminokból áll – a Munkácsi Karitász által működtetett konyhákat támogatják. Kiemelték, a 13 ingyenkonyha fenntartása már eddig sem volt könnyű feladat, most azonban a tartós élelmiszerek megnövekedett árai miatt szinte lehetetlenné vált.

Emlékeztettek arra: a Katolikus Karitász rendszeresen támogatja a Munkácsi Karitász területén működő konyhákat, a háború kezdete óta csaknem 70 alkalommal juttatott el számukra alapanyagokat, valamint egyéb, főzést nem igénylő tartós élelmiszert. Most a húsvéti ünnepek alkalmával kiosztott élelmiszercsomagokat pótolják, és az ingyenkonyhák további támogatására küldenek segítséget a kárpátaljai térségbe.

Hozzátették: az ingyenkonyhák működtetésének támogatása a továbbiakban is kiemelt célja a Katolikus Karitásznak, ehhez mind tartós élelmiszert, mind további mikrobuszokat juttatnak el Kárpátaljára.

Biden fegyvereket küld Ukrajnának, és kitiltja az amerikai kikötőkből az orosz hajókat

Joe Biden amerikai elnök egy egész sor új intézkedést jelentett be, amivel az Egyesült Államok segíteni fogja Ukrajnát az Oroszország elleni küzdelmében. Biden szerint a háború „kritikus szakaszához” érkezett, az orosz hadsereg megpróbál területeket szerezni Kelet-Ukrajnában, és ehhez most készítik elő a terepet. Amerika a szövetségeseivel együtt jelenleg azon dolgozik, hogy a segítség a lehető leggyorsabban eljusson Ukrajnába.

Sajtótájékoztatóján az elnök egyebek mellett ezeket az új intézkedéseket jelentette be:

• egy 800 millió dolláros (kb. 270 milliárd forintos), nehéztüzérséget, drónokat és lőszert is tartalmazó fegyverszállítmányt, amihez jövő héten kér felhatalmazást az amerikai kongresszustól,
• egy rendeletet, melynek értelmében kitiltják az amerikai kikötőkből az orosz felségjelzésű vagy orosz cégekhez köthető hajókat,
• 500 millió dollár (kb. 170 milliárd forint) értékben közvetlen gazdasági segítséget Ukrajnának,
• és egy új, „Unite for Ukraine” (Egységben Ukrajnáért) nevű programot ukrán menekülteknek, aminek segítségével 100 000 ukrán állampolgárt fogadna be az Egyesült Államok.

Biden ezenkívül kétségbe vonta az oroszok ma reggeli bejelentését, miszerint az Azovsztal acélgyár kivételével teljesen elfoglalták Mariupolt. Szerinte ez még „kérdéses” – foglalja össze a Telex.

Moszkva nem érti, Zelenszkij hogyan nem láthatta a békejavaslatukat

A Kreml csütörtökön közölte, hogy Moszkva még mindig várja Ukrajna válaszát Oroszország legújabb békejavaslatára. Azt állítják, a kérdéses dokumentumot átadták az ukrán delegációnak, és „nem értik”, ez hogyan nem került az ukrán elnök elé, aki szerdán azt mondta, semmi ilyesmiről nincsen tudomása.

„Még egyszer megismétlem, hogy átadtuk ellenfeleinknek a legújabb javaslatunkat”, nyilatkozta Dmitri Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov hallott Zelenszkij válaszáról is, ami szerinte „felvet bizonyos kérdéseket” azzal kapcsolatban, hogy „vajon miért nem számol be senki Zelenszkij elnöknek a javaslatainkról”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök április 12-én azt mondta, hogy a béketárgyalások zsákutcába jutottak. Az ukrán delegáció feje pedig kedden azon a véleményen volt, hogy nehéz megjósolni, mikor folytatódhatnak a tárgyalások, mivel Oroszország még mindig ostromolja Mariupolt, és Moszkva szerinte egy újabb katonai offenzívával kívánja megerősíteni pozícióit.

Ukrajnában marad a hadiállapot

Ukrajnában az Oroszország teljes körű inváziója miatt bevezetett hadiállapotot május 25-ig hosszabbítják meg.

Az ukrán legfelsőbb tanács (Verhovna Rada) képviselői Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezésére még egy hónappal meghosszabbították a háború miatti hadiállapotot. Ennek alapján továbbra is speciális szabályok és intézkedések vannak érvényben az országban – számolt be az UNIAN.

Hollandia kétszáz katonát küld az alakuló romániai NATO-harccsoportba

Hollandia kétszáz katonával akar részt venni a NATO Romániában létesítendő harccsoportjában – tudatta csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN).

A felajánlásról szóló okiratot Roelof van Ees, Hollandia bukaresti nagykövete adta át Vasile Dincu román védelmi miniszternek.
A találkozón az orosz-ukrán háború kapcsán mindkét fél kifejezte együttműködési készségét az európai béke és biztonság helyreállítására és a „partneri” Ukrajna támogatására. Dincu méltatta a holland katonák szerepvállalását azon az amerikai-román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlaton, amelyet március elején rendeztek több dobrudzsai helyszínen (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében).
A hivatalos bejelentést megelőzően a román lapok a New York-i székhelyű Aviation Analysis című lap értesülésére alapozva már megírták, hogy Hollandia annak a 11. légideszant dandárnak az ejtőernyőseivel vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt Romániában felállítandó harccsoportjában, amely a Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton is részt vett.
Az amerikai lap szerint a holland katonák küldetése elvileg egy évre szól, és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén. Egy 85 tagú csapat várhatóan már májusban megérkezik, hogy előkészítse a tábort.
Vasile Dincu román védelmi miniszter korábban azt mondta: jelenleg csaknem négyezer külföldi (amerikai, francia, belga, német és olasz) katona van Romániában, ha pedig (a balti országok és Lengyelország után) Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is megalakulnak a márciusi NATO-csúcson bejelentett új harccsoportok, az már nem rotációs rendszerű küldetést jelent, hanem a NATO keleti szárnyának tartós megerősítését eredményezi, és ezáltal mintegy ötezerre emelkedik a Romániában állomásozó külföldi katonák száma.

Közösen kér Brüsszeltől segítséget kilenc uniós ország

Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam, amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám – jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes, regionális fejlesztési miniszter csütörtökön Prágában.

A kilenc európai uniós ország április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé. A javaslatok orvosolnák a menekülthullám következtében kialakult problémákat – olvasható a cseh minisztérium közleményében.
Ivan Bartos szerint az intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen.
„A kilenc ország miniszterei a közös levélben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az eddigi projektek befejezésére kiszabott időt, azaz konkrétan egy évvel hosszabbítsa meg a támogatások élvezőinek befizetési kötelezettségeik teljesítését” – szögezte le Ivan Bartos.
A kilenc ország ugyanakkor azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021-2027) programjait, ami lehetővé tenné ezek finanszírozását. Ez szintén segíthetne a menekülteknek.
Az ukrán menekülthullám eltérő módon érinti az Európai Unió tagállamait, ezért szükség van a kölcsönös szolidaritásra, amely lehetővé tenné a jobb gondoskodást a menekültekről – szögezi le a közlemény.
Ivan Bartos szerint a Brüsszeltől kért közös intézkedéseket Csehország kezdeményezte, a következő időszakban a kérdést azonban Észtország fogja koordinálni, mert július elsején Csehország átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét.
Csehországban a legújabb belügyminisztériumi adatok szerint már több mint 300 ezer ukrajnai menekült kért és kapott egyéves tartózkodásra feljogosító speciális vízumot. A cseh kormány a menekültválság megoldásának költségeit 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forint) becsülte. A kabinet azzal számol, hogy a pénz egy részét az Európai Bizottság megtéríti Csehországnak.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium csütörtökön délután is közzétette friss, aktualizált térképét az ukrajnai hadműveletekről. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 21 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/Inm2Kw4HJe

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dodwF2a2Nv

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 21, 2022

Nem érti Putyin szóvivője, hogy miért nem kaptak még választ

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy az Azovsztalban körülzárt „nacionalisták” semmiképp sem fogják megzavarni a békés élet újraindítását a „felszabadított” Mariupolban. Rámutatott, hogy még mindig megvan a lehetőségük a megadásra.

Az orosz védelmi tárca vezetője szerint egyébként az üzem területén több mint kétezer fegyveres tartózkodik, miután 1478-an közülük már megadták magukat. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveresek és a külföldi zsoldosok létszáma Mariupol bekerítésekor 8100 körüli lehetett. A Kommerszant az ostrom lemondásával kapcsolatban utalt rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Kijev nem fog tárgyalni Moszkvával, ha megölik a Mariupolban maradt ukrán katonákat.

Peszkov azt mondta, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott megállapodástervezetre. A szóvivő Zelenszkijnek arra a kijelentésre, hogy ő még nem látta az orosz dokumentumot, értetlenségét fejezte ki, hogy miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök.

Közel kétszáz civil vár evakuálásra Mariupolban, de délutánig egyetlen busz sem érkezett meg

Mariupol polgármestere tartott sajtótájékoztatót a városban kialakult helyzetről, írja a BBC. Vadim Bojcsenko szerint mintegy 200 ember szeretné elhagyni Mariupolt, de délutánig egyetlen evakuációs busz sem érkezett meg. Szerdán mindössze 80 embert tudtak evakuálni.

A polgármester nem tudta pontosan megmondani, hány civil tartózkodik a várost védő ukránok utolsó bástyájának számító Azovsztal acélüzemben, de a számukat nagyjából 300 és 1000 közé teszi. Hozzátette, hogy ma már nincs esély a kimenekítésükre a gyár területéről.

A polgármester összesen 100 ezerre saccolta a még városban tartózkodó civilek számát, ami szerinte még ukrán kézen van, „akármit is mondanak az oroszok”. Az oroszok ma reggel jelentették be, hogy elfoglalták Mariupolt az acélgyár kivételével, amit körbezárnak, de nem támadnak tovább.

Az evakuációs járműveket is támadják a Luhanszki régióban

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki régió katonai adminisztrációjának vezetője szerint a civilek evakuálása megnehezedett a heves orosz támadások miatt.

A térség kiürítése bonyolult. Egyes településekre már most sem tudunk bejutni. Az oroszok folyamatosan ágyúzzák vagy aláaknázzák az útvonalakat – mondta a vezető, hozzátéve, hogy az ellenséges csapatok az evakuációs járműveket is tűz alá veszik, ennek ellenére is sikerült 163 popasnai lakost kimenekíteniük – számolt be a CNN.

Ukrajna szerint 21 ezer orosz katona halt meg a háború kezdete óta

Ukrajna közzétette a legfrissebb listát az orosz veszteségekről. Szerintük eddig 21 ezer orosz katona halt meg a háború kezdete óta – írja a Sky News.

Information on Russian invasion

Losses of the Russian armed forces in Ukraine, April 21 pic.twitter.com/LLrpnTg5WX

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) April 21, 2022

Kreml: nem lesz ortodox húsvéti fegyverszünet

Az oroszok elutasították Antonio Guterres, az ENSZ főtitkárának  „húsvéti humanitárius pauzára” tett javaslatát – jelentette be Szerhij Kiszlica Ukrajna állandó ENSZ képviselője.

Oroszország állandó ENSZ képviselője, Dimitrij Poljanszkij kifejtette: a tűzszünet csak az ukránoknak kedvezne. Szerinte ez idő alatt seregeiknek lenne ideje átcsoportosulni és újabb fegyverszállítmányokkal megerősíteni magát. 

Antonio Guterres javaslata szerint április 21–24 között, az ortodox húsvét idejére az orosz és ukrán csapatoknak szüneteltetniük kellett volna a harci tevékenységet, hogy a polgári lakosság elhagyhassa háborús övezeteket. Azonban az orosz fél szinte azonnal nemet mondott. 

Oroszország bezáratta a balti államok konzulátusait

Oroszország a kölcsönösség elve alapján elrendelte a területén működő lett, litván és észt konzulátusok bezárását és távozásra szólította fel a képviseletek alkalmazottait – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai diplomáciai tárca bekérette Lettország, Litvánia és Észtország nagykövetét és közölte velük, hogy Szentpéterváron bezárja a három balti állam főkonzulátusát, Pszkovban pedig a lett konzulátust és az észt konzulátusi irodát.
Korábban ebben a hónapban Lettország és Észtország két-két orosz főkonzulátus bezárását rendelte el az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt, Litvánia pedig távozásra szólította fel az orosz nagykövetet.
Az orosz külügyminisztérium a nagyköveteknek határozott tiltakozását fejezte ki a klaipedai és a liepajai, illetve a daugavpilsi és narvai orosz főkonzulátus, valamint a tallinni orosz nagykövetség tartui konzuli részlegének bezárása miatt, amit barátságtalan intézkedésnek minősített.
Moszkva válaszlépéseit a kölcsönösség elvével indokolta, valamint azzal, hogy a balti országok hatóságai katonai segítséget nyújtanak a „kijevi rezsimnek”, valamint „fedezik az ukrán nacionalisták által a Donyec-medencei és ukrajnai békés lakosság ellen elkövetett bűncselekményeket”.

A nyugati lapok szerint logikus katonai döntésnek tűnik Putyin mariupoli bejelentése

A Telex úgy összegez, nyugati lapok gyorselemzése szerint az Azovsztal acélmű támadásának leállítása több szempontból is logikus az oroszoknak:

• a labirintusszerű épületben elrejtőzött ukránok ellen csak feleslegesen nagy energiabefektetések árán tudtak volna harcokat nyerni az oroszok.
• Emellett jelentős orosz erőket kötött le, akikre máshol talán nagyobb szükség lenne.
• Ráadásul a rombolás is túl nagy lett volna, jobban járnak, ha meg tudnak menteni némi eszközt a gyárból.
• Az emberek kiéheztetése egyszerűbb módszer.
• És – bár szimbolikus, és kell ahhoz, hogy a város elfoglalását kommunikálni tudják – katonailag nincs jelentősége a gyárért vívott csatának, ha valaki eleve kontroll alatt tartja a várost és az utakat.

Megteltek a halottasházak, Harkivot lövik az oroszok

Ukrajna második legnagyobb városa, a csaknem 1,5 millió lakosú Harkiv polgármestere bejelentette, hogy az orosz csapatok csütörtökön intenzív ágyúzásba kezdtek. „Hatalmas robbanások, az Oroszországi Föderáció dühödten lövi a várost” – fogalmazott a polgármester televíziós beszédében.

Hozzátette: mintegy 1 millió lakos továbbra is az északkelet-ukrajnai városban tartózkodik, félmillióan viszont már elmenekültek, főleg nők, gyerekek és idősek.

Az AFP francia hírügynökség arról számolt be, hogy egy ukrán kormányzati tisztségviselő szerint jelenleg több mint 1000 civil holttestét tárolják a kijevi régió halottasházaiban.

1020 civil holtteste, kizárólag civileké van a halottasházakban Kijev megye teljes területén – jelentette be Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka kisvárosban.

Az orosz csapatok március végi kivonulása óta a kijevi régióban több száz civil holttestét találták meg az ukrán hatóságok, akik a nyugati országokkal együtt háborús bűnök elkövetésével vádolják Oroszországot.

Putyin elrendelte, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt a mariupoli acélművet

Elrendelte a mariupoli Azovsztal acélmű tervezett ostromának leállítását csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására.
„Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk. Nem kell bemászni ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kúszni ezeken az ipari létesítményeken keresztül. Zárják le ezt az ipari övezetet, hogy egy légy sem juthasson át” – utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert tévékamrák előtt.
Az ostrom Putyin megindításának lemondását megelőzően Sojgu arról beszélt, hogy a gyár birtokbavételéhez még három-négy napra lesz szükség. Az elnök azt hangoztatta, hogy a létesítményt megostromolni „nem célszerű”.
Az Azovsztal megostromlásának lemondása mellett Putyin utasítást adott rá, hogy az üzem védőinek ismételten ajánlják fel a fegyverletétel lehetőségét, szavatolva számukra az életben maradást és a fogságban a vonatkozó konvenció szerinti emberséges bánásmódot. Putyin gratulált Sojgunak Mariupol „felszabadításához”, és elrendelte a harcokban érdemeket szerzett katonák kitüntetését.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy az Azovsztalban körülzárt „nacionalisták” semmiképp sem fogják megzavarni a békés élet újraindítását a „felszabadított” Mariupolban. Rámutatott, hogy még mindig megvan a lehetőségük a megadásra.
Az orosz védelmi tárca vezetője szerint egyébként az üzem területén több mint kétezer fegyveres tartózkodik, miután 1478-an közülük már megadták magukat. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveresek és a külföldi zsoldosok létszáma Mariupol bekerítésekor 8100 körüli lehetett. A Kommerszant az ostrom lemondásával kapcsolatban utalt rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Kijev nem fog tárgyalni Moszkvával, ha megölik a Mariupolban maradt ukrán katonákat.
Peszkov azt mondta, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott megállapodástervezetre. A szóvivő Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy ő még nem látta az orosz dokumentumot, értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök.
Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai rendezésről bármilyen szinten kész tárgyalásokat folytatni, de csak abban az esetben, ha a megbeszélések jól előkészítettek és érdemiek. Emlékeztetett rá, hogy a Törökország kezdeményezésére március 10-én létrejött orosz-ukrán-török külügyminiszteri találkozónak semmilyen gyakorlati folytatása nem lett.
Hozzáfűzte, hogy az orosz-ukrán tárgyalások gyakorlatilag mindennapos rendszerességgel folynak. Kifogásolta, hogy az ukrán tárgyalási pozíció nem következetes és hogy a megbeszéléseket Kijev agresszív retorikával kíséri.
Poliscsuk azt mondta, hogy az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” akkor ér véget, amikor minden a célja megvalósul. Ezek között sorolta fel a Donyec-medencei civilek védelmét, Ukrajna demilitarizálását és „nácitlanítását”, valamint annak a fenyegetésnek a megszűntetését, amely Ukrajna területének a NATO-országok általi birtokba vételéből ered. A diplomata azt mondta, hogy a művelet a tervek szerint halad.
Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által csütörtök délelőtt ismertetett hadijelentés szerint orosz és a luhanszki csapatok teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták az ukránok által megerősített Kremennaja falut. A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán az ukrán hadfelszerelés és élőerő összpontosulásának 20 területére mért csapást, a rakétaerők és a tüzérség egységei 1001 katonai célpontot támadtak, a légvédelem pedig 13 drónt lőtt le.
Konasenkov szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 511 drónt, 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 1046 tüzérségi löveget és aknavetőt, 254 föld-levegő rakétarendszert, 262 rakéta-sorozatvetőt, 2410 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, valamint 2259 speciális katonai járművet veszített.
Peszkov „lehetséges terrorcselekmény meghirdetésének” és elfogadhatatlannak minősítette Alekszej Danyilovnak, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának azt a kijelentését, hogy Ukrajna csapást fog mérni a Krími hídra, amint erre lehetősége nyílik. Hozzátette, hogy az ilyen stratégiai objektumok kiemelt védelemben részesülnek Oroszországban. A donyecki hatóságok közölték, hogy az orosz Nyomozó Bizottsággal (SZK) közösen jegyzőkönyvet vettek fel 26 civil haláláról, akiknek holttestére szerdán találtak rá a mariupoli 4. számú városi kórházban. A tájékoztatás értelmében az áldozatok amiatt vesztették életüket, mert az Azov ukrán nacionalista alakulat masszív tűz alá vette az épületet.

Lemondott a Lukoil elnöke

Vagit Alekperov idő előtt lemondott elnöki megbízatásáról és nem tartja meg igazgatótanácsi posztját sem a második legnagyobb orosz olajtársaságnál, a Lukoilnál – jelentette be a cég csütörtökön.

A 71 éves Alakperov lemondásának okát nem közölték. Alekperov szerepel a brit szankciós listán.
Vagit Alekperov nem irányító részvényes, március 31-én a Lukoil 3,12 százalékát birtokolta, az olajtársaságot 1993 óta vezette.
A Forbes magazin világ leggazdagabb embereit tartalmazó legfrissebb, április elején ismertetett éves listája szerint Alekperov vagyona március 11-i állapot szerint 10,5 milliárd dollár volt, egy év alatt 14,4 milliárd dollárral csökkent, elsősorban az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt elrendelt nyugati szankciók hatására. Emiatt a Forbes-listán szereplő orosz milliárdosok összvagyona több mint 260 milliárd dollárral csökkent.

Civileket szállító buszok hagyták el Mariupolt

Sikeresen elhagyta az ostromlott Mariupolt négy, civilekkel teli busz – mondta el Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtökön.
Az evakuálás a nap folyamán folytatódik.

Elemzők szerint az Azovi-tenger partján fekvő, a háború előtt négyszázezres lélekszámú kikötőváros hamarosan orosz kézre kerül. Mariupolt közel két hónapja ostromolja az orosz hadsereg. A város utolsó védői – Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint mintegy kétezren – több száz civillel együtt az Azovsztal vas- és acélműben sáncolták el magukat. Az oroszok szabad elvonulást ígértek azoknak, akik leteszik a fegyvert.

Mariupol stratégiai fontosságú az oroszok számára: elfoglalása lehetővé tenné a szárazföldi összeköttetést a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és az oroszbarát szakadár Donyec-medence között.

Eközben kilenc civil holttestére bukkantak szerdán a Kijev közelében fekvő Borogyankában. A holttesteken kínzás nyomai voltak láthatóak – állította a kijevi rendőrség csütörtökre virradóra.

Andrij Nebitov rendőrkapitány a Facebookon azt írta: a civilekkel az orosz megszállók végeztek.

Elmondta: az egyik gödörben két 35 éves férfit és egy 15 éves lányt, míg a másikban négy férfit és két nőt találtak.

Nebitov szerint az orosz hadsereg szándékosan lőtt az ellenállást nem tanúsító civilekre.

Az ukrán vezetés azt állítja, hogy Borogyankában az oroszok civileket mészároltak le, amikor márciusban megszállva tartották a város.

A szintén Kijev környékén található Bucsában több száz civil vesztette életét az orosz megszállás alatt. A csapatok három héttel ezelőtt vonultak ki a térségből. Az ukrán vezetés a Nyugattal együtt elítélte az orosz katonák által elkövetett, szerintük a háborús bűncselekmény fogalmát kimerítő vérengzést. Moszkva következetesen tagadja, hogy hadserege polgári személyeket vagy létesítményeket támadott volna.

Csütörtök reggel Kijevbe érkezett Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Mette Frederiksen dán kormányfő, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – jelentette be a madridi kormány.

Sánchez szerdán azt mondta: célja, hogy közvetítse az ukrán elnöknek az Európai Unió és Spanyolország “rendíthetetlen, egyértelmű elkötelezettségét” a béke mellett.

Harkivot bombázzák az oroszok

Harkiv polgármestere, Ihor Terehov jelentette be, hogy erősen bombázzák a városát az oroszok. Harkiv lakosságának 30 százaléka már elmenekült, körülbelül 1 millió ember maradt ott – írja a The Guardian.

Elégedetlenek az amerikaiak Joe Biden háborús intézkedéseivel

Az amerikaiak többsége úgy gondolja, hogy Joe Biden orosz–ukrán háborús konfliktusra adott válasza nem volt elég kemény. Az AP felmérése alapján az emberek többsége nem támogatja, hogy amerikai csapatok avatkozzanak be a háborúba.

A most nyilvánosságra került felmérés alapján a megkérdezettek 54 százaléka úgy gondolja, hogy Joe Biden „nem volt elég kemény”, és csak 36 százalékuk gondolja úgy, hogy a háborúra adott válasza helyes volt.

Az amerikaiaknak mindössze csak 32 százaléka gondolja, hogy az Egyesült Államoknak szerepet kellene vállalnia a konfliktusban, ami a múlt havi 40 százalékról 8 százalékos visszaesés, de valamivel magasabb, mint a februári 26 százalék.

Ami az orosz elnök felelősségét illeti, a többség, mintegy 57 százalék úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnök elkövetésére irányította csapatait, és csak hat százalékuk mondta azt, hogy nem, 36 százalékuk pedig nem volt biztos benne – írja az Index.

Az ukránok humanitárius folyosót kérnek az Azovsztal gyárhoz

Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk humanitárius folyosó nyitását kéri az oroszoktól a mariupoli acélgyárnál, hogy a civilek és a sebesült katonák elhagyhassák azt. Állítása szerint ezer civil és ötszáz sebesült katona lehet bent. Verescsuk a nemzetközi közösséget arra kérte, hogy összpontosítsák az erőfeszítéseiket az Azovsztalra, mert az most kulcsfontosságú a humanitárius munka szempontjából. (BBC)

Putyin elrendelte, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt a mariupoli acélművet

Elrendelte a mariupoli Azovsztal acélmű tervezett ostromának leállítását csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására. „Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk. Nem kell bemászni ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kúszni ezeken az ipari létesítményeken keresztül. Zárják le ezt az ipari övezetet, hogy egy légy sem juthasson át” – utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert.

Kormányhivatal: több mint 250 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szerdán

Szerdán 267, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – közölte csütörtökön honlapján Budapest Főváros Kormányhivatala.

Az éjszakát 70-en töltötték a létesítményben.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában – írták.

Az oroszok bejelentették, hogy elfoglalták Mariupolt az acélgyár kivételével, amit körbezárnak, de nem támadnak tovább

Az orosz védelmi miniszter bejelentése szerint elfoglalták Mariupolt, a „helyzet nyugodt”. Szergej Sojgu közölte, hogy több mint 142 ezer civilt kimenekítettek, csaknem 1500 ukrán katona feladta magát, és több mint 2000 tovább védi az Azovsztal acélipari gyárat.

Putyin gratulált a „sikeres felszabadításhoz”, közölte az Interfax orosz hírügynökség.

Szintén az Interfax szerint az Azovsztalt Putyin parancsára nem ostromolják tovább, de bekerítették, „hogy a légy se tudjon ki- és bejutni”.

Ezek egyelőre orosz állítások, máshonnan nem érkezett megerősítés vagy cáfolat – jegyzi meg a Telex.

Április 27-én tartanának népszavazást Herszon függetlenségéről

Március 3-án elsők között vették be az ukrán kikötővárost az oroszok, most itt tartanának először népszavazást a térség függetlenségéről. A korrespondent.net információi szerint április 27-én szerdán tartanának szavazást a függetlenségükről donyecki és luhanszki mintára.

A lap hozzáteszi, hogy az agresszort nem érdekli a helyiek akarata és az előre megrendezett választás eredményét is már tudni lehet.

A Herszoni Népköztársaságról szóló referendum szavazólapjait már el is kezdték nyomtatni a várostól nyolcvan kilométerre, Nova Kakhovkában.

Négy busszal evakuálták a lakosságot Mariupolból

Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes ma reggel a Telegramra posztolt, hogy megerősítse, „négy evakuációs busznak sikerült tegnap elhagynia Mariupolt a humanitárius folyosón keresztül”.

Elmondása szerint a buszokon utazók „az éjszakát Berdjanszkban töltötték, és most Vasziljevka felé tartanak. Mi Zaporizzsjában várjuk őket”.

Verescsuk elmondta, hogy ma 14 órakor ismét kísérletet tesznek arra, hogy az ostromlott városban felszállítsák az embereket az autóbuszokra. Figyelmeztetett, „a biztonsági helyzet nehéz”, és előfordulhat, hogy a terveket meg kell változtatni – írja a Guardianre hivatkozva az Index.

Az orosz erők előrenyomulnak Kramatorszk felé a brit védelmi minisztérium szerint

Az orosz erők Kramatorszk felé nyomulnak, miközben Putyin valószínűleg jelentős sikereket szeretne felmutatni a Győzelem Napi ünnepségek előtt – állítja a brit hírszerzés a Guardian forrásai szerint.

Oroszország valószínűleg jelentős sikereket kíván felmutatni az éves május 9-i Győzelem Napi ünnepségek előtt. Ez befolyásolhatja, hogy milyen gyorsan és erőteljesen próbálnak műveleteket végrehajtani az említett dátum előtt – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében.

Az orosz erők jelenleg a donbászi állomáshelyekről Kramatorszk felé nyomulnak előre, amelyet továbbra is folyamatos rakétatámadások érnek.

Az orosz légi tevékenység magas szintje továbbra is fennáll, mivel Oroszország arra törekszik, hogy szoros légi támogatást nyújtson a kelet-ukrajnai offenzívájához, hogy elnyomja és megsemmisítse az ukrán légvédelmi képességeket.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 21 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/8v54OEcrMa

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/iMDgTAQ9YV

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 21, 2022

Több mint 10 ezer menekült érkezett tegnap Magyarországra

Magyarország területére 2022. április 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5133 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5322 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 475 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. április 20-án 333 ember, köztük 147 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 21 ember, köztük 10 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Ukrajna szerint az oroszok kényszersorozni akarnak Herszonban

Az ukrán hadsereg – egyelőre máshonnan meg nem erősített – közlései szerint az oroszok erővel soroznának be helyieket a délkeleti Herszonban, leállítják a humanitárius támogatást a régióban, folytatják a hadműveletet Ukrajna keleti részén, hogy átvegyék az irányítást egész Luhanszk és Donyeck felett, Balakleja városában a helyi kórházakba viszik a sebesültjeiket a katonai kórházak helyett, ami azt mutathatja, sok az orosz sebesült a régióban.
Az ukrán haderő eközben az elmúlt 24 órában – szintén az ukránok közlése szerint – négy légi célpontot talált el, három drónt és egy cirkálórakétát, megsemmisített egy tankot, tíz páncélos járművet és két katonai járművet, egy tüzérségi löveget, két különleges mérnöki egységet, egy légvédelmi rakétarendszert és egy lőszerraktárt – idézi a BBC.

Kadirov szerint ma orosz kézre kerül az azovsztali acélgyár

Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint még ma orosz kézre kerül az azovsztali acélgyár.

„Még ma ebédidő előtt, vagy közvetlenül utána az orosz csapatok irányítása alá kerül Azovsztal” – mondta egy csütörtök kora reggeli hangüzenetben Kadirov – írja a The Guardian.

Ekkor érhet véget az orosz hadművelet

Az orosz hadművelet akkor ér véget, amikor a NATO felhagy az ukrán területekről Oroszország fenyegetésével – mondta Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium magas rangú tisztviselője a Tassz orosz állami hírügynökségnek.

„A különleges hadművelet akkor ér véget, ha teljesülnek a feladatok. Ezek között szerepel Donbász békés lakosságának védelme, Ukrajna demilitarizálása és nácítlanítása, valamint az ukrán területről az Oroszországot érő fenyegetések felszámolása a NATO-országok részéről” – mondta Poliscsuk. A diplomata hozzátette, a művelet „a tervek szerint fut”, és „minden célját el fogják érni”.

Ukrajna tárgyalásokat javasol Oroszországgal Mariupolban

Ukrajna készen áll arra, hogy diplomáciai úton megoldja Mariupol helyzetét és a civilek evakuálásának kérdését, és azt javasolta, hogy az ostromlott városban tartsanak egy „különleges tárgyalási fordulót” Oroszországgal. Mihajlo Podoljak ukrajnai tárgyaló és elnökhelyettes közölte: minden feltétel nélkül ülnének tárgyalóasztalhoz.

Mivel szerdán kudarcot vallott a civilek Mariupolból való evakuálására irányuló újabb kísérlet, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy „Mariupolban egyre romlik a helyzet”, több ezer katona és civil rekedt a városban.

Most két emberből álló ukrán delegáció indul Mariupolba, hogy a katonák és civilek kimentéséről tárgyaljanak, közölte Szvjatoszlav Palamar, az Azov ezred katonája szerdán egy videóüzenetben. A két ember David Arahamia parlamenti képviselő és Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó. Orosz részről szintén egy elnöki tanácsadó, Vlagyimir Megyinszkij, és egy képviselő, Leonid Szluckij megy tárgyalni.

Podoljak twittje szerint készek feltétel nélkül tárgyalóasztalhoz ülni. „Egy az eggyel. Kettő a kettővel. Hogy megmentsük a srácainkat, Azovot, katonákat, civileket, gyerekeket, az élőket és a sebesülteket. Mindenkit. Mert a mieink. Mert a szívemben vannak. Örökre”.

ISW: a keleti fronton és Mariupolban is előretörtek az oroszok

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők április 19-én kisebb előrelépést tettek a folyamatban lévő kelet-ukrajnai offenzívában, több kisvárost elfoglalva, és benyomultak a legfontosabb frontvárosokba, Rubizsnéba és Popasznába. Komoly légi- és tüzérségi támogatással hajtották végre a jelentős támadásokat, de folytatják a nagyobb offenzívához szükséges logisztikai és parancsnoki képességek kiépítését is. Területi sikereik ellenére az ISW úgy véli, az oroszok egyelőre nem értek el jelentős áttörést, és nem mutattak be semmilyen új képességet több sikeres, egyidejű előretörés végrehajtására. Az orosz erők viszont jelentős előrelépést tettek a mariupoli Azovsztal Acélgyárban megmaradt ukrán védőkkel szemben is és bejelentették a május 9-i győzelem napi felvonulás tervét a városban – jelezve, hogy az orosz erők legkésőbb addig a dátumig kihirdetik a győzelmet Mariupolban.

Főbb megállapítások:

• Oroszország kelet-ukrajnai offenzívája az elmúlt 24 órában kismértékben tovább erősödött, sikereket ért el, elfoglalva a legfontosabb frontvárosok, Rubizsne és Popaszna egy részét.
• Az ukrán erők kis számú szír vagy líbiai zsoldos jelenlétéről számoltak be Popasznában (Kelet-Ukrajna), valószínűleg egyéni újoncokról van szó, akik a Wagner-csoport égisze alatt harcolnak, nem pedig nagyobb egységekről.
• Az orosz erők fokozatosan előrenyomultak Mariupolban, és továbbra is feltételeket teremtettek ahhoz, hogy legkésőbb május 9-ig kihirdessék a győzelmet a városban.
• Az orosz erők kisebb előrelépéseket tettek Izjum környékén, de jelentős áttörést nem sikerült elérniük.

Az ISW szerint továbbra is az alábbi négy területen igyekeznek majd előrenyomulni és területeket foglalni az oroszok:

• Kelet-Ukrajna a központi csapásirány (Mariupol elfoglalása, Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalása);
• Harkiv és Izjum térsége (előrenyomulás délkelet felé, támogatva az orosz hadműveleteket Luhanszk megyében, a földi kommunikációs vonalak védelme az Izjum tengelyig)
• Déli tengely (Herszon védelme az ukrán ellentámadásokkal szemben);
• Szumi és Északkelet-Ukrajna (az ukrán erők lekötése).

Ukrajna tárgyalásokat javasol Oroszországgal Mariupolban

Ukrajna készen áll arra, hogy diplomáciai úton megoldja Mariupol helyzetét és a civilek evakuálásának kérdését, és azt javasolta, hogy az ostromlott városban tartsanak egy „különleges tárgyalási fordulót” Oroszországgal. Mihajlo Podoljak ukrajnai tárgyaló és elnökhelyettes közölte: minden feltétel nélkül ülnének tárgyalóasztalhoz.

Mivel szerdán kudarcot vallott a civilek Mariupolból való evakuálására irányuló újabb kísérlet, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy „Mariupolban egyre romlik a helyzet”, több ezer katona és civil rekedt a városban.

Joe Biden további katonai segélyt küld Ukrajnának

Egy, az AP-nek név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtök délelőtt beszédet fog tartani a Fehér Házban, amelyben részletezi terveit, hogy a kormányzat milyen további katonai segítséget nyújtson Ukrajnának.

Az új, várhatóan 800 millió dolláros csomag nehéztüzérséget és lőszereket tartalmaz majd az ukrán erők számára a kelet-ukrajnai Donbász régióért folytatott csatában.

934 település már felszabadult

Miközben a keleti fronton egyre intenzívebb harcok folynak, a felszabadult ukrajnai városokban lassan visszatér a normálishoz közeli élet. 934 település már felszabadult. Az ukrán rendőrség 435 településen kezdte újra a munkát. 431 településen kezdte meg működését az önkormányzat. 361 településen indult meg a humanitárius parancsnokságok munkája. Fokozatosan állítják helyre a közúti infrastruktúrát, a villany-, gáz- és vízellátást, újraindul az egészségügy és az oktatás.

A legnagyobb veszélyt a megszállók által telepített aknák, valamint a fel nem robbant lövedékek jelentik. Sok időbe, sok erőfeszítésbe kerül mindet semlegesíteni. Az ukrán elnök épp ezért azt kérte a felszabadult településekre visszatérőktől, hogy legyenek nagyon óvatosak. Ne lépjenek be a még nem ellenőrzött területre, és ne menjenek az erdőkbe – összegez az Origo.hu.

Zelenszkij: Ukrajna maximális sebességgel haladhat az EU-hoz való csatlakozás útján

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerda esti beszédében részleteket árult el arról, hogy miről tárgyalt a Kijevbe látogató Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Azt mondta, nagyon alapos megbeszélést folytattak Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatok számos aspektusáról. Szóba került, hogy az EU milyen konkrét lépeseket fog tenni Ukrajna megsegítésére, kezdve a védelmi és pénzügyi intézkedésektől az újabb szankciók kérdéséig. „A legfontosabb természetesen államunk védelme, valamint az összes állami struktúra és intézmény stabil működésének fenntartása” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a megbeszélés második fő témája az európai integráció felé való elmozdulás volt.

„A mai egy történelmi pillanat, amikor Ukrajna maximális sebességgel haladhat az EU-hoz való csatlakozás útján. Már bebizonyítottuk, hogy az ukrán állam és a közintézmények elég hatékonyan működnek, még a háború próbáját is kiállják. Már most annyit tettünk az európai szabadság védelméért, amennyit más nemzetek soha nem tettek” – mondta az ukrán elnök. A beszámolók szerint a tárgyalás harmadik fő témája a háború utáni újjáépítéséhez szükséges lépések előkészítése volt.

Zelenszkij kijelentette, hogy mindent megtesznek azért, hogy minden orosz katonát és parancsnokot, aki háborús bűnt követett el, bíróság elé állítsák. „A modern technológia lehetővé teszi, hogy sok részletet tisztázzunk. Minden vezetéknevet, minden lakcímet, minden bankszámlát – mindent meg fogunk találni” – mondta.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy az Európai Unió jelenleg egy hatodik szankciócsomagot készít elő. „Erről ma tárgyaltunk Charles Michellel. Azon dolgozunk, hogy ez valóban fájdalmas legyen az orosz katonai gépezet és az orosz állam egésze számára” – mondta Zelenszkij, aki szerint a következő ilyen csomagnak tartalmaznia kell a teljes olajembargót – összegez a Telex.

Charles Michel: az EU mindent megtesz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút

Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország által indított háborút, Vlagyimir Putyinnak nem fog sikerülni megosztani az európaiakat – jelentette ki szerdán Kijevben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ukrán elnökkel közös tartott sajtótájékoztatón, ahol Volodimir Zelenszkij prioritásnak nevezte Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Nincsenek egyedül, önökkel vagyunk és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy támogassuk önöket, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Charles Michel.

Az ukrán fővárosba látogató Michel elmondta, hogy „mély benyomást” tett rá a kezdetektől fogva Zelenszkij „személyes parancsnoksága” a február 24-i orosz lerohanás kezdete óta, amely az ukrán lakosság orosz haderőkkel szembeni bátorságáról tanúskodik.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „nem fog sikerülni sem lerombolnia Ukrajna szuverenitását, sem megosztani az Európai Uniót” – mondta Michel, aki üdvözölte, hogy a huszonhét tagállam képes közösen dönteni, egyhangúlag elfogadni az Oroszország elleni súlyos szankciók több hullámát.

A legfontosabb célnak nevezte annak az elérését, hogy a szankciók fájdalmasak legyenek Putyin rendszere számára, és megígérte, hogy rövidesen az orosz kőolaj- és földgázexportot veszik célba, ahogy azt Zelenszkij kérte.

„Nagyon keményen dolgozunk, hogy meg tudjuk hozni a szükséges döntéseket, hogy elérjük a közös célt” – mutatott rá Charles Michel, miközben az EU továbbra is függ az orosz szállításoktól. A politikus ugyanakkor úgy vélte, hogy rendkívül nehéz lesz megváltoztatni a Kreml viselkedését.

„Két eszközünk van: az Ukrajnának nyújtott támogatás és a szankciók. Ezeket az eszközöket kell felhasználnunk, hogy bizonyosak legyünk abban, hogy Ukrajna nyeri meg a háborút”. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozása „prioritás” az állam az és ukrán nép ereje szempontjából.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy a fegyverszállítások miatt szorosabbá váltak a kapcsolatok a Nyugattal. „Az Ukrajnának szánt katonai felszerelések érkezésének az időpontja egyre világosabb” – mondta az ukrán elnök, aki ismételten felszólította az uniót az orosz kőolaj- és földgázexport elleni szankciókra.

Szerdán Charles Michel elutazott a Kijev melletti Borogyankára, ahol az ukrán hatóságok szerint az orosz csapatok polgári személyeket „mészároltak le”. Az uniós vezető elítélte a Moszkva által elkövetett háborús bűnöket.

Ugyancsak szerdán Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője közleményben jelentette be, hogy Kijevbe és Moszkvába is el kíván utazni António Guterres. Dujarric közölte: kedden adták át a leveleket Oroszország és Ukrajna állandó ENSZ-képviseletének, amelyben a főtitkár kéri Vlagyimir Putyin orosz, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy fogadja őt Moszkvában, illetve Kijevben.

A főtitkár közölte: a nagy veszély és súlyos helyzet miatt meg szeretné vitatni azokat a sürgős lépéseket, amelyekkel békét lehet teremteni Ukrajnában, valamint biztosítani a többoldalú kapcsolatok jövőjét az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alapján – áll a közleményben.

Kreml: Moszkva egyértelműen megfogalmazott megállapodástervezetet adott át Kijevnek

Oroszország átadott Ukrajnának egy egyértelmű megfogalmazású megállapodástervezetet, és várja a választ – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

„Dokumentumtervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ” – mondta Peszkov.

A szóvivő azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, és nem mutat hajlandóságot a tárgyalási folyamat intenzívebbé tételére.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török hivatali partnerével, Mevlüt Cavusogluval folytatott szerdai telefonosbeszélgetésén azt mondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások kimenetele teljes mértékben attól függ, hogy Kijev kész-e figyelembe venni Moszkva jogos követeléseit.

A török kezdeményezésre történt kapcsolatfelvétel során a felek megvitatták az ukrajnai háború során a „terepen”, különösen Mariupol környékén kialakult helyzetet és a közös, a két diplomáciai és katonai tárca közreműködésével megteendő, lehetséges lépésekről a civilek, köztük a külföldiek biztonságának garantálása érdekében. Cavusoglu az orosz külügyminisztérium szerint köszönetet mondott azért, hogy az orosz fegyveres erők különleges egységei túszokat szabadítottak ki Mariupol egyik mecsetéből.

A Rosszija 1 orosz állami televízió beszámolója szerint a mariupoli Azovsztal fémmű területén körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok szerdán sem éltek a számukra az orosz védelmi minisztérium által felkínált fegyverletételi lehetőséggel. A fegyvernyugvás viszont ismét több tucatnyi, a létesítmény környékén megbújt civil kimenekítését tette lehetővé.

Alekszandr Ben Cvi moszkvai izraeli nagykövetnek azt a bejelentését kommentálva, miszerint Jeruzsálem kész lenne helyszínéül szolgálni Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges találkozójának, Peszkov azt mondta, hogy az izraeli fél nem először fejezte ki készségét a csúcs megrendezésére. Hozzátette, hogy Moszkva többször is elmagyarázta, hogy egy ilyen találkozót minek kell megelőznie.

A Kreml korábban egy jóváhagyott megállapodáshoz kötötte Putyin és Zelenszkij tárgyalóasztalhoz ülésének lehetőségét.

Fiatalokkal a Kremlben megtartott szerdai találkozóján Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország el fogja érni az élet normalizálódását és a békét a Donyec-medencében. Megismételte, hogy a – nyolc éve tartó – „Donyec-medencei tragédia” „kényszerítette ki”, hogy Oroszország elindította az elnök által „különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen.

A TASZSZ orosz hírügynökség a Luganszkinformcenterre hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán fegyveres erők kivonulnak a Rubizsne, Szeverodonyeck és Liszicsanszk alkotta háromszögből. Ivan Filiponyenko, a luhanszki „népi milícia” szóvivője kijelentette, hogy Zolote városból helikopterrel evakuáltak egy ukrán tábornokot és a városi közigazgatásban dolgozókat.

Ramazan Kadirov csecsenföldi vezetője szerda este közölte, hogy az orosz erők átvették az ellenőrzést Rubizsnében. Kadirov a nap folyamán korábban Kamjana és Sztara Kaszjanka bevételéről számolt be.

Az Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által szerda este ismertetett hadijelentés szerint az orosz légierő 73 ukrán katonai létesítményre mért csapást a Donyec-medencében. Azt is elmondta, hogy nagy pontosságú rakéták csapást mértek 12 ukrán katonai létesítményre, köztük az két irányítási pontra, és több mint 150 „nacionalistát” öltek meg.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 498 drónt, 254 légvédelmi rakétarendszert, 2397 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 261 rakéta-sorozatvetőt, 1038 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2244 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán harmadik alkalommal hozott nyilvánosságra az ukrán veszteségeket tartalmazó listát. A felsorolás a tárca szerint ezúttal az ukrán nemzeti gárda 4. hadműveleti dandárjából meghalt vagy megsebesült katonák adatait tartalmazza.

Dmitrij Petrov, az orosz belügyminisztérium szélsőséges szervezetek elleni főigazgatóságának helyettes vezetője egy szerdai moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy a menekültek között olyan személyek is megpróbálnak Oroszországba bejutni, akik részvevői voltak az ukrajnai harcoknak. Mint mondta, esetükben a hatóságok „a hatályos jogszabályoknak megfelelő eljárási döntéseket hoznak”.

Így álltak a frontok szerdán

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szerdai hadi térképét mutatjuk először!