Az orosz-ukrán háború 56. napja – FRISSÜL

Immár ötvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Németország év végéig fokozatosan le akarja állítani az orosz kőolajimportot

Németország az év végéig fokozatosan leállítja az orosz kőolajimportot – jelentette ki szerdán Annalena Baerbock német külügyminiszter. „Németország teljesen fel fogja adni az orosz energiaimportot” – mondta Baerbock. Nyárra a felére csökkentjük az olajimportot, az év végére pedig nullára. Majd a gáz következik, egy közös európai menetrendben, mert az Európai Unió ereje a közös fellépésben van – tette hozzá.

A balti országok külügyminisztereivel tartott rigai sajtótájékoztatón Baerbock megismételte, hogy Németország a nyár végéig fokozatosan megszünteti az orosz szénimportot. A gázimportot hosszabb idő alatt fogják fokozatosan megszüntetni – tette hozzá a zöldpárti politikus.

A német gazdasági minisztérium szóvivője a CNN-nek azt mondta, a lépés része annak a tervnek, hogy Németország teljesen függetlenedjen az orosz energiaimporttól. Április elején Olaf Scholz kancellár azt mondta, szerinte Németország képes lesz még az idén véget vetni a kőolajimportnak, de hozzátette, hogy az orosz gázról való „leszokás” hosszabb időbe fog telni.

Pentagon: az orosz rakétateszt nem jelentett fenyegetést az USA-ra és szövetségeseikre

John Kirby, a Pentagon szóvivője azt mondta, az amerikai kormány nem ítélte úgy, hogy Oroszországág szerdai interkontinentális ballisztikus rakétatesztje fenyegetést jelentene az Egyesült Államokra és szövetségeseikre. „Az ilyen tesztelés rutinszerű, és nem volt meglepetés” – mondta Kirby.

A CNN két amerikai tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi értesítési megállapodások révén tudott arról, hogy Oroszország rakétatesztre készül. „Az Egyesült Államok tudott a kilövési ablakról, és nyomon követte a rakétát, nem aggódtak miatta”- mondták a tisztviselők. Mind Oroszország, mind az Egyesült Államok egy nemzetközi megállapodás értelmében értesítik a többi nemzetet az ilyen tesztekről, hogy elkerüljék az esetleges incidenseket. „Az USA úgy értékeli, hogy ez a rakéta még nem üzemképes, mivel nincs rendszeresítve az orosz rakétaegységeknél” – mondták a források.

Nem indulhatnak az orosz és fehérorosz játékosok az idei wimbledoni nyílt teniszbajnokságon

A füves pályás Grand Slam-torna szervezői szerdai közleményükben jelentették be, hogy Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja miatt döntöttek így.

Az ilyen indokolatlan és példátlan katonai agresszió körülményei között elfogadhatatlan lenne, ha az orosz rezsim bármilyen előnyt kovácsolna orosz vagy fehérorosz játékosok részvételéből a bajnokságon – olvasható az All England Club és a szervezőbizottság közös kommünikéjében, amely hozzáteszi, ha a háború tekintetében júniusig komoly változás lenne, akkor mérlegelni fogják a helyzetet.

A szervezők indoklása szerint alaposan megvizsgálták a lehetséges intézkedéseket, amelyeket az Egyesült Királyság kormányának útmutatásai alapján meg lehetne tenni. Tekintettel azonban a viadal kiemeltségére és annak fontosságára, hogy a sportot ne használhassák az orosz rezsim népszerűsítésére, úgy érezték, nem volt más lehetőség.

A viadalról így olyan teniszezők hiányoznak majd a mezőnyből, mint a világranglistán második Danyiil Medvegyev vagy nyolcadik Andrej Rubljov, illetve a nőknél Anasztaszija Pavljucsenkova (15.).

A háború kitörése után a sportág nemzetközi szervezetei eltiltották az orosz és fehérorosz válogatottakat a nemzetközi versenysorozatoktól, a játékosok azonban egyénileg részt vehetnek a tornákon, igaz, országuk zászlaját nem használhatják. Az idei wimbledoni tornát június 27. és július 10. között rendezik.

Zelenszkij: Ukrajna elengedi az orosz foglyokat a Mariupolból való biztonságos kijutásért cserébe

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma délután beszédet mondott Charles Michel, az Európai Tanács elnökének látogatását követően – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök megerősítette, hogy kész elengedni az orosz hadifoglyokat azért cserébe, hogy a civilek és az ukrán csapatok biztonságosan kijussanak Mariupolból.

A becslések szerint mintegy 100 000 ember maradt az ostromlott déli városban. Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy a város helyzete egyre csak romlik, és úgy tudják több százan sebesültek meg, akik nem jutnak orvosi ellátáshoz.

Eddig több mint 5 millióan menekültek el a háború elől az ENSZ szerint

Az ENSZ menekültügyi ügynökség friss adatai szerint eddig összesen 5,03 millióan hagyták el Ukrajnát a háború miatt. További hétmillió ember pedig az országhatáron belül kényszerült elhagyni az otthonát. Az Ukrajnából elmenekültek többsége Lengyelországba ment, de sokan menekültek Szlovákiába, Romániába, Magyarországra és Moldovába is – tudatta az ENSZ.

A luhanszki régió 80 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll, állítja a terület ukrán katonai kormányzója

Szerhij Haidai, Luhanszk megye katonai vezetője azt mondta a CNN-nek, hogy jelenleg a régió 80 százalékát ellenőrzik az oroszok. Hozzátette, ha Ukrajna nem tanúsít ellenállást, akkor „Oroszország biztosan nem fog megállni, és tovább fog nyomulni”.

A tisztviselő szerint az orosz hadsereg széles frontvonalon harcol, míg az ukrán hadsereg városokban vett fel védelmi állásokat. „Megpróbálják bekeríteni a csapatainkat, sok csúnya dolog folyik ott… de eddig nem jártak sikerrel. Jól haladunk a felszerelésük megsemmisítésével”.

Haidai azt is mondta, hogy nagyon súlyos a helyzet a régióban. „Luhanszk egész területét lövik, nincs biztonságos város. Azt látjuk, hogy az orosz hadsereg nyomul előre bármi áron, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Ez már a második hónap, hogy az emberek lényegében a föld alatt élnek.”

Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a háború esetleges végét, Haidai azt mondta, valószínű, hogy egy politikai megállapodás révén megszűnhetnek az ellenségeskedések. Viszont úgy gondolja, nehéz bízni az oroszokban: „Állandóan hazudnak. Mindenki tudja, hogy az oroszokkal kötött megállapodás annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtatják.”

Új interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt Oroszország

Először végeztek tesztindítást a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtérről – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

??Today at 15:12 Moscow time, Sarmat, land-based intercontinental ballistic missile, was successfully launched from a silo at the Plesetsk state testing cosmodrome in Arkhangelsk Region. pic.twitter.com/xLsAUIDdIX

— Минобороны России (@mod_russia) April 20, 2022

A tájékoztatás szerint a silóból indított rakéta az indítás összes célját teljesítette, a tervezett értékeket a repülés minden szakaszában megerősítették, tesztblokkok pedig elérték a célterületet a Kamcsatka-félszigeten lévő Kura gyakorlótéren. Az orosz védelmi tárca szerint a Szarmat a világ legnagyobb hatóerejű és legnagyobb hatótávolságú rakétája.

A minisztérium közölte, hogy a Krasznojarszki területen lévő Uzsur rakétakomplexumban már folynak az előkészületek a fő rakétaezrednek az új rakétarendszerrel való átfegyverzésére. A fejlesztés alatt álló Szarmat rakétarendszer a Vojevoda helyét veszi át.

Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált a hadseregnek az új interkontinentális ballisztikus rakéta sikeres tesztjéhez. A fegyver szerinte a legjobb taktikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és képes legyőzni minden modern rakétavédelmi eszközt.

„A világon nincsenek és még sokáig nem is lesznek analógjai. Ez a valóban egyedülálló fegyver erősíteni fogja fegyveres erőink harci potenciálját, megbízhatóan biztosítja Oroszország biztonságát a külső fenyegetésekkel szemben, és elgondolkodtatja azokat, akik a féktelen és agresszív retorika hevében megpróbálják fenyegetni hazánkat” – hangoztatta.

Putyin szerint a Szarmatot kizárólag orosz gyártmányú egységekből és alkatrészekből építették meg, ami leegyszerűsíti a belföldi sorozatgyártását és felgyorsítja a rendszerbe állítását.

A Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta 10 vagy több robbanótöltettel szerelhető fel az amerikai kongresszusi kutatószolgálat szerint. Az új fegyver évek alatt fejlesztés alatt állt, ezért a tesztindítása nem okozott meglepetést a Nyugat számára, de különös hangsúlyt adott neki, hogy rendkívüli geopolitikai feszültség idején történt, amikor Oroszország háborút visel Ukrajnában.

Mariupol ukrán katonai parancsnoka levélben kéri Ferenc pápa segítségét a civilek kimentéséhez

A mariupoli ukrán erők parancsnoka Ferenc pápához írt levelében a katolikus egyház vezetőjének segítségét kérte a városban rekedt emberek kimentéséhez – jelentette az amerikai Katolikus Hírügynökség, amelynek központja a coloradói Denverben van.

Az amerikai portál beszámolója szerint Szerhij Volina ukrán őrnagy, aki a 36-os számú katonai egységet vezeti a Mariupolban zajló, orosz erők elleni harcokban, levelében a civilek kimentéséhez kért segítséget, akik a város ostroma miatt 50 napja csak korlátozottan férnek hozzá vízhez és élelmiszerhez.

„Valószínűleg már sok mindent láttál az életedben. De biztos vagyok benne, hogy nem találkoztál még olyan dolgokkal, amelyek most Mariupolt érik. Mert így néz ki a földi pokol” – fogalmazott az ukrán őrnagy a tegeződő levélben, az ukrajnai Vallási Információs Szolgálat angol nyelvű fordítása szerint. „Nincs rá időm, hogy leírjam az összes borzalmat, amivel itt minden nap szembesülök. A gyárban felállított bunkerekben nők gyermekekkel és csecsemőkkel húzzák meg magukat. Éhesek és fáznak. (…) A sérültek napról napra halnak meg, mert nincs se orvosság, se víz, se élelem” – olvasható a levélben.

Volina őrnagy – aki egyébként nem katolikus, hanem ortodox keresztény – levelében úgy fogalmaz: azért fordul egyenesen a pápához, „mert eljött az idő, amikor az imádkozás már nem elég”. „Fedd fel a valóságot a világ számára, evakuáld az embereket és mentsd meg az életüket a Sátán kezei közül, aki fel akar égetni itt mindent, ami él” – szólította fel levelében az őrnagy Ferenc pápát.

A délkelet-ukrajnai kikötővárost március elseje óta bombázzák, s Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint 100 ezer ember rekedt Mariupolban. António Guterres ENSZ-főtitkár is aggodalmát fejezte ki hétfői nyilatkozatában a Mariupolban „folyamatosan fennálló, megdöbbentő humanitárius válsághelyzet miatt”. A város elleni orosz offenzíva a múlt héten erősödött, miután Ukrajna miniszterelnöke kijelentette, hogy az ukrán hadierők figyelmen kívül hagyják az oroszok felhívását a megadásra. Az ukrán katonák „a végsőkig harcolni fognak” – jelentette ki Denisz Smihal kormányfő.

Az orosz hadsereg szerdán újfent felajánlotta a mariupoli vas- és acélműben rekedt ukrán csapatoknak, hogy adják meg magukat, biztonságot és orvosi ellátást ígérve a fegyverletételért cserében.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdán délután is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 20 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/3G5g6gI6k7

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/njroAK8M85

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 20, 2022

Amerikai tisztviselők szerint egyelőre nem járt jelentős területszerzéssel az új orosz offenzíva

Az Egyesült Államok úgy értékeli, eddig nem tudott jelentős területeket szerezni az orosz hadsereg az új offenzívájuk során, írja magas rangú tisztségviselőkre hivatkozva a CNN.

Láttak néhány új, „szondázó” támadásnak tűnő hadműveletet az orosz erők részéről, amik az ukrán védelmet tesztelik, ismerte el az egyik tisztviselő. A frontvonalak azonban továbbra is statikusak, egyelőre nagyobb területek nem cseréltek gazdát.

Egy kongresszusi forrás szerint az elkövetkező harcokra egy új, 800 millió dolláros fegyverszállítmány a tüzérségi támogatásra, különösen 155 mm-es tarackok és lőszerek küldésére fog összpontosítani. Az Egyesült Államok számos NATO-szövetségest kért fel, hogy ők is járuljanak hozzá tüzérséggel a csomaghoz.

Újabb öngyilkos drónokat kap Ukrajna

Ukrajna újabb öngyilkos drónokat kapott a Switchblade amerikai cégtől – jelentette az ukrán védelmi minisztérium.

A cég tájékoztatása szerint az Egyesült Államok kormánya által Ukrajnának szállított harceszközökön felül száz Quantix Recon drónt fognak biztosítani.

Német külügyminiszter: a háború csak ukrán győzelemmel zárulhat

A bucsai mészárlás egyértelművé tette, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúnak csak az ukránok győzelme vethet véget – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter Rigában lett kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján szerdán.

Leszögezte: Németország kész közép- és hosszú távon is katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, legyen szó három hónapról vagy három évről. Hozzátette: Berlin egymilliárd eurót bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy Ukrajna összetettebb fegyverrendszereket szerezzen be, amelyeket aztán hosszú távon használhat, és Németország kész biztosítani az ezek működtetéséhez szükséges képzést.

Baerbock megjegyezte: Berlin több katonai szállítmányt – egyebek között Stingereket és páncéltörő rakétákat – küldött már Ukrajnába, amelyekről nem beszélt nyilvánosan. Aláhúzta: mindezek még nem teszik Németországot a háborúban részt vevő féllé.

A német diplomácia vezetője elmondta: Németország számára a páncélozott járművek szállítása sem tabu, még ha a belpolitikai vitákból néha úgy is tűnik. A berlini kormány beleegyezett az ilyen szállítmányokba – mutatott rá.

Hozzátette: Németország emellett megegyezett NATO- és G7-partnereivel arról, hogy ha valamelyikük képes gyorsan szovjet típusú fegyvert szállítani Ukrajnának, az Németországtól kap utánpótlást cserébe.

Edgars Rinkevics lett külügyminiszter bejelentette: az Európai Unió új intézkedéseken dolgozik, amelyek célja annak megakadályozása, hogy Moszkva meg tudja kerülni a nemzetközi szankciókat.

Oroszország eltörli az uniós állampolgárok vízumkedvezményeit

Megszavazta az orosz parlament alsóháza szerdán a legtöbb európai állam, köztük az uniós tagországok állampolgárai számára biztosított vízumkedvezmények eltörléséről szóló törvényjavaslatot.

A dokumentum vízumkötelezettséget vezet be az EU-tagállamok, Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárai számára. Emellett megszűnnek a hivatalos delegációk, a nemzeti és regionális kormányok és parlamentek, az alkotmánybíróságok és legfelsőbb bíróságok tagjai, valamint az említett országok újságírói számára biztosított vízumkedvezmények is.

Az orosz kormány által kezdeményezett törvényjavaslat első hat cikke hatályon kívül helyezi a felsorolt országokkal kötött nemzetközi szerződéseknek a diplomata-útlevelekre és vízumokra vonatkozó rendeleteit, „barátságtalan cselekményekre válaszul meghozandó sürgős intézkedések szükségességére” hivatkozva. A hetedik cikk értelmében a kedvezmények visszaállításáról az orosz elnök dönt. A törvény a hivatalos kihirdetésének napján lép hatályba.

Jevgenyij Ivanov külügyminiszter-helyettes az alsóházban bejelentette, hogy Oroszország szigorítani fogja a „barátságtalan” országokból érkező újságírókra vonatkozó beutazási szabályokat is, válaszul arra, hogy az EU és a hozzá csatlakozott országok megnehezítették az Oroszországi Föderációból érkező üzletemberek számára a vízum beszerzését. A diplomata szerint Moszkva aszimmetrikus választ ad.

Ivanov közölte, hogy a „barátságtalan” országokból érkező újságírók egyszeri belépésre jogosító vízumot kapnak majd, és a vízumdíj is emelkedik.

Bloomberg: néhány Kreml-bennfentes katasztrofális hibának tartja Putyin háborúját

A Bloomberg nevük elhallgatását kérő, magas rangú forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Moszkva befolyásos embereinek egy „kicsi, de egyre növekvő” csoportja kérdőjelezi meg Vlagyimir Putyin döntését az ukrajnai invázió elindításáról.

Ezek a bennfentesek „katasztrofális hibának” tekintik a háborút, és attól tartanak, a nemzetközi elszigeteltség és a nyugati szankciók évekre visszavetik az ország fejlődését. Ennek ellenére esélytelennek látják, hogy Putyin a közeljövőben irányt változtatna, mert mind az elit, mind a lakosság körében széles népszerűségnek örvend a háború.

Néhányan kifejtették aggodalmukat, hogy az orosz elnök esetleg harcászati atomfegyvert vetne be Ukrajnában. Korábban a CIA és Zelenszkij is figyelmeztetett ugyanerre, ahogy azonban Rácz András biztonságpolitikai szakértő a Telexnek elmondta, nem valószínű, hogy Putyin ehhez folyamodna, kedden pedig az oroszok is állították, hogy nem tervezik atomfegyver bevetését – összegez a Telex.

Csaknem huszonegyezer katonát veszthettek eddig az oroszok

Az ukrán védelmi minisztérium is közzé tette az eddigi orosz veszteségekről szóló aktuális listát. Azt írták, hogy az oroszok 20 900 katonája esett el, ezek mellett még vesztettek többek közt 815 tankot és 2087 páncélozott szállítójárművet, 171 repülőt és 150 helikoptert, 391 löveget, 136 föld-föld és 67 föld-levegő alapú rakétarendszert.

Information on Russian invasion

Losses of the Russian armed forces in Ukraine, April 20 pic.twitter.com/LGI2LMUsfg

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) April 20, 2022

Kreml: Moszkva egyértelműen megfogalmazott megállapodástervezetet adott át Kijevnek

Oroszország átadott Ukrajnának egy egyértelmű megfogalmazású megállapodástervezetet, és várja a választ – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

„Dokumentumtervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ” – mondta Peszkov.

A szóvivő azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, és nem mutat hajlandóságot a tárgyalási folyamat intenzívebbé tételére.

Alekszandr Ben Cvi moszkvai izraeli nagykövetnek azt a bejelentését kommentálva, miszerint Jeruzsálem kész lenne helyszínéül szolgálni Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges találkozójának, Peszkov azt mondta, hogy az izraeli fél nem először fejezte ki készségét a csúcs megrendezésére. Hozzátette, hogy Moszkva többször is elmagyarázta, hogy egy ilyen találkozót minek kell megelőznie.

A Kreml korábban egy jóváhagyott megállapodáshoz kötötte Putyin és Zelenszkij tárgyalóasztalhoz ülésének lehetőségét.

Fiatalokkal a Kremlben megtartott szerdai találkozóján Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország el fogja érni az élet normalizálódását és a békét a Donyec-medencében. Megismételte, hogy a – nyolc éve tartó – „Donyec-medencei tragédia” „kényszerítette ki”, hogy Oroszország elindította az elnök által „különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen.

A TASZSZ orosz hírügynökség a Luganszkinformcenterre hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán fegyveres erők kivonulnak a Rubizsne, Szeverodonyeck és Liszicsanszk alkotta háromszögből. Ivan Filiponyenko, a luhanszki „népi milícia” szóvivője kijelentette, hogy Zolote városból helikopterrel evakuáltak egy ukrán tábornokot és a városi közigazgatásban dolgozókat.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán harmadik alkalommal hozott nyilvánosságra az ukrán veszteségeket tartalmazó listát. A felsorolás a tárca szerint ezúttal az ukrán nemzeti gárda 4. hadműveleti dandárjából meghalt vagy megsebesült katonák adatait tartalmazza.

Dmitrij Petrov, az orosz belügyminisztérium szélsőséges szervezetek elleni főigazgatóságának helyettes vezetője egy szerdai moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy a menekültek között olyan személyek is megpróbálnak Oroszországba bejutni, akik részvevői voltak az ukrajnai harcoknak. Mint mondta, esetükben a hatóságok „a hatályos jogszabályoknak megfelelő eljárási döntéseket hoznak”.

Amerikai védelmi szóvivő: Ukrajna repülőgépeket és alkatrészeket kapott Nyugatról

Ukrajna harci repülőgépeket és alkatrészeket kapott az Oroszország elleni háborúhoz – jelentette be John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva Washingtonban helyi idő szerint kedden este.

„Ukrajnának most több vadászgépe van, mint két héttel ezelőtt” – fogalmazott Kirby, de nem közölt további részleteket arról, honnan érkeztek a repülők.

Korábban a nyugati szövetségesek közül többen nehézfegyverek szállítását jelentették be az orosz támadás alatt álló Ukrajnának: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia még több tüzérségi eszközt küld, Kanadából – mint Justin Trudeau miniszterelnök bejelentette – nehéztüzérségi eszközöket is szállítanak, továbbá Hollandia és Belgium is küld fegyvereket.

Németország még vonakodik állást foglalni a kérdésben, bár Olaf Scholz kancellár a nyugati állam- és kormányfőkkel kedden tartott videokonferencia után bejelentette, e témában folytatják az egyeztetéseket. Hangsúlyozta, hogy a német ipar közvetlen fegyverszállításait finanszírozná a kormány, de a nehézfegyverekkel kapcsolatban kerülte a konkrét kijelentéseket. „Megkértük a német fegyveripart, hogy közölje velünk, milyen anyagokat tud szállítani a közeljövőben” – mondta a kancellár Berlinben. „Ukrajna most elfogadott egy válogatást erről a listáról, és mi biztosítjuk számára a megvásárlásához szükséges pénzt”. Mint korábban, ez magában foglalja a páncéltörő fegyvereket, a légvédelmi eszközöket, a lőszereket „és mindazt, amire tüzérségi bevetés során szükség lehet”.

Ukrajna elégtelennek minősítette Scholz bejelentését. A német kancellár kijelentéseit „nagy csalódottsággal és keserűséggel” vették tudomásul Kijevben – mondta Andrij Melnyk berlini ukrán nagykövet a dpa hírügynökségnek. „
Érthetetlen az a tézis, hogy a Bundeswehr már nem tudna semmit sem szállítani Ukrajnának” – vélekedett. Elmondta, hogy a 400 német Marder páncélozott harcjárműből például százat csak kiképzésre és oktatásra használnak, és azonnal átadhatók lennének Ukrajnának. Hozzátette, hogy a 800 Fuchs páncélozott csapatszállító harcjármű nagy része szintén nincs használatban.

„Felszólítjuk a német kormányt, hogy ebben a kulcsfontosságú kérdésben nyílt kártyákkal játsszon, és ne kerülgesse a forró kását” – mondta Melnyk. „Minden további szükségtelen késedelem újabb életekbe kerül” – hangoztatta.

Eközben az Egyesült Államok már elkezdte egy újabb katonai segélycsomag összeállítását is Ukrajna számára, a múlt héten elindított 800 millió dolláros csomaggal nagyjából megegyező nagyságrendben. Az új csomaggal együtt az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély a háború kezdete, február óta jóval több mint hárommilliárd dollárra emelkedne.

A harcok „kezdenek tüzérségi konfliktussá átalakulni” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni képviselőknek. A britek hajók ellen bevethető rakéták küldésének a lehetőségét is vizsgálják. Johnson jelezte, hogy egyebek között Brimstone levegő-föld rakétáról van szó: a szárazföldi és tengeri célpontok ellen egyaránt bevethető, célját önállóan megkereső páncéltörő rakétákat általában repülőgépekről szokták indítani.

Száz, Mistral típusú légvédelmi rakétát kap Ukrajna

Száz „Mistral” típusú légvédelmi rakétát küld Norvégia Ukrajnának – írta a Kyev Independent. A francia gyártmányú föld-levegő rakétákat a norvégok már nem használják, de most is modern légvédelmi eszköznek számít.

⚡️Norway sends 100 air defense systems to Ukraine.

Norwegian Defense Minister Bjørn Arild Gram said his country had donated French-made Mistral short-range missile systems to Ukraine, which are no longer used by Norway’s military but are still modern and effective weapons.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 20, 2022

Állítólag 20 ezer, arab országból érkezett zsoldos harcol az oroszok oldalán

Az oroszok mindent bevetnek, hogy harcedzett csoportokkal egészítsék ki szárazföldi erőiket, amelyek jelenleg Ukrajna keleti részében indítottak átfogó támadást. A Guardian értesülése szerint a mintegy 20 ezer fegyverest főként Szíriában és Líbiában szerződtette a kétes hírű Wagner-csoport. A zsoldosok – katonai rangjuktól és harctéri tapasztalatuktól függően – 600 és 3000 dollár közötti összeget kapnak havonta. A Wagner, amely biztonsági szolgálatként aposztrofálja magát, de lényegében orosz érdekek külföldi érvényesítéséhez alkalmaz fegyvereseket, állítólag már az összes emberét átdobta Líbiából Ukrajnába.

A zsoldosokat kézifegyverekkel szerelték fel, nehéztüzérség és páncélozott szállítójárművek nélkül, és tulajdonképpen az orosz gyalogságot erősítik az előrenyomuláskor – írja az Index.

Orosz külügyi szóvivő: Moszkva figyelmeztette Helsinkit és Svédországot a NATO-csatlakozás következményeire

Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Rosszija-24 tévécsatornának nyilatkozva.

„Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések” – mondta Zaharova.

„Mi minden figyelmeztetést megtettünk – mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül. Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész” – tette hozzá.

A szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett szerda délelőtti hadijelentés szerint az orosz légierő gépei 73 ukrán katonai célpontra, a rakétaerők és a tüzérség egységei pedig 1053 katonai infrastrukturális létesítményre mértek csapást kedd éjszaka. A légvédelem hat drónt és két Tocska-U harcászati rakétát lőtt le.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 496 drónt, 253 légvédelmi rakétarendszert, 2388 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1029 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2232 különleges katonai járművet veszítettek.

A donyecki „népi milícia” szerdai tájékoztatása szerint öt ukrán katonai egység hagyta el a mariupoli Azovsztal fémmű területét és tette le a fegyvert. A Telegramon megjelent közlemény szerint a megadás lehetőségéről az üzem területén szétszórt röplapokból szereztek tudomást. Az Izvesztyija című lap szerint a létesítményre kedden agitációs anyagot tartalmazó lövedékeket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerdán, közép-európai idő szerint 13 órától ismét humanitárius folyosót nyit, hogy az Azovsztalban körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok megadhassák magukat. Orosz tudósítások szerint Kijev nem adott engedélyt a kapitulációra, a nacionalista fegyveresek pedig halállal fenyegették meg vagy agyonlőtték, aki le akarta tenni a fegyvert.

Kormányhivatal: csaknem 400 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton kedden

Kedden 361, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 107-en töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal szerdán a honlapján.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Charles Michel Kijevbe utazott

Kijevbe érkezett szerdán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke – erről ő maga számolt be a Twitteren.

Az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő tanács elnöke közölte: Kijevben, „a szabad és demokratikus Európa szívében” tesz látogatást.

A közösségi oldalon közzétett üzenet mellett Charles Michel fotót is közölt, amely szerint az ukrán főváros egyik vasútállomására érkezett meg a reggeli órákban. A vezető uniós tisztségviselőt Olga Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes köszöntötte.

Charles Michel heti munkaprogramjában nem szerepel a kijevi utazás. Információk szerint a biztonsági okok miatt előre be nem jelentett látogatás keretében a tanácsi elnök a háború sújtotta ukrán főváros megtekintése mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat megbeszélést.

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta több állam- és kormányfő mellett az Európai Unió intézményeinek vezetői közül is többen ellátogattak már Kijevbe. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke április elsején, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő április 8-án utazott az ukrán fővárosba.

ORFK: több mint tizenkétezren érkeztek kedden Ukrajnából

Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5482 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 6756-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 798 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.

Az ukrajnai háború elől kedden 520 ember, köztük 171 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tudatták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Megállapodtak az ukránok és az oroszok, humanitárius folyosó nyílik Mariupolnál

Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk szerda reggel Facebookon közölte, hogy előzetes megállapodást kötöttek egymással a felek, így délután 2-től megkezdődhet a nők, gyerekek és idősek kimentése a városból. Verescsuk tájékoztatása szerint az evakuálás a Mariupol-Manhush-Bergyanszk-Tokmak-Orehov-Zaporizzsje útvonalon zajlik majd, de a rendkívül nehéz helyzet miatt elképzelhető, hogy lesznek változások a tervekhez képest. Nem sokkal korábban egyébként Vadim Bojcsenko, a város polgármestere azt közölte, hogy 6000 civilt terveznek kimenteni a városból szerdán, és hozzátette, hogy még 100 ezer civil tartózkodhat itt.

Kárpátalja már több mint 47 ezer menekült ukrán gyermeket fogadott be

A háború kezdete óta Kárpátaljára összesen 47 449 belső menekült gyerek érkezett – számolt be a Kárpátalja.

Ebből 426 gyermekotthonban tartózkodik, 164 gyereket gyámoknál és befogadócsaládoknál helyeztek el, 142 pedig szülői felügyelet nélkül érkezett a régióba.

Reménykedünk abban, hogy elfelejtik a háború szörnyűségeit, melyet át kellett élniük – nyilatkozta Szvitlana Jakimelina, a kárpátaljai megyei katonai adminisztráció gyermekvédelmi osztályának vezetője.

ISW: a jelek szerint kapkodnak az oroszok

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az oroszok Ukrajna elleni inváziójának újabb szakasza április 19-én megkezdődött. Az orosz erők intenzív tüzérségi és légi bombázásokat hajtottak végre számos területen a frontvonal mentén Izjum környékétől Mikolajivig, de viszonylag kevés szárazföldi támadó hadműveletet indítottak.

Az elemzők szerint az oroszok nem alakították ki tökéletesen a feltételeket egy nagyszabású offenzív hadművelethez. Nem volt elég idejük a kijevi csatából kivont erőket újjáépíteni, és megfelelően felkészíteni egy új keleti offenzívára, ami gondot jelenthet számukra. Hozzáteszik, az orosz erők a jelek szerint az ukrán csapatok széles körének bekerítését próbálják végrehajtani Izjumtól délkeletre és Donyeck városától északra, illetve Popasznától nyugatra nyomulva, Szeverodonyecktől északra is.

Kiemelik, hogy az ukrán erők továbbra is védik a mariupoli Azovsztal komplexum egyes részeit, de az orosz tisztviselők és a média gyülekeznek a városban és annak közelében, valószínűleg arra készülve, hogy az elkövetkező napokban győzelmet hirdetnek, függetlenül attól, hogy a harcok folytatódnak-e vagy sem…

Főbb megállapítások:

• A hírek szerint megkezdődött az orosz offenzíva következő szakasza Ukrajna keleti részén, nagyrészt tüzérségi és légi bombázásokkal, amelyek néhány kisebb léptékű szárazföldi offenzívát támogattak.
• Orosz tisztviselők és az orosz média valószínűleg a következő napokban készülnek kihirdetni a győzelmet Mariupolban, valószínűleg még azelőtt, hogy az ukrán erők az Azovsztal létesítményben teljes vereséget szenvednének.
• Az oroszok megkísérelhetik az ukrán erők egyetlen széles bekerítését Izjumtól Donyeck városáig, vagy egy sor kisebb bekerítést ezen az íven belül. Túl korai lenne értékelni a tervezett orosz manővertervet.
• Az orosz hadműveletek továbbra is kapkodva zajlanak, mintha Vlagyimir Putyin elnök önkényes dátumot tűzött volna ki, ameddig sikerrel kell járniuk. Lehet, hogy Putyin úgy döntött, hogy a győzelem napján, május 9-én bejelenti az orosz sikert és a hadművelet befejezését. Az orosz erők sietsége veszélyeztetheti hadműveleteik sikerét.

Az ISW szerint továbbra is az alábbi négy területen igyekeznek majd előrenyomulni és területeket foglalni az oroszok:

• Kelet-Ukrajna a központi csapásirány (Mariupol elfoglalása, Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalása);
• Harkiv és Izjum térsége;
• Déli tengely (Herszon, Mikolajiv környéke);
• Szumi és Északkelet-Ukrajna.

Tüzérséget és újabb oroszellenes szankciókat ígért a Nyugat Ukrajnának

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada vezetői azt ígérték, hogy újabb – elsősorban tüzérségi – fegyvereket küldenek Ukrajnának a donbaszi offenzíva miatt.

Joe BIden amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, valamint Justin Trudeau kanadai elnök erről egy online videókonferencián egyeztettek, ez után jelentették be a döntést. A három vezető közül Joe Biden kedden New Hampshire-ben erősítette meg, hogy valóban tüzérségi harceszközöket küldenek Ukrajnának.

Boris Johnson eközben azt mondta brit törvényhozók előtt a háborúról, hogy „ez egy tüzérségi konfliktus lesz, [az ukránoknak] több segítségre lesz szükségük a tüzérség esetében, amelyet meg fogunk adni nekik”. Justin Trudeau mindeközben annyit árult el, hogy nehéztüzérségi eszközöket is küldenek majd Ukrajnának.

A Reuters hírügynökség mindeközben fehér házi forrásokból értesült arról, hogy az amerikai elnök a napokban jelenthet be egy újabb fegyveres támogatási programot, amely nagyságrendileg a korábbi, 800 millió dollár értékű segítségnyújtáshoz lesz hasonló. Ezzel együtt az Egyesült Államok által február óta nyújtott katonai segítség értéke várhatóan meghaladja majd a 3 milliárd dollárt.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pedig kedd este közölte: a fegyveres segítség mellett az Egyesült Államok egy újabb, Moszkva ellen bevezetendő szankciós csomagot készít elő.

Helyreállt a kapcsolat a csernobili atomerőművel

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) arról számolt be, hogy helyreállt a közvetlen kapcsolat a csernobili atomerőmű és a bécsi székhelyű szervezet között – írja a BBC. A szervezet még március 10-én szakította meg a kapcsolatot az erőművel az orosz invázió miatt. A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi szerint hamarosan egy szakértői csapat indul, hogy a helyszínen felmérje az erőmű állapotát.

Mint ismert, az orosz katonák öt hétig tartották kézben a létesítményt, mielőtt március 31-én kivonultak volna az egykor katasztrófa sújtotta erőműből.

BRFK: több mint ötszáz menekültet fogadtak a fővárosban

Az ukrajnai háború elől kedden 520 ember, köztük 171 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – olvasható a Police.hu oldalán.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Német kancellár: a NATO nem avatkozik be közvetlenül az ukrajnai háborúba

Vlagyimir Putyin orosz elnök „viseli a felelősséget” az Ukrajnában elkövetett „háborús bűnökért” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár keddi sajtótájékoztatóján, amelyet a Joe Biden amerikai elnökkel és más európai politikusokkal együtt tartott videókonferencia után rendeztek.

„Az orosz invázió a nemzetközi jog kirívó megsértése” és a több ezer civil halála Ukrajnában „háborús bűncselekmény, amelyért az orosz elnök viseli a felelősséget” – jelentette ki a német kancellár.

Olaf Scholz egyúttal kifejezte fájdalmát az áldozatok halála miatt, és „nagy haragját” az orosz elnök iránt és „az értelmetlen háború” miatt. Elmondta, hogy az amerikai elnökkel és európai kollégáival folytatott videótanácskozáson mindenki „teljes szolidaritását és támogatását fejezte ki” Ukrajnának.

A német kancellár kiemelte, hogy fontos feladat a háború más országokra történő átterjedésének megakadályozása. Ugyanakkor megismételte, hogy a NATO „nem avatkozik be közvetlenül a háborúba”.

Ismét a megadást ajánlotta a Mariupolban körülzárt ukrán erőknek az orosz hadsereg

Ismét a megadást ajánlotta az orosz védelmi minisztérium a mariupoli Azovsztal vas- és acélműben körbezárt ukrán erőknek, és biztonságot ígért, feltételül szabva, hogy szerdán közép-európai idő szerint 13 órától szüntessék be a harcot és tegyék le a fegyvert.

„Az Oroszországi Föderáció vezetése garantálja az élet, a teljes biztonság és a szakszerű orvosi ellátás biztosítását mindazoknak, akik letették a fegyvert” – közölte kedd éjjel Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője
Kijelentette, hogy ukrán fegyveres egységek tagjainak és külföldi zsoldosoknak „kivétel nélkül” fegyver és lőszer nélkül kell kivonulniuk moszkvai idő szerint 14 órától (közép-európai idő szerint 13 órától) az üzem területéről.
Orosz hírügynökségek a donyecki „népi milíciára” hivatkozva kedd éjjel arról számoltak be, hogy a nap folyamán Mariupolban 120 civil jött elő „a gyár bejárata környéki pincékből”. Alekszej Nyikinorov, a donyecki „népköztársaság” vezetőjének kabinetfőnöke a Pervij Kanal tévécsatornán azt mondta, hogy magából az Azovsztal üzemből a humanitárius folyosókon keresztül kedden senki sem távozott.
Mizincev tábornok közölte, hogy az üzemből kedden három humanitárius folyosót nyitottak meg azon ukrán katonák és nacionalista fegyveresek számára, akik önként letették a fegyvert. A kivonulás biztosítása érdekében az Azovsztaltól visszavont orosz és a donyecki erőknél teljes fegyvernyugvást rendeltek el.
A tábornok leszögezte: az orosz hadsereg nevében garantálja mindenki életét, aki leteszi a fegyver, és ígéretet tett a hadifoglyokkal szembeni bánásmódról szóló genfi egyezmények betartására is. Mizincev elmondta, hogy a garanciákat az ukrán féllel Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesen keresztül közölték. A kivonulókat mindhárom evakuálási útvonal végén 30 autóbuszból és 10 mentőautóból álló gépkocsioszlop várta.
A luhanszki „népi milícia” a Telegram-csatornáján kedd éjjel közölte, hogy erői a Donyec-medencei támadó művelet részeként ellenőrzésük alá vonták Kreminna várost. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője már korábban bejelentette, hogy blokád alá vették a település északi és Metolkine keleti külterületét Szjevjerodonyeck és Liszicsanszk közelében.

Mariupol védői: „Utolsó napjainkkal, ha nem óráinkkal nézünk szembe”

A Mariupolban harcoló ukrán tengerészgyalogosok egyik parancsnoka azt mondta, hogy katonái „talán az utolsó napjainkkal, ha nem óráikkal néznek szembe”, és a Facebook-fiókján szerdán kora reggel közzétett videoüzenetben kért segítséget.

„Tízszeres túlerővel állunk szemben” – mondta Szerhij Volina, a 36. tengerészgyalogos ezred parancsnoka az Azovsztal gyárból, kérve a világ vezetőit, hogy segítsenek számukra kijutni az ostromlott területről. „Csak egy objektumot védünk – az Azovsztal üzemet –, ahol a katonákon kívül civilek is áldozatul estek ennek a háborúnak” – tette hozzá. Közölte, hogy nem adják fel a harcot, küzdenek a végsőkig.

Volyna, who has fought in Mariupol since the start of the Russian invasion, gave a rare glimpse into the lives of the soldiers and hundreds of civilians, sheltering inside the steel plant that has caught the world’s attention as the fall of the city looms. https://t.co/XD1eaPEshM pic.twitter.com/EwgNR0cSoX

— The Washington Post (@washingtonpost) April 19, 2022

Oroszország új ultimátumot intézett a mariupoli védőkhöz

Az orosz védelmi minisztérium új ultimátumot adott az ostromlott Mariupol kikötővárosban rekedt ukrán harcosoknak. Azt közölték, hogy humanitárius folyosót nyitottak az Azovsztal erőműből „az ukrán katonák és a nacionalista alakulatok fegyvereseinek kivonulására”, hogy „önként tegyék le a fegyvert”, valamint evakuálják a civileket.

„2022. április 19-én (moszkvai idő szerint) 22:00-ig senki sem használta a megadott folyosót” – tette hozzá a minisztérium.

Oroszország bejelentette, hogy április 20-án, szerdán (moszkvai idő szerint) 14 órától ismét lehetőséget kínál Ukrajnának, hogy „feladja a harcot és letegye a fegyvert”.

Zelenszkij: Az orosz hadsereg örökre beírja magát a történelembe mint a világ talán legbarbárabb hadserege

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telex által szemlézett kedd esti beszédében azt mondta, jelentősen megnőtt az orosz csapatok tűzereje Harkiv irányában, ahogy a Donbaszban és Dnyipro környékén is. „Mariupolban a helyzet változatlanul a lehető legsúlyosabb. Az orosz hadsereg akadályozza a humanitárius folyosók megszervezésére és embereink megmentésére irányuló erőfeszítéseket. A megszállók megpróbálják végrehajtani a helyi lakosok deportálását. Több tízezer mariupoli lakos sorsa ismeretlen, akiket korábban orosz ellenőrzés alatt álló területre telepítettek át. Sajnos nem kapunk választ Oroszország részéről a csereajánlatra, ami megmenthetné Mariupol civil lakosságát és védőit” – mondta Zelenszkij.

„Ebben a háborúban az orosz hadsereg örökre beírja magát a történelembe, mint a világ talán legbarbárabb és legembertelenebb hadserege. A civilek tudatos gyilkolása, a lakónegyedek és a polgári infrastruktúra lerombolása, mindenféle fegyverek használata, beleértve a nemzetközi egyezmények által tiltott fegyvereket is, az orosz hadsereg kézjegye”

– mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint az oroszoknak az 55 napja tartó háborúban senkit sem sikerült maguk mellé állítaniuk, kivéve néhány kitaszítottat. „A helyzet teljesen világos: minden régiójában támogatják az ukrán nemzeti egységet, támogatják államiságunkat. Hálás vagyok az ideiglenesen megszállt városok, ideiglenesen megszállt települések – Herszon, Kahovka, Melitopol és minden más településünk – minden lakójának ezért a világos álláspontért. Nincs együttműködés a megszállókkal és kollaboránsokkal. Minél elvhűbbek vagyunk, annál hamarabb tér vissza a normális élet” – jelentette ki.

Zelenszkij megemlítette, hogy beszélt az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel. Mint mondta, főként Ukrajna védelmi, pénzügyi és humanitárius szükségleteiről volt szó. „Felgyorsítjuk az eljárásokat, hogy Ukrajna a lehető leggyorsabban haladhasson előre az európai integrációban” – mondta az ukrán elnök.

Német kancellár: Putyiné a felelősség az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért

Vlagyimir Putyin orosz elnök „viseli a felelősséget” az Ukrajnában elkövetett „háborús bűnökért” – jelentette Olaf Scholz a Joe Biden amerikai elnökkel és európai politikusokkal tartott videókonferencia után, berlini sajtótájékoztatóján.

Az orosz invázió a nemzetközi jog kirívó megsértése – jelentette ki a német kancellár.

A német kancellár szerint fontos feladat a háború más országokra történő átterjedésének megakadályozása. Ugyanakkor a NATO „nem avatkozik be közvetlenül a háborúba”.

Berlin mostanáig elutasította, hogy az ukrán elnök követelésére nehézfegyverzetet küldjön Ukrajnába, és Németországból eddig kizárólag védekezésre alkalmas fegyvereket szállítottak.

A német kormány múlt pénteken jelentette be, hogy több mint egymilliárd eurós katonai segélyt biztosít Ukrajnának. Scholz tankelhárító fegyvereket, légvédelmi felszereléseket, lőszereket említett mint lehetséges fegyverszállítmányokat, hangsúlyozva, hogy a Bundeswehr tartalékai végesek – írja az MTI.

Kína figyelmezteti az EU-t, a háború elhúzódása az Európai Unió felbomlásához vezethet

A kínai állami média figyelmeztette az EU-t, hogy az elhúzódó ukrajnai háború az Unió felbomlásához vezethet. „Készen áll-e Európa egy 10 évig tartó háborúra a saját kontinensén?” – érvelt az államilag ellenőrzött Global Times vezércikke, utalva Zelenszkij elnök kijelentésére, miszerint a háború akár évekig is eltarthat.

„Képzeljük el, mi történne Európával: egy vérben fürdő évtizeddé válna.”

Kína vádolta Washingtont és a NATO-t: meghosszabbítják a konfliktust azzal, hogy gazdasági és katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, és „arra buzdítják Ukrajnát, hogy 10 évig tartó háborút vívjon”.

A hírportál hozzátette, „Európa egy háborúba keveredve teljesen elveszíti biztonsági önállóságát, és teljesen az USA-ra fog támaszkodni.”

Egy 10 éves energia-, élelmiszer-, menekült- és inflációs válsággal kell majd szembenéznie. Társadalmi zavarok fognak felszínre törni. A EU akár meg is szakadhat a kérdésben.

Sir Richard Barrons: Szégyen, de a NATO nem áll készen az Oroszország elleni háborúra

Sir Richard Barrons tábornok, a brit fegyveres erők korábbi parancsnoka szerint a NATO nem áll készen a konfliktusra Oroszországgal szemben.

A fő ok, amiért el akarjuk kerülni a háborút Oroszország és a NATO között, az az, hogy a NATO erre nem áll készen. És ezt szégyellnünk kell – mondta Sir Richard Barrons, aki szerint az oroszok egész Ukrajnát akarták elfoglalni a kezdetekben, ám mostanra a Kelet-Ukrajnáért folytatott harc lett számukra az elsődleges.

A brit hírszerzés szerint környezeti, logisztikai és technikai kihívások is hátráltatják az orosz előrenyomulást

A brit hírszerzés legfrissebb, kedd este közzétett jelentésének legfőbb megállapításai:

• Tovább fokozódott az orosz ágyúzás a donbaszi térségben, ugyanakkor az ukránok számos előrenyomulási kísérletet visszavertek.
• Az oroszok előrehaladási képességét nemcsak a motivált ukrán fegyveres erők ellenállása, hanem környezeti, logisztikai és technikai kihívások is hátráltatják.
• Az, hogy Mariupolban még mindig nem tudták teljesen felszámolni az ellenállást, és hogy a válogatás nélküli támadásaik a helyi civil lakosságot is sújtják, azt jelzi, hogy továbbra sem tudják olyan gyorsan elérni céljaikat, mint ahogyan azt szeretnék.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/U0gwg8S3av

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/wfg5Koailk

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 19, 2022

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium keddi hadi térképét mutatjuk először!