Az orosz-ukrán háború 55. napja – FRISSÜL

Immár ötvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Titkos NATO-jelentés: május 9-ig mindenképpen győzni akarnak az oroszok

Minden eszközzel ki akarja csikarni a győzelmet az ukrajnai orosz csapatok nemrég kinevezett főparancsnoka, Alekszandr Dvornyikov tábornok május 9-ig, a szovjet-orosz világháborús Győzelem napjáig. Erre figyelmeztetnek a nyugati titkosszolgálatok egy bizalmas NATO-jelentésben, amely a Business Insider című üzleti-politikai hírportál birtokába került.

A dokumentum szerint Dvornyikov tábornok „nagy valószínűséggel aránytalanul nagy erő” bevetését tervezi a háborús műveleti célok elérése érdekében.

A német Focus Online beszámolója szerint a dokumentumból az is kiderül, hogy az orosz vezérkar „valószínűleg gyorsan és határozottan, minden rendelkezésére álló eszközt felhasználva” kívánja elérni a a célkitűzéseket, méghozzá azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai orosz győzelmet be tudja jelenteni a Győzelem napján szokásos ünnepi beszédében.

Május 9-ét minden évben a náci Németország feletti győzelem napjaként ünneplik Oroszországban, és Putyin elnöksége alatt az egyik legfontosabb ünneppé vált. Moszkvában ezen a napon nagyszabású katonai felvonulásokat tartanak, és Putyin elnök személyesen köszönti a még életben lévő világháborús veteránokat.

⚡️ BBC: Russia changes its military command.

According to an unnamed Western official, Gen. Alexander Dvornikov, who has experience in Syria, will lead the army amid Kremlin's desire to reach “some kind of success” before May 9, when the country celebrates the victory in WWII. pic.twitter.com/O78htRBBgp

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2022

Ellenzi az orosz gázembargót a német EON energetikai konszern vezérigazgatója

Az orosz földgázzal szembeni embargó ellen emelt szót a német EON energetikai konszern vezérigazgatója, Leonhard Birnbaum a Handelsblatt keddi számában megjelent interjúban.

„Nemcsak Németországot sújtaná súlyosan ez a lépés, hanem Európának is hatalmas problémát jelentene” – mondta Birnbaum. Az EON vezérigazgatója helytelennek tartja azt a megközelítést, hogy csak Németország szempontjából vizsgálják a gázembargó lehetséges hatásait.

Számos tanulmány, amely a földgázbojkott lehetséges következményeivel foglalkozik, csak Németországra összpontosít – emeli ki a Handelsblattban megjelent interjú.

„Szlovákia teljes mértékben az orosz gáztól függ, és olyan országok, mint Csehország vagy Ausztria, ma már földgázszükséglete nagy részét Oroszországból fedezi” – fogalmaz az EON vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a kérdést ezért nem lenne szabad csakis nemzeti szinten vizsgálni. „Elvégre európai földgázhiányról van szó, és ezért lenne szükség európai szinten összehangolt vészhelyzeti tervekre is”.

Sok más uniós ország földgázszükségletének fedezésében is jelentős arányt képvisel az orosz import – fogalmazott Birnbaum. „Ha azt gondoljuk, hogy úgy tudjuk biztosítani a német ellátást, hogy nem gondoskodunk együtt a többi államról is, az szétszakítja az EU-t. Nem szabad ezt nemzeti ügyként kezelnünk” – figyelmeztetett.

Birnbaum emellett a gázár nagymértékű emelkedésének a veszélyére is felhívta a figyelmet.

Egyrészt már a vezetékes gázról a cseppfolyós földgázra (LNG) történő átállás is megemeli a gázárakat, ráadásul még a szénalapú villamosenergia is drágul a széndioxid-felár miatt. Már most is jóval magasabbak az árak, amelyet az EON kénytelen áthárítani az ügyfeleire – mondta.

Birnbaum támogatását fejezte ki a német kormánynak az embargó elutasítása mellett, „helyesnek és felelősségteljesnek” nevezve azt. Szerinte Németország három éven belül függetlenedhet az orosz energiától: „Ha gyorsabbak leszünk, az jó, de biztosan nem három hónapról van szó” – fogalmazott.

Rengeteg aknát hagy hátra az orosz hadsereg

A BBC azt írja, hogy ugyan az orosz hadsereg kivonult Csernyihiv környékéről, rengeteg taposóakna hátráltatja a mezőgazdasági munkálatok megkezdését a régióban.

A gazdáknak egyelőre meg van tiltva, hogy a földekre menjenek, amíg a helyzetet az illetékes szervek nem oldották meg. Oroszország és Ukrajna felel a világ búzaexportjának 30 százalékát, míg Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-olaj exportőrének számít.

Látványos drónfelvétel, óriási füst száll fel a mariupoli acélgyárból

Hatalmas füst szállt fel a nap folyamán az Azovsztal acálgyár területén Mariupolban. Az eseményről egy látványos felvétel is előkerült – mutatja be az Origo.hu. A területen véres, elkeseredett harcokat folytatnak a megmaradt ukrán erők a támadó oroszokkal szemben.

Lavrov: új szakasz kezdődik a „különleges hadműveletben”

Kezdődik az ukrajnai „különleges hadművelet” következő szakasza, amelynek célja a délkelet-ukrajnai szakadár entitások „teljes felszabadítása” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az India Today televíziónak nyilatkozva.

„A kelet-ukrajnai hadművelet célja, ahogy azt már a legelején bejelentették, a donyecki és luhanszki köztársaság teljes felszabadítása. Ez a művelet folytatódni fog, kezdődik a művelet következő szakasza, és úgy gondolom, hogy ez fontos pillanat lesz” – nyilatkozott Lavrov.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a védelmi minisztérium illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mit értett Lavrov a Donyec-medence védelmére irányuló „különleges hadművelet” új szakasza alatt.

Ugyancsak a katonai tárcához hárította át az érdeklődést azzal kapcsolatban is, hogy mi történt az elsüllyedt Moszkva cirkálóval. Hasonlóképpen tett az indiai tévécsatornának nyilatkozó orosz külügyminiszter is.

Lavrov ugyanakkor azt ígérte, hogy Oroszország ki fogja deríteni az igazságot az ukrajnai Bucsában történt civilgyilkosságokkal kapcsolatban. Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és más nyugati országokat, hogy „elveszítik az érdeklődésüket” a saját szempontjukból előnyösként indult médiakampányok iránt, amint olyan tények merülnek fel, amelyek megkérdőjelezik ezek hitelességét.

Kifogásolta, hogy az igazságot szerinte nem tárták fel sem Alekszandr Litvinyenko 2006-ban Londonban történt megmérgezése, sem a malajziai utasszállítónak a Donyec-medencében 2014-ben történt lelövése, sem pedig a Szergej és Julija Szkripal ellen 2018-ban, vagy az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ellen 2020-ban megkísérelt merénylet ügyében.

Nehezményezte, hogy Oroszországot, amely „ragaszkodik az igazság kiderítéséhez”, az ezen ügyekben folytatott nyomozásból kizárták. Lavrov megismételte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában sem nukleáris fegyvert bevetni, sem rendszerváltást végrehajtani Ukrajnában. Mint mondta, az ukránoknak maguknak kell eldönteniük, hogyan éljenek.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a Nyugat szerinte felhasználta Oroszországgal szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amikor arra bátorította, hogy vegye semmibe az ukrajnai rendezésről megkötött minszki megállapodások végrehajtását. Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij szavait nem lehet komolyan mérlegelni, mert az ukrán vezető folyamatosan változtatja az álláspontját.

Hangot adott álláspontjának, miszerint nem lehet eltűrni, hogy nyugati országok úgy gondolják, mindent megtehetnek, mert senki sem tiltakozott az afganisztáni, szíriai és iraki célpontok kegyetlen bombázásáért, most pedig ruszofóbiára bátorítják a kijevi kormányt.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén azt hangoztatta: a Nyugat a növekvő fegyverszállítmányokkal arra akarja provokálni Kijevet, hogy „az utolsó ukránig harcoljon”. Sojgu szerint az orosz fegyveres erők következetesen végrehajtják a donyecki és luhanszki „népköztársaság” felszabadításának tervét, a katonák pedig személyes bátorságot és hősiességet tanúsítanak a harci feladatok végrehajtásakor.

A hadseregtábornok azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is megbízhatóan szavatolja polgárai biztonságát és az elmúlt hónapok eseményei világosan megmutatják, mennyire fontos a hadsereg továbbfejlesztése.

Kilátásba helyezte, hogy az orosz fegyveres erők bevezetik majd a hadviselés új módjait annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjanak a katonai küzdelem modern feltételeihez. Mint mondta, a védelmi tárca cselekvési terve a hadsereg és a haditengerészet további fejlesztését és korszerű eszközökkel történő felszerelését célozza.

Sojgu elmondta, hogy a fejlett kommunikációs rendszereknek köszönhetően töredékére csökkent a Kalibr és Kinzsal rakéták célmegjelölésének átadási ideje. Bejelentette, hogy az év végéig újabb Merigyian-M távközlési műholdat bocsátanak fel az orbitális kommunikációs konstelláció fenntartása érdekében.

A második, korszerűsített ilyen eszközt idén márciusban állították pályára, ennek működése több, mint 3 millió négyzetkilométeres területen biztosítja a stabil kommunikációt az Északi-sarkvidéken.

A védelmi tárca vezetője bejelentette, hogy 2022-re másfélszeresére nő az Északi Flotta parti erőinek harci potenciálja, a flotta számára összefüggő radarmezőt hoznak létre és növelik a légvédelmi rakétarendszerek képességeit is.

Ígéret tett a 14. hadtest fokozatos növelésére. Mint mondta, az Északi Flotta, amely idén több, mint félezer modern fegyvert kap, kiterjeszti hajóinak jelenlétét a világtenger különböző régióiban.

A tárcavezető szerint a sarkvidék katonai infrastruktúrájának korszerűsítésére vonatkozó tavalyi terv 108 százalékban teljesült, és ennek értelmében 117 épület készült el. 2022-ben a régióban 28 létesítményen terveznek dolgozni.

Sojgu a tanácskozáson arra is emlékeztetett: kedden volt a 239. évfordulója annak, hogy II. Katalin cárnő a Krímet Kubany és Tamany régió mellett, „lakóinak kérésére” felvette az orosz birodalomba.

A csecsen vezető szerint az oroszok még kedden elfoglalják a mariupoli acélgyárat

Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök csapatai még kedden elfoglalják a mariupoli Azovstal acélgyárat.

A Mindenható segítségével ma teljesen átvesszük az Azovstal uralmát – mondta kedden Ramzan Kadirov.

Volt moszkvai brit nagykövet: nem zárható ki, hogy Putyin atomfegyvert fog bevetni

Sir Tony Brenton volt oroszországi brit nagykövet szerint az ukrajnai háború döntő szakaszba lépett, és nem zárható ki teljesen, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket is bevet, írta meg a Sky News.

A Sky műsorvezetőjének, Kay Burley-nek nyilatkozva a diplomata azt mondta, hogy az orosz erők sikerrel járhatnak a Donbász régióban, ami „óriási előny lenne a tárgyalásokon”, vagy „ismét Kijevre támadhatnának”.

Vlagyimir Putyin elnökkel kapcsolatos korábbi tapasztalatait felidézve azt mondta: „Úgy emlékszem rá, mint egy nagyon jó képességű, céltudatos, nem túl kedves vezetőre, akit az a vágy vezérel, hogy Oroszországot újra naggyá tegye. Szívesen vállalt kockázatot, de előtte mindent nagyon alaposan kiszámított. Az a Putyin, akivel most szemben állunk, már egy másik ember. Hatalmas kockázatot vállalt ezzel a háborúval.”

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden délután is kiadta friss, aktualizált térképét az ukrajnai hadműveletekről. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/E7aqjRglN6

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/vQiQKDzP83

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 19, 2022

Közel 500 kilométeres frontvonal mentén támadnak az oroszok

A BBC szerint az orosz hadsereg egy 480 kilométeres frontvonalon kezdte meg támadásait Kelet-Ukrajnában egy nagyszabású offenzíva részeként, amit az ukrán kormány a „háború új szakaszaként” jellemez.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy teljes ellenőrzést szerezzenek a Donyec-medence felett.

Az orosz hadsereg megpróbálta áttörni Ukrajna védelmét szinte a teljes frontvonal mentén, közölte a vezérkar egy közleményben, de eddig csak két területen – a keleti Kreminna városán és egy másik településen – sikerült áthatolniuk, mondta Szerhij Haidai, a luhanszki régió katonai kormányzója.

Öt civil meghalt Harkivban az orosz támadásokban

Oroszország megtámadta a kelet-ukrajnai Harkivot, melynek következtében öt civil meghalt. Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzója azt mondta, a támadásban legalább 17 civil megsebesült.

Brojne zgrade su u plamenu. Rusija negira da cilja civile ? #Russia #Ukraine #Harkiv https://t.co/l1IAXZZaEt

— Radio Sarajevo (@radiosarajevo) April 18, 2022

Kreminna lehet az első város, ami elesett az oroszok offenzívájában

A Reuters jelentése szerint elfoglalták az orosz csapatok a Luhanszk megye határán fekvő Kreminnát, írja a Guardian. Az ukrán csapatok három napnyi harc után adták fel a várost, mondta a megye katonai kormányzója, Szerhij Haidai.

„Kreminnát birtokba vették az orkok [oroszok – a szerző]. Betörtek a városba. A védőinknek vissza kellett vonulniuk. Új pozíciókat vettek fel, és folytatni fogják a harcot az orosz hadsereg ellen” – mondta Haidai, hozzátéve, hogy „lehetetlen” belátni a civil áldozatok számát. „A hivatalos statisztika szerint 200 halottról tudunk, de a valóságban sokkal többen vannak”.

Kreminna volt az első város, ahol utcai harcok törtek ki az oroszok offenzívájában – és ha igaz a hír, ez lenne az első város, amelyet a frissen indított hadműveletben sikeresen el is foglaltak a csapataikkal.

Az ukrán vezetés szerint Oroszország „kivéreztetése” az egyetlen esély a győzelemre

A háború gyors befejezésének egyetlen módja Ukrajna felfegyverzése és Oroszország „kivéreztetése” az olaj- és gázembargó bevezetésével – írta közösségi oldalán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalódelegáció tagja.

A politikus figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború elhúzódhat, ami élelmiszerválságot fog kiváltani szerte a világon.

Ukrajna elhúzódó háborúja élelmiszerválsághoz vezethet szerte a világon, állítják vezető elemzők. A háború gyors befejezésének egyetlen módja, ha felfegyverezzük Ukrajnát, és kivéreztetik Oroszországot az olaj- és gázembargó segítségével – írta Podoljak.

Több mint ötvenezer orosz katona lehet Ukrajnában

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő szerint jelenleg 76 orosz harci egység, úgynevezett zászlóaljtaktikai csoport van Kelet- és Dél-Ukrajnában, szemben a múlt heti 65-tel. Ez körülbelül 50-60 ezer katonát jelenthet, írta meg az MTI.

Eközben Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes kedd reggel azt közölte, továbbra sincs megállapodás a harcok sújtotta városokban és településeken rekedt civilek kimenekítéséről. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz fél már harmadik napja elzárkózik a humanitárius folyosók kialakítása elől.

Tankokat küldenek a britek az ukránoknak

Az Egyesült Királyság páncélozott légvédelmi járműveket küld Ukrajnába, hogy segítse a kijevi erőket az ország keleti részén megindult orosz támadással szemben, írta meg a Sky News.

A Stormer típusú páncélosok képesek Starstreak légvédelmi rakéták kilövésére, amelyek repülőgépek és helikopterek ellen is bevethetők.

Boris Johnson kedden várhatóan szövetségeseivel, köztük Joe Biden amerikai elnökkel tárgyal az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásról.

Bejelentette a mariupoli Azovsztal acélmű ostromát a donyecki „milícia”

Bejelentette a még ukrán kézen lévő mariupoli Azovsztal vas- és acélmű „részleges ostromának” megkezdését és az objektum területére történő behatolást a donyecki „népi milícia”, miközben az orosz védelmi tárca délig adott haladékot a védőknek a fegyverletétel bejelentésére.

Eduard Baszurin, a szakadár donyecki „népköztársaság” katonai szóvivője közölte, hogy az acélmű területére behatolt rohamegységeket az orosz légierő és a tüzérség támogatja, valamint reményét fejezte ki, hogy a létesítményt védő egységek megadják magukat.
Gyenyisz Pusilin, a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás vezetője e Szolivjov.Live online csatornának nyilatkozva kijelentette, hogy nem bizonyosodott be az a feltevés, miszerint az objektumban civilek vannak.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője az orosz védelmi minisztérium nevében megadásra szólította fel az Azovsztalban körölzárt katonákat, gárdistákat és zsoldosokat. Az általa felajánlott menetrend szerint a védőknek helyi idő szerint délben be kell szüntetniük a tüzet, le kell tenniük a fegyvert, majd délután kettő és négy között el kell hagyniuk a létesítményt.
Mizincev felszólította őket, hogy ne harcoljanak a „nácizmus” eszméiért. Kijelentette, hogy az orosz fél garantálja számukra az életük megóvását és a genfi egyezmény valamennyi, a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó normájának betartását, ahogy ez azon ukrán katonák esetében is történt, akik korábban megadták magukat Mariupolban.
Korábban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az Azovsztalban, amely alatt egy hétszintes folyosórendszer húzódik, több mint 2500 fegyveres, köztük az Azov nacionalista ezred tagjai és külföldi zsoldosok tartózkodnak. Az orosz hadsereg előzőleg azt ajánlotta nekik, hogy vasárnap délelőtt tegyék le a fegyvert, amit nem tettek meg. Orosz katonai források szerint az Azov fegyveresei kivégzéssel fenyegették meg a megadás híveit.
Konasenkov a kedd délelőtti hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz légierő repülőgépei 60 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, megsemmisítve két olyan raktárt, amelyben a Tocska-U taktikai rakéták robbanótölteteit tárolták, valamint három harcálláspontot. A tábornok szerint a Tocska-U-robbanófejeket Cservona Poljana és Balaklija területén semmisítették meg. Az orosz rakétacsapatok és a tüzérség 1260 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, köztük 25 parancsnoki állásra Mikolajiv és Kirovszk térségében, a légvédelem pedig lelőtt egy MiG-29-es vadászgépet, két Tocska-U rakétát és négy drónt.
A vezérőrnagy azt mondta, hogy az ukrán erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 487 drónt, 252 föld-levegő rakétarendszert, 2 353 harckocsit és páncélozott harcjármű, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1 014 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2 208 speciális katonai járművet veszítettek.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója kedd reggel a Telegramon közölte, hogy a határhoz közeli Golovcsino falut Ukrajna felől tűz alá vették, aminek következtében három helyi lakos megsebesült és harminc házban károk keletkeztek. Baszurin szóvivő, aki egyben a donyecki milícia parancsnokhelyettese, arról tett bejelentést, hogy a „népköztársaság” az elmúlt nap folyamán több mint 200 ukrán belövést kapott, amely következtében 18 ember, köztük egy gyerek megsérült.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán erők civilekre mértek csapást rakéta-sorozatvetővel a Zaporizzsja megyei Polohi faluban. Az orosz ellenőrzés alatt álló településen egy idős asszony megsebesült, több ház pedig megsemmisült. Az oroszországi Rosztov megye határőrsége közölte, hogy az elmúlt egy nap alatt több, mint 13 és fél ezer menekült érkezett a Donyec-medencéből.
Mizincev egyébként kedden arra figyelmeztetett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) „provokációra” készül Odessza megyében, és ennek nyomán az orosz hadsereget szándékozik megvádolni háborús bűnök elkövetésével. A „megbízható értesülésekre” hivatkozó tábornok szerint orosz egyenruhát öltött provokatőrök arra készülnek, hogy kamerák előtt demonstratívan tüzet nyissanak polgári lakosokra.

Közel kétszáz menekültet szállásolt el a katasztrófavédelem

A hétvégén közel kétszáz Ukrajnából érkezőt szállásolt el a katasztrófavédelem. Még mindig több ezer háború elől menekülő ember, köztük sok gyermek érkezik Ukrajnából Magyarországra. A katasztrófavédelem a társszervekkel és a karitatív szervezetekkel közösen gondoskodik róluk, segíti az elhelyezésüket, illetve a továbbutazásukat. A katasztrófavédelem a húsvéti hosszú hétvégén 199 ember elhelyezését végezte, közülük 111-en gyermekek és 55-en nők.

A háború kitörése óta összesen 9861 ember, köztük 5409 gyermek és 2997 nő elhelyezésében, szállításában működött közre a katasztrófavédelem.

Az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz érkező ukrán segítségkérések hazai koordinációját, a felajánlott és elfogadott segélyszállítmányok logisztikai feladatait a katasztrófavédelem végzi.

Új szakaszába lépett a háború: az orosz erők széles fronton támadtak Kelet-Ukrajnában

Az orosz erők kedden széles fronton támadtak Kelet-Ukrajnában egy teljes körű szárazföldi offenzíva részeként, hogy átvegyék az ország keleti ipari központjának ellenőrzését. Az offenzívát ukrán tisztségviselők a háború új szakaszának nevezték.

Az ukrán vezérkar kedden kora reggel azt közölte, az orosz erők arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alá vonják a Donyec-medencei régiót, és kísérletet tesznek arra, hogy áttörjék az ukrán védelmet szinte a teljes frontvonal mentén.

A fokozottabb támadások hétfőn kezdődtek a több mint 480 kilométeres front mentén, a Donyeck és Luhanszk régiókra összpontosítva, az orosz erők több szakaszon próbáltak előrenyomulni, többek között a szomszédos Harkiv felől.

A közlemény szerint a Donyec-medence déli részén az orosz hadsereg folytatta a stratégiai fontosságú Mariupol kikötőváros blokádját és ágyúzását, továbbá rakétákkal indított támadását, akárcsak más városoknál.

Eközben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kedd reggel azt közölte, továbbra sincs megállapodás a harcok sújtotta városokban és településeken rekedt civilek kimenekítéséről. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz fél már harmadik napja zárkózik el a humanitárius folyosók kialakítása elől.

Ugyancsak kedden Gyenyisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” vezetője, valamint Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese azt mondták, csapataik „fel akarják szabadítani” az ostromgyűrűbe zárt Mariupolban lévő Azovsztal acélüzemet.

Megkezdődött a mariupoli acélmű ostroma a szeparatisták szerint

Az orosz hadsereggel szimpatizáló különleges erők támadást indítottak a mariupoli Azovsztal vas- és acélmű ellen – számolt be a Nexta hírügynökség a februárban függetlenné vált „Donyecki Népköztársaság” belügyminisztériumára hivatkozva.

A mariupoli városvezetés szerint a támadás hírére több mint 1000 civil keresett menedéket az üzem alatti pincehelyiségekben.

A Nexta beszámolt arról is, hogy a „Donyecki Népköztársaság” vezetője, Gyenyisz Pusilin szerint céljuk az Azovsztal „mielőbbi felszabadítása” volt.

Nem tartja a kapcsolatot az ENSZ és Moszkva

Az orosz külügyminisztérium szerint Antonio Guterres ENSZ-főtitkár nem próbált kapcsolatba lépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Oroszország ukrajnai inváziója kezdete óta – írja a Guardian.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette:

Senki sem tartotta a kapcsolatot sem Oroszország állandó ENSZ-képviseletén keresztül, sem közvetlenül a külügyminisztériummal.

Luhanszkban éjjel támadtak, az ukránok visszaverték a megszállókat

Az ukrán hadsereg éjjel Rubizsnén és Popasznaján visszaverte az orosz offenzívát – mondta a luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője, Szerhij Hajdaj.

Már súlyosabb a helyzet, de a védőink tartják a védvonalat – idézi Hajdajt az Unian. A vezető szerint éjszaka jelentősen megnőtt a támadások, ágyúzások és légicsapások száma, de az ellenség nem járt sikerrel.

ORFK: csaknem kilencezren érkeztek hétfőn Ukrajnából

Magyarországra hétfőn az ukrán-magyar határszakaszon 4556 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4203-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1061 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.
Az ukrajnai háború elől kedden 880 ember, köztük 314 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tudatták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kormányhivatal: mintegy 200 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton húsvéthétfőn

Húsvéthétfőn 197, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 46-on töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal kedden a honlapján.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – közölték.

Ukránok millióinak korlátozott a vízhez való hozzáférése

Hatmillió ukrán korlátozott hozzáféréssel rendelkezik az ivóvízhez az ENSZ szerint – írja a Kyiv Independent a Twitter-oldalán. Az UNICEF április 18-án kijelentette, hogy a háború elpusztította a víz- és elektromos hálózatokat Ukrajnában, és további 4,6 millió embernek korlátozott a vízhez való hozzáférése.

⚡️UN: Six million Ukrainians have limited access to drinking water.

UNICEF Ukraine said on April 18 that Russia’s war has “devastated water and electricity networks” in Ukraine, leaving an additional 4.6 million people with limited access to water.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 19, 2022

Ukrajna infrastruktúrájának 30 százaléka megsemmisült

A háború kezdete óta Ukrajnában az infrastruktúra akár 30 százaléka megsemmisült – jelentette be Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter.

A Nexta szerint az újjáépítéséhez körülbelül 100 milliárd dollárra lesz szükség. Több mint 8 ezer kilométernyi út és 300 híd szorul felújításra vagy átépítésre.

Erdogan: ennek a háborúnak nem lesz győztese

A civilek elleni támadások Ukrajnában hátráltatták a sikeres, Ankara által közvetített tárgyalásokat Moszkva és Kijev között – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A felek kézzelfogható előrehaladást értek el a tárgyalásokon, de a bucsai és irpinyi, valamint a kramatorszki civilek célpontként használása árnyékot vet erőfeszítéseinkre – jelentette ki a török elnök.

Leszögezte, hogy Törökország továbbra is minden szükséges erőfeszítést megtesz az ukrajnai ellenségeskedés befejezése és a tartós béke megteremtése érdekében Moszkva és Kijev között.

A fegyverszünet, majd a tartós béke elérése két szomszédunk között az egyik legjobb tett lesz az emberiség számára. Ennek a háborúnak nem lesz győztese, mert az egész emberiség veszít. Valójában, ahogy a konfliktus folytatódik, az emberi veszteségek és a gazdasági költségek egyaránt nőnek. Világunk nagy bizonytalanságba sodródik – jelentette ki Erdogan, aki meggyőződését fejezte ki, hogy az ukrán válság békés megoldása párbeszéddel, valamint Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzésével lehetséges – írja az Unian.

Több mint 800 menekültet fogadtak hétfőn a fővárosban

Összesen 880 menekültet fogadott a fővárosban hétfőn a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és annak társszervei – közölte a rendőrség.

A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba.

A 880 ember közül 314 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre.

Fehér Ház: Zelenszkij felhívása ellenére sem látogat Biden Ukrajnába

Joe Biden amerikai elnök jelenleg nem tervez ukrajnai látogatást, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő felhívása ellenére sem – közölte hétfőn a Fehér Ház. Nincsenek ilyen tervek – erősítette meg Jen Psaki fehér házi szóvivő.

Az amerikai kormány arra összpontosít, hogy katonai felszerelést küldjön Ukrajnának. Ha az amerikai kormány egy tagja Ukrajnába utazik, azt biztonsági okokból csak megérkezése után hozzák nyilvánosságra – írta a DPA német hírügynökség.

Zelenszkij korábban felszólította Bident, látogasson el Ukrajnába, hogy első kézből tájékozódhasson az ottani helyzetről, közel két hónappal a konfliktus kezdete után.

Nyugat-oroszországi városokat lőtt rakétákkal az ukrán hadsereg

Rakétatámadás érte keddre virradóra az Ukrajnával határos belgorodi régió településeit az orosz haderő által megszállt ország felől, számoltak be az orosz hatóságok.

A jelentések szerint Belgorod városát Golovcsino falut érte jelentős anyagi károkkal járó támadás, legalább egy nő megsérült – írta a belgorodi terület kormányzója, Vjacseszlav Gladkov a Telegram közösségi csatornáján.

Az ukrajnai Harkiv megyével határos területet már korábban is többször érték ukrán rakétatámadások.

?? Belgorod Oblast. The area has been shelled by Ukrainian forces once again. These structures appear to be residential. pic.twitter.com/CopziKWAj2

— Chebureki Vibes (@PelmeniPusha) April 19, 2022

Továbbra is védik a kulcsfontosságú Mariupolt

Az ostromlott Mariupol kikötővárost védő ukránok a végsőkig harcolni fognak az orosz csapatok ellen – mondta Denisz Anatolijovics Smihal, Ukrajna miniszterelnöke.

„A város még mindig nem esett el. Még mindig ott vannak a katonáink, szóval a végsőkig harcolni fognak” – mondta az amerikai ABC-nek adott interjújában.

Az orosz hadsereg azt állítja, hogy szinte egész Mariupolt az ellenőrzése alatt tartja. A hétvégén fegyverletételi ultimátumot adtak annak a néhány ukrán katonának, akik még védik a kulcsfontosságú kikötővárost, de az ukrán erők nem nem adták meg magukat.

Robbanásokkal indult a nap a Donyecki régióban és számos délkelet-ukrajnai városban

Számos jelentős anyagi károkat okozó robbanásról számolt be az ukrán sajtó kedden kora reggel a Donyecki régióban, valamint Marinka, Szlavjanszk és Kramatorszk kelet-ukrajnai városok környékéről. Emberáldozatokról egyelőre nincsenek hírek.

Rakétatámadások voltak keddre virradóra az északkelet-ukrajnai Harkivban, a déli Mikolajivban és a délkeleti Zaporizzsjában is. Számos településen megszólaltak a légvédelmi szirénák – adta hírül a német n-tv hírportálja.

Luhanszk és Donyeck elfoglalására összpontosítanak az oroszok

Az orosz csapatok arra összpontosítottak, hogy áttörjék az ukrán csapatok védelmét Luhanszk és Donyeck térségében, valamint, hogy megnyerjék a Mariupol feletti teljes ellenőrzést – olvasható az ukrán vezérkar reggeli jelentésében.

A jelentés szerint Zaporizzsja régióban bizonyos területeken folytatódik a megszálló erők egységeinek koncentrációja. Az ellenség a Herszon régió közigazgatási határának elérésére összpontosít. A taktikai helyzet javítása érdekében a megszállók támadó hadműveleteket próbálnak végrehajtani Alexandrivka falu területén.

A vezérkar szerint az oroszok továbbra is támadják a polgári objektumokat Mikolajiv városában; Szlobozsanszk irányban továbbra is részben blokkolják Harkiv városát. A rendelkezésre álló információk szerint a légvédelmi rendszer megszervezése érdekében a megszállók Tor légvédelmi rakétarendszereket helyeznek át Harkiv régióba. Ezzel egy időben az Ukrajnával határos belgorodi régió területein S–400 és S–300 légvédelmi rakétarendszereket telepítettek a fő irányítópontok lefedésére.

Izjum irányban támadó hadműveleteket hajtanak végre az oroszok a Szeverszkij-Donyec folyó bal partján. Donyeck és Tavrijszk irányban az orosz megszállók a teljes érintkezési vonalon fokozták a támadó hadműveleteket.

ISW: megkezdődött az orosz offenzíva a Donbászban

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők április 18-án megkezdték a nagyszabású offenzív hadműveletek új szakaszát Kelet-Ukrajnában, valószínűleg Donyeck és Luhanszk megyék egészének elfoglalására. Az orosz erők hetek óta koncentrálják az erősítést – beleértve az újonnan telepített egységeket és az Északkelet-Ukrajnából kivont, megtépázott csapatokat is – a Donbász tengely felé. Az orosz erők április 18-án nagy tüzérségi támogatással komoly támadásokat hajtottak végre Rubizsne, Popaszna és Marinka ellen, miután korábban csak lokalizált támadásokat és ágyúzásokat hajtottak végre az érintkezési vonal mentén. Az első órákban azonban nem értek el áttörést az offenzívával. Az ISW szerint kétségesc az átfogó támadás sikere, mert az oroszok nem tartották be a kell műveleti szünetet, amely valószínűleg szükséges lett volna az Északkelet-Ukrajnából kivont sérült egységek újjáépítéséhez és a kelet-ukrajnai műveletekbe való megfelelő integrálásához.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők a jelek szerint nagyszabású offenzív hadműveleteket kezdtek Donyeck és Luhanszk megyékben Rubizsnére, Popasznára és Marinkára összpontosítva.
• Az orosz erők a tüzérség és a létszám nagy koncentrációja révén képesek lehetnek teret hódítani. Az orosz hadműveletek azonban az ISW szerint nem valószínű, hogy sokkal sikeresebbek lesznek, mint a Kijev körüli korábbi jelentős offenzívák. Az orosz hadsereg valószínűleg nem foglalkozott a kiváltó okokkal – a rossz koordinációval, az egységek közötti műveletek végrehajtásának képtelenségével és az alacsony morállal –, amelyek akadályozták a korábbi offenzívákat is.
• A sikeres ukrán ellentámadások Harkivtól délkeletre valószínűleg arra kényszerítik az orosz erőket, hogy eltérítsék az Izjum offenzívára szánt egyes egységeket, de az ukrán erők valószínűleg nem szakítják meg teljesen az orosz kommunikációs vonalakat Izjumtól északra a következő napokban.
• Az ukrán védők Mariupolban továbbra is kitartottak a nehéz orosz tüzérség és légi bombázás ellen.

Az ISW szerint továbbra is az alábbi négy területen igyekeznek majd előrenyomulni és területeket foglalni az oroszok:

• Kelet-Ukrajna a központi csapásirány (Mariupol elfoglalása, Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalása);
• Harkiv és Izjum térsége;
• Déli tengely (Herszon, Mikolajiv környéke);
• Szumi és Északkelet-Ukrajna.

Orosz szóvivő: külföldi fegyverszállítmányokat semmisítettek meg Lvivben

Az orosz védelmi tárca szóvivőjének közlése szerint külföldi fegyverszállítmányokat semmisítettek meg Lvivben az orosz légierő.

Precíziós levegő-föld rakétákkal semmisítette meg az orosz légierő Lviv térségében az ukrán fegyveres erők logisztikai parancsnoksága 124. egyesített logisztikai támogató központját, benne az elmúlt hat nap alatt beérkezett külföldi fegyverszállítmányokkal – jelentette ki hétfő esti hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy.
Konasenkov szerint az orosz légierő nagypontosságú rakétákkal 16 ukrán katonai létesítményt pusztított el, köztük egy nagy lőszerraktárt is a Kijev környéki Vaszilkiv település közelében. Emellett orosz harci gépek 84 katonai létesítményre mértek csapást, köztük Dnyipróban egy Tocska-U harcászati rakéta-robbanófejeket javító üzemre. A rakétaerők és a tüzérség egységei a hadijelentés értelmében 331 katonai létesítményre mértek csapást.
A tábornok azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 139 repülőgépet, 483 drónt, 250 légvédelmi rakétarendszert, 2337 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 1009 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2196 speciális katonai járművet veszítettek.

Zelenszkij: a szankciók mellett Oroszország egy idő után képtelen lesz feltölteni fegyverarzenálját

Zelenszkij hétfő esti videójában arról beszélt, hogy Oroszország „nem lassítja le a rakéták bevetését Ukrajna ellen” annak ellenére sem, hogy már „rá kellett volna jönnie, hogy a szankciók mellett rendkívül nehéz lesz visszaállítani az orosz rakétaarzenált” – szemlézi a Telex.

Hozzátette, import nélkül ezt nem tudják megtenni az oroszok. Az ukrán elnök szerint ugyanez vonatkozik más orosz fegyverekre is, repülőgépekre, helikopterekre, cirkálókra. Zelenszkij szerint a szankciók figyelmen kívül hagyásával az orosz lépés „stratégiailag nonszensz”.

Elmondta azt is a hétfői támadások után, hogy „mi, a világ és a történelem sokkal többet veszünk el Oroszországtól, mint az orosz rakéták tudnak Ukrajnától”. Beszélt arról is, hogy „bármilyen infrastruktúra helyreállítható, és helyre is fogjuk állítani”. A kelet-ukrajnai megszállásról azt mondta, „akárhány orosz katonát is hajtanak oda, mi harcolni fogunk. Meg fogjuk védeni magunkat.”

Az ukrán elnök beszéde végén kitért arra is, hogy egyeztetett Litvánia, Bulgária és Horvátország vezetőivel Oroszország veszélyéről és Ukrajna jövőjéről. Mint fogalmazott, Ukrajna átfogó tervet fog kidolgozni az ország újjáépítésére, és világos jövőképet fognak kialakítani az ehhez kapcsolódó gazdasági kérdésekre is. Az elnök végül elmondta azt is, folyamatosan tárgyalnak más országokkal és pénzügyi intézményekkel, hogy megvalósítható legyen az újjáépítés.

Macron: a bucsai mészárlás napvilágra kerülése óta megrekedt a párbeszéd Putyinnal

A bucsai mészárlás napvilágra kerülése óta megrekedt a párbeszéd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – mondta el Emmanuel Macron francia elnök hétfőn.

„A Bucsában és más városokban felfedezett vérengzések óta a háború más fordulatot vett, ezért azóta nem beszéltem közvetlenül Putyinnal, de nem zárom ki, hogy a jövőben megteszem” – mondta Macron a France 5 tévécsatornának.

Oroszország tagadta a civilek kivégzésére vonatkozó vádakat, azt állítva, hogy azok célja az orosz hadsereg lejáratása.

Arra a kérdésre, hogy miért nem követte más európai vezetők példáját, és utazott el az ukrán fővárosba, Kijevbe, Macron azt mondta: látogatása üres gesztus lett volna.

„Visszamegyek Kijevbe, de azért fogok odamenni, hogy valami hasznosat vigyek magammal” – szögezte le a francia elnök, aki körülbelül negyvenszer beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a háború kezdete, február 24-e óta.

„Ha elmegyek Kijevbe, akkor az azért lesz, hogy változást vigyek” – hangsúlyozta.

Az ukrán vezérkar hétfőn közölte: Oroszország megindította kelet-ukrajnai offenzíváját. A helyi hatóságok szerint legalább nyolc civil vesztette életét a nap folyamán orosz támadásokban Donyeckben és Luhanszkban.

Így álltak a frontok hétfőn

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 5 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk először!