quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Már tojások lapulnak a bíbicfészkekben Kardoskútnál

2022. április 18.

Megkezdték a tojásrakást a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő bíbicek. A kardoskúti Fehér-tó melletti legeltetett területek kitűnő élőhelyet biztosítanak számukra.

A bíbicek sikeres költéséhez szükséges két legfontosabb feltétel a víz közelsége és a legeltetett, rövidfüvű legelő, ahol megfelelő táplálékot (rovart) találnak. A Fehér-tó mellett, a Sóstói Állattartótelep közelében és a Lófogó-ér mentén minden évben szívesen költenek. Idén az első fészekaljra április 8-án, a barackosi élőhely-rekonstrukción bukkantak rá Igazgatóságunk munkatársai. A fészekben egyelőre három, olívzöld alapon fekete pettyes tojás volt, de mivel a bíbicek szinte mindig négy tojást raknak, így valószínű, hogy ebben az esetben is gyarapszik még a számuk.

A bíbicek rövidtávú vonulók, általában Európában maradnak. Csak rövid időre mennek el tőlünk: decemberben indulnak útnak, s egy részük februárban már vissza is érkezik.  Szívesen keresik fel korábbi költőhelyeik környékét, nagyjából azokat a részeket foglalják el, ahol az előző években is költöttek. A hímek 80 százaléka egynejű, 20 százalékuk 2-3 tojóval párosodik. Jellemző rájuk a territórum tartása, egy nagyobb területen több pár is fészkel, de sosem túl közel egymáshoz. Fészküket vehemensen védik a ragadozóktól: vagy a levegőben üldözik el őket, vagy harcias pózban megállnak a fészek szélén és hangos kiabálással, intenzív csapkodással próbálják elriasztani a támadót.

Saját revírjüket úgy választják meg, hogy abban többféle élőhelytípus legyen, mert más feltételek kellenek a fészekrakáshoz és megint mások a fiókák felneveléséhez. Legtöbbször szikes tavakat körülvevő gyepen, szántóföldi kultúrában, vagy lucernában költenek. Más partimadaraktól eltérően nem kötődnek szorosan a vízhez, de előszeretettel fészkelnek a vizes, nedves helyek közelében. Fiókáik 24 nap elteltével kelnek ki a tojásból és 5 hetesen válnak röpképesekké.

A bíbicek főként rovarokat, pókokat fogyasztanak. Viszonylag nagy számban költenek az alföldi tájakon. Állományuk fennmaradása szempontjából nagy jelentősége van a védett területeken található vizes élőhelyeknek és annak, hogy a nemzeti parki területeken nincs vegyszerhasználat, ezért (és a legeltetéses állattartásnak köszönhetően) elegendő mennyiségű rovart találnak a madarak.

forrás knmp.hu, fotók Palicsek István Szilárd