quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Az orosz-ukrán háború 54. napja – FRISSÜL

2022. április 18.

Immár ötvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Ukrán vezérkar: Oroszország megindította a kelet-ukrajnai offenzívát

Az ukrán vezérkar hétfőn közölte: Oroszország megindította kelet-ukrajnai offenzíváját, fokozva a támadásokat Donyeck és Harkiv régióban – számolt be az MTI. A vezérkar a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében azt írta: az orosz hadsereg teljesen ellenőrzése alá akarja vonni Donyeck és Luhanszk régiót, és Harkiv környékén is szaporodtak a támadások.

Az orosz csapatok megpróbáltak áttörni az ukrán védvonalakon a szóban forgó területeken – erősítette meg Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Azt mondta, hogy hétfő reggel az oroszok megkezdték a keleti offenzíva „aktív szakaszát”.

Korábban már Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó is megerősítette az orosz támadások tényét, amikor elmondta: elveszítették az ellenőrzést Kreminna fölött, utcai harcok folynak a városban, és a civilek evakuálása emiatt nem lehetséges.

Óráról órára romlik a helyzet – mondta a kormányzó.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó korábban beszámolt róla, hogy az ország délkeleti részén, Zaporizzsja térségében is megpróbáltak előrenyomulni az oroszok. Az ottani műveletekben becsléseik szerint mintegy tízezer orosz katona vesz részt.

Mariupol körül is folytatódtak a harcok. A város polgármestere azt mondta: több mint 40 ezer embert elhurcoltak a településről az oroszbarát szakadárok felügyelete alatt álló területekre. Az erősen ostromlott Mariupolban jelenleg még mindig körülbelül százezer civil tartózkodik – összegez az Index.

EU: a Lviv elleni támadás jól mutatja, hogy Ukrajna egyetlen része sincs biztonságban az oroszoktól

Az Európai Unió elítélte az újabb orosz támadásokat Ukrajna ellen, továbbá kijelentette, hogy a hétfői, Nyugat-Ukrajna ellen irányuló támadások jól mutatják, hogy az ország egyetlen része sem biztonságos.

„Az EU elítéli, hogy az orosz fegyveres erők továbbra is válogatás nélkül és illegálisan támadják a civileket és a polgári infrastruktúrát” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell szerint a Lviv és a más nyugat-ukrajnai városok elleni támadás mutatja, hogy az ország nem biztonságos „a Kreml értelmetlen támadásai miatt”.

A főképviselő hozzátette, az EU továbbra is támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatát az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök vizsgálatának ügyében. Borell ismét felszólította Oroszországot, hogy „azonnal és feltételek nélkül hagyjon fel az ellenségeskedéssel, és vonjon ki minden haderőt Ukrajnából” – idézi a CNN-t a Telex.

Putyin: fel kell gyorsítani a rubelalapú elszámolásra való átállást a külkereskedelemben

Az orosz elnök szerint fel kell gyorsítani a külkereskedelem átállítását a rubelben és a nemzeti valutákban való elszámolásra.

„A barátságtalan országok által Oroszországgal szemben bevezetett korlátozások hatást gyakoroltak a hazai üzleti lehetőségekre, megnehezítették az export- és importellátás logisztikáját, és akadályokat gördítettek az elszámolás elé” – hangoztatta Vlagyimir Putyin hétfőn egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó videokonferencián.
„Maximális segítséget kell nyújtanunk a vállalkozóknak e problémák megoldásában, beleértve a külkereskedelem rubelben és a megbízható partnerországok nemzeti valutáiban történő elszámolásra való áttérés felgyorsítását. Szeretném hangsúlyozni, hogy az új, megváltozott körülmények között sokkal gyorsabb ütemben kell haladnunk” – tette hozzá.
Putyin március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – Oroszország rubelben fogadja el a földgáz árát. Az elnök már akkor utalt rá, hogy a rubelért forgalmazott orosz exportcikkek listája bővülni fog.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak azt mondta, nem publikálandó az az információ, hogy hány ország egyezett bele a rubelért való gázvásárlásba. Hozzátette, a fizetés ügyében az illetékes miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Novak és a Gazprom tárgyal közvetlenül a vevőkkel. Peszkov szerint a Putyin rendelete utáni szállításokért valamikor májusban lesz esedékes a fizetés, ezért, mint mondta, „egyelőre még van egy kis idő”.
Novak a múlt hét végén egy cikkben azt írta, a rubelelszámolásra való áttérés Oroszországnak abból az igényéből fakad, hogy százszázalékos fizetési garanciát kapjon az orosz vagyon nyugati befagyasztásának körülményei között. A miniszterelnök-helyettes szerint a gázkereskedelemben a rubelben való elszámolás Moszkva által javasolt rendszere nagyon kényelmes az ügyfelek számára, és néhány ország már beleegyezett, hogy áttérjen az ebben a pénznemben történő fizetésre.
Putyin a hétfői gazdasági tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a Nyugatnak az Oroszország elleni „gazdasági villámháború stratégiája kudarcot vallott”, sőt, visszaütött a szankciókat kezdeményező országokra, ahol nőtt az infláció és a munkanélküliség, romlott a gazdaság dinamikája, az európaiak életszínvonala és megtakarításaik értéke pedig csökkent.
„Arra számítottak, hogy gyorsan megingatják az ország pénzügyi és gazdasági helyzetét, pánikot keltve a piacokon, a bankrendszer összeomlását és nagymértékű áruhiányt előidézve az üzletekben” – mondta az orosz vezető.
Elmondta egyebek között, hogy a kiskereskedelmi kereslet egy rövid ideig tartó rohamot követően normalizálódott, a hálózat készletei helyreálltak a piac hatósági vezérlése nélkül.
„Helyesen cselekedtünk, amikor nem folyamodtunk a piac kézi szabályozásához, hanem szabadságot adtunk a magánvállalkozásoknak, hogy megtalálják a legmegfelelőbb, leghatékonyabb megoldásokat” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek mostantól aktívan, pénzügyi forrásokkal kell támogatnia a gazdaság likviditását, a hitelforrások korlátozott elérhetőségének körülményei között. Rendkívül fontosnak nevezte a belső kereslet támogatását a túlzott zsugorodás elkerülése érdekében. Hozzátette, hogy óvatosan kell eljárni, de rámutatott: vannak lehetőségek, a költségvetés az első negyedévben rekordtöbbletet ért el.

Ukrán védelmi minisztérium: befejezték az átcsoportosítást az oroszok, Kelet-Ukrajna felé fognak támadni

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint az orosz erők befejezték a csapatok átcsoportosítását, hogy hatalmas offenzívát indítsanak Kelet-Ukrajnában. „A legintenzívebb harcok a harkivi és a donyecki régióban zajlanak”, mondta Olekszandr Motuzjanyk ezredes a sajtótájékoztatón.

A védelmi minisztérium jelezte, hogy „Oroszország offenzívára készül Kelet-Ukrajnában, hogy teljes ellenőrzés alá vegye Donyeck és Luhanszk területét”. Hozzátette, az ukrán erők több települést is visszavettek az orosz erőktől a harkivi régióban található Izjum városa körül.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium hétfői, aktualizált térképét mutatjuk az Ukrajnában zajló hadműveletekről.

Elfoglaltak egy várost Donbászban az oroszok

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója elismerte, hogy elvesztették az irányítást Kreminna városa felett. A város kiürítése már vasárnap elkezdődött, de eközben is meghalt több civil. Az orosz erők ezt követően behatoltak Kreminnába, az utcákon heves tűzharc kezdődött.

Az ukrán kormányzó korábban azt mondta, hogy az oroszok rengeteg harceszközt hoztak magukkal a város bevételéhez, és hogy a harcok állandósulása miatt már az evakuáció is lehetetlenné vált.

Putyin szerint a Nyugat öngólt lőtt a szankciókkal

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a nyugati országok öngólt lőttek azzal, hogy Ukrajna miatt szankciókat vezettek be Oroszország ellen, ami szerinte „a nyugati gazdaság romlásához” vezetett. Az orosz belföldi gazdaság helyzetéről szólva Putyin azt mondta, hogy az infláció stabilizálódik, és a kiskereskedelmi kereslet normalizálódott az országban, írja a Reuters alapján a Guardian.

Ezzel szemben egy nagy figyelemmel kísért üzleti felmérés e hónap elején azt mutatta, hogy az új megrendelések márciusban csökkentek, mivel az importra és az exportra vonatkozó korlátozások kezdtek éreztetni hatásukat, az infláció pedig a szolgáltatások árát az eddigi leggyorsabb ütemben emelte.

Szakértői szinten folytatódnak a béketárgyalások

Dmitrij Peszkov szerint Ukrajna megváltoztatta álláspontját azokban a kérdésekben, amelyekről korábban már megállapodtak a béketárgyalásokon – közölte a BBC a Reuters alapján. A Kreml szóvivője egy konferenciahíváson újságírók előtt arról is beszélt, hogy tárgyalási folyamaton belül szakértői szinten folytatódik a kapcsolatfelvétel.

Sajnos az ukrán fél nem következetes a megállapodott pontokat illetően. Gyakran változtat álláspontján, és a tárgyalási folyamat tendenciája is sok kívánnivalót hagy maga után – fogalmazott Dmitrij Peszkov.

Ukrán vesztséglistát hozott nyilvánosságra az orosz védelmi minisztérium

Először hozott nyilvánosságra a háború kezdete óta ukrán veszteséglistát hétfőn az orosz védelmi minisztérium, az elesettek névsora 23 367 ember személyi adatait tartalmazza.

A moszkvai katonai tárca az ukrán hadsereg, a nemzeti gárda és a külföldi zsoldosok veszteségeiről szóló, a Telegram-csatornáján megosztott adatokat megbízhatónak nevezte, a gárda esetében megjegyezve, hogy az információk valódi ukrán dokumentumokból származnak. A hivatalos iratokra hivatkozó közlemény szerint a 3057-es katonai egység katonái és az annak részét képező Azov különleges rendeltetésű különítmény büntetőalakulatának katonái között „jelentősek” voltak a veszteségek a március 29-én rögzített állapot szerint.
A minisztérium szerint jelenleg „az ukrán fél tényleges, dokumentált, helyrehozhatatlan veszteségei 23 367 embert számlálnak”. A veszteséglista az elesett ukrán katonák nevét, születési dátumát, rendfokozatát, haláluk helyét és körülményeit, valamint az eltemetésük helyét tartalmazza. A tárca közölte, hogy nagyszámú dezertált, sebesült és eltűnt ukrán katona adataival is rendelkezik.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtt ismertetett hadijelentésben azt mondta, hogy az összesítés értelmében a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők összesen 139 repülőgépet, 483 drónt, 250 légvédelmi rakétarendszert, 2326 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 1004 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2184 speciális katonai járművet veszítettek.
A tábornok elmondta, hogy az orosz fegyveres erők hétfőre virradóra Iszkander rakétákkal semmisítettek meg négy ukrán fegyver- és hadfelszerelés-raktárt, valamint három csapatösszpontosítási területet. Mint közölte, az Iszkander-csapásokat Popasznaja, Jampil és Kramatorszk település közelében hajtottak végre az elmúlt nap folyamán.
Levegő-föld precíziós rakétákkal a tábornok szerint 16 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg, a légvédelem pedig Izjum környékén lelőtt két MiG-29-es vadászgépet, Avgyijivkánál pedig egy Szu-25-öst, továbbá 11 drónt és tíz sorozatvetővel kilőtt rakétát is. Az orosz tüzérségi egységek az éjszaka folyamán 315 ukrán katonai célpontra mértek csapást.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője arra figyelmeztetett, hogy Kijev „megbízható értesülések alapján” az ortodox húsvét éjszakáján, április 23-ról 24-re virradóra, nagyszabású „provokációt” tervez, amelynek során 70 mobil csoport Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza, Szumi és Harkiv megyében furgonokkal és terepjárókkal szállított aknavetőkből ortodox templomokat készül megtámadni. Mint mondta, a hívők lemészárlását orosz háborús bűncselekményként próbálják majd meg beállítani.
A TASZSZ orosz biztonsági szolgálatokra hivatkozva közölte, hogy a két szakadár „népköztársaságból” és Ukrajna területeiről Oroszországba érkezett menekültek száma meghaladta a 860 ezer főt. A határt átlépő emberek száma az elmúlt napokban átlagosan napi 20-ról 15 ezerre csökkent. A jelentés szerint az érkezők közül 237 ezren Oroszország, 480 ezren a csak Moszkva által függetlennek elismert szakadár entitások, 142 ezren pedig Ukrajna és más országok állampolgárai. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma a humanitárius segítségnyújtás kezdete óta 149 konvojjal több mint 10 ezer tonna segélyt szállított „Ukrajnába és a Donyec-medencébe”.
Az orosz légiforgalmi hatóság (Roszaviacija) hétfőn április 25-ig meghosszabbította az ideiglenes repülési korlátozásokat 11 dél- és közép-oroszországi repülőtér – Anapa, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Gelendzsik, Krasznodar, Kurszk, Lipeck, Rosztov-na-Donu, Szimferopol és Eliszta – esetében. Az orosz légitársaságoknak azt ajánlották, hogy alternatív útvonalakon, Szocsi, Volgográd, Minyeralnije Vodi, Sztavropol és Moszkva repülőtereit használva szervezzék meg az utasok szállítását.
Oroszország 2022. február 24., vagyis az Ukrajna elleni invázió kezdete óta tarja lezárva légterének déli részét a polgári légi járművek elől.

A volt orosz külügyminiszter elárulta, mikor vetné be Putyin az atomfegyvereket

Vlagyimir Putyin orosz elnök csak abban az esetben fontolná meg az atomfegyverek használatát, ha „egzisztenciális fenyegetést” észlelne országára vagy a politikai rezsimére nézve – mondta Andrej Kozirev a Fox Newsnak.

Kozirev, aki Borisz Nyikolajevics Jelcin elnöksége alatt, 1990 és és 1996 között volt Oroszország külügyminisztere, kifejtette: rendkívül különleges helyzetnek kellene előállnia ahhoz, hogy Putyin átgondolja az atomarzenál bevetését.

„Ha Oroszország vagy valamelyik szövetségese valóban fenyegetve érzi magát egzisztenciálisan, ha például NATO-csapatok érkeznek Moszkvába, akkor valószínűleg nukleáris fegyverekhez folyamodnak” – fogalmazott a 71 éves politikus.

Hozzátette azonban, hogy a jelenlegi körülmények között ennek a veszélye nem áll fenn.

Moszkva bolgár diplomatákat utasított ki

Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai bolgár nagykövetség több munkatársát – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

Atanasz Krisztint, Bulgária nagykövetét hétfőn behívták az orosz külügyminisztériumba, ahol átnyújtották neki a minisztérium jegyzékét. A dokumentumban a tárca nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai bolgár nagykövetség több munkatársát; számukat a tájékoztatásban nem nevezték meg.
Az orosz diplomáciai tárca rámutatott: az intézkedés válasz volt Bulgáriának arra az „indokolatlan” márciusi döntésére, amellyel a szófiai orosz nagykövetség tíz diplomatáját távozásra kényszerítették.
Két bolgár diplomatát már április 8-án kiutasítottak Oroszországból, megtorlásként azért, mert Bulgária márciusban 12 orosz diplomatát, áprilisban pedig még egyet nyilvánított nemkívánatosnak. Az indoklás szerint az érintettek a diplomáciai státuszukkal összeférhetetlen tevékenységet folytattak. Emellett Bulgária visszahívta nagykövetét Moszkvából konzultációra, a szófiai orosz misszióvezető „nem diplomatikus, éles és durva” megjegyzései miatt.

Szakértők: évekig elhúzódhat a konfliktus

Richard Dannatt tábornok, a brit hadsereg korábbi vezérkari főnöke nem túl optimista a háború diplomáciai úton való rendezését illetően.

A konfliktus korai szakaszában lehetett reménykedni, hogy a két fél valamilyen békemegállapodást, tűzszünetet köt. De mostanra el kell fogadnunk, hogy nem napokon, heteken belül ér véget, hanem hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhat – mondta Richard Dannatt, aki szerint mindkét fél túl sok civilt és katonát vesztett már ahhoz, hogy könnyen feladja az álláspontját.

A korábbi vezérkari főnök úgy látja, hogy az ukránok kétségbeesetten folytatnák a harcot, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök valamilyen sikert akar felmutatni, hogy azt közölhesse az orosz néppel – összegez az Index.

Az ukrán hadsereg szerint eddig 20 600 orosz katona halt meg a háborúban

Becslések szerint eddig 20 600 orosz katona vesztette életét a február 24. óta tartó háborúban – közölte az ukrán hadsereg.

Az elmúlt csaknem két hónap alatt 773 tankot és 146 helikoptert semmisítettek meg az ukránok.

Hétre emelkedett a lvivi rakétatámadás halálos áldozatainak száma

Ezt Makszim Kozickij, Lviv régió kormányzója jelentette be Andrij Szadovij polgármesterrel közös sajtótájékoztatóján, melyről a BBC tudósít. Elmondása szerint négy rakétát lőttek ki, ezek közül három raktárakat talált el, egy pedig egy autószerelő műhelyt. Kozickij azt mondta, előzetes információk szerint a rakétákat repülőgépekről lőtték ki a Kaszpi-tenger irányából.

Szadovij ismét azzal vádolta Oroszországot, hogy népirtást követ el az ukránok ellen, úgy fogalmazott: ”Számukra semmi sem szent.” Lviv polgármestere azt mondta, „az ellenség el akar pusztítani minket mint nemzetet”, és „egyetlen lehetőségünk van: harcolni”, hozzátéve, hogy „Ukrajna hadserege 40 millió fő” – utalva ezzel az ország teljes lakosságára.

Autószerelő műhelyt is eltalált az egyik rakéta a elmbergi polgármester szerint

Lviv polgármestere, Andrij Szadovij újabb részleteket közölt a ma reggeli orosz rakétacsapásokról. Elmondása szerint az egyik rakéta egy autószerelő műhelyt talált el a városban. Mintegy 40 autó megrongálódott vagy megsemmisült – tette hozzá, és egy fotót tett közzé az egyik kiégett autóról.

A polgármester szerint az egyik rakéta becsapódása utáni lökéshullám betörte egy közeli szálloda ablakait, ahol más ukrán területekről evakuált embereket szállásoltak el.

A Lvivet ért támadásban összesen hat ember halt meg, tizenegy megsebesült, köztük egy gyerek – írta a Twitteren a politikus. Az információkat más forrásból egyelőre nem erősítették meg.

Tucatnyi katonai létesítmény megsemmisítéséről számoltak be az oroszok

Az orosz védelmi minisztérium hétfő reggeli jelenése szerint az éjszaka folyamán erőik 16 ukrán katonai katonai létesítményt – köztük fegyver- és haditechnikai raktárakat – semmisítettek meg precíziós Iskander rakétákkal. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint a csapások Popasznaja, Jampol és Kramotorszk közelében történtek.

Konasenkov beszámolt 11 ukrán katonai drón megsemmisítéséről is.

Az orosz tüzérségi egységek az orosz jelentések szerint az éjszaka folyamán összesen 315 ukrán támaszpontra mértek csapást, eltalálva egyebek mellett 18 irányítási pontot és 22 tüzérségi üteget is.

Videófelvételen a lángoló Moszkva cirkáló, miután rakétacsapások érték

Alec Luhn, a Guardian és a Telegraph korábbi oroszországi tudósítója egy Twitteren közzétett videóban mutatta be a lángoló Moszkva cirkálót, miután rakétacsapások érték.

A hajó oldalra dőlt, belülről és kívülről is égett, a híd környéke pedig erősen égett, amit Ukrajna szerint a második rakétacsapás okozott – írta Alec Luhn a bejegyzésben, melyet az Index szúrt ki.

Kormányhivatal: több mint 300 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton húsvétvasárnap

Húsvétvasárnap 315, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 145-en töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal hétfőn a honlapján.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetet biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Négy civilt megöltek, miközben evakuálták Kreminnát

Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója szerint négy civilt agyonlőttek, amikor megpróbáltak elmenekülni Kreminnából.

Oroszország azt állítja, hogy a polgári lakosságot nem célozza.

Az ukránok arra készülnek, hogy az orosz erők jelentős támadásokat indítanak Luhanszkkal szemben a következő napokban.

Brit hírszerzés: az oroszok gyakorlatilag lerombolták Mariupolt

A brit védelmi minisztérium közzétette szokásos napi jelentését az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Mint írják: Az orosz parancsnokokat aggasztja, hogy mennyi időbe telik Mariupol elfoglalása, ami komolyan próbára tette az orosz erőket, és lassítja Oroszország katonai műveleteit Ukrajna más részein. A Mariupol ostroma jelentős áldozatokkal járt a város lakói számára. Az infrastruktúra nagy része megsemmisült, a civil áldozatok száma jelentős. Mariupol lakott területeinek célba vétele megegyezik Oroszország 1999-es csecsenföldi és 2016-os szíriai taktikájával. Mindez annak ellenére történik, hogy az orosz védelmi minisztérium 2022. február 24-én azt állította, hogy Oroszország nem fog városokat támadni és veszélyeztetni a civil lakosságot…

Zelenszkij gyors fegyverszállítást követel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóbeszédében kifejtette: „minden késedelem a fegyverek terén, minden politikai késedelem engedélyt ad Oroszországnak, hogy elvegye az ukránok életét. Oroszország így értelmezi ezt. A valóságban nem így kellene lennie” – mondta.
Katonai szakértők úgy vélik, hogy Ukrajnának az ország keleti részén lényegesen több nehézfegyverzetre lesz szüksége ahhoz, hogy ellenálljon a támadásoknak. Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg a közeljövőben offenzívára készül a kelet-ukrajnai Donyec-medence ipari térségében. A hetek óta ostrom alatt álló Mariupol kikötővárosban vélhetően több ezer lakos halt meg.

Az oroszok teljesen lezárhatják hétfőn Mariupolt

Az orosz erők lezárják Mariupolt, és belépési/kilépési engedélyrendszert vezetnek be – mondta a polgármester tanácsadója a Guardian beszámolója szerint, melyet az Index idéz.

Miután az ukrán honvédők nem hajlandók feladni Mariupol városát, az orosz csapatok a jelentések szerint hétfőn lezárják a várost, és olyan igazolványokat állítanak ki a maradóknak, amely lehetővé teszi a helyváltoztatást – közölte a polgármester egyik tanácsadója. Petro Andrjuscsenko a Telegram üzenetküldő alkalmazásban ezt írta vasárnap, és megosztott egy fotót is, amelyen igazolványért sorban álló emberek láthatók.

Több száz polgárnak kell sorban állnia, hogy igazolványt kaphasson, amely nélkül jövő héten már nem csak a városrészek között nem lehet majd közlekedni, hanem még az utcán sem – mondta Andrjuscsenko, aki azt is feltételezi, hogy a megszálló erők valószínűleg információkat is gyűjtenek a városban maradókról, illetve szűrik őket.

Egy szombaton írt frissítésben a polgármesteri tanácsadó közlése szerint az orosz erők bejelentették, hogy „hétfőtől mindenki számára tilos lesz a be- és kilépés a városba, és ugyanez vonatkozik a városrészekben való mozgásra is”.

Óriási csapást mértek Lvivre az oroszok

Támadás érte a nyugat-ukrajnai Lvivet/Lemberget hétfő reggel, a Lviv Megyei Katonai Közigazgatás vezetője szerint négy rakéta csapódott be. Az eddigi információk szerint hatan meghaltak és nyolcan megsebesültek – foglalja össze az Index.

Makszim Kozickij, a Lviv Megyei Katonai Közigazgatás vezetője megerősítette, hogy támadás történt, állítása szerint négy rakéta csapódott be Lviv régióban.

Továbbra is légiriadó van érvényben, maradjon mindenki menedékhelyen – szólította fel a lakosságot Kozickij a térségben történt rakétatámadások miatt, hozzátéve, hogy lehetőleg ne fényképezzenek és filmezzenek az emberek, valamint ne terjesszenek feltételezéseket különböző csatornákról informálódva.

Az Independent információi szerint hatan meghaltak és nyolcan megsebesültek a légicsapásokban.

A BBC tudósítása szerint legalább öt robbanás történt a lengyel határhoz közeli város nyugati részén. A robbanások helyszínéről sűrű fekete és szürke füst száll fel, sőt egy rakétát is láttak a becsapódás előtt.

A robbanások előtt körülbelül 45 perccel megszólalt a légiriadó a városban, ami egyébként gyakori Lvivben.

„Egyik pillanatról a másikra megváltozott minden. Az emberek azt hitték, hogy itt viszonylag biztonságban vannak, mivel az invázió kezdete óta eddig egyetlen rakétatámadás történt, az is a város szélén” – közölte Dan Johnson, a BBC helyszíni tudósítója, aki szerint egyelőre nem tudni, mik voltak a célpontok.

Dan Johnson szerint az elmúlt napokban számos hasonló riasztás volt már a reggeli órákban, és sokan úgy vélték, hogy ezúttal sem történik semmi.

„Nem tudjuk pontosan, mit találtak el. A füst egy része láthatóan a város vasútállomása felől érkezik, de ezt még nem erősítették meg. Azt sem tudni, hogy orosz támadás történt-e, ez egyelőre csak feltételezés” – mondta Dan Johnson.

Azóta viszont több felvétel is felkerült a Twitterre. Leszja Vaszilenko parlamenti képviselő tette közzé az alábbi fényképet, amelyhez azt írta, hogy a vasútállomás és a tárolóegységek voltak a rakéták célpontjai.

„Fekete füstfelhő látszik, miután rakétacsapás érte Lviv pályaudvarát. Még nem érkezett jelentés áldozatokról vagy károkról, de a légiriadó és a mentők szirénáját folyamatosan hallani” – írta James Levinson, a Fox News riportere a Twitter-oldalán.

Dnyipropetrovszkot is támadás érte

Az Unian szerint az orosz megszállók rakétatámadást indítottak Dnyipropetrovszk ellen hétfő reggel, ám az ukrán légvédelem lelőtte a rakéták 60 százalékát.

A rakéta eltalált egy létesítményt, a vasúti infrastruktúrát tönkretette. A tüzet sikerült megfékezni – mondta Valentyin Reznicsenko, Dnyipropetrovszk tartomány kormányzati vezetője, hozzátéve, hogy ketten megsérültek a támadásban.

Az ukránok szerint nemcsak rakétatámadás érte Dnyipropetrovszkot, hanem Herszonból lőtték is, amelynek következtében egy férfi meghalt.

Ukrán polgármester: rakétatámadás érte Lvivet

„Öt célzott rakétacsapás érte Lvivet. Az illetékes szolgálatok már elindultak a helyszínre. Részletesebb információkat később tudunk közölni” – közölte Andrij Szadovij, a város polgármestere a Twitteren hétfőn reggel.

Herszon régióba próbálnak meg behatolni az orosz csapatok

Ukrajna arra számít, hogy az orosz erők megpróbálnak behatolni Herszon régióba – számolt be róla az ukrán védelmi minisztérium.

A tárca legfrissebb jelentésében hozzátette: összesen 87 zászlóalj taktikai csoportja vesz részt Oroszország katonai feladatainak összeállításában Ukrajna területén.

Közölték, az orosz csapatok továbbra is rakétatámadásokkal próbálják tönkretenni az ukrán infrastruktúra kritikus pontjait.

ORFK: több mint nyolcezren érkeztek vasárnap Ukrajnából

Magyarországra vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 2885 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5532-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 567 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Közölték azt is: az ukrajnai háború elől vasárnap 419 ember, köztük 174 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.

Közel 4,9 millió ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta

Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint a háború kitörése óta közel 4,9 millió ukrajnai lakos hagyta el az Országát. Az összesített szám 32,5 ezerrel több, mint a szombati adatok voltak, írja a Guardian.

A 4,9 millió elmenekült ukrán mellett további 215 ezer olyan diák és bevándorló hagyta el az országot, akik más nemzetek állampolgárai. Átlagosan tíz menekültből egy (kb. 2,76 millió összesen) Lengyelországba érkezett.

Mint az ENSZ írja, az ukrán gyerekek közel kétharmadát kényszerítették otthonuk elhagyására. Az ENSZ hivatalának becslései szerint 7,1 millió ember hagyta el otthonát úgy, hogy továbbra is Ukrajnában maradt.

Az ukrán hadsereg több területet visszafoglalt

Az ukrán hadsereg is sikereket tudott közben elérni az elmúlt napok során. Visszafoglalták ugyanis Bazaliivkát, Lebiazsét és Kutuzivkát – közölte Oleg Sinegubov, a harkovi regionális katonai igazgatás vezetője.

Szóltak a szirénák Kijevben

Légiriadó volt Kijevben, Ukrajna fővárosában hétfőre virradóra. A Sky News biztonsági és védelmi szakértője ott tartózkodik a városban, és Twitteren közzétett egy videót is a történésekről.

Brutális pusztítás Csernyihivben

Az ukrán védelmi minisztérium megosztott egy fotót Csernyihiv egyik nevezetes épületének maradványairól. Mint közölték, egy ötméteres kráter maradt azon a helyen, ahol egykor egy könyvtár állt. A minisztérium azt állította, hogy egy 500 kilogrammos orosz bomba semmisítette meg.

18-an meghaltak, több mint százan megsebesültek az elmúlt négy napban Harkivban

Zelenszkij elnök vasárnap késő este arról beszélt, hogy eddig 18-an haltak meg és több mint százan sebesültek meg az elmúlt négy napban az északkelet-ukrajnai Harkivban, ahol ismét intenzív az orosz offenzíva. Az elnök azt mondta, Oroszország folyamatosan támadja a várost: „ez nem más, mint szándékos terror”, fogalmazott.

Az elnök beszédében még több fegyvert kért Ukrajna számára. Mint mondta, „azoknak, akik rendelkeznek fegyverekkel és lőszerekkel, de késleltetik az ellátást, tudniuk kell, hogy rajtuk is múlik ennek a csatának a sorsa”. Azt is mondta, hogy „minden politikai késés engedély Oroszország számára” arra, hogy még több életet kioltson.

Azonnali menekülésre szólították fel Luhanszk régió lakosait

Azonnali menekülésre szólították fel a kelet-ukrajnai Luhanszk régió lakosait – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.

„A jövő hét nehéz lesz. Ez lehet az utolsó alkalom, amikor még van esélyünk megmenteni önöket” – idézték Szergej Gaidai, a luhanszki területi közigazgatás vezetőjét.

Az orosz erők jelenleg Luhanszk és Donyeck elfoglalására összpontosítanak, amelyek a kelet-ukrajnai Donbasz régió részét képezik. A hírek szerint az ukrán csapatok ezen a héten brutális orosz offenzívára számítanak.

ISW: Mariupol kikötője elesett

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők valószínűleg április 16-án foglalták el Mariupol kikötőjét (hiába tagadják ezt még mindig az ukránok), a kelet-mariupoli Azovsztal gyárra korlátozva ezzel a városban a szervezett ukrán ellenállást. Az ukrán csapatok elszigetelt csoportjai továbbra is aktívak maradhatnak Mariupolban az Azovsztal gyáron kívül, de az orosz erők valószínűleg a következő napokban eltakarítják őket.

Az orosz erők az Izjum tengelyen és Kelet-Ukrajnában továbbra is gyülekeztek, és egyre gyakrabban hajtanak végre csoportosításokat kevésébé képzett és felszerelet sorkatonáikkak, párhuzamosan a folyamatos – sikertelen – kis léptékű támadásokkal. Az orosz erők az elmúlt 24 órában nem foglaltak el területet az Izjum tengelyen, illetve Donyeck és Luhanszk megyékben. A Kelet-Ukrajnába telepített orosz erők állítólag továbbra is jelentős morális és ellátási problémákkal küzdenek, és nem valószínű, hogy az elkövetkező napokban képesek lesznek jelentős offenzíva megindítására – állítja az ISW.

Főbb megállapítások:

  • Az orosz erők valószínűleg április 16-án foglalták el Mariupol kikötőjét, bár az ukrán vezérkar ezt még mindig tagadja.
  • Az orosz erők valószínűleg túlnyomó tűzerővel igyekeznek kapitulációra kényszeríteni az Azovsztal gyár megmaradt védőit, hogy elkerüljék a további költséges és véresnek, veszteségesek ígérkező műveleteket, de úgy tűnik, hogy a megmaradt ukrán védők a végsőkig ki akarnak tartani.
  • Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport finanszírozója valószínűleg Kelet-Ukrajnában tevékenykedik, hogy koordinálja a Wagner-csoport toborzását és finanszírozását.
  • Az orosz erők folytatták felépítésüket és csoportosulásukat Izjum környékén, de nem hajtottak végre támadó hadműveleteket.

Az ISW szerint továbbra is az alábbi négy területen igyekeznek majd előrenyomulni és területeket foglalni az oroszok:

  • Kelet-Ukrajna a központi csapásirány (Mariupol elfoglalása, Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalása);
  • Harkiv és Izjum térsége;
  • Déli tengely (Herszon, Mikolajiv környéke);
  • Szumi és Északkelet-Ukrajna.

Az ukrán külügyminiszter szerint fokozódnak a harcok a következő hetekben

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az ostromlott Mariupolban kialakult rettenetes helyzet lehet a vörös vonal a tárgyalásokon.

Kuleba a CBS Newsnak adott interjújában elárulta, hogy a közelmúltban nem volt diplomáciai kommunikáció Oroszország és Ukrajna között külügyminisztériumi szinten.

Tárgyalócsoportok tartják a kapcsolatot, amelyek különböző intézmények képviselőiből és parlamenti képviselőkből állnak, ám magas szintű tárgyalások nincsenek – közölte Kuleba, aki arra számít, hogy a következő hetekben fokozódnak a harcok Kelet-Ukrajnában.

Öten meghaltak, huszan megsérültek a Harkiv központját ért támadásokban

Öt ember meghalt, huszan pedig megsebesültek Harkiv központjában, közölte Oleh Szinehubov regionális kormányzó. A kormányzó azt is elmondta, hogy a városközpontot ért támadás mellett a külvárosra is rakétát dobtak le az oroszok, többen meghaltak, emellett lakótömbök mentek tönkre.

Hozzátette azt is, hogy az ukrán fegyveres erők sikeresek voltak az ellentámadásban. A régióban két falut teljesen, egy másik pedig részben sikerült visszafoglalniuk.

Két MiG-29-es lelövéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az orosz légvédelem Harkiv megyében lelőtt két MiG-29-es repülőgépet Pavlovgrádnál pedig egy drónt – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnap esti hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint precíziós föld-levegő rakéták egy lőszer- és egy üzemanyag-raktárt, a légerő gépei 44 katonai a rakétacsapatok és tüzérség pedig 113 létesítményt semmisített meg. A tábornok azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 136 repülőgépet, 471 drónt, 249 légvédelmi rakétarendszert, 2308 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 998 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 2171 speciális katonai járművet veszítettek.

A RIA Novosztyi hírügynökség vasárnap esti helyszíni jelentése szerint a mariupoli Azovsztal acélműben körülzárt ukrán erők nem éltek az orosz hadvezetés által felkínált fegyverletételi lehetőséggel. A donyecki „népi milícia” azt közölte a Telegram-csatornáján, hogy a mariupoli Iljics fémműnél április 11-ről 12-re virradó éjjel megkísérelt sikertelen ukrán kitörési kísérletben életét vesztette Volodimir Baranyuk ezredes, a 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka. Az összecsapásban mintegy 50 ukrán katona esett el, 42 pedig megadta magát.

Már több mint 16 ezer menedékes kérelmet regisztráltak Magyarországon

Az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta, vasárnap reggel 6 óráig már 16 347 menedékes kérelmet regisztrált Magyarországon az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

Az idegenrendészet vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a hétvégén is érkeznek a fővárosi, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálatukra az orosz-ukrán konfliktus elől menekülők. A menedékes státus iránti kérelmeket az ünnepek alatt is be lehet nyújtani – hívták fel a figyelmet.
A főigazgatóság dolgozói folyamatosan rögzítik a külföldiek adatait és kérelmeit, hogy a szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal lássák el a segítséget kérőket – áll a közleményben.

Így álltak a frontok vasárnap

Jó reggelt kívánunk a húsvéthétfőn is korán kelőknek, így 7 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium vasárnapi hadi térképét mutatjuk először!