Az orosz-ukrán háború 52. napja – FRISSÜL

Immár ötvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Hétfőtől elzárhatják Mariupolt a külvilágtól az oroszok

A BBC szerint Mariupolt el akarják zárni az oroszok a külvilágtól: hétfőtől nem hagyhatja el senki a várost, nem lesznek evakuációs folyosók sem. Az egyik polgármester-helyettes szerint 4-5 napja készítik elő a tervet az oroszok. Serhii Orlov azt nyilatkozta a BBC riporterének, hogy információi szerint még szigorúbb szabályokat terveznek bevezetni az oroszok a városban, és korlátoznák a kerületek közötti átjárást.

A kikötővárosban már csak néhány ponton tartják magukat az utolsó ukrán erők, szakértők szerint néhány napon belül végleg eleshet Mariupol.

Megint az EU-s fegyverszállításokat kritizálják az ukránok

Az ukrán tárgyalócsoport vezetője és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fő tanácsadója csalódottságának adott hangot az Európai Unióból kapott fegyverek miatt.

Mihaljo Podoljak Twitteren írt arról, hogy miután fegyvereket kértek az EU-tól, a nyugati vezetők nem azokat küldték, amikre szükségük lett volna, ráadásul amit küldtek, az is túl lassan érkezett meg.

„A demokrácia nem fog nyerni ezzel a játékkal. Ukrajnának fegyverek kellenek. Nem egy hónap múlva. Most” – írta.

1. Ukraine asks Europe for weapons.
2. Europeans support the call for their governments.
3. ?? gives ?? weapons, not the ones we asked for.
4. Weapons take too long to arrive
Democracy won’t win from playing this game. ?? needs weapons. Not in a month. Now.

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) April 16, 2022

39 orosz hadihajó gyűlt össze Szevasztopol közelében

Az oroszok által megszállt Krímben lévő Szevasztopol város közelében 39 orosz hadihajó és más típusú hajó található. A megsemmisült Moszkva cirkáló nincs köztük. Az Ukrán Pravda saját hírforrásaira hivatkozva ezt írja:

• 9 nagy partraszállító hajó,
• 5 tengeralattjáró,
• 2 légpárnás jármű,
• 5 kis tengeralattjáró-elhárító hajó,
• 2 kis rakétahajó,
• 2 járőrhajó,
• 3 szabotázsellenes hajó,
• 1 közepes felderítő hajó,
• 2 rakétahajó,
• 2 kis rakétahajó,
• 3 aknakereső,
• 1 járőrhajó,
• 2 járőrhajó.

Április 10-hez képest két nagy partraszálló és egy kis tengeralattjáró-elhárító hajóval, valamint két kis rakétahajóval, egy járőrhajóval, két szabotázselhárító hajóval és egy tengeri aknakeresővel csökkent a szevasztopoli orosz állomány. A szevasztopoli öblökben nem találták Moszkva nevű rakétacirkálót, amelynek elvesztését az orosz hatóságok április 14-én hivatalosan is megerősítették.

A lap adatokkal rendelkezik arról is, hogy a megszállt Szevasztopol vizein tartózkodott egy hajócsoport és az ukrán haditengerészet hajója, ami a következőkből áll: egy tengeralattjáró, egy vezérlőhajó, három kis tengeralattjáró-elhárító hajó, két aknakereső, egy tengeri vontató és egy torpedófogó – összegez az Index.

Az USA aggódik, hogy kifogyhatnak az ukránok a lőszerből

Egy amerikai tisztviselő szerint egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy még több lőszert – és különösen tüzérségi muníciót – kell gyorsabban eljuttatni az ukrán erőkhöz, mivel az oroszok elleni kemény harcok az elkövetkezendő napokban veszik kezdetüket – írja a CNN-re hivatkozva a HVG Online.

Bár az Egyesült Államok 18 darab 155 mm-es tarackot és 40 000 tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának a Joe Biden elnök kormánya által a héten bejelentett új biztonsági segítségnyújtás részeként, még ez a mennyiség is napokon belül elfogyhat, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az ukrán erők kifogyhatnak a lőszerből. A korábbi súlyos harcok során az ukrán csapatok volt, hogy egy nap alatt több ezer tüzérségi lövedéket is kilőttek – jegyezte meg a tisztviselő. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy az oroszok valószínűsíthető célja fegyvereket és csapatokat vezényelni Kelet-Ukrajnába, majd bekeríteni az ott állomásozó ukrán erőket – mondta.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, vezérkari főnök napi telefonbeszélgetéseket folytatnak a térségbeli kollégáikkal és arra ösztönözik őket, hogy minél több fegyvert és utánpótlást, minél gyorsabban szállítsanak Ukrajnába.

20 100 orosz katona halt meg Ukrajna szerint

Ukrajna közölte a legfrissebb információkat az orosz veszteségekről. Szerintük eddig 20 100 orosz katona halt meg a háború kezdete óta. Azt is közölték többek között, hogy adataik szerint 145 helikoptert, 163 repülőt és 762 tankot vesztett el az orosz hadsereg – írja a Sky News.

Érdekesség, közben Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek azt nyilatkozta, 2500-3000 ukrán katona esett el a háború kezdete óta.

Information on Russian invasion

Losses of the Russian armed forces in Ukraine, April 16 pic.twitter.com/a3wsYpB6w7

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) April 16, 2022

ENSZ: több mint 1900 civil halt meg a háború kezdete óta

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint már több mint 1900 civil halálát regisztrálták az orosz-ukrán háború kitörése óta. Kiemelik, hogy a tényleges számok ennél sokkal magasabbak lehetnek.

A február 24. és április 14. között megölt 1982 civil közül 162 gyermek volt – közölte az ENSZ emberi jogi szervezete (OHCHR). Adataik alapján 2651 civil sebesült meg, köztük 256 gyerekek. Az OHCHR szerint a legtöbb halálesetet és sérülést a bombázások és a légicsapások okozták.

Az ukrán főügyészség szombati beszámolója 200-ra becsülte a háborúban meghalt gyerekek számát.

Egy ember meghalt Harkivban, 18-an megsérültek

Rakétatámadás érte Harkivot szombaton, egy ember meghalt, tizennyolcan megsérültek. A mentőegységek szerint a rakéta egy piacon csapódott az emberek közé

Lviv régió kormányzója bejelentette, hogy Belarusz területéről szálltak fel azok az orosz Su-35 típusú repülők, amik rakétacsapásokat mértek a régióra – írja a Sky News.

TASZSZ: a brjanszki faluban elkövetett ágyúzásban négyen megsérültek

Az ukrán hadsereg által a brjanszki régióban található Klimovo faluban elkövetett ágyúzás négy áldozata továbbra is kórházban van, ketten súlyos állapotban vannak. Erről Alekszej Kuznyecov, az Orosz Föderáció egészségügyi miniszterhelyettese nyilatkozott szombaton újságíróknak – írja a TASZSZ.

Az április 16-án moszkvai idő szerint 14.30-kor a brjanszki Klimovo faluban történt incidens nyolc áldozata közül további négy embert ápolnak kórházban. Egy 2020-ban született fiú fejsebét a moszkvai Orosz Egészségügyi Minisztérium Orosz Gyermekklinikai Kórházában ápolják. Intenzív osztályon van, állapota súlyos. Egy 1948-ban született nő lábszárát amputálták, állapotát stabilnak, ám súlyosnak értékelték – számolt be Kuznyecov.

Vitalij Klicsko: egy ember meghalt, többen megsérültek a Kijevet ért rakétacsapásban

Egy ember meghalt és többen megsebesültek az ukrán fővárost szombat reggel ért rakétacsapások következtében – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. Hozzátette, a mentőcsapatok a sérültek életéért küzdenek. „Kijev az agresszor célpontja volt, és az is maradt” – tette hozzá.

Klicsko korábban arról számolt be, hogy a város keleti részén fekvő Darnyickij kerületére mértek csapást az oroszok. Az orosz védelmi minisztérium szerint egy hadiüzemet találtak el – összegez a Sky News alapján a Telex.

#Darnytsky district in Kyiv hit Saturday morning. Smoke coming from armoured vehicle plant. pic.twitter.com/9PibZZDp51

— Daniele Hamamdjian (@DHamamdjian) April 16, 2022

Kitiltották Oroszországból Boris Johnsont és külügyminiszterét

Az orosz külügyminisztérium szombaton közölte, hogy megtiltotta a belépést az országba Boris Johnson brit miniszterelnök, Liz Truss külügyminiszter, valamint Ben Wallace védelmi miniszter és tíz másik brit kormánytag és politikus számára.

A beutazási tilalom kiterjed Dominic Raab miniszterelnök-helyettesre és igazságügyi miniszterre, továbbá Theresa May volt miniszterelnökre is.

A külügyi tárca közleményében azt írta: „tekintettel az Egyesült Királyság kormányának példátlanul ellenséges fellépésére, amely különösen az Oroszországi Föderáció magas rangú tisztviselői elleni szankciók bevezetésében nyilvánult meg, (az orosz hatóságok) úgy döntöttek, hogy a brit kormány kulcsfontosságú tagjait és számos politikai személyiséget felveszik az orosz beutazási tiltólistára”.

A teljes tilalmi névsorban szerepel még Grant Shapps közlekedési miniszter, Priti Patel belügyminiszter, Rishi Sunak pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng üzleti, energiaügyi és ipari stratégiáért felelős miniszter, Nadine Dorries digitális, kulturális, média- és sportminiszter, James Heappey védelmi miniszterhelyettes, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, Suella Braverman, Anglia és Wales főügyésze.

„Ez a döntés válaszlépés arra, hogy London féktelen információs és politikai kampányt indított, amelynek célja Oroszország nemzetközi elszigetelése, az országunk elszigetelési feltételeinek megteremtése és a hazai gazdaság megfojtása” – mutatott rá a minisztérium.

A tárca hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság szándékosan fokozza a feszültséget Ukrajna körül azzal, hogy halálos fegyvereket szállít oda, és koordinálja a NATO azonos célú erőfeszítéseit.

Moszkva továbbá elfogadhatatlannak tartja, „ahogy London uszítja nemcsak nyugati szövetségeseit, hanem más országokat is, erőteljesen arra ösztökélve őket, hogy nagyszabású oroszellenes szankciókat vezessenek be, amelyek azonban értelmetlenek és szándékával ellentétes hatást váltanak ki”.

Az orosz külügyminisztérium szerint „a brit hatóságok oroszgyűlölő irányvonalának fő célja az Oroszországgal szembeni negatív hozzáállás fokozása és a kétoldalú kapcsolatok megkurtítása gyakorlatilag minden területen, ami káros a brit népnek, jólétének és érdekeinek”.

Az orosz külügyminisztérium arra is figyelmeztetett, hogy hamarosan ismét bővíti az oroszellenes hangulathoz hozzájáruló brit politikusok és parlamenti képviselők tilalmi listáját.

A névsort olyan brit politikusok és parlamenti képviselők nevével egészítik ki, akik „hozzájárulnak az oroszellenes hisztéria szításához, az egész Nyugatot fenyegető nyelvezet használatára kényszerítik a Moszkvával folytatott párbeszédben, és gátlástalanul uszítják a kijevi neonáci rezsimet” – zárta a közleményét az orosz külügyminisztérium.

Oroszország megsemmisítette egy páncélozott járműveket gyártó üzem épületeit Kijevben

Oroszország megsemmisítette egy páncélozott járműveket gyártó üzem épületeit az ukrán fővárosban, Kijevben és egy katonai javítóüzemet Mikolajiv városban – idézte szombaton az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot.

A csapásokat nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverekkel hajtották végre – áll a közleményben. Oroszország egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet is lelőtt a kelet-ukrajnai Harkivi terület Izjum városának közelében – tette hozzá az Interfax az orosz védelmi tárcára hivatkozva.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője szombaton arról számolt be, hogy az orosz rakétaerők és tüzérség az ukrán egységek 43 ellenőrző pontjára, nyolc, katonai felszereléshez szükséges üzemanyagot szállító konvojra, valamint 760 olyan területre csapott le, ahol az ellenség emberei koncentrálódtak.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy szombatra kilenc humanitárius folyosóról megnyitásáról állapodtak meg a civilek kimenekítése érdekében, többek között az ostromlott Mariupolból.

Hozzátette, hogy a kilenc evakuálási folyosóból ötöt az ukrajnai Luhanszk régióban alakítják ki, az ország keleti részén, amely a helyi tisztviselők szerint erős ágyúzás alatt áll. Legalább két civil meghalt és négy megsebesült az orosz támadásokban Ukrajna-szerte – közölték helyi tisztviselők szombaton kora reggel.

Egy ember meghalt, három pedig megsebesült keleti Luhanszk régióban történt lövöldözésben – közölte Szerhij Gaidaj, a régió kormányzója egy online bejegyzésben. Megsérült a gázvezeték Liszicsanszkban és Szeverodonyeckben. Az említett települések gáz és víz nélkül maradtak – írta Gaidaj a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében.

„Meneküljenek, amíg még lehet” – tanácsolta Gaidaj egy későbbi bejegyzésében, hozzátéve, hogy buszok állnak azok rendelkezésére, akik készek az evakuálásra.

Egy ember meghalt, egy pedig megsebesült a közép-ukrajnai Poltava régió fővárosa, Poltava közelében lévő kis falu elleni éjszakai támadásban – közölte a régió kormányzója, Dmitro Lunin a Telegramban közzétett bejegyzésében.

Az elmúlt 24 órában az ukrán erők 64 katonája esett el az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” területén. Erről Eduard Baszurin, a köztársasági védelmi minisztérium tárcájának hivatalos szóvivője számolt be szombaton. Hozzátette, hogy embereik két harckocsit, egy légvédelmi üteget, két páncélozott és egy teherszállító járművet semmisítettek meg.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szombaton délután is kiadta aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 16 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/tMxEoYPHHJ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/hRt3hmZAjp

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 16, 2022

Folytatódnak a harcok a romhalmazzá lőtt Mariupolért

Az orosz invázió előtt 400 ezer embernek otthont adó Mariupol romhalmazzá vált. Több ezer civil halt meg, és több tízezren rekedtek a városban – írja a Guardian.

Olekszandr Motuzjanyik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy az oroszok még nem foglalták el teljesen a várost, de hozzátette: Mariupolban nehéz és kemény a helyzet. Jelenleg is folynak a harcok. Az orosz hadsereg folyamatosan további egységeket hív be a város ostromára.

Az orosz védelmi minisztérium szerint elfoglalták a város Illich-acélművét, de ezt a jelentést független forrásokból nem erősítették meg. Az ukrán védők a feltételezések szerint főként az Azovstalban, egy másik hatalmas acélműben tartják magukat.

Mindkét üzem a Metinvest – Ukrajna leggazdagabb üzletembere cégének – tulajdonában van, amely pénteken azt mondta a Reutersnek, hogy soha nem engedné, hogy vállalatai orosz megszállás alatt működjenek.

Lviv kormányzója szerint megsemmisítették a régióra kilőtt orosz rakétákat

Lviv régió kormányzója, Makszim Kozicki azt közölte, hogy az ukrán légvédelmi rendszerek lelőtték azokat az orosz rakétákat, amelyeket szombat reggel lőttek ki Lviv térségére. „Április 16-án reggel rakétákat lőttek ki Lviv régióra az orosz megszállók Szu-35-ös repülőgépeiből. Az Ukrán Légierő nyugati parancsnokságának rakétaelhárító egységei négy rakétát semmisítettek meg” – mondta Kozickij. A kormányzó azt is állította, hogy a rakétákat kilövő orosz repülőgépek a Belaruszban lévő Baranovicsi repülőteréről szálltak fel.

Orosz védelmi minisztérium: egy kijevi hadiüzemet ért találat szombat reggel

A szombati reggeli orosz légicsapások egy kijevi hadiüzemet céloztak – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy 16 ellenséges célpontot semmisítettek meg nagy pontosságú rakétákkal, köztük raktárakat és fegyvertároló bázisokat. Hozzátette, hogy a dél-ukrajnai Mikolajivban egy haditechnikai javítóműhelyt is eltaláltak.

Olaf Scholz: a nehézfegyverek, harckocsik szállítása nem jelentene belépést a háborúba

A német igazságügyi miniszter szerint az olyan nehézfegyverek, mint például a harckocsik szállítása Ukrajnának, nem jelentene belépést az Oroszország elleni háborúba – idézte a dpa szombaton Marco Buschmann Welt am Sonntag című német lapnak adott, vasárnap megjelenő nyilatkozatát.

A német politikát a konfliktus február végi kezdete óta az aggasztja, hogy milyen fegyvereket adjanak Ukrajnának, és milyen gyorsan szállítsák azokat.

A nyomás közvetlenül Kijevből érkezett, ahol a vezetők sürgetik Németországot, hogy szállítson több fegyvert az orosz csapatok visszaszorítása érdekében.

Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár nem hajlandó elkötelezni magát a nehézfegyverek, például harckocsik, helikopterek és repülőgépek küldése mellett, noha balközép koalícióján belül egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek erősebb katonai támogatást sürgetnek.

Kormányhivatal: csaknem 600 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton nagypénteken a munkatársak 598 menekülőnek segítettek, az éjszakát 105-en töltötték a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – tájékoztatott a kormányhivatal.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Halálos áldozatai is vannak az éjszakai luhanszki légicsapásoknak

Eddig két halálos áldozatról és négy sebesültről érkeztek jelentések az éjszakai luhanszki légicsapásokkal kapcsolatban, a pontos információk azonban csak lassan érkeznek meg – írja a Guardian.

Szerhij Gaidai, Luhanszk megye kormányzója arról is beszámolt, hogy egy ember meghalt, három pedig megsebesült az éjszakai támadásban. A kormányzó Telegramon közzétett bejegyzésében azt is közölte, hogy több busz is készen áll a régióból történő evakuálásra. Beszámolója szerint Liszicsanszkban és Szevierodonyeckben egy gázvezeték is megsérült.

A közép-ukrajnai Poltava régióban, Poltava közelében egy kis falut ért éjszakai támadásban legalább egy ember meghalt, egy pedig megsebesült – közölte Dmitro Lunin, a régió kormányzója.

Kilenc humanitárius folyosó létesítéséről állapodtak meg szombatra

Kilenc humanitárius folyosó létesítéséről állapodtak meg szombatra – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A tervek szerint a civilek evakuálása az ostromlott Mariupol városából személyautókkal történik. A kilenc evakuálási folyosóból öt a kelet-ukrajnai Luhanszk régióból indul – írja a Reuters. Verescsuk hozzátette, hogy a luhanszki humanitárius folyosók csak azzal a feltétellel fognak működni, hogy az orosz erők beszüntetik az ágyúzást.

ORFK: több mint 12 ezren érkeztek pénteken Ukrajnából

Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 7045 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 561 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte a police.hu oldalon, hogy pénteken 768 menekültet, köztük 287 gyermeket fogadtak a fővárosban.
A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tették hozzá.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 36 ember, köztük 25 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – írták.
A rendőrök folyamatos kapcsolatot tartanak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Vitalij Klicsko arra kéri az embereket, még ne térjenek vissza Kijevbe, mert tűz alatt a főváros

„Kijev is tűz alá került” – közölte a város polgármestere, Vitalij Klicsko a Telegram-csatornáján szombaton. „A robbanások a város szélén lévő Darnyickij kerületben történtek. A mentősök és orvosok jelenleg is a helyszínen dolgoznak. Az áldozatokra vonatkozó adatok tisztázása folyamatban van. Ismételten felhívom mindenki figyelmét: kérem, ne hagyják figyelmen kívül a légiriadókat! Azokat a kijevi lakosokat pedig, akik korábban elutaztak, és már a fővárosba készülnek visszatérni, arra kérem, hogy tartózkodjanak ettől, és maradjanak biztonságosabb helyeken” – mondta Klicsko.

Robbanásokat hallottak az ukrán fővárosban és Lvivben

Robbanások hallatszottak szombaton a hajnali órákban Kijevben, nyugatra pedig Lvivben, helyi médiabeszámolók szerint. Korábban több nagyvárosban is légiriadót jelentettek. A robbanásokat hivatalosan nem erősítették meg – írja a SkyNews.

Air raid sirens again in Kyiv just now pic.twitter.com/chKLNBWJuX

— Deborah Haynes (@haynesdeborah) April 16, 2022

A Guardian szerint Kijevben, valamint Rivnében, Lvivben, Ivano-Frankivszkban, Volinban, Hmelnickijben, Vinnyicában, Zsitomirban, Dnyipropetrovszkban, Krivij Rihben, Zaporizzsjában, Cserkasziban, Donyeckben, Odesszában, Harkovban, Poltavában és Mikolajivban is légiriadó volt.

Csak egy gyalogoshíd maradt épségben Csernyihivben

Csernyihivben és környékén az orosz erők szinte az összes folyami átkelőhelyet lerombolták, már csak egy gyalogoshíd maradt a városban, ami átível a Gyeszna (ukránul Deszna) folyó fölött. Csernyihivben a háború előtt körülbelül 285 ezren éltek. A közlekedési infrastruktúra károsodása miatt nehezen lehet eljuttatni a humanitárius segélyeket Ukrajna északi területeire – írja a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 16 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/YnbbBiEnGg

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/bkQNn8VqoX

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 16, 2022

Nem finomak Kadirov egységinek módszerei

Az Akhmat-Khadzsi Kadirov Különleges Rendőrségi Ezred katonái Mariupolban pozícióharcokat vívnak az „ukrán nacionalisták maradványaival” − írta a Telegramon Ramzan Kadirov csecsen vezető – közölte a Mandiner alapján az Index.

„A mi srácaink módszerei semmiképpen sem finomak. A bevált taktika szerint egy felderítő drón előzetesen azonosítja az ellenséges tüzelőállásokat, majd a vadászok áttérnek az észlelt fenyegetés felszámolásának fázisára. A küldetés lépésről lépésre történő végrehajtása biztosítja, hogy az ellenséget a lehető leggyorsabban, személyi veszteségek nélkül likvidálják” − fogalmazott.

Hozzátette: „Az ukrán csapatoknak nem kellett volna harcedzett katonákkal versenyezniük. Most tanúi lehetünk az orosz harcosok banális alábecsülésének következményeinek.”

Meghalt Anton Kuprin, a Moszkva hajó kapitánya

Ukrajna azt állítja, hogy meghalt a Moszkva nevű orosz fekete-tengeri zászlóshajó kapitánya, azt követően, hogy rakétatalálat érte a cirkálót. Anton Kuprin 44 éves volt – írja az Independent.

A hadihajó csütörtökön süllyedt el egy robbanás és tűz után, amelyet Ukrajna szerint rakétacsapás okozott, míg Oroszország szerint a károkat a fedélzeten lévő lőszerek robbanása idézte elő.

A rakétacirkáló az ukrajnai orosz invázió korai szakaszában vált ismertté, amikor a legénysége megadásra szólította fel a Kígyó-szigetek ukrán határőreinek egy egységét, akik ezt dacosan megtagadták.

Az incidens hamar az orosz támadással szembeni ukrán ellenállás jelképévé vált. Az ukrán posta a múlt hónapban pályázatot hirdetett az epizód illusztrálására – emlékeztet az Index.

Orosz műsorvezető: Oroszország a NATO és Amerika ellen küzd

A harmadik világháborúhoz hasonlította a több mint 50 napja tartó orosz–ukrán konfliktust az orosz állami televízió műsorvezetője. A csatornán a megszokott módon nem nevezték háborúnak az inváziót, hanem speciális műveletként emlegették. Mint elhangzott, Oroszország a NATO és az Amerikai Egyesült Államok ellen vív küzdelmet.

ENSZ: meghaladta az ötmilliót az Ukrajnából menekülők száma

Több mint ötmillió ember menekült el Ukrajnából az Oroszország által indított háború kezdete, február 24. óta – közölte az ENSZ.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) mintegy 4,8 millió ukrán háborús menekültet számlált, míg az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) további mintegy 215 ezer, ukrán állampolgársággal nem rendelkező személyről tud, aki szintén kénytelen volt elmenekülni Ukrajnából.

Hírügynökségek szerint a második világháború óta nem tapasztalt menekülthullámmal túlnyomó részt nők és gyermekek érkeztek, tekintettel arra, hogy a háborús helyzet miatt a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát. A menekültek többsége, mintegy 2,7 millió ember, Lengyelországban keresett menedéket. Az IOM Ukrajna területén további 7,1 millió belső menekülttel számol.

Litvánia pénteken a kijevi kormány kérésére két orvoscsapatot küldött a háború dúlta országba. Az összesen nyolc orvos és tizenhat ápoló egyelőre két hétig fog ukrán kórházakban dolgozni. A BNS balti hírügynökség szerint a litván orvoscsapatok egészségügyi készleteket és gyógyszereket is vittek magukkal.

„Kérést kaptunk, hogy altatóorvosokat, lélegeztetőkészülékeket, ortopédusokat, sebészeket, illetve baleseti sebészeket küldjünk. Leginkább műtétek elvégzéséhez és traumás sérülések kezeléséhez van szükség segítségre” – mondta a litván egészségügyi minisztérium egyik tanácsadója. Az illetékes szerint eredetileg több mint 300 litván orvos jelentkezett. Hozzátette, hogy utazás előtt az egészségügyi dolgozóknak a litván hadsereg által szervezett felkészítő tanfolyamon kellett részt venniük.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerint továbbra is harcok folynak az ostromlott Mariupol városában. Mint mondta, a harctevékenység jelenleg az Iljics Fém- és Acélművek, valamint a város kikötőjére összpontosul.

Motuzjanik kijelentette, hogy az invázió kezdete óta az orosz csapatok első alkalommal vetettek be nagy hatótávolságú nehézbombázókat Mariupol ellen. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg jelenleg Mariupol mellett Rubizsne és Popaszna települések elfoglalására összpontosítja erőit.

ISW: nehezen megy a felszerelések utánpótlása az oroszoknak

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők folytatják a kis léptékű taktikai támadásokat az Izjum és a Szeverodonyeck tengelyek ellen; de nem tudták áttörni az ukrán védelmi vonalakat. Továbbra is próbálnak csapatokat és hadianyagot felhalmozni Kelet-Ukrajnában, de a nemzetközi szankciók már egyre inkább nehezítik a felszerelések (után)pótlását. A hetek óta várt hatalmas offenzíva még mindig nem indult meg, ugyanakkor az állandó, kisebb akciókkal nem hagynak fel az oroszok, nem tartanak műveleti szünetet.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők folytatták az ukrán védelem felőrlését Mariupol délnyugati és keleti részén, de az ISW szerint jelentősebb új területi változások nem történtek. Az ukrán védők arról számoltak be, hogy a helyzet „romlik”, az orosz erők pedig további tüzérséget és nehézfegyvereket vetnek be.
• Az orosz erők napi szinten folytatták a sikertelen támadásokat Rubizsne, Popasna és Marinka ellen, valamint heves ágyúcsapásokat mértek az ellenségre a kelet-ukrajnai fronton.
• Az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Izjumból Szlovjanszk és Barvinkove irányába.

Az ISW szerint továbbra is az alábbi négy területen igyekeznek majd előrenyomulni és területeket foglalni az oroszok:

• Kelet-Ukrajna a központi csapásirány (Mariupol elfoglalása, Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalása);
• Harkiv és Izjum térsége;
• Déli tengely (Herszon, Mikolajiv környéke);
• Szumi és Északkelet-Ukrajna.

Zelenszkij ismét több fegyvert és több szankciót kért, de a helyreállítási munkákról is szót ejtett

Volodimir Zelenszkij szokásos esti videóbeszédében ismét több fegyvert kért országának, és több oroszokra érvényes szankciót szorgalmazott – szemlézi a Telex.

Zelenszkij szerint az, hogy meddig tart a háború, tulajdonképpen 3 dolog függvénye, illetve azé, hogy abból mennyit és mikor kaphatnak. Az ukrán elnök szerint minél több fegyvert és anyagi támogatást kapnak, minél hamarabb, annál előbb lesz béke. „Minél előbb ismeri fel a demokratikus világ, hogy az Oroszországgal szembeni olajembargó és bankszektorának teljes blokádja szükséges lépés a béke felé, annál hamarabb ér véget a háború” – mondta.

Zelenszkij beszélt a „normális élethez” való visszatérésről is az ország egyes részein – vagy a tragédia közepette a normalitás visszanyerésére tett erőfeszítésekről. Elmondása szerint ott, ahol lehetséges:

• aknamentesítenek,
• visszaállítják az áram-, víz- és gázellátást,
• visszaállítják a rendőrség, a posta, az állami és a helyi hatóságok munkáját,
• újra megszervezik a rendszeres egészségügyi ellátást,
• újraindítják az oktatást,
• elkezdik helyreállítani az utakat és vasutakat.

Zelenszkij szerint a vállalkozások négyötöde visszatért a biztonságos területekre. „Ezért hálás vagyok mindenkinek, aki fenntartja a munkahelyeket, aki foglalkoztatja embereinket, aki segíti a vállalkozásokat alkalmazkodni ezekhez a nehéz körülményekhez, és megadja Ukrajnának az élethez szükséges gazdasági erőt” – mondta.

Az elnök végül megemlékezett arról, hogy a zsidó közösség a héten ünnepli a pészah ünnepét, de mindenkinek, aki ebben az időszakban bárhol a világon ünnepel, békét, szabadságot, és a gonosz feletti győzelmet kívánt.

Orosz légicsapás érte azt az ukrán fegyvergyárat, aminek a rakétáival lelőhették a Moszkva hadihajót

Orosz rakétacsapások értek egy Kijev melletti fegyvergyárat, ami a Moszkva haditengerészeti zászlóshajójának feltételezett elsüllyesztéséhez használt Neptun rakétákat gyártotta.

A kijevi nemzetközi Zsulianyi repülőtér közelében lévő Vizar gyár üzeme és adminisztratív épülete komolyan megrongálódott az orosz rakétacsapások miatt. Ez volt az első nagyobb orosz csapás az ukrán főváros környékén több mint két hét óta.

„Öt találat volt. Az alkalmazottam az irodában volt, őt fellökte a robbanás” – mondta Andrej Sizov, egy közeli faműhely éves tulajdonosa az AFP-nek. „Megfizettetik velünk a Moszkva hajó elpusztítását” – mondta.

A kijevi regionális kormányzó közölte, hogy még legalább két orosz csapás történt, de nem közölt részleteket az elszenvedett károkról vagy az esetleges áldozatokról.

Oroszország már korábban bejelentette, hogy Kalibr tengeri bázisú, nagy hatótávolságú rakétákkal találta el a gyárat, ami az ukrán állami fegyvergyártó, az Ukroboronprom szerint Neptun rakétákat gyártott.

Kreml: kiemelt feladat az ukrán nacionalista zászlóaljak megsemmisítése

Kiemelt feladatnak nevezte az ukrán nacionalista zászlóaljak megsemmisítését pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

„A legfontosabb dolog az, hogy felszabadítsuk (Ukrajnát) ezektől a nacionalista zászlóaljaktól. A hadművelet folyamatban van, és a felállított feladatok jól ismertek. Ezeket teljesíteni kell és teljesülni is fognak. Ne legyenek kétségek” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov hozzátette, hogy „ahol a nacionalista zászlóaljak nem ejtenek túszul civileket, ahol ezek a nacionalista zászlóaljak nem lőnek szét szociális létesítményeket, házakat, ott helyreáll a békés élet”, ahol viszont ilyen különítmények vannak, „ott ádáz harc folyik, és ott meg kell semmisíteni őket”.
Kérdésre válaszolva a szóvivő azt mondta, Vlagyimir Putyin elnök nem tervezi, hogy a Moszkva rakétacirkáló elvesztésével kapcsolatban külön tanácskozást hívjon össze, vagy hogy a közeljövőben Szevasztopolba látogasson. A hadsereg hatáskörébe utalta a hadihajó pusztulásához vezető tűz okainak megnevezését.
A TASZSZ pénteken saját értesülésére hivatkozva azt írta, hogy a Moszkva legénységét Szevasztopolba szállították.
Az orosz fővárosban pénteken sajtótájékoztatót tartott a legnagyobb ukrán ellenzéki parlamenti párt, az Ellenzéki Platform – Az Életért társvezetőjének, az Ukrajnában fogva tartott Viktor Medvedcsuk képviselőnek a felesége. Okszana Marcsenko közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem reagált a férje szabadon bocsátását sürgető kérésére.
Mint mondta, nem tud a férje hollétéről, ami lehetetlenné teszi az őt megillető jogi védelem és orvosi felügyelet biztosítását. Marcsenko szerint Medvedcsuk egyetlen napra sem hagyta el Ukrajna területét. Elmondta, hogy a semmi miatt el nem ítélt politikus ellenzéki családjának ukrajnai vagyonát minden határozat nélkül elkobozták. Felhívta a figyelmet arra, hogy a belügyminiszter-helyettesi nyilatkozat szerint a férjéből „kiverni” akarják a tőle várt vallomást.
Közölte: bízik benne, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök, akihez szintén segítségért fordult, képes lesz közbenjárni a férje szabadon bocsátása érdekében. Medvedcsuk őrizetbe vételéről kedden tett bejelentést Zelenszkij, aki arra tett javaslatot hogy az ukrán állampolgárságú politikust Mariupolnál elfogott ukrán hadifoglyokra cseréljék ki.
Marcsenko azt mondta, hogy már több hete nem tudott kapcsolatba lépni a férjével, amiből moszkvai sajtókommentátorok azt a következtetést vonták le, hogy az Ukrajnában hazaárulással vádolt és oroszbarátként megbélyegzett politikust már huzamosabb ideje fogva tarthatják. Vlagyimir Putyin orosz elnök Medvedcsuk egyik lányának keresztapja.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte, hogy indítsanak vizsgálatot azzal az információval kapcsolatban, hogy ukrán „nacionalisták” a donyecki „népköztársaságban” újabb „provokációra” készülnek. Az SZK sajtószolgálata szerint Kosztyantyinivkában egy felüljáró felrobbantását tervezik, amiért a nyugati médiában az orosz hadsereget szándékoznak okolni.
Basztrikin parancsára vizsgálat indult azzal kapcsolatban is, hogy ukrán „nacionalisták” Szvetlodarszkban, az Uhlehorszkaja hőerőmű tározójánál aláaknázták a Luhany folyó gátját, amelynek felrobbantása több mint 15 ezer embert veszélyeztethet. A luhanszki „népköztársaság” belbiztonsági minisztériuma arra figyelmeztetett, hogy az ukrán titkosszolgálatok szombatra nagygyűlést szerveznek Luhanszkban, amelyen terrorcselekményt szándékoznak elkövetni.
Orosz hírügynökségek helyszíni jelentései szerint az ukrán hadsereg pénteken ismét tűz alá vette a Donyec-medence több települését. A News.ru hírportál szerint csütörtökön vált ismertté, hogy Mariupolban megölték az Azov nacionalista alakulat parancsnokhelyettesét, a Gogol fedőnéven ismertté vált Vitalij Gricaenko főhadnagyot.

Moszkva kiutasította az EU-képviselet 18 munkatárását

Oroszország, válaszul a Európai Unió mellett működő képviselete munkatársainak kiutasítására, nemkívánatos személynek nyilvánította az EU moszkvai missziójának 18 munkatársát – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.

„Az Európai Unió barátságtalan fellépésére válaszul az EU oroszországi missziójának 18 alkalmazottját persona non grata státuszúvá nyilvánították, és a közeljövőben el kell hagyniuk az Oroszországi Föderáció területét. Az erről szóló jegyzéket átadták (a moszkvai uniós képviselet vezetőjének) Markus Ederernek” – közölte az orosz diplomáciai tárca.
Oroszország tiltakozását fejezte ki az EU moszkvai nagyköveténél az Európai Unió és az Európai Atomenergia Közösség mellett működő orosz állandó képviselet 19 munkatársának általa indokolatlannak minősített kiutasítása miatt.

Orosz kormányfő-helyettes: Európa 5-10 évig nem talál még alternatívát az orosz energiahordozókra

Európa valószínűleg még 5-10 évig nem talál majd „ésszerű alternatívát” az Oroszországból származó olaj- és gázszállításokra, és az európai ipar sorsa a kontinens politikusainak racionalitásától függ – állította Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Energetyicseszkaja Polityika című folyóiratban pénteken megjelent cikkében.

A volt energiaügyi miniszter azt írta, a rubelelszámolásra való áttérés Oroszországnak abból az igényéből fakad, hogy százszázalékos fizetési garanciát kapjon az orosz vagyon nyugati befagyasztásának körülményei között. Novak szerint a gázért rubelben való elszámolás Moszkva által javasolt rendszere nagyon kényelmes az ügyfelek számára, és néhány ország már beleegyezett, hogy áttérjen az ebben a pénznemben történő fizetésre.
Kitért rá, hogy Oroszország az EU-ba szállított olaj mintegy 30 és a gáz 40 százalékát adja. Rámutatott, hogy Európában tárgyalások folynak, hogy a szénhez hasonlóan a többi orosz energiahordozó felhasználását is elutasítsák vagy legalábbis csökkentsék a fogyasztásukat. (A szénembargó augusztusban lép hatályba.)
„A legfontosabb iparági szereplők azonban egyetértenek abban, hogy nem valószínű, hogy a következő 5-10 évben teljesen pótolható lesz az orosz kőolaj és földgáz” – írta Novak.
A miniszterelnök-helyettes szerint Európa egyebek között azzal reméli kiváltani az orosz energiahordozókat, hogy diverzifikálja a forrásokat, felgyorsítja a megújuló energiaforrásokra való átállást, a fűtési rendszerekben pedig más tüzelőanyagokkal helyettesíti a gázt. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy így már az év végéig kétharmadával csökkenhet az orosz gáz iránti kereslet.
Novak ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az OPEC-országok már közölték: nem lesznek képesek helyettesíteni az EU-ba irányuló orosz kőolajszállításokat. De az orosz kormányfő-helyettes szerint az alternatív energiával sincs minden rendben, mert márciusban például visszaesett a szélerőművek energiatermelése, és egyelőre korai a megújulókat stabil forrásnak nevezni.
„Tehát ma aligha létezik ésszerű alternatíva az Oroszországból származó energiaforrásokkal szemben. Oroszország piaci részesedését tekintve egyértelmű, hogy orosz energiaforrások nélkül nem lehet Európa energiabiztonságának garantálásáról beszélni. Ezért az európai ipar sorsa és az uniós polgárok kényelme most már teljes mértékben az uniós vezetők döntéseinek racionalitásától függ” – fogalmazott Novak.
Az európai szénimportra kitérve, amelynek harmada eddig Oroszországból érkezett, azt hangoztatta, hogy a dél-amerikai és a dél-afrikai szállítókra való átállás logisztikai költségei és a megugró kereslet aligha teszi lehetővé a kontinens országai számára az elfogadható ár biztosítását. Az orosz szénről való áttérést elnyújthatják a minőségi különbségek is.
„A jelenlegi helyzetben nem is a tettek, hanem pusztán az Oroszországból érkező energiaszállítások leállítására vonatkozó nyilatkozatok vezetnek a világpiaci árak emelkedéséhez” – érvelt Novak.
Emlékeztetett arra, hogy a világ számos régiójában az üzemanyag- és villamosenergia-árak soha nem látott emelkedése a többi termék árát is maga után húzza. Novak példaként hozta fel, hogy Németországban az élelmiszer-kiskereskedők 20-25 százalékos áremelkedésre figyelmeztettek, Franciaországban a lakosságnak a fűtés és a légkondicionálás használatának csökkentését javasolták, az Egyesült Államokban pedig az üzemanyag-válság miatt az emberek kénytelenek átértékelni életmódjukat.
„A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a szankciók azok ellen az országok ellen fognak hatni, amelyek bevezetik őket. Mindenekelőtt felgyorsítják az amúgy is magas inflációt” – írta az orosz miniszterelnök-helyettes.
Vahan Kerobján örmény gazdasági miniszter az RBK című orosz gazdasági lapnak elmondta: Jereván már áttért arra, hogy rubelben fizessen az orosz gázért. A tárcavezető szerint az árat dollárban szabják meg, de a fizetés rubelben történik. Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője, a lapnak megerősítette, hogy az Örményországba irányuló gázszállítási szerződés már évek óta lehetővé teszi a fizetést rubelben.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken azt mondta, még nincs pontos időkeret arra vonatkozóan, hogy a gáz után az orosz export más tételeivel kapcsolatban is rubelfizetésre térjenek át. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök radikálisan növelni kívánja a nemzeti valutában történő elszámolások arányát a külkereskedelemben.

Így álltak a frontok pénteken

Jó reggelt kívánunk a nagyszombaton is korán kelőknek, már 6 óra előtt megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium pénteki hadi térképét mutatjuk először!