Az orosz-ukrán háború 51. napja – FRISSÜL

Immár ötvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Nagy hatótávolságú bombázókkal támadhatják Mariupolt, napokon belül eleshet a város

Az ukrán védelmi minisztérium pénteki nyilatkozata szerint az Oroszország az invázió kezdete óta első esetben vetett be nagy hatótávolságú fegyvereket Mariupolban. Pénteken egy Tu-95-ös és egy TU-160-as orosz stratégiai nehézbombázó is indított robotrepülőgépeket az Orosz Föderáció légteréből. A védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy a háború során először dobtak le bombákat Tu-22M3-as nagy hatótávolságú bombázók.

A déli kikötővárost február vége óta folyamatosan bombázzák, a hadműveleteknek valószínűleg már több ezer áldozata van – írta meg a Sky Newsra hivatkozva az Index.

Miközben az orosz erők egyre nagyobb mértékben veszik át az irányítást Mariupolban, a város óriási acélgyára, az Azovstal lett az ellenállás központja. A 11 négyzetkilométeres, hatalmas terület, amely Ukrajna leggazdagabb emberének, Rinat Ahmetovnak a tulajdona, tökéletes búvóhelyet jelent az ukrán ellenállóknak. Egy, a Reutersnek nyilatkozó katonai szakértő szerint részben ezért is merült fel az oroszoknál a vegyi fegyver bevetésének lehetősége, másképp ugyanis nem tudják kifüstölni az ukránokat a hatalmas üzemből – így a Telex.

A szakértők többségének ugyanakkor az a véleménye, hogy a város heteken, de lehet, hogy napokon belül el fog esni.

Észak-Macedónia ismét orosz diplomatákat utasított ki

Újabb hat orosz diplomatát utasított ki az országból az észak-macedón külügyminisztérium pénteken a diplomáciai normák megsértése miatt.

A külügyi tárca közleménye szerint Oroszország szkopjei nagykövetének pénteken adták át a nagykövetségen szolgálatot teljesítő hat diplomata kiutasítására vonatkozó dokumentumot. A diplomaták öt napot kaptak arra, hogy elhagyják Észak-Macedóniát. A közlemény szerint az orosz diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért kell elhagyniuk az országot.

A NATO-tag, európai uniós csatlakozásra váró Észak-Macedónia március végén öt orosz diplomatát már kiutasított az országból, Oroszország ukrajnai invázióját követően pedig csatlakozott a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium pénteken délután kiadott, aktualizált térképét mutatjuk az ukrajnai hadműveletekről!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 15 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/sEJunJq1ju

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/ndnRr6Jegb

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 15, 2022

Ukrán főügyészség: Tűz alá vettek egy civilekkel teli buszt Harkivnál

Az orosz erők Harkivban tűz alá vettek egy evakuálandó civilekkel teli buszt, heten meghaltak, 27-en megsebesültek – közölte az ukrán főügyészség pénteken. A Telegramon közzétett bejelentés szerint a buszt Borova településnél támadták meg csütörtökön.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, péntekre kilenc humanitárius folyosó megnyitásáról született egyezség. A megállapodás szerint a biztonságos útvonalakon távozhatnának civilek Mariupol, Bergyanszk, Tokmak és Enerhodar városokból.

Pénteken az ukrán hadsereg bejelentette, hogy fogolycserét hajtottak végre előző nap a részben orosz irányítás alatt álló dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Poszad-Pokrovszkje településnél. A Facebookon közzétett üzenet szerint négy orosz hadifogolyért cserébe az orosz erők átadtak öt ukrán katonát.

Csütörtökön Kijev arról adott hírt, hogy 30 ukrán katona térhetett haza fogolycsere keretében, azt azonban nem mondták meg, hány orosz katonát engedtek el cserébe.

A héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy az orosz erők által elfogott ukránokért cserébe kiadják Moszkvának a kedden hazaárulás gyanújával letartóztatott, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állónak tartott Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikai vezetőt, a Kreml azonban elvetette a javaslatot. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a héten leszögezte: Medvedcsuk nem tartott fenn titkos kapcsolatokat Oroszországgal.

Diszkriminációval vádolják a holland ING bankot az orosz és fehérorosz ügyfelek

Diszkriminációval vádolják a hollandiai ING bankot az orosz és fehérorosz ügyfelek, mivel a pénzintézet arra kötelezte őket, hogy küldjék el tartózkodási engedélyük vagy útlevelük másolatát, különben elveszítik a hozzáférésüket a számláikhoz – írta pénteken az NlTimes hírportál a BNR holland rádiócsatorna riportjára hivatkozva.

A hírportál szerint az ügyfelek ezt a gyakorlatot diszkriminációnak és „oroszgyűlöletnek” érzik. A bank viszont azzal érvel, hogy az ellenőrzésre azért van szükség, hogy ügyfelei mentesüljenek az ukrajnai háború miatt Oroszország és Fehéroroszország ellen bevezetett szankciók alól.
Az ellenőrzési eljárás azokra vonatkozik, akiknek az egyenlege meghaladja a 100 000 eurót. Nekik igazolniuk kell, hogy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, enélkül az ügyfelek nem férhetnek hozzá számláikhoz, és nem végezhetnek pénzügyi tranzakciókat sem.
A BNR rádiócsatorna által megszólaltatott egyik ügyfél évek óta Hollandiában él, helyi cégnek dolgozik, és hamarosan holland útlevelet szeretne igényelni. Nagyon aggasztónak nevezte a bank kommunikációját, különösen azt, hogy „mindez egy olyan invázió miatt történik, amelyhez neki semmi köze nincs”. „Ennek nem lenne szabad megtörténnie Hollandiában. Mi történik, ha jelzáloghitelt akarok felvenni? Egyáltalán jogosult vagyok erre még oroszként?” – mondta a rádiócsatornának.
Az ING véleménye szerint azonban a bank köteles betartani az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben bevezetett szankciókat, még akkor is, ha ennek következményei lehetnek az orosz és fehérorosz ügyfelek mindennapi banki ügyintézésére.
„Annak érdekében, hogy ügyfeleink továbbra is intézni tudják banki ügyeiket, segítséget kérünk tőlük. Az érvényes tartózkodási engedély vagy a kettős állampolgárság igazolása után meg tudjuk állapítani, hogy ügyfeleink mentesülnek-e a szankciók alól” – írta az ING közleményében.

Oroszország szerint beláthatatlan következményekhez vezet, ha az USA további fegyvereket küld Ukrajnának

Moszkva közölte az Egyesült Államokkal, hogy „beláthatatlan következményekkel” járhat, ha Washington továbbra is fegyvereket szállít Ukrajnának, írja a Sky News a Washington Post értesülése alapján. A laphoz eljutott diplomáciai feljegyzésben állítólag az állt, hogy „Felszólítjuk az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel Ukrajna felelőtlen militarizálásával, amely kiszámíthatatlan következményekkel jár a regionális és nemzetközi biztonságra nézve”.

Az USA eddig összesen 1,7 milliárd dollár amerikai segélyt kötött Ukrajnának.

A lett államfő is népirtásnak tartja, amit az oroszok Ukrajnában csinálnak

Egils Levits lett államfő szerint is népirtásnak tekinthető az orosz hadsereg tevékenysége az Ukrajna ellen indított háborúban – adta hírül az MTI. Levits a lengyel, a litván és az észt elnökkel közösen találkozott a héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben.

A delegáció előtte elutazott a Kijev melletti Bucsába, Borodjankába és Irpinybe is, ahol az orosz erők kivonulása után az ukrán hatóságok civilek tömegsírjaira és háborús bűntettek más nyomaira bukkantak.

Azután, amit a saját szememmel láttam, minden jel arra utal, hogy népirtás történik – jelentette ki a lett államfő.

Kijev elővárosára mért csapásokról és lengyel zsoldosok likvidálásáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Egy Kijev külvárosában lévő katonai objektumra mért csapásról és egy lengyel zsoldoskülönítmény felszámolásáról tett bejelentést Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek délelőtti hadijelentésében.

Konasenkov szerint nagy hatótávolságú, tengeri indítású Kalibr rakéták mértek csapást egy katonai létesítményre Kijev Zsuljani külvárosában a Vizar gépgyárra, megsemmisítve a létesítményben a nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek, valamint hajó elleni rakéták gyártó- és javítóműhelyeit.
Csütörtökön elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Moszkva rakétahordozó cirkáló. Az orosz védelmi minisztérium szerint a hajón lőszerrobbanás történt, meg nem erősített ukrán állítás szerint azonban a cirkálót Neptun típusú ukrán rakéták találták el.
Az orosz szóvivő pénteken kilátásba helyezte, hogy az orosz haderő fokozni fogja a kijevi célpontokra mért rakétacsapások számát és erejét, válaszul az orosz területet ért „terrortámadásokra vagy szabotázsakciókra”.
Csütörtökön Brjanszk és Belgorod megyét is ukrán csapások érték. Konasenkov pénteken közölte, hogy egy orosz Sz-400-as rakétarendszer visszatérés közben megsemmisített egy Brjanszkot támadó Mi-8-as helikoptert. Emellett egy Szu-27-es repülőgép és nyolc drón lelövéséről, valamint a Tocska-U rakták egyik indítóállásának felszámolásáról is beszámolt.
A tábornok tájékoztatása szerint az orosz rakétaerők a Harkiv megyei Izjumszke településen likvidálták egy lengyel katonai magáncég zsoldoskülönítményét. Mint mondta, a csapás következtében akár 30 lengyel zsoldos is életét veszthette.
Konasenkov szerint az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán 221 ukrán katonai célpontra, köztük 12 parancsnoki állásra, 176 erődítményre és élőerő-összpontosulásra, valamint 12 tüzérségi lőállásra mértek csapást.
Andrej Klimov orosz parlamenti képviselő, az Egységes Oroszország kormánypárt külügyi bizottságának alelnöke pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrán fegyveres testületek tagjai és külföldi „zsoldosok” mellett „NATO-országok katonái” is estek orosz fogságba. Azt ígérte, hogy bírósági eljárás keretében be fogják őket mutatni, „és az egész világ meglátja, hogy mi is történt valójában”.
Alekszandr Basztrikin, a Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke egy Rosztov-na-Donuban megtartott tanácskozáson azt mondta, hogy brit, amerikai, norvég és kanadai harcosok ellen indult eljárás. Elmondta, hogy Ukrajnába 25 államból, köztük 21 NATO-tagországból érkeztek fegyverszállítások.
Tanúvallomásokra hivatkozva azt állította, hogy ukrán katonák és „nacionalisták” február óta erőszakkal akadályozzák Mariupol lakóit a város elhagyásban. Basztrikin szerint az utakat aláaknázták, és lőtték a távozni próbáló konvojokat, emellett katonai felszerelést telepítettek lakott területre, óvodákat, iskolákat, kórházakat használva fel fedezékként és lőállásként.
Az orosz Rosztov megye határőrparancsnoksága pénteken arról számolt be, hogy a Donyec-medence két „népköztársaságából” több mint 14 500 menekült érkezett Oroszországba az elmúlt nap folyamán.
A donyecki hatóságok tájékoztatása szerint a regionális konfliktus kiéleződésének kezdete óta eltelt 58 nap alatt a Moszkva által függetlennek elismert entitás 79 lakosa vesztette életét, 310 civil, köztük 24 gyermek pedig megsebesült.
A területre ebben az időszakban az ukrán erők több mint 20 ezer lövést adtak le. A támadások következtében 2322 lakóépület, 553 polgári infrastrukturális létesítmény és 84 oktatási intézmény sérült meg – mondta.
A luhanszki szakadár hatóságok szerint a „népköztársaságban” február 18. óta 32 polgári személy vesztette életét, további 51 pedig megsebesült. Az entitást mintegy 1500 ukrán belövés érte, amelyek 526 lakóházat és 63 infrastrukturális létesítményt romboltak le vagy rongáltak meg.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy több mint ezer olyan ukrán katonát tartanak fogva Oroszország területén, aki letette a fegyvert. Túlnyomó többségüket a nyomozók kihallgatták. A közlemény szerint az őrizetesek között van öt olyan dandárnak a parancsnoka, „amelyek részt vettek a Donyec-medence lakossága elleni harci cselekményekben”.
Az SZK közölte, hogy a Donyec-medencében elkövetett népirtás címén újabb 15 ukrán csapatparancsnok ellen indított eljárást. Ezzel az érintettek száma 42-re emelkedett. A genocídiummal megvádolt ukrán katonai vezetők között van mások mellett Valerij Geletej volt ukrán védelmi minisztert és Viktor Muszenko ukrán vezérkari főnök.
Valerij Fagyejev, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában „szabotázsnak” nevezte, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek a nyugtalanságot kifejező nyilatkozatokon kívül nem reagálnak az ukrán fogságba esett orosz katonák megkínzásáról készült videófelvételekre.
Az orosz belügyminisztérium pénteken közölte, hogy Moszkvában 18 napi fogva tartásra és 50 ezer rubel bírságra ítéltek egy 37 éves „neonáci” férfit, aki a metró Kijevszkaja állomásának előcsarnokában nyilvánosan bírálta az orosz fegyveres erők ukrajnai „különleges hadműveletét”, valamint náci jelszavakat kiabált és náci tetoválásait mutogatta. A tárca csütörtökön arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők call centereket hoztak létre azzal a céllal, hogy terrortámadással fenyegető hívásokat intézzenek Oroszországba.
A belügyminisztérium szerint az ukrajnai háború kirobbantása utáni első hónapban a hamis terrorfenyegetések száma megháromszorozódott és elérte a 2127-et.

Kormányhivatal: majdnem 450 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 449 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 136 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – jelezték.
Közölték azt is, a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

Morawiecki: a lengyelországi kórházakban sérült ukrán katonákat ápolnak

Az ukrajnai háború északi, keleti és déli frontján megsebesült ukrán katonákat ápolnak a lengyelországi kórházakban – közölte pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A politikus Wroclawban rendezett sajtóértekezletén azt mondta, hogy lengyel nemzetiségű ukrán állampolgárokról van szó, később azonban úgy fogalmazott: „kórházainkban ma már ukrán katonákat ápolunk”.
A lengyel határőrség péntek reggeli adatai szerint 2 millió 757 ezer ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba az orosz támadás megindulása óta.
A kormányfő közölte: a hatóságok folyamatosan kapcsolatban vannak a segítségre szoruló ukrajnai lengyelekkel, és készen állnak arra, hogy szükség esetén megszervezzék gyors kimenekítésüket a nyugat-ukrajnai területekről.
Az Ukrajnában élő lengyelek számáról nincsenek megbízható statisztikai adatok. A hivatalos helyi népszámlálás szerint mintegy 150 ezer lengyel élt Ukrajnában 2001-ben. A lengyel kisebbségi szervezetek és az egyházi közösségek viszont úgy vélik, akár az egymilliót is elérheti a számuk.
Bartosz Cichocki, a háború során is Kijevben tartózkodó lengyel nagykövet egy március eleji interjúban az mondta, hogy az ukrajnai lengyelek közül több százezren kérvényezték Varsótól a lengyel nemzetiséghez tartozást igazoló, úgynevezett lengyel kártyát, amely megkönnyítette áttelepülésüket. Cichocki szerint döntő többségük már Lengyelországban él lengyel állampolgárként.

Kijev elleni csapásokkal torolnák meg az oroszok az ukrán ellentámadásokat

Az orosz területek elleni, az oroszok szerint terrortámadásnak minősülő akciókat Kijeven fogják megtorolni, közölte pénteken az ukrán védelmi minisztérium. A közlésben az is szerepel, hogy csütörtökről péntekre virradó éjjel 13 katonai célpontot támadtak az ország különböző pontjain, illetve az orosz S-400-as légvédelmi rendszer lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert Csernyigov közelében. Az oroszok szerint ez a helikopter hajtotta végre a csütörtöki, Klimovo elleni támadást orosz területen.

Az oroszok azt is állítják, hogy ellenőrzés alá vonták Mariupolt, de az Azovstal vasüzemnél még komoly harcok folynak. A Guardian ugyanakkor megjegyzi, hogy egyetlen orosz állítást sem tudtak független forrásból megerősíteni – írja a Telex.

Légicsapást hajtottak végre Kijevben

Az orosz hadsereg rakétákat lőtt ki Kijevre és más ukrán városokra is hajnalban.

Airstrikes are being carried out in #Kyiv. pic.twitter.com/uXoMXUeXdG

— NEXTA (@nexta_tv) April 15, 2022

Az egyik, a közösségi médiában terjedő felvétel szerint egy lakóépületet is eltalálhatott egy rakéta.

#Russian strikes on #Kyiv last night pic.twitter.com/gNE4dlIq9H

— Giorgi Revishvili (@revishvilig) April 15, 2022

Ukrán miniszterelnök-helyettes: Több mint 2500 civilt sikerült evakuálni

Összesen 2557 civilt evakuáltak csütörtökön Ukrajna harcok sújtotta térségeiből – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Robbanásokról érkezett hír több ukrán város térségéből, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának vezérigazgatója pedig közölte: az oroszok éheztetik a Mariupolban rekedt civileket.

A tájékoztatás szerint körülbelül 2300-an érkeztek Zaporizzsjába, köztük 290-en a blokád alatt álló Mariupolból, további 220-an pedig a kelet-ukrajnai Luhanszkból.

A napokban várhatóan folytatódnak a harcok Luhanszk és a Donyec-medence térségében.

Helyi sajtóforrások szerint péntek hajnalban erős robbanásokat hallottak Kijev környékéről, valamint a dél-ukrajnai Herszon városából.

David Beasley, az ENSZ római székhelyű Élelmezési Világprogramjának vezérigazgatója az AP hírügynökségnek csütörtökön adott interjújában a Mariupolban rekedteket fenyegető éhínségre figyelmeztetett, és az ukrajnai humanitárius válság romlására hívta fel a figyelmet.

Emlékeztetett arra, hogy mivel Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, a harcok következményét a kelet-európai országtól távol élők is meg fogják érezni.

Felpanaszolta azt is, hogy a segélymunkások csak nagyon nehezen érik el a konfliktuszónában rekedt civileket, kiemelve, hogy a fokozódó üzemanyaghiány a segélyszállítmányokat is érinti.

„Ez nemcsak az elkövetkezendő néhány napra vonatkozik, a következő hetekben és hónapokban minden még nehezebbé válhat” – fogalmazott Beasley, kiemelve, hogy Mariupolban több mint 100 ezer civil rekedt áram, ivóvíz és gáz nélkül.

Közölte: az oroszok nem engedik be az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosba a segélyszállítmányokat.

„Elkeserítő a helyzet: az embereket éheztetik” – jelentette ki.

Oroszországot bombázta az ukrán hadsereg

Az ukrán hadsereg április 14-én tüzet nyitott Kilmovora, egy orosz határ menti városra – számol be a LeFigaro. Az ukrán fegyveres erők lőtték Klimovo városát. Két lakóház megrongálódott a bombázásban, a lakosok között vannak sebesültek is – mondta brjanszki régió kormányzója, Alexander Bogomaz.

A kormányzó hozzátette, hogy a sérültek minden orvosi ellátást megkaptak. A bombázás helyszínére vezényelték a mentőegységeket is, akik a törmelékek között keresnek túlélőket. Az Interfax hírügynökség később hét sérültről számolt be, közülük ketten súlyos állapotban vannak.

Klimovo település az ukrán határtól körülbelül tíz kilométerre található, és mintegy 13 000 lakosa van.

ORFK: több mint 12 ezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából

Több mint 12 ezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából Magyarországra – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6666 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon 5661-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – írták.
A beléptetettek közül a rendőrség 1137 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte a police.hu oldalon, hogy csütörtökön 907 ember, köztük 250 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – fűzték hozzá.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 34 ember, köztük 18 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tájékoztatott a BRFK.
Közölték azt is, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

A brit hírszerzés szerint a Moszkva elvesztése a második nagyobb csapás volt az orosz hadiflotta ellen

A brit védelmi minisztérium szokásos napi jelentésében a Moszkva cirkálóhajó elsüllyedését taglalva megjegyzi, hogy ez a második nagyobb csapás az orosz hadiflotta esetében, az első a Szaratov partaszállóhajó március 24-i elpusztítása volt. A tárca azt írja: az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajójaként a Moszkva parancsnoki hajóként és légvédelmi csomópontként egyaránt kulcsszerepet töltött be. A brit hírszerzés szerint mindkét esemény valószínűleg arra készteti Oroszországot, hogy felülvizsgálja hadi helyzetét a Fekete-tengeren.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 15 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/QSfJvjINwD

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/y0p4n4J46U

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 15, 2022

Az ukrán hadügy nem számol a harcok befejezésével május 9-ig

Korai még visszaköltözni Kijevbe, mivel a főváros továbbra is az oroszok első számú célpontja – figyelmeztetett Anna Maljar védelmiminiszter-helyettes. Rámutatott: Oroszország további katonai erőt összepontosít az újabb offenzívához, és az egész országot rakétacsapások fenyegetik.

A hírszerzés szerint az oroszok számára május 9. különösen fontos dátum, ezért azt tervezik, hogy ezen a napon Kijevben vonulnak fel. A kelet-ukrajnai harcok aktív szakaszban vannak, bombacsapásokat hajtanak végre Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja ellen.

Az Orosz Föderáció nemcsak az orosz–ukrán határ mentén, hanem Belarusz és Dnyeszteren túli területén is csapatokat halmoz fel. Az ukrán hadügy nem számít arra, hogy május 9-ig véget érne a háború – írja a Kárpáthír.

Videón a bucsai munkálatok, még mindig dolgoznak a tömegsíroknál

Az ukrán Unian hírügynökség közzétett egy videót a Bucsában, a helyi Szent András-templom közelében talált tömegsírnál zajló feltárásokról. Anatolij Fedorjuk polgármester szerint ezen a helyszínen eddig 73 ember holttestét találták meg. A városvezető szerint összesen 403 áldozatról tudnak, közülük 167-et tudtak azonosítani – összegez az Index.

The bodies of 73 people have been removed from a mass grave near the Church of St. Andrew in the #Kyiv region of #Bucha, the mayor of the city, Anatoliy Fedoruk, said.

A total of 403 bodies were found in Bucha. According to the mayor, 167 people have been identified. pic.twitter.com/Fr76ABrwGY

— NEXTA (@nexta_tv) April 14, 2022

Több ezer háborús bűnt tart nyilván az ukrán ügyészség

Összesen 6673 háborús bűnt tart nyilván az ukrán ügyészség, melynek 575 orosz gyanúsítottja van. 3040, nemzetbiztonság ellen irányuló vétséget is feljegyeztek, a háború kezdete óta pedig 198 gyermek haláláról tudnak, a sérültek száma 355.

#RussianWarCrimes pic.twitter.com/NFp0T61d1a

— Офіс Генерального прокурора (@GP_Ukraine) April 15, 2022

Zelenszkij: 50 napot túléltünk, erre büszkék lehetünk

A Sky News szerint az ukrán elnök péntek hajnali üzenetében azt mondta: Ukrajna már az orosz támadás 50 napját túlélte, erre az embereknek büszkének kell lenniük.

Ez egy olyan eredmény, amelyet ukránok millió értek el, vagyis gyakorlatilag mindenki, aki február 24-én meghozta élete legfontosabb döntését: azt, hogy küzd – fogalmazott Zelenszkij, majd emlékeztetett arra is, hogy a háború első napjaiban a nyugati vezetők azt javasolták neki, hogy meneküljön el az országból.

Nem tudták, hogy mennyire bátrak az ukránok, és hogy mennyire becsüljük a szabadságot és annak a lehetőségét, hogy magunk határozzuk meg az életünket – mondta az elnök.

ISW: a Moszkva elsüllyesztése jelentők ukrán propagandasiker

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai ugyan tényleg az ukránok süllyeszthették el a Moszkva cirkálóhajót, de ezzel együtt ennek nem lesz jelentős hatása a további hadműveletekre.

Főbb megállapítások:

• Az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója április 14-én elsüllyedt, minden bizonnyal ukrán cirkálórakéta-csapást követően. A Moszkva elvesztése jelentős propagandagyőzelem Ukrajna számára, de valószínűleg csak korlátozott hatással lesz az orosz hadműveletekre.
• Ukrán tisztviselők elismerték, hogy bár korábban tagadták, az orosz erők elfogták az ukrán 36. tengerészgyalogos brigád „néhány” tagját Mariupolban, bár az ukrán védők túlnyomórészt továbbra is kitartottak az orosz támadások ellen.
• Az orosz erők először április 14-én vetettek be a keleti fronton olyan egységeket, melyeket Északkelet-Ukrajnából vontak ki, és csoportosítottak át a kelet-ukrajnai hadműveletekbe. A keleti fronton a folyamatos orosz támadások nem tudtak területet elfoglalni.
• Az ukrán partizánok valószínűleg legalább március közepe óta tevékenykednek Melitopol régióban, érzékeny veszteségeket okozva az oroszoknak.
• Újabb orosz csapatokat dobtak vissza Fehéroroszországból Oroszországba, hogy onnan tovább vezessék őket Kelet-Ukrajnába.

Az ISW szerint továbbra is az alábbi négy területen igyekeznek majd előrenyomulni és területeket foglalni az oroszok:

• Kelet-Ukrajna a központi csapásirány (Mariupol elfoglalása, Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalása);
• Harkiv és Izjum térsége;
• Déli tengely (Herszon, Mikolajiv környéke);
• Szumi és Északkelet-Ukrajna.

Kuleba: Több fegyver kell!

Ukrajnának több fegyverre van szüksége Mariupol ostromának megtöréséhez – mondta Dmitro Kuleba, az ország külügyminisztere. A déli kikötővárost a háború kezdete óta komoly támadások érték.

Mariupol kétségbeejtő helyzetben van. Mindent megteszünk, hogy támogassuk a civileket és a várost védő katonákat – mondta Kuleba. Mint hozzátette, „ahhoz, hogy megtörjük Mariupol ostromát és megmentsük őket, több fegyverre van szükségünk, a beszerzésükön dolgozunk”.

Mint ismert, Joe Biden amerikai elnök szerdán további 800 millió dollár (609 millió font) katonai segítséget ígért Ukrajnának.

A polgármesteri tanácsadó szerint az oroszok Mariupolt gettóvá alakítják

Az orosz megszállók arra bátorítják a civileket, hogy viseljenek fehér szalagot, amely egy ellenséges jelkép – írja az Unian.

Az orosz megszállók valójában Mariupolt az ukránok gettójává alakítják, a nácik lvivi és lengyelországi mintájára. A civileket arra biztatják, hogy viseljenek fehér szalagot, ezzel azt akarják, hogy az emberek csalik legyenek az AFU számára. Mivel ezt a jelölést az orosz hadsereg használja, és a mieink összetéveszthetik a valódi ellenséggel. Cinizmus mindenben! – írja a mariupoli polgármester tanácsadója, Petro Andrjuscsenko a Telegramján.

Elmondása szerint emellett érkeztek információk arról is, hogy a lakosoknak külön bérleteket – a városban való mozgáshoz szükséges engedélyeket – vezettek be, de ezeket csak akkor kapják meg, ha fehér szalagot viselnek.

A blokád alá vett város legveszélyesebb részei:

A bal parti kerületben a veszélyzóna a Raduga parktól kezdődik.
A Győzelem tér és a Meotida körút környékén közvetlen katonai összecsapások és mesterlövészek vannak.
A kikötő melletti Primorszkij kerület még mindig a legkeményebb harci övezet.
A Homokparttól Strelkaig gyakori a rakétatüzérségi tűz és a légi bombázás.
A központi kerület csak a 23–17. körzetek területén biztonságos, az összes többi az állandó utcai harcok zónája.

Az UNIAN jelentése szerint Mariupol közelében több mint 10 ezer orosz katona van, akik megpróbálják elfoglalni a várost, amelyet az ukránok továbbra is elszántan védenek – írja az Index.

Zelenszkij szerint Németország és Magyarország mások vérével keresi a pénzét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy csütörtöki interjúban beszélt arról, hogy Oroszország 250 milliárd fontos bevételre tehet szert idén az energiaexportból, amelynek az embargóját Magyarország és Németország is gátolja.

Volodimir Zelenszkij azzal vádolta meg azokat az európai országokat, amelyek továbbra is vásárolják az orosz olajat, hogy mások vérével keresik a pénzüket. Az ukrán elnök a BBC-nek adott interjújában külön kiemelte Németországot és Magyarországot, hangsúlyozva: blokkolják az energiaexport embargójára irányuló erőfeszítéseket, amelyekből Oroszország 250 milliárd fontos bevételre tehet szert idén.

Bár Ukrajna elismeri, hogy Berlin támogatta a szankciókat Oroszországgal szemben, azt nem nézi jó szemmel, hogy idáig ellenállt az olajeladásokkal kapcsolatos szigorúbb intézkedéseknek.

Néhány barátunk és partnerünk megérti, hogy most más idők járnak, ez már nem üzleti és pénzkérdés. Ez a túlélésről szól – közölte Zelenszkij, aki arról is beszélt: még több fegyvert kell szállítani Ukrajnának, hogy védekezni tudjanak Oroszország támadásaival szemben.

Kiemelte az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot, továbbá néhány európai országot, mondván: próbálnak segíteni, de további támogatásra van szükségük, ráadásul a lehető leghamarabb.

Az ukrán elnök emellett jelezte, hogy az orosz csapatok visszavonultak Ukrajna fővárosa, Kijev környékéről, egyúttal letettek arról, hogy az egész országot erőszakkal elfoglalják, ám tartanak attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök átcsoportosítja a csapatokat az ország keleti és déli részére, hogy ott foglaljon el területeket, és a véres konfliktusok sokáig elhúzódhatnak.

Információink szerint a több tízezer halotton kívül sokan eltűntek Mariupolban. Tudjuk, hogy az irataikat kicserélték, orosz útleveleket kaptak, és Oroszország mélyére szállították őket. Egyeseket táborokba, másokat más városokba. Senki sem tudja, mi történik velük, ahogy azt sem, hányan haltak meg – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy a mariupolihoz és a bucsaihoz hasonló vérengzések szűkítették az oroszokkal folytatott béketárgyalások lehetőségét.

A Bucsában történtek nehezítik a helyzetet. Nem rólam van szó, hanem Oroszországról. Nem lesz sok lehetőségük, hogy beszéljenek velünk – szögezte le Zelenszkij, aki azt követően, hogy Bucsában járt, Putyint és az orosz hadsereget is háborús bűnökkel vádolta meg – olvasható az Index szemléjében.

Biden: hamarosan döntés születhet magas rangú kormányzati tisztségviselő Ukrajnába küldéséről

A Fehér Ház hamarosan dönthet magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselő Ukrajnába küldéséről – jelentette ki csütörtökön újságíróknak nyilatkozva Joe Biden amerikai elnök.

„Most fogjuk meghozni a döntést” – fogalmazott az elnök, majd viccelődve azt kérdezte az egyik újságírótól: „készen állsz az indulásra?”. Arra a kérdésre, hogy ő maga készen állna-e arra, hogy elinduljon Ukrajnába, Biden igennel válaszolt, de nem erősítette meg, hogy ez valóban a tervek között szerepelne.
Később az Air Force One, az amerikai elnöki különgép fedélzetén az újságírók ismét rákérdeztek Biden félreérthető megjegyzésére, azonban Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivő-helyettese azt mondta, hogy nincs ilyen terv. „Még tárgyalunk, mielőtt meghozzuk a döntést. Mint tudják, rendszeresen, minden nap tartjuk a kapcsolatot Kijevvel, az ukrán kormánnyal” – tette hozzá.
A helyzetet ismerő forrásokra hivatkozó sajtóinformációk szerint elképzelhető, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Antony Blinken külügyminiszter látogat majd Ukrajnába, de – mint mondták – kicsi a valószínűsége, hogy Biden vagy Kamala Harris alelnök oda utazzon.
Az amerikai sajtó beszámolói szerint a tisztségviselők Boris Johnson brit miniszterelnök múlt heti kijevi látogatása után kezdtek tárgyalni arról, hogy küldjenek-e magas rangú tisztségviselőt Ukrajnába.
„Ha ez valamikor megtörténik, akkor meg kell győződnünk arról, hogy csakis nagyon biztonságos körülmények között kerülhet rá sor” – mondta egy csütörtöki interjúban Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra bíztatta a világ vezetőit, látogassanak el Kijevbe, hogy lássák az orosz invázió okozta pusztítást. Az elmúlt héten Johnson brit miniszterelnökön kívül Karl Nehammer osztrák kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is meglátogatta a kelet-európai országot.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfőn azt mondta: a kormány „jelenleg nem tervezi, hogy az Egyesült Államok elnöke Ukrajnába utazzon”. Biden utoljára alelnökként, 2017 januárjában, járt Kijevben, amikor még Petro Porosenko volt Ukrajna elnöke.

A kijevi parlament népirtásnak minősítette az orosz háborút

Népirtásnak minősítette az ukrán parlament csütörtökön Oroszország és hadseregének Ukrajnával szembeni fellépését – közölte az UNIAN ukrán hírügynökség Volodimir Vjatrovics parlamenti képviselőre hivatkozva.

A honatya a Facebookon közzétett bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a határozatot 363 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. A parlament elfogadott egy törvényt is, amelyben Oroszországot „terrorista államnak” minősítette és betiltotta az orosz hadseregben használatos „Z” és „V” betűk jelképként történő használatát.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze közben a Kijev megyei Bucsában és Borogyankában járt, ahol felkereste az ukrán hatóságok által feltárt tömegsírokat. Kijevben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ott történtek nem álhírek, mint ahogy azt a Kreml próbálja beállítani, mert a saját szemével látta a halott embereket és a lerombolt épületeket.
A tisztségviselő kiemelte: csapatával és az ukrán rendvédelmi szervekkel közösen dolgozik azon, hogy kiderítsék az igazságot és az elkövetőket bíróság elé állítsák.
Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a településen eddig 403 holttestet találtak, amelyek közül 167 személyazonosságát állapították meg. Elmondta, hogy az egyik templom melletti tömegsírból az orosz katonák által megölt 73 civil áldozat holttestét emelték ki. A tömegsír feltárása még folyamatban van.
Csütörtökön megtekintette a tömegsírt a lengyel és a cseh parlament elnöke. Tomasz Grodzki lengyel szenátusi elnök újságíróknak azt mondta, hogy miután ellátogattak Borogyankába, Bucsába és Irpinybe, megdöbbentek.
Az UNIAN az amerikai Forbes üzleti magazinra hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokban gyártott MQ-9 Reaper elnevezésű nehézbombázó drónok megvásárlásáról. Szakértők úgy vélik, hogy az MQ-9 drámaian megváltoztathatja a háború menetét, ugyanis a török gyártmányú Bayraktarhoz képest az MQ-9-et repülés közben tartósabbnak és kevésbé sebezhetőnek tartják az orosz tűzzel szemben.
Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy csütörtökön az orosz erők oroszországi területről lőtték a megye határmenti településeit. Szavai szerint tíz napja ez az első súlyos provokáció a régióban az orosz hadsereg részéről. Kifejtette, hogy 120 milliméter kaliberű aknákat lőttek ki, aminek következtében lakóházak sérültek. Áldozatokról egyelőre nem közölt semmit.
Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig arról adott hírt, hogy az északi Csernyihiv megyében ért orosz rakétacsapás egy kistelepülést, és az egyik lövedékkel eltaláltak egy magánházat.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a BBC-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrán vezetés fel volt készülve a háborúra, noha az orosz hadsereg támadását nem február 24-re, hanem február 22-re várta.

Elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója

Elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri Flotta lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett Moszkva nevű zászlóshajója.

Az orosz védelmi tárca tájékoztatása szerint a hajó egy viharban süllyedt el, amikor egy kikötőbe vontatták javításra. A cirkáló legénységét – sajtóértesülések szerint mintegy félezer tengerészt – a Fekete-tengeri Flotta hajói vették fel.

Makszim Marcsenko, az ukrán Odessza megye kormányzója korábban azt mondta, hogy a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el. A Reuters hírügynökség szerint az állítást az ukrán védelmi minisztérium nem erősítette meg.

A TASZSZ hírügynökség szerint a Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta.

A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P-1000 Vulkan típusú rakéták számára. 2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki.

Így álltak a frontok csütörtökön

Jó reggelt kívánunk a nagypénteken is korán kelőknek, már 7 óra előtt megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium csütörtöki hadi térképét mutatjuk először!