Az orosz-ukrán háború 49. napja – FRISSÜL

Immár negyvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Ismét egyeztetett Biden és Zelenszkij, újabb szankciók jöhetnek

Joe Biden és Volodimir Zelenszkij telefonon beszéltek egymással közép-európai idő szerint kora este. Az ukrán elnök erről a Twitteren posztolt, és nem sokkal később a hírt a Fehér Ház is megerősítette a CNN-nek.

Az amerikai elnöki hivatal szerint majdnem egy órán keresztül tárgyaltak telefonon. A beszélgetésről csak annyit árultak el, hogy az ukrán elnök vázolta Joe Bidennek, miként áll jelenleg a háború.

Volodimir Zelenszkij azt írta a Twitteren: elsősorban az Oroszország által elkövetett háborús bűnökről volt szó. Emellett újabb védelmi és pénzügyi támogatásról is beszéltek, valamint „megegyeztek” abban, hogy tovább szigorítják az oroszország elleni szankciókat.

Macron nem akarja népirtással vádolni Putyint

Emmanuel Macron francia elnök amerikai hivatali kollégájával, Joe Bidennel ellentétben nem akarja népirtással vádolni Vlagyimir Putyin orosz államfőt az Ukrajna elleni háború miatt, mert szerinte az egyre durvább szóhasználat nem segít ebben a helyzetben – számolt be az MTI. Macront a France 2 tévé kérdezte arról, mi a véleménye Biden előző napi nyilatkozatáról, amelyben az amerikai elnök népirtásnak nevezte az orosz hadsereg tetteit Ukrajnában. A francia államfő azt válaszolta, „óvatos akar lenni a kifejezésekkel”.

Én (inkább) azt mondanám, hogy Oroszország egyoldalúan robbantott ki kegyetlen háborút, és mostanra megállapítást nyert, hogy az orosz hadsereg háborús bűncselekményeket követett el, és hogy ezeknek meg kell találni a felelőseit. (…) Én a tényeket nézem, és továbbra is minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy vége legyen ennek a háborúnak, illetve helyreálljon a béke, és ezt szerintem nem szolgálja az egyre durvább szóhasználat – nyilatkozta a francia elnök.

A németek többsége elutasítja az orosz energiaembargót

A német lakosság többsége elutasítja azt a javaslatot, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt állítsák le az orosz energiaimportot – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapban ismertetett kutatás szerint Németország lakosságának többsége osztja a szövetségi kormány felfogását, miszerint a gazdaság sérülékenysége miatt nem szabad egyik napról a másikra leállítani az energiahordozók behozatalát Oroszországból.
A felmérést az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach (Institut für Demoskopie Allensbach – IfD) végezte. Beszámolója szerint a többség az energiaellátás problémáinak jellemzően „józan-pragmatikus” szemléletével összhangban szkeptikusan viszonyul az Oroszországgal szembeni teljes energiaembargó ügyéhez.
Ezt úgy állapították meg, hogy két érvet állítottak egymás mellé és megkérték a válaszadókat, jelezzék, melyikkel értenek inkább egyet.
Az első érv szerint Németországnak azonnal fel kellene hagynia az oroszországi kőolaj- és gázimporttal, mert a vásárlásokkal hozzájárul az orosz állam, és közvetve az Ukrajna elleni háború finanszírozásához, amely elfogadhatatlan.
Az ellenérv szerint ugyan „problémás”, hogy Németország továbbra is vásárol Oroszországtól kőolajat és földgázt, de ellátási nehézségek vagy további áremelkedés nélkül rövid távon nem lehet helyettesíteni az orosz importot, ezért egyelőre fenn kell tartani az importot.
Az első érvet a válaszadók mindössze 30 százaléka fogadta el, az energiabehozatal folytatása melletti második érvvel pedig 57 százalékuk értett egyet.
Az Allensbach elemzése szerint ez az eredmény figyelemre méltó, mert az Oroszország ukrajnai háborúja miatti lakossági felháborodás igen nagy. Már a háború elindítása előtt is kisebbségben voltak mindazok, akik megértéssel viszonyultak az orosz állásponthoz, a támadás óta pedig a lakosság mintegy háromnegyede érzi úgy, hogy az orosz magatartás fenyegető.
A lakosság többsége az Oroszország elleni gazdasági szankciókat támogatja, legalábbis elvben. Azonban az energiaellátás stabilitásával kapcsolatos aggodalmak, és valószínűleg nem utolsósorban az a napi tapasztalat, hogy a háború már egyértelműen kihat a személyes pénzügyi helyzetre, megakadályozza a németek többségét, hogy szigorúan állást foglaljon abban a kérdésben, vajon országuk importáljon-e továbbra is kőolajat és gázt Oroszországból – írta Thomas Petersen, az Allensbach kutatója a FAZ-ban.
A felmérésben az energiaellátás körüli ügyek egy sor további vetületét is vizsgálták. A többi között kimutatták, hogy a lakosság többsége, 57 százaléka szerint az ellátás biztonsága érdekében a tervezettnél tovább üzemben kell tartani az ország három utolsó atomerőművét, amelyet az eredeti menetrend szerint az év végéig leállítanának.
Kimutatták azt is, hogy az energiaárak emelkedése miatt, illetve általában véve a drágulás hatására 54 százalék jobban odafigyel az árakra a boltokban, 47 százalék igyekszik takarékosabban fűteni, 45 százalék az élet minden területén erősebben törekszik a takarékosságra, 37 százalék kevesebbet használja az autóját, 32 százalék igyekszik üzemanyag-takarékos módon vezetni, 18 százalék a megszokottnál kevesebb utazást, nyaralást tervez, 16 százalék elhalaszt nagyobb beszerzéseket és 13 százalék pedig többet használja a közösségi közlekedést.

Scholz: nem tesz jót a német-ukrán kapcsolatoknak, hogy Kijev nem látja szívesen a német államfőt

Nem tesz jót a német-ukrán kormányzati kapcsolatokat, hogy a kijevi vezetés nem kívánja fogadni Frank-Walter Steinmeier német államfőt – jelezte Olaf Scholz német kancellár egy szerdai interjúban.

Az elzárkózás a német szövetségi elnök kijevi látogatása elől „kissé irritáló” – jegyezte meg Olaf Scholz a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírrádiójában (RBB-Inforadio) sugárzott interjúban.
Frank-Walter Steinmeier szívesen utazott volna Ukrajnába és jó lett volna, ha fogadják – tette hozzá a politikus, kiemelve, hogy nem kívánja részletesebben kommentálni az ügyet. Ugyanakkor elmondta, hogy ő maga nem tervez a közeljövőben ukrajnai utat, és felidézte, hogy nem rég, néhány nappal az ország elleni orosz háború előtt járt Kijevben.
Hangsúlyozta, hogy rendszeresen beszél telefonon Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel. Mint mondta, nemigen van olyan állam- vagy kormányfő, akivel annyira intenzív kapcsolatban lenne, mint Zelenszkij.
Frank-Walter Steinmeier szerdán tett volna szolidaritási látogatást Kijevben az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba.
A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, kedden Varsóban újságíróknak azt mondta, „Kijevben nem akarják”, hogy részt vegyen a közös úton.Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.
Egy pénteken megjelent interjúban brutális háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.
A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Az orosz elnök németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.
Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” – mondta Frank-Walter Steinmeier.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad rá.
„Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy inkább „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel – fejtette ki a német szövetségi elnök.

Az EU kiszélesítette igazságügyi együttműködését Ukrajnával

Az Európai Unió Tanácsa módosította az ukrajnai polgári biztonsági ágazat reformjával foglalkozó uniós tanácsadó misszió (EUAM Ukrajna) megbízatását annak érdekében, hogy megkönnyítse az Oroszország Ukrajna elleni támadása során elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását – közölte az uniós tanács szerdán.

Az EUAM Ukrajna mostantól stratégiai tanácsadást és képzést nyújt az ukrán igazságügyi hatóságoknak a feltételezetten Oroszország által elkövetett bűncselekmények elszámoltathatósága érdekében.
A misszió anyagi támogatást nyújthat, vagy felszerelést is adományozhat az ukrán hatóságoknak. Szoros együttműködést biztosít a Hágában működő Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, szintén hágai székhelyű uniós ügynökséggel (Eurojust), valamint az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását támogató tagállamokkal.
Az uniós tanács a közleményben kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni háborúja súlyosan sérti a nemzetközi jogot. Oroszország támadásokat indít a polgári lakosság ellen, civil épületeket vesz célba, s ezeknek a háborús bűnöknek azonnal véget kell vetni. A felelősöket és bűntársaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni – tették hozzá.
Az EUAM Ukrajna polgári missziót 2014. július 22-én hozta létre az Európai Unió. Általános célja, hogy támogassa Ukrajnát a jogállamiságot erősítő, fenntartható, elszámoltatható és hatékony biztonsági szolgáltatások és az igazságszolgáltatás kiépítésében.

Ha Mariupol elesik, teljesen bekeríthetik az ukrán csapatokat

Ha Mariupolt sikerül legyőznie az orosz hadseregnek, akkor megkezdhetik az észak felé nyomulást, amivel befejezik az ukrán csapatok bekerítését – számolt be a BBC.

A műholdfelvételek és a katonai jelentések is azt bizonyítják, hogy Oroszország felszerelést és csapatokat telepít három helyen is Ukrajna határán. Eddig Belgorodban, Volonyezs régióban és Matvejev Kurgan város körül észleltek orosz katonai jelenlétet.

Ukrajnán belül pedig Izjum körül erősíti meg csapatait az orosz haderő annak érdekében, hogy délre nyomuljon, és elfoglalja Szlovjanszkot.

Az EU másfél milliárd euróra emelte az Ukrajnának nyújtott katonai célú támogatását

Az Európai Unió Tanácsa további 500 millió euróval, összesen 1,5 milliárd euróra egészítette ki az Ukrajnának nyújtott támogatását, a finanszírozás a katonai felszerelések szállítását segíti – tájékoztatott az uniós tanács szerdán.

Közölték: az Európai Békekeret (EPF) keretében elfogadott segítségnyújtási intézkedés újabb részlete lehetővé teszi az EU számára, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai támadással szemben.
Az intézkedésekkel olyan felszerelések és eszközök – köztük egyéni védőeszközök, elsősegély nyújtására alkalmas készletek, üzemanyag, valamint katonai felszerelések – biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedések érvényességének időtartama 24 hónap.
Az uniós tanács közleményében leszögezte: Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. „Oroszország és bűntársa, Fehéroroszország, teljes felelősséggel tartozik a háborúért, felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért” – fogalmaztak.
Az Európai Unió követeli, hogy Oroszország hagyjon fel katonai akciójával, haladéktalanul és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi egységét, önállóságát és függetlenségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül – tették hozzá.

Orosz diplomata: Moszkva katonai célpontnak tekinti a NATO fegyverszállítmányait

Oroszország legitim katonai célpontnak tekinti ukrán területen az Egyesült Államok és a NATO fegyverszállítmányait – jelentette ki szerdán a TASZSZ-nak nyilatkozva Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

„Akkor, amikor Washington feltétel nélkül támogatja a kijevi rezsim harcias törekvéseit azzal, hogy modern fegyverek tömegével pumpálja fel, értelmetlennek tűnik minden teljes körű kapcsolatfelvétel az Egyesült Államok kormányával az Ukrajna körüli helyzet ügyében” – nyilatkozott a diplomata.
„Ugyanakkor értésére adjuk az amerikaiaknak és más nyugatiaknak, hogy kísérleteiket, amelyek különleges műveletünk lassítására, valamint az orosz kontingenseknek és a donyecki-luhanszki alakulatoknak történő maximális károkozásra irányulnak, keményen elfojtjuk. Arra figyelmeztetünk, hogy az ukrán területen haladó amerikai-NATO fegyverszállítmányokat legitim katonai célpontoknak tekintjük” – tette hozzá.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok mindezidáig nem adott magyarázatott a határain kívül folytatott katonai-biológiai tevékenységére. Rjabkov szerint ez Moszkvában kérdéseket vet fel a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezmény (BWC) amerikai végrehajtásával kapcsolatban. Mint mondta, az Ukrajnában amerikai támogatásával folytatott ilyen tevékenységet az orosz fél az egyezmény I. és IV. cikke megsértésének tekinti.
Rjabkov az interjúban azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy fizetésképtelenné akarja tenni Oroszországot.

Szeparatisták ellen hozott szankciókat és megtiltotta az orosz vas- és acéláruk importját a brit kormány

Az ukrán szeparatista térségek vezető személyiségei és kétszáznál több támogatójuk ellen léptetett érvénybe szerdán új szankciókat a brit kormány. A londoni külügyminisztérium bejelentette azt is, hogy csütörtöktől tilos az orosz vas- és acéláruk nagy-britanniai importja.

Az új büntetőintézkedések 206 embert érintenek. Köztük van Szergej Kozlov és Alekszandr Anancsenko, akik a brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két délkelet-ukrajnai szakadár térség, az önmagukat „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” néven meghatározó területek kormányainak vezetői.
A brit külügyminisztérium velük együtt 178 olyan személy ellen hozott szankciókat, akik a szeparatista térségek támogatásáról ismertek.
Az új intézkedések emellett kiterjednek hat orosz oligarchára, valamint 22, velük szoros kapcsolatban álló üzlettársra és alkalmazottra.

Kijev szerint kitörtek a blokádból az ukrán tengerészgyalogosok Mariupolban

Áttörték az orosz csapatok blokádját az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár katonái az Azovi-tengerparti Mariupolban – állította szerdán Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Facebookon. Korábban Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont azt jelentette be, hogy az ukrán tengerészgyalogosok letették a fegyvert.

A tengerészgyalogosok egyik tisztje is arról számolt be egy ukrán hírportálnak, hogy „sikeresen végrehajtották a műveletet” és az orosz erők körgyűrűjéből kitörve átjutottak az Azov ezred tagjaihoz. Az Ukrajinszka Pravda hírportál „nehéznek és nagyon kockázatosnak” nevezte a 36. dandár katonái műveletét.
Olekszij Aresztovics esetleges veszteségekről nem adott hírt. „A 36. dandár elkerülte a vereséget, és további komoly képességekre tett szert, sőt, második esélyt kapott. A város védői most közösen jelentősen megerősítették védelmi területüket. Általánosságban elmondható, hogy a város (Mariupol) védelmi rendszere nőtt és megerősödött” – összegezte Facebook-bejegyzésében Aresztovics.
Közben az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága közölte: értesülései alapján 13 mobil krematóriumot szállítottak az orosz erők Mariupolba, hogy megtisztítsák a város utcáit a temetetlen civil holttestektől. Az ukrán hírszerzés közleményében azt állította: ezekben a krematóriumokban égeti el az orosz hadsereg a saját elesett katonái holttesteit is, hogy elfedje a veszteségek mértékét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a Facebookon közzétett videóüzenetében nyilvánosságra hozta Viktor Medvedcsuk oroszbarát parlamenti képviselő őrizetbe vételének részleteit. Az államfő elmondta, hogy Medvedcsuk 48 napon át bujkált az ukrán hatóságok elől Ukrajnában, majd megpróbált ukrán katonai egyenruhában külföldre szökni, akkor vették őrizetbe. Megismételte, hogy javasolja ukrán hadifoglyokra kicserélni őt.
„Kifejezetten cinikusnak tartom tőle, hogy katonai ruhában álcázta magát. Ő egy ilyen harcos, ekkora hazafi. Nos, mivel Medvedcsuk maga választotta magának a katonai egyenruhát, a háborús szabályok hatálya alá esik. Azt javaslom az Oroszországi Föderációnak, hogy cserélje ki ezt az embert a most fogságban lévő fiainkra és lányainkra. Fontos, hogy a rendvédelmi szerveink és a hadseregünk mérlegelje ezt a lehetőséget” – hangoztatta Zelenszkij.
Mindeközben a Kijev megyei Bucsába látogatott Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, aki újságírók előtt kijelentette, hogy a településen elkövetett atrocitások ügyében fennáll az ICC joghatósága.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerda délutáni, aktualizált térképét mutatjuk az Ukrajnában zajló hadműveletekrő!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/dJP4dBAWon

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/xhhZEqNUK2

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 13, 2022

Horrorshow várna a Mariupolt védőkre, ha megadnák magukat, állítja egy londoni szakértő

Nem lenne meglepő, ha valóban egyre több ukrán tengerészgyalogosok tömegesen adnák meg magukat Mariupolban, mivel nincs utánpótlásuk, elfogyott az élelmük a lőszerük és a vizük is – nyilatkozta a BBC-nek szerdán Aglaya Snetkov, a University College London orosz kül- és biztonságpolitikai szakértője.

Az ukrán haderőnek és a neonáci Azov zászlóalj tagjai az elmúlt hetekben képesek voltak megőrizni a kikötőváros egyes zugait. Miközben az orosz hadijelentések szerdán már több mint ezer tengerészgyalogos fegyverletételéről szóltak, az ukránok állítják, hogy még nem esett el teljesen a város, de ez innen érkező információkat jelenleg lehetetlen ellenőrizni.

Snetkov szerint ha az Azov többezer harcosa is megadásra kényszerül, akkor óriási vérengzés kezdődhet a városban, az azt védőkre pedig „horrorshow” várhat az orosz katonák kezében:

„Sokakat meg fognak ölni, és sokakat arra kényszerítenek majd, hogy az orosz televízió kamerái elé álljanak, hogy elmeséljék, mit tettek.”

A szakértő szerint az Azov zászlóalj térdre kényszerítésé az oroszok számára kiemelt jelentőségű, mivel a háború eleje óta az kommunikálják, hogy az orosz megszállók a nácik ellen küzdenek. A Mariupol feletti teljes ellenőrzés megszerzése ugyanakkor stratégiai jelentőségű lenne, ekkor ugyanis megnyílna az út több ezer orosz katona keletre csoportosítása előtt – írja a Telex.

Kijev nem tud a mariupoli tengerészgyalogosok fegyverletételéről

A kijevi védelmi minisztériumnak nincs információja arról az orosz értesülésről, amely szerint több mint ezer ukrán tengerészgyalogos megadta magát Mariupolban, az Iljics fémműnél – mondta el a tárca szóvivője, Olekszandr Motuzjanik szerdán.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője korábban azt állította, hogy az ukrán tengerészgyalogság 36. dandárjának 1026 katonája tette le a fegyvert. A tábornok szerint 162 tiszt és 47 nő volt közöttük.

Eközben legalább heten életüket vesztették és huszonketten megsebesültek az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban az elmúlt 24 órában – tájékoztatott Oleh Szinehubov kormányzó szerdán.

Az áldozatok között van egy kétéves kisfiú is.

Az orosz erők 53 tüzérségi támadást és rakétacsapást hajtottak végre a térségben az elmúlt nap folyamán.

Oroszország következetesen tagadja, hogy civileket támadna Ukrajnában.

Ukrán illetékesek közölték, hogy orosz kibertámadást sikerült elhárítani, amely az egyik legnagyobb ukrán energiaipari létesítményt vette célba. A támadást az orosz hírszerzéssel kapcsolatban álló, Sandworm nevű hackercsoport hajtotta végre. A csoport célja az volt, hogy ukránok milliói maradjanak áram nélkül. Két hullámban akartak lecsapni, először február végén, majd április elején próbálkoztak.

Egy magas rangú ukrán tisztségviselő elmondta: bár a hackereknek az Industroyer2 nevű malware segítségével sikerült behatolniuk a létesítmény hálózatirányítási rendszerébe, a támadás nem okozott áramkimaradást.

A rosszindulatú szoftver korábbi verziójával 2015 decemberében már célba vették az ország elektronikai létesítményeit. Akkor háztartások százezrei maradtak áram nélkül.

Az orosz offenzíva február 24-i kezdetét megelőző napokban Ukrajna felhívta a figyelmet rá, hogy folyamatos és egyre erőteljesebb kibertámadások célpontja. A támadások miatt átmenetileg elérhetetlenné vált több kormányzati oldal, köztük a parlament, a külügyminisztérium és biztonsági szolgálatok honlapjai.

Putyin: az Oroszország elleni szankciók példátlan válságot idéztek elő Nyugaton

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az európai és amerikai politikusok új, oroszellenes korlátozásai példátlan válsághoz vezették a Nyugatot – számolt be a RIA Novosztyi.

Több millió európait lesújtott, hogy számos nyugati ország megtagadta az együttműködést, beleértve az orosz energiaforrásokat. Az árak és az infláció mindenhol növekszik, egyszerűen felborult a Nyugat

– mondta az orosz államfő, azonban megjegyezte, hogy természetesen Oroszországnak is kihívásokkal kell szembenéznie, de hozzátette, hogy a kialakult helyzetnek köszönhetően új lehetőségek megjelenését látja.

Nem volt katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyag a Zágrábban lezuhant drónon

A Zágrábban egy hónappal ezelőtt lezuhant drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, de az nem tartalmazott katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagot – közölte a Zágráb megyei államügyészég szerdai sajtótájékoztatóján.

Ivana Bacic, a horvát szakértői és kutatóközpont bűnügyi igazságügyi szakértője elmondta: kétségtelen, hogy a robbanást egy robbanószerkezet és egy olyan robbanóanyag okozta, amely nem tartozik a katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagok közé. „Nagy energiájú, de nem szokványos anyagot használtak, amely a robbanás során teljesen lebomlott, így nem lehet azonosítani” – hangsúlyozta.
Az eredeti bombák legfeljebb 46 kilogramm TNT-t tartalmaznak, ezek felrobbanása után feketedés jellemző. Ilyen nyomokat nem észleltek – tette hozzá.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy egy nagyon jól karbantartott drónról volt szó, amely meghibásodás miatt zuhant le. A repülőgép feketedoboza megsemmisült.
A nyomozás arra nem adott magyarázatot, milyen céllal és kik indították el a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drónt.
A pilóta nélküli repülőgép március 10-én egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a horvát fővárosban, a becsapódás helyén mintegy 5 méter átmérőjű kráter keletkezett. Személyi sérülés nem történt, de a környéken megsérült 96 gépkocsi, a károk összértéke 600 ezer kuna.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A szövetségesek szorosan együttműködnek a vizsgálatok során – hangoztatták a horvát hatóságok.

UNICEF: gyerekek millióit fenyegeti az éhezés

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szakértői szerint az ukrajnai háború miatt tovább emelkedhetnek az élelmiszerárak a helyi konfliktusok, gazdasági válság és éhínség sújtotta közel-keleti, illetve észak-afrikai térségekben, így gyerekek millióit is fenyegeti az éhezés.

Az UNICEF Magyarország által az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy tovább súlyosbodhat a Közel-Kelet és Észak-Afrika egyes területeit sújtó élelmiszerhiány.
Hat héttel az ukrajnai háború kitörése után már érezhetők az import visszaesése okozta ellátási problémák, és jelentősen emelkedett alapvető árucikkek, a búza, az étkezési olaj vagy az üzemanyag ára – írták.
Az UNICEF szakértői szerint ha a tendencia tovább folytatódik, annak súlyos következményei lehetnek az Egyiptomban, Libanonban, Líbiában, Szudánban, Szíriában vagy Jemenben élő gyerekekre, mivel több országot már a háború kitörése előtt is komoly éhínség sújtott.
A közleményben idézték Adele Khodrt, az UNICEF Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős regionális igazgatóját, aki valószínűnek nevezte, hogy drasztikusan emelkedni fog az alultáplált gyerekek száma.
A folyamatos konfliktusok, a politikai instabilitás, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt a régióban soha nem látott mértékben emelkednek az élelmiszerárak, amit csak tovább súlyosbít a lakosság rendkívül alacsony vásárlóereje – tette hozzá.
A világszervezet felmérése szerint a térségben a gyerekek alig 36 százaléka jut hozzá az egészséges fejlődéséhez szükséges minőségű és mennyiségű ételhez. Magas az alultáplált, illetve mikrotápanyag-hiányban szenvedő gyerekek aránya, majdnem minden ötödik kiskorú fejlődési zavarokkal küzd, hét százalékuk pedig kórosan alultáplált.
Jemenben 45 százalék a fejlődésben elmaradott és 86 százalék a kórosan vérszegény (anémiás) gyerekek aránya. Szudánban 13,6 százalékuk súlyosan alultáplált, 36,4 százalékuk nem éri el a korára jellemző testi fejlettséget, közel felük pedig anémiás.
Libanonban a gyerekek 94 százaléka nem jut hozzá az egészséges fejlődéséhez szükséges élelmiszerekhez, miközben a nők és a gyerekek 40 százaléka anémiás. Szíriában pedig csak minden negyedik gyerek tudja tartani az egészséges fejlődéséhez szükséges étrendet – ismertették a felmérés eredményét.
Adele Khodr a közlemény szerint hangsúlyozta: az UNICEF fontosnak tartja, hogy létrehozzák és megerősítsék az alultápláltság kialakulásának megelőzéséhez, korai felismeréséhez és kezeléséhez szükséges programokat.

Az ukránok szerint 19 800 orosz katona halt meg

Az ukrán hadsereg közölte a legfrissebb orosz veszteségeket, ami alapján 19 800 orosz katona halt meg a háború kezdete óta. Az ukrán fegyveres erők közölték azt is, hogy az oroszok 158 repülőgépet, 739 harckocsit és 64 légvédelmi fegyvert veszítettek az invázió kezdete óta.

Más forrás nem erősítette meg az információkat.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of April 13, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/bZApwMmjpg

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 13, 2022

Tengerészgyalogosok fegyverletételéről és megsemmisített célpontokról számoltak be az orosz hadijelentések

Több mint ezerfős ukrán tengerészgyalogos alegység mariupoli fegyverletételéről és újabb 46 katonai célpont megsemmisítéséről számoltak be a szerdán kiadott orosz hadijelentések.

A donyecki területvédelem törzse arról számolt be szerda délelőtt, hogy hogy 1009 ukrán tengerészgyalogos adta meg magát Mariupolban, az Iljics fémműnél. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az ukrán tengerészgyalogság 36. dandárjának 1026 katonája tette le a fegyvert. A tábornok szerint 162 tiszt és 47 nő volt közöttük.
Konasenkov azt is mondta, hogy az orosz fegyveres erők nagy pontosságú tengeri és légi indítású rakétákkal megsemmisítették két nagy ukrán fegyverraktárt Szadovij és Csudniv település közelében. Beszámolója szerint a mirhorodi repülőtéren két ukrán Mi-24-es és két Mi-8-as helikopter pusztult el.
A vezérőrnagy elmondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 130 repülőgépet, 103 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 447 drónt, 2169 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 243 rakéta-sorozatvetőt, 931 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2076 speciális katonai járművet veszítettek.

????❗ More than 1000 Marines of the Armed Forces of Ukraine today surrendered in Mariupol
This happened in the afternoon, but only now is it allowed to report information.

They surrendered to the Internal Troops of the Ministry of Internal Affairs of the DPR. pic.twitter.com/2Nqdc8AoAa

— Giuseppe-Sorbello565 (@sorbello565) April 13, 2022

Kijevbe utazott a lengyel államfő és a három balti állam elnöke

Kijevbe utazott Andrzej Duda lengyel, Gitanas Nauseda litván, Egils Levits lett és Alar Karis észt elnök, az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkoznak – közölte szerdán a Twitteren a varsói államfői hivatal külügyi irodájának főnöke, Jakub Kumoch.

A négy államfő a reggeli órákban már Ukrajnában volt. „Országaink így mutatják ki támogatásukat Ukrajnának és elnökének” – olvasható Kumoch bejegyzésében.
A PAP lengyel hírügynökséggel Kumoch közölte: a balti államok Lengyelország kulcsfontosságú partnerei a térség biztonságát érintő ügyekben. A kijevi utat Lengyelország szervezi, az ukrán féllel együtt biztosítja ennek logisztikáját és biztonságát.
A négy államfő kedd este találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, a zárt ajtók mögött zajló rendkívüli csúcstalálkozó napirendjén a térségbeli biztonsági helyzet, valamint az Ukrajnának nyújtandó támogatás szerepelt a varsói államfői hivatal közlése szerint.
A lengyel, a litván, a lett és az észt elnök kijevi útja az első ilyen szintű látogatás az ukrajnai háború kitörése óta.

On our way to Kyiv, to a city that has suffered terribly due to Russian war since my last visit. Together with Presidents @AndrzejDuda, @GitanasNauseda & @valstsgriba we visit #Ukraine to show strong support to ?? people, will meet dear friend President @ZelenskyyUa #SlavaUkraini pic.twitter.com/NPUqPize1R

— Alar Karis (@AlarKaris) April 13, 2022

Kormányhivatal: több mint ötszáz menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton kedden

Kedden 538, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 138-an töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal szerdán a honlapján.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetet biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

ORFK: több mint kilencezren érkeztek kedden Ukrajnából

Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5388 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 3887-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 1788 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Közölték azt is: az ukrajnai háború elől kedden 679 ember, köztük 303 gyerek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 11 ember, köztük hat gyerek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – olvasható a közleményben.

Brit hírszerzés: komolyan újra kellett tervezniük az oroszoknak az ukrajnai offenzívájukat

A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése szerint is Alekszandr Dvornyikov tábornokot nevezte ki Oroszország az ukrajnai háború parancsnokává. A brit hírszerzés értékelése szerint a „szíriai mészáros” néven emlegetett parancsnok kinevezése azt mutatja, hogy az elszánt ukrán ellenállás és a háború előtti elégtelen tervezés miatt az orosz hadsereg most újra tervezésre kényszerült.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/72z5bPsjSC

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/I3B0nmROkx

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 13, 2022

Mariupol acélgyára egy kulcsfontosságú célpont az oroszok számára

Az ukrán hadsereg nemrég közölte, hogy Oroszország csapást tervez a Mariupolban lévő Azovstal acélgyárra – írja a BBC. Az Azovstal vas- és acélgyár az egyik legfontosabb hadműveleti bázisa annak a több ezer ukrán harcosnak, akik az ostromlott városban maradtak. Az itt állomásozó ukránok pontos száma nem ismert, de azt lehet tudni, hogy a szélsőjobboldali, nacionalista Azov zászlóalj tagjai is itt vannak.

A BBC idézi a University College London orosz kül- és biztonságpolitikai szakértőjét, Aglaya Snetkovot, aki szerint a gyár kulcsfontosságú célpont volt az Azovi-tengeri kikötőváros hetek óta tartó ostroma során. A szovjet időkben épült létesítményt úgy tervezték és építették meg, hogy ellenálló legyen különböző támadásokkal és csapásokkal szemben, a szakértő szerint ezért okozhat gondot az oroszok számára ennek az épületnek a bevétele.

Az orosz rakétatűz ellenére kitart az ukrán hadsereg Mariupolban

Ismét orosz légicsapások célpontjává vált a dél-ukrajnai Mariupol városa keddről szerdára virradó éjszaka – számolt be a német n-tv hírtelevízió portálja.

Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz csapatok ismét a város kikötőjét és az Azovsztal acélművet támadták rakétákkal. Az ukrán védők szétszóródtak az ipari komplexum területén.

Közben az orosz hadsereg rakétatűz alá vette az ország keleti részén fekvő Harkiv városát – közölte az ukrán hadsereg. A szerda reggeli jelentések szerint a katonai helyzet „nem változott jelentősen” – írják az n-tv hírportálján.

A német államfő nem megy Kijevbe, de Scholz kancellárt „örömmel várják”

Frank-Walter Steinmeier német elnök látogatásának lemondása után Zelenszkij ukrán elnök „nagy örömmel venné”, ha Olaf Scholz kancellár Kijevbe látogatna – jelentette ki Andrij Melnyik, berlini ukrán nagykövet a Pro7 televízióban. Erről az n-tv német hírcsatorna számolt be kedd késő este.

Scholz kancellár tervezett látogatásának célja, hogy egyeztessenek a Németország által nyújtandó katonai segítségről Ukrajnának. „Az ukrán elnök éls a kormány már nagyon várja ezt” – mondta Melnyik.

Zelenszkij a napokban egy lapinterjúban kifejtette: „már nem haragszik” Scholz kancellárra, amiért Németország továbbra is orosz kőolajat és földgázt vásárol. Az ukrán elnök a Die Weltnek adott interjúban beszélt erről.

„Németországnak nincs könnyű dolga, Olaf Scholznak sincs könnyű dolga. Németországnak fontos gazdasági érdekei vannak Oroszországban, Scholz úr pedig nem régóta van hivatalban. Nem olyan könnyű megszüntetni az Oroszországgal való gazdasági együttműködést” – fogalmazott Zelenszkij.

Kazettás bombát használhattak a kramatorszki pályaudvar elleni támadásban

A BBC bizonyítékot talált arra, hogy az ukrajnai Kramatorszk vasútállomása elleni támadásban a nemzetközi jog által számos országban tiltott kazettás bombát használtak.

A kazettás bombák olyan robbanótöltetet szállítanak, amely szétterül, és nagy területen robban. A zsúfolásig megtelt állomás elleni támadásban több mint 50 ember halt meg.

A BBC újságírói, akik a támadás után ellátogattak az állomásra, olyan mintázatokat találtak, amelyek a kazettás bombák robbanófejének használatára utalnak.

A többszörös robbanás következtében a rakéta fő becsapódási helye körül jellemzően szétszóródnak a szilánkok, és árulkodó, pöttyös bemélyedéseket hagynak maguk után. A szakértők szerint a becsapódási nyomok kazettás lövedékekre utalnak.

A támadás után egy szovjet gyártmányú Tochka-U rakéta maradványait találták meg. Ez egy rövid hatótávolságú, robbanófejes ballisztikus rakéta, amely 50 darab bombát hordozó kazettás robbanófejjel szerelhető fel.

Az Egyesült Államok újabb fegyverszállítmányt küld

Amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Ház újabb 750 millió dollár értékű fegyverszállítmányt küld Ukrajnába, ami napokon belül meg is érkezhet. Az eszközök a meglévő amerikai fegyverkészletekből származnak, így Biden elnök közvetlenül küldheti azokat a washingtoni törvényhozók engedélye nélkül.

Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy a szállítmány még véglegesítés alatt áll, és valószínűleg nehéz szárazföldi tüzérségi rendszereket, köztük tarackokat, pilóta nélküli felszíni járműveket és Mi–17-es helikoptereket tartalmazhat.

„Azt akarjuk, hogy Oroszország veszítsen” – tette hozzá egy, a jelentésben szintén meg nem nevezett vezető tisztviselő. Az Egyesült Államok 1,7 milliárd dollár biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának az invázió kezdete óta.

Szerdán a Pentagon illetékesei titkos megbeszélést tartanak a nyolc legnagyobb amerikai fegyvergyártó vállalat vezetőivel, köztük lesz a Raytheon Technologies és a Lockheed Martin, amelyek Stinger és Javelin rakétákat gyártanak.

Biden népirtással vádolta meg Putyint

Joe Biden amerikai elnök az iowai Menlóban tartott rendezvényen felvetette, hogy Vlagyimir Putyin népirtást hajt végre Ukrajna ellen. Bident nem sokkal később megkérdezték erről a megjegyzésről, mielőtt felszállt volna az Air Force One-ra, hogy továbbutazzon.

Az válaszolta: „Igen, népirtásnak neveztem. Egyre világosabbá vált, hogy Putyin csak azt a gondolatot próbálja eltüntetni az emberekben, hogy ukránok lehettek az elkövetők. Egyre több bizonyíték kerül elő arról a szörnyűségből, amit az oroszok elkövettek Ukrajnában. És csak egyre többet fogunk megtudni a pusztításról. Hagyjuk, hogy az ügyvédek döntsék el nemzetközi szinten, hogy ez megfelel-e vagy sem a népirtás fogalmának, de nekem biztos, hogy azt jelenti” – mondta Joe Biden.

A rettegett csecsen vezér Mariupol elfoglalásáról osztott meg videót

Ramzan Kadirov csecsen vezér eközben egy videót osztott meg, amelyen az látható, ahogyan az orosz és csecsen csapatok elfoglalják Mariupol utolsó, még ukrán kézen lévő épületeit.

Ramzan Kadyrov posts another video purportedly from Mariupol where the last-standing Ukrainian troops are holding out. Lots of grenades down stairways & holes, lots of appeals to Allah, but not much else. Chechnya’s dictator has 26 times claimed the city’s imminent fall. pic.twitter.com/kNHYnnB1Mw

— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) April 12, 2022

ISW: továbbra is a Donbászra koncentrálnak az oroszok, de még nem indult meg a totális támadás

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint Oroszország korlátozottan folytatta támadó hadműveleteit Kelet-Ukrajnában, miközben a kijevi csatából kivont erők újjáépítésén és a szükséges logisztikai bázisok megteremtésén dolgozik a Donbász térségében folytatott fokozott offenzív műveletekhez. A kijevi térségből kivont orosz erőket még nem küldték vissza Ukrajnába harcolni. Az orosz hadsereg folytatta a kis léptékű, korlátozott offenzív hadműveleteket az Izjum és a Szeverodonyeck tengelyeken, és még nem tért át szélesebb körű támadó hadjáratra. A mariupoli csata még mindig nem ért véget. Az ukrán jelentések azt sugallják, hogy egyes orosz egységekben és bizonyos területeken továbbra is alacsony a harci morál.

Az ISW főbb megállapításai:

• Az orosz hadsereg folytatja a támadó hadműveleteket Donbászban. Nem tartottak átfogó műveleti szünetet, miközben az erősítés érkezésére várnak, és próbálják újraszervezni, újrarendezni csapataikat. Korlátozott területi sikereket ugyan elértek, miközben továbbra is jelentős veszteségeket szenvednek el;
• Mariupol még nem esett el.

Az ISW szerint az alábbi négy területen igyekeznek majd előrenyomulni és területeket foglalni az oroszok

• Kelet-Ukrajna a központi csapásirány (Mariupol elfoglalása, Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalása);
• Harkiv és Izjum térsége;
• Déli tengely (Herszon, Mikolajiv környéke);
• Szumi és Északkelet-Ukrajna.

A Pentagon szerint Mariupol még mindig ukrán kézben van

Az ukrajnai Mariupol városáért még mindig véres harc folyik az orosz és ukrán csapatok között – közölte a Pentagon. John Kirby, a Pentagon szóvivője elmondta: nyilvánvaló, hogy az oroszok Mariupolt akarják, mert stratégiai helyen fekszik a Donbász déli részén, közvetlenül az Azovi-tengeren.

A donbászi területre utalva hozzátette: „Az ukrán nép számára is nagy fontosságú, mert a gazdasági életük szempontjából is nagy jelentőséggel bír, és mert ez az ő városuk”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója elismeréssel adózott a Mariupolt védő csapatoknak, de azt mondta, hogy fogytán az utánpótlásuk – tájékoztat a Sky News.

Zelenszkij: órák kérdése, és már húszezerre nő az orosz halálos áldozatok száma

Emlékeznek arra, amikor Oroszország azzal kérkedett, hogy 48 óra alatt beveszi Kijevet? Nos, Ukrajna már 48 napja ellen tud állni az orosz erők támadásainak. – vezette be Volodimir Zelenszkij kedden a szokásos esti videóüzenetét, melyben azt mondta, akár órák kérdése, hogy Oroszország elérje az 20 ezredik háborús áldozatát. Ezzel kapcsolatban költői kérdések özönét zúdította az orosz közvéleményre: Hogyan születhetett meg olyan terv, mely alig több mint egy hónap alatt több tízezer halottat eredményezett? Ki engedélyezhet egy ilyen tervet? És mi a halottak számára még elfogadható száma? Tízezernyi vagy százezernyi halott orosz?

Az ukrán elnök megismételte, hogy az Európai Unió hatodik szankciós csomagjának Ukrajna szerint mindenképpen tartalmaznia kell az orosz energiahordozók importjának teljes leállítását, és az összes orosz pénzintézet elszigetelését a nemzetközi pénzpiacoktól. „Csak ezek a lépések kényszeríthetik Moszkvát valamilyen megegyezésre, ezek nélkül továbbra is a katonai megoldást fogja keresni”.

Zelenszkij óvatosan nyilatkozott arról a híresztelésről, miszerint Mariupolban vegyi fegyvert vetettek volna be, azt mondta, hogy „egy ostromlott városban értelemszerűen lehetetlen 100 százalékig megbizonyosodni” a gyanúról, de az orosz propagandisták állandóan fenyegetnek pusztító vegyi fegyverekkel, ezért a világnak „preventív” módon kéne cselekednie, mert ha Oroszország valóban bevet tömegpusztító fegyvert, akkor már késő lesz.

Az elnök fogolycserét ajánlott Vlagymir Putyinnak; leszögezte, hogy kész az Ukrán Biztonsági Szolgálat által kedden letartóztatott Viktor Medvedcsuk oroszbarát oligarchát, parlamenti képviselőt kicserélni az orosz erők által foglyul ejtett „ukrán fiúkért és lányokért” – szemlézi a Telex.

Rakétacsapás történt Mirhorodban

Az orosz megszállók kedden rakétacsapást mértek a poltavai Mirhorodra – jelentette a Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, Dmitrij Lunyin.

Ismét ellenséges támadás alatt Mirhorod infrastruktúrája. Az áldozatok száma és a következmények tisztázása folyamatban van – írta Lunyin a közösségi oldalán, körülbelül tíz perccel a bejelentett esti légiriadó után.

Zelenszkij: őrizetbe vették Viktor Medvedcsukot

Őrizetbe vette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Viktor Medvedcsuk ukrán vezető politikust – közölte kedden este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.

Az államfő fotót is közzétett, amelyen a megbilincselt Medvedcsuk látható. A politikust oroszbarátként tartják számon ukrán földön. Zelenszkij nem közölt részleteket, csupán azt írta, hogy a politikust „különleges művelet” keretében tartóztatták le. További részleteket későbbre ígért.
Medvedcsuk az Ellenzéki Platform-Az Életért elnevezésű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője. Hazaárulás vádjával házi őrizetre ítélték, de az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború kezdete óta nem tartózkodott abban a lakásában, ahol lennie kellett volna, ezért időközben az ügyészség elrendelte a letartóztatását. Ügyvédje, Larisza Cserednyicsenko még februárban azt állította, hogy Kijevben van, „biztonságos helyen”.
Az illetékes kijevi bíróság tavaly májusban rendelte el Viktor Medvedcsuk házi őrizetbe helyezését. A politikus-üzletembert „hazaárulással” és „Ukrajna gazdasági érdekeinek aláásásával” gyanúsították meg a hatóságok.
Az ügyirat szerint a politikus egyik vállalata 2012-ben engedélyt kapott a Krím félsziget partjainál, a Feodoszijától 75 kilométerre a Fekete-tengerben lévő kőolaj- és földgázlelőhely továbbfejlesztésére. A lelőhely tartalékainak értékét mintegy 38,85 milliárd hrivnyára becsülik. Miután 2014-ben Oroszország elcsatolta a Krímet Ukrajnától, Viktor Medvedcsuk 2015-ben tárgyalásokat folytatott Oroszország képviselőivel e vállalkozás újbóli bejegyzéséről és az ásványkincsek kitermeléséről, amelyet Ukrajna továbbra is saját erőforrásának tekint.
Hazaárulással pedig azért vádolják Medvedcsukot, mert a gyanú szerint titkos katonai információkat adott át 2020-ban egy ukrán katonai alakulatról Oroszországnak. Tavaly októberben az ellene felhozott vádakat még terrorszervezettel történő együttműködéssel is kiegészítették a Donyec-medencei oroszbarát szakadárokkal meglévő kapcsolatai miatt, akikkel a gyanú szerint szénnel kereskedett.
Viktor Medvedcsukot a bírósági tárgyalása előtti időszakra kötelezték házi őrizetre.

Újabb légiriadó volt Kárpátalján

Kedden is megszólaltak a légvédelmi szirénák Kárpátalján, ahol az utóbbi hetekben szinte mindennaposakká váltak a légiriadók.

Kedden a délelőtti órákban újabb légiriadó volt Kárpátalján. A figyelmeztetést a légiveszélyre a megye teljes területére kiadták, a településeken megszólaltak a szirénák és az okostelefonokra telepített speciális alkalmazások is veszélyt jeleztek.
A riadó ezúttal csupán pár percig tartott, de korábban több órás légiriadóra is volt példa. Az orosz támadás intenzív időszakában előfordult, hogy három-négy riasztást is elrendeltek egyetlen nap alatt, de a Magyarországon kívül Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával határos Kárpátalját mindeddig nem érte légicsapás.
Légiriadó esetén a lakóhelyen ki kell kapcsolni a gázt, a villanyt és a legfontosabb iratokkal, valamint némi víz- és élelmiszertartalékkal óvóhelyre kell vonulni. Ha ez nem lehetséges (például nincs a közelben ilyen), akkor a lakóház pincéjébe kell behúzódni, végső esetben pedig a fürdőszobát vagy hasonló zárt helyiséget javasolják igénybe venni.
A légiveszély elmúltáról a szirénák hangján kívül a rádiók, az okostelefonok alkalmazásai és a közösségi oldalak segítségével is tájékoztatja a lakosságot a területileg illetékes katonai közigazgatás.

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk a szerdán korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium keddi hadi térképét mutatjuk először! Ezen továbbra is jól látszik, hogy a déli, illetve keleti területeken komoly harcok vannak kibontakozóban, további véres küzdelem várható Herszon környékén, Mariupolban és a Donbaszban.

Borítókép: Facebook/Ukrajna Katasztrófavédelme, Ukrajna SES