Az orosz-ukrán háború 48. napja – FRISSÜL

Immár negyvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Podoljak: nehezek a tárgyalások Oroszországgal, de folytatódnak

Jelenleg nagyon nehéz tárgyalni Oroszországgal, ennek ellenére folytatódnak az egyeztetések – jelentette ki kedden Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint

A tisztségviselő arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt mondta, a Kijev melletti Bucsában történt atrocitások után zsákutcába jutottak az orosz-ukrán béketárgyalások. Az orosz elnök azt állította, hogy az ukrán fél kihátrált az Isztambulban elért kompromisszumból, amelynek értelmében, mint mondta, a Kijev követelte biztonsági garanciáknak a Moszkva által elcsatolt Krímre és a Donyec-medencére nem kell kiterjedniük.
Podoljak szavai szerint a tárgyalásokon Oroszország változatlanul a nyomásgyakorlás eszközét használja. Leszögezte ugyanakkor, ha nehéz is tárgyalni, zajlanak az egyeztetések online a munka-alcsoportokban.
„Nyilvánvaló, hogy jelenleg a tárgyalási folyamat érzelmi háttere összetett. Nyilvánvaló, hogy az ukrán delegáció kizárólag ukránbarát és átlátható keretek között dolgozik. Az is világos, hogy az orosz fél ragaszkodik hagyományos taktikájához, hogy nyilvánosan nyomást gyakorol a tárgyalási folyamatra, beleértve bizonyos nyilatkozatokat is” – fogalmazott a tanácsadó.
Podoljak a Twitteren közölte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és az ukrán fegyveres erők vezetése keresi a lehetőséget, hogy segítsen az ukrán katonákon, akik másfél hónapja harcolnak Mariupolért az orosz csapatok ellen. Részleteket nem közölt, mondván, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a terveiket, mert akkor az oroszok is tudomást szereznének róluk. Hozzátette: az ország katonai-politikai vezetése tisztában van azzal, hogy az Azovi-tengerparti kikötővárost védő katonáknak „ellátási problémáik vannak”.
A Mariupolban szolgáló ukrán haditengerészek már hétfőn nyilvánosságra hozták, hogy fogytán vannak a lőszerrel és élelmiszerpótlás sem érkezik a városba.
Közben Szerhij Orlov, a mariupoli polgármester helyettese szintén azt állította, hogy az orosz erők vegyi támadást hajtottak végre városa ellen. „További részletekkel nem szolgálhatunk, de a hadsereg megerősítette, hogy ez megtörtént” – idézte az UNIAN ukrán hírügynökség Orlovot.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó a CNN amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában – amelyből az UNIAN idézett – közölte, hogy a blokád alatt lévő Mariupolban az orosz hadsereg tevékenysége miatt 20-22 ezren haltak meg. A kulcsfontosságú kikötővárost március eleje óta tartják körbezárva az orosz erők.
A vegyi támadással kapcsolatos kérdésre válaszolva, Kirilenko kijelentette: „tudjuk, hogy tegnap éjjel, éjfél körül, a mariupoli kohászati üzem közelében egy drón ledobott egy még ismeretlen robbanószerkezetet, s ezután három ember rosszul lett” – mondta Kirilenko.
Kirilenko a Telegram üzenetküldő portálon azt is írta, hogy az orosz csapatok már második napja nem engednek ki a városból egyetlen polgári személyt sem, még saját autójukon sem hagyhatják el Mariupolt. „A humanitárius folyosók, amelyek legalább egy irányba, a városból kifelé nyitva voltak, most, sajnos, nem működnek” – tette hozzá.
Közben a Kijev megyei Bucsában már 403, különös kegyetlenséggel megkínzott és megölt ember holttestét találták meg – mondta el Anatolij Fedoruk, a város polgármestere. Hozzátette, hogy kedden a város megkezdte a holttestek exhumálását a második tömegsírból, ahol 56 embert temettek el. Ezenfelül feltárásra vár még négy temetkezési hely, amelyek magánterületen vannak – tette hozzá. Fedoruk szerint sokak holttestét erdősávokban, erdőkben és az orosz csapatok bevetési helyein találják meg, éppen azokon a helyeken, ahová a helybeliek elmondása szerint az elrabolt embereket vitték.

ENSZ: több évre szóló élelmezési problémát okoz a konfliktus

A világ több évre szóló élelmezési válsággal néz szembe, mivel az ukrajnai háború megszakítja a mezőgazdasági termelést, és felfelé hajtja az alapvető termények világpiaci árát – jelentette ki kedden tartott virtuális sajtókonferenciáján David Beasley, az ENSZ római székhelyű Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezérigazgatója.

Beasley a sajtótájékoztatót azt követően tartotta meg, hogy francia és uniós tisztségviselők Rómában egyeztettek egy egyezményről, amely az élelemiszerellátás biztonságát hivatott szavatolni.

A tájékoztatón a vezérigazgató – aki egyébként korábban Dél-Karolina republikánus kormányzója volt – kifejtette, hogy 8-9 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy megbirkózzék a globális élelmiszerválsággal. Mint mondta: jelenleg mintegy 280 millió embert fenyeget éhínség. „Ez az egész világ gondja” – szögezte le.

„Nincs idő halogatásra” – fogalmazott hozzászólásában Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy a világ országainak össze kell fogniuk a globális élelmiszerválság megoldására.

A virtuális konferencia után a WFP közleményt adott ki, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború tovább mélyíti az élelmiszerválságot, mivel megszakítja a mezőgazdasági termelést, és megnöveli az alapvető termények világpiaci árát. A nyugati országok súlyos gazdasági szankciókat rendeltek el Oroszországgal és a vele szövetséges Fehéroroszországgal szemben a február 24-én megindított ukrajnai háború miatt.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden Oroszországban a többi között arról beszélt, hogy a nyugati országok az éhínség elkerülése érdekében kénytelenek lesznek Oroszországból és Fehéroroszországból műtrágyát importálni az általuk bevezetett büntetőintézkedések ellenére.

A fehérorosz elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában a távol-keleti Vosztocsnij űrrepülőtéren, az űrhajózás napja alkalmából megtartott kitüntetési ünnepségen vett részt.

„Nekünk mindenféle műtrágyánk van, kálium-, nitrogén- és foszfáttartalmú is. Higgyenek nekem, csak kis idő kell, míg a világ elkezd éhezni” – hangoztatta Lukasenka.

„Ők (a nyugati országok vezetői) meg fogják érteni, hogy műtrágya nélkül nincs termés, higgyenek nekem, van kis szakértelmem ezen a területen” – mondta a termelőszövetkezeti elnökből lett fehérorosz államfő.

„Fintorogtak, fintorogtak, aztán az amerikaiak elkezdték elismerni, hogy az orosz műtrágyát sürgősen be kell engedni a piacaikra. Ezen a téren feloldották a tilalmat, igaz az árut egyelőre nem engedik tovább a kikötőkből” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelők és hamarosan az átlagemberek is elkezdik majd követelni e termékek importját.

Az Európai Unió május 8-án hatályba lépő ötödik szankciós csomagja egyebek között megtiltja európai vállalkozásoknak orosz műtrágya behozatalát.

Az amerikai kormány már 2021 augusztusában szankciós listára helyezett több fehérorosz céget, köztük a szalihorszki Belaruszkalijt, amely a világ káliumalapú műtrágya-termelésének több mint 15 százalékát adja. Az amerikai szankciókat 2021 decemberében kiterjesztették a káliumalapú fehérorosz műtrágyák exportjával foglalkozó BKK cégre is.

Az EU ugyanakkor nem helyezte tiltólistára sem a Belaruszkalijt, sem a BKK-t, de betiltotta káliumklorid behozatalát Fehéroroszországból. Litvánia pedig felfüggesztette területén keresztül a fehéroroszországi káliumalapú műtrágyák tranzitját.

Ukrajna szentszéki nagykövete nem örül, hogy ukránok és oroszok közösen viszik a keresztet nagypénteken Rómában

Ukrajna szentszéki nagykövete „nehézségnek” ítélte meg a Vatikán korábbi bejelentését, miszerint egy ukrán és egy orosz család közösen viszi a keresztet nagypéntek este a római Colosseumnál tartandó keresztút egyik stációján.

Andrij Juras, Ukrajna szentszéki nagykövete a Twitter-fiókján azt írta: általános aggodalmat keltett Ukrajnában és más ukrán közösségekben az az elképzelés, hogy ukrán és orosz nők együtt vigyék a keresztet a Colosseumnál a hagyományos keresztúton.
„Dolgozunk az ügyön, megpróbálva elmagyarázni, miért tartjuk nehéznek a megvalósítását, és milyen következményei lehetnek” – jegyezte meg a mikroblogban a nagykövet.
A Vatikán hétfőn jelentette be, hogy az idén Ferenc pápa családokra bízta a via Crucis állomásait, és az utolsó előtti stáción egy ukrán és egy orosz család tagjai közösen viszik a keresztet.
A L’Osservatore Romano című, szentszéki napilap értesülése szerint Ukrajnát egy római egyházi kórház onkológiai osztályán dolgozó ápolónő, Irina családja képviseli. Az orosz család pedig egy Albina nevű orosz egyetemista lányé, aki az ugyanazon kórházhoz tartozó egyetemen nővérnek tanul. Irina és Albina ismeri egymást és baráti viszonyban van egymással.
A Vatikán nem kommentálta az ukrán szentszéki nagykövet kijelentéseit, és nem változtatta meg a keresztút programját.
Antonio Spadaro, a La Civiltá Cattolica katolikus hetilap főszerkesztője közösségi oldalán úgy kommentált: „meg kell érteni, hogy Ferenc pápa pásztor és nem politikus. Az Evangélium szellemisége szerint cselekszik, a megbékélést tartva szem előtt annak ellenére, hogy kevés remény látszik ebben az agresszív háborúban, amelyet a pápa szentségtörőnek nevezett”.
Spadaro atya emlékeztetett, hogy Ferenc pápa március 25-én Oroszországot és Ukrajnát is Szűz Mária oltalmába ajánlotta.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden este kiadta aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. Mutatjuk, hogy állnak a frontok!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 12 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/dJP4dBAWon

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/kEVfIgRDKd

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 12, 2022

Friss műholdfelvételek szerint elsöprő offenzívára készül Oroszország

Jelentések és műholdfelvételek alapján orosz csapatok gyülekeznek, és felszereléseket gyűjtenek legalább három területen Ukrajna határán: Belgorod és Voronyezs régiókban, valamint Matvejev-Kurgan város környékén délen.

Az oroszok arra készülnek, hogy megerősítsék csapataikat Izjum környékén, és délre vonulva elfoglalják Szlovjanszkot – állítja az Institute for the Study of War. Innen az orosz csapatok előrenyomulhatnak kelet vagy délkelet felé.

Podoljak: nehezen, de haladnak a béketárgyalások

Az Oroszországgal folytatott tárgyalások „rendkívül nehezek”, az ukrán delegáció kizárólag ukránbarát és átlátható keretek között dolgozik – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

Röviden. A tárgyalások rendkívül nehezek, de haladnak – mondta Podoljak. Hozzátette, hogy jelenleg nem könnyű az érzelmektől elvonatkoztatni a tárgyalás alatt.

Steinmeier: lehetetlen visszatérni a normális kapcsolatokhoz Oroszországgal

Lehetetlen visszatérni a normális kapcsolatokhoz a mai Oroszországgal, az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűntetteket meg kell vizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre vonni – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök kedden Varsóban, a lengyel államfővel közös sajtóértekezleten.

Az Andrzej Dudával folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Steinmeier kulcsfontosságúnak nevezte az európai „egység és elszántság” megőrzését az ukrajnai háború során. Úgy látta: a konfliktus „a szolidaritásunk és a védelmi képességeink erőpróbája lesz”.

Hangsúlyozta: lehetetlen „visszatérni a normalitáshoz ezzel az Oroszországgal”, hiszen „az egész világ látta” az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket, amelyeket most dokumentálni és kivizsgálni kell, az elkövetőket és a politikai döntéshozókat pedig felelősségre kell vonni.

Steinmeier aláhúzta: Ukrajnában „barbárság történik, amelynek véget kell érnie”. Ez a német államfő szerint akkor következik be, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök „parancsot ad a hadseregének a fegyveres műveletek befejezésére”.

A német elnök ezt követően arra szólította fel Putyint, hogy tegye lehetővé a civil lakosság evakuálását az ostromlott Mariupol dél-ukrán kikötővárosból. Ígéretet tett arra, hogy Németország folytatni fogja az ukrajnai menekültek befogadását, amelyet az egész Európai Unió és partnerei közös feladatának nevezett.

Andrzej Duda lengyel elnök Moszkvával szembeni újabb, „kemény” szankciókat szorgalmazott. Elmondta: Lengyelország hálás lenne, ha Berlin támogatná az ukrajnai menekültek befogadását célzó uniós különalap létrehozását.

Az alap létrehozására hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szólította fel az Európai Bizottságot (EB). Morawiecki az EB 2016-ban létrehozott, 6 milliárd eurós pénzügyi alapot említette példaként, amellyel a migrációs válság törökországi kezelését segítették.

A heves esőzés lassíthatja az orosz offenzívát

Ukrán tisztviselők azt remélik, hogy a heves esőzések arra kényszerítik az orosz csapatokat, hogy olyan utakat használjanak, amelyeken könnyű célponttá válnak az ukrán hadsereg számára – írja Twitter-oldalán Samuel Ramani, a brit Royal United Services Institute (RUSI) védelmi és biztonsági kutatóintézet munkatársa.

Erről beszélt Szerhij Haidai, a kelet-ukrajnai Luhanszk régió kormányzója is. Azt mondta, hogy a heves esőzések akadályozhatják az orosz előrenyomulást. „Az elmúlt két napban több száz egységnyi nehézpáncélost kezdtek el összevonni és közelebb hozni a frontvonalhoz. Ez arra utal, hogy az offenzívának ma vagy holnap kellene kezdődnie, de ma esik az eső. Az előrejelzés szerint több napig esni fog” – mondta Haidai. Hozzátette, hogy az esőzések miatt a nehéz járművek kénytelenek lesznek az aszfaltozott utakat használni, „és ez könnyű célpontot jelent a védők számára. Remélem, hogy az esőzések lelassítják az offenzívát” – mondta.

Azov ezred: ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők Mariupolban

Ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők a Donyeck megyei Mariupol kikötővárosban, a sérültek állapota viszonylag kielégítő – közölte kedden a települést védő Azov ezred.

A Telegram üzenetküldő portálon megjelent közlemény szerint az ismeretlen összetételű anyagot hétfő este drónról dobták le a városra. Az Azov által közzétett videófelvételen szemtanúk arról számolnak be, hogy füstre vagy ködre hasonlító jelenséget láttak.

A közlemény szerint a sérülés fő tünetei: az arc kipirulása, fokozott nyomás érzete, szárazság és égő érzés az orrüregben és a szem nyálkahártyájában, szívritmuszavar, fülzúgás, légszomj és szédülés.

Az ezred hozzátette, hogy azért nem súlyos a sérültek állapota, mert minimális mértékben kerültek kontaktusba az ismeretlen anyaggal, mivel a becsapódás epicentruma távol esett a lakott területekről, a katonák ugyanakkor valamivel közelebb tartózkodtak a helyszínhez.

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint még nem tudta megerősíteni, hogy valóban vegyi támadást hajtottak volna végre az orosz erők a város ellen. Az ukrán védelmi tárca még nem erősítette meg hivatalosan az információt.

Közben az ukrán 36. dandár Mariupolban tartózkodó tengerészgyalogosai kijuttattak egy állítólag kedd kora reggel felvett videofelvételt az 1+1 ukrán tévécsatorna újságírójának.

Ezen biztosítottak afelől, hogy nem hagyták el az állásaikat és a végsőkig folytatják a küzdelmet az orosz csapatok által körbezárt városban. Ugyanakkor jelezték, hogy a blokád miatt nem kapnak sem lőszer-, sem élelemutánpótlást, a készleteik kifogytak.

A kulcsfontosságú Azovi-tengerparti kikötővárost március eleje óta tartják körbezárva az orosz csapatok, viszont ukrán katonai jelentésekből és a kelet-ukrajnai szakadár vezetők legutóbbi nyilatkozataiból az derül ki, hogy még nem tudták az egész várost teljesen orosz ellenőrzés alá vonni.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője egy tévéműsorban arra kérte a régió lakosait, hogy még ne siessenek visszatérni az otthonaikba, mert még tartanak az infrastruktúra helyreállítási munkálatai és rengeteg aknát kell semlegesíteni a térségben. Közölte, hogy valószínűleg május végére lesz kellően biztonságos számukra a hazatérés.

A Kijev megyei rendőrség kedden hozta nyilvánosságra, hogy a fővárostól nyugatra, a bucsai járásban található Havroscsina településnél az országúton találtak egy, az orosz alakulatok által szétlőtt személyautót három nő és két gyermek holttestével.

A közlemény szerint március közepén próbáltak a helybeliek elmenekülni a harcok elől, de az úton orosz katonák tüzet nyitottak az autójukra. A család férfitagja vezette az autót, ő súlyos sérülésekkel élte túl a támadást.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szintén kedden azt közölte, hogy leleplezett egy hálózatot, amely Oroszországtól szerinte azt a feladatot kapta, hogy segítse elő a kijevi vezetés bukását. Ehhez a nyugati országrészben kellett volna az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai „népköztársaságokhoz” hasonló szakadár területeket létrehozniuk, felfegyverzett ukrán Donyec-medencei veteránokkal.

A hálózat szervezőjét és „kulcsfiguráit” még március elején őrizetbe vették Ivano-Frankivszk és Hmelnickij megyékben. Az SZBU közlése szerint a hálózat egyik tagja hajlandó volt együttműködni velük, és tőle kapták a most nyilvánosságra hozott információt.

Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi belgorodi terület kormányzója arról számolt be, hogy harci cselekmények következtében megsérült a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a régiójával összekötő egyik vasútvonal. A Telegramon a kormányzó azt írta, hogy személyi sérülés nem történt.

Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter egy tévéműsorban nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy az incidenshez köze van az ukrán fegyveres erőknek.

Kifejtette, hogy háborúban a szemben álló felek elsősorban egymás infrastruktúráját és logisztikáját igyekeznek megsemmisíteni, utakat, hidakat, hogy akadályozzák a fegyver- és üzemanyag-utánpótlást.

Maljar szerint Oroszország most nem a stratégiára, hanem a harci helyzetre összpontosít, így az Ukrajna egészét érintő tervei attól függnek, hogyan végződnek az ország déli és keleti részében folyó csaták. Kijelentette, hogy az orosz katonai vezetés csak „napokkal tervez előre”.

Hozzátette, hogy fegyvernyugvásról egyelőre nem lehet beszélni, mert a harcok intenzitása nem csökken, bár kisebb lett az a terület, ahol hadműveletek folynak. Szavai szerint sokkal több olyan terület van Ukrajnában, amelyet visszafoglaltak az orosz erőktől, vagy ahová be sem nyomultak, de az elfoglalt területeken – mint fogalmazott – súlyos a helyzet.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 157 orosz repülőgépet, 140 helikoptert, hét hadihajót, 732 harckocsit, 1946 páncélozott harcjárművet, 349 tüzérségi és 63 légvédelmi rendszert, valamint 111 rakéta-sorozatvetőt.

Lukasenka szerint az Egyesült Államok Belarusz ellen akarja fordítani a balti államokat

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nemcsak Ukrajnát, hanem Lengyelországot és a balti államokat is arra készteti, hogy Belarusz ellen forduljanak.

Látjuk, mi történik. Látjuk, hogy az amerikaiak, nemcsak Ukrajna, hanem nyugati szomszédunk, Lengyelország és a balti államok is a Belarusszal való konfrontáció felé törekszenek – idézi a belarusz vezetőt a TASZSZ. Lukasenka kedden megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Putyin: elkerülhetetlen volt az összecsapás az oroszellenes erőkkel

Elkerülhetetlen és csak idő kérdése volt az összecsapás az Ukrajnában kinevelt oroszellenes erőkkel – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Vosztocsnij űrközpontban.

„Ukrajnát elkezdték oroszellenes hídfőállássá átalakítani, elkezdték felnevelni a nacionalizmus és a neonácizmus ott már régóta meglévő csíráit” – hangoztatta az államfő.
„Szándékosan növesztették a neonácizmus csíráit, és Oroszország összeütközése ezekkel az erőkkel elkerülhetetlen volt, csak az alkalmas időt várták a támadásra” – fogalmazott.
Putyin szerint az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háború céljainak elérésével Moszkva egyfelől megsegíti a Donyec-medence népét, másfelől „intézkedéseket tesz Oroszország biztonságának garantálása érdekében”.
Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan beszél arról, hogy Kijevnek nem tetszik az ukrajnai rendezésről megkötött Minszk-2 megállapodás egyetlen záradéka sem, más ukrán tisztségviselők pedig azt mondták, hogy a minszki megállapodások végrehajtása „lehetetlen”.
Putyin, aki kedden Vosztocsnijban megbeszélést folytatott fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával, az eseményt követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ukrajnai „hadművelet” a tervnek megfelelően halad. Az orosz elnök szerint Oroszország feladata Ukrajnában az, hogy az összes kitűzött célját elérje, a veszteségek minimalizálásával. Azt mondta, azért voltak orosz katonai akciók Ukrajna más régióiban, hogy lekössék az ukrán fegyveres erőket a Donyec-medencében folytatott műveletek alatt.
Az orosz elnök közölte, hogy olyan dokumentumokat kapott vendégétől, amelyek megcáfolják a bucsai „provokációról” szóló „fake híreket”. A kapott anyagról annyit árult el, hogy tartalmazza, ki milyen járművön érkezett meg a településre és szervezte meg az ott történteket. Putyin szerint a bucsai „provokáció” miatt az ukrán fél kihátrált az Isztambulban elért kompromisszumból, amelynek értelmében, mint mondta, a Kijev által követelt biztonsági garanciáknak a Moszkva által elcsatolt Krímre és a Donyec-medencére nem kellene kiterjedniük.
Kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások folytatására. Hangot adott álláspontjának, miszerint a Nyugat szankciós „villámháborúja” Oroszország ellen kudarcot vallott. Megismételte, hogy szerinte az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok három összetevőjű egységes népet alkotnak. Azt hangoztatta, hogy Ukrajna eszköz a Nyugat céljainak eléréséhez, amelyeknek, mint mondta, semmi közük az ukrán nép érdekeihez.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy az orosz hadsereg légi és tüzérségi csapásokkal hiúsította meg ukrán „nacionalisták” százfős csoportjának Mariupolból hétfő éjjel megkísérelt kitörését. A tábornok szerint az Iljics gyárból elindított akcióban a kísérlet mintegy ötven részvevője életét vesztette, három ukrán harckocsi, öt gyalogsági harcjármű és hét jármű megsemmisült, további 42 ukrán katona önként letette a fegyvert és megadta magát.
A donyecki „népi milícia” hétfőn arról tett bejelentést, hogy Mariupolban ellenőrzése alá vette a kikötőt és már csak a gyárnegyedben vannak ukrán fegyveresek. Az orosz média, katonai szakértőkre hivatkozva, hetek óta lebegteti azt a narratívát, hogy a városban található Azovsztal fémmű hétszintes kazamatáiban NATO-országokból érkezett kiképzőtisztek rejtőzhetnek, ennek tulajdonítható az orosz hadvezetés által értelmetlennek minősített ellenállás és a több, helikopterrel és hajóval sikertelenül megkísérelt mentési akció.
Konasenkov korábban, lehallgatott rádiókommunikációra hivatkozva arról beszélt, hogy az Azovsztal területén külföldi zsoldosok vannak, akik az oroszon és az ukránon kívül, hat európai nyelven érintkeznek.
A tábornok kedden azt mondta, hogy az orosz erők légi és tengeri indítású precíziós rakétákkal egy repülőgép-felszerelést tároló védett hangárt és egy lőszerraktárt semmisítettek meg a Hmelnickij megyében lévő Sztarokonsztantiniv katonai repülőtéren, valamint egy lőszerraktárt a Kijev megyei Havrilovka közelében. Beszámolója szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 32 ukrán katonai létesítményt rombolt le, a légvédelem pedig két drónt lőtt le.
Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 130 repülőgépet, 99 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 443 pilóta nélküli légijárművet, 2139 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 241 rakéta-sorozatvetőt, 917 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2046 különleges katonai járművet veszítettek.
A RIA Novosztyi hírügynökség kedden orosz és ukrán katonai informátorokra hivatkozva azt írta, hogy Odesszában „titkos NATO-megfigyelőcsoport” kezdte meg munkáját. Ennek tagjai az értesülés szerint a Nordstarsupport Group román biztonsági magáncég romániai munkatársai. A csoport feladata a Fekete-tengeren közlekedő orosz hajók megfigyelése az orosz partraszállás megakadályozásának céljából.
Az orosz külügyminisztérium kedden közzétett állásfoglalásában képmutatással vádolta meg az EU-t, amiért az Európai Békealapon keresztül nyújt támogatást az ukrán „neonáciknak” annak érdekében, hogy „büntetlenül folytassák az emberek gyilkolását”. A tárca kifogásolta, hogy az európai médiatérből „kitisztogatták” az alternatív nézeteket és hogy a kontinensen példátlan nyomás nehezedik az orosz és az oroszajkú emberekre a történelmi hazájuk megtagadása érdekében.

Csehország adományozó konferenciát szervezne Ukrajna számára

Csehország, amely júliusban fél évre átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztségét, azt tervezi, hogy egy nemzetközi adományozói konferenciát szervez az orosz támadás alatt álló Ukrajna támogatására – jelentette be Jan Lipavsky cseh külügyminiszter kedden a Prága melletti Stirínben öt közép-európai külügyminiszter találkozója után.

Csehország – fejtette ki továbbá Jan Lipavsky – szeretné azt is elérni, hogy európai uniós elnöksége alatt előrehaladást érjenek el az oroszországi kőolajimport korlátozásának kérdésében. A cél az, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentsék Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének bevételeit az EU-val folytatott kereskedelemből – jegyezte meg.
A stíríni találkozón a házigazdán kívül Szijjártó Péter magyar, Ivan Korcok szlovák, Alexander Schallenberg osztrák, valamint Anze Logar szlovén külügyminiszter vett részt.
Lipavsky szerint a külügyminiszterek elsősorban az ukrajnai háborúról, valamint Csehország közelgő európai uniós elnökségének prioritásairól folytattak megbeszélést. A miniszter megjegyezte: az orosz-ukrán háború következtében módosítani kellett az eredetileg tervezett cseh elképzeléseket, prioritásokat is, így a következő félév programja még alakulófélben van.
Szijjártó Péter a találkozó utáni sajtóértekezleten megismételte azt a magyar álláspontot, miszerint Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, és nem engedélyezi a fegyverszállításokat sem Ukrajna irányába az ország területén keresztül.
„A magyarok az országgyűlési választáson rekordnagyságú támogatást adtak a kormánypártoknak, amivel egyértelműen kinyilvánították azon akaratukat, hogy Magyarország maradjon ki az orosz-ukrán háborúból” – nyilatkozott a magyar diplomácia vezetője a találkozó után az MTI-nek.

Az Europol támogatja a szankcionált oroszok vagyonára vonatkozó tagállami nyomozásokat

Az európai uniós tagországok közötti rendőri együttműködést koordináló Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) művelet indított azzal a céllal, hogy segítse a tagállamokat az ukrajnai háború miatt uniós szankciós listára felvett orosz cégek és magánszemélyek vagyonára vonatkozó nyomozásban – tájékoztatott a hágai székhelyű szervezet kedden.

A szervezet honlapján közzétett információk szerint, az Oscar elnevezésű műveletet az Europol, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) közösen indította el. A művelet támogatja a tagállamokat a szankcionált oroszok vagyonára irányuló nyomozásban, és segíti a nemzeti hatóságokat a kereskedelmi és gazdasági büntetőintézkedések kijátszásának megelőzésében. Az Oscar művelet legalább egy évig tart majd, és számos különálló nyomozást foglal majd magában.
Az Europol elsősorban „a partnerek információ- és hírszerzésiinformáció-cseréjét segíti elő, központosítja, és elemzi továbbá a művelet keretében rendelkezésre bocsátott összes információt az érinett csoportok, valamint az új bűnözői tendenciák azonosítása érdekében”. Az Eurojust jogi segítséget nyújt, valamint megerősíti a nemzeti nyomozó és igazságügyi hatóságok közötti együttműködést. A Frontex pedig az EU külső határait átlépő szankcionált személyek ellenőrzésének fokozásával járul hozzá a művelethez.

Uniós tanács: a menekülteket befogadó tagállamok 3,5 milliárd euró finanszírozásban részesülnek

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok ebben az évben összesen 3,5 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forinttal) nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekülők befogadásának megkönnyítésére – közölte az uniós tanács kedden.

A tájékoztatás szerint az intézkedés azoknak a tagállamoknak a támogatására irányul, amelyek fogadják és elszállásolják a háború elől Ukrajnából a területükre érkező menekülteket.
Lehetővé teszi, hogy a tagállamok gyorsabban hozzáférjenek az infrastruktúrára, lakhatásra, felszerelésekre, valamint foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra fordítható uniós forrásokhoz. A kiegészítő támogatás az Ukrajnából érkezett és befogadott menekültek számától függően áll majd a tagállamok rendelkezésre.
A tanácsi közlemény a részleteket ismertetve arról tájékoztatott, hogy a jogalkotási határozat módosításokat vezet be a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) forrásaiból nyújtott előfinanszírozás növeléséhez.
Az uniós forrásokból 2022-ben folyósítani tervezett előfinanszírozást 11 százalékról 15 százalékra növelik minden tagállam esetében. Azon tagállamok esetében pedig, amelyekben az Ukrajnából érkező menekültek száma a háború kezdete utáni első hónap végén meghaladta a lakosság egy százalékát, 11 százalékról 45 százalékra emelkedik az előfinanszírozási arány.
Emellett a jogszabály személyenkénti egységköltséget vezet be, amely egyszerűbbé teszi a források mozgósítását. Ez lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy alapvető támogatást tudjanak nyújtani az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek alapvető szükségleteinek biztosítására.
A módosítások célja, hogy csökkentse a tagállami költségvetésekre nehezedő nyomást, így a tagállamok jobban tudják kezelni az Ukrajnából érkező menekültek beáramlását – közölték.
Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint az előfinanszírozás Magyarország esetében nagyságrendileg 300 millió euró, mintegy százmilliárd forint.

Szijjártó: Magyarország a továbbiakban sem fog fegyvereket szállítani Ukrajnának

A kormány hozzájárult, hogy az Európai Unió újabb 500 millió euróval támogassa az ukrán hadsereg megerősítését, azonban Magyarország továbbra sem fog fegyvereket szállítani Ukrajnának – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Csehországban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának külügyminiszteri tanácskozásán vett részt.
Szijjártó Péter az ülést lezáró sajtótájékoztatón ismét leszögezte, hogy Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása mellett. Hozzátette, hogy mintegy 600 ezer menekült érkezett eddig hazánkba a szomszédos országból, akiknek a hatóságok ellátást, szállást, illetve szükség esetén munkát és oktatást biztosítanak, miközben a kormány a valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre.
„Mindezt annak ellenére tesszük, hogy az Európai Unió tisztán politikai okokból visszatart forrásokat Magyarországtól” – fogalmazott.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a kormány mind az öt eddigi szankciós csomagot támogatta, azonban Magyarország energiabiztonsága „vörös vonalat” jelent, így nem fogják megszavazni az orosz kőolaj- és földgáz importjára vonatkozó esetleges korlátozásokat.
„Az energiaellátás nem filozófiai, hanem fizikai kérdés. Sokat dolgoztunk a múltban is a diverzifikáción, és így fogunk tenni a jövőben is, de addig is garantálni kell a biztonságos ellátást” – hangsúlyozta.
A miniszter emellett aláhúzta, hogy a kormányzó pártok az április 3-i választáson rekordtámogatást kaptak, a magyar emberek szerinte ezzel világosan kinyilvánították az akaratukat, hogy békében és biztonságban akarnak élni, s azt akarják, hogy Magyarország maradjon ki a szomszédban zajló háborúból.
„A kormánynak az a kötelessége, hogy érvényt szerezzen a népakaratnak” – emelte ki, hozzátéve, hogy ennek megfelelően továbbra sem fognak fegyvereket szállítani Ukrajnának, és nem engedik át az ország területén a halált okozó fegyvereket.
„Értjük, hogy más országok másként döntenek, mi ezt tiszteletben tartjuk, nem is kommentáljuk, de elvárjuk, hogy a mi döntésünket is tartsák tiszteletben” – mondta.
A találkozón Szijjártó Péter mellett Alexander Schallenberg osztrák, Jan Lipavsky cseh, Ivan Korcok szlovák és Anze Logar szlovén külügyminiszter vett részt.

Putyin: Oroszországnak nem volt más választása, célunk nemes

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az orosz erők bátran, hatékonyan és a legmodernebb fegyvereket használva cselekednek – jelentette a TASZSZ hírügynökség a BBC friss híre alapján.

Az Interfax hírügynökség pedig azt írja Putyint idézve, hogy az orosz elnök szerint Oroszországnak „nem volt más választása”, mint hogy katonai műveletet indítson Ukrajnában Oroszország védelme érdekében, és erői el fogják érni a céljukat.

„Ez így lesz. Efelől nincs kétség. A célok teljesen világosak és nemesek” – mondta Putyin a Vosztocsnij űrrepülőtéren az orosz űrhajózás napjához tartott ünnepségen. „A fő cél, hogy segítsünk a donbászi embereknek” – mondta a kelet-ukrajnai területre utalva.

Elemzővideón mutatta be az Airwars, hogyan pusztítanak az orosz kazettás bombák

Oroszország olyan kazettás bombákat vetett be Ukrajnában, amelyek akár 350 méteres körzetben szórják meg kisebb bombákkal a megcélzott területet – derül ki az Airwars nevű, robbanófegyvereket figyelő szervezet jelentéséből.

Az Airwars egy harkivi kórház és véradóközpont elleni csapást is elemzett. A februári támadás során összesen 26 becsapódási pontot azonosítottak, amik 350 méteres, azaz kb. három futballpályányi területen szóródtak szét.

Több szakértő úgy véli, a Harkivban keletkezett károk széles eloszlása arra utalhat, hogy Oroszország a szokásosnál nagyobb magasságban robbantja fel a kazettás bombákat, ami azt jelenti, hogy még kevésbé lehet pontosan célozni ezekkel a fegyverekkel.

Több mint 100 ország írta alá korábban a kazettás bombák használatát tiltó ENSZ-egyezményt, de Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok nincs az aláírók között – írja a Guardianre hivatkozva a Telex.

Putyin válaszolt a szankciókra

Oroszországot nem lehet elszigetelni – mondta az orosz állami hírügynökség szerint Vlagyimir Putyin egy beszédében a szankciókra reagálva.

Putyin a Távol-Keleten, egy űrközpontban mondott beszédet, ide rendelte magához a fehérorosz elnököt, Alekszandr Lukasenkát is. Az orosz elnök szerint „nem volt más választása”, mint hadműveletet indítani Oroszország védelmében. Azt is mondta, hogy az ukrajnai hadművelet „eléri céljait” – idézi az Origo.hu.

Az Ericsson és a Nokia döntött oroszországi tevékenységéről

A világ két vezető távközlési cége közül a svéd Ericsson felfüggesztette oroszországi tevékenységét, a finn Nokia pedig bejelentette, hogy végleg hátat fordít az orosz piacnak az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben.

Az Ericsson azt közölte, hogy határozatlan időre felfüggeszti tevékenységét Oroszországban, munkavállalóit pedig fizetett szabadságra küldi.
A svéd cég közleményében emlékeztetett arra, hogy február végén az Ericsson már felfüggesztette az összes szállítást az oroszországi ügyfeleknek. „A közelmúlt eseményeire és az Európai Unió legújabb szankcióira tekintettel a vállalat most úgy döntött, hogy határozatlan időre felfüggeszti tevékenységét az oroszországi ügyfelekkel” – közölték.
Az Európai Unió ötödik szankciós köre, amelyet április 8-án fogadtak el, különösen a kvantumszámítógépek és a fejlett félvezetők, a csúcstechnológiás elektronika, a szoftverek, az érzékeny berendezések és a szállítóeszközök exportjának korlátozásáról határozott. Emellett betiltja az olyan polgári kommunikációs hálózatokhoz szánt technológiák Oroszországba történő szállítását is, amelyek államilag ellenőrzött szervezet tulajdonát képezik, vagy amelyek több mint 50 százalékban állami tulajdonban vannak.
Az Ericsson távközlési berendezéseket szállított a legnagyobb orosz szolgáltatók számára. Tavaly márciusban a Tele2 kibővítette az Ericssonnal 2019-ben kötött megállapodását, és ennek részeként 2023-ra 50 ezer új, 5G technológiát támogató (5G-ready) 4G/3G/2G bázisállomás bevezetését tervezte Oroszország 27 régiójában.
A Nokia szerint az, hogy kivonul az orosz piacról, „nem befolyásolja a pénzügyi kilátásokat”. 2021-ben a finn gyártó nettó árbevételének kevesebb mint 2 százaléka származott Oroszországból. Tekintettel a más régiókban tapasztalható erős keresletre, a cég nem számít arra, hogy az orosz piacról való kivonulás hatással lesz eredményére.
A finn hálózati berendezéseket gyártó cég március 2-án jelentette be, hogy a szankciók miatt leállítja az oroszországi szállításokat és az új beruházásokat, miközben a kutatási tevékenységet Oroszországon kívülre helyezte át. Kedden a Nokia már azt közölte, hogy kivonul az orosz piacról.

Kormányhivatal: több mint hatszáz menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton hétfőn

Hétfőn 636, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala kedden a honlapján.

Hozzátették: az éjszakát 97-en töltötték a létesítményben.
A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában – írták.

NATO-tisztségviselő: Svédország és Finnország döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e a szövetséghez

Svédország és Finnország szuverén döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e a NATO-hoz; a szervezet nem zárkózik el az új tagok felvétele elől – mondta Rob Bauer holland admirális, az észak-atlanti szövetség katonai bizottságának elnöke kedden Szöulban.

Bauer újságírók előtt hangsúlyozta: senkit sem kényszerítenek rá, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, vagy hogy szállítson fegyvereket Ukrajnának.

Szöuli látogatásán Bauer az ukrajnai háborúról, illetve Dél-Korea és a NATO katonai együttműködéséről tárgyalt.

Bauer látogatása egybeesett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök dél-koreai parlamenthez intézett hétfői beszédével, amelyben katonai segítséget, egyebek között páncélozott járműveket és légvédelmi rakétákat kért Szöultól.

A NATO-tisztségviselő elmondta: megvitatta Zelenszkij kérését dél-koreai tisztviselőkkel, de álláspontjuk továbbra is az, hogy egyelőre csak emberélet kioltására közvetlenül nem alkalmas eszközöket szállítanak Ukrajnának. Szöul eddig egyebek között golyóálló sisakokat és orvosi csomagokat küldött az országba.

„Ha Zelenszkij elnök úr kéri ezeket a rendszereket, az azt jelenti, hogy szüksége van rájuk” – hangsúlyozta Bauer, hozzátéve, hogy a dél-koreai kormányon múlik, akar és tud-e fegyvereket küldeni Ukrajnába. Hangsúlyozta, hogy minden segítség fontos, a humanitárius segély és az élet kioltására nem alkalmas eszközök is, mert Ukrajna a létéért küzd.

Megjegyezte: a NATO nem kéri erre Szöult, hiszen a szövetség sem nyújt közvetlen katonai segítséget, bár egyes tagállamai igen.

A tisztségviselő nem kommentálta azokat az értesüléseket, amelyek szerint az orosz erők vegyi fegyvereket vethettek be Mariupolban. Ugyanakkor aláhúzta: a NATO elemzése alapján Oroszország a jövőben Kelet-Ukrajnára fogja összpontosítani erőit, miután túl sok fronton indított támadást.

Bauer kiemelte: a NATO és tagjai továbbra is minden tőlük telhetőt megtesznek Ukrajna túlélésének biztosítása érdekében, de nem fognak repülőgépeket küldeni vagy csapatokat telepíteni az országba.

Ukrán miniszterelnök-helyettes: kilenc humanitárius folyosóról állapodtunk meg

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, kilenc humanitárius folyosóról állapodtak meg Oroszországgal kedden a civilek evakuálására. Ezek között szerepel az ostromlott Mariupol városából kivezető menekülő útvonal is, bár ezen a civileknek saját járművükkel kell elindulniuk – számol be róla a The Guardian.

A Reuters jelentése szerint Verescsuk nyilatkozatában elmondta, hogy a kilenc evakuálási folyosóból öt az ország keleti részén fekvő Luhanszk régióból indul, amely a kormányzati tisztviselők szerint súlyos tüzérségi támadás alatt áll.

Ukrán kormány: ellenőrzik, hogy Oroszország vethetett-e be vegyi fegyvert

Ukrajna ellenőrzi azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország vegyi fegyvereket vethetett be a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros ostromakor – közölte kedden Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes.
Televíziós kommentárjában Maljar azt mondta: „Van egy elmélet, amely szerint foszforos lövedékekről lehet szó”. Hozzátette, hogy a hivatalos információk később érkeznek meg.

Az orosz védelmi minisztérium nem reagált arra a kérésre, hogy fűzzön magyarázatot a kijelentéshez.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn arra figyelmeztetett, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vethet be Ukrajnában. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok bejelentette, hogy tudomásuk van olyan beszámolókról, amelyek szerint Oroszország már bevethetett vegyi anyagokat Mariupolban. Nagy-Britannia közölte, hogy partnereivel együtt dolgozik a jelentések ellenőrzésén.

Oroszország korábban Ukrajnát vádolta azzal, hogy vegyi fegyverek bevetésére készül, de bizonyítékkal nem szolgált.

A múlt hónapban a Kreml azt mondta, hogy az ilyen fegyverek bevetéséről szóló amerikai híresztelések taktikai célúak, az a szerepük, hogy eltereljék a figyelmet a Washington számára kínos kérdésekről.

Az oroszok által támogatott ukrajnai szakadár erők nem vetettek be vegyi fegyvert Mariupol város teljes ellenőrzésének átvételére tett kísérleteik során – állította Eduard Baszurin, a Donyeck megyei szakadárok parancsnokhelyettese az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

ORFK: Csaknem kilencezren érkeztek hétfőn Ukrajnából

Magyarországra hétfőn az ukrán-magyar határszakaszon 4587 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4280-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 856 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Közölték azt is: az ukrajnai háború elől hétfőn 632 ember, köztük 286 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken hét ember, köztük három gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Fiatal lányokat erőszakoltak meg Bucsában a megszállók

Legalább 25 lány lett szexuális erőszak áldozata az orosz katonák által a Kijev melletti Bucsában – számolt be Ljudmilla Deniszova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.

A biztos jelentése szerint a 14 és 24 év közötti lányok, nők közül kilencen teherbe is estek. Hozzátette: eddig 25 megerőszakolt lányról tudnak, de sokan nem hajlandók beszélni, ezért fennáll a gyanúja, hogy több az áldozat – írja a TSN.

Az ukrán nők ellen elkövetett erőszakos cselekmények kivizsgálását sürgeti az ENSZ

Az ukrajnai háború alatt nők ellen elkövetett nemi erőszakról szóló értesülések azonnali és független kivizsgálását követelte az ENSZ nőjogi szervezete – számolt be az MTI.

Egyre gyakrabban hallani a nők megerőszakolásáról – mondta a szervezetet vezető Sima Bahous a Biztonsági Tanácsban, hozzátéve: ezeket a vádakat az igazságosság és az elszámoltathatóság érvényesülésének érdekében ki kell vizsgálni.

Az ukrán parlament emberi jogi megbízottja kiskorúak rovására elkövetett nemi erőszakkal vádolta meg az orosz katonákat, és felszólította az ENSZ-t, hogy vizsgálja ki az országban elkövetett háborús bűncselekményeket. Herszon környékén egyes beszámolók szerint egy 16 éves várandós lányt és egy 78 éves asszonyt is megerőszakoltak.

Herszonnál és Mikolajivnál folytatódnak a harcok a brit védelmi minisztérium szerint

Felerősödnek a harcok Kelet-Ukrajnában a következő két-három hétben, mivel az oroszok továbbra is ide koncentrálják az erőiket – írja kedd reggeli jelentésében a brit védelmi minisztérium. A tárca arra számít, hogy az orosz támadások a Donyeck és Luhanszk melletti ukrán állásokra összpontosulnak, a harcok Herszon és Mikolajiv környékén folytatódnak. Az orosz csapatok kivonulnak Fehéroroszországból, hogy a kelet-ukrajnai harcszíntérre csoportosítsák át az erőiket.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 12 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/kt8tMUxq3P

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/vGy3y0iSjJ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 12, 2022

Több mint 400 civil áldozatot találtak Bucsában

A Kárpáthír az ukrán Korrespondent alapján azt írta, hogy 400 fölé emelkedett a Bucsában talált áldozatok száma.

Tarasz Sapravszkij, a település alpolgármestere jelentette be, hogy még mindig tart az áldozatok keresése és azonosítása. Minden nap újabb holttestek kerülnek elő, ráadásul a bucsai térséghez tartozó településeken még el sem kezdték az áldozatok felkutatását, ugyanis a szakemberek ott még nem végeztek az aknamentesítéssel. Mint nemrég megírtuk, Magyarország területének háromszorosát kell átvizsgálni Ukrajnában aknák után kutatva.

A polgármester azt is elmondta, hogy Bucsában a település körülbelül 60-70 százalékát vizsgálták át eddig a tűzszerészek, bombaszakértők. A városban legalább 70 polgári épület károkat szenvedett, ezek közül egy ötemeletes tömbház teljesen megsemmisült.

Az ukránok szerint már 19 600 orosz katona esett el a harcokban

Körülbelül 19 600 orosz katona halt meg Ukrajnában a háború február 24-i kezdete óta – írja kedd reggeli jelentésében az ukrán védelmi minisztérium. A közlésük szerint az orosz erők már 732 tankot, 157 repülőgépet, 140 helikoptert, 1946 páncélozott járművet és 349 tüzérségi eszközt veszítettek el.

Втрати ворога в інфографіці ?@armyinformcomua pic.twitter.com/xsKzAhLq9x

— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 12, 2022

Kárpátalja kormányzója hálás Magyarország segítségéért

Magyarország humanitárius segítségével a támogató országok közül az egyik legmeghatározóbb – írja a Kárpátaljai Megyei Közigazgatás a Telegram-csatornáján.

Az elmúlt napokban újabb két kamion érkezett Kárpátaljára. A több mint tíz tonna rakomány nagy mennyiségű orvosi eszközt és gyógyszereket tartalmazott – jelentette be Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás első helyettese. Hozzátette: a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet gyermekek és felnőttek számára gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket, antibiotikumokat, inzulint és más gyógyszereket gyűjtött a rászoruló ukránoknak.

2 681 000 menekült érkezett eddig Lengyelországba

2 681 000 menekült érkezett Lengyelországba Ukrajnából a háború február 24-i kezdete óta – írja keddi jelentésében a lengyel határőrség.

#Pomagamy??
Od 24.02 do??wjechało z??2,681 mln osób.

Wczoraj tj.11.04 #funkcjonariuszeSG odprawili 24 tys.podróżnych-spadek o 16% w porównaniu z dniem wcześniejszym(28,5 tys.).
Dzisiaj do godz.07.00 rano 5,1 tys.-spadek o 14%.

Wczoraj tj.11.04 z??do??wyjechało 16,6 tys.os. pic.twitter.com/JpPOyUMthB

— Straż Graniczna (@Straz_Graniczna) April 12, 2022

Az ukrán gyerekek közel kétharmada elhagyta az otthonát

Az ukrán gyerekek csaknem kétharmada elhagyta az otthonát az orosz invázió óta eltelt hat hétben – közölte az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF.

Manuel Fontaine, az UNICEF sürgősségi programokért felelős igazgatója, aki nemrég tért vissza Ukrajnából, azt mondta, hogy Ukrajna 7,5 millió gyermekéből 4,8 millió elhagyta a lakóhelyét, azok közül pedig, akik otthon maradtak, fennáll annak a veszélye, hogy minden második gyerek nem kap elegendő élelmet”.

Arra figyelmeztetett, hogy a helyzet valószínűleg rosszabb az olyan városokban, mint Mariupol és Herszon, ahol nem volt víz- és higiéniai szolgáltatás, és megszakadt az élelmiszer- és gyógyszerellátás.

Ukrajna ENSZ-nagykövete, Szergij Kiszlicja azt állította, hogy Oroszország több mint 121 000 gyereket vitt ki Ukrajnából, és állítólag törvénytervezetet készített az örökbefogadási eljárások egyszerűsítésére és felgyorsítására.

Fontaine szerint egyelőre „nincs bizonyíték” az ilyen vádakra, de az UNICEF kivizsgálja az ügyet.

Előbb Mariupolt vennék be az oroszok, aztán Donyecket

Oroszország először megpróbálja átvenni Mariupol ellenőrzését, aztán fordul rá a donyecki régióra nagyobb erőkkel – közölte az ukrán hadsereg. Ukrajna legfrissebb, ma reggel kiadott műveleti jelentése szerint az ukrán katonák az elmúlt 24 órában hat orosz támadást hiúsítottak meg Donyeckben és Luhanszkban. Harkiv továbbra is részben be van kerítve – jelenti a Guardian.

Ma találkozik Putyin és Lukasenka

Vlagyimir Putyin orosz elnök ma találkozik Alekszandr Lukasenka belarusz elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet és a nyugati szankciókat.

Lukasenka ragaszkodott ahhoz, hogy Belaruszt be kell vonni az ukrajnai konfliktus megoldását célzó tárgyalásokba, és azt is mondta, hogy igazságtalanul bélyegezték meg őket „az agresszor cinkosának”. Ugyanakkor több tízezer orosz katona Belaruszból támadta meg Ukrajnát, például az egyelőre sikertelen, Kijev elleni offenzíva is onnan indult. Hétfői hír, hogy megint komoly mennyiségű orosz fegyvert szállítanak Belaruszba.

Lukasenka kedden kora reggel érkezett meg az orosz távol-keleti Amur régióba, ahol egy orosz űrrepülőtéren találkozik Putyinnal – közli a Guardian.

Brit külügyminiszter: a vegyi fegyverek alkalmazása brutális eszkalációt jelentene a konfliktusban

Nagy-Britannia igyekszik ellenőrizni azokat az információkat, melyek szerint az orosz erők vegyi fegyvereket vetnek be Mariupolban – közölte hétfőn a brit külügyminiszter.

„Jelentések szerint az orosz erők vegyi fegyvereket használhattak a Mariupol lakossága elleni támadáskor. Dolgozunk partnereinkkel, hogy ellenőrizhessük az értesüléseket” – közölte Liz Truss a Twitteren.

Az ilyen fegyverek bármiféle alkalmazása „brutális eszkalációt jelentene ebben a konfliktusban, és mi felelősségre fogjuk vonni Putyint és rezsimjét” – tette hozzá.

Zelenszkij szerint Oroszország vegyi fegyvert vethet be

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este arra figyelmeztetett, hogy Oroszország vegyi fegyvert vethet be Ukrajnában, és szigorú szankciók bevezetését kérte, hogy elrettentsék Moszkvát még az ilyen fegyverekről való beszédtől is.

Hétfőn olyan meg nem erősített jelentések láttak napvilágot, melyek arra utalnak, hogy vegyi fegyvereket használtak az ostromlott Mariupol dél-ukrán kikötővárosban.

„Ezt a legnagyobb komolysággal kezeljük” – mondta Zelenszkij hétfőn késő este. Nem mondott olyat, hogy már használtak volna az oroszok vegyi fegyvereket.

Zelenszkij: Moszkvában mosolyogva fogadnak minden olyan új szankciócsomagot, amely nem érinti az olajat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este is közzétett egy rövid beszédet a Facebook-oldalán. Ebben többek között arról beszélt, hogy az Európai Unió most kezdte el az Oroszország elleni hatodik szankciócsomag megvitatását.

Itt az ideje, hogy ez a csomag olyan legyen, hogy az orosz fél részéről többé egy szót se lehessen hallani a tömegpusztító fegyverek bevetéséről. Az Oroszország elleni olajembargó kötelező. Moszkvában mosolyogva fogadnak minden olyan új szankciócsomagot, amely nem érinti az olajat” – mondta az ukrán elnök.

Oroszország óva inti Finnországot és Svédországot a NATO-csatlakozástól

Oroszország óva intette Finnországot és Svédországot a NATO-hoz való csatlakozástól. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy ez a lépés nem hozná el Európa stabilitását. „A szövetség továbbra is a konfrontációra irányuló eszköz” – mondta Peszkov a NATO-ról.

Ugyanakkor amerikai tisztviselők arra számítanak, hogy a finnek és a svédek már júniusban benyújtják a szövetséghez való csatlakozásra vonatkozó kérelmüket. Washington vélhetően támogatná ezt a lépést, amelynek eredményeként a NATO 32 tagúra bővülne. Az amerikai külügyminisztérium tisztviselői múlt héten számoltak be arról, hogy a NATO vezetői, valamint a finn és a svéd külügyminiszterek megbeszéléseket folytattak. Amerikai védelmi tisztviselők szerint Moszkva „hatalmas stratégiai hibát” követett el Ukrajna megtámadásával, mert ezzel csak a NATO bővítését és megerősödését érték el.

Múlt héten Peszkov azt mondta, hogy Oroszországnak saját intézkedéseivel kellene „helyreállítania a helyzetet”, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz. Korábban Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „katonai és politikai következményekre” figyelmeztetett arra az esetre, ha Finnország és Svédország csatlakozik a szövetséghez.

ISW: Mariupolért rohamoznak, Harkiv megyében is gyülekeznek az orosz csapatok

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint immár biztosan kijelenthető, hogy Alekszandr Vlagyimirovics Dvornyikov orosz hadseregtábornok, a Déli Katonai Körzet parancsnoka vette át az ukrajnai orosz hadműveletek teljes irányítását. Fő feladata jelenleg az, hogy a Nyugat-Ukrajnából Kelet-Ukrajnába átcsoportosított egységeket integrálja folyamatban lévő műveleteibe, amelyeket eddig a déli katonai körzet csapatai hajtottak végre az ő közvetlen parancsnoksága alatt.

Az orosz erők jelenleg a következő küldetéseket hajtják végre Ukrajnában az ISW szerint:

• Hadállásaik védelme Herszon megyében az ukrán ellentámadásoktól nyugatról és északról.
• Lehetséges előrenyomulás a Krímtől északra Zaporizzsja és Dnyipro felé.
• Mariupol elfoglalása.
• Frontális támadások Donyeck és Luhanszk megyében.
• Támadó műveletek az Izjum-Szlovjanszk tengelyen az ukrán erők bekerítésére Kelet-Ukrajnában.
• Az ukrán erők Harkivban történő megállítását, bekerítését célzó műveletek.
• Erőfeszítések a megsérült és demoralizált erők újjáépítésére mind a négy orosz katonai körzetből két tengely, az Izjum és a Donbasz megerősítése érdekében.

Főbb háborús megállapítások:

• A Déli Katonai Körzet orosz parancsnoka, Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok a természetes választás az ukrajnai orosz hadműveletek teljes irányítására. Nincs ok feltételezni, hogy Dvornyikovot valamilyen különleges képesség vagy tapasztalat miatt választották ki, és nincs ok azt sem gondolni, hogy az orosz háborús erőfeszítések lebonyolítása lényegesen többet fog változni, mint ahogyan az már változott, mivel Oroszország elhagyta Északkelet-Ukrajnát, és a keleti frontra koncentrál.
• Az orosz erők vegyi fegyvert alkalmazhattak ukrán védők ellen Mariupolban, bár az ISW jelenleg nem tudja önállóan ellenőrizni az ukrán állításokat.
• Az orosz erőknek nem sikerült jelentős előrelépést elérniük a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck, Popaszna és Rubizsne elleni folyamatos támadásban.
• Az orosz erők folytatták a csapatok összegyűjtését Harkiv megyében, hogy megerősítsék a támadó hadműveleteket az Izjum tengelyen, és több kisebb támadást is végrehajtottak.

Több mint tízezer civil halt meg Mariupolban

A város polgármestere szerint több mint 10 ezer civil halt meg Mariupol lassan ötven napja tartó orosz ostromában – számolt be a Sky News.

Vadim Bojcsenko polgármester azt mondta, hogy „a város utcáin holttestek hevernek”, és hogy a halálos áldozatok száma meghaladhatja a 20 ezret.

Hozzátette: az orosz erők mobil krematóriumot hoztak a városba, hogy eltüntessék a holttesteket.

EU: A napokban nagyszabású támadás érheti a donbászi régiót

Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint az orosz csapatok állítólag támadást terveznek a Donbász régióban – számolt be az Independent.

Attól tartok, hogy az orosz csapatok keletre tömörülnek, hogy támadást indítsanak Donbász, vagyis a Donyec-medence ellen. A következő napokban fokozódhat a háború – mondta hétfőn Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Ez azt követően történt, hogy Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság kormányzója arra utalt, hogy a harcok hamarosan kiéleződnek a régióban.

A katonai műveletek fokozódni fognak. Minél tovább várunk, annál többet szenved majd a civil lakosság – mondta.

Franciaország kiutasít hat orosz kémet

Franciaország kiutasít hat orosz kémet, akik a nagykövetségük védelme alatt tevékenykedtek Párizsban, s „akinek a tevékenysége ellenétes a francia nemzeti értékekkel” – jelentette be hétfő este a francia külügyminisztérium.

„Egy nagyon hosszú vizsgálatot követően a belbiztonsági szolgálat (DGSI) április 10-én vasárnap felderített egy, az orosz titkosszolgálatok által hazánkban szervezett titkos műveletet. A hat diplomatának álcázott ügynököt nemkívánatos személynek nyilvánítottuk” – írta közleményében a diplomáciai tárca.
„Oroszország nagykövetének hiányában a második embert ma este bekérettük a külügyminisztériumba, hogy közöljük vele a döntést” – olvasható a kommünikében.
Gérald Darmanin belügyminiszter üdvözölte a francia elhárítás munkáját.
„Kiváló kémelhárítási művelet. Bravó a DGSI ügynökeinek, akik lelepleztek egy orosz titkos ügynökhálózatot” – írta a tárcavezető a Twitteren.
Franciaország egy héttel ezelőtt már bejelentette, hogy kiutasít 35 orosz diplomatát. A közlemény akkor is azzal indokolta a döntést, hogy az érintettek tevékenysége ellentétes a francia nemzeti értékekkel, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az eljárás egy európai folyamat része.
A külügyminisztérium jelezte az AFP hírügynökségnek, hogy a hat kém a már kiutasított 35 diplomatán felül értendő.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt hasonló intézkedésekről döntött több európai ország az elmúlt napokban. Egyes esetekben a kiutasításokat hivatalosan is az Ukrajna ellen indított orosz invázióval, valamint a civilek ellen elkövetett atrocitásokkal indokolták a külügyi tárcák, más estekben pedig azt is állították, hogy a kiutasított személyek magukat diplomatának álcázva kémügyi tevékenységet folytattak.

Ferenc pápa és Kirill pátriárka Jeruzsálemben találkozhat

Jeruzsálemben júniusban kerülhet sor a katolikus egyházat vezető Ferenc pápa és a moszkvai ortodox pátriárka Kirill találkozójára, mely a béke elősegítését kívánja szolgálni – erősítette meg a sajtóban felröppent hírt a TV2000, az olasz katolikus püspöki kar (CEI) televíziós csatornája.

A TV2000 „tekintélyes vatikáni forrásokra” hivatkozva hangsúlyozta, hogy a találkozó előkészítési munkája már folyamatban van.
A két egyházi vezető közötti találkozó az ukrajnai háború kirobbanása óta napirenden szerepel: március 16-án videó-összeköttetésben beszéltek egymással.
Kirill pátriárka nyíltan Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját támogatja. Ferenc pápa a háború február 24-i kitörése másnapján felkereste Oroszországnak a Vatikánhoz közeli szentszéki nagykövetségét, majd február 26-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt telefonon, akivel március 22-én is egyeztetett.
A Szentszék és a Moszkvai Patriarkátus is semleges találkozóhelyet javasolt a két egyházi vezető esetleges személyes egyeztetésére.
Ferenc pápa vasárnap, a máltai látogatásáról visszatérő repülőúton kijelentette, hogy a Kirill pátriárkával történő találkozón „dolgozunk, és úgy gondoljuk, a Közel-Keleten tartjuk meg”.
Kezdetben Libanonról lehetett hallani. A legutolsó sajtóértesülések szerint Ferenc pápa június 12-én a jordániai Ammanba utazik, majd innen június 14-én megy tovább Jeruzsálembe.
A katolikus egyházfő és a moszkvai pátriárka első alkalommal 2016. február 12-én, Kuba fővárosában, Havannában találkozott egymással, ami egyháztörténeti fordulópontnak számított.

Ukrán és orosz család közösen viszi a keresztet a római keresztúton

Egy ukrán és egy orosz család tagjai közösen viszik a keresztet az utolsó előtti stáción az idei keresztúton nagypéntek este a Colosseumnál – közölte a Vatikán hétfőn.

Ferenc pápa a családoknak szentelt egyházi évben úgy döntött, hogy különböző családok viszik a keresztet a római via Crucis tizennégy állomásán. A stációkon elhangzó meditációk szövegét is a családok tagjai írták.
Az utolsó előtti stáción egy ukrán és egy orosz család veszi kézbe a keresztet, amely a Colosseumtól az ókori amfiteátrummal szemben álló Palatinus-dombig halad.
Az utolsó stáción migránscsalád tagjai viszik a keresztet.
A családok között lesz fiatal házaspár, idős férj és feleség, akiknek nem lehetett gyermekük, ötgyermekes család, beteg gyermeket nevelő szülőpár, gyermeket örökbe fogadott család, valamint egy olyan család, amelynek gyermeke a papi hivatást választotta és egy anya és apa, aki gyermeke elvesztésének tragédiáját élte át.
A keresztút a pandémia két éve után visszatér korábbi helyszínére a Colosseumhoz. Tavalyelőtt és tavaly a Szent Péter-téren hívők nélkül tartották meg.

Így álltak a frontok hétfőn

Jó reggelt kívánunk a kedden korán kelőknek, így 5 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk először! Ezen továbbra is jól látszik, hogy a déli, illetve keleti területeken komoly harcok vannak kibontakozóban, véres küzdelem várható Herszon környékén, Mariupolban és a Donbaszban.