Az orosz-ukrán háború 47. napja – FRISSÜL

Immár negyvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Az ukránok szerint még tartják magukat a csapataik Mariupolban

Az ukrán erők még mindig tartják magukat Mairupolban – állítja az ukrán sereg parancsnoka, Valerij Zaluzsnyij.

Zaluzsnyij Facebookon kiírt közleményében arról írt, hogy tartják a kapcsolatot a csapataikkal, ők pedig hősiesen tartják a várost. „Minden lehetségest és lehetetlent megteszünk a győzelemért és a katonáink és civiljeink életének megőrzéséért. Higgyetek az ukrán fegyveres erőkben!” – írta.

Mariupolt már több mint hét hete ostrom alatt áll. Ha elesik, akkor a kikötőváros lesz az első nagyváros, amelyet az oroszoknak sikerült bevennie – írja a Guardian jelentése alapján a Telex.

Hírportálok azt állítják, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok „vegyi csapatokhoz” fordulnának Mariupolban

„Vegyi csapatokhoz” fordulna Mariupolban Eduard Baszurin, a Moszkva által támogatott Donyeck megyei szakadárok parancsnokhelyettese – állították hírportálok hétfőn.

Az Ukrajinszka Pravda és az UNIAN hírügynökség idézte a Ria Novosztyi orosz hírportált, amely szerint Baszurin szakadár katonai vezető kijelentette, hogy az Azovsztal acélipari üzem területén lévő ukrán katonákat „nincs értelme megrohamozni”, hanem „vegyi csapatokhoz kell fordulni”.

Hozzátette, hogy az üzemnek több földalatti szintje van, emiatt ha benyomulnának az orosz erők, komoly veszteségeket szenvednének. A Ria Novosztyi orosz portál szerint Baszurin azt állította, hogy az ukrán katonák Mariupolban már csak két üzem – az Azovsztal és az Azovmas gépgyár – területét tartják ellenőrzésük alatt.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a gyárüzemek területei méretüket tekintve, „olyanok, mint egy város a városban, mivel ezek még a szovjet időkben épültek”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Baszurin előtt Gyenyisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaság” vezetője jelentette ki, hogy az Azovsztal területén legalább másfél ezer ukrán katona van körbekerítve.

A hírportál arra is emlékeztetett, hogy a brit katonai hírszerzés hétfőn közölte: nagy a valószínűsége annak, hogy az orosz csapatok foszfort tartalmazó lövedékeket fognak bevetni a blokád alatt álló Mariupolban.

Közben a Mariupolt védő ukrán haditengerészek egyik dandárja jelezte, hogy a városban lévő alakulataiknak fogytán vannak a lőszereik. Hozzátették, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, és lehet, hogy „hétfőn lesz az utolsó csatájuk”.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője arról adott hírt, hogy egy ukrán határőrtiszt felrobbantotta magát Mariupolban egy rádióállomással együtt, hogy megmentse bajtársait, és ne juthasson a katonai eszköz az oroszok kezére.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó egy tévéműsorban arról számolt be, hogy az ukrán erők lelőttek még egy orosz katonai repülőgépet a régió fölött. Elmondta még, hogy az orosz hadsereg hétfőn Liszicsanszkot lőtte, a támadásokban az eddigi információk szerint egy ember vesztette életét.

Szeverodoneck települést is ágyúzták, ott egy általa nem megnevezett stratégiai létesítményt döntöttek romba.

Súlyos harcok folytak a nap folyamán Rubizsne, Popaszna és Kreminna településeknél, amelyeknél az orosz csapatok próbálják áttörni az ukrán védelmet – tette hozzá a kormányzó.

Oleh Bondar, az ukrán határőrség aknamentesítéssel foglalkozó részlegének vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek elmondta, hogy előzetes elemzésük alapján legalább 300 ezer négyzetkilométer területet kell Ukrajnában aknamentesíteni. Ez az ország területének csaknem a fele.

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat sajtóosztálya közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben az orosz erők a terület elleni tűztámadásokkal és a megszállással mintegy 18,3 milliárd hrivnya (körülbelül 215 milliárd forint) kárt okoztak. Mindeközben visszatért Kijevbe és újra megkezdte munkáját hétfőn az Európai Unió képviselete – hozta nyilvánosságra a külképviselet a Twitteren.

Szlovákia MIG-29-es vadászgépeket is adományozna Ukrajnának

Szlovákia fontolóra veszi, hogy szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászrepülőgépeket küld Ukrajnának, de csak akkor, ha saját légterének alternatív védelme megoldható – jelentette ki Eduard Heger szlovák kormányfő a Sky News beszámolója szerint.

Ukrajna nehézfegyvereket és repülőgépeket követelt az Oroszországgal szembeni viselt háborúhoz. Noha a nyugati nemzetek egyre gyakrabban indítanak fegyverszállítmányokat az országba, a Lengyelországban és Bulgáriában még hadrendben álló MiG-29-esek biztosításáról szóló korábbi tárgyalások megszakadtak. Ennek oka az volt, hogy a terveket túl kockázatosnak ítélték az Oroszország és a NATO közötti feszültségek fokozódása miatt – emlékeztet a brit hírportál.

A NATO-tag Szlovákia múlt pénteken jelentette be, hogy Ukrajnának adományozta a szovjet időkből származó Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét, hogy így segítse az orosz agresszió elleni védekezést.

Szlovákia Csehszlovákia felbomlásakor, még 1993-ban örökölte meg az Sz-300-as rendszert. Szakértők szerint Pozsony lépése jelentősnek tekinthető, mivel nagyban segíti az ukránok védekezését az orosz támadással szemben. Csehország pedig, első NATO-tagállamként, a napokban bejelentette, hogy lánctalpas páncélozott harcjárműveket küld Ukrajnának.

75 percig beszélt Putyinnal az osztrák kancellár, aki a tárgyalás után nem lett derűlátó

Karl Nehammer osztrák kancellár nagyon közvetlen, nyílt és nehéz tárgyalást folytatott hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és nem lett tőle derűlátó, sőt, nyilvánvalónak látja, hogy az orosz erők súlyos támadásra készülnek Kelet-Ukrajnában – fogalmazott a kancellár abban a közleményben, amelyet a hivatala adott ki.

Putyinnak ez volt az első személyes találkozója európai vezetővel az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.

„Ez nem baráti látogatás volt, a tárgyalás Putyin elnökkel nagyon közvetlen, nyílt és nehéz. A legfontosabb üzenetem az volt, hogy a háborút meg kell állítani, mert egy háborúban csakis vesztesek vannak mindkét oldalon ” – jelentette ki Nehammer a közlemény szerint, amely nem sokkal azután jelent meg, hogy véget ért a találkozó az orosz elnök hivatalos, Moszkvához közeli, novo-ogarjovói rezidenciáján.

A kancellár ezután sajtótájékoztatót tartott Moszkvában, és ezen azt mondta: „Nem számolhatok be arról, hogy összességében optimistább lettem a megbeszéléstől Putyin elnökkel. Nyilvánvalóan az átfogó (kelet-ukrajnai) offenzívát készítik elő.”

Mind mondta, felszólította az elnököt, hogy vessen véget Ukrajna megszállásának, és szemére vetette az orosz hadsereg által elkövetett „súlyos háborús bűncselekményeket”. Figyelmeztette, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőinek felelniük kell majd tetteikért. Felhívta a figyelmét arra, hogy az Európai Unió az Oroszország elleni szankciók ügyében „egységes, mint mindig”.

Nehammer szombaton látogatást tett Kijevben, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Mint utána, vasárnap közölte, ott határozta el, hogy hétfőn Moszkvában találkozik Putyin elnökkel, elősegítendő a párbeszédet a háborús felek között, és erről tájékoztatta Zelenszkijt, Berlint és az Európai Bizottságot is. Vasárnap Bécsben újságíróknak nyilatkozva azt mondta: „kockázatos és személyes diplomáciai missziót vállal”, de minden tőle telhetőt meg akar tenni a béke érdekében, noha tudja, hogy a béke esélye nagyon halvány e pillanatban. Ígérte, hogy fel fogja vetni a bucsai tömeggyilkosság ügyét is.

Nehammer szóvivőjének tájékoztatása szerint a találkozó Putyinnal 75 percig tartott, amelyet a Reuters brit hírügynökség rövidnek minősített az orosz elnök szokásához képest. A kancellár szinte semmit nem közölt arról, hogy az orosz elnök miképpen reagált a felvetéseire.

Ausztria nem tagja a NATO-nak, de tagja az Európai Uniónak, és szorosabb a kapcsolata Oroszországgal, mint általában az uniós országoknak, viszont ez már nem így volt az utóbbi időben. Bécs támogatta az EU minden szankcióját Moszkva ellen, csak a gázvásárlás leállítását ellenzi, ugyanis földgáz-felhasználásának 80 százalékát Oroszországból fedezi.

Ausztria a múlt héten kiutasított négy orosz diplomatát, ami jelképesnek számít, minthogy nagyon sok orosz diplomata teljesít szolgálatot Bécsben – jegyezte meg a Reuters.

Megtriplázhatják az orosz erőket a készülő donbasszi hadművelethez

Oroszország feltehetően arra törekszik, hogy „megduplázza vagy akár megháromszorozza” a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében állomásozó csapatai számát a háború következő szakaszában – nyilatkozta „egy nyugati tisztviselő” a Sky Newsnak. Deborah Haynes, a hírmédium védelmi és biztonsági szerkesztője hozzáfűzte, forrása szerint jelentős időt vesz igénybe, amíg Oroszország eléri a térségben ezt a haderőszintet.

„Az oroszok megmutatták, hogy nem képesek hatékonyan kihasználni a számbeli előnyüket ahhoz, hogy belevágjanak egy mindent eldöntő ütközetbe” – idézi a portál a tisztviselőt.

Mindeközben a nemzetközi sajtó arról ír, hogy közeledik a háború következő felvonása, a nagy donbasszi összecsapás. Nyugati szakértők az orosz katonai mozgásokból és a moszkvai nyilatkozatokból arra következtetnek, hogy hamarosan elindulhat a Donyec-medence még ukrán kézben lévő településeinek ostroma, amit az oroszok „felszabadító” műveletnek neveznek.

Borrell: Nincs döntés az orosz kőolaj- és gázimport szankcionálásáról

Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, jóllehet, a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán” – közölte ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell, a Külügyek Tanácsának megbeszélését követő sajtótájékoztatóján közölte: az Európai Unió eddig bevezetett szankciói jelentős hatással vannak orosz gazdaságra, de további tárgyalás szükséges arról, milyen intézkedések hozhatók még a jövőben.

Az uniós diplomácia vezetője kijelentette: Oroszország ukrajnai háborúja megbukott. Az orosz hadsereg nem volt képes bevenni Kijevet, most az ország keleti felében hajt végre csapatösszevonást.

Várhatóan a Donbász régiójában készül újabb csapásra – közölte.

Borrell hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai háborúja „horrorisztikus”. Leszögezte: Oroszország a felelős a globális élelmiszerválságért. Oroszország ukrán városokat és búzakészleteket bombáz, valamint megakadályozza a gabona külföldre szállítását, ezzel „éhséget gerjeszt a világban” – emelte ki.

Közölte: a külügyminiszterek megbeszélést folytattak arról, hogyan tehető Oroszország elszámoltathatóvá a nemzetközi jog nagymértékű megsértéséért. Az Európai Unió támogatja a nemzetközi nyomozást, hogy elégséges bizonyíték birtokában a felelősök elszámoltathatók legyenek a civilek háborús bűnnek számító meggyilkolásáért – mondta a főképviselő.

Mindaz, ami Ukrajnában történik, megerősíti az Európai Unió elkötelezettségét az ország támogatása mellett – emelte ki.

Kérdésre válaszolva Borrell közölte: a tagállamok egybehangzó szavazása eredményeként az Európai Unió a tagországainak hozzájárulásával támogatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítást. „Más dolog, hogy Magyarország nem engedi át területén a fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajnába, de a saját részét befizeti, tehát részt vesz Ukrajna fegyverellátásában” – mondta.

Kiemelte: az EU keleti tagországaira nagyobb nyomás nehezedik a háború elől menekültek befogadásával, illetve ezek az országok nagyobb mértékben támaszkodnak az orosz energiahordozókra is. Ezt, az unió keleti és nyugati tagállamai közötti „aszimmetrikus” helyzetet közösen, egységesen és a szolidaritás kinyilvánítása mellett kell kezelni – húzta alá.

Küzdeni kell a nagymértékű, orosz energiától függés mihamarabbi megszüntetéséért, új beszállítókat kell találni, és a megújuló energiaforrások bevezetésére kell törekedni – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Kuleba: Oroszország minden erejével igyekszik megzavarni a fegyverszállításokat Ukrajnának

Oroszország minden erejével próbálja megzavarni az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, egyebek mellett dezinformációs kampánnyal – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren.

„Oroszország tudja, hogy a fegyverszállítás fontos Ukrajna számára, és minden erőfeszítést megtesz az akadályozására. Moszkva hatalmas tájékoztató kampányt készített a külföldi médiának és politikusoknak. A trollgyáruk spam e-maileket küldhet, és kommentekben dezinformációkat szórhat szét Ukrajnával kapcsolatban. Ne dőljenek be neki!” – írta üzenetében a tárcavezető.

Kuleba az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint egyebek mellett ezt azért közölte, mert reggel Eduard Heger szlovák miniszterelnök cáfolta azt az orosz sajtóban elterjesztett hírt, amely szerint Pozsonytól kapott Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer semmisült volna meg Ukrajna területén. Vasárnap az orosz védelmi minisztérium számolt be arról, hogy ilyen típusú légvédelmi rendszereket semmisített meg az orosz hadsereg Mikolajiv és Harkiv régiókban, Az orosz sajtó azt írta, hogy az egyik megsemmisült rakétarendszert Szlovákiából szállították Ukrajnába.

Ugyanezzel kapcsolatban vádolta meg álhírterjesztéssel Moszkvát hétfőn Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Twitteren. „Tudják, hogy elveszítik a háborút, látják elmaradottságukat, és igyekeznek bármilyen eszközzel gátolni a fegyverszállításokat” – hangoztatta a tisztségviselő. Hozzátette: „ismerjük az oroszok forgatókönyveit, megnevezek ezek közül egyet. Elterjeszthetik azt az álhírt, hogy az ukrán katonák a szövetségeseinktől kapott fegyverekkel megadják magukat, és így tömegével kerülnek ilyen fegyverek az orosz hadsereg birtokába” – vélekedett Jermak.

Közben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) orosz katonák lehallgatott beszélgetéseire hivatkozva azt állította, hogy lázadoznak az orosz egységeknél, nem akarnak harcolni Ukrajnában, ezért szabotálják a parancsokat. Az SZBU példaként említett néhány ilyen elfogott beszélgetést Az egyikben egy a krasznodari régióból érkezett orosz katona az édesanyjának azt mondja: elege van abból, hogy „csak ül és nézi, hogy megvetik őket, és nem tudnak visszacsapni”. Egy másik, állítólag lehallgatott beszélgetésben egy férfi arra panaszkodik, hogy egységét „halálezrednek” nevezik, mert közülük haltak meg a legtöbben. Közli az édesanyjával, hogy nem hajlandó a frontra menni, mert nem akar meghalni, és bajtársainak a többsége is megtagadta a harcot.

Az SZBU azt is állította: az orosz erők ukrán kiskorúakat próbálnak rávenni arra, hogy információkat adjanak át nekik az ukrán katonák állásainak elhelyezkedéséről. Közlésük szerint ilyen együttműködésre rábírt tinédzsereket lepleztek le Harkivban és Luhanszk megyében.

Ihor Zsovkva, az ukrán elnök európai integrációért felelős diplomáciai tanácsadója a Jevropejszka Pravda hírportálnak adott interjújában kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna kevesebb, mint öt éven belül az EU tagja lesz. Elismerte, hogy nem minden uniós tagállam támogatja Ukrajna csatlakozását, de szerinte a tárgyalások meghozzák majd a kívánt eredményt.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon mindeközben arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz lőszerraktárt a kelet-ukrajnai régióban, az orosz erők által elfoglalt Novoajdar település közelében. Kirilo Timosenko, Vitalij Klicsko kijevi polgármester helyettese pedig arról adott hírt, hogy megnyitottak hétfőn a forgalom előtt egy ideiglenes hidat, amely az ukrán fővárost köti össze a környező településekkel, Irpinnyel, Bucsával, Hosztomellel és Vorzellel.

A dél-ukrajnai Herszonból jelentette a Moszt helyi hírportál, hogy az orosz csapatok megszállták az egyik építőipari vállalat üzemét a megyeszékhelyen.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közölte a Facebookon, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban az ukrán erők folytatják a védekezést a városba benyomult orosz alakulatokkal szemben. Hozzátette, hogy a katonai vezetés folyamatosan tartja a kapcsolatot Mariupol védőivel. Részleteket azonban hadititokra hivatkozva nem közölt.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 154 orosz repülőgépet, 137 helikoptert, hét hadihajót, 725 harckocsit, 1923 páncélozott harcjárművet, 347 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 111 rakéta-sorozatvetőt.

A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) szakértőinek becslései szerint eddig az orosz erők az infrastrukturális létesítmények ellen végrehajtott támadásaikkal már 80,4 milliárd dollár kárt okoztak Ukrajnának.

Komoly mennyiségű orosz fegyvert szállítanak Belaruszba

Egy Ukrajnát pártoló belarusz Telegram csatorna, a Belaruski Hayun szerint komoly mennyiségű orosz fegyvert szállítanak Belaruszba – írja a BBC.

Eddig több vasútállomáson is látták a fegyvereket szállító vonatokat, például Minszkben, de fővároson kívül, az ország keleti részén is megfordultak a szállítmányok. A Belaruski Hayun szerint nehézfegyvereket, teherautókat, tankokat szállítanak. A recsicai vasútállomáson légvédelmi rakétákat láttak, míg baranovicsi repülőtérről és Minszk mellől orosz katonai repülőgépek és helikopterek szálltak fel.

Belarusz elnöke, Alekszandr Lukasenko Vlagyimir Putyin mellett állt ki az ukrán-orosz háborúban.

A „végső csatára” készülnek Mariupolban

Az ukrán hadsereghez tartozó Nemzeti Haditengerészet 36. dandárja közleményben tudatta, „végső csatára” készülnek a negyven napja ostrom alatt álló Mariupolban – számolt be róla a Le Monde francia hírportál.

„Valószínűleg ma lesz az utolsó csata, mivel fogy a lőszerünk. Egyeseknek halál jön, másoknak pedig fogság” – áll a 36. dandár közleményében.

A kilencedik orosz főtisztet ölték meg Ukrajnában

A jelentések szerint Ukrajnában megöltek egy magas rangú orosz tisztet, aki a 46 nappal ezelőtti háború kezdete óta a kilencedik ebben a sorban – írja a BBC. A médiajelentések szerint Alekszandr Beszpalov ezredes az 59. gárdista páncélosezred parancsnoka volt. Az egyelőre nem világos, hogy hol és hogyan halt meg.

Halálának hírét a „Overheard Novogorny” nevű helyi üzenőfalon osztották meg Ozerszk városában, ahol pénteken temették el Beszpalovot. Az üzenetet azóta törölték.

Az egyik bejegyzés, amely állítólag Beszpalov nővérétől származik, azt írta, hogy „lehetetlen szavakba önteni, milyen fájdalmat érez az ember, amikor elveszít egy közeli és kedves embert”. A BBC nem tudta még ellenőrizni az ezredes halálát.

Szijjártó: Magyarország az energiaellátását a jövőben is biztosítani fogja

Magyarország az energiaellátását a jövőben is biztosítani fogja, így nem szavaz meg olyan javaslatot, mely akár a kőolaj-, akár a földgázszállításokra vonatkozó szankciókat tartalmazna – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban, az uniós tagországok külügyminiszterei ülésének szünetében hétfőn.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Magyarország nem engedi meg senkinek sem, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg.
„Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából semmilyen kompromisszumra nem vagyunk hajlandóak” – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: a kőolaj- és földgázimportra vonatkozó szankciók a magyar gazdaságot leállítanák, aránytalan károkat okoznának Magyarország számára.
Az Oroszországból származó energiahordozóknak az orosz fizetőeszközben, rubelben történő kifizetésére vonatkozóan közölte: megvan a megoldás, amellyel Magyarország nem sért semmilyen uniós szankciós intézkedést, és mégis biztosítani tudja az ország földgázellátásának biztonságát. Elmondta, az illetékes vállalatok szerződéseinek módosítása zajlik, noha azokban már szerepel, hogy a kifizetések tekintetében át lehet térni az eurótól eltérő pénznemre. Kijelentette: a megoldás semmilyen uniós szankciós intézkedést nem sért. A kétoldalú szerződések birtokában Magyarország nem látja szükségét annak, hogy az Európai Unió bármilyen közös fellépést, összehangolt pozíciót hozzon létre a kérdésben – szögezte le.
Közölte továbbá, a földgáz- és kőolajszállítás uniós szankciók alóli mentessége mostantól nem csak az uniós tagországokra, hanem a tagjelölt országokra, köztük a Nyugat-Balkán országainak jelentős részére is vonatkozik.
A miniszter elmondta, a további fegyverszállításátokra vonatkozó ukrán igénynek sok európai uniós ország meg akar felelni. Mivel a brüsszeli intézmények támogatják az ukrán igényt, a tanácskozáson az a döntést született, hogy az európai békekeret költségvetési összegét az EU újabb 500 millió euróval megnöveli. Magyarország nem akadályozta meg a döntést és nem akadályoz meg más országokat abban, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, de kitart azon álláspontja mellett, hogy nem szállít fegyvereket, és nem engedi át területén más országok fegyverszállítmányait közvetlenül Ukrajnába – húzta alá.
Kijelentette: a magyar emberek a múlt heti parlamenti választásokon a kormánypártok rekordszámú támogatása mellett világossá tették, hogy békét és biztonságot akarnak. Márpedig, ha Magyarország fegyvereket szállítana, vagy fegyverszállítmányokat engedne át területén, az súlyosan veszélyeztetné az ország és a magyar emberek biztonságát – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter az osztrák kancellár, Karl Nehammer hétfői moszkvai látogatására vonatkozóan azt mondta: minden Oroszországgal történő kapcsolatfelvételnek örülni kell, mert a személyes kapcsolatfelvételek a diplomácia továbbélését biztosítják, és reményt adnak arra, hogy egy idő után diplomácia úton a háborúnak véget lehet vetni.
Boris Kollár szlovák házelnök vasárnapi kijelentésére, mely szerint a magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tervezi, hogy „felparcellázza” Szlovákiát, Szijjártó Péter azt mondta: mindkét ország az Európai Unió tagjakén azon dolgozik, hogy a kétoldalú kapcsolatrendszer minél jobb legyen és erősítsék egymást, valamint az Európai Uniót. Magyarország szeretné megőrizni mindazokat a vívmányokat és sikereket, amelyeket a két ország a kétoldalú kapcsolatokban elért, és azt, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben még jobbak legyenek – tette hozzá Szijjártó Péter.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium hétfőn délután is kiadta aktuális térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/nZAHBJopVq

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/1fvMme61uN

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 11, 2022

Zelenszkij: tízezrek halhattak meg Mariupolban

Valószínűleg több tízezer ember halt meg a Mariupol város elleni orosz támadásban – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma reggel a dél-koreai parlamentben.

Mariupol elpusztult, több tízezer halott van, de az oroszok ennek ellenére sem hagyják abba az offenzívát – idézi a Reuters a reggeli beszédét. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Oroszország egész Európát fenyegeti, nem csak Ukrajnát, és nem áll meg, hacsak nem kényszerül megállni.

Elmondása szerint az oroszok országszerte körülbelül 300 kórházat bombáztak le.

Beszédét azzal zárta, hogy Ukrajnának több segítségre van szüksége, ha túl akarja élni a háborút, tankokra, repülőgépekre.

Szijjártó: Magyarország az energiaellátását a jövőben is biztosítani fogja

Magyarország az energiaellátását a jövőben is biztosítani fogja, így nem szavaz meg olyan javaslatot, mely akár a kőolaj, akár a földgázszállításokra vonatkozó szankciókat tartalmazna – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban, az uniós tagországok külügyminiszterei ülésének szünetében hétfőn.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Magyarország nem engedi meg senkinek sem, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg.
Közölte: Magyarország nem akadályoz más országokat abban, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, de kitart azon álláspontja mellet, hogy nem szállít fegyvereket, és nem is engedi át területén más országok fegyverszállítmányait közvetlenül Ukrajnába.
Ha ezt megtenné, az súlyosan veszélyeztetné Magyarország és a magyar emberek biztonságát – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.

Oroszbarát erők is a kelet-ukrajnai harcok fokozásáról beszélnek

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője, Gyenisz Pusilin azt nyilatkozta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Kelet-Ukrajnában fokozni fogják a hadműveleti tevékenységeket.

Pusilin szerint, ha késlekednek, azzal a civil lakosság szenvedéseit hosszabbítják meg. A vezető azt mondta, már meg is határozták azokat a területeket, ahol felgyorsítják a lépéseiket.

Emelkedett az orosz gázszállítás Európába

Nőttek az orosz gázszállítások Európába a Gazprom közleménye szerint. A megrendeléseknek megfelelően a Jamal–Európa gázvezeték pedig továbbra is kelet felé szállít gázt, Németországból Lengyelországba.

Az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázszállítások hétfőn emelkedtek a hétvégihez képest – idézi az MTI a közleményt.

Az Ukrajnából a Velke Kapusany (Nagykapos) határállomáson keresztül Szlovákiába irányuló szállítási kapacitást hétfőn napi 824 ezer megawattóra (MWh) energiatartalomra foglalták le a szlovák TSO Eustream üzemeltető tájékoztatása alapján. Pénteken napi 786 ezer, a hétvégén pedig napi 670 ezer MWh volt a nyugatra irányuló szállítás.

A Gazprom hétfői közleménye szerint Ukrajnán keresztül az európai fogyasztók rendeléseinek megfelelően szállítnak gázt Európába.

A Balti-tengeren átvezető Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül Németországba szállított mennyiség hétfő reggel 73 417 MWh volt óránként, nagyjából a péntekinek megfelelő.

A német–lengyel határon lévő Mallnow mérési ponton a kelet felé irányuló szállítási mennyiség hétfő reggelre óránként 6969 MWh-ra emelkedett a Gascade üzemeltető adatai alapján. Azaz a pénteki 3770 MWh/h körüli mennyiség közel kétszeresére. A Jamal–Európa gázvezeték tavaly december óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – keleti irányba is szállít földgázt – összegezte az MTI.

Az orosz hadsereg légvédelmi rakétarendszert semmisített meg, további külföldi cégek távoznak Oroszországból

Az orosz hadsereg megsemmisített egy olyan SZ-300-as légvédelmi rakétarendszert, amelyet egy európai ország szállított Ukrajnának – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tárca közlése szerint tengeri indítású Kalibr rakéták vasárnap megsemmisítettek négy SZ-300-as indítóállást az ukrajnai Dnyipro külterületén. Oroszország szerint a támadásban 25 ukrán katonát ért találat. Moszkva nem közölte, hogy melyik európai ország szállította az Sz-300-as rendszereket. Szlovákia, amely ilyen rakétarendszert adományozott Ukrajnának, vasárnap cáfolta, hogy az általa szállított rendszert találat érte volna. Az orosz állítást Pozsony álhírnek minősítette.

Az orosz erők lelőttek két ukrán Szu-25-ös harci repülőgépet is Izjum város közelében, és megsemmisítettek két lőszerraktárt, az egyiket a déli Mikolajiv közelében – tudatta hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint csapataik újabb 78 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg. Igor Konasenkov minisztériumi szóvivő hozzátette, hogy erőik lelőttek egy ukrán Mi-24-es harci helikoptert a déli Herszon közelében.

Ezt az információt a Reuters brit hírügynökségnek nem sikerült független forrásból megerősítenie.

Konasenkov szerint több ukrán parancsnoki állás, lőszerraktár és üzemanyagraktárat, valamint légvédelmi rendszereket is megsemmisítettek.

Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes úgy vélekedett, Oroszország továbbra is dolgozik azon, hogy elfoglalja Kelet-Ukrajnát. Hangsúlyozta Oroszország folytatja előkészületeit, mozgósít és újoncokat képez ki.

Az UNIAN hírügynökség értesülése szerint az ukrán hadsereg vezérkara arra számít, hogy az orosz erők újabb erőfeszítést tesznek Kelet-Ukrajna teljes elfoglalására. Ennek érdekében Oroszország más részeiből újabb csapatokat vezényelnek a határokhoz. Emellett új személyzettel egészítenék ki a megtizedelt orosz egységeket.

A következő orosz támadások középpontja várhatóan Harkiv és Szlovjanszk közelében lesz – vélekedett egy ukrán tábornok az UNIAN beszámolója szerint.

Az oroszok által támogatott szakadár ukrán régió, a Donyecki Népköztársaság fokozni fogja az ukrán erők elleni harcot – mondta hétfőn Gyenyisz Pusilin, az ottani szeparatisták vezetője. „Minél tovább késlekedünk, annál többet szenved a civil lakosság, amelyet túszul ejt ez a helyzet. Meghatároztuk azokat a területeket, ahol bizonyos lépéseket fel kell gyorsítani” – tette hozzá Pusilin.

A nyugati vállalatok sietve távoznak Oroszországból vagy csökkentik ottani tevékenységüket az Ukrajna elleni orosz támadás miatt. Így tesz a francia Société Générale bank is. A pénzintézet megállapodott arról, hogy eladja a Rosszbankban és az orosz hitelező és biztosítási leányvállalataiban lévő részesedését az Interrosz Capitalnak, a Vlagyimir Potanyin milliárdoshoz kötődő cégnek.

Az orosz offenzíva pénzügyi szankciók sorát váltotta ki az Egyesült Államok, Európa és Nagy-Britannia részéről, ami arra késztette a nyugati vállalatokat, hogy eladják oroszországi eszközeiket. A Société Générale-ra re egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy megszakítsa kapcsolatait Oroszországgal, és megszüntesse több mint 15 éves befektetését a Rosszbankban.

Hasonlóan távozik Oroszországból az Ericsson távközlési szolgáltató. A svéd vállalat hétfőn közölte, hogy határozatlan időre felfüggesztette összes oroszországi üzleti tevékenységét az Ukrajna elleni háború miatt.

A cég közölte, hogy 2022 első negyedévében 900 millió svéd korona (mintegy 33 milliárd forint) céltartalékot képez az eszközök értékvesztésére és egyéb rendkívüli költségekre, a dolgozók elbocsátási költségeinek figyelembevétele nélkül.

Az Ericsson azt is közölte, hogy oroszországi alkalmazottait fizetett szabadságra küldi.

Hétfőn kilenc humanitárius folyosót próbálnak nyitni Ukrajnában

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes jelentette be, hogy hétfőn kilenc humanitárius folyosót próbálnak megnyitni, hogy háborús zónákból evakuáljanak civileket.

A folyosókat az ország keleti régiójában nyitnák meg, az egyik a hetek óta heves ostrom alatt álló Mariupolból nyújtana transzportot az embereknek.

Miután az oroszok Kijev környékéről átcsoportosították az erőiket Ukrajna keleti részeire, arra lehet számítani, hogy a Donbaszban fokozódnak a harcok. Van, aki szerint már meg is kezdődött az offenzíva.

Az oroszok azt állítják, hogy adományként érkező fegyvereket semmisítettek meg Ukrajnában

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy olyan S-300-as légvédelmi rakétarendszereket semmisített meg, amelyeket egy európai ország szállított Ukrajnának.

A minisztérium azt közölte, hogy tengerről indított Kalibr rakétákkal négy olyan indítóállást pusztítottak el, amelyek Dnyipro külterületén, egy hangárban voltak elrejtve. A rakétacsapásban 25 ukrán katona is meghalt az oroszok állítása szerint.

Oroszország nem közölte, hogy melyik európai ország szállította az S-300-as rendszereket, de annyit tudni lehet, hogy pénteken Szlovákia jelentette be, hogy S-300-asokat adományozott Ukrajnának – írja a Reuters jelentése alapján a Telex.

Orosz dezinformációs hadjáratra figyelmeztet az ukrán külügyminiszter

Az ukrán külügyminiszter Twitter-bejegyzésében figyelmeztetett az orosz dezinformációs hadjárat veszélyeire. Dimitro Kuleba szerint az orosz álhírek egyik legfőbb célja az Ukrajnába tartó fegyverszállítások akadályozása.

„Oroszország tudja, hogy a fegyverszállítás elengedhetetlen Ukrajna számára, és minden erőfeszítést megtesz ezek aláásására. Moszkva hatalmas dezinformációs kampányt indított, elsősorban a külföldi médiát és politikusokat célozva” – írta Kuleba, majd bejegyzése végén hozzátette: „ ne dőljenek be nekik”.

Borrell: heves harcokra számítunk a Donyec-medence térségében

Arra számítunk, hogy a háború fokozódni fog a Donyec-medence régiójában – jelentette ki a jelen lévő újságíróknak Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői luxemburgi tanácskozására érkezve.

„Attól tartok, hogy az orosz csapatok azért gyülekeznek Ukrajna keleti felében, hogy támadást indítsanak a Donyec-medence térsége ellen” – tette hozzá, azzal összefüggésben, hogy Moszkva a múlt héten kivonta erőit a főváros, Kijev környékéről.
Borrell az Oroszország elleni olajembargó esetleges bevezetésével kapcsolatban elmondta: a szankciók továbbra is napirendben vannak. Hozzátette: a külügyminiszterek megvitatják „a különböző lehetőségeket”, biztosítani fogják, hogy a már életbe léptetett szankciók hatékonyak legyenek, és tárgyalnak arról is, hogy segíthetnének a legjobban Ukrajnának.
A főképviselő múlt heti ukrajnai látogatásával kapcsolatban elmondta: „tanúi voltunk a történeseknek, elképesztő az orosz csapatok agressziója a polgári lakosság ellen.”
Ami Moldova és Georgia uniós csatlakozási kérelmét illeti, Borrell kijelentette: a folyamat a szokásos módon fog zajlani, első lépésként csatlakozási kérdőívet fognak nekik küldeni, ahogy Ukrajna esetében is tették.
A főképviselő arra is kitért, hogy a külügyminiszterek hétfőn megvitatják a „Global Gateway” elnevezésű európai beruházási kezdeményezést, amellyel az EU célja, hogy támogassa „a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereket” a közelgő gazdasági válság kezelésében.
Borrell szerint, az elkövetkező gazdasági válság az egész világot érinti, mindenkinek szembe kell néznie az ukrajnai háború miatt emelkedő energia- és élelmiszerárakkal.

Simon Coveney ír külügyminiszter szerint, az EU azon dolgozik, hogy az olajembargó is része legyen az Oroszország elleni következő szankciós csomagnak. Wopke Hoekstra holland és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság vizsgálja az orosz kőolajipar elleni büntetőintézkedések lehetőségét.
„Megvizsgálunk más szankciós lehetőségeket is, beleértve az energiabojkottot is” – mondta a holland külügyminiszter.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a tanácskozásra érkezve kijelentette: világossá kell tenni Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy ezt a háborút elvesztette. Egyetlen hang sem hiábavaló, amely világossá teszi a Kreml számára, hogy elszigetelődött – mondta. Az intézkedéseknek nem félelemből kell születniük, hanem félelmet kell kelteniük. Még, ha a nemzetközi jogszabályok malmai lassan is, de őrölnek – emelte ki.
Közölte továbbá, mindent erőfeszítésnek a humanitárius támogatás biztosítására kell irányulnia. Egyetlen ezt szolgáló lehetőséget sem szabad kihasználatlanul hagyni – tette hozzá az osztrák külügyminiszter.
Annalena Baerbock német külügyminiszter közölte, Németország úgy látja, hogy jelentős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy háborús bűnöket követek el Ukrajnában. Kiemelte, legfontosabb a bizonyítékok összegyűjtése, a felelősség megállapítása a bíróságok feladata.
Kijelentette: összehangolt terv kidolgozására van szükség az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok teljes kivonására az Európai Unió egészéből. Közölte, a német szövetségi kormány már világossá tette, hogy a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése következik, kezdve a szénnel, majd az olajjal és a gázzal. „Ahhoz, hogy ezt az Európai Unióban közösen végre lehessen hajtani, közös, összehangolt tervre van szükség” – húzta alá a német diplomácia vezetője.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a francia elnökválasztás első fordulójával kapcsolatban nyilatkozott. Mint mondta, „Marine Le Pen esetleges győzelme aggasztó kilátás az EU számára, a franciáknak ezt meg kell akadályozniuk”.
„Nagyon aggódom. Remélem, hogy nem Le Pen lesz a francia elnök. Ez nem csak az EU alapvető értékeinek megtörését jelentené, hanem teljesen elmozdítaná az unió jelenlegi irányát” – jelentette ki.

ORFK: több mint tízezren érkeztek vasárnap Ukrajnából

Magyarországra vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 5266 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5036-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1212 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy vasárnap 960 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.
Hozzátették: az 960 ember között 354 gyermek érkezett Budapestre vonattal. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 33 ember, köztük 18 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Közölték azt is, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Ukrajna szerint Oroszország provokatív támadásra készül Moldovában

Az ukrán katonai vezérkar legfrissebb jelentésében közölte, Oroszország várhatóan ukrán támadásnak álcázott „provokatív” akciókat készül végrehajtani Moldova területén – számolt be róla a The Guardian brit hírportál.

A vezérkar szerint Oroszország Moldova Dnyeszteren túli régiójában készül támadásra, „hogy Ukrajnát megvádolják a szomszédos állam elleni agresszióval”.

A jelentés további részében kiemelték: Mariupolban folytatódott a város délnyugati kikötője, valamint az Azovstal acélgyár elleni támadás. A hírek szerint az ukrán erők elszigetelt helyzetbe kerültek, miután az orosz offenzíva kettészelte a várost.

Hozzátették, Oroszország valószínűleg folytatja a légi infrastruktúra elleni támadásokat, „annak érdekében, hogy megzavarja az ellenséges területek áruellátását”.

Kijev: újabb offenzívára készülnek az oroszok

A következő napokban a megszállók megpróbálják újraindítani az offenzívát Szlobozsanszke irányba – jelentette be az ukrán fegyveres erők vezérkara közösségi oldalán.

Az ellenség továbbra is támadó csoportot hoz létre a Szlobozsanszke irányban fellépő csapatokból. Valószínűleg a következő napokban a megszállók megpróbálják újraindítani az offenzívát – áll a közleményben.

Szerintük az ellenség valószínűleg annak érdekében, hogy megzavarja az áruszállítást a katonák részére, továbbra is csapást mér Ukrajnában a közlekedési infrastruktúrára, hogy megsemmisítse vagy ellehetetlenítse azokat.

A vezérkar megjegyzi, hogy Szlobozsanszke irányban az északi flotta 6. összhadseregének és parti csapatainak külön egységei továbbra is részben blokád alá vonják Harkiv városát.

A terület légi felderítése folyik Izjum irányában az ukrán fegyveres erők pozícióinak azonosítása céljából. Ehhez az oroszok az Orlan–10 drónt használják – tették hozzá.

A jelentés szerint az ellenség két zászlóalj segítségével támadást próbált indítani Dovhenyke és Dmitrivka települések irányába, de nem járt sikerrel, és visszavonult a korábban elfoglalt pozíciókra.

Brit hírszerzés: foszforbombákat vethetnek be Mariupolban az oroszok

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának legfrissebb hírszerzési jelentése arra figyelmeztet, hogy „lehetséges, hogy Oroszország foszforbombákat fog bevetni Mariupolban, amint a város elfoglalásáért vívott harcok fokozódnak”.

Hozzátették, hogy a Donyecki és Luhanszki régióban folytatódnak a bombázások, az ukrán erőknek azonban számos támadást sikerült visszaverniük, orosz páncélosokat, járműveket és tüzérségi eszközöket semmisítettek meg.

Mivel Oroszország továbbra sem precíziós bombákat használ, nem képes a bombatámadásokat pontos célzottsággal végrehajtani. Ez nagymértékben fokozza a további civil áldozatok kockázatát – közölte a minisztérium hírszerzési jelentése.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/3RYc4QJBuG

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/p6jpNvs1eU

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 11, 2022

Erős robbanásokról számoltak be Harkiv és Mikolajiv térségéből

Az ukrán sajtó hétfőre virradóra erős robbanásokról adott hírt az északkeleti Harkiv és a déli fekvésű Mikolajiv térségéből.

„Az orosz hadsereg továbbra is a kelet-ukrajnai minimáltervének megvalósításán dolgozik” – közölte hétfőre virradóra Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese. A védelmi tisztségviselő, akit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett beszélt arról is, hogy a kijevi vezetés időközben folytatja a mozgósítást és az újoncok kiképzését.

Az ukrán vezérkar azzal számol, hogy az orosz csapatok hamarosan újabb offenzívát indítanak Kelet-Ukrajna teljes elfoglalása érdekében. Ehhez jelenleg Oroszországból újabb alakulatok érkeznek és feltöltik a leharcolt egységeket. A támadások súlypontjai várhatóan Harkiv és Szlovjanszk lesznek.

Kadoriv megismételte: először felszabadítjuk Luhanszkot és Donyecket, aztán bevesszük Kijevet és a többi várost is

Ramzan Kadirov csecsen vezető hétfőre virradóra Telegram-oldalán újabb orosz offenzívát jelentett be nemcsak az ostromlott Mariupol kikötőjének elfoglalására, de Kijev és más ukrán városok ellen is.

„Először teljesen felszabadítjuk Luhanszkot és Donyecket… aztán bevesszük Kijevet és a többi várost is” – hangoztatta Kadirov, akinek alakulatai az orosz csapatok oldalán harcolnak Ukrajnában.

Az ukrán elnöki szóvivő szerint az orosz megszállókat meg fogják semmisíteni

Oroszország a jelek szerint a Donyec-medence teljes megszerzésére fog összepontosítani, miután Ukrajna teljes elfoglalására tett kísérlete kudarcot vallott. Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint azonban Ukrajna sosem fog békemegállapodást aláírni, amíg nem szerzi vissza az ellenőrzést keleti régiói felett. Olekszij Aresztovics szerint az orosz megszállókat fokozatosan meg fogják semmisíteni – idézte a politikust az Unian hírügynökség.

Kuleba szerint Kijev tisztességes alkut ajánl a NATO-nak

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai NBC hírtelevízió műsorában arról beszélt, hogy stratégiai hiba volt Franciaország és Németország részéről, hogy ellenezték 2008-ban Ukrajna NATO csatlakozását. Mint mondta, ennek most látja kárát hazája. „Ha NATO-tagok lennénk, ez a háború nem történt volna meg” – hangsúlyozta Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter egyben azzal vádolta Németországot, hogy nem támogatja kellőképpen Ukrajnát, mert szerinte még mindig védelmi és támadó fegyverek kategóriáiban gondolkozik a fegyverzet tekintetében. Hozzátette, hogy Ukrajna sokkal erősebb helyzetben volna most, ha Berlin nem pazarolt volna annyi időt erre a különbségtételre.

Kuleba szerint Kijev tisztességes alkut ajánl a NATO-nak, illetve a nyugati országoknak. „Megadtok nekünk mindent, amire szükségünk van. Mi pedig harcolni fogunk, hogy nektek ne kelljen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök egyszer úgy dönt, hogy tesztelni fogja az észak-atlanti szerződés ötös cikkelyét megtámadva az egyik NATO-tagállamot” – mondta az ukrán diplomácia vezetője az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkelyére utalva, amely kimondja, hogy ha valamelyik tagállamot támadás éri, azt a NATO egésze elleni támadásnak tekintik. Az említett cikkely hatálya azonban nem terjed ki a nem NATO-tagállam Ukrajnára.

„Ukrajna megnyerte a Kijevért folytatott csatát. Most egy másik ütközet közeleg, a Donbaszért folytatott csata” – fűzte hozzá Kuleba.

Zelenszkij: Oroszország nem képes elismerni Ukrajna-politikájának hibáit

Oroszország nem képes elismerni Ukrajna-politikájának hibáit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében.
„Félnek annak elismerésétől, hogy évtizedeken át helytelen álláspontot képviseltek és hatalmas forrásokat költöttek olyan emberi nullák támogatására, akiket az ukrán-orosz barátság jövendőbeli hőseivé akartak tenni” – hangoztatta Zelenszkij.

Mint mondta, Moszkva próbálkozása, hogy saját embereit juttassa hatalomra Ukrajnában, nem működött. Mert ezek a személyek csak abban voltak gyakorlottak, hogy saját zsebeikbe tömjék az Oroszországból kapott pénzt – fogalmazott Zelenszkij, aki szerint a hibák eltussolására újabb hibákat követtek el, s a politikai eszközök hiányában Moszkva végül a háború megindítása mellett döntött.

Zelenszkij szerint Oroszország mindenben Ukrajnát hibáztatja. Hozzátette, hogy eljön a nap, amikor Oroszországnak el kell ismernie az igazságot.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai NBC hírtelevízió műsorában arról beszélt, hogy stratégiai hiba volt Franciaország és Németország részéről, hogy ellenezték 2008-ban Ukrajna NATO csatlakozását. Mint mondta, ennek most látja kárát hazája. „Ha NATO-tagok lennénk, ez a háború nem történt volna meg” – hangsúlyozta Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter egyben azzal vádolta Németországot, hogy nem támogatja kellőképpen Ukrajnát, mert szerinte még mindig védelmi és támadó fegyverek kategóriáiban gondolkozik a fegyverzet tekintetében. Hozzátette, hogy Ukrajna sokkal erősebb helyzetben volna most, ha Berlin nem pazarolt volna annyi időt erre a különbségtételre.

Kuleba szerint Kijev tisztességes alkut ajánl a NATO-nak, illetve a nyugati országoknak. „Megadtok nekünk mindent, amire szükségünk van. Mi pedig harcolni fogunk, hogy nektek ne kelljen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök egyszer úgy dönt, hogy tesztelni fogja az észak-atlanti szerződés ötös cikkelyét megtámadva az egyik NATO-tagállamot” – mondta az ukrán diplomácia vezetője az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkelyére utalva, amely kimondja, hogy ha valamelyik tagállamot támadás éri, azt a NATO egésze elleni támadásnak tekintik. Az említett cikkely hatálya azonban nem terjed ki a nem NATO-tagállam Ukrajnára.

„Ukrajna megnyerte a Kijevért folytatott csatát. Most egy másik ütközet közeleg, a Donbaszért folytatott csata” – fűzte hozzá Kuleba.

Az ukrán sajtó hétfőre virradóra erős robbanásokról adott hírt az északkeleti Harkiv és a déli fekvésű Mikolajiv térségéből.

„Az orosz hadsereg továbbra is a kelet-ukrajnai minimáltervének megvalósításán dolgozik” – közölte hétfőre virradóra Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese. A védelmi tisztségviselő, akit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett beszélt arról is, hogy a kijevi vezetés időközben folytatja a mozgósítást és az újoncok kiképzését.

Az ukrán vezérkar azzal számol, hogy az orosz csapatok hamarosan újabb offenzívát indítanak Kelet-Ukrajna teljes elfoglalása érdekében. Ehhez jelenleg Oroszországból újabb alakulatok érkeznek és feltöltik a leharcolt egységeket. A támadások súlypontjai várhatóan Harkiv és Szlovjanszk lesznek.

Ramzan Kadirov csecsen vezető hétfőre virradóra Telegram-oldalán újabb orosz offenzívát jelentett be nemcsak az ostromlott Mariupol kikötőjének elfoglalására, de Kijev és más ukrán városok ellen is.

„Először teljesen felszabadítjuk Luhanszkot és Donyecket… aztán bevesszük Kijevet és a többi várost is” – hangoztatta Kadirov, akinek alakulatai az orosz csapatok oldalán harcolnak Ukrajnában.

A The Times hétfői számában arról cikkez, hogy Svédország és Finnország már a nyáron készek lennének belépni a NATO-ba. A brit lapnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint a két észak-európai állam NATO csatlakozása az észak-atlanti szövetség utóbbi hetekben tartott külügyminiszteri tanácskozásain beszédtéma volt. Az üléseken Finnország és Svédország is képviseltette magát. A The Times forrásaira hivatkozva arról ír, hogy Oroszország azzal, hogy bevonult Ukrajnába, hatalmas stratégiai hibát követett el.

ISW: Mariupolt kettészelték az oroszok

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők az elmúlt 24 órában területeket foglaltak Mariupolban, és folytatták a hadműveleteiket az Izjum-Szlovjanszk tengely mentén Harkiv megyében, de itt egyelőre tartják állásaikat az ukránok.

• Az orosz erők április 10-én kettészelték Mariupolt a város központjától a tengerpartig, elszigetelve a megmaradt ukrán védőket a délnyugati kikötőben és a keleti Azovstal Acélgyárban.
• Az orosz erők ismét csak alig, vagy egyáltalán nem haladtak előre a frontális támadásokban Donyeck és Luhanszk megyében, de továbbra is folyamatosak az orosz erősítések a térségben.
• A Maxar Technologies műholdfelvételei több száz orosz járművet rögzítettek Harkiv megyében, amelyeket átcsoportosítottak az Izjum melletti orosz hadműveletek támogatására.
• Ukrán ellentámadások fenyegethetik az oroszok által uralt Herszon városát a következő napokban vagy hetekben.

Ukrán források szerint erős robbanás rázta meg a dél-ukrajnai Mikolajivot

Erős robbanásról számol be az ukrán média a dél-ukrajnai Mikolajiv városából, írja a Sky News. A helyi közigazgatás vezetője, Vitalij Kim szerint egy sérültről tudni eddig.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi szóvivője, Julija Mendel Twitter-bejegyzéséből látszik, hogy nagyobb robbanás történhetett, egy másik bejegyzésében pedig egy videót is megosztott a robbanásról.

Egyelőre a hatóságok azt ellenőrzik, rakétatámadásról van-e szó, és ha igen, hova csapódhatott be a városon belül.

Huge explosion in Mykolaiv. It’s known about one wounded. More details are coming pic.twitter.com/4nSGbwV6qC

— Iuliia Mendel (@IuliiaMendel) April 10, 2022

Zelenszkij szerint az oroszok olyannyira elveszítették a kapcsolatot a valósággal, hogy mindenért az ukránokat vádolják

„A szabadságért és az államunkért vívott harc újabb hete ért véget. Egy újabb hét, amit Ukrajna túlélt, annak ellenére, hogy Oroszország mindent megtesz azért, hogy elpusztítson bennünket” – ezzel kezdte éjjeli beszédét Volodimir Zelenszkij az orosz–ukrán háború 46. napja után.

Az ukrán elnök vasárnap főleg arról beszélt, hogyan próbálja hárítani a felelősséget Putyin rezsimje mindazokért a tettekért, amelyekkel Ukrajna vádolja őket – legyen szó a bucsai mészárlásról, vagy a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadásról.

„Csak mentegetik magukat és tagadnak. Próbálják hárítani a felelősséget, és hazudnak. És olyannyira elvesztették a kapcsolatot a valósággal, hogy minket vádolnak mindazzal, amit az orosz csapatok elkövettek – a világ szeme láttára” – mondta Zelenszkij.

57-re emelkedett a kramatorszki rakétatámadás halálos áldozatainak száma az ukrán hatóságok szerint

Ötvenhétre emelkedett a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma, írja a CNN a donyecki katonai közigazgatás jelentésére hivatkozva.

Az ukrán hatóságok ezen kívül 109 sérültről számoltak be. „A könnyebben sérültek hazamehettek, a súlyosan sérülteket pedig biztonságosabb régiókba szállították megfelelő ellátás mellett” – közölte Pavlo Kirilenko, Donyeck megye ukrajnai kormányzója.

A civilek elleni támadást Ukrajna az oroszok háborús bűnének nevezi, Moszkva viszont tagadja a felelősségét.

Globális élelmiszerválsággal fenyeget az ukrajnai háború

Az elmúlt hat hétben az orosz lövedékek ukrán városokat, otthonokat, kórházakat és iskolákat pusztítottak el – írja a New York Times. A háború mélyre hatolt, és elérte az Európa kenyérkosaraként ismert régió termékeny síkságait is, megbénítva a termelést, elpusztítva a magtárakat és a terményeket egy olyan országban, amely a világ gabonájának nagy részét termeli.

Ukrajna a háború kezdete óta már legalább 521 milliárd forintnyi gabonaexport-veszteséget szenvedett el – közölte nemrég az ország mezőgazdasági miniszterhelyettese. Oroszország pedig, a világ vezető gabonaexportőre a nemzetközi szankciók miatt nagyrészt képtelen élelmiszert exportálni.

Az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetője figyelmeztetett, hogy ez a kombináció olyan globális élelmiszerválságot okoz, amely „minden korábbinál súlyosabb, mint amit a második világháború óta láttunk”.

Ukrajnában a raktárak tele vannak olyan gabonával, amelyet nem lehet exportálni. Oroszország lezárta a Fekete-tengerhez, Ukrajna fő exportútvonalához való hozzáférést, a tehervonatok logisztikai akadályokba ütköznek, és a teherautó-közlekedés is akadozik, mivel a legtöbb teherautó-vezető 18 és 60 év közötti férfi, aki nem hagyhatja el az országot, és nem viheti át a határon a mezőgazdasági exportot.

Ukrajna betiltott néhány gabonaexportot is, hogy elegendő élelemmel láthassa el lakosságát.

Kedden a mezőgazdasági minisztérium közölte, hat nagy magtárat romboltak le az orosz lövések. A gazdák azt mondják, hogy üzemanyag- és műtrágyahiánnyal küzdenek, és hogy munkásaik egy része a harctérre ment.

Néhány gazdát a harcok kiszorítottak a földjükről, a lövedékek és a rakéták tönkretették a gépeiket, megsebesítették munkásaikat, és elpusztították szarvasmarháikat – írja az Index.

Újabb tömegsírt találtak egy Kijev megyei faluban

Újabb tömegsírt találtak az ukrán fővárostól, Kijevtől nyugatra fekvő Buzova faluban – jelentette be Tarasz Gyidics helyi polgármester egy vasárnapi tévéműsorban.

A településvezető szavai szerint több tucat megkínzott ember holtteste hevert egy benzinkút mellett ásott gödörben. Még nem tudta megmondani, hány halottat találtak, a tömegsír feltárása folyamatban van. Hozzátette, hogy az orosz csapatoktól felszabadított területen több tucat felgyújtott személyautót is találtak, bennük utasok holttestével. Egy szemtanú, akinek sikerült elmenekülnie, elmondta, hogy az orosz katonák addig lőttek rá, amíg a gépkocsija ki nem gyulladt.
Oleg Szinegubov harkivi kormányzó közölte este, hogy Harkiv környéki orosz csapásokban meghalt szombaton tíz civil és megsebesültek 11-en.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy a nap folyamán 2824 polgári személyt menekítettek ki harcok sújtotta térségekből, a legtöbbet Zaporizzsja megyei településekről. Kifejtette, hogy Bergyanszkból és Mariupolból 2622-en indultak el saját autókkal, illetve evakuációs buszokkal Zaporizzsja felé. Közöttük 213-an a Donyeck megyei Mariupol kikötővárosból menekültek el, a többiek Zaporizzsja megye településeinek lakosai – tette hozzá. Elmondta, hogy ugyanakkor az orosz erők feltartóztattak a vaszilivkai ellenőrzőpontnál több autóbuszkonvojt, amelyek reggel indultak el Zaporizzsjából emberek kimenekítésére Bergyanszk, Tokmak és Enerhodar településekről.
Verescsuk kiemelte: a folyamatos ágyúzások ellenére 202 embert sikerült az ukrán hatóságoknak evakuálniuk Luhanszk megyéből. A kimenekítettek Liszicsanszk, Szeverodoneck, Rubizsne, Popaszna és Kreminna lakosai.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: reggel Verescsuk azt mondta, hogy kilenc evakuációs útvonalat létesítettek a polgári lakosok kimenekítésére Luhanszk és Zaporizzsja megyékből.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közben egy ukrán tévéműsorban arról adott hírt, hogy 57-re emelkedett a kramatorszki vasútállomás ellen pénteken végrehajtott orosz légi csapás halálos áldozatainak száma, a sebesülteké pedig 109-re.
Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója pedig a Telegramon közölte, hogy a Dnyipro elleni vasárnapi légicsapásban, amelynek következtében megsemmisült a megyeszékhely repülőtere, a katasztrófavédelmi szolgálat hat munkatársa sérült meg. Hozzátette, hogy a mentőegység ellenséges rakétatűz alá került, miközben a reggeli támadás helyszínén eltakarították a törmeléket.

Kormányhivatal: csaknem 500 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szombaton

Szombaton 483 az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK Csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala a honlapján vasárnap este.

Az éjszakát 90 fő töltötte a létesítményben.
A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK Csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.
Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít nekik a kormány a jótékonysági szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – emelte ki a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában – olvasható a közleményben.

Kovács Zoltán: Magyarország az elsők között szorgalmazza a békét Ukrajnában

Magyarország nem küld fegyvert Ukrajnába, de az elsők között szorgalmazza a békét – nyilatkozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, akit a Fidesz országgyűlési választásokon aratott győzelméről is kérdezték vasárnap a RAI olasz televíziónak adott interjújában.

Lucia Annunziata a RAI hármas, baloldalhoz közeliként ismert csatornája műsorvezetője a belpolitikai és európai kérdésekkel foglalkozó In mezz’ora (Fél órában) című műsorban kérdezte Kovács Zoltánt.
Az első kérdéskör az ukrajnai háborúban súlyosan sértett emberi jogokat érintette. Az államtitkár hangoztatta, hogy a háború soha nem képvisel megoldást, de a konfliktushelyzet nem kizárólag az emberi jogokról, hanem a nemzetközi kapcsolatokról szól.
„Magyarország a béke oldalán áll az összes többi, Ukrajnával határos országhoz hasonlóan” – jelentette ki. Kérdésre válaszolva azt mondta, nem teljesen korrekt az a megfogalmazás, mely szerint NATO-tagállamként Magyarország „disszidens” magatartást követ. Hozzátette, Magyarország százszázalékban kiáll a NATO és az Európai Unió döntései mellett, de nem küld fegyvert nemzeti érdekeit tartva szem előtt. Megjegyezte, a NATO védelmi szövetség, amelynek feladatai között nem szerepel a fegyverszállítmányok szolgáltatása.
Kovács Zoltán azt mondta, a magyar kormány nagyon aggódik a háború miatt, és elsőrendűnek tartja az ukrajnai magyar kisebbség biztonságát is. Hangoztatta, Magyarország az elsők között szorgalmazza a békét, valamint az igazság kiderítését mindarról, ami a felvételek alapján Ukrajna egyes térségeiben történik.
Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor közvetítő szerepet tölthet-e be Kijev és Moszkva között, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy a béke nem egyetlen politikuson múlik, és a magyar miniszterelnök minden tőle telhetőt megtesz a többi politikai vezetővel a tűzszünet elérése érdekében.
A Fidesz választási győzelmét firtató kérdésre Kovács Zoltán úgy vélte, „biztosan számított” a kormánykoalíciónak a háborúval kapcsolatos állásfoglalása.
Ami az európai jogállamisági eljárásokat illeti, Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország ellen a Fidesz 2010-es választási győzelme óta politikai támadás, boszorkányüldözés zajlik. Kifejtette, a jobbközép erők számára elfogadhatatlan az a baloldali felfogás, hogy Európa egyetlen irányba haladhat csak, és a baloldal szabja meg, mit is jelent az európai szellemiség. „Ráadásul szerintünk az nem is a jó irány” – mondta Kovács Zoltán.
Hangoztatta, a magyar kormány teljes mértékben tiszteletben tartja az európai szerződéseket, ugyanakkor azt vallja, hogy különbséget kell tenni az európai intézmények és a tagállamok hatásköre között.
„Európa akkor erős, ha a tagállamok erősek” – mondta.
A migrációs hullám tetőzésekor is, amely az elsők között sújtotta Olaszországot is, „Európának reagálnia kellett volna, Magyarország ezt tette” – jelentette ki.
Ami a Budapest és Moszkva közötti kapcsolatokat illeti, Kovács Zoltán szerint sokan próbálták már értelmezni őket úgy, hogy „rendkívülinek” tartják a magyar-orosz viszonyt, ugyanakkor Németország, Franciaország, Olaszország kapcsolata Moszkvával volumenében sokkal erősebb, amelyhez képest a magyar-orosz kapcsolatokban nincsen semmi rendkívüli – fejtette ki. Megjegyezte, a magyar kormány a korábbi harminc év politikai örökségével szembesül, ami „súlyos energetikai függőséget teremtett Oroszországtól”.

Így álltak a frontok vasárnap

Jó reggelt kívánunk a hétfőn korán kelőknek, így fél 6 tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium vasárnapi hadi térképét mutatjuk először! Ezen jól látszik, hogy a déli, illetve keleti területeken komoly harcok vannak kibontakozóban.