Ablakból is szóló versekkel ünnepelt a földeáki könyvtár

A művelődési ház és könyvtár csapata arra biztatott mindenkit, hogy a Költészet Napján hallgassa meg az ablakából szóló versösszeállítást. József Attiláról az egyik leghíresebb fotó is a községben készült.

Kitettek egy költészet napi padot, mellé két széket és persze verseket is a Költészet Napja, azaz József Attila születésnapja tiszteletére a földeáki könyvtár melletti parkos területre.

A meglehetősen szokatlan, de vitathatatlanul kreatív, a költészetet és a versek hangulatát a szó jó értelmében valóban emberközelivé tevő gesztus teljesen összecseng egyébként a líra humanizmusával.

Aki arra jár, az vigyen magával egy-egy verset – biztat mindenki a könyvtár, de aki akar az persze le is ülhet valamelyik székre, s ott merülhet el a költő(k) gondolataiban.

A könyvtár ablakaiba is tettek ki verseket, de aki véletlen nem vitte el magával az olvasószemüveget, mely nélkül a betűket nem is látja, még arra is gondoltak. Számukra (és persze mindenki másnak is az könyvtárablakból szól a költészet napi versösszeállítás, mely így tényleg vers – mindenkinek.

Kétszer is kikorcsolyázott Makóról Földeákra József Attila

József Attila egyébként többször is járt Földeákon. Nevezetessé vált az a látogatása, amelyet huszonöt éves korában fénykép is megörökített. Ezen a költő községháza udvar felőli részén, a régi nyitott folyosó egyik oszlopa előtt állt. József Attila a földeáki adóügyi jegyző, Felberbauer Pál fiához, a később itt szintén jegyzőként dolgozó Felberbauer, későbbi nevén Földeáki Lajoshoz jött látogatóba. Ismerték egymást, hiszen a makói gimnáziumban osztálytársak, a kollégiumban pedig szobatársak voltak. A képen, a cigarettát a kezében tartó költő mögött, a tornácon három, kucsmát viselő földeáki gazda is látható. A téglaoszlopnál dr. Herczog Lajos községi orvos éppen a párkányra hajolt és receptet írt valakinek. A felvételt Felberbauer, azaz Földeáki Lajos készítette Földeáki-család jelenleg élő tagjainak elbeszélése szerint.

József Attila a húszas évek végén és a harmincas évek elején gyakran időzött Hódmezővásárhelyen, miután sógora és nagykorúvá válásáig gyámja, dr. Makai Ödön 1928. október l-jén Hódmezővásárhelyre költözött. A költő Jolán és Etus nővérei körében érezte jól magát, ezért is látogatott viszonylag sűrűn hozzájuk. 1929. január 15-én Hódmezővásárhelyre utazott majd 27-én átment Makóra. 1929. február 10-én Makai Ödönéknél a farsangi ünnepségen vendégeskedett, előtte három nappal jelent meg a Nincsen apáin, se anyám c. verseskötete. 1930. február 8-án a költő a farsangi ünnepet ismét Makai Ödönéknél töltötte. Budapestre ment, majd április 18-án újra Hódmezővásárhelyre jött. Jó barátságban volt az ekkor Hódmezővásárhelyen tartózkodó Fábián Dániellel, a Bartha Miklós Társaság szervezésében 1930 tavaszán együtt munkálkodtak.

József Attila valószínűleg 1930 elején, napfényes időben érkezett a Hódmezővásárhely és Makó között fekvő Földeákra, régi osztálytársához Makai Ödön hivatali autójával, melyet Lucie, azaz Jolán vezetett. Néhányszor átmentek Makóra is, meglátogatták a régi makói barátokat, Espersit Jánost, Kesztner Zoltánt, Galamb Ödönt, Saitos Gyulát. Már korábban, makói gimnazistaként is járt a költő Földeákon. Földeáki Lajosné férje szerint a költő egyszer korcsolyán jött Makóról Földeákra, osztálytársával együtt. Gimnazistaként egyébként kétszer is ellátogatott a községbe Felberbauerékhoz. Osztálytársa édesanyja csülkös bablevessel várta a kollégiumból hétvégén hazaérkező fiát és József Attilát.