Gyurcsány elismerte, hogy Márki-Zay alkalmatlan volt

Értékelte az országgyűlési választások végeredményét Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke szombat délelőtt tartott beszédében elismerte, hogy a baloldal az elmúlt harminc év legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Emellett a pártelnök Márki-Zay Pétert, a szivárványkoalíció közös miniszterelnök-jelöltjét is kritizálta, ugyanakkor megvédte a csúfosan leszerepelt Jobbik elnökét, Jakab Pétert.

Amíg van esély megfordítani a történelem kerekét, addig küzdeni kell – mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a párt politikai tanácskozásán, szombaton, a választási eredményeket értékelve.

A pártelnök azt mondta, az elmúlt 30 év legsúlyosabb vereségét szenvedte el a demokratikus oldal, a vereség megrendítő. Nemcsak az ellenzéki pártok szenvedtek verséget, hanem az igény a szabadságra, az európai hazára, a polgári eszmékre, egy a sikerét a jövőben kereső nemzetre, „egy polgári Magyarországra” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt kár vitatni.

Úgy vélte, „zavaros” hetek-hónapok jönnek, bunkósbottal, kínos csenddel, bűnbakképzéssel és szerecsenmosdatással.

A verség okait vizsgálva azt mondta, nem két, egymással szemben lévő frontvonal van, hanem az Orbán-rendszer „körbekerítette”, „ostromzár alá vette” a „kedves, diffúz hálózatot”, ami az ellenzéket jellemzi. Az ostromgyűrű a politikus szerint a pártfüggetlen jellegét elvesztő államhatalomból, a hatalmon lévő szolgálataira épülő választási törvényből, az anyagi és infrastrukturális különbségekről és a diktatúrákra jellemző nyilvánosságból áll össze.

A politikus szerint az „emelkedett lelkű politikai trubadúrok” több javaslatot is megfogalmaztak a folytatással kapcsolatban, például, hogy ne vegyék fel a mandátumukat a képviselők, vagy ne éljenek bizonyos jogosítványaikkal. A pártelnök szerint ez „öncsonkítás” lenne, a fegyver letétele.

A politikus „vérlázítónak” nevezte azokat a vádakat, hogy az ellenzék nem is akart győzni. A hatpárti együttműködésről azt mondta, az egy megőrzendő eredménye az elmúlt éveknek, „együtt kell maradni”. Hozzátette: sokan vitatják, hogy az együttműködésben volt-e helye a Jobbiknak, de szerinte az orbáni önkény alternatívája a hazafias, demokratikus ellenzék és abba a jobbközéptől a szabadelvűkig mindenki beletartozik, „a demokrácia ebben a tekintetben szélesebb közös nevező, mint a politikai irányultság”. Megalapozatlan, nemtelen támadásnak nevezte, hogy a Jobbik több szavazót vitt, mint amennyit hozott az együttműködésbe.

Az előválasztásról azt mondta, az teljesítette azt a feladatát, hogy egységet teremtsen a versengő pártok között, de sokszor végül nem a legjobb jelölt indult, hanem az, aki mögött erősebb pártkoalíció állt fel. Emellett az előválasztás nem teljesítette azt a reményt, hogy aktív és elkötelezett sokaságot hoz majd létre, ami elkíséri a választásig az ellenzéket.

A miniszterelnök-jelölt kiválasztásnál az önazonosság megtagadásának, az identitás feladásának nevezte, hogy jobboldali jelöltet választottak, aki mögött nem volt szervezett politikai háttér. Felhívta a figyelmet arra: a jelölt személyén keresztül jelenik meg a képviselt politika, így valójában az előválasztás második fordulójának éjszakáján elvesztették a későbbi győzelem esélyét.

Gyurcsány Ferenc szerint öngyilkosság volt, hogy olyan jelöltet választottak miniszterelnök-jelöltnek, aki le akarta váltani az ellenzéket, ami élén győznie és kormányoznia kellett volna. Hozzátette: menti a jelöltet, hiszen ő elmondta az elképzeléseit és mégis őt választották, és csak Dobrev Klára mondta azt, hogy a jelölt alkalmatlan. „Dobrev Klárával győztünk volna” – szögezte le.

A jövőről szólva elmondta, létrejött a hat párt között a választási politikai egység, de ahhoz, hogy jobb eséllyel szálljanak küzdelembe, létre kell hozni a stabilabb, politikai és érzelmi egységet is az együttműködő pártok között. Felhívta a figyelmet a pártszervezés fontosságára és arra, meg kell mutatniuk, van egy másik ország, és amíg ezt nem mutatják meg a választóknak, addig vereséget fognak szenvedni.

Úgy vélte, egységesebb és szervezettebb, vezetettebb ellenzék kell a következő években, a parlamenti mandátumból eredő plusz erőforrásokat pedig arra kell fordítani, hogy eleven, színes közösségi világot létrehozva többen kapcsolódhassanak be a jó haza, a politika szolgálatába.

Mint fogalmazott, a „gyucsányozás” a miniszterelnök szájából a gátlástalanság megnyilvánulása, az ellenzék részéről pedig az intellektuális és erkölcsi silányság kérdése. Szerinte a „Gyurcsány” már egy jelző lett, a küzdés, a kitartás szinonimája és arra bíztatta az embereket, küzdjenek, tartsanak ki, merjenek gyurcsányok lenni, építsenek pártot, ne hátráljanak. „Legyetek Gyurcsányok” – szólított fel.

Kifejtette: a vereség után nem magyarázkodni kell, bűnbakot keresni, hanem szembefordulni és küzdeni, kompromisszumok nélkül és becsületesen, és a DK ezt fogja tenni. „Mi előre megyünk és nem hátra” – jegyezte meg.

Szólt arról is, a demokratikus ellenzék oldalán nem a változatosság hiányzik, hanem a stabilitás. A gyerekem iskolai tolltartójában nincs annyi szín, mint ezen az oldalon – jegyezte meg. Az ellenzéki pártok számára kevesebb önzést és több közös felelősségvállalást tart szükségesnek, „ha nem így lesz, a haza nem fogja túlélni” – idézte Gyurcsányt az MTI.

A múlt vasárnap lezajlott országgyűlési választás óta folyamatosak az üzengetések a baloldalon, Gyurcsány Ferenc már a választás éjszakáján Márki-Zay Pétert jelölte meg a kudarc okozójának, ahogy Jakab Péter is a hódmezővásárhelyi polgármestert okolta a bukásért, miközben Márki-Zay azt állította, Gyurcsány a Fidesz legnagyobb fegyvere.