Az orosz-ukrán háború 45. napja – FRISSÜL

Immár negyvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Páncélozott járműveket és rakétarendszert ígért Boris Johnson Kijevnek

Az Egyesült Királyság 120 páncélozott járművet és új rakétarendszereket küld Ukrajna támogatására – írja a Guardian. Boris Johnson és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijevi tárgyalt egymással. Johnson látogatását egyébként előre nem jelentették be, mondhatni meglepetésszerűen történt.

Zelenszkij elnök határozott vezetése és az ukrán nép legyőzhetetlen hősiessége és bátorsága miatt Putyin szörnyű céljai meghiúsultak – mondta a brit kormányfő a Downing Street-i közleménye szerint.

A páncéltörő és légvédelmi fegyverek, valamint az úgynevezett „öngyilkos drónok” is szerepelnek azon felszerelések között, amelyeket az Egyesült Királyság ígéretet tett Ukrajnának a brit miniszterelnök által pénteken bejelentett tízmillió fontos pénzügyi és katonai segélycsomagban.

Egy ukrán katonai vezető szerint újra savval támadnak az oroszok

A helyi hatóságok szerint az orosz csapatok ezen a héten másodszor is salétromsavval támadtak meg tankokat a luhanszki régióban – számolt be az Independent.

Szerhij Haidai, a luhanszki terület katonai vezetője egy szombati bejegyzésben azt írta:

Ismét vegyi támadás! Rubizsnénél az orkok ismét salétromsavval támadtak egy tankot.

A salétromsav súlyos égési sérüléseket okoz, súlyosabb esetben akár halálos is lehet. Haidai felszólította a Rubizsne környéki lakosokat, hogy maradjanak otthon, és tartsák zárva az ablakokat és az ajtókat.

Az ENSZ pontosabb halálozási adatok megállapításán dolgozik

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala közölte, eddig 1626 polgári áldozata van a háborúnak, köztük 132 gyermek, írja a Le Monde francia napilap.

Uladzimir Shcherbau, az emberi jogi főbiztosi hivatal egyik vezetője azonban úgy fogalmazott, a valódi áldozatszámok valószínűleg jóval magasabbak, ezért a szervezet dolgozik egy pontosabb képet mutató felmérésen. „Jelenleg a konfliktus áldozatainak valós számának reális becslésén dolgozunk. Tekintélyes mennyiségű információval rendelkezünk, amely lehetővé teszi a halálozások tényleges számának háromszögelését vagy közelítését ” – mondta Shcherbau.

A pontos becslések fő akadályaként a jelenlegi körülményeket nevezte meg, elmondása szerint „nem tudunk minden incidenst alaposan megvizsgálni, tekintettel a rövid időn belül feldolgozandó hatalmas mennyiségű adatra”.

Az ENSZ egyelőre nem tett közzé a halálozási adatokról szóló hivatalos jelentést az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt álló területekről, például Harkov, Csernyihiv vagy Herson régiókról. „De ezeket a számokat is hamarosan közzétesszük” – mondta Shcherbau.

Ukrajna szerint eddig több mint százezer gyermeket vittek Oroszországba

Ljudmila Denyiszova, Ukrajna Emberi Jogi Biztosa kijelentette, a háború kezdete óta az orosz fegyveres erők mintegy 600 ezer embert hurcoltak el Ukrajnából Oroszországba, közülük pedig legalább 121 ezer gyermek, számolt be az Independent brit napilap.

Denyiszova Mariupol esetére is kitért, reagálva Oroszország azon állítására, miszerint a városból elszállított gyermekek árvák voltak. „Jelenleg ismeretes, hogy a gyerekek egy részét Mariupolból Donyeckbe, Taganrog irányába vitték. Az oroszok azt mondják, hogy árvák, de az összes árvát és árvaházat központilag evakuálták Mariupolból február 24-25-én, a háború első napjaiban. Ukrajnának nincs információja arról, hogy az elvitt gyerekek árva, vagy szülői gondozástól megfosztott státuszúak lennének”– mondta az emberi jogi biztos.

Denyiszova hozzátette, haladéktalanul az ENSZ Gyermekjogi- és Emberi Jogi Bizottságához, valamint a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségéhez (GANHRI) fordul, hogy lépjenek fel a gyermekek Oroszországba szállítása ellen. Oroszország a megfogalmazott vádakra egyenlőre nem reagált.

További négymilliárd eurót biztosít az ukrajnai menekültek támogatására az EBB

Négymilliárd eurós programot jelentett be az ukrajnai háborús menekülteket befogadó uniós tagállamok támogatására és az alapvető szociális infrastruktúra fejlesztésére az Európai Beruházási Bank (EBB) a Kiállás Ukrajna mellett elnevezésű, szombaton Varsóban megrendezett globális adománygyűjtő rendezvényen.

Az EBB szombati, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 2022-re és 2023-ra ígért program – amelyet az igazgatótanácsnak még jóvá kell hagynia – a menekülteknek közszolgáltatásokat nyújtó kulcsfontosságú szociális infrastruktúrák fejlesztését szolgálja, beleértve a lakhatást, az iskolákat, a kórházakat és az óvodákat.
A pénzügyi támogatás mellett tanácsadással is segítenek, ezen belül ingyenes technikai segítségnyújtással támogatják az uniós tagállamok helyi hatóságait, hogy gyorsan felmérhessék a helyi szükségleteket, és megtervezhessék, rangsorolhassák, valamint előkészíthessék a beruházásokat – írták.
Hozzátették: a bank igazgatótanácsa március 22-én hagyta jóvá az Ukrajnának biztosított szolidaritási csomagját, 668 millió eurót már át is utaltak az ukrán kormánynak sürgős likviditási szükségleteinek fedezésére.
Az EBB emellett törekszik arra, hogy további finanszírozást nyújtson, lehetővé téve, hogy az ukrán kormány fenntarthassa az alapvető közszolgáltatásokat. Az Európai Bizottsággal együtt Ukrajnának létrehozott szolidaritási csomag részeként biztosított forrásokat a közlekedés, az energia, a városfejlesztés és a digitális projektek támogatására irányozzák elő – ismertették.
Kitértek arra is: a bank továbbra is keresi a lehetőségeket arra, hogy az Európai Bizottsággal együtt támogassa Ukrajnát és az ukrajnai menekülteket, különösen a közelmúltban elindult InvestEU program „szociális beruházás és készségfejlesztés” elemének részeként.
A Kiállás Ukrajna mellett rendezvényt az Európai Bizottság, Kanada kormánya és a Global Citizen nevű nemzetközi civil szervezet hívta össze az ukrajnai menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek támogatására. Az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében eddig több mint 6,5 millióan kényszerültek az országon belül lakóhelyük elhagyására, és 3,8 millióan menekültek el az országból – olvasható a közleményben.

Orosz védelmi minisztérium: az orosz haderő megsemmisített egy lőszerraktárat

Az orosz haderő megsemmisített egy lőszerraktárt, egy MiG–29 típusú harci gépet és egy Mi–8-as helikoptert a közép-ukrajnai Poltavai terület Mirhorod városa melletti légi támaszponton – jelentette szombaton az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

Igor Konasenkov minisztériumi szóvivő közlése szerint a Dnyipropetrovszki területi Novomoszkivszk közelében lévő nagy lőszerraktárat is megsemmisítették – írja az MTI.

Összesen 85 ukrajnai katonai célpontot semmisítettek meg az előző nap: a lőszerraktárakon kívül két parancsnoki hadállást, három rakétavetőt és négy tüzérségi ágyút. A háború február 24-i kezdete óta pedig 650 légi járművet és több mint kétezer harckocsit, illetve páncélozott járművet. Korábban azt is megírtuk, hogy az ukrajnai háború alatt az utak mekkora részét semmisítette meg az orosz haderő.

Dmitro Lunin poltavai kormányzó arról számolt be a közösségi médiában, hogy a mirhorodi légi támaszpontot érő orosz támadás jelentős anyagi kárt okozott, és két ember megsebesült. Egyéb részletet nem közölt.

Robbanás történt az odesszai Csernomorszkban

Robbanás történt az odesszai Csernomorszkban – ezt Csernomorszk polgármestere, Vaszilij Guljajev videoüzenetben jelentette be Facebook-oldalán.

“Csernomorszk város lakói, ne essenek pánikba. A helyzet ellenőrzés alatt áll. Igen, robbanás történt, de miután kitaláltuk, teljes körű tájékoztatást adok. Jelenleg semmi szörnyű nem történt. A lényeg, hogy ne ess pánikba” – mondta Vaszilij Guljajev polgármester.

Osztrák kancellár: mindent megteszünk a háború befejezése érdekében

Ausztria segít enyhíteni az ukrán nép humanitárius szenvedéseit, és véget vet a háborúnak – mondta Karl Nehammer osztrák kancellár, aki jelenleg Ukrajnában tartózkodik.

Köszönjük a nyílt és őszinte beszélgetést és a meleg fogadtatást Kijevben. Ausztria tudja, mit él át most az ukrán nép. Mindent megteszünk a humanitárius szenvedések enyhítése és a háború befejezése érdekében – fogalmazott a kancellár közösségi oldalán. Nehammer azt tervezi, hogy ellátogat Bucsába is. Szerinte az ENSZ tagjainak tanulmányozniuk kell ezeket a bűncselekményeket, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás elkezdjen dolgozni rajtuk.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szombaton délután is kiadta a hírszerzési jelentések alapján aktualizált háborús térképét. Mutatjuk, hogy állnak a frontok!

A térképen jól látszik, hogy az orosz erőket teljesen visszavonták Kijev térségéből, és a déli, illetve keleti területekre koncentrál az agresszor haderő.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 09 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/8sbCf64ShR

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/7YPypk7nz6

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 9, 2022

Olaf Scholz: a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni

Olaf Scholz német kancellár szombaton egy tartományi választás előtti kampánygyűlésen kijelentette, hogy minden háborús bűnöst felelősségre kell vonni – számolt be az MTI.

Civilek meggyilkolása fölött nem hunyhatunk szemet, ez háborús bűncselekmény, amelyet nem fogadhatunk el, a tetteseknek felelniük kell érte – fogalmazott a kancellár, hozzátéve: Németország folytatja a védelmi jellegű fegyverek szállítását Ukrajnának, amivel azt üzeni, hogy elkötelezett az európai országok szuverenitásának védelme mellett.

Megérkezett Kijevbe az osztrák kancellár

Megérkezett Kijevbe az osztrák kancellár, Karl Nehammer, hogy tárgyaljon az ukrán elnökkel – jelentette be Volodimir Zelenszkij a Telegram-csatornáján.

Ausztria támogat bennünket az orosz agresszió elleni küzdelemben. Karl Nehammer szövetségi kancellár kijevi látogatása az ukrán néppel való szolidaritás fontos megnyilvánulása – írta posztjában Zelenszkij.

Köszönjük a nyílt és őszinte beszélgetést és a meleg fogadtatást Kijevben, Volodimir Zelenszkij. Ausztria tudja, min megy keresztül most az ukrán nép. Bármilyen módon humanitárius segítséget nyújtunk, és segítünk véget vetni ennek a háborúnak – fogalmazott a Twitteren Nehammer.

Ursula von der Leyen: úgy tűnik, az oroszok háborús bűnöket is elkövettek

Úgy tűnik, az orosz erők háborús bűncselekményeket is elkövettek az ukrajnai háborúban azzal, hogy civileket vettek célba, de a különböző eseteket jogászoknak kell megvizsgálniuk – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton, amikor vonatra ült ukrajnai látogatásáról távozóban.

Az elnök utazás közben hozzátette: saját szemével látta a bucsai pusztítást.

Ösztöneim azt súgják, hogy ha ez nem háborús bűncselekmény, akkor mi minősül annak, de végzettségem szerint orvos vagyok, nem jogász, ezt jogászoknak kell alaposan megvizsgálniuk. Denisz Smihal ukrán kormányfő fényképeket mutatott nekem: járókelőket gyilkoltak meg. Saját szemünkkel láthattuk, hogy civileket vettek célba a város lerombolásával. Márpedig lakóépületek nem lehetnek katonai célpontok – idézte az MTI a bizottsági elnököt.

Szijjártó: Magyarország energiaellátása biztonságban van

„Szeretnék mindenkit megnyugtatni: Magyarország energiaellátása biztonságban van, és ez így lesz a jövőben is” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton, a Facebookon.

Szijjártó Péter kifejtette, az MVM leányvállalata, a CEEnergy és a Gazprom leányvállalata, a Gazpromexport közötti szerződéses viszony, valamint az elmúlt napok technikai tárgyalásai alapján lehetséges a brüsszeli szankciók megsértése nélkül, a szállító által előírt módon fizetni a leszállított földgázért.
„Értjük, hogy másoknak más érdekeik vannak, de a mi érdekünk az, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát garantáljuk. S ezt meg is tesszük, mert a háború árát senki nem fizettetheti meg a magyar emberekkel” – hangsúlyozta a tárcavezető.
Szijjártó Péter bejegyzéséhez mellékelte az Index hírportál arról beszámoló cikkét, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: Magyarország megszegi az uniós szankciókat, ha beváltja azt az ígéretét, hogy rubelben fizet az orosz energiáért.

Hétfőig kijárási tilalmat vezettek be Odesszában

A déli kikötővárosban, Odesszában és az odesszai régióban hétvégi kijárási tilalmat rendeltek el, mert az ukrán hadsereg szerint újabb légicsapások fenyegetik a térséget – közölte Facebook-oldalán az Odesszai Regionális Állami Közigazgatás.

A kijárási tilalom szombat este kilenckor lép érvénybe, és hétfő reggel hat óráig tart. A döntést a kramatorszki események és az odesszai rakétacsapások fényében hozták meg.

Orbán Viktor elítéli a bucsai tömegmészárlást, támogatja a nemzetközi vizsgálatot

Orbán Viktor miniszterelnök természetesen elítéli a bucsai tömegmészárlást – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.

Magyarország mindenben támogatja azt a nemzetközi vizsgálatot, melynek célja, hogy felderítse a vérengzés elkövetőit – ismertette a kormányfő álláspontját Havasi Bertalan.
A sajtófőnök emlékeztetett, Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján is világosan fogalmazott, ez egy háború, amit az oroszok indítottak, megtámadták Ukrajnát, és ez egy agresszió.
„Ez az Európai Uniónak a közös álláspontja, és Magyarország ennek az álláspontnak a részese. Az összes atrocitásról pedig azt gondolom, hogy mindegyiket ki kell vizsgálni, (…) akárhogyan is, a civileket mindenképpen meg kell védeni, a civilekkel szembeni bántalmazást a leghatározottabban el kell ítélni, és az ilyen eseteket pedig ki kell vizsgálni. Független és pártatlan vizsgálatot akarunk” – idézte fel Orbán Viktor szavait a sajtófőnök.
Jaroslaw Kaczynski, a vezető lengyel kormánypárt, a Jog is Igazságosság (PiS) elnöke pénteken egy interjúban kritizálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, amiért szerinte nem volt hajlandó elítélni Oroszországot az ukrajnai Bucsában elkövetett gyilkosságok miatt.

Délen és keleten erősödhet az orosz offenzíva

Az orosz légi tevékenység várhatóan fokozódik Ukrajna déli és keleti részén – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb védelmi hírszerzési jelentésében. A moszkvai erők továbbra is támadnak civileket – tették hozzá.

A védelmi minisztérium szerint az orosz hadműveletek a keleti Donbász régióra, valamint a déli Mariupol és Mikolajiv városokra összpontosulnak. Az ukrán ellenállás továbbra is akadályozza Oroszország azon célját, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre a Krím és a Donbász régió között. A donbászi régióban található Luhanszk kormányzója szombat reggel további evakuálásra szólított fel.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 9 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/E0EjD3xPmZ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/hswPju7mdi

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 9, 2022

19 ezer felett az elesett orosz katonák száma

Legalábbis az ukrán források szerint. Az ukrán hadsereg adatai szerint az orosz veszteséglistán 151 harcászati repülő, 136 helikopter és több mint 70 tank szerepel. Az oroszok mindezt nem erősítették meg.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of April 9, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/CyYazrlR68

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 9, 2022

Lőszerraktárat semmisítettek meg Közép-Ukrajnában, állítják az oroszok

Az orosz erők megsemmisítettek egy lőszerraktárat a közép-ukrajnai Mirhorod légibázison – jelentette az orosz Interfax hírügynökség. Az ukrán légierő egy MiG-29-es vadászgépét és egy Mi-8-as helikoptert is megsemmisítettek a Poltava régióban lévő bázis elleni támadásban – közölte Igor Konaszenkov orosz külügyminisztériumi szóvivő.

#Russian forces have destroyed an ammunition depot at the #Myrhorod Air Base in central #Ukraine, Interfax news agency reported on Saturday, quoting the Russian Defence Ministry. https://t.co/ke42PgVN4K

— ANews (@anews) April 9, 2022

60 ezer friss katonát vethet be Oroszország

60 ezer tartalékost mozgósít Oroszország – írta a Kyev Independent amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A forrás szerint egyelőre nem tudni, mennyire lesz sikeres a toborzás.

⚡️ US official says Russia seeks to recruit more than 60,000 reservists.

Russia has started mobilizing reservists but it is unclear how successful that effort will be, the official told Reuters on April 8.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 9, 2022

Kormányhivatal: több mint 500 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 520 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 145 fő töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-vel.

Azt írták, a 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket – tették hozzá.
A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Az ukránok csaknem 80 százaléka hazatérne a háború után

A háború befejezése után az orosz invázió miatt az országot elhagyó menekültek 79 százaléka tervezi, hogy visszatér Ukrajnába – írja az UNN a Razumkov Központ felmérése alapján.

A megkérdezettek 89 százaléka gondolja, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, és csupán egy százaléka vélekedik úgy, hogy a támadó fog majd győzelmet aratni.

Az ukránok nagy része, 78 százaléka pozitívan vélekedik az ukrán vezetés orosz agresszió ellen hozott döntéseiről.

Cseh köztársasági elnök: az oroszok bolondok, hogy megtámadták Ukrajnát

Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke újságíróknak beszélt az Ukrajnának való segítségnyújtásról – számolt be az Inforádió.

Az államfő emlékeztetett: sokakat meglepett Oroszország katonai agressziója, majd őrültnek nevezte az oroszokat azért, mert megtámadták Ukrajnát.

Az önöknek adott korábbi interjúban azt állítottam, hogy az oroszok nem bolondok, hogy megtámadják Ukrajnát. Az, hogy ez valóban megtörtént, bizonyítja, hogy mégis azok – ismerte el tévedését Miloš Zeman, hozzátéve: Csehországnak segítenie kell Ukrajnát.

Az Egyesült Államok Patriot rakétarendszert telepít Szlovákiába

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter közölte, hogy a Patriot rakétarendszert az azt kiszolgáló amerikai katonákkal együtt a következő napokban Szlovákiába küldik.

Mint a Pentagonban hangsúlyozták, a döntés azután született, hogy Pozsony bejelentette S-300-as légvédelmi rakétarendszerének Kijevnek való átadását.

John Kirby, a Pentagon szóvivője megjegyezte, hogy a Patriot rendszer ideiglenes telepítése Szlovákiában az ország légvédelmének támogatását célozza, és ez “a hatalmas erőfeszítés szerves részét képezi”, amelyet a NATO keleti szárnyának megerősítésére, valamint az “elrettentő és védelmi képességek javítására” tesznek – számolt be róla a Voice of America.

ENSZ: ezer tengerész vesztegel hajókon az ukrán vizeken

Az ukrajnai háború miatt mintegy ezer tengerész vesztegel kereskedelmi hajókon az ukrán vizeken, és helyzetük egyre tarthatatlanabb, mert vészesen fogy a tartalékuk élelemből, ivóvízből, üzemanyagból és egyéb alapvető szükségleti cikkekből – figyelmeztettek pénteken este ENSZ-szervezetek.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös közleményben azzal a kéréssel fordult a nemzetközi vöröskereszthez, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezethez és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához (UNHCR), hogy segítsenek utánpótlást eljuttatni a 86 hajóra.

Az orosz hadsereg és a kelet-ukrajnai szakadárok által hevesen ostromlott Mariupolnál horgonyzó hajók legénysége különösen veszélyben van – írták. A tengerészek, illetve a kereskedelmi hajók távozási lehetősége érdekében folyamatban van egy humanitárius tengeri folyosó kialakítása a Fekete- és az Azovi-tengeren, „de ezt nagyban hátráltatják biztonsági kockázatok” – tették hozzá.

ORFK: mintegy tízezren érkeztek pénteken Ukrajnából

Magyarországra pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 5236 ember lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4674-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából indultak – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

Az Ukrajnából érkezők közül a rendőrség 972 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. A végleges okmányok beszerzéséhez nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes hivatalát – tájékoztatott az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy pénteken 613 menekültet fogadtak a fővárosban.
A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.
Hozzátették: a Budapestre vonattal az érkezők között 267 gyermek volt. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 49 ember, köztük 22 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá. Közölték azt is, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Nyugati források szerint új parancsnok vezeti az orosz offenzívát

Egy nyugati tisztviselő megerősítette, hogy Oroszország átszervezte az ukrajnai hadműveletek parancsnokságát, és már az orosz déli katonai körzet parancsnoka, Alekszandr Dvornyikov tábornok vezeti az inváziót.

A BBC cikke szerint az új vezető központi szerepet játszott a szíriai orosz harci műveletekben is.

Az orosz vezetés azt reméli Dvornyikov kinevezésétől, hogy javul az orosz hadsereg szervezettsége. Oroszország eddig nem tudta elérni a háború kirobbantásakor kitűzött fő céljait, így például nem tudták bevenni Kijevet sem. Az elmúlt napokban sok zászlóaljat kivontak az ukrán főváros környékéről, és inkább a Donbaszra koncentrálnak.

Szakértők szerint Putyin május 9-e, azaz a második világháborúban aratott győzelem emléknapja előtt el akar érni valamilyen jelentősebb eredményt, ami például egy kelet-ukrajnai város vagy régió bevétele lehet – írja a Telex.

Újabb tömegsírokat találtak Kijevnél

Újabb tömegsírokat találtak a Kijev közelében lévő Makarivnál az ukrán hatóságok – számolt be az MTI.

Makariv körülbelül 50 kilométerre nyugatra fekszik Kijevtől, a háború előtt körülbelül 15 ezer ember élt itt. A város polgármestere, Vagyim Tokar pénteki televíziós beszédében azt mondta: 132 civil holttestet találtak a tömegsírokban és az utcákon.

Az elmúlt hetek harcai miatt a városban körülbelül csak ezer lakos maradt. A háború miatt a város épületeinek mintegy 40 százaléka megsérült, sok épület pedig javíthatatlan állapotba került.

Több ezerrel nőtt a Harkiv közelébe vezényelt orosz katonák létszáma

A Pentagon tájékoztatása szerint harmincról negyvenre emelkedett a közeli orosz határ túloldalán, Belgorod mellett állomásozó zászlóaljak száma. Az egységek 600–1000 katonából állnak.

A Pentagon egyik illetékese szerint az orosz csapatösszevonás célja a kelet-ukrajnai Donbász térségének elfoglalása, és a jelek szerint Oroszország 60 ezer katona mozgósítására készül.

Késhegyre menő harc lesz. Ez nagyon ronda és véres is lehet – fogalmazott a neve mellőzését kérő védelmi minisztériumi tisztviselő.

Az MTI tájékoztatása szerint John Kirby, a Pentagon szóvivője korábban arról beszélt, hogy a jelentések szerint Moszkva tartalékosok tízezreit mozgósítja annak érdekében, hogy az Ukrajna északi részén elszenvedett veszteségeket követően megerősítse erőit.

Zelenszkij újabb háborús bűncselekménynek nevezte a kramatorszki vasútállomás elleni támadást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos éjjeli tévébeszédében pénteken egy újabb háborús bűncselekménynek nevezte a kramatorszki vasútállomás elleni orosz támadást, aminek az elkövetőit felelősségre fogják vonni. Azt mondta, hogy 38 ember a helyszínen meghalt, további 12-en a kórházba szállítás után vesztették életüket. A halálos áldozatok között van öt gyerek is. Több tucat súlyos sérültet pedig kórházban ápolnak. Azt mondta, hogy a kramatorszki támadás is része kell, hogy legyen a háborús bűncselekmények ügyében indított majdani bírósági eljárásnak.

Zelenszkij azt is kiemelte, hogy a pénteken Kijevben járt EU-s vezetőknek hangsúlyozta, az eddigi szankciók nem elégségesek Oroszországgal szemben. „Növelni kell a nyomást Oroszországon” – mondta. Szerinte teljes körű embargó kell az orosz olajra és gázra, és nemcsak egyes orosz bankokat, hanem az egész orosz bankrendszert teljesen le kell kapcsolni a globális pénzügyi rendszerről.

„Tudjuk, kik késleltetik a döntéseket” – mondta, de hozzátette, szerinte mind ezek a politikusok, mind ezek az országok megváltoztatják az álláspontjukat annak súlya alatt, hogy mit tesz Oroszország az ukránok és az európai szabadság ellen.

Az ukrán elhárítás vezetője szerint Harkiv felé újból megpróbálnak előrenyomulni az orosz erők

Az ukrán elhárítás vezetője, Kirilo Budanov vezérőrnagy szerint az orosz erők Kelet-Ukrajnában átcsoportosítanak, és azt tervezik, hogy a keleti határhoz közeli Harkiv ellen indítanak újabb rohamot. Arról beszélt a CNN-en Christiane Amanpour műsorában, hogy új orosz csapatok érkeznek majd Belgorod felől. Szerinte Harkivon túl a kelet-ukrajnai szakadár területekhez közeli, folyamatosan keményen támadott Mariupolt is megpróbálják majd bevenni, és csak ezek után próbálhatnak meg újból Kijev felé fordulni, aminek a közeléből elvonultak.

Budanov arra kérte Ukrajna szövetségeseit, hogy nyújtsanak „valóban komoly” katonai segítséget. Nehéztüzérségi, légvédelmi eszközökről, valamint vadászgépekről beszélt. Budanov szerint az orosz erők gyenge pontjai megmutatkoztak Ukrajnában, szerinte a kijevi régióban vereséget szenvedtek, és a logisztikával is komoly gondjaik voltak.

A Pentagon szerint a kramatorszki támadás megint mutatja az oroszok brutalitását

A Pentagon szerint az oroszok követték el a kramatorszki vasútállomás elleni, legkevesebb 50 halálos áldozatot követelő támadást, amelyet eddigi információik szerint egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtottak végre, mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Szerinte „ez egy újabb darab az orosz brutalitásból” a háborúban, és mutatja, hogy az orosz erők mennyire meg sem próbálják elkerülni a civil áldozatokat – így a CNN.

Joe Biden amerikai elnök a Twitterén arról írt, hogy az ukrán vasútállomás elleni támadás egy újabb, Oroszország által elkövetett borzasztó atrocitás, olyan civilek elleni csapás, akik próbáltak menekülni és biztonságba jutni.

ISW: ukrán előrenyomulás Herszon környékén

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt legfrissebb jelentése és elemzése az alábbi főbb megállapításokat tartalmazza a háborús helyzetről:

Az elemzőintézet néhány fontosabb megállapítása:

• Az ukrán csapatoknak sikerült előrehaladniuk a Krím közelében fekvő Herszon környéki területeken, egyre közelebb érnek az orosz megszállás alatt lévő városhoz.
• A Harkiv környékéről kivonuló orosz csapatok aknamezőket telepítenek ukrán ellentámadásra számítva.
• A frontról visszavont orosz csapatoknak kifejezetten rossz a morálja.
• A donyecki és luhanszki területeken Oroszország Rubizsne, Popaszna és Marinka városok elfoglalására összpontosítja erőit.

• Az ukrán erők továbbra is kitartanak az orosz támadások ellen Mariupol délnyugati és keleti területein, így a kikötőben és az Azovstal Metallurgy üzemben, tehát a város még nem esett el.
• Az ukrán erők folytatták a napi orosz támadások visszaverését Donyeck és Luhanszk megyében.
• A kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomáson egy orosz Tocska-U rakéta polgári evakuálási pontot ért, legalább 50-en meghaltak és mintegy száz evakuált megsebesült.
• Az orosz erők folytatták a támadásokat Izjumtól délre Szlovjanszk és Barvinkove felé, de nem foglaltak el új területet.

Kovács Zoltán: Magyarország nem küld fegyvert és katonát Ukrajnába, erre kapott felhatalmazást a választásokon

Magyarország nem fog fegyvert és katonákat küldeni Ukrajnába, ez egy olyan mandátum, amelyet a magyar nép adott a kormánynak – hangsúlyozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában.

Christiane Amanpour, a hírtelevízió vezető nemzetközi tudósítója és műsorvezetője arról kérdezte az államtitkárt, hogy mivel magyarázható az unióstól eltérő magyar különvélemény ebben a kérdésben.
Kovács Zoltán cáfolta, hogy ez lenne a magyar hozzáállás. Mint mondta, Magyarország nem külön áll, százszázalékban kiáll a NATO és az Európai Unió döntései mellett. Kifejtette: Magyarország nem akarja, hogy belerángassák ebbe a háborúba.
A műsorvezető állításának alátámasztására arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor kormányfő meggyőző választási győzelme után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik. Mi erre a magyarázat? – kérdezte Amanpour.
Kovács Zoltán válaszában azt mondta: érdemes tisztázni a fogalmakat. Az Európai Unió tagállamai számára nincs közös közbeszerzési eljárás a gáz- és olajvásárlásokra, ezért ezekre vonatkozóan Magyarország az Oroszországgal kötött szerződéseknek tesz eleget. Ezek értelmében viszont az csupán technikai kérdés, hogy a magyarok milyen pénznemben fizetnek.
A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hangoztatta: ez nem jelenti a szankciókra vonatkozó nemzetközi politika megkerülését.
A magyar gazdaság és lakosság 85 százalékban függ az orosz gáztól. Ezt a helyzetet „nem mi alakítottuk ki így, ezt örököltük, minden más megoldás nélkül” – mondta Kovács Zoltán. Hozzátette: jelenleg nincs más megoldás a gáz- és olajbeszerzésekre, annak ellenére sem, hogy Európa más szegleteiből és Ukrajnából is olyan üzenetek érkeznek, hagy fel kell hagyni a jelenlegi gyakorlattal.
Az amerikai műsorvezető arra is rákérdezett, hogy Magyarországon – az európai uniós véleménnyel azonosulva – úgy látják-e, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnával kapcsolatos tervének kudarcot kell vallania?
Kovács Zoltán erre válaszul kifejtette, Magyarország száz százalékban kiáll az EU és a NATO döntései mellett, egyebek között abban is, hogy békét keres. Bármilyen áron, bármiképpen érik el, fegyverszünetnek kell születnie, a lehető leghamarabb – szögezte le.

Johnson: Nagy-Britannia további 100 millió font értékű fegyvert ad Ukrajnának

Nagy-Britannia további 100 millió font (több mint 45 milliárd forint) értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányt küld Ukrajnába – közölte pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson, aki Olaf Scholz német kancellárt fogadta a Downing Streeten, közös sajtóértekezletükön elmondta: a szállítmányban ismét lesz Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszer, amelyből London már korábban is sokat átadott Ukrajnának.
A brit kormányfő ismertetése szerint ezek a rakéták a hangsebesség háromszorosával repülnek.
Nagy-Britannia emellett 800 páncéltörő rakétát is szállít, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközökkel együtt.
Boris Johnson felidézte, hogy a brit kormány által a múlt héten összehívott virtuális adományozó konferencián a résztvevők 1,5 milliárd font értékű fegyverzet – összesen 2,5 millió egységnyi katonai felszerelés – ukrajnai szállítására vállaltak kötelezettséget.
Olaf Scholz a péntek esti Downing Street-i sajtóértekezleten elmondta: a német kormány célként tűzte ki, hogy még az idén befejezze az orosz nyersolaj importját.
A kancellár szerint Németország „aktívan törekszik” arra, hogy teljesen függetlenítse magát az orosz nyersolajtól, „és úgy gondoljuk, hogy ezt még az idén képesek leszünk elérni”.
Scholz hozzátette: a német kormány az orosz földgázimporttal szembeni függés megszüntetésén is dolgozik.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „ez nem annyira könnyű”, mivel először meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát.
Scholz szerint például vezetékrendszert kell kiépíteni Németország északi partjaihoz, és olyan kikötői terminálokat is ki kell alakítani, amelyek alkalmasak a cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajók fogadására, valamint a cseppfolyósított földgáz lefejtésére, visszaalakítására és betáplálására a német vezetékrendszerbe.
A kancellár elmondta: Németország komoly beruházásokat eszközöl a megújuló energiaforrások használatának kiterjesztésére, de még évekig szüksége lesz fosszilis energiahordozók importjára is.
Ebben a helyzetben az a legfontosabb feladat, hogy Oroszországon kívüli szállítóktól is be lehessen szerezni e fosszilis energiaforrásokat – fogalmazott a német kormányfő. Hozzátette, hogy Berlin „nagyon keményen” dolgozik ennek elérése végett.
Boris Johnson a sajtótájékoztatón kijelentette: tudja, hogy ez nem könnyű feladat, és elismeréssel nyugtázza azt a „szeizmikus léptékű” döntést, amelyet a német kormány hozott az orosz szénhidrogén-szállításokkal szembeni függőség leépítéséről.
A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: az az Európa, amelyet alig hat héttel ezelőtt még mindenki ismert, mára megszűnt létezni, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök támadása Ukrajna ellen a kontinens biztonságának alapjai elleni támadás is egyben.
Johnson szerint ugyanakkor látványos kudarcot vallott Putyin azon törekvése, hogy éket verjen az európai országok közé, sőt ennek éppen az ellenkezője történt, az orosz államfőnek ugyanis sikerült teljes egységbe kovácsolnia Európát és az egész transzatlanti szövetségi rendszert az Ukrajna elleni invázióval.

Ukrajnába utazott az osztrák kancellár

Ukrajnába utazott pénteken Karl Nehammer osztrák kancellár, aki szombaton ellátogat Kijevbe és az az ország elleni orosz háború során elkövetett atrocitások jelképévé vált Bucsába is – közölte a bécsi kancellári hivatal.

A fővárostól északnyugatra fekvő Bucsában a múlt hét végén az orosz csapatok kivonulása után civil ruhás holttestek tucatjaira találtak rá.

Moszkva határozottan tagadta, hogy köze lenne a mészárláshoz, szerinte megrendezett provokációról van szó az orosz katonák lejáratása érdekében.

Karl Nehammer a tervek szerint szombaton találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd sajtótájékoztatót tart, utána tárgyal Denisz Smihal kormányfővel.

Joe Biden elítélte a kramatorszki vasútállomás elleni orosz rakétatámadást

Ahogy arról korábban beszámoltunk, pénteken orosz rakéta csapódott Kramatorszk városának egyik vasútállomásához, melynek következtében több mint harmincan életüket vesztették és legalább százan megsebesültek.

Az esetet Joe Biden, amerikai elnök Twitter-oldalán közzétett bejegyzésében ítélte el. “Az ukrán pályaudvar elleni támadás újabb szörnyűséges tett, amelyet Oroszország követett el olyan civilek ellen, akik menekültek és biztonságra vágytak” – fogalmazott Biden.

“Továbbra is segítséget nyújtunk Ukrajna számára és fegyvereket küldünk az ország védelmének érdekében. Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt támogatni fogjuk a támadás kivizsgálására irányuló erőfeszítéseket, miközben dokumentáljuk Oroszország tetteit, és felelősségre fogjuk őket vonni” – tette hozzá az amerikai elnök.

Visszatér Kijevbe az EU diplomáciai képviselete

Hat héttel az ukrajnai háború kitörése után az EU küldöttsége folytatja munkáját Kijevben – jelentette be Josep Borrell uniós külügyminiszter az Európai Bizottság vezetőjének kijevi útján.

Hozzátette: Matti Maasikas ukrajnai EU-nagykövet is az Európai Bizottság küldöttségének vonatán utazik pénteken Kijevbe. Kis csapattal folytatja munkáját az ukrán fővárosban.

Az EU-delegációt a háború kitörésének másnapján teljesen evakuálták, és azóta a dél-lengyelországi Rzeszowban dolgozik – írja a Pravda.

Hetek alatt uniós tagjelölt lehet Ukrajna

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatón nyújtotta át Volodimir Zelenszkijnek, Ukrajna elnökének azt a kérdőívet, amely elősegítheti az ország európai uniós tagjelölti státuszát – számolt be a BBC.

A bizottsági elnöke elmondta: támogatja, hogy az amúgy évekig tartó eljárás akár hetek alatt megtörténjen Ukrajna esetében. Zelenszkij pedig jelezte, hogy egy héten belül kitöltik a kérdőívet.

Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője a sajtótájékoztatón elmondta: több mint hétmillió eurót különítettek el Ukrajna támogatására a háborús bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtéséhez és a Nemzetközi Büntetőbíróságnak történő bemutatásához. Az EU újabb 500 millió eurót különít el Ukrajna számára fegyvervásárlás céljára – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy az EU-küldöttek hamarosan visszatérnek az ukrán fővárosba, és úgy véli, hogy a nagykövetségek is követni fogják a példát.

Zelenszkij fogadta Ursula von der Leyent

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – közölte az ukrán államfő hivatala. A tárgyalások szűk körben folynak, ezt követően az államfő és az EU képviselői nyilatkoznak a sajtónak.

Délután Ursula von der Leyen Bucsába látogatott. Fejet hajtott egy tömegsírnál, ahová az orosz erők által a civil lakosság ellen elkövetett támadás áldozatait temették. A bizottsági elnök ezt írta a látogatás után a Twitteren:

„Fontos volt, hogy Bucsában kezdjem a látogatásomat, mert itt megtört az emberiségünk. Üzenem az ukrán népnek: a gyilkosság felelőseit bíróság elé állítják. A harcotok a mi harcunk. Ma Kijevben vagyok, hogy elmondjam, Európa a ti oldalatokon áll.”

Az oroszok tagadják, hogy ők lőtték rakétával a kramatorszki pályaudvart

Moszkva péntek este ismételten tagadta, hogy köze lett volna a kelet-ukrajnai Kramatorszk pályaudvarára mért rakétacsapáshoz, amelyben ukrán közlés szerint legalább ötvenen haltak meg és kilencvennyolcan sebesültek meg.
A vasútállomásra kilőtt Tocska-U rakéta becsapódási ívének és a farokrész helyzetének az elemzése megerősíti, hogy a rakétát Kramatorszkra délnyugati irányból lőtték ki”, az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt lévő területről – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az orosz felderítés rendelkezésére álló adatok szerint a támadás időpontjában a 19. rakétadandár egyik hadosztálya a Donyeck megyei Dobropillja településen tartózkodott, Kramatroszktól 45 kilométerre délnyugatra. “Az adott körzet egyelőre a Donyec-medencei ukrán csapattestek kezén van” – mondta a szóvivő.

Konasenkov hozzátette, hogy Tocska-U harcászati rakétákat, amelyeknek a lőtávolsága 120 kilométer, a harci rész súlya pedig 482 kilogramm, csak az ukrán fegyveres erők vetnek be.

A Kreml is tagadja, hogy Oroszország lenne felelős a támadásért, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szintén olyan jelentésekre hivatkozott, amelyek szerint a támadásban Tocska-U rakétát vetettek be.

Az ukrán fél az orosz hadsereget okolja a kramatorszki pályaudvar elleni támadás miatt, és azzal vádolja Moszkvát, hogy szándékosan vesz célba civileket. A támadást elítélte mások mellett az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Franciaország is.

Konasenkov vezérőrnagy azt is bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők 54 ukrán katonai objektumot semmisítettek meg. Ezek között volt egy nagy rakéta- és tüzérségi raktár az Odessza megyei Nemirivszke település közelében, valamint az ukrán erők birtokában lévő repüléstechnikai eszközök a Kirovohrad megyei Kanatovo katonai repülőtéren.

A szóvivő közölte továbbá, hogy az orosz légvédelmi erők pénteken lelőttek a levegőben egy Szu-27-es ukrán harci repülőt Novomihajlivka település térségében.

Az Egyesült Államok újabb termékek exportját korlátozza Oroszországba és Fehéroroszországba

Az Ukrajna elleni háború miatt újabb termékek exportját tiltotta meg Oroszországba és Fehéroroszországba helyi idő szerint pénteken az Egyesült Államok – derül ki a washingtoni kereskedelmi minisztérium tájékoztatásából.

A tárca közleménye szerint mostantól csak külön engedéllyel exportálhatóak Oroszországba és Fehéroroszországba különféle műtrágyák, csővezetékeknél használt csapok, csapágyak, egyéb alkatrészek, nyersanyagok és vegyszerek is. A korlátozás de facto tiltás jelent, miután a kormányzat közölte, hogy nem fogja megadni az ehhez szükséges engedélyeket.
Az amerikai kormány szintén megtiltotta, hogy amerikai gyártású, de fehérorosz tulajdonú, üzemeltetésű vagy fehéroroszok által bérelt repülőgépek berepüljenek Fehéroroszországba, válaszul arra, hogy Minszk támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.
Az Egyesült Államok azt követően döntött úgy, hogy tovább növeli az Oroszországra és szövetségesére kivetett szankciók szorítását, hogy Kijev környékén az orosz csapatok visszavonulása után tömegsírok és meggyilkolt civilek holttesteinek százai kerültek elő. Joe Biden amerikai elnök szerint az orosz csapatok súlyos háborús bűncselekményeket követtek el.
Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát, miután elismerte az orosz támogatással létrehozott, kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségét, és azok segítséget kértek Moszkvától. Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor azt mondta, a „különleges katonai művelet” célja Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása”.

Háromszor is riasztották pénteken a magyar Gripeneket

Felrobbantással fenyegettek meg két, Oroszországból Belgrádba tartó repülőt, amelyeket kikísértek a vadászgépek. Harmadszor egy Ausztria felől érkező kisrepülő miatt kellett ugrani.

Bombafenyegetés miatt riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit péntek délután – közölte a Honvédelmi Minisztériumra hivatkozva az MTI pénteken délután először háromnegyed háromkor.

A közlemény szerint egy Szentpétervárról Belgrádba tartó A319-es szerb utasszállító repülőgép jelzett bombafenyegetést a polgári légiirányítás felé. Ezért a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja riasztotta a Magyar Honvédség vadászgépeit, amelyek a felszállást követően a repülőgépet kikísérték a magyar légtérből, majd visszatértek a kecskeméti bázisra.

Egy órával később arról számolt be a távirati iroda, hogy ismét föl kellett szállniuk a magyar vadászgépeknek. A második alkalommal egy Moszkvából Belgrádba tartó – szintén bombafenyegetést jelző – utasszállító repülőgép miatt riasztották a Magyar Honvédség légvédelmi készültséget ellátó vadászgépeit.

A Gripenek azonosították ezt a szerb repülőgépet is, és kikísérték a magyar légtérből.

A géppárnak 17 óra körül azért kellett harmadszor is felszállnia, mert egy Ausztria felől érkező, Piston típusú kisrepülőgép nem létesített rádiókapcsolatot a polgári légiirányítással.

A NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központ riasztását követően a Gripenek felszálltak, és miközben azonosították a repülőgépet, annak vezetőjével a légiirányítás is felvette a rádiókapcsolatot. Este 9-kor az MTI újabb részletet közölt az osztrák repülővel kapcsolatban: berepült a paksi atomerőmű három kilométeres, tiltott légterébe. Ezt Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója mondta.

A vadászrepülők a kisgépet Szegedre kísérték, majd visszatértek a kecskeméti bázisukra.

Legutóbb március 28-án kellett felszállniuk a Gripeneknek, akkor egy Belgrádból Szentpétervárra tartó, szintén robbantással megfenyegetett szerb repülőgép miatt kellett felszállniuk a Gripeneknek. A személyszállító repülőt a lengyel légtér felett fenyegették meg, ezért onnan visszafordították Belgrád felé, végig kellett kísérni a szerb–magyar határig. Megvárták, amíg Belgrádban leszáll a fenyegetett repülő, majd visszatértek a bázisra.

Így álltak a frontok pénteken

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így fél 6 tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium pénteki hadi térképét mutatjuk!

Borítókép: Facebook/Ukrajna Katasztrófavédelme