És akkor a „függetlenobjektív” Mérce lerántja róla a leplet, hogy Márki-Zay az érdemi munkavégzés helyett csak hazudozott a választókerületében…

„Az ellenzék megbukott a makói gumigyár ügyében. Is. Márki-Zay Péter azt állította, hogy felvette és azóta is rendszeresen tartja a kapcsolatot a szakszervezetet vezetőjével. Nem vette fel. Nem is kereste. Csak Lázár János jelentkezett, és néha a Mi Hazánk” – többek között ez derül ki egy a balliberális országos médiában pénteken megjelent dolgozatból. Amiből kiviláglik, hogy az Egységben Magyarországért képviselőjelöltje gyakorlatilag semmiféle érdemi munkát nem végzett a saját választókerületében, például a Continental-ügyben, azaz átverte az itt élőket, így nem véletlen, hogy súlyos vereséget szenvedett Lázár Jánossal szemben április 3-án. Lehoczki Noémi „Idén én is lementem vidékre, Márki-Zay és Lázár körzetébe” című írása véleménycikknek készült, vásárhelyi-makói szempontból tényfeltáróra sikeredett a kormánypártisággal aligha vádolható, „függetlenobjektív” Mérce hírportálon. Érdemes végigolvasnia mindeninek, roppant tanulságos, ajánljuk a Promenad 24 valamennyi olvasójának!

„Mérő László és sok más ellenzéki szavazatszámláló sorban osztja meg történeteit arról, hogy Kolumbusz Kristófot túlszárnyaló kalandra szánták el magukat: lementek vidékre szavazatokat számolni, ahol – most jön a csattanó – fideszesekkel találkoztak. Csáki Judit egészen a belváros vidékéig, a nyolcadik kerületig merészkedett. Inspiráltak történeteik, és eldöntöttem, én is mesélek vidéki felfedező utamról.

Igaz, én nem szavazatszámlálóként voltam vidéken, hanem újságíróként, és nem tudom, hogy fideszesek voltak-e azok, akikkel találkoztam, erről nem kérdeztem őket. Nem lepne meg, ha azok lennének, sőt. Megértő lennék velük.

Lázár János és Márki-Zay Péter körzetében jártam, ahol két nagy város van, Hódmezővásárhely és Makó. Hódmezővásárhelyen fej-fej mellett teljesített a két jelölt múlt vasárnap, Makón a Fidesz nyert. Két riportot is írtam a makói gumigyárról, ahol elég meredek dolgok történtek, a beszélgetés betiltásától a tömeges kirúgásig. Október óta sejtettem, hogy Márki-Zay el fogja veszteni saját körzetét.

Amikor megjelent a Mércén egy páros interjú Komjáthi Imrével és Márki-Zay Péterrel, kétségbeesve hívtam föl Radics Gábort, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnökét, hogy fideszes lett-e az interjútól. Nem lett fideszes. De megértő lettem volna vele, ha azzá lett volna.

Márki-Zay Péter ugyanis – aki egyéni választókerülete miatt is érintett volt az ügyben – azt állította az interjúban, hogy felvette és azóta is rendszeresen tartja vele a kapcsolatot a makói gumigyár ügyében. Nem vette fel. Nem is kereste.

Pedig névjegykártyát is cseréltek. Pedig emlékszem rá, hogy Gábor örült, amikor odaadhatta neki a névjegykártyáját. Azt is mondta egyszer: ‘Igaza van Márki-Zaynak, a baloldali és a jobboldali korrupció is rossz’. Aztán soha többet nem hallott róla. Tudják, ki kereste, hogy segítsen? Lázár János. És néha a Mi Hazánk. No meg én.

Hajdú Roland, a Makói Gumiipari Szakszervezet titkára azt mondta nekem, ‘az ellenzék megbukott a Continental ügyében’, és ‘a baloldal érdektelensége’ számára csalódás volt. Tudtommal ő se lett fideszes, baloldali világnézetű, mint én, de megértő lennék vele, ha azzá lett volna. Minden minimálbérkereső iránt megértéssel viseltetek, akit elijesztett egy olyan miniszterelnökjelölt, aki azt nyilatkozta, hogy minimálbérre nincs is szükség…

Nem tudom, hány gyurcsányista él Makón, valószínűleg ott se sok, de velük is abszolút megértő vagyok. Lassan a Demokratikus Koalíció az egyetlen képződmény az ellenzéki oldalon, ami országos pártnak nevezhető. Makón is van egy emberük, úgy hívják, Mucsi Tamás. Ő volt az egyetlen helybéli ellenzéki, aki szóba állt a szakszervezettel. Igaz, azt mondják róla a helyiek, hogy ‘komolytalan’. De a DK-n kívül még hány ellenzéki párt tudna ma kiállítani 106 embert az ország 106 körzetében, akiknek némi helyismerete is van? Még komolytalan embereik is alig vannak, nemhogy 106.

Valójában éppen ezért volt összefogás. Fogynak az embereik, az erőforrásaik, a szavazóik, még az önálló politikai véleményeik száma is. Egymásra lettek utalva. A hatpárti koalícióból legalább három párt potyautas volt, akiknek az elsőszámú tét a szervezetük létének megőrzése volt. A Jobbik utólag lett potyautassá, egyedül ők is megbuktak volna. A miniszterelnökjelöltet pedig annyira nem hátráltathatták szövetségesei, hogy még a saját egyéni körzetét is elbukja.

Ne legyetek értetlenek. Nem azt mondták…”

Forrás: Merce.hu