A Jobbik saját szövetségeseit is megvezette

A Jobbiknak azt a szerepet szánta a hatpárti ellenzéki összefogás, hogy a billegő körzetekben vidéken hozza a kormányváltáshoz szükséges szavazatokat. Ebből azonban egyetlen körzet sem jött össze. Miután a Jobbik erős emberei az egyéni választókerületekben indultak, a lista előkelő helyeire vattaembereket kellett tenniük – így került be például a parlamentbe a párt informatikai vezetőjének felesége is – állítja a Magyar Hírlap.
„Kidobták a családi ezüstöt, és azt hitték, pléhkanállal nagyot lehet meríteni” – ezt írta a vasárnapi választási vereség kapcsán tegnap közösségi oldalán Varga-Damm Andrea, a Jobbik egykori politikusa, akit 2020 júniusában zártak ki a pártból. Ennek nyomán szűnt meg a veszprémi alapszervezet, közvetlenül előtte pedig a debreceni és hatvani dobta be a törülközőt. Ez már a végső stációja volt annak a leépülési folyamatnak, amely a 2018-as parlamenti választást követően pártszakadásba torkollott, és mára szinte a megsemmisüléshez vezetett el, bármit is hazudozik a Jakab Péter vezette pártelnökség – fogalmazott egy jobbikos forrásunk.
A hatpárti ellenzék kormányváltó terveit szervezeti értelemben arra próbálta építeni, hogy a DK mára a vidéki városokban országos hálózatot épített ki, a Jobbik pedig főleg a falvakban bír erős hátországgal, támogatottsággal. A választókörzetek elosztásánál így főként e két pártra épült a stratégia. A jobbik azonban a huszonkilenc választókerületből egyet sem tudott megnyerni, sőt a legtöbb körzetben nem egyszerűen kikapott, hanem lényegében megsemmisítő vereséget szenvedett.
Egy forrásunk ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik mélyrepülése már akkor egyértelművé vált, amikor 2019 májusában az európai parlamenti választáson csupán a szavazatok hat százalékát tudták begyűjteni, vagyis a 2018-as választáshoz képest tizenöt százalékot zuhantak. A pártvezetés Szabó Gábor pártigazgató révén azt próbálta elhitetni, hogy a Jobbiknak vidéken valóságos hadserege van. A párt, illetve a pártalapítvány a 2,7 milliárd forintos állami támogatásból vidéken még fizetett embereket is tartott, akik a propaganda szerint felszántják majd a vidéket, valójában azonban ekkor már rohamosan csökkent a hadra fogható aktivisták száma is.
Ezenközben a pártvezetés azt is állította, hogy sorra alakulnak meg a Jobbikban korábban megszűnt vidéki alapszervezetek, ami persze csak itt-ott volt igaz. Ám ezt a szövetséges pártok nem tudták csekkolni, miután nekik nem voltak vidéken ténylegesen működő szervezeteik. A hatpárti szövetség a Jobbiktól várta azt, hogy a billegő körzetekben majd kellő számban legyőzhetik a Fideszt.
Egy másik forrásunk úgy jellemezte a helyzetet, hogy miután a Jobbik erős emberei az egyéni választókerületekben indultak, a listán előkelő helyre úgynevezett vattaembereket kellett tenniük, például a párt informatikai vezetőjének feleségét is, aki így az Országgyűlésbe is bekerült.
Bencsik János, a Jobbikból 2020-ban kilépő országgyűlési képviselő, mint a párt egykori budapesti elnöke a Facebookon írt bejegyzésében is erősítette forrásaink beszámolóját, miszerint a Jobbik azért nem tudta elvinni szavazóit április 3-án, mert „nem maradt kit elvinnie”. Az igazi mélyrepülés Jakab Péter 2020. januári elnökké választása után indult be – fogalmazott Bencsik.
Forrás: Magyar Hírlap Online, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd