Márki-Zay Péter alternatív valósága és a tények

Márki-Zay Péter sem leváltani akarta Orbánt, hanem ellenzéki Orbánná válni. S ugyanez volt a terve a Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületben is, ezért hozta meg azt az egyébként teljesen irracionális döntést, hogy elindul egyéniben Lázár János ellen. Nem leváltani akarta Lázár Jánost, hanem „ellenzéki Lázár Jánossá” válni. – írja portálunknak elemzésében Herczeg Sándor.

Mi történt a Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületben?

Először is szögezzük le azt a tényt, hogy április 3. óta a hamarosan összeülő Parlament egyéniben megválasztott kormánypárti képviselői közül Lázár János rendelkezik majd a legerősebb politikai legitimitással, olyannal, mellyel 1990 óta senki. Több okból is. Abszolút többséggel nyert, tehát egyedül több szavazatot kapott, mint az ellene induló összes jelölt együttvéve.

Az összefogott ellenzék – hat párt – közös miniszterelnökjelöltjét és országos listájának vezetőjét verte meg. Olyan ellenfele volt, aki több mint 4 éve a választókerület központját adó város polgármestere, ahol Lázár az eddigi adatok szerint szintén nyert. Győzelmi aránya megkérdőjelezhetetlen, hiszen százalékos viszonylatban több szavazó bizalmát szerezte meg, mint 2018-ban.

Ez a négy állítás együttesen egyetlen egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőre sem áll fent Lázár Jánoson kívül 1990 óta. Ha hozzátesszük, hogy mandátumát hatodik alkalommal nyerte el, s emellett három ízben polgármester is volt, akkor ez már a 9. közvetlen választással elért pozíciója, s ezzel még a parlamenti patkóban sem dicsekedhet más. A politikai életben ugyanis a legitimáció erkölcsi és jogi értelemben a legerősebb fegyver, ami tekintélyt parancsol.

A választási eredmények ismeretében az is egyértelmű, hogy a Fidesz-KDNP minden eddigi, rendszerváltás utáni kormánynál nagyobb győzelmet aratott, hiszen 53,29 százalékot ért el, szemben a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd alkotta ellenzéki szövetség 34,89 százalékával. 2018-hoz képest az ellenzéki pártok a listás szavazatok alapján több mint 850 ezer embert vesztettek.

Ezt a listát pedig Márki-Zay Péter vezette, ő volt a „kapitány”, ahogyan azt sokan mondták róla. Tavaly októbertől olyan médiaháttere és szereplési lehetőségei voltak, (országosan és helyben egyaránt) melyek egyedülállónak számítottak 2010 óta a televíziós interjúktól a social media felületekig. Márki-Zay Péter azt állította, hogy ő Orbán Viktor egyetlen esélyes kihívója, mert csak és kizárólag ő az, aki képes megszólítani a „csalódott fideszeseket és jobboldaliakat”.

Még a saját városában sem volt képes erre: Hódmezővásárhelyen április 3-án megdőlt az a mítosz, miszerint Márki-Zay Péter mögött sokkal többen állnak, mint a kormánypártok táborában. A 2018-as és 2019-es önkormányzati választáson több mint 57 százalékot ért el a városban. Ez a szám most nem éri el az 50-et sem, az életvitelszerűen Hódmezővásárhelyen élők Lázár Jánosra szavaztak nagyobb arányban a voksok 99,08 százalékának összesítése alapján.

Egyetlen, de nagyon fontos adatsort érdemes kiragadni ezzel kapcsolatban, ez pedig Újváros városrész helyzete, ahol Márki-Zay mindkét polgármesteri indulása győzelmet hozott számára: 2018-ban a voksok 57,14, 2019-ben 55,91 százalékát kapta itt. Ez 2022. április 3-ra 40,54 százalékra esett vissza, holott a részvétel jóval magasabb volt, de ennek ellenére a korábbi 919 és 931 szavazat helyett csak 760-at gyűjtött be, míg Lázár János 961-et. Ez az adatsor önmagáért beszél, és nagyjából megmagyarázza Márki-Zay hódmezővásárhelyi rossz szereplését is.

A választás egyik lényeges tanulsága, hogy 2022. április 3-án kiderült, nincsenek csalódott fideszesek és jobboldaliak. A Fidesz-KDNP listán még a 2018-as eredményénél is több mint 4 százalékkal többet ért el, tehát az ellenzéki összefogás modellje működésképtelennek bizonyult.

Ez nem csupán országos szinten, hanem a Csongrád-Csanád megyei 4. választókerület második legnagyobb városára, Makóra is igaz: Márki-Zay Péter 4.386 voksot kapott (38,67%) Lázár János pedig 6.958-at (61,34%). Nem kérdés, hogy ez nem sima, hanem megsemmisítő vereség Márki-Zay számára. Nem beszélve arról, hogy Jakab Péter, a Jobbik és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke már a választás éjszakáján – és azóta is – egyértelműen Márki-Zay Pétert tette felelőssé a Fidesz-KDNP-nek 2/3-ot hozó, de számukra csúfos vereséget jelentő kudarcért. Mindezt másnap Kanász-Nagy Máté LMP-társelnök is megtette, így a hatból három párt tulajdonképpen már megküldte a selyemzsinórt korábbi miniszterelnök-jelöltjüknek a nagy nyilvánosság előtt.

Mindezzel együtt Márki-Zay Péter jól láthatóan alternatív valóságban él, továbbra is úgy hiszi, ő az ellenzék szellemi vezetője, illetőleg csaknem Isten által felkent, krisztusi sugallatra szerepet vállalt atyja. Hétfői televíziós szerepléseiben – Gulyás Márton Partizán műsorában, illetve az ATV, Rónai Egon vezette Egyenes beszédében – leginkább a propagandát, Gyurcsányt, valamint a Jobbik elvesztett szavazóit okolta a történelmi mértékű bukásért, de önmagát szinte a legkevésbé sem. Ez arra vall, hogy egyrészt nem tért magához, másrészt csaknem döntésképtelenné vált, mit tegyen: elfoglalja listás mandátumát, vagy maradjon hódmezővásárhelyi polgármester.

Egyik út sem hozhat dicsőséget neki. Országgyűlési képviselőként is bukott miniszterelnök-jelölt marad egy 8 fős frakcióban, – az előválasztáson a Párbeszéd képviselőcsoportját jelölte meg  – kétharmados Fidesz-KDNP többséggel szemben, melynek előidézőjének hatból három párt őt tartja. Polgármesterként azzal kell számolnia, hogy korábbi támogatottságának jó része április 3-án elillant, s hiába „tette fel rá az életét”, vereséget szenvedett még nem csupán miniszterelnök-jelöltként, hanem saját pátriájában is.

Márki-Zay Péternek sok-sok kérdést kell feltennie önmagának, feltéve, ha ki tud lépni az önmaga által kreált mátrixból, ami ilyen erős küldetéstudattal nem lesz könnyű. Első jelmondata még 2018-ban az volt, hogy a víz az úr, de kapitányként mégis helyrehozhatatlan léket kapott az a hajó, amit ő futtatott zátonyra. Az, hogy elsüllyed(t), nem kérdés. A kérdés csak az, hogy a Budapesten található Országházban vagy a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban történik-e meg.

Márki-Zay Péter várható politikai elsüllyedése rávilágít még valamire, ami már összellenzéki téveszme. Mindenki és minden párt, aki és amely Orbán Viktor ellen fellépett, az nem önmagát határozta meg, nem önmagát építette, hanem a viszonyát Orbán Viktorral szemben. Képtelenek voltak elvonatkoztatni a 2010 óta regnáló miniszterelnök személyétől, képtelenek voltak elképzelni azt, hogy másként is lehet országot irányítani, mint ahogyan azt Orbán Viktor teszi és tette. Ennek okán mindannyian – s Márki-Zay Péter sem kivétel – hozzá és eszköztárához mérték magukat, s ebbe buktak bele.

Más szavakkal élve: Márki-Zay Péter sem leváltani akarta Orbánt, hanem ellenzéki Orbánná válni. S ugyanez volt a terve a Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületben is, ezért hozta meg azt az egyébként teljesen irracionális döntést, hogy elindul egyéniben Lázár János ellen. Nem leváltani akarta Lázár Jánost, hanem „ellenzéki Lázár Jánossá” válni. Ehhez azonban kevés volt, mint ahogyan maga az ellenzék is Orbán kontextusában. A nép másként döntött, márpedig a hatalom a népé.

A szerző Herczeg Sándor, politológus