Lázár János: kevés hiányzó is elég ahhoz, hogy sokat veszítsünk

Fidesz győzelmet jósoló közvéleménykutatásokkal, illegális adatgyűjtésből származó üzenetekkel és minden idők leggátlástalanabb lejárató kampányával próbálja a baloldal elbizonytalanítani és távol tartani a jobboldali szavazókat – mondta el a Makó Híradónak Lázár János. A képviselő szerint fontos, hogy mindenki értse, aki most nem megy el a jobboldalra szavazni, az akarva-akaratlan is a baloldalra szavaz.

– Minden elemző egyetért abban, hogy az orosz-ukrán háború felülírta a kampányterveket. A háborúhoz való viszony a választások legfontosabb témája lett, amihez hozzájárult Zelenszkij elnök érzelmes beszéde is, amit Magyarországhoz és annak miniszterelnökéhez intézett. Az ellenzék igyekszik a maga hasznára fordítani mindezt, a kormányoldalról viszont – esetenként erőteljes – kritikával illették a beszédet, és a magyar választásokba való beavatkozásként értékelték. Önnek mi az álláspontja mindezzel kapcsolatban?

– Óvakodnék attól, hogy a kampány szemüvegén keresztül szemléljük a háborúval kapcsolatos kérdéseket. Ha ugyanis nem így teszünk, könnyen beláthatjuk, hogy Orbán Viktor valójában ugyanazt csinálja, mint Zelenszkij elnök. A saját országa, a saját nemzete érdekeit védi. Helyesen, teszem hozzá, hiszen mindkettejüknek ez a legszentebb kötelessége. Érzelmi szempontból most csak támogatni és együttérezni lehet Ukrajna elnökével, ezért az én ízlésembe nem fér bele, hogy kritizáljam, pláne negatív jelzőkkel illessem. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy nekünk nem is vele van vitánk, hanem a magyar ellenzékkel. A mi álláspontunk szerint egy a háborúba sodródó vagy a szankciók miatt elszegényedő Magyarország nem képes azt a segítséget nyújtani az ukránoknak sem, amit ma. Ezért különösképpen még a menekülteknek is arra van szüksége, hogy Magyarország menedék maradjon, ne pedig frontvonallá váljon. Ezért aztán a mi álláspontunk szilárd és világos: humanitárius segítség és szankciók igen, katonák és fegyverek nem.

– Az országos választást nagy valószínűséggel ez a kérdés fogja eldönteni. Hogy látja, a választókerületi vetélkedés szintjén mi lehet a döntő?

– Remélhetőleg a minőség és nem a mennyiség, Csongrád-Csanád 4-es számú választókerületében ugyanis olyan hatalmas kampánygépezettel állunk szemben, amilyen még egy miniszterelnök-jelölti kampánytól is szokatlan. Külföldi pénz, budapesti média, kívülről hozott emberek. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének láthatóan semmi sem drága – a szó szoros és átvitt értelmében sem. Aki itt él, tudja, miről beszélek: rengeteg plakát, obszcén matricák, feliratozott, hangosbeszélős kisbuszok, Budapestről bérelt aktivisták, külföldi finanszírozású féllegális vagy teljesen illegális adathalász művelet, minden törvényi határt átlépő kampányköltések, és sorolhatnám még. Beszédes, hogy Márki úr egy hét alatt ötször annyit költött facebook-hirdetésre, mint amennyit egy képviselőjelölt összesen, az egész kampány alatt törvényesen költhet. Joggal kérdezik az emberek, honnan a sok pénz, ki áll a Márki-Zay kampánya mögött?  Az az ember, aki reggeltől estig azt harsogja, átláthatóság és elszámoltatás kell, vajon el fog számolni a titkos támogatásokkal? A kampány azonban nemcsak anyagilag szállt el, hanem alaposan el is durvult. Tudni lehetett előre, hogy felpörgetik majd a lázározást, bár bevallom, a kampány gátlástalansága még engem is meglepett, pedig az elmúlt 20 évben már láttam egy-két cifra dolgot.

De azért vagyok profi politikus, hogy álljam az ütéseket. Az ellenem folyó lejárató kampánynak nem is én vagyok a valódi célszemélye, hanem az engem támogató választópolgárok. Az ő elbizonytalanításuk vagy legalább az otthon tartásuk ennek a fekete kampánynak a valódi célja. Ezért arra kérek mindenkit, hogy ne hagyja magát manipulálni se ezzel, se a jobboldalnak kedvező közvéleménykutatási adatokkal. Most kevés hiányzó is elég ahhoz, hogy sokat veszítsünk. Fontos, hogy mindenki értse, aki most nem megy el a jobboldalra szavazni, az akarva-akaratlan is a baloldalra szavaz. Ne hagyjuk tehát magunkat. Menjünk el mindannyian és segítsünk egymásnak azzal, hogy a barátainknak, ismerőseinknek, rokonainknak is elmondjuk, miért fontos ez a választás.

– A héten az egyik makói fórumán volt egy meglepetésvendég, méghozzá Orbán Viktor miniszterelnök, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy ezen a választáson fölértékelődött Makó, a makói választók szerepe nemcsak a választókerületi, hanem furcsamód még az országos eredmények szempontjából is. Mire utalt ezzel?

– Az elmúlt bő egy évtizedben olyan változásokat és kihívásokat kellett megtapasztalnunk, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Ez nemcsak a világot évekre megbénító pandémiára vagy az Ukrajnában zajló háborúra igaz, hanem a magyar közéletre is. Ezzel kapcsolatban mondta azt Orbán Viktor, hogy ha néhány évvel ezelőtt valaki azt jósolja neki, Gyurcsányék egyszer még újra hatalomra törnek, és ehhez egy olyan jelöltet rántanak majd elő a kalapjukból, aki Hódmezővásárhelyről, ebből a hagyományosan konzervatív, jobboldali világból érkezik, ő bizony azt gondolta volna, hogy az illetőnek elment az esze… Most pedig mégis ez történik. Ez azonban a miniszterelnök szerint csak fölértékeli a választókerület és különösen a makóiak szerepét a választáson. Az elmúlt harminc évben ugyanis az volt a tapasztalat, hogy ha egy miniszterelnök-jelölt nem tudott nyerni egyéniben, akkor a listája sem volt képes győzni országosan. Ha tehát Márki-Zay győz Csongrád-Csanádban, akkor Gyurcsányék is győzhetnek a listás szavazáson. Ha viszont meg tudjuk állítani őket már itt, a választókerületben, akkor országosan is alulmaradnak. A választókerület két legnagyobb települése természetesen Vásárhely és Makó. De míg az előző a baloldal megszállása alatt van, három éve kampányhátországként működik, ahol minden erőforrás és adóforint az ellenzék szolgálatába van állítva, addig Makó még szabad város, amely képes lehet megállítani ezt az újracsomagolt gyurcsányizmust. Ehhez a település egyszerre van elég közel és megfelelően távol Márki-Zay főhadiszállásától. Elég közel ahhoz, hogy az itt élők már maguk is lássák, milyen károkat okoz kicsiben az a politika, amit most az egész országra ki akarnak terjeszteni, de elég távol ahhoz, hogy a makóiak függetleníthessék magukat attól a gyűlöletkampánytól, ami Vásárhely levegőjét évek óta mérgezi. Most Makó a végvár, amelyik megvédheti az egész országot.

– Akkor most közelítsünk rá egy kicsit erre a végvárra, beszéljünk a választás helyi tétjéről: nem arról, amit a makóiak tehetnek az országért, hanem amit az országos politika tehet Makóért. Az integráltan működő vásárhelyi-makói kórház fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt években többször volt miről beszámolnunk, a szülészet sorsa azonban sokáig volt kérdéses. Nemrégiben azonban Ön is egyértelműen kiállt a szülészet újraindítása mellett. Ezt követően a kihívója, Márki-Zay Péter is felvette ezt a témát a választási ígéretei közé. Mi most a helyzet, mit tud elmondani az olvasóinknak a kórház, azon belül a szülészet jövőjével kapcsolatban?

Nézze, ritkán olyan fekete-fehér a kép, mint ezen a választáson. Nemcsak abban a tekintetben, hogy a béke vagy a háború, az árstopok vagy a megszorítások politikája között kell választanunk, hanem abban is, hogy a kórházfejlesztések vagy a kórházbezárások világát akarjuk-e újra vidéken. Arra ugyanis, hogy a baloldal ezúttal is „racionalizálásra”, vagyis a vidéki intézmények leépítésére készül, nemcsak a múlt, a 2010 előtti világ szolgáltat bizonyítékot, amikor nekünk is élőlánccal kellett megvédenünk a kórházunkat. Hozzáteszem, önmagában is figyelmeztető jel, hogy a baloldalon ma is az a politikus fújja a passzátszelet, aki kormányon vizitdíjat és a receptfelírási díjat vezetett be, illetve lakatot tett a vidéki kórházakra. De, mondom, nemcsak a 2010 előtti tények szolgálnak erre bizonyítékként, hanem a Gyurcsány-lista miniszterelnök-jelöltjének legfrissebb nyilatkozatai is a fizetős egészségügyről vagy épp az emberek mobilitására, más szóval a páciensek utaztatására épülő egészségügyi „reformról”.

Ezzel szemben a jobboldal a helyi egészségügy fejlesztésének a programját képviseli immár 12 éve. Ennek a politikának, a vásárhelyi és a makói kórház szempontjából három fázisa volt. Először megmentettük az intézményt a bezárástól, aztán az integráció révén megerősítettük, biztos szakmai, pénzügyi lábakra helyeztük, most pedig tovább fejlesztjük, új gyermekgyógyászati szárnnyal bővítjük és igen, a helyi szülészet megmentésével, újraindításával is tovább erősítjük. Álszent, és más galádságokra is képes az a politikus, aki a harmadik lépést úgy követeli, hogy az első kettőért nemhogy nem tett, de egyenesen keresztbe tett neki. Márpedig Márki-Zay Péterék esetében éppen ezt láttuk. Előbb a jelölt úr politikai szövetségesei akarták megszüntetni a kórházat, aztán polgármesterként ő maga kezdte el – elnézést a kifejezésért – szívatni, adminisztratív és pénzügyi terhekkel ellehetetleníteni az intézményt. Eddig nem sikerült neki, és ha a választók április 3-án újbóli fölhatalmazást adnak a jobboldalnak, akkor már nem is fog. Nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy most minden egyes szavazat, amit a jobboldal kap, egyúttal egy-egy szavazat a makói kórház mellett is.

– A város jövőjét meghatározó másik fejlesztés a Hagymatikum ügye. Ennek a beruházásnak a befejezését befolyásolhatja a választás kimenetele?

Közvetve igen. A Hagymatikummal kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog ugyanis az, hogy ez a fejlesztés nem önmagában áll. És ezzel nem pusztán a mellette épülő szállodára utalok, és még csak nem is arra a beszállítói láncra és szolgáltatói ökoszisztémára, ami majd a fürdőberuházáshoz mint a térségi turizmus új motorjához kapcsolódik. Bár ez is nagyon fontos, hiszen éppen ennek révén valósul meg az, hogy közvetve vagy közvetlenül minden itt élő polgár és itt működő vállalkozás haszonélvezője, nyertese lesz a fejlesztésnek. Mégis, van ennél egy szélesebb kontextus vagy összefüggés is, amihez a Hagymatikum-beruházás kapcsolódik, és ezt bizony befolyásolhatja az, hogy milyen döntést hoznak a választópolgárok vasárnap. Ez pedig nem más, mint a vidékfejlesztési program, amit a nemzeti oldal kidolgozott és amihez forrásokat is kiharcolt. Meglátásom szerint ez a vidékfejlesztési terv a választás egyik legnagyobb tétje a Dél-Alföldön élők számára. Ha ugyanis a jobboldal újra bizalmat kap a választópolgároktól, akkor ez a program biztosan megvalósul, ha azonban a baloldal kerül hatalomra, jó eséllyel meghiúsul majd, hiszen az ellenzék – ezt Karácsony főpolgármester úr igénybejelentései jól mutatják – a vidéktől ismét a főváros felé terelné el a fejlesztési forrásokat, továbbra is a „Budapestország” érdekében költené el a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat. Nagy tehát a tét, hiszen történelmi léptékű programot dolgoztunk ki és történelmi mértékű forrást sikerült biztosítanunk rá.

– Milyen nagyságrendű programról van szó?

Az uniós források és a – soha nem látott mértékben megemelt – nemzeti kiegészítés mellett a magántőke befektetéseivel összességében mintegy 9000 milliárd forint áll rendelkezésre ennek az agrárfókuszú vidékfejlesztési programnak a megvalósítására. Az egyik legszebb része volt a pályámnak, hogy e program megalkotásában, a források kiharcolásában részem lehetett.

– Mi a program a lényege?

A program voltaképpen három fölismerésen alapul. Az egyik az, hogy Magyarországnak, amely a szuverenitása visszaszerzéséért, megerősítéséért küzd, függetlennek, önállónak kell lennie az élelmiszeripara terén is. Ennek szükségességéről előbb a pandémia, utóbb pedig a háború, illetve annak a világ élelmiszeriparára gyakorolt negatív hatása mindenkit meggyőzhetett. A másik fölismerés az, hogy a vidék a nemzetgazdaság növekedési tartaléka. Ha a magyar gazdaság a szó minden értelmében több területen fejlődik, tehát a fővároson és néhány nagyvároson kívül a vidéken is, illetve az autóiparon és a hadiiparon kívül a mezőgazdaság és az élelmiszeripar terén is, akkor nagyobb növekedésre lesz képes. A harmadik fölismerés pedig az, hogy a vidéki – a falusi, kisvárosi – élet érték. Méghozzá nemcsak nemzeti, hanem európai érték, amelynek megőrzéséért az államnak tennie kell. Ennek a fölismerésnek az érvényességét a klímaválság, a pandémia és a háborús fenyegetettség egyaránt megerősítette. A jobboldal által Magyarországnak kínált vidékfejlesztési terv mindhárom fölismerésre épít. Törekszik arra, hogy kihasználja Magyarország legfontosabb előnyeit, a termőföld kincset, az édesvíz-készletet és az agrárhagyományainkat. Ennek érdekében ruházunk be a nemzeti feldolgozóiparba, hogy ez a 10 milliós ország végre ne importra szoruljon a jó minőségű alapvető élelmiszerekből, hanem akár 20 millió embert is képes legyen ellátni. Végül, de nem utolsó sorban a vidékfejlesztés program keretében olyan jóléti vagy civilizációs fejlesztéseket hajtunk végre, amelyek révén jobb lesz vidéken élni. Ennek érdekében mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek a modern, európai élethez kellenek és amelyek hiánya miatt ma a fiatalok gyakran elhagyják a szülőföldjüket, minden magyarhoz legföljebb 30 percnyi közelségbe visszük – legyen szó munkahelyről, egészségügyről, oktatásról vagy kikapcsolódási, pihenési lehetőségről. Fontos látni, hogy a Hagymatikum-beruházás ebbe a vidékfejlesztési filozófiába illeszkedik. Munkahelyet teremt, gyarapodást hoz, életszínvonalat emel. Más szóval növeli Makó vonzerejét nemcsak a vendégek, hanem az itt élő fiatalok szemében is.

A térség országgyűlési képviselőjével két makói lakossági fóruma között beszélgettünk.