Az orosz-ukrán háború 38. napja – FRISSÜL

Immár harmincnyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Az orosz haderő tüzet nyitott egy ipari létesítményre

Az orosz haderő rakétacsapást mért a Hmelnickij megyei Sepetyivka közelében lévő ipari létesítményre, írta meg a Kyiv Independent.

Szerhij Hamalij kormányzó szerint 15 ember tartózkodott a helyszínen a támadás során, de senki sem sérült meg.

Törökországban lehet a Putyin-Zelenszkij találkozó

Az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja, David Arakhamia az Interfax-Ukraine beszámolója szerint szombaton, az ukrán köztévében beszélt erről. Mint mondta, nagyon valószínű, hogy Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij is Törökországban fognak találkozni egymással.

Azt is hozzátette, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken az orosz és az ukrán felet is felhívta, és erősen utalt arra, hogy a maga részéről kész megszervezni egy találkozót a közeljövőben. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor és hol kerülhetne sor erre, de Arakhamia szerint Isztambul vagy Ankara jöhetnek szóba.

Aaz ukrán erők visszafoglalták a teljes kijevi régiót

Hanna Maljar ukraán védemi miniszterhelyettes szombat este Facebook-oldalán azt írta, hogy Irpiny, Bucsa, Hosztomel és a teljes régió felszabadult. Ez azután történt, hogy ukrán tisztviselők közölték, visszafoglalták a Kijevtől 12 mérföldre keletre fekvő Brovari városát. Brovari polgármestere egy televíziós beszédben azt mondta: Az orosz megszállók mostanra gyakorlatilag az egész Brovari körzetet elhagyták. Az ukrán erők most a megmaradt orosz katonákat, valamint haditechnikai eszközöket és valószínűleg aknákat takarítanak el.

Zelenszkij: csak a győzelem elfogadható Ukrajna számára

Az orosz-ukrán háború várható végkimeneteléről, Vlagyimir Putyin céljairól, Ukrajna NATO-tagságáról és egy új, az Egyesült Államok vezetésével kidolgozandó védelmi garanciarendszerről is beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abban az interjúban, amelyet péntek este adott az amerikai Fox News-nak.

A Fox Special Report című műsorának vezetője arról kérdezte az ukrán elnököt, hogy véleménye szerint hogyan fog véget érni a háború. „Az igazságnak kell győznie, ami Ukrajna és az ukrán nép győzelmét jelenti” – válaszolta Zelenszkij.

Hozzátette: a kérdés az, hogyan ér véget a háború. „Ez egy nehéz és fájdalmas kérdés. A győzelmen kívül az ukrán nép nem fog elfogadni semmilyen más eredményt” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oroszok célja a konfliktussal, Zelenszkij azt mondta: Putyin mindent akar, amit a Nyugat hajlandó megadni neki, és „minél többet adnak neki, annál nagyobb lesz az étvágya”.

Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin nem áll meg Ukrajnánál, tovább folytatni fogja a háborút Európában, és meg fogja kapni, amit akar, „ha most nem állítják meg”.

Dnyipropetrovszk régióban vasutat talált el egy orosz rakéta

Dnyipropetrovszk régiójának regionális katonai vezetője arról számolt be, hogy az orosz támadások miatt szüneteltetniük kell a vasúti közlekedést. Valentyin Reznicsenko arról beszélt, hogy egy rakéta találta el a vasutat Pavlohrad körzetében, tűz is ütött ki.

A vezető szerint a vágányok súlyosan megsérültek, a vonatkocsik egy része felrobbant. A tűzoltás folyamatosan tart. Reznicsenko előzetes információi szerint senki nem halt meg, egy ember megsérült a támadásban.

Csecsen katonák rohamoznak meg egy üzemet Mariupolban

Csecsen katonák elkezdtek megrohamozni egy üzemet Mariupolban – közölte Ramzan Kadirov csecsenföldi vezető.

Ez az az üzem, amelyet az ukrán erők a „legfőbb ellenállási központnak” neveztek a városban – adta hírül a Meduza.

Stratégiát válthat az orosz hadsereg

Oroszország célja Herszon és Luhanszk megyék teljes elfoglalása – írja a Kyiv Independent. Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint Oroszország azt tervezi, hogy bekeríti az ukrán hadsereget az ország keleti részén.

A vezérkar úgy gondolja, hogy az ukrán csapatok fellépésének megakadályozása érdekében az orosz erők külön vonalat tartanak majd fenn Kijev és Csernyihiv térségében, míg a határ menti területeken az orosz légvédelmi rendszert építik ki – írja a Meduza.io alapján az Origo.

⚡️General Staff: Russia aims to occupy all of Kherson, Donetsk, and Luhansk oblasts.

According to Ukraine’s General Staff, Russia plans to encircle Ukraine’s military in the east of the country.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 2, 2022

Oroszország önkénteseket hív: újabb 100 ezer embert készülnek küldeni Ukrajnába

Az Unian szerint Agil Rustamzade, azerbajdzsáni katonai szakértő nyilatkozta legutóbb, hogy az orosz megszállók embereket „gyűjtenek”, hogy a következő két héten belül Ukrajnába küldjék őket harcolni.

Az orosz haderő 200 ezerrel indult, amit közben legalább 100 ezer tartalék katonával egészítettek ki. A veszteségük körülbelül 80 ezer ember – mondta Agil Rustamzade, hozzátéve, hogy számításai magukban foglalják a foglyul ejtett, elesett és megsebesült katonákat.

A szakember arra is emlékeztetett, hogy Oroszország önkénteseket kezdett el hívni: Az önkéntesek általában nagykorúak, katonai gyakorlattal, és három-négy hétre van szükség ahhoz, hogy kiképezzék őket.

Hozzátette, hogy az oroszok könnyedén küldhetnek két héten belül akár 100 ezer fős tartalékot is Ukrajnába.

Felvonták az ukrán zászlót Csernobilban

Az atomerőmű a CNN-nel közölte, hogy felvonták az ukrán zászlót Csernobilban azután, hogy az orosz erők elhagyták azt. „Ma, április 2-án 11 órakor felvonták az ukrán zászlót a csernobili atomerőmű felett, és elénekelték a himnuszt”, állt az Energoatom közleményében.

Ukrajna újabb várost foglalt vissza

Újra megnyílnak az üzletek Brovariban, miután ukrán tisztviselők azt mondták, hogy sikeresen visszafoglalták a várost az orosz haderőktől. Brovari 12 mérföldre található a fővárostól, Kijevtől.

Brovari polgármestere közölte, az orosz megszállók mára gyakorlatilag egész Brovarit elhagyták. A még itt maradt orosz katonákat az ukrajnai haderő most távolítja el.

Az ukrán hatóságok azt is közölték, hogy visszavették a Kijevet körülvevő területeket, köztük Bucsát, Makarivet és Borodjankát, írta meg a Sky News.

Több tucat település maradt gáz nélkül a luhanszki régióban

Megrongálta a gázvezetéket egy orosz lövedék Szeverodonyeck közelében, a város és a szomszédos települések gáz nélkül maradtak – közölte Szerhij Hajdaj, a luhanszki regionális katonai közigazgatás vezetője.

Egy 500 milliméter átmérőjű gázvezetéket rongált meg egy orosz lövedék. A baleset helyszíne az aktív harci övezetben található, így a szerelők nem tudnak odajutni. A találat után rövid ideig égett a gáz, de a szelepeket időben elzártuk – fogalmazott Szerhij Hajdaj, hozzátéve, összesen 36 település érintett, így mintegy 600 ezren maradtak gáz nélkül – számolt be az Unian.

Kijevbe látogathat Ferenc pápa

Ferenc pápa fontolgatja, hogy Kijevbe látogasson – írja Sky News. A katolikus egyházfő Rómából Máltára tartó repülőgépén szombaton azt válaszolta az ukrajnai látogatás lehetőségét felvető újságírói kérdésre, hogy „szó van róla”.

Bár nevet nem említett, kétnapos máltai látogatásán Ferenc pápa a háború kezdete óta először utalhatott Vlagyimir Putyinra, mint a jelenlegi nemzetközi feszültség fokozódásáért felelős befolyásos vezetőre. „Egy potentát, aki sajnálatos módon ragaszkodik a nacionalista érdekek idejétmúlt megfontolásaihoz, újra konflikust provokál és szít” – mondta.

A pápa korábban „kegyetlennek és értelmetlennek” nevezte a több mint egy hónapja tartó háborút, amely szerinte „vereséget jelent mindenki, mindannyiunk számára”.

Friss térképen az orosz invázió

Mint olvasóink megszokhatták, délután mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális térképét az ukrajnai hadi helyzetről. Így állnak a frontok szombaton!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 02 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/QVqDgVX2dt

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/GHhcAliQtR

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 2, 2022

Kulcsfontosságú ukrán olajfinomítóra mérhettek légicsapást az oroszok

Az orosz erők egy az ukrán hadsereg ellátásában kulcsfontosságú olajfinomítót bombázott le szombat reggel, ukrán célpontok elleni sorozatos csapások során – írja a CNN az orosz védelmi minisztérium állítására hivatkozva.

Igor Konaszenkov bejelentése szerint a közép-ukrajnai Kremencsuk városában található finomítót „nagy pontosságú, nagy hatótávolságú légi és tengeri fegyverekkel támadták” . Konaszenkov azt állítja, hogy az orosz hadsereg megsemmisítette azokat a benzint és dízelüzemanyagot tároló raktárakat, amelyek az ország keleti és középső régióiban lévő ukrán csapatokat látták el.

Oroszország a Kremencsuktól keletre fekvő városok Poltavában és Dnyipróban is csapást mért katonai repülőterekre, nagy pontosságú légi alapú rakétákkal – mondta a szóvivő.

Podoljak: az orosz erők gyorsan visszavonulnak Kijev és Csernyihiv térségéből

Az orosz erők gyorsan vonulnak vissza az észak-ukrajnai Kijev és Csernyihiv térségéből, és az a céljuk, hogy „megvessék lábukat keleten és délen” – közölte szombaton Mihajlo Podoljak az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.

„A kijevi és csernyihivi területekről történő gyors orosz kivonulás után (…) teljesen világos, hogy Oroszország egy másik kiemelt taktikát választott: keletre és délre vonul vissza, megtartva az ellenőrzést a megszállt területek nagy része felett, és ott erős állást épít ki” – írta a Telegram közösségi portálon a tanácsadó.

Budapesti kormányhivatal: több mint 400 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A fővárosi BOK csarnokban megnyitott humanitárius tranzitponton pénteken 438 ukrajnai menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak; az éjszakát 161 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton a Facebook-oldalán.

Kiemelték, hogy a csaknem 4400 alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre külön buszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – olvasható a kormányhivatal közösségi oldalán.

Új szankciókon dolgozik az EU, de ezek sem fogják érinteni az orosz energiaszektort

Az Európai Unió további szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, de az esetleges új intézkedések nem érintik az energiaágazatot – jelentette ki Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa szombaton Cernobbióban.

A biztos szerint az uniónak az ukrajnai háború miatt a növekedés lassulására kell készülnie, de recesszióra nem számít. Gentiloni azt mondta, a korábbi, 4 százalékos növekedési előrejelzés túl optimista, és az EU nem fogja elérni azt.

Az uniós vezetők körében az orosz invázió kezdete óta fel-felmerül, hogy szükséges lenne az energiaszektor szankcionálása is, ám ezt a tagországok többsége nem támogatja, mert az azonnali leválás az orosz fosszilis energiahordozókról súlyos következményekkel járna az európai gazdaság számára. Az EU azt azért már eltökélte, hogy 2030-ig függetleníti magát az orosz energiaimporttól – emlékeztet a Telex.

53 fontos történelmi helyszín rongálódott már meg a háborúban

Az UNESCO szerint a háború kezdete óta legalább 53 kulturális szempontból fontos helyszín – 29 templom, 16 történelmi épület, 4 múzeum és 4 műemlék – rongálódott meg.

Számos károsodott helyszín Ukrajna két legnagyobb városában – Kijevben és Harkivban – található, de érintett az egyik legrégebbi város, Csernyihiv is. A szervezet műholdfelvételek és szemtanúk beszámolói alapján listázza, ellenőrzi a keletkezett károkat – összegzi a BBC.

Ukrán elnöki tanácsadó: jó hírek érkezhetnek a mariupoli evakuálásról

Ukrajna jó hírekre számít a hétvégén az ostromlott délkeleti Mariupol városból kimenekítendő emberekről – közölte szombaton Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója.

Olekszij Aresztovics az ukrán közszolgálati televíziónak azt mondta:

Küldöttségünk Isztambulban (az ukrán–orosz béketárgyalások helyszínén) megállapodást kötött az evakuálásokról. Úgy gondolom, hogy ma vagy talán holnap jó híreket fogunk hallani Mariupol lakosainak kimenekítéséről.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) pénteken egy csapatot küldött, hogy kivezessen egy mintegy 54 ukrán autóbuszból és más magánjárművekből álló konvojt a városból, de visszafordultak, mondván, hogy a körülmények miatt nem lehetett volna tovább haladni, írta meg az MTI. Szombaton újra próbálkoznak – erősíti meg az Index.

Folytatódtak az orosz erők heves támadásai az ukrajnai nagyvárosok ellen

Folytatódtak az orosz erők heves támadásai Ukrajnában szombaton kora reggel, az ukrán hatóságok több nagyváros elleni orosz rakétatűzről számoltak be.
Rakéták csapódtak be kora reggel két közép-ukrajnai városba, megrongálva az infrastruktúrát és lakóépületeket – közölte a poltavai régió vezetője. Dmitro Lunin egy online bejegyzésben azt írta, legalább négy rakéta csapódott be két infrastrukturális objektumba Poltavában. Hozzátette, hogy előzetes információk szerint három ellenséges repülőgép támadta Kremencsuk ipari létesítményeit. Poltava város a Kijevtől keletre fekvő Poltava régió fővárosa, Kremencsuk pedig a térség egyik nagyvárosa.

Az ukrán fővárostól, Kijevtől délkeletre fekvő Dnipro városában két-három heves robbanást hallottak – jelentette az Ukrajinszka Pravda portál a regionális közigazgatásra hivatkozva.

Rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Krivij Rih város környékét. Egy gázállomás kigyulladt – közölte a helyi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Vilkul. Beszámolója szerint az orosz erők Grad típusú rakétavetőket vetettek be.

A Fekete-tenger partján fekvő Odessza kikötővárost péntek este szintén rakétatámadás érte. Mint minden, a harci övezetekből érkező jelentés, ez az információ sem volt független forrásból ellenőrizhető.

Oroszország cáfolja, hogy civileket célzott volna meg a háborúban, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én indított, és a második világháború óta a legnagyobb európai állam elleni támadást „különleges katonai műveletnek” nevezte. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy erőteljes orosz támadásokra számít országa keleti részén. Orosz katonák érkeznek a Donyec-medencébe, Harkiv város irányába is – tette hozzá az államfő egy videóbeszédben. „A helyzet országunk keleti részén továbbra is nagyon nehéz” – fogalmazott.

Ezzel egy időben várhatóan folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések. Victoria Nuland amerikai politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár szombaton Európába érkezik, hogy koordinálja az Ukrajna elleni erőszakos orosz fellépésre adandó válaszlépéseket.

A magas rangú diplomata várhatóan Franciaországba, Németországba, Törökországba, Görögországba és Ciprusra látogat – közölte a washingtoni külügyminisztérium.

Orosz rakétatámadás érte Poltava és Kremencsuk városát

Orosz rakétacsapások érték a poltavai régióban fekvő Poltava és Kremencsuk városát – jelentette be Telegram-csatornáján a regionális államigazgatás vezetője, Dmitrij Lunin.

Lunin az esettel kapcsolatban elmondta, az éjszaka folyamán feltehetően négy rakéta csapódott be két poltavai infrastrukturális létesítménybe, valamint szombat hajnalban a reggeli előzetes információk alapján további három ellenséges gép támadta meg Kremencsuk ipari létesítményeit.

Lehetséges áldozatokról egyelőre nem érkezett információ – tette hozzá Lunin.

Kaczynski: folytatódni fog a visegrádi együttműködés

Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós színtéren soha nem hagyta cserben lengyel partnereit, Lengyelország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait Magyarországgal, és folytatódni fog a visegrádi együttműködés is – hangsúlyozta Jaroslaw Kacznyski lengyel kormányfőhelyettes.

A Sieci konzervatív hetilapnak adott, hétfőn teljes terjedelmében megjelenő interjú szombaton közzétett részletében a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnökétől azt kérdezték, vajon az ukrajnai háború során tanúsított magyar álláspont „eltörli-e” az utóbbi évek lengyel-magyar szövetségét.
„Tekintsünk távolságtartással a dologra” – válaszolt Kaczynski. Hangsúlyozta, hogy Magyarország minden eddig javasolt, Moszkvával szembeni szankciót támogatott és elítélte az orosz agressziót. Magyarország ellenzi az orosz gázimport tilalmát, de „ugyanilyen, sajnos, Németország magatartása is, valamint több más fontos uniós tagállamé is” – fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy a magyar gazdaságnak mások az adottságai, mint a lengyelnek. „Elsősorban mély, Gyurcsány Ferenc posztkommunista kormányfő idején keletkezett orosz függőségről van szó sok vonatkozásban” – húzta alá, hozzátéve: „tudjuk, hogy ezt nehéz megszakítani. Tudjuk, hogy Magyarországnak más a története, ezért másképp tekint bizonyos ügyekre”. Megjegyezte azt is, hogy Ukrajnában népes magyar kisebbség él.
Jaroslaw Kacznyski leszögezte: kritikus szemmel tekintenek Magyarország magatartására, „nagyobb szerepvállalására” számítanak. Hangsúlyozta ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy „meg kellene szakítani az együttműködést azokon a területeken, ahol együttműködhetünk”.
Elmondta: mindig is tudott az Orbán Viktor és a lengyel kormánytábor közötti, Oroszország és Németország politikai megítélését illető különbségről, amely – mint felidézte – már a délkelet-lengyelországi Nedec várban 2016-ban történt, a hosszútávú együttműködés terveiről szóló Kaczynski-Orbán találkozó során kirajzolódott.
Az interjú készítője felvetette: a magyar ellenzék azt állítja, hogy a visegrádi csoport halott, és Lengyelország megszakította a kapcsolatokat Magyarországgal, amit erőteljesen kihasználnak a választási kampány hajrájában.
Semmiképpen sem szakítjuk meg kapcsolatainkat – reagált erre Kaczynski. Közölte: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel és más partnerekkel a visegrádi csoport munkáinak néhány hetes felfüggesztéséről, de „a csoport biztosan visszatér a hasznos működéséhez”.
Hangsúlyozta: bár léteznek különbségek, Orbán személyében olyan partnerrel van dolguk, „aki soha sem tagadta, mi az álláspontja, nem csalt”, és aki más együttműködési területeken, például az Európai Unióban soha nem hagyta cserben lengyel partnereit.

ORFK: több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 5453 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5949-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1012 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek a rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől pénteken 814 ember, köztük 297 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.
Hozzátették: a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 24 ember, köztük 13 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában segít a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Segélykoncertet rendeznek a Budapest Parkban

Mínusz egyedik napi segélykoncerttel indítja szezonját a Budapest Park április 20-án. A számos ismert zenészt felvonultató esemény bevételét az ukrajnai háború miatt kialakult krízishelyzetben helytálló szervezeteknek ajánlják fel.

A megváltott jegyek árával teljes egészében a Budapest Bike Maffia, a Magyar Vöröskereszt, a Migration Aid és az UNICEF Magyarország munkáját támogatják – közölték a szervezők az MTI-vel.
A különleges este során öt különböző zenei stíluson kalauzolja végig a nézőket a Delov Jávor által vezetett, több mint egy évtizede működő improvizációs közösség, a Random Trip. A háború civil károsultjait támogató koncerten huszonhat zenész muzsikál három órán keresztül.
A koncertfolyam szereplői között a legismertebb előadóktól (Dés László, Sena, Saiid) a Random Trip-események fellépőin (Schoblocher Barbara, Vitáris Iván, Szebényi Dani) át a fiatal előadókig lesznek zenészek (Analog Balaton, 6363, Saya Noé). A fellépők között lesz az osztrák Lylit (ex-Parov Stelar) és az amerikai Big John Whitfield, továbbá Szendrői Csaba (Elefánt), Eckü (Hősök), Péterffy Lili, MC Kemon (Irie Maffia), Krsa (PASO), Pulius Tibor (Supernem), Cséry Zoltán (Patché), Bata István (Veni, Kéknyúl), Heilig Tomi (Punnany Massif), Zahár Fanni (Soulclap), Gábor Andor (Aranyakkord), Nagy Kristóf (7S) és Dj Q-Cee.
Az április 20-i program a Random Trip és a 7s új, közös projektjével, a Vibe Changers Special bemelegítő szettjével indul, majd öt Random-szettel folytatódik: a rock, a hip-hop, az elektro, a soul és a nu jazz stílus zenei világával. A műsor végén egy össznépi, stílusszintetizáló finálé lesz.
A közönség három különböző értékű küzdőteres, továbbá teraszi adományjegyet is válthat. Azok, akik a koncerten nem tudnak részt venni, de szeretnének a négy szervezet munkájához hozzájárulni, a budapestpark.hu weboldalon néhány kattintással 999 forintos támogatással tudnak segíteni.

Brit hírszerzés: ukrán sikerek több fronton

A brit védelmi minisztérium legfrissebb, szombat reggeli jelentése ukrán hadi sikerekről számol be.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 2 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/RkaaqnwGCV

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/P4osar6aMm

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 2, 2022

• Az ukrán erők továbbra is előrenyomulnak a kivonuló orosz erők ellen Kijev környékén. Az északnyugati tengely mentén az ukrán erők Irpinyből Bucsa és Hosztomel irányába törnek előre, visszafoglalva bizonyos területeket. A jelentések szerint az orosz erők kivonultak a Hosztomel repülőtérről, amelyen a konfliktus első napja óta heves harcok dúltak. A keleti tengely mentén Ukrajna több falut is visszafoglalt.
• Kelet-Ukrajnában az ukrán erők kemény harcok után biztosították a kulcsfontosságú útvonalat Kelet-Harkivban, miután a héten már felszabadították Trosztyanec és Szumi környékét.

Több ukrán városba is orosz rakéták csapódtak be szombat hajnalban

Több várost is rakétatalálat ért szombat hajnalban. Poltava és Kremencsuk városaiban is jelentősek a károk. A halálos áldozatok és a sérültek számáról eddig nem érkeztek hivatalos jelentések. 

#Russian troops shelled the #Poltava region at night. The missile strikes hit Poltava and #Kremenchuk, reports head of the regional administration Dmitriy Lunin. pic.twitter.com/PUWvWpE5VD

— NEXTA (@nexta_tv) April 2, 2022

Szombaton újra megpróbál civileket evakuálni Mariupolból a Vöröskereszt

Szombaton újra megpróbál civileket evakuálni Mariupolból a Vöröskereszt – írja a Reuters. A szervezet pénteken egy 54 buszból álló konvojt akart bejuttatni az ostromlott városba, de a körülmények nem voltak elég biztonságosak, ezért vissza kellett fordulniuk. Mariupolban még körülbelül 100 ezer civil vár arra, hogy evakuálják – írja a Sky News.

New York Times: Szovjet tankokat szerez be Ukrajnának Amerika

Az Egyesült Államok szövetségeseivel együttműködve szovjet gyártmányú tankokat szállít Ukrajnába, hogy megerősítse annak védelmét a Donbász térségében – írja a New York Times egy amerikai tisztségviselőre hivatkozva. A lap szerint a tisztviselő nem volt hajlandó megmondani, hány harckocsit küldenek majd és melyik országokból érkeznek. A Pentagon és a Fehér Ház sem reagált a lapértesülésre.

A Times szerint a tankok lehetővé tennék, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú tüzérségi csapásokat mérjen orosz célpontokra az Oroszországgal határos délkelet-ukrajnai Donbász régióban. A témával foglalkozó Reuters szerint ez az első alkalom az orosz–ukrán konfliktusban, hogy az Egyesült Államok segített tankok átszállításában – írja az Index.

Az amerikai kormány 300 millió dollár értékű további fegyvert akar adni Ukrajnának

Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette pénteken, hogy 300 millió dollár értékű további fegyvert akar adni Ukrajnának azon felül, amelyet Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta már megígért neki.

Az új védelmi segélycsomagban különböző drónok, rakétarendszerek, páncélozott járművek, lőszer, éjjellátó berendezések titkosított kommunikációs eszközök, gépfegyverek, orvosi felszerelések és műholdkép-szolgáltatás szerepel.

Washington ezt megelőzően a háború kezdete óta már ígért 1,65 milliárd dollár értékű fegyvert Ukrajnának, a tavalyi év eleje – a Biden-kormány hivatalba lépése – óta pedig az Ukrajnának adott amerikai katonai segély értéke eléri a 2,3 milliárd dollárt.

Az új ígéret teljesítésére azonban várni kell, mert ezekre a fegyverekre Washington még csak most adja le a megrendelést a gyártóknak – olvasható a közleményben, valamint az is, hogy Washington szövetségeseivel közösen folyamatosan méri fel, hogy Ukrajnának milyen további fegyverekre van szüksége.

ISW: a Donbasz és Mariupol az oroszok fő célja jelenleg

Ami az aktuális hadi helyzetet illeti, az Institute for the Study of War amerikai központú agytröszt elemzői szerint április 1-jén nem változott alapjaiban a hadi helyzet a korábbi napokhoz képest.

Russian forces appear to be withdrawing from their failed bid to take #Kyiv. We assess that the main #Russian effort is now eastern #Ukraine.

See today’s control-of-terrain #maps from @TheStudyofWar and @criticalthreats. pic.twitter.com/Stqp9h4PlB

— ISW (@TheStudyofWar) April 1, 2022

• Most úgy értékelik, hogy Oroszország felülvizsgálta Ukrajna megszállására irányuló tervét, miután márciusban kudarcot vallottak Kijev és más nagy ukrán városok elfoglalására irányuló műveletek.
• A Kreml állításai, miszerint Oroszország fő célja Kelet-Ukrajna volt a háború alatt, hamisak, és célja, hogy elhomályosítsa Oroszország kezdeti kampányának kudarcát.
• Oroszország fő erőfeszítései most Kelet-Ukrajnára összpontosulnak. Az orosz erők Donyeck és Luhanszk megyék teljes elfoglalására törekednek.
• Az orosz erők a következő napokban valószínűleg beveszik Mariupolt, de továbbra is súlyos veszteségeket szenvednek.
• Az orosz erők igyekeznek kiszorítani az ukrán erőket Harkiv környékén.
• Az orosz erők háromhetes harcok után április 1-jén elfoglalták Izjumot, és a következő napokban megpróbálnak előrenyomulni délkelet felé, hogy összekapcsolódjanak a Luhanszk megyében lévő orosz erőkkel.
• Az ukrán erők az elmúlt 24 órában nagy területeket foglaltak vissza Kijevtől északnyugatra és keletre, de Oroszország sikeresen visszavonta megsérült haderejének egyes elemeit Fehéroroszországba.
• A Kreml továbbra is az erősítéseket (beleértve az oroszországi gyenge minőségű egyéni pótlásokat és az északkelet-ukrajnai sérült egységeket) továbbítja a kelet-ukrajnai hadműveletekbe, de ezek a leépült erők valószínűleg nem teszik lehetővé Oroszország sikeres, nagyszabású offenzív hadműveleteinek végrehajtását.

Brit védelmi minisztérium: sérülhet a harkivi orosz egységek utánpótlása

Tűz pusztított több olajtartályt egy raktárban Belgorodban, az ukrán határ közelében. Március 30-án robbanásokat is jelentettek a város környékén lévő lőszerraktárban – fogalmaz péntek esti jelentésében a brit védelmi minisztérium. Az oroszok szerint két ukrán helikopter követte el a támadást, az ukrán fél ezt hivatalosan nem vállalta fel.
Az ezekből a raktárakból származó üzemanyag- és lőszerkészletek valószínű elvesztése valószínűleg további rövid távú megterhelést jelent Oroszország amúgy is megfeszített logisztikai láncaiban. A Harkivot (Belgorodtól 60 km-re) körülvevő orosz erők ellátása különösen komolyan sérülhet – állítja a brit hírszerzés.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 1 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/S4wVaMZtga

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/kVwPTxk4xF

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 1, 2022

Három rakétacsapás érte Odesszát

Odessza kormányzója szerint három orosz rakéta talált el egy lakónegyedet a városban, nagy veszteségeket okozva. Makszim Marcsenko szerint a rakétákat Krímből lőtték ki az orosz erők.

Marcsenko megerősítette, hogy a támadásnak voltak áldozatai, de további információt egyelőre nem közölt.

Megvolt a második fogolycsere

Végrehajtották a második ukrán-orosz katonai fogolycserét a háború kitörése óta. Zaporizzsja megyében összesen 86-86 katonát cseréltek ki a felek. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője Telegramon arról írt, hogy a foglyok közöt 15 ukrán katonanő is van. A kicserélt ukrán foglyok már mind biztonságban, ukrán ellenőrzésű területen vannak.

Az ukránok szerint az oroszok sikertelenül próbálják felszámolni a légierőt

Az ukrán légierő továbbra is ellenőrzése alatt tartja az ország légterét, a támadó orosz erők sikertelenül próbálják felszámolni a légierőt – közölte péntek este Mikola Olescsuk altábornagy, a fegyvernem parancsnoka közleményben.

Az orosz hadsereg kevésbé támad harci gépekkel és bombázókkal, inkább a távolból rakétákkal – tette hozzá. Olescsuk modern fegyvereket kért az ország nyugati szövetségeseitől, köztük harci gépeket, légvédelmi rakétákat.

A dpa hírügynökség megjegyezte, hogy a tábornok kijelentéseinek helytállóságát független forrásból egyelőre nem lehet ellenőrizni.

Ukrajna honvédelmi segítséget is kap az Egyesült Államoktól

Az amerikai és ukrán külügyminiszterek tárgyalásának eredménye lehet az Egyesült Államok honvédelmi minisztériumától 300 millió dollár (99,6 milliárd forint) értékű biztonsági segítség Ukrajnának, ami magában foglal olyan technológiákat, mint például a lézervezérlésű rakétarendszerek, drónok és a kereskedelmi műholdfelvételek.

John Kirby minisztériumi szóvivő úgy fogalmazott, „ez a bejelentés a szerződéskötési folyamat kezdetét jelenti, hogy új képességeket biztosítsanak Ukrajna fegyveres erői számára” – közölte a The Guardian.

Oroszország felszólította a Wikipediát, hogy távolítsa el az ukrán-orosz háborúról szóló pontatlan információkat

Az orosz médiahatóság akár 4 millió rubel (több mint 16 millió forint) értékű pénzbírsággal sújthatja a Wikipédiát (közösségi online világenciklopédia), ha nem törli az “Ukrajnában végrehajtott különleges katonai műveletekről szóló pontatlan információkat”, amelyek “célja az orosz felhasználók félretájékoztatása” – fogalmazott a hatóság hivatalos közleményében.

A Vöröskereszt lehetetlen körülményekre hivatkozva felgüggesztette az evakuálást

Az ukrán elnök elmondása szerint Donyeckben, Luhanszkban és Zaporizzsjában 6266 embert mentettek ki a humanitárius folyosókon keresztül, köztük 3071-et Mariupolból. Tárgyaltak a halottak városból való elszállításáról.

A helyi hatóságok szerint legalább 5000 ember halt meg az ostromlott Mariupol városában. Becslések szerint még mindig 170 ezer ember tartózkodik ott, és élelmiszer-, víz- és áramhiánnyal küzdenek. A nemzetközi Vöröskereszt közölte, hogy a városba tartó, külön evakuálást végző csapat pénteken kénytelen volt visszafordulni, miután “az intézkedések és a körülmények lehetetlenné tették a továbbhaladást”.

A Vöröskereszt közölte, hogy szombaton újra megpróbálkoznak a mentéssel.

Az oroszokat sugárzás érhette Csernobilban

A csernobili atomerőmű nem sérült meg az orosz katonák négyhetes megszállása alatt, de sugárzásnak tették ki magukat, amikor árkokat ástak a szennyezett területen – idézte pénteken az ukrán hatóságokat a Le Figaro.

Az erőművet, amely 1986-ban a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófájának helyszíne volt, amikor az egyik reaktor felrobbant, csütörtökön vették ellenőrzésük alá az ukránok, amikor az orosz erők kivonultak a Kijevtől északra fekvő területről. “A csernobili erőműben minden berendezés működik. Minden sugárzásfigyelő és ellenőrző rendszer a szokásos rendszerben működik” – idézte az ukrán Energoatom atomenergia-ügynökség közleménye Valerij Szeidát, az erőmű igazgatóját.

Az itt tartózkodó orosz erők az 1986-os katasztrófa által súlyosan szennyezett, tiltott övezetben valószínűleg nagy dózisú sugárzásnak voltak kitéve – állítják ukrán források.

“A járműveik által a levegőben felvert vastag por és a benne lévő radioaktív részecskék könnyen behatolhattak az oroszok testébe a tüdejükön keresztül” – mondta Szejda. Ami még rosszabb, úgy tűnik, hogy árkokat ástak a “vörös erdőben”, a legszennyezettebb területen – tette hozzá.

Zelenszkij szerint nehéz a helyzet Kelet-Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök késő esti beszédében mondta el, hogy úgy tűnik, az orosz csapatok kivonulnak Ukrajna északi részéből – közölte a Sky News.

Ukrajna államfője ezt a jelenséget lassú, de észrevehető visszavonulásnak minősítette.

Zelenszkij hozzátette, hogy továbbra is nehéz a helyzet Kelet-Ukrajnában, úgy véli, Oroszország újabb támadásra készül a Donbász és Harkiv térségében.

A Fox Newsnak adott interjújában Zelenszkij elmondta, hogy a Moszkvával szemben alkalmazott szankciók működnek, ám ennek ellenére további nyomásra van szükség.

Ukrajna és Oroszország fogolycserét hajtott végre

Moszkva és Kijev fogolycserét hajtott végre pénteken, amelynek eredményeként 86 ukrán katona szabadult – számolt be a Sky News.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője azt mondta, nem tudja hány orosz katonát engedtek szabadon az ukrán foglyokért cserébe, azt azonban megerősítette, hogy a megállapodás a folyamatban lévő béketárgyalások eredménye.

Újabb 2000 embert menekítettek ki Mariupolból

Az ukrán kormány által szervezett és a Vöröskereszt által kísért 42 buszból álló konvoj segített egy 2000 fős csoportnak biztonságba jutni az ostromlott Mariupol városból – számolt be róla a The Guardian.

A buszok péntek délután a csoportot az ukrán fennhatóság alatt álló Zaporizzsja városába szállították, miután az orosz erők átengedték a járműveket a határon. Korábban több evakuálási kísérlet is kudarcot vallott.

Macron az Elysée-palotában fogadta az orosz fogságból szabadult melitopoli polgármestert

Emmanuel Macron francia elnök pénteken az Elysée-palotában fogadta a korábban orosz katonák által elrabolt Ivan Fedorovot, Melitopol pogármesterét, valamint négy ukrán képviselőt. A találkozón Macron támogatásáról biztosította Fedorovot – számolt be a francia BFM TV hírcsatorna az eseményről.

A francia elnök Twitter-oldalán a következőképp írt a tárgyalásról: “Elképzelni sem tudjuk, mit élt át Melitopol polgármestere, akit az orosz hadsereg korábban elrabolt és aki most szabad és az eset tanúja. Az ő története erőt ad nekünk. Fedorovot és képviselőtársait is biztosítottam támogatásunkról, továbbá csodálatunkat is kifejeztem. Továbbra is határozottan kiállunk Ukrajna mellett.”

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az ukrán elnöki hivatal szerint Ivan Fedorovot öt nap után engedték szabadon az orosz erők, akiért cserébe az ukránok kilenc orosz fogvatartott katonát adtak.

81 százalékos támogatottságot mért Putyinnál egy orosz állami közvélemény-kutatás

A Vlagyimir Putyin orosz elnökbe vetett bizalom egy hét alatt 0,4 százalékponttal 81 százalékra nőtt Oroszországban – derült ki a VCIOM állami közvélemény-kutató központ pénteken közzétett felméréséből.

A felmérést a március 21-27. között időszakban az ország 80 régiójában, 1600 felnőtt bevonásával végezték el. A Jurij Levada Független Elemzőközpont csütörtökön megjelent felmérése szerint Putyin elnök támogatottsága 83 százalékos volt, ami 12 százalékpontos növekedést jelentett februárhoz képest. Az elnök elutasítottsága 15 százalékon állt, amely ugyancsak 12 pontos csökkenést jelzett.
Putyin pénteken telefonbeszélgetést folytatott török hivatali partnerével, Recep Tayyip Edogannal, akinek a Kreml szerint köszönetet mondott azért, hogy Isztambulban kedden helyszínt biztosított az orosz-ukrán tárgyalások második fordulójának. Erdogan az ankarai elnöki hivatal szerint kijelentette, hogy Törökország számára prioritást jelent a Putyin és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti találkozó megrendezése.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Újdelhiben megtartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Moszkva dolgozik a Kijev számára írásban előterjesztendő javaslatain, és hogy Isztambulban némi haladást észlelt a kétoldalú tárgyalásokon. Rámutatott, hogy az ukrán fél Isztambulban első ízben terjesztette elő papírra vetve saját elképzelését az elérendő megállapodásról.
Lavrov leszögezte, hogy nemcsak Oroszországot, de Ukrajnát és a többi európai országot is biztonsági garanciák illetik meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azon dokumentumai alapján, amelyek rögzítették a biztonság oszthatatlanságának elvét. Ennek értelmében egyetlen ország sem erősítheti a saját biztonságát a többi rovására.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője pénteken Kalinyingrádban találkozott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával, akit arról biztosított, hogy az általa irányított vállalat mindent megtett az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai nukleáris létesítmények biztonsága és a NAÜ tájékoztatása érdekében. Mint mondta, a Roszatom biztosította, hogy az erőművek személyzete végezhesse a dolgát. Lihacsov a sajtónak nyilatkozva méltatta a NAÜ-küldöttség legmagasabb szintű szakmai hozzáállását, valamint az események kiegyensúlyozott és depolitizált megközelítését, a kizárólag a nukleáris biztonsági kérdésekre történő összpontosítását.
Grossi megköszönte Lihacsovnak az együttműködést, és méltatta, hogy a NAÜ, Oroszország és Ukrajna még ilyen nehéz körülmények között is együttműködik a nukleáris biztonság garantálása érdekében. Közölte, hogy a NAÜ a jövő héten megkezdi az ukrán nukleáris létesítmények biztonságának ellenőrzését.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) munkatársai pénteken nem tudtak eljutni Zaporizzsjából Mariupolba, hogy segítsenek a helyi lakosok evakuálásában. Szombaton újabb kísérletet tesznek – közölte a karitatív szervezet genfi központja.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóosztálya pénteken közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy az ukrán vezetés értesítette a brit külügyminisztériumot, hogy nem szándékozik betartani a hadifoglyok bánásmódjáról szóló genfi egyezményt. A fogságba esett orosz katonák, akik közül sokan sebesültek, várhatóan nem kapnak elegendő élelmet és sürgősségi orvosi ellátást, azzal az ürüggyel, hogy „sok ukrán számára mindez most nem elérhető” – állt a jelentésben.
Az SZVR szerint Ukrajna az orosz katonák megkínzásáról készült videók nyilvánosságra kerülése után igyekszik elejét venni annak, hogy további ilyen esetek kerüljenek nyilvánosságra. A kémszolgálat közleménye értelmében Kijev célja, hogy a nyugati partnerei lebeszéljék az ICRC-t az orosz hadifoglyokhoz való hozzáférésről. A SZVR úgy tudja, hogy London javasolta Kijevnek: tegyen lépéseket a fogolykínzás miatt megromlott imázsa javítása érdekében.
A donyecki „népköztársaság” pénteken 562 ember Mariupolból történt kimenekítéséről számolt be. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Rosszija-1 televíziónak azt mondta, hogy Mariupolban mintegy négyezer ukrán fegyveres maradt, három ellenállási csoportra osztva. A legtöbben az Azovsztal fémműben vannak, de maradtak a városközpontban és a kikötőben is.
Baszurin azt mondta, hogy a háború kezdete óta 513 ukrán katona tette le önként a fegyvert.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek esti hadijelentésében azt mondta, hogy a belgorodi olajtárolónak, amelyet az ukrán Mi-24-es helikopterek találtak el, semmi köze az orosz fegyveres erőkhöz, a létesítmény csak a polgári közlekedést látta el üzemanyaggal.
A tábornok beszámolója szerint egyébként az orosz fegyveres erők a Basztyion komplexum Onyiksz cirkálórakétáival megsemmisítettek egy ukrán főhadiszállást Sahtarskije település közelében, a csapás következtében akár negyvenen is életüket veszthették. Összesen 40 újabb katonai létesítmény lerombolásáról, valamint egy Mi-24-es helikopter és négy drón lelövéséről számolt be.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy 28 orosz kamionsofőr kért tőle segítséget a hazatéréshez, mert az ungvári központi vámhivatalban megfosztották őket irataiktól, és járműveiket is elkobozták.

Így állt pénteken az orosz invázió

Jó reggelt kívánunk a korán kelőknek így 5 óra tájban! A brit védelmi minisztérium pénteki aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.