Lázár kézfogásokkal, Márki-Zay plakáterdővel kéri az emberek bizalmát

A Fidesz-KDNP-s képviselőjelölttel még vitatkozni is lehetett a lakossági fórumain, a baloldali ellenfele plakátözönt és százmilliós Facebook-reklámot zúdított a vásárhelyi-makói térségben élőkre. Eltérő stratégiákat láttunk a kampányban, vasárnapra kiderül, hogy a közvetlen találkozások, a személyes beszélgetések legyőzhetik-e a túlerőben lévő, külföldről is támogatott gigagépezetet.
Eltérő kampánytechnikákkal próbálta megszólítani az elmúlt hetekben a választókerületben élőket az április 3-i választás két legnagyobb esélyese, Lázár János és Márki-Zay Péter. Mint arról a Promenad24 is folyamatosan beszámolt, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, helyi képviselőjelöltje gyakorlatilag számolatlanul szórta a pénzt, repkedtek a százmilliók az itt élők meggyőzésére, befolyásolására, addig a Fidesz-KDNP indulója összehasonlíthatatlanul szerényebb költségvetésű kampányában a vásárhelyiekkel, makóiakkal és a többi településen élőkkel való személyes beszélgetésekre helyezte a hangsúlyt. Április 3-án eldől, kinek a stratégiája volt eredményesebb, ha úgy tetszik: a körzetet felszántó Dávid képes-e legyőzni a térséget reklámanyagaival szabályosan elárasztó Góliátot. Vasárnapra kiderül, hogy a közvetlen találkozások, a személyes beszélgetések legyőzhetik-e a túlerőben lévő, külföldről is támogatott gigagépezetet.
Lázár János az elmúlt hetekben naponta két-három lakossági fórumot tartott a körzet valamennyi településén. Többször kifejtette, ő a személyes találkozások, beszélgetések és kézfogások erejében hisz. Ezen módszer nyilvánvaló előnye a közvetlenség, hiszen az emberek testközelből láthatták a politikust, akire szavazhatnak, aki ügyeiket, érdekeiket a parlamentben képviselheti a következő négy évben. Kezet rázhattak, szelfit készíthettek vele. Tőle magától hallhatták, mit kínál az egyes településeknek, a helyi közösségeknek, mi a programja; kérdezhettek tőle, sőt, adott esetben vitatkozhattak is vele. Hiszen tudósítóink azt tapasztalták, nagyon sok utcafórumra bizony ellenzéki érzelmű polgárok is szívesen eljöttek, bekérdeztek, érveltek, Lázár pedig állta a sarat. Van azonban hátránya is a személyes „vidékjárásnak”: az egyes fórumokkal akár több száz embert is el lehet érni, de van, hogy csak néhány tucat érdeklődőt. És az is igaz, hogy javarészt azok mennek el egy-egy ilyen rendezvényre, akik alapból is inkább a Fidesszel szimpatizálnak. A Lázár-utcafórumok persze némiképp rácáfoltak erre, hiszen sok-sok olyan polgár is megjelent, akik kifejtették, csalódtak a baloldalban vagy éppen annak jelöltjében, s most adnának az esélyt a másik félnek is.

Márki-Zay ezzel szemben személyesen ugyan alig-alig jelent meg a választókerületben az elmúlt hetekben, nem nagyon tartott itt lakossági fórumokat, még körzeti programot sem hallhattak tőle az itt élők, kétségtelen viszont, hogy sok százmilliós kampányával – mondjuk ki: zavarba ejtően – belemászott szinte mindenkinek az intim szférájába. A vásárhelyi-makói térség településein már lépni se lehet a megállító tábláitól, mindenütt – szó szerint – Márki-Zayba botlik az ember. A kandeláberekről is a baloldal miniszterelnök-jelöltjének jövőbe néző tekintete szúrja ki a szemünket: saját bevallásuk szerint legalább 3500 plakátot tettek ki Lázár 800-ával szemben. Nagyságrendnyi különbség, ez a pálya tényleg durván lejt. Nem is beszélve a közösségi médiáról, ahol hetente laza 20-25 milliót égetett el hirdetésekre és ellenfele gyalázására a vásárhelyi polgármester. Az elérés nyilván sokkal, de sokkal nagyobb, ám húsba vágó a kérdés: hol marad a közvetlenség? A körzetben élők nem találkozhattak Márki-Zayval, a plakátjaival, a Facebook-hirdetéseivel és a szórólapjaival ugyanis nem lehet beszélgetni. Felragasztott és a postaládákba szórt, egyendizájnnal készült politikai cuccokból akadt dögivel, „apró” szépséghiba, hogy sok esetben valamilyen rejtélyes okból kifolyólag „lemaradt” ezekről a kiadó (biztos „ráfelejtettek”), és a többségük inkább a Fideszt, Orbánt és Lázárt gyalázta, mintsem Márki-Zay alkalmassága mellett érvelt. Összességében ez nem a „kicsik forradalma” volt, inkább egy ámerikái sablonnal megrajzolt, külföldi pénzekkel meglocsolt személytelen tömeglerohanás, műanyag bazári látványosság.
Lázár pénteken még három helyen találkozik a választókkal Hódmezővásárhelyen, majd szombaton Vásárhelyen és Makón is utcafórumok keretében tart kampányzárót. Eshet az eső, fújhat a szél, őt megtalálják az emberek, még az utolsó pillanatban is találkozhatnak, beszélgethetnek vele, a terveiről, a választások tétjéről. Például arról, hogy mi (nem) történt Vásárhelyen az elmúlt négy évben. Hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktus a mi háborúnk-e vagy sem. Hogy a vér folyjon-e vagy az olaj. Márki-Zay ezzel szemben csütörtökön már búcsút is mondott a választókerületi kampánynak. A maga részéről lezárta a vásárhelyi Fekete Sasban, öltöny-nyakkendőben, táblaerdőben, részben meghívott vendégektől, részben utaztatott kampánystatisztáktól tapsoltatva. Most járja tovább az országot, ahogy egyébként 2018 óta állandóan teszi, építi országos politikai karrierjét. Nyomul, csak felfelé. Még az is lehet, hogy lesz olyan beszéde, ahol egy perc alatt ötször is sikerül kimondania Orbán Viktor nevét. A határ a csillagos ég…
Fotók: Lázár János Facebook-oldala, Makó Híradó