Az orosz-ukrán háború 37. napja – FRISSÜL

Immár harminchetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Az ukrán biztonsági tanács szerint nem ők támadták meg az olajtárolót

Az ukrán biztonsági tanács titkára, Olekszij Danilov azt mondta pénteken, hogy nem Ukrajna követte el a hajnali, belgorodi olajtároló elleni támadást orosz területen. Korábban ukrán tisztviselők csak annyit közöltek az ügyben, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarják, hogy ukrán Mi-24-es helikopterek támadtak-e az olajtárolóra.

„Valamilyen oknál fogva azt mondják, hogy mi csináltuk, de az információink szerint ez nem fedi a valóságot” – mondta Danilov a Sky News szerint.

Német külügyminiszter: nehéz komolyan venni Putyin „béketárgyalásait” addig, amíg nem állnak le a bombázásokkal

Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt a CNN-nek, hogy „Moszkvát nem lehet komolyan venni a diplomáciai tárgyalásokon, miközben az orosz erők továbbra is bombázzák az ukrán városokat”. A külügyminiszter példának hozta Mariupol városát, aki hozzátette, „béketárgyalás” helyett inkább háborús bűnökről van szó orosz oldalról.

Baerbock azt is elmondta, hogy Európát nem érdekli, hogy Oroszország a gáz árát a jövőben rubelben kéri kifizetni, ugyanis ennél fontosabb „az ukrajnai bombázások befejezése”.

Zelenszkij: folytatódnak a tárgyalások a francia elnökkel

Folytatódtak a tárgyalások a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal – számolt be Twitter-oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A megbeszélésen az elnök szerint az orosz támadás elleni küzdelem és a tárgyalási folyamatok menete, valamint az azzal kapcsolatos kilátások is szóba kerültek, és megvitatták a biztonsági garanciák fontosságát. Meg kell valósítani a francia kezdeményezést a mariupoli humanitárius folyosókról – tette hozzá az ukrán elnök.

Ukrajna szerint visszafoglalták Bucsát

Anatolij Fedoruk, a Kijevtől nem messze található Bucsa polgármestere azt közölte, hogy sikerült visszafoglalniuk a korábban orosz ellenőrzés alá kerülő várost. Fedoruk közlése szerint a környéket még március 31-én foglalták vissza. „Ez a nap bevonul a városunk történelmébe, mint az oroszok elleni felszabadítás napja” – mondta a polgármester.

Az orosz csapatok pénteken megkezdték a kivonulásukat a Kijev környéki régióból, így több másik falut és várost is sikerült felszabadítani – jelenti a Sky News.

A Vöröskereszt nem tudta elérni Mariupolt pénteken

A Vöröskereszt közölte, hogy nem tudta elérni Mariupolt, szombaton ismét megpróbálják evakuálni a civileket. A Vöröskereszt közleménye szerint a csapatoknak vissza kellett térniük Zaporizzsjába, miután lehetetlenné vált útjuk folytatása.

„A művelet sikeréhez elengedhetetlen, hogy a felek tartsák tiszteletben a megállapodásokat, és biztosítsák a szükséges feltételeket, garanciákat.” – írták.

A becslések szerint 170 ezer ember van Mariupolban, akik csapdába estek. Pénteken a Vöröskereszt közülük kétezret menekített volna ki, ha elérik a várost – foglalja össze a Sky News.

Róma cáfolja, hogy energiaválság veszélyezteti az országot

Nem léptetnek életbe veszélyhelyzetet az esetleges energiaválságtól tartva – közölte az olasz miniszterelnöki hivatal péntek este, miután elterjedt a hír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elzárhatja az Olaszországot ellátó gázcsapokat.

A közlemény alaptalannak nevezte a sajtóban megjelent híreket, miszerint a Mario Draghi vezette kormány a gázpiaci vészhelyzet bevezetését fontolgatja, mivel Oroszországból részben vagy teljesen leállhat a földgáz szállítása.
A miniszterelnöki hivatal ugyanakkor hozzátette, hogy úgynevezett „korai riasztás” státuszt vezettek be, amely az energiaellátási helyzet folyamatos ellenőrzés alatt tartását jelenti.
Az Il Messaggero című napilap csütörtökön arról írt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „fenyegetése”, miszerint rubelben kéri a gázszállítás kifizetését, egyáltalán nem szűnt meg, és az orosz elnök „elzárhatja a gázcsapokat”.
Mario Draghi kormányfő a külföldi sajtónak csütörtökön tartott tájékoztatóján cáfolta, hogy veszélyben lenne az Olaszország felé történő gázszállítás. Hangoztatta, hogy a vállalatok továbbra is euróban fizetnek majd, mivel a rubelben történő elszámoláshoz módosítani kell a szerződéseket. Draghi minderről telefonon is egyeztetett Vlagyimir Putyinnal.
Az Il Sole 24 Ore című gazdasági napilap elemzése szerint Moszkvának nem érdeke megszakítani a kapcsolatot két legnagyobb partnerével, vagyis Németországgal és Olaszországgal.
Roberto Cingolani a környezeti átmenetért felelős tárca nélküli miniszter úgy nyilatkozott: a gázcsapok esetleges elzárása sem okozna problémát egészen őszig, utána azonban a tartalékokat kellene elkezdeni használni – tette hozzá.
Cingolani hangsúlyozta, hogy Olaszország évente közel 29 milliárd köbméter orosz földgázt vesz át, amely a teljes gázimport negyven százalékának felel meg. A következő hónapokban Róma 15 milliárd köbméter földgázt igyekszik más termelőktől beszerezni.

Kreml: nem áll le a gázszállítás, ha április 1-ig a vevő nem igazolta vissza, hogy kész rubelben fizetni

Nem áll le az orosz gázszállítás, ha a vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„Rengeteg arra vonatkozó kérdést kaptam, hogy ha nincs visszaigazolás a rubelben történő fizetésről, akkor április 1-jétől leáll-e a gázszállítás. Nem, nem így van, és ez nem következik a tegnap aláírt és közzétett (orosz elnöki) rendeletből” – nyilatkozott a szóvivő.
„A most zajló szállítások kifizetése nem ma, hanem a hónap második felében, április végén vagy akár május elején esedékes” – tette hozzá.
Azt javasolta, az újságírók forduljanak a Gazpromhoz annak a kérdésnek az ügyében, hogy milyen határidőn belül kell számlát nyitni az orosz bankokban a gázért történő, rubel alapú fizetés érdekében. Elmondta, hogy a rendelet nem visszamenőleges hatályú, a már leszállított tételekre nem érvényes.
Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök több európai vezetővel folytatott megbeszélésén ismertette általánosságban az új gázfizetési rendszert, mielőtt csütörtökön hivatalosan bejelentették volna. Közölte, hogy Makszim Oreskin orosz elnöki tanácsadó a részletekről külön tájékoztatta a német kancellári hivatalt.
Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben Moszkva, „ha megváltoznak a körülmények”, visszavonhatja a gázkereskedelem rubelesítésére vonatkozó döntést, de, mint mondta, jelenleg ez a legelőnyösebb és legmegbízhatóbb lehetőség Moszkva számára.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki, Újdelhiben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, Oroszország „a gázért történő fizetés tisztességes rendszerét” ajánlotta fel az európai országoknak, és úgy vélekedett, hogy annak feltételei elfogadhatók számukra.
Valentina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke egy, a gázellátásról tartott moszkvai tanácskozáson azt hangoztatta, hogy Oroszország a rá nehezedő súlyosabb gazdasági nyomás alatt „a nemzetközi közösség felelős tagjaként viselkedik”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Utalt rá, hogy a gáz az első rubelesített exportcikk lesz. Csütörtökön közölte, hogy a vevőknek az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és hogy április 1-jétől kezdve ezekről kell majd fizetniük a szállításokért.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy a fizetés elmulasztása esetén a hatályos szerződéseket Moszkva le fogja állítani.

Uniós vezetők: Kína támogassa az ukrajnai háború befejezését, és ne hunyjon szemet Oroszország tettei felett

Kínának támogatnia kell az ukrajnai háború befejezését, és nem hunyhat szemet Oroszország tettei felett – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az EU-Kína csúcsot követő sajtótájékoztatón.

Az uniós vezetők videótanácskozást folytattak Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Ko-csiang miniszterelnökkel. A tanácskozáson felszólították Kínát, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek segítenek Moszkvának megkerülni a gazdasági szankciókat.
„Nyilvánvalóvá tettük Peking számára, hogy nem avatkozhat be az Oroszország elleni szankcióink végrehajtásába” – hangsúlyozta Von der Leyen.”A szankciók megkerülésére vagy Oroszország támogatására irányuló kísérletek meghosszabbítják a háborút. Ez további áldozatokhoz és jelentős gazdasági következményekhez vezethet” – tette hozzá Charles Michel. Michel szerint az ukrajnai háború a globális biztonságot és gazdaságot fenyegeti, nem érdeke sem az EU-nak, sem Kínának. „Globális szereplőként felelősek vagyunk a békért és a stabilitásért” – hangsúlyozta.

Andrzej Duda lengyel elnök az ukrajnai helyzetről egyeztetett a Vatikánban

A háború fejleményeiről, valamint az ukrajnai menekültek helyzetéről is tárgyalt Andrzej Duda lengyel elnök a Vatikánban, ahol Ferenc pápa is fogadta őt pénteken.

A vatikáni sajtóközpont néhány soros közleménye szerint Andrzej Duda a szentszéki államtitkárral, Pietro Parolin bíborossal, valamint a pápai állam külügyminiszterének számító Paul Richard Gallagher érsekkel is egyeztetett.
A megbeszélés témája az Ukrajnában zajló háború volt, valamint a biztonság és a béke Európában. A felek kiemelten érintették a menekültek helyzetét és humanitárius ellátásukat.
A Ferenc pápa és Andrzej Duda találkozójának egy részén résztvevő lengyel újságírók beszámolója szerint az államfő meghívta Lengyelországba a katolikus egyházfőt. A találkozó harmincöt perces volt.
„Azt mondtam a Szentatyának, hogy Lengyelországban majdnem kétmillió ukrán állampolgár van, tehát látogatása lehetőséget adna, hogy a lengyelekkel és ukránokkal egyszerre találkozzék” – nyilatkozta Andrzej Duda a sajtónak.
A lengyel elnök hangsúlyozta, hogy beszámolt Ferenc pápának az ukránok befogadásáról, a lengyelek segítőkészségéről, és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott egyeztetésekről.
Andrzej Duda köszönetet mondott az egyházfőnek az Ukrajnáért tartott imanapokért, és a háború elítéléséről mondott szavaiért. Arra az újságírói kérdésre, hogy elképzelhető-e „méltó kiút” Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, Andrzej Duda úgy reagált, „nincs tisztelet tisztesség nélküli embereknek”.
A lengyel elnök többek között a tavaly szeptemberben boldoggá avatott Stefan Wyszynski néhai bíborost ábrázoló festményt ajándékozott a pápának, valamint Chopin CD-lemezeket.
Ferenc pápa az egyháznak a 2022-es évre szóló békeüzenete szövegét adta át a lengyel elnöknek.

Európai egyházi vezetők elítélik a háborút

Az Egyházak Világtanácsa (EVT) tagegyházainak képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborúját, elismerték Ukrajna jogát a védekezésre, szorgalmazták a tűzszünetet, a béketárgyalásokat és a vétkesek felelősségre vonását.

A nyilatkozatot, amelyet a Magyarországi Református Egyház pénteken juttatott el az MTI-hez, az EVT tagegyházainak csütörtöki tanácskozásán fogadták el. A svájci Bosseyben tartott megbeszélésen az Ukrajnával szomszédos, illetve a konfliktussal közvetlenül érintett európai országok egyházi vezetői vettek részt, mások mellett Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
A találkozó célja az volt, hogy az egyházi vezetők megosszák egymással véleményüket a konfliktusról és annak okairól, illetve keressék az egyházak lehetőségeit a békéért való együttműködésre.
Oroszország és Ukrajna képviselői elfogadták a meghívást a találkozóra, de végül nem vettek részt azon – olvasható a közleményben.
A nyilatkozat szerint a találkozó résztvevői elutasítják az „Isten akaratával ellentétes háborút, és a viták megoldásának eszközeként használt, halált okozó katonai erő alkalmazását Ukrajnában” és világszerte.
Hozzátették: a vitás kérdéseket „békésen, őszinte és értelmes párbeszéd és tárgyalások útján lehet és kell megoldani”.
A nyilatkozat aláírói elítélik az Oroszországi Föderáció vezetői által a szuverén ukrán nemzet lakossága ellen indított katonai agressziót, és elismerik Ukrajna népének jogát arra, hogy megvédje magát az agresszióval szemben.
Az egyházi vezetők gyásszal emlékeznek a már eddig is mindkét oldalon elvesztett, „Isten és szeretteik számára egyaránt értékes életekre”.
A nyilatkozat követendő példaként említi „azt az együttérző gondoskodást és támogatást, amelyet a szomszédos és más országok hatóságai, helyi közösségei, egyházai és egyházi szervezetei nyújtottak az ukrán menekülteknek”.
A nyilatkozat aláírói „határozottan szorgalmazzák” az ukrajnai tűzszünetet, a humanitárius folyosók megnyitását és tiszteletben tartását, valamint a biztonságos és igazságos békét célzó folyamatos tárgyalásokat, hogy mihamarabb véget érjen a szenvedés.
Az egyházi vezetők szorgalmazzák továbbá a jogszabályok be nem tartóinak és az emberiség elleni bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását.
Azt is írták: a konfliktussal és annak következményeivel szembesülő keresztény közösségek vezetőiként tudatában vannak annak, hogy a testvéregyházak különböző nézőpontokat képviselnek a konfliktus kiváltó okairól, és hangsúlyozzák az EVT mint ökumenikus mozgalom szerepének fontosságát az „eltérő vélemények megvitatásában, a különbözőségekkel való küzdelemben, valamint a kiengesztelődés és az egység keresésében”.
A résztvevők kifejezték szándékukat, hogy ismét találkoznak, és felkérték az EVT főtitkárát, hogy újból hívja meg oroszországi és ukrajnai tagegyházainak képviselőit egy kerekasztal-beszélgetésre.
A genfi székhelyű Egyházak Világtanácsának 352 tagegyháza van, a szervezet mintegy 580 millió keresztényt – ortodox, anglikán, baptista, evangélikus, metodista, református és egyéb egyházi közösségeket – tömörít a világ több mint 120 országából. A római katolikus egyház nem tagja a szervezetnek.

Szlovén miniszter: Ljubljana nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért

Szlovénia nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázszállításért és elutasítja a zsarolást is – mondta Jernej Vrtovec szlovén infrastrukturális miniszter pénteken.

A tárcavezető rámutatott: Európának ezen a részén a gázvezetékek szinte kizárólag orosz gázt szállítanak, és ez vonatkozik arra a földgázra is, amelyet Szlovénia Ausztrián keresztül importál. Az ország gázimportjának 91 százalékát tette ki az Ausztrián keresztül kapott gáz 2020-ban, míg a fennmaradó rész közvetlenül Oroszországból érkezett.
Szlovénia keresi a diverzifikációs lehetőségeket – mondta Vrtovec, hozzátéve: jó esély van arra, hogy az év vége előtt sikerül más gázimport-forrásokat is találni.
Jelezte: a napokban tárgyalásokat folytattak Ausztriával, Horvátországgal, Olaszországgal és Katarral is. Vrtovec hétfőn találkozik Tomislav Coric horvát gazdasági miniszterrel, hogy a horvátországi Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásainak kihasználásáról tárgyaljon.
A miniszter szerint a fő probléma az LNG-terminálok kapacitáshiánya Európában. „Ennek ellenére a dolgok jelenleg kellően kézben vannak tartva ahhoz, hogy még a jövő tél miatt se kelljen aggódni” – értékelte a politikus.
Szlovénia legnagyobb földgázkereskedője, a Geoplin, a Finance című szlovén üzleti lapot arról tájékoztatta: a vállalat teljesítette a Gazprom orosz energiaóriással iránti, 2018-tól kötött, hosszú távú szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét.
Ugyanakkor hozzátették: elfogadhatatlan számukra az esetleges rubelben történő fizetés, mert az a szerződést kötő egyik fél egyoldalú döntéséből fakadna. „Követjük a fejleményeket, és megfelelő kilépési tervet is készítünk” – húzták alá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Utalt rá, hogy a gáz az első rubelesített exportcikk lesz. Csütörtökön közölte, hogy a vevőknek az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és hogy április 1-jétől kezdve ezekről kell majd fizetniük a szállításokért.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy a fizetés elmulasztása esetén a hatályos szerződéseket Moszkva le fogja állítani.
Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő viszont pénteken újságíróknak kijelentette: nem áll le az orosz gázszállítás, ha a vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát.

Kárpátalja kormányzója: A megyében 110 ezer menekültet tartanak nyilván

Kárpátalján 110 ezer menekültet tartanak nyilván – közölte sajtótájékoztatóján Viktor Mikita kormányzó pénteken, de becslések szerint a harci cselekmények övezetéből 380 ezren találtak menedéket Ukrajna legnyugatibb megyéjében.

A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke emlékeztetett arra, hogy a háború kezdetén ötvenezer kényszeráttelepült befogadására készültek, de március első napjaiban már több mint hatvanezren tartózkodtak a megyében. Az 1,2 millió lakosú Kárpátalján jelenleg 380 ezer menekült lehet, közülük hivatalosan 110 ezret vettek nyilvántartásba. Étkeztetésükre a megyei költségvetésben 20 millió hrivnyát (235 millió Ft) különítettek el, a kistérségek összesen még további 31 millió hrivnyával (mintegy 365 millió Ft) járulnak hozzá az élelmezési kiadások fedezéséhez.
Viktor Mikita úgy fogalmazott, hogy Kárpátalján „humanitárius hub-ot” (központot) hoztak létre a helyi szervek, ennek köszönhetően senki sem marad az utcán. A menekülteknek ideiglenes szálláshelyet biztosítanak, azoknak is segítenek, akik külföldre szeretnének távozni.
A megyevezető azt is elmondta, hogy az utóbbi néhány napban számottevő azoknak a száma, akik visszatérnek Ukrajnába, azonban egyelőre Kárpátalján maradnak. A menekülteknek csaknem tizenkétezer tartalék férőhelyet tudnak biztosítani.
Viktor Mikita aláhúzta, hogy minden nehézség ellenére az építőipar nem állt le: közel kétezer lakás áll befejezés előtt Kárpátalján.

Washington szerint „következményei” lesznek, ha India kijátssza az Oroszország elleni szankciókat

Daleep Singh, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztette Indiát, hogy „következményei” lesznek, ha India megpróbálja kijátszani az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben életbe léptetett nyugati büntetőintézkedéseket – jelentette a Newsweek pénteken.

A mérsékelt baloldali-liberális amerikai hetilap online tudósítása szerint Daleep Singh, akit az Oroszországgal szemben kivetett amerikai büntetőintézkedések egyik szellemi atyjának tekintenek, csütörtökön személyesen találkozott Szubramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszterrel Újdelhiben, akivel gazdasági együttműködési és stratégiai partnerségi kérdésekről tárgyaltak Arindam Bagcsi indiai külügyminisztériumi szóvivő Twitter-üzenete szerint.
Az indiai diplomácia vezetője még aznap találkozott Liz Truss brit külügyminiszterrel is.
„Nem szeretnénk azt látni, hogy India gyorsan növeli oroszországi importját mindazon energiahordozókból vagy más termékekből, amelyek importját jelenleg tiltja az Egyesült Államok vagy más nemzetközi szankciós rendszer” – fejtette ki kérdésre válaszolva Daleep Singh a találkozót követő sajtótájékoztatón.
„És igen, következményekkel néznek szembe mindazok az országok, amelyek tevőlegesen megpróbálják megkerülni vagy kijátszani ezeket a büntetőintézkedéseket” – tette hozzá az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese, kiemelve, hogy India és Oroszország saját fizetési rendszerüket használva igyekeznek megkerülni a nemzetközi szankciókat.
Daleep Singh kijelentésére közvetlenül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újdelhi látogatása előtt került sor, aki csütörtök este érkezett az indiai fővárosba, kétnapos hivatalos kínai látogatását követően.
A Newsweek szerint India, amely Oroszország egyik fontos partnere volt a hidegháború idején, intenzíven együttműködik Moszkvával egy új fizetési rendszer kidolgozásán, hogy megkerüljék a nyugati szankciókat. Az indiai finomítók az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta úgynevezett spot tendereken vásárolnak orosz kőolajat, vagyis olcsóbban jutnak hozzá az energiahordozóhoz, miután más nemzetközi vásárlók, partnerek visszaléptek.
Az amerikai hetilap írása idézi a Reuters brit hírügynökséget, amely szerint India február 24-e óta már legalább 13 millió hordó orosz kőolajat vásárolt, míg 2021-ben, egész évben összesen alig 16 millió hordónyit vett Oroszországtól.
A hindusztáni félszigeten fekvő ázsiai ország a világ harmadik legnagyobb kőolajimportőre: az indiai gazdaságban felhasznált olaj 80 százalékát külföldről hozzák be.
A Reuters február 25-én arról tudósított, hogy Újdelhi indiai rúpia alapú kereskedelmi számlákat kívánt nyitni Oroszországban, hogy folytathassa kőolajkereskedelmét Moszkvával, és megkerülhesse a nyugati szankciókat.
A Bloomberg amerikai hírügynökség információi szerint Oroszország hatalmas kedvezményeket ajánlott Indiának, ha közvetlenül vásárol kőolajat a háború előtti árakon. Moszkva 35 dolláros hordónkénti áron kínálja a kőolajat Újdelhinek.

Erdogan tárgyalóasztalhoz ültetné Putyint és Zelenszkijt

Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, közölni fogja Vlagyimir Putyinnal, hogy neki és Volodimir Zelenszkijnek lépéseket kell tennie az ukrajnai Donbasz régió és a Krím kérdései kapcsán – írja a Guardian.

A török elnök újságíróknak Isztambulban nyilatkozva elmondta, hogy közép-európai idő szerint 14 órakor telefonbeszélgetést fog folytatni Putyinnal, és megújítja azt a korábbi ajánlatát, hogy az orosz és az ukrán vezetőt egy béketárgyaláson lássa vendégül.

Klicsko: nagy csaták zajlanak Kijevnél

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint nagy csaták zajlanak Kijevtől északra és keletre – írja a Sky News. A polgármester arra figyelmeztette a visszatérni vágyó lakosságot, hogy várjanak még, mivel most nagyon veszélyes a város.

Egy kórház onkológiai osztályát támadták meg Csernyihivben

Csernyihiv polgármestere, Vladiszlav Atrasenko szerint a város kórházát bombázta az orosz hadsereg. Azt mondta, a kórház onkológiai osztálya teljesen megsemmisült, három ember súlyosan megsérült. Már nincs se víz, se áram a városban, és egy héten belül kifogynak az élelemből és a gyógyszerekből is – írja a The Guardian.

Kuleba: sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, hogy Ukrajnának köze volt a belgorodi támadáshoz

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba azt nyilatkozta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, hogy Ukrajna felelős a belgorodi olajtartály megtámadásáért, mivel „nem ismer minden katonai információt”. Oroszország azt állítja, hogy két ukrán helikopterről támadták meg meg az olajtárolókat.

Az ENSZ szerint már 4,1 millió ember hagyta el Ukrajnát

Az ENSZ szerint már 4 102 876 ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta, többségükben nők és gyerekek – írja a Sky News.

Friss térképen az orosz invázió

Mint olvasóink megszokhatták, ezúttal is mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális térképét az ukrajnai hadműveletekről. Így állnak a frontok a háború 37. napján!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 01 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/GRcIfxoaxN

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/MTaWdB3LoP

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 1, 2022

Online folytatódnak a béketárgyalások péntek délután

Péntek kora délután online kezdődtek el az Oroszország és Ukrajna közötti legfrissebb béketárgyalások – írja a The Guardian. Korábban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt nyilatkozta, hogy a belgorodi olajtároló megtámadása „kedvezőtlen légkört” teremt a béketárgyalások folytatásához.

Az ukránok szerint 17 700 orosz katona halt meg

Ukrajna közölte a legfrissebb adataikat az orosz háborús veszteségekről. Azt írták többek között, hogy eddig 17 700 orosz katona halt meg, 131 helikopter, 625 tank és 1751 páncélozott katonai jármű ment tönkre.

Information on Russian invasion

Losses of the Russian armed forces in Ukraine, April 1 pic.twitter.com/PvssxTp6oL

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) April 1, 2022

Körülbelül 2000 embert evakuáltak Mariupolból

A Vöröskereszt 42 busza és több civil autója elhagyta az ostromlott Mariupolt péntek kora délután. Körülbelül 2000 embert sikerült kimenteni a város önkormányzata szerint. A járművek Zaporizzsja felé tartanak – írja a The Guardian.

Kreml: nem áll le a gázszállítás, ha április 1-ig a vevő nem igazolta vissza, hogy kész rubelben fizetni

Nem áll le az orosz gázszállítás, ha vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„Rengeteg arra vonatkozó kérdést kaptam, hogy ha nincs visszaigazolás a rubelben történő fizetésről, akkor április 1-jétől leáll-e a gázszállítás. Nem, nem így van, és ez nem következik a tegnap aláírt és közzétett rendeletéből” – nyilatkozott a szóvivő.
„A most zajló szállítások kifizetése nem ma, hanem a hónap második felében, április végén, vagy akár május elején esedékes” – magyarázta Peszkov.

Telefonon beszélt Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin

Telefonon egyeztetett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja a Sky News. A beszélgetés témája a két ország közötti kapcsolatok és az ukrajnai helyzet voltak.

Macaes: a ma reggeli ukrán támadás azt igazolja, hogy Oroszország többé nem nagyhatalom. Vagy mégsem?

Soha nem járhatott volna sikerrel Kína vagy az Egyesült Államok ellen egy olyan helikopteres támadás, mint amelyet az ukrán légierő ma reggel végrehajtott az oroszországi Belgorod ellen; az incidens azt igazolja, hogy Oroszország már nem nagyhatalom többé – véli Bruno Macaes, nemzetközileg elismert Eurázsia-szakértő a Portfolio.hu friss elemzése szerint.

Ma reggel két ukrán Mi-24-es harci helikopter nem irányított rakétákkal támadott meg egy olajtárolót az oroszországi Belgorod körül, a létesítmény még mindig lángokban áll. Bruno Macaes nemzetközileg elismert Eurázsia-szakértő az alábbi kijelentéssel reagált az eseményre:

„Az, hogy az ukrán helikopterek ilyen jó teljesítménnyel tudnak dolgozni Oroszország területén belül, szimbolikus jelképe Oroszország eltűnésének, mint nagyhatalom. El tudnátok képzelni azt, hogy ellenséges helikopterek Kína vagy az Egyesült Államok területére támadjanak?” – fogalmaz Macaes.

A ma hajnali támadás előtt számos elemző érthetetlenül áll. Ez újabb, nagyon súlyos reputációs veszteséget jelent az orosz haderőnek, hiszen „normális” esetben a légvédelemnek könnyedén el kellett volna hárítania egy ilyen támadást egy olyan város körül, amely alig 40 kilométerre található a konfliktuszónától. Az, hogy Oroszország területére tudott támadni az ukrán haderő két helikopterrel három dolgot jelenthet:

• az oroszok valamiért egyáltalán nem számítottak arra, hogy a velük háborúban álló Ukrajna rájuk fog támadni, holott már történt legalább egy támadás Oroszország területe ellen,
• a széthypeolt orosz légvédelmi rendszerek valójában semmit nem érnek,
• Oroszország egy újabb öntámadásos akciót hajtott végre és a háború eszkalálására készülnek.

Frissítve: két ukrán helikopter csapást mért egy belgorodi olajtárolóra

Az orosz légtérbe behatoló két ukrán helikopter csapást mért a városi olajtárolóra a határ közelében fekvő Belgorodban, a létesítmény kigyulladt – közölte Telegram-csatornáján pénteken Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

Belgorod megyét többször érte már belövés a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során, de ez volt az első ismertté vált, orosz területen végrehajtott ukrán légicsapás.
„Az olajraktárban keletkezett tüzet az ukrán fegyveres erők két helikopterének légicsapása okozta, amelyek kis magasságban érkeztek Oroszország területére. Áldozatok nem voltak” – írta Gladkov.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint nyolc, egyenként 2 ezer köbméteres olajtartály ég, és fennáll a veszélye a lángok továbbterjedésének a tároló területén található további 23 további tartályra, amelyek közül 10 szintén 2 ezer köbméteres.
Három környező utca lakóit evakuálták. Az oltásban 194 ember, egy tűzoltóvonat és 59 egységnyi egyéb technikai eszköz vesz részt.
Az első jelentések arról szóltak, hogy tűz ütött ki a tárolóban. A rakéták eltaláltak még egy nyomdát és egy energiaelszámolási vállalat épületét. Az utóbbiban a jelek szerint nem történt robbanás, mert a TASZSZ szerint tűzszerészeket vezényeltek a helyszínre.
A belgorodi kormányzó közölte, hogy az olajtároló-tűz miatt változtatnak a helyi benzinkutak ellátási láncán, és az ígérte, hogy nem lesz üzemanyaghiány. A töltőállomások 5-13 napos tartalékokkal rendelkeznek, a Rosznyefty a gubkinói bázisról csoportosít át készleteket, Nyikolaj Sulginov orosz energiaügyi miniszter pedig szükség esetére Kurszk és Voronyezs megyéből helyezett kilátásba benzinszállítást.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvője péntek délelőtti hadijelentése szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 53 ukrán katonai létesítményt, köztük öt hadianyag- és egy üzemanyag-raktárt semmisített meg, az orosz légvédelem pedig egy helikoptert és nyolc drónt lőtt le.

Kijózanító üzenet Putyinnak: „a katonáid 10-20 százalékát elvesztetted Ukrajnában!”

Tegnap telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a norvég miniszterelnök. Jonas Gahr Støre azt kérte az orosz politikustól, hogy függessze fel az Ukrajna elleni inváziót, hiszen veszteségei olyannyira súlyosak, hogy az fenntarthatatlan – írja a norvég VG.no-ra hivatkozva a Portfolio.hu.

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök tegnap telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Ukrajna elleni invázióról. Støre többek közt azt kérte Vlagyimir Putyintól, hogy függessze fel az Ukrajna ellen indult inváziót, hiszen nem csupán az ukrán civilek körében, de az orosz haderőben is nagyon súlyos az áldozatok száma.

A VG.no arról ír, hogy a norvég miniszterelnök közölte Vlagyimir Putyinnal, hogy a teljes orosz haderő élőállományának 10-20%-a már elveszett Ukrajnában; rengetegsok orosz katona halt meg, sebesült meg, vált hadifogollyá vagy dezertált az Ukrajna elleni műveletek során.

Putyin erre állítólag csak annyit mondott, hogy ez van, ha katonai konfliktus alakul ki. Van hatása az emberéletre.

Hivatalosan nem tudni, hány orosz katona halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában, ez a „10-20%-os” arányszám a NATO becslése, de lehetetlen pontos számot mondani, mind az orosz haderő katonai állományának számáról, mind az ukrajnai veszteségekről.

Az oroszok az állítják, hogy megsemmisítettek hat ukrán katonai létesítményt

Az orosz védelmi minisztérium péntek délelőtti közleménye szerint az orosz hadsereg megsemmisített hat ukrán katonai létesítményt, köztük öt lőszer- és üzemanyagraktárat az ország különböző részein. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt is közölte, hogy az orosz hadsereg lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert Dnyipro közelében.

„A különleges katonai művelet kezdete óta összesen 124 repülőgépet és 81 helikoptert, 353 drónt, 1839 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 202 rakétavetőt, 773 tábori tüzérségi ágyút, valamint 1711 darab speciális katonai járművet semmisítettünk meg” – sorolta Konasenkov. Ezen adatok hitelességét független források nem erősítették meg.

Több mint 2,4 millió menekült érkezett Lengyelországba

A háború kezdete óta több mint 2,4 millióan menekültek el Ukrajnából a szomszédos Lengyelországba. Csak csütörtökön mintegy 23 ezer, Ukrajnából érkezőt regisztráltak a lengyel határon – közölte a lengyel határőrség pénteken a Twitter-oldalán. Az előző napihoz képest ez egyébként majdnem tízszázalékos csökkenést jelent. Arról nincs hivatalos információ, hogy a menekültek közül hányan maradtak Lengyelországban, és hányan utaztak tovább más uniós országba.

Kína nem akar az Európai Unió mellé állni az ukrajnai konfliktusban

Kína nem akar az Európai Unió mellé állni az ukrajnai konfliktusban. „Senki sem kényszeríthet másokat arra, hogy oldalt válasszanak” – mondta Csao Li-csian, a kínai külügyminisztériumi szóvivője pénteken Pekingben. „A barát és ellenség leegyszerűsítő megközelítése nem bölcs dolog. A hidegháborús mentalitást és a blokkok közötti konfrontációt pedig el kell utasítani” – mondta, és hozzátette: Kína független külpolitikát folytat.

A kínai kormány ezzel az európaiak és az amerikaiak azon figyelmeztetéseire reagált, hogy ne nyújtsanak anyagi támogatást Oroszországnak, illetve ne segítsenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat. „A probléma most nem az, hogy melyik ország akar segíteni Oroszországnak kijátszani a szankciókat, hanem az, hogy az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatok szükségtelenül sérülnek” – mondta Csao Li-csian a Telex szerint.

Lavrov: Ukrajna sokkal megértőbb a Krím-félsziget és Donbasz ügyében

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter indiai kollégájával, Subrahmanyam Jaishankarral tárgyal a két ország közötti kapcsolatok megerősítésére irányuló erőfeszítések részeként. A Reuters hírügynökség szerint a megbeszéléseket követő tájékoztatón Lavrov azt mondta, némi előrelépés történt az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokon.

Közölte, Moszkva jelenleg válaszát készíti elő az ukrán javaslatokra, amelyek között szerepel Kijev semlegességre vonatkozó ajánlata a biztonsági garanciák fejében.

Lavrov szerint Kijev „sokkal jobban megértette” az Oroszország által 2014-ben annektált Krím és a nagyrészt orosz ellenőrzés alatt álló kelet-ukrajnai Donbasz régió helyzetét, valamint Ukrajna semleges státuszának szükségességét.

Az orosz védelmi minisztérium újabb hadisikerekről számolt be

Az orosz védelmi minisztérium péntek délelőtt kiadott közleménye szerint az orosz hadsereg megsemmisített hat ukrán katonai létesítményt, köztük öt lőszer- és üzemanyagraktárat a Dnyipro régióban található Bohuszlavban, a harkivi régióban található Kresztiscsében és a donyecki régióban fekvő Velika Novoszilkában. Mindemellett az orosz csapatok kilőttek egy ukrán Mi-8-as helikoptert Dnyipro közelében – adta hírül a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

„A különleges katonai művelet kezdete óta összesen 124 repülőgépet és 81 helikoptert, 353 drónt, 1839 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 202 rakétavetőt, 773 tábori tüzérségi ágyút, valamint 1711 darab speciális katonai járművet sikerült ártalmatlanítanunk” – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az ukránok nem tudnak bejutni Mariupolba, és a civileket sem tudják evakuálni

Sem bejutni nem lehet Mariupolba, sem elhagyni nem lehet a várost, így nem tudnak segélyszállítmányt eljuttatni a lakosságnak, és a civileket sem tudják kimenekíteni – írta a város polgármesterének egyik közeli munkatársa pénteken a Twitteren.

Petro Andrjuscsenko szerint az orosz erők csütörtök óta hermetikusan lezárták a várost a humanitárius segélyek előtt, és a tervezett zöldfolyosót sem nyitották meg.

Az egykor 400 ezres városban civilek tízezrei élnek hetek óta nyomorúságos körülmények között. A település jelentős része a földdel vált egyenlővé.

Ukrán tisztségviselők csütörtök este elmondták, hogy nem sikerült eljutnia Mariupolba egy buszkonvojnak. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes az éjszaka közölte: újra megpróbálnak átjutni a humanitárius folyosón az ostromlott városba.

Egy Facebook-bejegyzésben az ukrán vezérkar csütörtökön azt írta: a hadsereg még mindig tartja Mariupolt, a Fekete-tenger kapuját, amely stratégiai folyosót jelentene az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadár erők és az elcsatolt Krím félsziget között.

A mariupoli polgármesteri hivatal becslései szerint eddig ötezer civil halt meg a város ostroma során. A polgármester a hét elején a városban tartózkodó civilek számát 170 000-re tette. A lakosság evakuálásához szükséges biztonságos folyosók létrehozására tett kísérletek rendre kudarcba fulladtak, amiért a felek egymást hibáztatják. Oroszország tagadja, hogy a február 24-én kezdődött ukrajnai háborúban polgári célpontokat támadna.

Eközben a kelet-ukrajnai Luhanszk megye vezetője jelezte: ha sikerül, pénteken öt zöldfolyosót nyitnak meg a térségben.

Folytatódnak az orosz csapatkivonások az ukrán hadsereg szerint

Folytatódnak az orosz csapatkivonások Kijev északi részéből, a fehérorosz határ irányába – közölte napi operatív jelentésében az ukrán hadsereg. A tájékoztatásuk szerint az orosz konvojokban lefoglalt buszok, teherautók is vannak, illetve üresen álló ingatlanokból származó javak, amelyeket eltulajdonítottak az orosz erők.

Az ukrán hadsereg arról is beszámolt, hogy csapataik három harckocsit, két páncélozott járművet, és egy pilóta nélküli légijárművet is megsemmisítettek az elmúlt 24 órában.

Budapesti kormányhivatal: csaknem 900 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

Abudapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 862 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak – közölte a Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az éjszakát 357 ember töltötte a létesítményben.
A közel 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők – ismertették.
Azt írták, hogy az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve. A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – olvasható a kommünikében.

Csökkent az orosz feldolgozóipar teljesítménye márciusban

Márciusban már a második egymást követő hónapban csökkent az orosz feldolgozóipar teljesítménye az előző négy hónap növekedése után.

A londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet pénteken azt közölte, hogy a márciusi orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 44,1 pontra, 2020 júniusa óta legalacsonyabb szintre süllyedt a februári 48,6 pontról. A vállalatok a kibocsátás csökkenését a gyenge vevői keresletnek és az alacsonyabb új rendeléseknek tudták be. A mutató januárban még 51,8 ponton állt.
A mutató 50 pont feletti értéke az üzleti aktivitás növekedését, alatta pedig a csökkenését jelzi.
Az Ukrajna elleni orosz háborúra válaszul a Nyugat szankciókat vezetett be az orosz feldolgozóiparral szemben, többek között embargót rendelt el számos termék exportjára. Emellett a rubel leértékelődése következtében jelentősen emelkedtek a nyersanyagok árai.
Az új értékesítések számának esése márciusban a romló kereslet következtében csaknem két éve a leggyorsabb volt. A felmérés egyes résztvevői rámutattak arra, hogy a vevők vásárlóerejét gyengítette az árak meredek emelkedése. Az exportrendelések visszaesésének üteme az egyik legnagyobb volt az adat jegyzésének kezdete óta.
Márciusban érezhetően nőtt az inflációs nyomás. A nyersanyagárak az eddigi leggyorsabb ütemben emelkedtek a magasabb beszállítói árak és a kedvezőtlen árfolyam miatt. A cégek a költségeket a vevőkre hárították, az eladási árak emelkedése 2003 januárja óta a legnagyobb volt.
Jelentősen romlottak a beszállítók mutatói is, nőttek a szállítási idők, mivel az akut anyaghiány akadályozta az időben történő szállítást.
A felmérés szerint a vállalatok az elmúlt közel két év leggyorsabb ütemében csökkentették a munkaerő-felvételt és a létszámot.

ORFK: mintegy 10 ezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából

Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5728 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4620-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1599 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek a rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől szerdán 1717 ember, köztük 808 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – írták.
Hozzátették: a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 96 ember, köztük 56 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában segít a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Az orosz jegybank enyhített a külföldi pénzátutalások korlátozásán a rezidensek számára

Az orosz jegybank péntektől enyhített a külföldi pénzátutalások korlátozásán a rezidensek esetében.

A központi bank azt közölte, hogy mostantól havonta 10 ezer dollárt utalhatnak át. Ez az intézkedés a szankciókat nem támogató országokból származó rezidensekre és nem rezidensekre, valamint az Oroszországban munkajogi vagy polgári jogi szerződések alapján dolgozó összes többi állam nem rezidensére vonatkozik.
„Egy naptári hónapban a magánszemélyeknek lehetővé vált legfeljebb 10 ezer dollárt vagy ennek megfelelő összeget más pénznemben Oroszországon kívülre utalni egy orosz bankban vezetett számlájukról külföldön vezetett a saját vagy egy másik magánszemély számlájára” – áll a közleményben.
Oroszországban március 2-án lépett életbe az a jegybanki határozat, amely felfüggesztette az Oroszországból külföldre történő átutalást „számos ország” jogi és magánszemély számlájáról. A jegybank akkori indoklása szerint az intézkedés hozzájárul az orosz pénzpiac stabilitásának fenntartásához.

Medvegyev: Oroszország csak barátoknak adhat el élelmiszert és mezőgazdasági termékeket a jövőben

Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke arra figyelmeztetett, hogy a jövőben Oroszország felvázolhat néhány fontos pontot az élelmiszerexporttal kapcsolatban, és csak a baráti országoknak küldhet élelmiszert és mezőgazdasági termékeket.

Medvegyev szerint az oroszoknak sok barátjuk van, „de nem Európában vagy Észak-Amerikában”.

Medvegyev jelenleg Oroszország biztonsági tanácsának helyettes főtitkára.

A baráti export fogalma már korábban is felmerült az orosz politikában, Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten bejelentette, hogy azoknak az államoknak, amik nem Oroszország barátai, rubelben kell fizetni az orosz olajért – írja a Reuters alapján a Telex.

Orosz rakéták csapódtak be Szeverodonyeckben, két ember meghalt

Orosz légitámadás érte péntek hajnalban a Luhanszktól északkeletre fekvő Szeverodonyeck, Liszicsanszk és Toskivka környékét – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszk megyei közigazgatási hivatal vezetője a Telegramon.

A becsapódások következtében Szeverodonyeckben ketten életüket vesztették, a két másik városban többen megsérültek. Légicsapások érték továbbá Rubizsne, Kreminna és Ivanivka településeket is, ahol lakóházak, melléképületek és különböző infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg – írta az ukrán Pravda hírportál.

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes szerint az oroszok rakétarendszereket telepítenek Belarusz délkeleti részébe

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes, Hanna Maliar szerint Oroszország rakétarendszereket próbál telepíteni Belorusz délkeleti részébe, hogy azokat Ukrajna ellen vethessék be. Az értékelés annak ellenére született, hogy Oroszország a közelmúltban azt állította, hogy csökkenti katonai aktivitását Kijev és az északi-ukrajnai Csernyihiv város térségében. „Az ellenség nem mond le a donyecki és a luhanszki régió teljes elfoglalásáról” – mondta Maliar. Hozzátette: az ukrán erők orosz rakétarendszereket észleltek a belaruszi Gomel város közelében.

Arra a kérdésre, hogy számít-e az ukrán területre irányuló rakétacsapások folytatására, Maliar azt mondta: „Felkészültünk erre. A háború folytatódik. És azt kell mondani, hogy az ellenség nem lassít. A rakétatámadások intenzitása ugyanolyan, mint volt, sőt néha még fokozódik is” – jelentette a CNN.

Támadásba lendültek az ukrán erők, több települést is visszafoglaltak

A brit védelmi minisztérium péntek délelőtt közölte: az ukrán csapatok visszafoglalták a Csernyihiv régióban, Csernyihiv városától délre található Szloboda és Lukasivka településeket, emellett a Kijevtől keletre és északkeletre fekvő területeken szintén ellentámadásba kezdtek.

Mind Csernyihivben, mind pedig Kijevben továbbra is rakétacsapásokról számolnak be. Korábban Oroszország közölte, hogy csökkenti a két város körüli katonai műveleteket és kivonja egyes csapatait a régiókból.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 01 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/tazJHqMczF

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/b1sBLFpfdb

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 1, 2022

Két ukrán helikopter csapást mért egy belgorodi olajtárolóra

Az orosz légtérbe behatoló két ukrán helikopter csapást mért egy olajtárolóra a határ közelében fekvő Belgorodban, a létesítmény kigyulladt – közölte Telegram-csatornáján pénteken Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

Belgorod megyét többször érte már belövés a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során, de ez volt az első ismertté vált, orosz területen végrehajtott ukrán légicsapás.

An oil depot is on fire in #Belgorod, #Russia.

„The emergency services went to the place of fire, measures are being taken to eliminate it”, said Gladkov, the governor of the region in his Telegram channel. pic.twitter.com/ey7rC5ChSz

— NEXTA (@nexta_tv) April 1, 2022

„Az olajraktárban keletkezett tüzet az ukrán fegyveres erők két helikopterének légicsapása okozta, amelyek kis magasságban érkeztek Oroszország területére. Áldozatok nem voltak” – írta Gladkov.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint nyolc olajtartály ég. Az első jelentések arról szóltak, hogy tűz ütött ki a tárolóban.

A belgorodi kormányzó közölte, hogy az olajtároló-tűz miatt változtatnak a helyi benzinkutak ellátási láncán, és az ígérte, hogy nem lesz üzemanyaghiány.

В соцсетях появилось видео, на котором, предположительно, показан момент взрывов на нефтебазе в Белгороде. По словам губернатора, удар по нефтебазе нанесли два украинских вертолета, зашедшие на территорию России на низкой высотеhttps://t.co/lx4UnHdmQW pic.twitter.com/lXo9JLa6RZ

— РИА Новости (@rianru) April 1, 2022

Oroszország elutasította a Krímmel kapcsolatos javaslatot

A béketárgyalások legutóbbi fordulóján Ukrajna felajánlotta, hogy feladja NATO-csatlakozási ambícióit és semleges állammá válik, cserébe biztonsági garanciákat kér, valamint a megszállt Krím státuszának 15 évre történő befagyasztását.

Oroszország ENSZ-nagykövethelyettese, Dmitrij Poljanszkij a javaslatról úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy bár még túl korai lenne meghatározni a békemegállapodás részleteit, a Krím és a Donbász-régió ellenőrzésének visszaadása Ukrajnának nem kerülhet szóba. „A Krím az Orosz Föderáció része, úgy gondolom, hogy ez a kérdés lezárva, így nincs miről konzultálni” – mondta.

A Krím jogellenes annektálása nemzetközileg nem elismert.

BBC: a helyzet Kijev körül javulni látszik, de a külterületein még mindig folynak a harcok

A Kijev körüli helyzet javulni látszik, hivatkozik a BBC orosz jelentése Mykola Zsirnov szavaira, aki a kijevi katonai igazgatás vezetője. „A nap Kijevben békésen telt”– mondta Zsirnov.

Zsirnov szerint a város vállalatai és szolgáltatásai normálisan működnek, a főváros külterületein azonban még mindig folynak a harcok. Az orosz erők csütörtökön Irpiny és Makariv városokat lőtték, a külvárosban pedig Hosztomel és Brovary környékén is harcokról számoltak be. A helyi hatóságok a lakosságot óvatosságra intették.

Oroszország arra figyelmeztet, hogy az uniós szankciók nem maradnak válasz nélkül

Oroszország figyelmezteti az Európai Uniót, hogy intézkedései „nem maradnak válasz nélkül” – számoltak be róla a BBC brit hírportál cikkében.

A RIA hírügynökség pénteken egy magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőt idézett, aki szerint a Moszkvával való konfrontáció nem állna a 27 országból álló blokk érdekében.

„Brüsszel felelőtlen szankciói már most negatívan befolyásolják az egyszerű európaiak mindennapi életét” – mondta Nyikolaj Kobrinets a hírügynökségnek.

ISW: a Donbaszra és Mariupolra koncentrálnak az oroszok, máshol ukrán sikerek

Ami az aktuális hadi helyzetet illeti, az Institute for the Study of War amerikai központú agytröszt elemzői szerint március 31-én az ukrán erők sikeres ellentámadásokat hajtottak végre a déli front több területén. Visszafoglalták Orlovét, Zagradivkát és Kochubeyevkát Herszon megye északi részén. Folytatták emellett az orosz támadások visszaverését Donyeck és Luhanszk megyében az elmúlt 24 órában, különösen Popasna és Rubizsne területén. Mariupolban viszont valószínűleg tovább nyomultak előre az oroszok.

Az ukrán erők több helyi ellentámadást hajtottak végre Kijev környékén, Ukrajna északkeleti részén és Herszon felé március 31-én, sikeresen nyomást gyakorolva az orosz erőkre, és meg akarták zavarni a folyamatban lévő orosz csapatok rotációját. Brovarytól keletre kihasználták a korlátozott orosz kivonulásokat, hogy visszafoglalják a területet Kijev és Csernyihiv megyéken keresztül.

Az ukrán erők valószínűleg az elmúlt 24 órában is ellentámadásokat hajtottak végre Szumi felé. Az orosz erők valószínűleg Izjum környékéről kívánnak előrenyomulni délkelet felé, hogy felvegyék a kapcsolatot a Luhanszk megyében nyugatra előrenyomuló orosz erőkkel, de az Ukrajna északkeleti részéből átcsoportosított, veszteségeket szenvedett orosz egységek valószínűleg korlátozottan használhatók majd.

Az orosz erősítés lehetővé teheti az orosz offenzíva megújítását Szlovjanszkon keresztül. Ez akkor következhet be, ha Kijev és Csernyihiv közeléből ide húzódnak vissza a támadó csapatok. Az ukrán erők sikeresen hajtottak végre helyi ellentámadásokat Kijev környékén, Szumi felé és Herszon megyében, és valószínűleg további területeket is elfoglalnak – különösen Kijevtől északnyugatra és keletre – a következő napokban.

Today’s control-of-terrain #maps for the #Russian invasion of #Ukraine from @TheStudyofWar and @criticalthreats. We’ve added a map dedicated to the #Luhansk front in the east. pic.twitter.com/SssuixcSsB

— ISW (@TheStudyofWar) March 31, 2022

• Az ukrán erők sikeresen hajtottak végre helyi ellentámadásokat Kijev környékén, Szumi felé és Herszon megyében, és a következő napokban valószínűleg további területeket foglalnak el – különösen Kijevtől északnyugatra és keletre.
• Oroszország kivonja Kijev, Csernyihiv és Szumi környékéről veszteségeket szenvedett haderejének egyes elemeit, hogy átcsoportosítsa őket Kelet-Ukrajnába, de ezek az egységek nem valószínű, hogy döntő váltást biztosítanak az orosz harci erőben.
• Az ukrán erők folytatták az orosz támadások visszaverését Donyeck és Luhanszk megyében, és az orosz erőknek nem sikerült területet foglalniuk az elmúlt 24 órában.
• Az orosz erők folyamatosan előrenyomulnak Mariupolban.
• Oroszország előre tervezett tavaszi hadkötelezettsége április 1-jén kezdődik, és nem tűnik abnormálisnak az oroszországi tipikus hadkötelezettséghez képest. Az újonnan besorozott hadkötelesek hosszú hónapokig nem biztosítanak további harci erőt Oroszországnak.
• A Kreml valószínűleg felgyorsítja erőfeszítéseit, hogy kvázi állami entitásokat hozzanak létre a megszállt ukrán területek kormányzására.

Oroszország Grúziából is átcsoportosíthat katonákat

A brit védelmi minisztérium csütörtökön késő este hírszerzési jelentést közölt az ukrajnai helyzetről. Eszerint Oroszország „átcsoportosítja erőinek egyes elemeit Grúziából, hogy megerősítse ukrajnai invázióját”. A minisztérium szerint nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország a háború elején tervezte volna, hogy ilyen lépést tegyen, és ez jelzi az invázió során elszenvedett váratlan veszteségeit – írja a Sky News.

Hírszerzési információk szerint 1200 és 2000 közötti csapatot három zászlóalj harcászati ​​csoportba szerveznek át.

„Nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország erősítést tervezett ebben az ügyben, és ez jelzi a váratlan veszteségeket, amelyeket az invázió során elszenvedett” – írják.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 31 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/SV5bl19zq3

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/e1x4jsAZnx

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 31, 2022

Az Európai Parlament elnöke Ukrajnába utazik

„Úton Kijevbe” – ezzel a rövid kommentárral tett ki magáról képet a Twitterre Roberta Metsola máltai politikus, aki január közepe óta az Európai Parlament elnöke. Metsola természetesen az orosz-ukrán konfliktusról tárgyal majd, de hogy kivel és pontosan miről, az egyelőre nem ismert. Utazása azért különleges, mert a háború kezdete óta ő az első olyan uniós intézményvezető, aki Ukrajnába megy.

On my way to Kyiv ??

На шляху до Києва ?? #StandWithUkraine pic.twitter.com/8fz43BkapJ

— Roberta Metsola (@EP_President) March 31, 2022

Zelenszkij: a donbászi helyzet továbbra is rendkívül nehéz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a dél-ukrajnai és a donbászi helyzet „továbbra is rendkívül nehéz”, mivel Oroszország kiemelten kezeli a katonai műveleteket a szakadárok által ellenőrzött régióban. Egy csütörtökön – a közösségi médiában közzétett – videóban Zelenszkij azt mondta, hogy az orosz erők „próbálják kitalálni, hogyan szilárdítsák meg ottani jelenlétüket”.

A donbászi régióban, az ostromlott déli Mariupol városánál és az északkeleti Harkiv városánál „az orosz csapatok halmozzák a csapások lehetőségét” – jelentette ki Zelenszkij. Ez egybecseng egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő csütörtöki megjegyzéseivel, aki szerint Donbász egyike annak a négy területnek, ahol Oroszország a jelenlegi légicsapásokat összpontosítja – írta a CNN.

Csütörtök este John Kirby, a Pentagon sajtótitkára azt nyilatkozta, hogy „az oroszok újra akarják priorizálni a Donbász térségében folytatott műveleteiket”.

Az orosz erők átcsoportosították magukat, hogy „fokozzák a műveleteket a kiemelt területeken, illetve befejezzék a Donbász teljes felszabadítására irányuló műveletet” – mondta Igor Konaszenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán.

Az ukrán elnök pedig megismételte, hogy mindent megtesznek Ukrajna felszabadításáért.

„U.S. officials say Russia continues to reposition its troops away from the capital. But despite promises of de-escalation, Russia intensified its offensive in the southeast, as it focuses on the Donbas region,” @jack_s_hewson reports. https://t.co/sRa28MG47e

— PBS NewsHour (@NewsHour) April 1, 2022

Drónfelvételen Mariupol, a város szétlövése után

Ukrajna pénteken igyekszik evakuálni az ostrom alatt álló délkeleti ukrajnai Mariupol kikötővárosban rekedt több tízezer civilt. A városba tartó 45 buszból álló konvojt csütörtökön feltartóztatták az orosz erők, így mintegy 100 ezer ember maradt a városban, amelyet az elmúlt öt hétben folyamatosan bombáztak. Mariupol belvárosávól készült hitelesített drónfelvételek rögzítették a pusztítás mértékét – közölte a CNN.

This is what Putin thinks the #Russian world should looks like. Drone footage shot in the destroyed city of #Mariupol. pic.twitter.com/Y8Xple2SIp

— NEXTA (@nexta_tv) March 30, 2022

?️Russkiy mir in its full beauty. #Mariupol pic.twitter.com/a3GTF7HXzs

— MilitaryLand.net (@Militarylandnet) March 31, 2022

Párizs szerint semmi konkrét jel nem utal az orosz erők irányváltására

Az orosz erők Ukrajnában nem mutatják „semmilyen konkrét jelét” sem hátrálásnak, sem csapatvisszavonásnak a Kreml ez irányú kijelentései ellenére – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a Le Figaro című napilap internetes oldalán csütörtök este megjelent interjúban.

„Nem látom jelenleg semmilyen konkrét jelét a gyakorlatban az oroszok tényleges és tartós irányváltásának” – fogalmazott a francia diplomácia vezetője. „Még ha lassabban haladnak is előre az erőik ahhoz képest, ahogy azt a Kreml remélte, nem látok jelenleg semmilyen jelentős hátrálást, sem valódi tűzszünetet” – tette hozzá.
Az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség keddi isztambuli tárgyalása után jelentette be Moszkva, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Moszkva azt is közölte, hogy az erőinek részleges visszavonása mellett inkább Ukrajna keleti részére, Donyeck és Luhanszk környékére koncentrálja az offenzív katonai tevékenységét.
Párizs kétkedve fogadta a bejelentéseket.
„Az isztambuli tárgyalások nem hoztak semmilyen áttörést a három hete tartó tárgyalásokhoz képest. Ugyanazokat a témákat tárgyalták, és a lényeget illetően semmilyen alapvető előrelépés nem történt” – mondta Jean-Yves Le Drian. „Először tűzszünetre és az orosz erők kivonásának menetrendjére van szükség” – hangsúlyozta.
A külügyminiszter szerint az a kérdés, hogy a bejelentések arra szolgálnak-e, hogy az orosz erők regenerálódjanak, vagy pedig Moszkva részéről tényleges a tárgyalási szándék.
„Amíg nem látjuk a valódi és teljes tűzszünet konkrét bizonyítékait a gyakorlatban, az első feltételezés felé hajlok” – mondta.

Depardieu elítélte az orosz elnök „elfogadhatatlan őrült eltévelyedéséit”

Gérard Depardieu francia színész, akit barátság fűz Vlagyimir Putyinhoz, csütörtökön elítélte az orosz elnök „elfogadhatatlan őrült eltévelyedéseit”, és bejelentette, hogy az április eleji három párizsi koncertjének bevételét „az ukrajnai áldozatoknak” ajánlja fel.

„Az orosz nép nem felelős olyan vezetőinek elfogadhatatlan őrült eltévelyedéseiért, mint amilyen Vlagyimir Putyin” – írta közleményében a francia sztár, aki korábban többször is méltatta az orosz elnököt.
Gérard Depardieu április 1. és 3 között a párizsi Champs-Elysées színházban adja elő a Barbara énekesnő sanzonjaiból összeállított estjét.
„A három koncert teljes bevételét ennek a tragikus testvérháborúnak az ukrajnai áldozatai kapják” – olvasható a közleményben.
„Mindig is sajátosan vonzódtam az orosz nép iránt, amelyet olyan kiválóan írt le Dosztojevszkij, Tolsztoj, Gogol, Paszternák és sok más művész ( …), Csajkovszkij, Prokofjev, Sosztakovics” – tette hozzá.
Hét nappal az Oroszország indította háború kitörése után, március 1-én Gérard Depardieu az AFP francia hírügynökségen keresztül azt üzente az Ukrajnában harcoló feleknek, hogy hagyják abba a háborúskodást és tárgyaljanak.
„Oroszország és Ukrajna mindig is testvérnemzetek voltak. Én a testvérháború ellen vagyok. Azt mondom: tegyétek le a fegyvereket és tárgyaljatok!” – idézte akkor a hírügynökség Depardieu-t, aki telefonon hívta fel az AFP-t, és tette meg nyilatkozatát.
Gérard Depardieu a francia állampolgársága mellett orosszal is rendelkezik, amelyet 2013 januárban kapott meg.
A színész azt követően kapta meg az orosz útlevelet Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy bejelentette: Belgiumba költözik az akkori szocialista francia kormánynak a gazdagokra kiróni tervezett 75 százalékos adója miatt.
„Természetes, hogy adózunk, de nem olyan ostobáknak, akik azt gondolják, hogy jót tesznek” – mondta 2014-ben a Le Point című hetilapnak Depardieu az orosz állampolgárság felvétele kapcsán. Azóta nem győzte dicsérni Oroszországot a francia sajtóban, „nagy demokráciának” is nevezte, Vlagyimir Putyint pedig II. János Pál pápához hasonlította.

Hallgat a Nyugatra Putyin: megnyitják az apokaliptikus Mariupolból kivezető humanitárius folyosót

Oroszország azt állítja, hogy pénteken megnyitja az evakuációs útvonalat az ostromlott Mariupol városából a délkeleti Zaporizzsja felé – írták a Sky News hírportál cikkében a TASZSZ orosz hírügynökség jelentésére hivatkozva.

Az ügynökség Mihail Misincev vezérezredest, az orosz Nemzeti Védelmi Vezetési Központ igazgatóját idézte. Mizintsev elmondta, hogy Moszkva Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár kérésére cselekedett.

Úgy vélik, hogy mintegy 170 ezer ember még mindig apokaliptikus körülmények között rekedt Mariupolban a hetek óta tartó folyamatos ágyúzás után, amely miatt az emberek pincékben húzódtak meg.

Az Egyesült Államok távozásra szólítja állampolgárait Ukrajnából és Oroszorszgból is

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma arra kér minden Ukrajnában vagy Oroszországban tartózkodó amerikai állampolgárt, hogy azonnal hagyják el az országokat – közölte CBS News Twitter-bejegyzésben.

„Az elmúlt hetekben olyan jelentéseket kaptunk, amelyek szerint orosz biztonsági tisztviselők amerikai állampolgárokat vettek őrizetbe Ukrajnában és Oroszországban” – mondta Ned Price a külügyminisztérium szóvivője.

Így állt csütörtökön az orosz invázió

Jó reggelt kívánunk a korán kelőknek így 5 óra tájban! A brit védelmi minisztérium csütörtöki aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine