Az orosz-ukrán háború 36. napja – FRISSÜL

Immár harminchatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Orosz tábornok: Moszkva birtokába jutott Hunter Biden levelezése az ukrajnai biolaborokról

Az orosz védelmi minisztérium birtokába került az a levelezés, amelyet Joe Biden amerikai elnök fia folytatott az amerikai Védelmi Fenyegetéscsökkentő Ügynökség (DTRA), a Pentagon ukrajnai vállalkozóinak munkatársaival, és ez megerősíti, hogy Hunter Biden fontos szerepet játszott a kórokozókkal folytatott ukrajnai munka pénzügyi hátterének megteremtésében – jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka csütörtökön kamerák előtt nyilatkozva.

Kirillov szerint a levelek létezését a nyugati média is megerősítette. Ezekből kiderül, hogy Hunter Biden forrásokat biztosított a kórokozókkal kísérletező Black and Veach és Metabiota cégek számára. A tábornok szerint a nyilvánosságra hozott levelezésből kiderül, hogy a Pentagon valódi céljai Ukrajnában messze nem tudományosak.
Rámutatott, hogy egyik levelében a Metabiota alelnöke megjegyezte, hogy a cég tevékenysége „Ukrajna Oroszországtól való kulturális és gazdasági függetlenségének biztosítására” irányul. Megjegyezte, hogy ez „egy biotechnológiai cég esetében meglehetősen furcsa”.
A tábornok nevesítve nyilvánosságra hozott több levelet, amelyben a DTRA, a Black and Veach és a Metabiota több tisztségviselője érintett. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a Metabiota a Pentagon felkérésére részt vett a posztszovjet térség járványügyi helyzetének modellezésében.
Kitért rá, hogy a Black and Veach tevékenysége még az ukrán szakszolgálatok körében is kérdéseket vetett fel; az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) herszoni osztálya 2017-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy „aktualizálódott a járványhelyzet súlyosbodásának potenciális veszélye” a DTRA azon szándéka miatt, hogy a Black and Veachen keresztül ellenőrzése alá vonja a különösen veszélyes fertőzések kórokozóinak kutatását végző ukrajnai mikrobiológiai laboratóriumokban végzett tevékenységet.
Emlékeztetett rá, hogy a Moszkva szerint katonai célú ukrajnai mikrobiológiai tevékenység úgy ért véget, hogy a patogén bioanyagokat februárban vagy az Egyesült Államokba szállítottak, vagy megsemmisítettek Ukrajnában. Az orosz háború fontos eredményének nevezte, hogy felszámoltak öt kijevi biolaboratóriumot, ahol a lépfene, a tularémia, a brucellózis, a kolera, a leptospirózis és az afrikai sertéspestis kórokozóival dolgoztak.
Azt mondta, „megerősítést nyert, hogy ezek a laboratóriumok részt vettek az amerikai védelmi minisztérium által megrendelt munkában”. Elmondta, hogy az egyik ilyen létesítményben – az ukrán egészségügyi minisztérium közegészségügyi központjában – több projektet folytattak, összesen több mint 30 millió dollárnyi finanszírozásból.
Hivatkozott egy határozatra, amelyet szerinte a központ etikai bizottságának vezetője 2019. június 12-én írt alá az UP-8 projekttel kapcsolatban. Állítása szerint a dokumentum olyan kutatások elvégzésére utal, amelynek a kockázata a résztvevők életére és egészségére ismeretlen volt, és eltitkolták a bennük részt vevő önkéntesek személyazonosságát.
Rámutatott, hogy egy hivatalosan rutinvérvételnek minősülő eljárással kapcsolatban előírták, hogy „az önkéntesekkel kapcsolatos kisebb incidenseket a történtektől számított 72 órán belül, a súlyos incidenseket, beleértve a kísérleti alanyok halálát, 24 órán belül jelenteni kell az amerikai bioetikai bizottságnak”. Hangot adott feltételezésének, miszerint a hivatalos kutatási program csak „a jéghegy látható része”.
Kirillov szerint Ukrajnában a biológiai fegyverek célba juttatásához és alkalmazásához szükséges technikai eszközök fejlesztésével is foglalkoztak. Mint mondta, az ukrán Motor Szics vállalat 2021. december 15-én azzal a kérdéssel fordult a török Bayraktar dróngyártóhoz, hogy egy pilóta nélküli szerkezet felszerelhető-e 20 liternél nagyobb kapacitású aeroszolszóró rendszerrel. Rámutatott, hogy egy ilyen drón akár 300 kilométerre is berepülhetne, biológiai készítményekkel töltött tartállyal Oroszország területére.

Enerhoatom: az orosz csapatok nagy része elhagyta Csernobilt

Elkezdtek kivonulni az orosz erők a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna területéről – erősítette meg csütörtökön az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint.

A közlemény szerint a területet megszálló orosz csapatok két hadoszlopban indultak el Fehéroroszország felé. „A megszállók szerda reggel jelentették be a létesítmény ukrán személyzetének, hogy elhagyják a csernobili atomerőművet” – írta az Enerhoatom, hozzátéve, hogy kis létszámban még maradtak orosz katonák az atomerőműben.
A vállalat közölte, hogy „megerősítést nyert” az az információ is, amely szerint az orosz alakulatok állásokat hoztak létre a zóna legszennyezettebb részében, az úgynevezett vörös erdőben. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az ott tartózkodó orosz katonák jelentős dózisú sugárzást kaptak, és „a betegség első jeleire pánikba estek, lázadozni kezdek, és elindultak kifelé a területről”.
A közlemény szerint a több hete ostromgyűrűben tartott, közeli Szlavutics város felől is készülnek elvonulni az orosz csapatok. Szlavuticsban laknak az erőmű dolgozói. Ezenfelül elkészítették és aláírták a csernobili atomerőmű „védelmének átvételéről és átadásáról szóló dokumentumot”, amelyben az Enerhoatom tudomása szerint az áll, hogy az orosz fegyveres erőkre az erőmű személyzetének nem volt panasza, a blokád és fogva tartásuk ideje alatt „a biztonságukra vigyáztak”.
Az orosz csapatok elvonulását egy fehérorosz újságíró is megerősítette, aki azt írta a Twitteren, hogy egy orosz haditechnikai eszközökből álló oszlopot észleltek áthaladni a csernobili zóna felől Fehéroroszország belseje felé az egyik autópályán. A „V” jelzéssel ellátott, nagyjából száz eszközből álló hadoszlopban láttak Grad típusú rakéta-sorozatvetőket, Kamaz és Ural teherautókat, valamint páncélozott szállító harcjárműveket.
Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy részleges csapatkivonást rögzítettek a főváros, Kijev felől is. Szavai szerint az éjszaka folyamán csaknem 700 haditechnikai eszközt számoltak meg, amelyek Ivankiv, onnan pedig Fehéroroszország felé haladtak. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét hogy ezeket az erőket Oroszország később a Donyec-medence felé irányítja.
„Elmondhatom, hogy az ellenség igyekszik visszavonni erői egy részét, de összességében átstrukturálta stratégiai céljait: megpróbálja az erőit keletre, Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határaihoz irányítani. Ugyanakkor a Kijev körül megmaradt erők meglehetősen nagyok. Nincs mitől félni, de kárt okozhatnak” – fogalmazott a katonai vezető. Emlékeztetett arra, hogy továbbra is érik rakétatámadások a fővárost, egyúttal biztosított afelől, hogy meggátolják az orosz erők benyomulását Kijevbe. Hozzátette még, hogy jelenleg a főváros körül több helyütt aknamentesítenek. „Csak tegnap hét, nagy erejű robbanószerkezetekkel aláaknázott területet tisztítottunk meg három településen” – fejtette ki Hruzevics.
Olekszandr Pavljuk, a kijevi katonai adminisztráció vezetője egy tévéműsorban reményét fejezte ki, hogy hamarosan újra járható lesz a Kijevet és Zsitomirt összekötő autópálya.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá, amelyben visszahívta Ukrajna georgiai és marokkói nagyköveteit. Mint mondta, azért döntött így, mert Ukrajna érdekeinek érvényesítésében eredménytelen volt a munkájuk. „A következő napokban konkrét eredményeket várok a latin-amerikai, a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és az afrikai képviselőink munkájától” – tette hozzá Zelenszkij.

Az ukránok szerint újra az ő kezükön van a csernobili atomerőmű

Az ukrán atomenergia-hivatal közleménye azt állítja, hogy ismét az ellenőrzésük alá került a csernobili atomerőmű, miután az oroszok átadták, és nagyjából 700 orosz katonai jármű hagyta el a régiót.

Csütörtök reggel az amerikai külügyminisztériumi egyik tisztségviselője számolt be arról, hogy értesülésük szerint elkezdtek kivonulni az atomerőmű környékéről.

Ukraine’s nuclear power agency says Russian National Guard handed over custody of Chernobyl as Ukrainian military says some 700 Russian military vehicles pulled back from Kyiv area. pic.twitter.com/IyzQb1rOzH

— Yaroslav Trofimov (@yarotrof) March 31, 2022

Lengyel miniszterelnök: Oroszország hamar el akarja foglalni Ukrajna egyharmadát

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN-nek adott interjújában azt mondta, hogy úgy véli, az orosz csapatok „meglehetősen hamar” az ukrajnai terület egyharmadának elfoglalására törekednek. Morawiecki szerint ha ez sikerül, Moszkva az elfoglalt területekkel fogja megerősíteni tárgyalási pozícióját.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna szövetségeseinek továbbra is „megsemmisítő szankciókat” kell bevezetniük. Szerinte Moszkva fél a hosszú távú szankcióktól. „A vagyonuk elkobzását szorgalmazzuk, és mindent megteszünk azért, hogy ne legyenek vevők az orosz olajra és gázra” – fogalmazott.

A nyugati szövetségesek már hoztak pár kemény szankciót, de Morawiecki szerint ez nem elég, mert az orosz rubel árfolyama nagyrészt stabil maradt. „Putyin és emberei egyelőre képesek voltak úgy megváltoztatni a fiskális politikát, a monetáris politikát, a pénzügyi politikát, hogy bizonyos mértékig immunisak a szankciókra… legalábbis a következő néhány hónapra” – mondta a politikus. Hozzátette még a következőket: „A következő hetekre és a következő néhány hónapra Oroszország felkészült erre a háborúra. Nem vagyok benne biztos, hogy a Nyugat, az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO ugyanilyen felkészült.”

Morawiecki szerint az is probléma lesz, hogy a közvélemény rá fog unni a háborús hírekre, és arra is figyelmeztetett, hogy a Nyugatnak sürgősen növelnie kell az ukrajnai fegyverszállításait. Ezen a pontom egyenesen az Egyesült Államokhoz fordult, azt kérve, hogy „cselekedjenek gyorsan”.

Brit védelmi miniszter: Putyin saját magát zárta kalitkába

Ben Wallace brit védelmi miniszter a Sky Newsnak azt mondta, hogy Oroszország veszített az erejéből, mióta elindította az inváziót Ukrajna ellen. Arról is beszélt, hogy „Putyinnak már nincs meg az az ereje, mint korábban. Most egy olyan ember, aki egy kalitkában ragadt, amit saját maga épített”- mondta Wallace.

A brit védelmi miniszter azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett, a katonák kimerültek, és az orosz haderő állapota mellett a hírnevük is romokban hever. „Putyinnak nemcsak azzal kell szembenéznie, hogy mit tett Ukrajnával, hanem azzal is, amit a saját hadseregével.” A miniszter szerint az orosz erők átcsoportosítása csak még több civil áldozatot követel majd.

Ukrán Fegyveres Erők: Oroszország zsoldosokat és rakétákat szállít Belaruszba

Oroszország továbbra is rakétaegységeket és zsoldosokat küld a Közel-Keletről Belaruszba – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Facebook-oldalán.

A fegyveres erők szerint Oroszország mindezt azért teszi, hogy növelje az ukrajnai települések és infrastrukturális létesítmények elleni ballisztikus rakétatámadások intenzitását.

Információink alapján március 29-én kétszáz zsoldost szállítottak át a gomeli katonai repülőtérre – áll a közleményben.

A Donyecki Népköztársaság közigazgatást hoz létre Mariupolban

A de facto Donyecki Népköztársaság vezetője, Gyenyisz Pusilin elrendelte Mariupol város közigazgatásának létrehozását. Az erről szóló rendelet csütörtökön jelent meg a köztársaság vezetőjének honlapján.

Pusilin egyúttal utasította a mariupoli adminisztráció vezetőjét, hogy gondoskodjon a városvezetésről, a szerkezetéről és személyzetéről szóló rendelet kidolgozásáról és jóváhagyásáról.

A rendelet arról is dönt, hogy Mariupolban járási igazgatást hoznak létre, kinevezik vezetőiket, és jóváhagyják az ezekre a szervekre vonatkozó szabályzatot.

Kijev szerint Mariupol déli városa és egy kelet-ukrajnai folyosó az Oroszországgal vívott háború kulcsfontosságú hadszínterévé válik.

Mariupolt a konfliktus kezdete óta súlyos bombázások érik, miközben az ukrán főváros körül folyamatosak a támadások. Az ukrán belügyminisztérium most azt állítja, hogy a csatateret áthelyezték a Harkiv régióban található Izjum városára és Volnavahára – számolt be a Sky News.

Oroszország kivonja erőit a Kijevi régióból, de még túl korai azt állítani, hogy ugyanez történik a Csernyihivi régióban is – mondta Vagyim Denyiszenko belügyi tanácsadó.

Oroszország kedden közölte, hogy csökkenti a műveleteket Kijev és Csernyihiv térségében, de a NATO úgy véli, hogy ez inkább átcsoportosítás, semmint kivonulás.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium csütörtökön is közzétette térképét az orosz-ukrán háború március 31-i állapotáról. A brit védelmi minisztérium mai jelentése az alábbiakat tartalmazta:

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 31 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/dESTQT4irj

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/0NUMTq8nrj

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 31, 2022

• A Csernyihiv körüli katonai tevékenység tervezett csökkentésére utaló orosz nyilatkozatok ellenére a jelentős orosz ágyúzás és rakétacsapások folytatódtak.
• Annak ellenére, hogy visszavontak néhány egységet, az orosz erők továbbra is tartják állásaikat Kijevtől keletre és nyugatra. A következő napokban valószínűleg súlyos harcok zajlanak majd a város külvárosaiban.
• Folytatódnak a súlyos harcok Mariupolban, amely az orosz erők egyik fő célpontja, azonban az ukrán erők továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a város központját.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 31 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/GRcIfxoaxN

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/PyOYOM2pM6

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 31, 2022

Ukrán hadsereg: öt települést foglaltak vissza Zaporizzsja környékén

Az ukrán légideszant alakulatok, más egységekkel együtt, öt települést foglaltak vissza az ország keleti részében lévő Zaporizzsja megyében az orosz hadseregtől – közölte a légideszant parancsnokság sajtóközpontja szerdán a Facebookon.

A közlemény szerint az ukrán erők visszavették Zatissja, Malinyivka, Veszele, Zelenij Haj és Cservone településeket. A parancsnokság fotókat is közzétett a harcokban megsemmisített orosz haditechnikai eszközökről. Arra nem tértek ki, hogy pontosan mikor történt meg a felsorolt települések visszafoglalása.
Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye vezetője a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy szerda délelőtt az orosz erők a régióban katonai objektum ellen hajtottak végre rakétatámadást. Megsemmisítettek egy hivatali épületet és egy üzemanyagraktárt. A légicsapások következtében, az előzetes információk szerint, ketten meghaltak, öten megsebesültek. A mentés és a tűzoltás még tart.
Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják és tüzérségi csapásokat mérnek az észak-ukrajnai Csernyihiv városára. Állasaikat erősítik és átcsoportosításokat hajtanak végre, továbbá drónokkal végeznek felderítéseket. A keleti országrészben változatlanul lövik Harkivot, a Donyeck megyében folytatják erőfeszítéseiket Mariupol, Popaszna és Rubezsne bevételére.
Eközben a fővárosban, Kijevben, a helyi katonai adminisztráció rendelete értelmében külön parancsnokságot hoztak létre intézkedési és szervezési feladatok ellátására kijárási tilalom idején, illetve az áramszolgáltatás ideiglenes leállása idején. A parancsnokság feladata a helyi politikai vezetés, a katonai és a rendvédelmi szervek tevékenységének összehangolása.
Kora délután kijeviek nagyerejű robbanásokról és hatalmas füstről számoltak be a közösségi portálokon a főváros egyik kerülete fölött. Egyelőre nincs hivatalos közlemény arról, hol történtek a robbanások, és arról sem, hogy az orosz erők mértek volna újabb csapást Kijevre.
A katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy húszra nőtt a dél-ukrajnai mikolajivi megyei kormányzói hivatal elleni támadás halálos áldozatainak száma. A kilencszintes épületbe kedden csapódott lövedék, amely szinte teljesen lerombolta a hivatalt.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 135 orosz repülőgépet, 131 helikoptert, hét hadihajót, 614 harckocsit, 1735 páncélozott harcjárművet, 311 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.
Denisz Smihal miniszterelnök a youtube videomegosztón közzétett üzenetében kijelentette, hogy az ukrán erők már több mint négyezer orosz haditechnikai eszközt semmisítettek meg, szavai szerint ez több, mint amennyi a világ és Európa legtöbb hadseregének van. Közölte, hogy az ország húsz régiójában már megkezdődött a vetés, megjegyezve, hogy tavaly ilyenkor ez még csak 15 megyében kezdődött el.
Recep Tayyip Erdogan török elnök közben kijelentette: országa kész arra, hogy egyike legyen azon államoknak, amelyek garantálják Ukrajna biztonságát, de ennek részleteit még tisztázni kell – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál az NTV török tévécsatornára hivatkozva. Ukrán politikai vezetők több ízben kifejtették: Kijev csakis azzal a feltétellel hajlandó lemondani a NATO-csatlakozási törekvésről és választani a semlegességet – amelyet Moszkva követel -, ha hatékony garanciákat kap nyugati államoktól arra vonatkozóan, hogy bármilyen, Ukrajna elleni támadás esetén biztosítanak neki minden szükségest a védekezéshez, beleértve fegyvereket és a légtér lezárását is.

A Pentagon további amerikai csapatokat küldhet Európába

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) további állandó amerikai csapatokat küldhet Európába az Ukrajna elleni orosz támadás miatt – jelentette a The Washington Times csütörtökön.

A jobboldali-konzervatív napilap értesülései szerint Tod Daniel Wolters tábornok, az amerikai hadsereg európai főparancsnoka, aki egyben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) legfőbb európai katonai főparancsnoka (SACEUR) is, a héten arról tájékoztatta az amerikai kongresszus törvényhozóit: elképzelhető, hogy az Egyesült Államoknak ismét több katonát kell majd állomásoztatnia az európai támaszpontokon az orosz-ukrán háború befejezését követően is.
„Mindig vegyes, összetett elvárásokat támasztanak az állandó és az ideiglenesen állomásozó katonai erőkkel szemben. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek” – mondta Wolters tábornok egy keddi meghallgatáson a szenátusi fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának ülésén.
„Az a gyanúm, hogy továbbra is több (állandó) katonai erőre lesz szükségünk” – tette hozzá a főparancsnok.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nyitott az Európában létesített amerikai katonai támaszpontok állandó létszámának további növelésére vonatkozó javaslatra – erősítette meg John Kirby, a Pentagon szóvivője egy sajtótájékoztatón.
„Biztosra vehetik, hogy a védelmi minisztérium felsővezetése mérlegeli európai katonai jelenlétünk megerősítését” – fejtette ki Kirby.
„Az (európai) biztonsági környezet megváltozott. Akárhogy is végződik ez a háború – és még nem tudjuk, mikor és hogyan fog véget érni -, azzal a feltételezéssel élünk, hogy Európa sem lesz már ugyanaz, mint volt” – fogalmazott a szóvivő.
Az Egyesült Államok természetesen egyeztet európai szövetségeseivel, ha további állandó telepítésű katonai csapatokat kíván küldeni és állomásoztatni Európában, mondták el az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselői.
„Akármilyen döntést is hozunk, az mindenképpen a szövetségeseink és a partnereink egyetértésével történik” – tette hozzá a Pentagon szóvivője.

Oroszország kitiltotta az EU felső vezetését

Kibővítette az európai uniós tagállamok és az európai intézmények beutazási tilalom alá eső tisztségviselőinek listáját Oroszország, a korlátozásokat kiterjesztette az unió felső vezetésére is, válaszul a Moszkva elleni szankciókra – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

A közlemény szerint válaszul az Európai Unió tömeges egyoldalú szankcióira, összhangban a viszonosság nemzetközi jogi alapelvével, az orosz fél jelentősen kibővítette az EU-tagországok és az európai intézmények azon képviselőinek listáját, akiktől megtagadja az Oroszországba való belépést. A korlátozások kiterjedtek az Európai Unió legfelső vezetésére, köztük több európai biztosra és uniós katonai vezetőre, valamint az Európai Parlament tagjainak túlnyomó többségére, akik támogatják az oroszellenes politikát.
Az orosz feketelistára felkerültek egyes uniós tagállamok kormánytagjai és parlamenti képviselői, valamint olyan közéleti személyiségek és médiamunkások, akik személyesen felelősek „a törvényellenes oroszellenes szankciók előmozdításáért, a ruszofób érzelmek szításáért, valamint az orosz ajkú lakosság jogainak és szabadságjogainak megsértéséért”.
Az orosz diplomáciai tárca az intézkedésről szóbeli jegyzéket küldött az EU moszkvai képviseletének. A minisztérium kilátásba helyezte, hogy az EU és tagállamai részéről bármilyen ellenséges fellépés elkerülhetetlenül kemény válaszlépéseket von majd maga után.
A közlemény rámutatott, hogy az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” kezdete óta az orosz állampolgárokat és a vállalatokat tömeges és önkényes egyoldalú korlátozásoknak vetnek alá Európában, „figyelmen kívül hagyva minden alkalmazandó nemzetközi jogi normát, nyilvánosságra hozzák személyes adataikat, és abszurd, törvénytelen „kritériumokat” találnak ki, hogy a lista további bővítése érdekében. A tárca szerint Brüsszel példátlan nyomást gyakorolva és zsarolva próbálja belekeverni a szuverén országokat „a nemzeti érdekeikkel ellentétes oroszellenes szankciókba”, de „az elmúlt hetek eseményei bizonyítják, hogy ezek az erőfeszítések hiábavalóak”.

Zelenszkij Hollandiának: le kell állítani a kereskedelmet Oroszországgal!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a holland parlament alsóházához intézett csütörtöki videoüzenetében felszólította a törvényhozókat, hogy vágják el a kereskedelmi szálakat Oroszországgal.

„Erősebb szankciókra van szükség, hogy Oroszországnak ne legyen esélye folytatni ezt a háborút Európában” – jelentette ki az ukrán elnök. „Állítsuk le a kereskedelmet Oroszországgal!” – hangsúlyozta. Hozzátette: „Hollandiának fel kell készülnie arra, hogy elutasítja az Oroszországból származó energiát”. Megköszönte Hollandia támogatását a konfliktusban, azonban kiemelte, hogy „több fegyverre van szükség a megszállók elűzéséhez”.
Az NlTimes holland hírportál tudósítása szerint Zelenszkij Mark Rutte kormányfő segítségét kérte Ukrajna uniós csatlakozásnak felgyorsításához.
„Meggyőződésem, hogy ez erősítheti az összetartozásunkat Európában. Az uniós tagságunk Öntől függ, Rutte miniszterelnök úr” – hívta fel a holland kormányfő figyelmét, aki korábban Ukrajna uniós tagsága ellen foglalt állást.
Az ukrán elnök beszédében a második világháborúhoz hasonlította azt, ami az országában történik.
„A második világháború is néhány ország elleni támadással kezdődött, majd Rotterdam és London bombázásával folytatódott. Ukrajna csak a kezdet. Oroszország évek óta erre készül” – hangoztatta.
Zelenszkij segítséget kért Hollandiától Ukrajna újjáépítéséhez is, miután az orosz offenzíva véget ér, és azt is szorgalmazta, hogy az ország kikötőit zárják le az orosz hajók elött.
A holland képviselők állva tapsolták meg az ukrán elnököt, miután elmondta beszédét. Az euroszkeptikus, radikális jobboldali Fórum a Demokráciáért volt az egyetlen frakció, amely nem vett részt az eseményen. A párt arra hivatkozott, hogy nem támogatja, hogy külföldi államfő szólaljon fel a holland parlamentben.
Mark Rutte miniszterelnök az NlTimes hírportálon idézett válaszbeszédében elmondta: megérti Ukrajna törekvését az uniós csatlakozással kapcsolatban, és azt is, hogy szigorúbb szankciókat sürget Oroszország ellen, azonban „ez nem történhet meg egyik napról a másikra”.
Véleménye szerint Európa nem tud ilyen gyorsan függetlenedni az orosz energiahordozóktól. „Egy kormány nem hagyhatja, hogy idősotthonok fűtetlenül maradjanak, vagy a vállalatok ne tudjanak tovább működni” – jelentette ki.
Wopke Hoekstra külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalás nem azt jelenti, hogy Hollandiának fel kellene függesztenie a fegyverszállítást Ukrajnába.
„Éppen fordítva van. Minél erősebb valaki a csatatéren, annál erősebb a tárgyalóasztalnál” – jelentette ki.
Hoekstra szerint egy esetleges békemegállapodás nem jelenti azt, hogy „minden meg van bocsátva és el van felejtve”. „Mert több ezer ember esett áldozatul az összecsapásoknak, Oroszország milliárdos károkat okozott, miközben lábbal tiporta a nemzetközi jogot. Mindent, amit a jogállamiság tekintetében képviselünk, (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) és társai félrelökték” – mondta.
Zelenszkij felhívását, hogy Hollandia segítsen Ukrajna újjáépítésében, a kormánykoalíciós pártok támogatják. A Baloldali Zöldek ellenzéki párt azt szeretné, ha a kabinet egy hónapon belül megkezdené a függetlenedést az orosz energiától.
Az alsóház képviselői bírálták a kormányt amiatt, hogy nem ad átlátható információkat a szankcionált orosz személyek és vállalatok hollandiai vagyonának befagyasztásáról.

NATO: az oroszok megerősítik erőiket a Donbaszban és fenntartják a Kijevre gyakorolt nyomást

A Kijev környékéről végrehajtandó orosz csapatkivonásról szóló moszkvai bejelentés ellenére a NATO további, újabb szenvedéseket okozó támadásokra számít Ukrajnában – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben a katonai szövetség 2021-es éves beszámolójának ismertetésekor csütörtökön.

Stoltenberg aláhúzta, Oroszország már korábban is hazugságokat állított szándékait és a katonai tevékenységeit illetően.
A Moszkva által a héten bejelentett, a Kijev körül és az ukrán fővárostól északra eső területeken végzett katonai műveletek csökkentése a hírszerzési információk szerint valójában az orosz erők átszervezését jelenti.

Oroszország megpróbálja átcsoportosítani és megerősíteni katonai tevékenységét a Donbasz régióban, miközben fenntartja az ukrán fővárosra gyakorolt nyomást. Oroszország szándékai kizárólag cselekedetei és nem szavai alapján ítélhetők meg – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Scholz: az európai vállalkozások továbbra is euróban vagy dollárban fizetnek az orosz gázért

Az európai vállalkozások továbbra is euróban vagy dollárban fizetnek az Oroszországól vásárolt földgázért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben. Olaf Scholz az osztrák kancellárral, Karl Nehammerrel tartott tájékoztatóján az ügyben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán telefonon folytatott megbeszéléséről kérdésre válaszolva elmondta: áttekintették a szerződéseket, és megállapították, hogy néha a dollárt, rendszerint pedig az eurót rögzítették az elszámolás pénznemeként.

Ezért „az orosz elnökkel folytatott megbeszélésen világossá tettem, hogy ez így is marad” – mondta Olaf Scholz. A két kancellárt kérdezték a többi között az orosz energiaembargó lehetőségéről is, amellyel kapcsolatban mindketten megerősítették elutasító álláspontjukat, ugyanakkor kiemelték, hogy az orosz energiafüggőség gyors csökkentésére törekednek. A függés az orosz energiaszállításoktól „szörnyű érzés”, de nem lehet az egyik napról a másikra megszüntetni – fogalmazott Karl Nehammer.

Orbán Viktor szerint a baloldal arra készül, hogy fegyvert szállítson Ukrajnába és felmondják az energetikai szerződéseket Oroszországgal

Mol: rövid távon csak nagy ellátási kockázatokkal lehetséges az orosz kőolaj kiváltása

A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj (REB) feldolgozására tervezték, más típusú kőolajat legfeljebb 35 százalékos arányban tud felhasználni.

Egy esetleges, az orosz kőolajra és kőolaj-termékekre bevezetett embargó jelentős hatással lenne a finomító működésére és az ellátásbiztonságra, hiszen az eltérő minőségű kőolaj-keverék használata minőségi, mennyiségi és operációs következményekkel jár, ami teljesítménycsökkenéshez, finomítói meghibásodásokhoz vezethet – közölte a Mol Nyrt. csütörtökön az MTI-vel.

Putyin aláírta: péntektől csak rubelben lehet fizetni a gázért

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folytatott földgáz-kereskedelem szabályairól szóló rendeletet, amely a szerződések alapján rubelalapú fizetési rendszert ír elő.

Ezt maga Putyin jelentette be egy, a légi közlekedési ágazat helyzetével foglalkozó csütörtöki videokonferencián.

„Az ilyen országokból való partnereinknek világos és átlátható rendszert kínálunk: az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és holnaptól, folyó év április 1-jétől kezdve ezekről a számlákról kell majd fizetni a gázszállításokért”

– mondta.

Stoltenberg: A NATO újabb szenvedéseket okozó orosz támadásokra számít

A Kijev környékéről végrehajtandó orosz csapatkivonásról szóló moszkvai bejelentés ellenére a NATO további, újabb szenvedéseket okozó támadásokra számít Ukrajnában – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben, a katonai szövetség 2021-es éves beszámolójának ismertetésekor csütörtökön.

Stoltenberg a sajtótájékoztatón kiemelte: Oroszország már korábban is hazugságokat állított szándékait és a katonai tevékenységeit illetően.

A Moszkva által a héten bejelentett, Kijev körül és az ukrán fővárostól északra eső területeken végzett katonai műveletek csökkentése,  hírszerzési információk szerint, valójában az orosz erők átszervezését jelenti. Oroszország megpróbálja átcsoportosítani és megerősíteni katonai tevékenységét a Donbasz-régióban, miközben fenntartja a Kijevre és más ukrán városokra gyakorolt nyomást – mondta.

Moszkvának meg kell győznie a szövetséget arról, hogy jóhiszeműen vesz részt az isztambuli béketárgyalásokon, látszólag ugyanis „céljai nem változtak az ukrajnai támadás megindítása óta”.

„Nincs valódi változás Oroszország katonai célkitűzéseit illetően, Moszkva továbbra is katonai eredményre törekszik”

– fogalmazott Stoltenberg. A NATO vezetője kiemelte: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja új biztonsági helyzetet teremtett Európában.

Oroszország szándékai kizárólag cselekedetei, és nem szavai alapján ítélhetők meg. A NATO felkészült a legrosszabbra, de a legjobbat reméli – tette hozzá.

Russia is not withdrawing troops from Ukraine but repositioning them, says NATO Secretary General Jens Stoltenberg.

He adds „we have to expect more human suffering” in Ukraine.

Latest: https://t.co/QQZIIxRJyB

? Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/0a39BvDeL6

— Sky News (@SkyNews) March 31, 2022

A főtitkár a NATO éves beszámolójának részleteit ismertetve közölte, a tagországok mindent megtettek annak érdekében, hogy Oroszország párbeszédet folytasson a szövetséggel, de Moszkva ezt következetesen visszautasította, majd végül úgy döntött, hogy megszakítja a NATO-val ápolt diplomáciai kapcsolatokat. A tagországok az év során a szövetséges erők készültségének fokozásában egyeztek meg, megerősítették a szövetség keleti szárnyát, valamint fokozták az Ukrajnának nyújtott támogatásukat.

Az afganisztáni csapatkivonással kapcsolatban a főtitkár megjegyezte, hogy a szövetségeseknek három hét alatt több mint 120 ezer embert sikerült evakuálniuk, és mintegy kétezer, korábban a NATO-nak dolgozó afgánt telepítettek át a szövetséges országokba.

„Az afganisztáni misszióból és a kivonulásból levont tanulságok fogják alakítani a szövetség válaszait a jövőbeli válságokra”

 – fogalmazott.

A főtitkár megjegyezte, hogy 2021 volt a hetedik egymást követő év, amikor az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai növekedtek. Reálértéken 3,1 százalékos növekedés értek el, ami mintegy 270 milliárd dolláros többletet jelent 2014 óta – közölte. A múlt héten tartott rendkívüli NATO-csúcs eredményeit idézve emlékeztett: a szövetségesek egyetértettek abban, hogy meg kell kettőzniük a védelmi kiadásokat illető erőfeszítéseiket.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg reményét fejezte ki az orosz és ukrán illetékesek között zajló béketárgyalás sikerét illetően, ugyanakkor kételkedett abban, hogy a jelen helyzetben politikai megoldás születhet a konfliktus lezárására.

A szavak kevesek, Oroszországnak tettekkel kell bizonyítania szándékait

– mondta.

A vegyi fegyverek esetleges használatával kapcsolatban közölte, hogy a nemzetközi jog megsértését jelentő bevetésük alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét.

Amint azt a NATO korábban is jelezte: vegyi, vagy biológiai fegyverek bármifajta használatának messzemenő következményei lesznek.

A NATO esetleges bővítésével kapcsolatban feltett kérdésre azt válaszolta: Finnország csatlakozásról szóló döntése esetén gyors eljárásra számít, mivel – szavai szerint – csapataik, akárcsak a svéd erők, teljes mértékben tiszteletben tartják a NATO-előírásokat.

„Finnország már most nagyon közeli partnere a NATO-nak. Mivel tiszteletben tartottuk Finnország korábbi döntését, hogy évekig nem szándékozik a NATO tagja lenni, tiszteletben fogjuk tartani a csatlakozásról szóló döntését is” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: a NATO-csatlakozásról szóló döntés minden önálló és demokratikus ország szabad választása.

Túlságosan hasonlít az oroszra, ezért levonták a nemzeti zászlót a kijevi szlovén nagykövetségről

Néhány nappal az után, hogy újra megkezdte működését a kijevi szlovén nagykövetség, el kellett távolítani a szlovén zászlót az épületéről, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra – írta a helyi sajtó csütörtökön.

Bostjan Lesjak követségi ügyvivő vasárnap érkezett meg Ukrajnába.

A szlovén közszolgálati televíziónak az eset kapcsán úgy nyilatkozott: amikor megérkeztek Kijevbe, elég szeles volt az idő, és amikor felhúzták a szlovén és az európai uniós zászlót, szépen lobogtak a szélben.

„De amikor elállt a szél, és a zászlók lehullottak, a nemzetőrség, majd a rendőrség is odajött, és megkérdezte, hogy a szlovén zászlót ideiglenesen el lehetne-e távolítani, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra”

– mondta az ügyvivő.

Ukrán beismerés: Tönkretette a fegyveripart az orosz offenzíva

Ukrajna orosz megszállása szinte teljesen tönkretette az ország fegyveriparát – közölte Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda tanácsadója csütörtökön.

A német NTV hírtelevízió portálja hozzáteszi: Aresztovics úgy véli, hogy egy esetleges békemegállapodáshoz több kompromisszumkészségre lenne szükség mindkét oldalon.

Oleksiy Arestovich first says that #Ukraine is suffering losses and its entire military industry is practically destroyed, then boasts that they did not make any compromises in the negotiations. What does it mean? another week or two and there will be nothing left of ?? at all? pic.twitter.com/gjhThVXbKm

— Farnak (@Farnakyboy) March 31, 2022

Dnyipro régió továbbra is heves tűz alatt, egy katonai támaszpontot ért rakétatámadás

A légicsapásnak két halálos áldozata és öt sérültje van, a támaszponton egy adminisztratív épület és egy üzemanyagraktár is lángba borult. A hírt Valentin Reznicsenko, a dnyipropetrovszki katonai igazgatóság vezetője a Telegramon erősítette meg.

Kreml: a Putyin-Zelenszkij találkozó előtt véglegesíteni kell a kétoldalú megállapodást

Nincs konkrét időkerete Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges találkozójának, a csúcsot meg kell előznie a felek közötti megállapodás véglegesítésének – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Nem erősítette meg azt az értesülést, hogy az orosz és az ukrán delegáció közötti újabb tárgyalásra most pénteken kerülhet sor. A két küldöttség legutóbb a héten kedden Isztambulban folytatott személyes megbeszélést.

Az ukrajnai biolaboratóriumok tevékenységét vizsgáló orosz parlamenti bizottság közölte: azon dolgozik, hogy tanúvallomásra hívja meg Victoria Nuland amerikai politikai ügyekért felelős külügyi államtitkárt és Joe Biden amerikai elnök fiát, Huntert. Irina Jarovaja, a bizottság társelnöke elmondta, hogy a testület fontolóra vette olyan amerikai tisztségviselők beidézését, akik nyilvános külföldi és orosz források szerint ismeretekkel rendelkeznek az ügyben.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által csütörtökön ismertetett hadijelentés szerint az orosz légierő precíziós, levegőből-föld manőverező repülőgépekkel az éjszaka folyamán Dnyipróban, Liszicsanszkban, Csugujevben és Novomoszkivszkben semmisített meg ukrán üzemanyagbázist. Összesen 52 katonai létesítmény pusztult el. A beszámoló értelmében légvédelem eszközei 18 ukrán drónt, köztük egy Bayraktar-TB2 típusút lőtt le.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta 124 repülőgépet és 77 helikoptert, 216 légvédelmi rakétarendszert, 341 drónt, 1815 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 195 rakéta-sorozatvetőt, 762 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 1689 különleges katonai járművet veszítettek.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese azt mondta, hogy lelőttek két helikoptert, amelyet az ostromlott Mariupolban védekező Azov ukrán nacionalista alakulat parancsnokainak kimenekítésére küldtek. Korábban hétfőn hangzott el bejelentés egy, az Azov-vezetők evakuálásra szánt helikopter megsemmisítéséről. Baszurin ismételten fegyverletételre szólított fel.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) csütörtökön közölte, hogy kész közreműködni a mariupoli civilek biztonságos kimenekítésében, amennyiben a szembenálló feleknek sikerül megállapodniuk az evakuálási útvonalakban, valamint a művelet időpontjában és időtartamában. A szervezet Genfben kiadott kommünikéje szerint a művelet, amelyen emberek tízezreinek sorsa múlhat, pénteken megtörténhet.

A donyecki „népköztársaság” területvédelme arról számolt be, hogy az ostromgyűrűbe vont városból csütörtök reggel 615 embert, köztük 114 gyereket sikerült kimenekíteni a Bezimennoje településen lévő ideiglenes szállásra. A tájékoztatás szerint ukrán részről Luhanszkoje településre 20 Grad rakétát lőttek ki.

A Moszkva által ugyancsak függetlennek elismert luhanszki entitás hatóságai azt közölték, hogy a területen a háború kezdete óta 12 civil vesztette életét és 15 sebesült meg. A „népköztársaság” összesen mintegy 7800 belövést kapott, köztük négyet Tocska-U harcászati rakétával és több ezret Grad és Uragan rakéta-sorozatvetőből. A támadások következtében 326 ház és a polgári infrastruktúra 54 létesítménye semmisült meg.

Putyin elnök csütörtökön aláírta a tavaszi behívásáról szóló rendeletet, amelynek értelében 134 500 18 és 27 fiatalnak kell bevonulnia katonai szolgálatra. Az államfő egyúttal előírta azon sorkatonák és tengerészek leszerelését, akiknek szolgálati ideje lejárt.

Korábban Szergej Sojgu védelmi miniszter ígéretet tett rá, hogy a sorkatonákat nem vezénylik konfliktusövezetbe.

A Jurij Levada Független Elemzőközpontnak a háború kezdetét követően közzétett első, csütörtökön megjelent felmérése szerint Putyin elnök támogatottsága 83 százalékos, amely 12 százalékpontos növekedést jelent februárhoz képest. Az elutasítottsága 15 százalékon áll, amely ugyancsak 12 pontos csökkenést jelez.

Olasz miniszterelnök: Putyin szerint a tűzszünet feltételei még nem adottak

Vlagyimir Putyin szerint az ukrajnai tűzszünet feltételei “még nem érettek meg” – mondta Mario Draghi olasz miniszterelnök a mai sajtótájékoztatóján, amikor az orosz elnökkel előző nap folytatott telefonbeszélgetéséről kérdezték. Hozzátette: A telefonbeszélgetés során Putyin közölte vele azt is, hogy “korai” lenne még találkozni Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Draghi elárulta, hogy Putyin közölte vele, hogy a jelenlegi gázszerződések továbbra is érvényben maradnak, és az európai országok vállalatai továbbra is euróban és dollárban fognak fizetni, nem pedig rubelben.

“Amit én értettem, de lehet, hogy tévedek, az az, hogy a fizetés átváltása az Orosz Föderáció belügye” – fogalmazott Draghi.

Az ukrajnai orosz inváziót követő megnövekedett védelmi kiadásokról kérdezve Draghi elmondta, hogy Olaszország 2028-ra el fogja érni az a NATO célt, hogy a GDP 2 százalékát költse védelemre. Hozzátette: Ez nem vitatott a koalíció tagjai között.

Az ukrán főügyész szerint több mint 380 gyermek halt meg, vagy szenvedett sérülést a háborúban

More than 380 children were killed and injured since the beginning of the invasion of the Russian Federation in Ukraine. 797 educational institutions were damaged, 76 completely destroyed.#RussianWarCrimes #StopRussianAggression pic.twitter.com/xg2nUyto3s

— Iryna Venediktova (@VenediktovaIV) March 31, 2022

Térképen mutatjuk, hogy állnak az ukrajnai harcok

Megtartották az oroszok a Kijev körüli állásaikat, és továbbra is folytatják majd a város elleni támadásokat – derül ki egy elemzésből. Keleten az ukránok visszaverték a támadásaikat, Mariupolban azonban sikerült újabb tereülteket elfoglalni, jelentős veszteségek árán.

Az Institute Study of War (ISW) nevű intézet tett közzé egy térképet a harcok aktuális állásáról. A térképükön zöld körrel jelezték azokat a helyszíneket, ahol az elmúlt 24 órában inetzív harcok folytak, rózsaszínnel láthatóak azok a területek, amelyeket az orosz csapatok elfoglaltak a háború február 24-i kezdete óta elfoglaltak, és szintén rózsaszínnel, de vonalazással jelölték azokat, amelyeket már korábban is jelen voltak, például a Krím-félsziget.

Sárgán látjuk azokat a területeket, amelyet újonnan foglaltak el az oroszok, kékkel pedig azokat, amelyek egy sikeres ellentámadás után visszakerültek az ukránokhoz.

#Russian forces around #Kyiv held their forward positions and continued to defend against limited #Ukrainian counterattacks. Russian forces are unlikely to give up their secured territory around the city and are continuing to dig in.

Read the full report: https://t.co/xMxzvd0mJQ pic.twitter.com/KB7IzQNUwM

— ISW (@TheStudyofWar) March 30, 2022

Varga Mihály: a háború ellenére képes növekedési pályán maradni a magyar gazdaság

A háború miatti szankciók negatív hatásokat fejtenek ki mind az európai, mind pedig a magyar gazdaságra, ugyanakkor a tavalyi, több mint 7 százalékos gyarapodás után az idén is 3-4 százalékkal bővülhet a hazai GDP – mondta Varga Mihály a Figyelő hetilapban csütörtökön megjelent interjúban.

Felidézte, hogy a korábbi növekedési prognózist újra kellett gondolni, mivel az inflációs pálya megváltozott, és az eddig félmilliós ukrán menekülthullám is rendkívüli intézkedéseket igényel.

Nehéz megbecsülni a szankciók hatását a magyar gazdaság szereplőire  – ismerte e. „Ugyanakkor fölkészültünk erre az időszakra is: a hazai gazdaságot jelenleg nagy megtakarítási ráta jellemzi, és ehhez kis hitelállomány kapcsolódik. Ez jelentheti azt is, hogy a vállalataink képesek kapacitásokat bővíteni, a háztartások pedig fenn tudják tartani a fogyasztási szintet” – vélekedett a pénzügyminiszter.

Varga Mihály rámutatott: a hiány- és adósságmértéket a koronavírus hatásai befolyásolták. A számtalan beruházásélénkítő program, a munkabér utáni támogatás, az adókönnyítések mind azt a célt szolgálták, hogy a magyar gazdaság minél kevesebb sérüléssel jöjjön ki a pandémia okozta visszaesésből, és a munkahelyek megmaradjanak – hangsúlyozta.

„A büdzsét nem hagyjuk szétcsúszni” – szögezte le. Helyes döntésnek nevezte, hogy a múlt év végén megnövelték Magyarország pénzügyi tartalékait, 350 milliárdos kiadási plafonnal korlátozták a tárcák költését, nem engedték elkölteni a minisztériumok teljes 2021-es kereteit, elhalasztották 755 milliárd forintnyi beruházás megkezdését és az idei hiánycélt is 5,9-ről 4,9 százalékra csökkentették.

A miniszter beszélt arról is, hogy az uniós helyreállítási program vissza nem térítendő része kétezermilliárd forint, emellett a hitelrészt is igénybe kívánják venni. A pénz jó részét elmondása szerint olyan fejlesztésekre is fordítanák, amelyek például az energiareformot, a diverzifikációt, a zöldátállást segítenék elő.

Az országgyűlési választásokig a pénzek visszatartásáról „valószínűleg nem lesz döntés, a visszatartással Brüsszelből befolyásolni kívánják a megmérettetés kimenetelét” – jegyezte meg. Úgy vélekedett: az Európai Bizottság is tudja, hogy az álláspontja jogilag, politikailag és erkölcsileg egyaránt tarthatatlan.

A pénzügyi tárca vezetője beszélt arról is, hogy 2010-ben Magyarország az „IMF-lélegeztetőgépen lévő, csőd előtt álló ország volt”, gyenge növekedési mutatókkal, jelentős kockázatokkal. Azóta az ország a csődhelyzetből, az Európai Unió szégyenpadjáról az EU növekedési rangsorának élére került – tette hozzá.

Varga Mihály végül leszögezte: „a választás tétje az, hogy az ország folytatja a felzárkózást és előz, vagy leszakad és visszajut oda, ahol 2010 előtt volt”.

Vladimir Klicsko Németországba látogat, hogy segítséget kérjen Ukrajnának

Egy ukrán delegáció élén Kölnbe utazik Vladimir Klicsko, Vitalij Klicsko kijevi polgármester öccse – számolt be a német Süddeutsche Zeitung hírportálja csütörtökön.

Vladimir Klicsko a tervek szerint magas rangú német politikusokkal fog találkozni, akiknek a segítségét kéri Ukrajna politikai, gazdasági és katonai támogatásához.

Nem ez az első alkalom, hogy Vladimir Klicsko a bátyja munkáját segíti: az elmúlt hetekben több alkalommal is közzétettek közös videófelvételeket, amelyekben a főváros és a haza védelmére szólították fel az ukránokat, továbbá bírálták Oroszországot és a béke fontosságáról beszéltek.

A Klicsko fivérek korábban a hamburgi Universum Box Promotion színeiben rendkívül sikeres ökölvívó pályafutást folytattak, így mindketten kiválóan beszélnek németül.

Der frühere Box-Weltmeister Wladimir #Klitschko ist mit einer Delegation aus der ukrainischen Hauptstadt #Kiew in Deutschland. Alle Entwicklungen im Liveblog. https://t.co/ofMXQctYao

— Frankfurter Allgemeine (@faznet) March 31, 2022

ORFK: Közel kilencezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Magyarország területére szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 4003 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4966-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.

A beléptetettek közül a rendőrség 1558 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. A rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tette hozzá az ORFK.

Több százmillió euró értékben szállít fegyvereket a német kormány Ukrajnába

Újabb, akár több százmillió euró értékű fegyverszállításokkal segítheti Németország az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna önvédelmi képességének fejlesztését csütörtöki német lapértesülések szerint.

A Süddeutsche Zeitung című lap beszámolója szerint készült egy lista fegyverekről és egyéb katonai felszerelésekről, amelyeket a szövetségi kormány rövid időn belül leszállíthat Ukrajnának.

Nach langem Zögern liefert Deutschland Waffen an die #Ukraine. Doch die ukrainische Regierung in Kyiv wünscht sich mehr Unterstützung.
Wie weit würde Deutschland gehen? ➡️ Robert Habeck hat diese Frage bei uns in der Sendung beantwortet. pic.twitter.com/Gl3YJWBlTP

— RTL Direkt (@rtl_direkt) March 31, 2022

Az eddigi támogatáshoz képest változás, hogy a listán nem a hadsereg (Bundeswehr) vagy az egykori NDK hadseregének (Nationale Volksarmee) készletéből származó fegyverek és felszerelések szerepelnek, hanem a német védelmi ipar olyan termékei, amelyeket a cégek azonnal, vagy rövid átfutási idővel tudnak szállítani.

A listát – a Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint egy excel-táblázatot – a védelmi minisztérium kérésére állították össze.

Szijjártó: A legfontosabb, hogy kimaradjunk ebből a háborúból

„Nekünk, magyaroknak a legfontosabb az, hogy kimaradjunk ebből a háborúból”

 – írta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter jelezte: csütörtökön tartják a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő országok (V4, a balti államok, Románia és Bulgária) külügyminisztereinek találkozóját Pozsonyban. „A napirenden az ukrajnai háború szerepel. Kiállunk Ukrajna mellett, minél előbb békét szeretnénk” – olvasható a bejegyzésben.

Elindultak a civileket kimenekító autóbuszok Mariupolba

Irina Verescsuk ukrán-miniszterelnök helyettes bejelentette, hogy 45 autóbusz indult el Mariupolba, a városban rekedt civil lakosság kimenekítésére – számolt be az n-tv német hírportál.

A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) is megerősítette, Oroszország és Ukrajna megállapodott egy, a városból kivezető úgynevezett humanitárius folyosó létrehozásában. Mariupol polgármestere szerint a városban mintegy 170 ezres civil lakosság vár kimenekítésre, amelynek megkezdésére a fogytán lévő élelmiszerkészletek és a folyamatos áramkimaradások miatt minél előbb szükség van.

#BREAKING Kyiv sends 45 buses to evacuate civilians from Mariupol where Moscow announced ceasefire pic.twitter.com/vYGhylnXeo

— AFP News Agency (@AFP) March 31, 2022

Zelenszkij: Az orosz csapatok nem kivonulnak, hanem kiszorítják őket Kijevből

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz csapatok nem önként vonulnak ki Kijevből és Csernyihivből, hanem „az ukrán ellenállás szorítja vissza” őket – számolt be a Sky News.

Az ukrán vezető szokásos videóüzenetében csütörtök este elmondta, hogy bár folyamatosak a tárgyalások az ukrán és az orosz delegáció között, egyelőre nem határoztak meg konkrétumokat.

„Vannak hírek az orosz csapatok állítólagos kivonásáról Kijevből és Csernyihivből, illetve a területeken folytatott katonai tevékenység csökkenéséről. Tudjuk, hogy ez nem a (csapat)visszavonás, hanem a visszaszorítás eredménye. Védőink munkájának eredménye” 

– jelentette ki Zelenszkij.

New Zelensky:
1. Ukraine is at “turning point.”
2. No concrete progress on talks. “We don’t believe fancy word constructions, we believe in what happens on battlefield”
3.“We are fighting for freedom over tyranny. That gives us right to ask for tanks, planes, and artillery” pic.twitter.com/mBPR6mfsv3

— Oliver Carroll (@olliecarroll) March 30, 2022

UNICEF: az ukrajnai menekültek fele gyermek

Az Ukrajnából elmenekültek mintegy felét gyermekkek teszik ki, derül ki az UNICEF legfrissebb jelentéséből.

A szervezet beszámolója szerint a háború kezdete óta Ukrajnában mintegy 2,5 millió gyermeknek kellett elhagynia otthonát, ami az országból távozott 1,25 millió gyermekkel együtt meghaladja a kiskorú népesség 60 százalékát.

Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója elmondta: „Mivel az otthonukat elhagyó gyermekek száma folyamatosan növekszik, emlékeznünk kell arra, hogy mindegyiküknek védelemre, oktatásra, biztonságra és támogatásra van szüksége”.

For every beat of your heart, another child has fled their home in Ukraine. ??️

They need peace now. pic.twitter.com/7NqW9sWRqj

— UNICEF (@UNICEF) March 30, 2022

Zelenszkij: Készen állunk az orosz támadásra a Donbaszban

„Semmit sem fogunk feladni, és harcolni fogunk a földünk minden méteréért”

– mondta az ukrán elnök arról, hogy Oroszország állítása szerint ezután a kelet-ukrajnai szakadár államokat magában foglaló Donbasz régió elfoglalására fog koncentrálni. Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna készen áll a védekezésre.

Az elnök szerdán arról is beszélt, hogy a tárgyalások ugyan folynak, de egyelőre semmilyen konkrétum nem született, illetve hogy az oroszok szerinte nem azért csoportosítják át az erőiket keletre, mert stratégiai okokból így döntöttek, hanem mert az ukrán védekezés erre kényszerítette őket.

Forrás: Telex

Az orosz rubel visszanyerte régi erejét

A rubel a globális szankciók hatására drámai esést mutatott korábban. Szerdán azonban az orosz deviza értéke körülbelül arra a szintre emelkedett, mint mielőtt Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, vagyis egy egyesült államokbeli dollár körülbelül 85 orosz rubelt ért – számolt be róla a BBC.

Március 7-én, miután Joe Biden bejelentette az orosz olaj- és gázimport tilalmát, a rubel értéke a mélybe zuhant és egy dollár közel 150 orosz rubelt ért.

Ukrajna szerint az orosz különleges egységeket jelentős veszteség érte Mariupolnál

Az Azov ukrán katonai alakulat Twitter-bejegyzésében azt állítja, hogy a Mariupol környéki harcokban 64 orosz katona vesztette életét, valamint három harckocsi is megsemmisült. A Mariupol védelmében részt vevő Azov-ezred szerint az ellenség veszteségei között van az orosz hadsereg különleges alakulata, a GRU számos katonája is, írja a Kijev Independent ukrán angol nyelvű ukrán hírportál.

‼️Боротьба за український Маріуполь триває ??

Бійці полку «Азов» сьогодні знищили 3 танки та понад 64 одиниці ворожої піхоти, серед яких спецназ ГРУ РФ. pic.twitter.com/4IuvazNQgD

— АЗОВ (@Polk_Azov) March 30, 2022

ISW: nem tágítanak Kijev környékéről az oroszok, Mariupol szinte már az övék

Ami az aktuális hadi helyzetet illeti, az Institute for the Study of War amerikai központú agytröszt elemzői szerint az orosz erők nem hajtottak végre támadó hadműveleteket Herszon környékén, és az elmúlt 24 órában folytatták erőik déli irányú építkezést. Az ukrán erők az elmúlt 24 órában folytatták az orosz támadások visszaverését Donyeck és Luhanszk megyében.

Today’s control-of-terrain #maps for #Ukraine from @TheStudyofWar and @criticalthreats: The larger #Russian areas of controlled terrain and advances around #Ivankiv (northwest of #Kyiv) are the result of our observing new data on Russian positions, not recent gains. pic.twitter.com/r5Is7UlLrG

— ISW (@TheStudyofWar) March 30, 2022

Az orosz erők továbbra is folyamatos, de jelentős veszteségekkel járó előrehaladást értek el Mariupolban. A közösségi média tanúságai szerint az oroszok folyamatosan termobár lőszereket használnak Mariupolban. Az orosz 150. motorpuskás hadosztály valószínűleg sok veszteséget szenved el.

Az orosz erők Kijev körülről északnyugaton és Brovary környékéről is részben visszahúzódtak Fehéroroszországba, bár az orosz erők továbbra is védték frontvonalaikat a térségben, és lőtték a polgári célpontokat. A Kijev körüli orosz erők nagy része megtartotta előretolt állását, és továbbra is védekeztek a korlátozott ukrán ellentámadások ellen. Nem valószínű, hogy az orosz erők feladják a védett területeiket a város körül, sőt, elképzelhető, hogy újra megpróbálkoznak majd a fővárosba való betöréssel.

Úgy tűnik, hogy az orosz erők az elmúlt 24 órában nem hajtottak végre jelentős hadműveleteket Harkivban vagy közvetlenül annak környékén, de folytatták a város ágyúzását.

Az orosz erők valószínűleg elfoglalják Mariupolt, vagy a várost a következő napokban kapitulációra kényszerítik. Ha ezzel a hadművelettel végeztek, az átcsoportosítás, az erősítés lehetővé teheti az orosz offenzíva megújítását a Harkivtól nagyjából 160 kilométerre délkeletre fekvő Szlovjanszk elfoglalására.

• A Kijev körüli orosz erők megtartották előretolt pozícióikat, és továbbra is védekeztek a korlátozott ukrán ellentámadások ellen. Az orosz erők valószínűleg nem adják fel a város körül biztosított területeiket, és folytatják a behatolást.
• Az ISW meg tudja erősíteni, hogy Oroszország kivon néhány egységet Kijev környékéről, valószínűleg más előrenyomulási tengelyekre való átcsoportosítás céljából. Azt viszont nem erősítette meg az ISW, hogy az orosz ígéretekhez híven az orosz haderő helyzetében változás történt volna Csernyihiv környékén.
• Az orosz erők az elmúlt 24 órában nem hajtottak végre támadó műveletet Ukrajna északkeleti részén.
• A 20. kombinált fegyveres hadsereg és az 1. gárda harckocsihadsereg egyes elemeit átcsoportosítják, hogy támogassák az orosz hadműveleteket Izjumban, de nem valószínű, hogy a közeljövőben elfoglalják a várost.
• Az ukrán erők visszaverték a folyamatos orosz támadásokat Luhanszk és Donyeck megyében. Az orosz erők továbbra is egyre nagyobb területeket vonnak ellenőrzésük alá Mariupolban, de valószínűleg nagy veszteségeket szenvednek.

Amerikai szenátor: az ukrán válság döntő jelentőségű időszakba lép

Angus King amerikai szenátor a CNN-nek tett nyilatkozatában elmondta, hogy az orosz csapatok átcsoportosítása révén az ukrán válság döntő időszakba lép.

„A következő két hét döntő fontosságú lesz abból a szempontból, hogy az ukrán erők képesek lesznek-e fenntartani azt a harci szintet, amit az elmúlt hetekben folytattak” – mondta a Main állambeli független szenátor.

Angus King hozzátette, hogy úgy tűnik, az oroszok ismét kelet felé összpontosítanak, ezáltal pedig fennáll a veszélye annak, hogy bekerítik az ukrán csapatokat.

Akár egy évbe is telhet, amíg Ukrajnában döntenek a semlegességéről

Az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon részt vevő ukrán küldöttség vezetője szerint egy évbe is telhet, amíg Ukrajna népszavazást tart semlegességéről.

Az ukrán semlegesség az egyik legfontosabb orosz követelés a háború befejezéséhez. A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy nyitott erre az ötletre, feltéve, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kap – közölte a BBC, brit hírportál.

Egy tévéinterjúban David Arakhamia ukrán tárgyaló azt mondta, hogy egy ilyen döntést végső soron az ukrán népnek – és nem a politikusoknak – kellene meghoznia egy országos népszavazáson.

A semlegesség eléréséhez hárommillió aláírásra lenne szükség. „Ez egy nagyszabású eljárás, amely nem mehet végbe békés területen kívül” – jelentette ki.

A polgármester szerint Irpiny felét elpusztították az orosz erők

A CNN beszámolója szerint Olekszandr Markusin, Kijev Irpiny nevű külvárosának polgármestere a szerdai sajtótájékoztatón közölte, hogy Irpiny fele elpusztult. „A város és az infrastruktúra ötven százaléka megsemmisült, a romokat eddig nem takarították el” – fogalmazott az ukrán tisztviselő.

Az oroszok által megtámadott Irpinyt a polgármester szerint az ukrán erők ismét ellenőrzésük alá vonták.

Olekszandr Markusin arról is beszámolt, hogy az aktív harcok ellenére még mindig sok civil tartózkodik a területen.

Pénteken folytatódnak a béketárgyalások, Zelenszkij nem hisz Moszkva ígéretének

Oroszország és Ukrajna pénteken folytatja a béketárgyalásokat – jelentette be szerdán este az ukrán tárgyalóküldöttség egyik tagja, miután a felek befejezték a törökországi tárgyalási fordulót. David Arahamija közölte: ők azt javasolták, hogy most már az államfők találkozzanak, de Oroszország szerint ez még korai, több időre van szükség a megállapodástervezet kidolgozásához – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette szerdán, hogy nem hisz azon orosz ígéretnek, miszerint csökkentenék harci tevékenységüket, ugyanis szerinte újrarendezik soraikat egy donbaszi támadásra, ezért az ukrán erők újabb csatákra készülnek az ország keleti felén. “Senkinek és semmilyen szép szavaknak nem hiszünk. Országunk minden négyzetméteréért megküzdünk, nem engedjük át” – jelentette ki az elnök a nemzethez intézett legújabb videoüzenetében.

Zelenszkij megköszönte a washingtoni kormánynak, hogy további 500 millió dolláros közvetlen segély ígért Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védekezéshez, de érzékeltette, hogy országának még többre van szüksége. “Ha együtt harcolunk a demokrácia védelmében, akkor jogunk van segítséget kérni ebben a kritikus időszakban. Harckocsik, repülőgépek, tüzérségi fegyverek. A szabadsághoz nem kevésbé kell a fegyver, mint a zsarnoksághoz” – mondta.

Az 500 millió dolláros új segély szerdai bejelentése előtt az Egyesült Államok már küldött kétmilliárd dollárnyi humanitárius, illetve fegyversegélyt Ukrajnának a háború kezdete óta – jegyezte meg az AP hírügynökség. Ez mind annak a 13,6 milliárd dolláros segélykeretnek a része, amelyet a washingtoni kongresszus jóváhagyott.

Zelenszkij a béketárgyalásokról annyit mondott, hogy azon csak “szép szavak hangzanak el konkrétumok nélkül”.

Oroszország bejelentette, hogy kizárólag humanitárius céllal tűzszünetet javasolt az ukrán félnek csütörtökön helyi idő szerint délelőtt 10 órától az általa ostromlott déli Mariupolra vonatkozóan, hogy ki lehessen onnan menekíteni az összes civilt. A bejelentést az orosz védelmi minisztérium hivatalos közleményben, majd Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője tette az Interfax hírügynökség szerint. A civilek először Berdjanszk, majd onnan Zaporizzsja városba távozhatnának. Helyi idő szerint csütörtök reggel 6 óráig hagynak időt az ukrán félnek arra, hogy elfogadja az ajánlatot, erről írásban kell tájékoztatnia Oroszországot, az ENSZ-t és a Nemzetközi Vöröskeresztet. A minisztérium azt javasolta, hogy a művelet sikere érdekében abban vegyenek részt a vöröskereszt és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHCR) képviselői is – tették hozzá.

Mariupolt mindeddig nem tudta elhagyni a civilek zöme, és ezért a felek rendre egymást hibáztatták – jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Az ukrán hatóságok azzal vádolták meg szerdán a megszálló orosz hadsereget, hogy foszfortartalmú tüzérségi lövedékekkel lőtte Marinka kelet-ukrajnai kisvárost. A városnak az orosz invázió február 24-i kezdete előtt tízezer lakosa volt – közölte Pavel Kirilenko, a donyecki régió katonai parancsnoka. A lövedékek okozta tucatnyi tüzet a katasztrófavédelem helyi részlegének emberei oltották el – tette hozzá.

Az 1980-as genfi konvenció értelmében foszfortartalmú fegyverek nem vethetők be civilek ellen, de katonai célpontok ellen igen – jegyezte meg az AFP.

Ukrajna már a háború korábbi napjain is megvádolta Oroszországot ilyen fegyverek bevetésével, de utóbbi március 25-én kijelentette, hogy betart minden nemzetközi egyezményt.

Kirilenko szerint Georgijevka, Novokalinovo és Ocseretino városokat is lőtték az orosz erők szerdán, de arról nem szólt, hogy milyen lövedékekkel. “Civil életben nem esett kár, de több ház megrongálódott” – tette hozzá.

A harkivi ügyészség szerint meghalt egy asszony és 11 éves fia a Szlobojanszke falut érő szerdai orosz légitámadásban.

Egynapos tűzszünetet ajánlott Oroszország Mariupolnál

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy az ostromlott ukrán város, Mariupol ágyúzása véget ér, amennyiben az ukrán csapatok megadják magukat – közölte a BBC brit hírportál.

A Kreml közleménye szerint az orosz elnök egyórás telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel kedd este. A francia tisztviselők azt nyilatkozták, hogy Putyin fontolóra veszi a civilek Mariupolból történő evakuálására vonatkozó terveket. Oroszország azóta egynapos tűzszünetet hirdetett csütörtökre.

Az Orosz Védelmi Minisztérium közölte, a tűzszünet helyi idő szerint délelőtt 10 órakor (magyar idő szerint 9 órakor) kezdődik, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy nyugat felé utazzanak Zaporizzzsjáig, az orosz ellenőrzés alatt álló Bergyanszk kikötőjébe. Ezen felül a minisztérium szeretné, ha a Vöröskereszt és az ENSZ menekültügyi szervezete részt venne az evakuálásban. Oroszország Ukrajna válaszát várja javaslataira.

Zelenszkij: még semmi konkrétum nem hangzott el a béketárgyalásokon

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatást adott az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások alakulásáról – közölte a News Sky.

Elmondta, hogy folyamatos a kommunikáció a felek között, azonban egyelőre csak szavak, lehetséges ígéretek hangzottak el, „semmi konkrétum”. Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán csapatok Oroszország újabb bombázásaira is készülnek a keleti Donbasz térségében.

Korábban Ukrajna béketárgyalója azt nyilatkozta, hogy optimista az Oroszországgal folytatott isztambuli béketárgyalásokat követően. Mikhail Podoljak szerint olyan tervet javasoltak, amely alapján megszünetnék a külföldi katonai bázisok az ország területén, valamint véget vetnének a katonai szövetségi ambícióiknak.

Hozzátette, hogy ha Oroszország visszavonja katonáit a február 23-i állapotba (ez a csapatainak teljes kivonását jelentené), népszavazást tartanak a békemegállapodásról.

A Pentagon szerint az orosz csapatok nagyon közel vannak Mariupol központjához

John Kirby, a Pentagon szóvivője korábban azt nyilatkozta, hogy Oroszország elkezdte átcsoportosítani egyes erőit az ukrán főváros térségéből. Ezzel szemben most azt állítja, hogy az orosz csapatok a város infrastruktuláris pontjait, illetve lakóépületeit vették célba Mariupol kikötőjében, és egyre közelednek a városközponthoz.

„A várost szerkezetileg megtizedelik az orosz légicsapások” – mondta Kirby.

Korábban az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt is kijelentette, hogy Oroszország megkezdte az ukrán főváros, Kijev körül felvonuló erők csökkentését 20 százalék alá. A Pentagon azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország ezeket a csapatokat nem hazaviszi, hanem újraszervezi, és ellátja az átcsoportosításhoz.

Az orosz hadsereg rakétacsapást mért Dnyipro városára

Az orosz hadsereg rakétacsapást mért Dnyipro városára, amelynek következtében megsemmisült egy olajraktárt – közölte az ukrán Pravda. A hírt Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere jelentette be a Facebookon, míg Mikola Lukasuk Dnyipropetrovszk Regionális Tanácsának elnöke a Telegramon erősítette meg az értesüléseket.

Később Lukasuk arról számolt be, hogy este két rakéta találta el az olajraktárt, amely tele volt üzemanyaggal, így az objektum felrobbant. Ezen kívül további két üzemanyagszállító teherautó is megsérült egy másik rakéta becsapódása következtében. Áldozatokról egyelőre nincs hír. Filatov felszólította a sajtót munkatársait, hogy ne tegyenek közzé fotókat a helyszínről.

Scholz írásbeli tájékoztatást kért Putyintól a gázszállítások elszámolásának változásáról

Írásbeli tájékoztatást kért Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az orosz földgázszállítások elszámolási rendszerének tervezett átalakításáról egy szerdai telefonos megbeszélésen, amelyet az orosz államfő kérésére tartottak – közölte szerda este a német kormány szóvivője.

Steffen Hebestreit közleménye szerint Vlagyimir Putyin elmondta, hogy aláír egy törvényt, amely szerint ugyan április 1-jétől a gázszállításokért rubelben kell fizetni, de ez nem jelent változást az európai szerződéses partnerek számára.
Az orosz gáz árát továbbra is euróban kell kifizetni, és az összeget a szokásos módon a Gazprom Banknak kell átutalni, amelyet nem érintenek az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt bevezetett büntetőintézkedések. A bank a beérkezett pénzt rubelre váltja át – fejtette ki Vlagyimir Putyin.
Olaf Scholz „a beszélgetés során nem egyezett bele ebbe az eljárásba”, csupán írásbeli tájékoztatást kért, hogy pontosabban megismerhesse.
A német kormány továbbra is a legfejlettebb ipari államokat összefogó G7 csoportban kialakított álláspontot képviseli, miszerint „az energia-szállításokért kizárólag euróban vagy dollárban kell fizetni, ahogyan azt a szerződések előírják” – áll a közleményben.

Orosz oligarchák nem javíttathatják repülőgépeiket és hajóikat Nagy-Britanniában

Orosz oligarchák ezentúl nem vehetik igénybe brit szakvállalatok szolgáltatásait repülőgépeik és hajóik karbantartására.

A brit kormány szerda este beterjesztett, azonnal hatályba lépett sürgősségi törvénykezdeményezését azonnal alkalmazták is két orosz milliárdos, Jevgenyij Svidler és Oleg Tyinkov esetében – közölte a londoni külügyminisztérium.
A kormány már a hónap első felében törvénytervezetet fogadtatott el, amelynek értelmében bűncselekménynek minősül orosz repülőgépek berepülése a brit légtérbe, illetve leszállásuk brit területen, orosz tulajdonú hajók pedig nem köthetnek ki Nagy-Britanniában.
Az intézkedés szerdai kiterjesztésével lehetetlenné vált a szankciókkal sújtott orosz oligarchák tulajdonában lévő, Nagy-Britanniában tárolt repülőgépek karbantartása is, és ez az intézkedés immár az oligarchák jachtjaira is vonatkozik.
A brit közlekedési minisztérium éppen előző nap jelentette be, hogy lefoglalt egy 38 millió font (16,5 milliárd forint) értékű luxusjachtot, amely egy meg nem nevezett orosz oligarcha tulajdona.
Grant Shapps brit közlekedési miniszter a londoni alsóháznak küldött átiratában közölte, hogy a csaknem 60 méter hosszúságú hajó tulajdonosának kilétét „szándékosan és alaposan eltitkolták” a jachtot hivatalosan bejegyző cég képviselői.
A Phi nevű hajót a karib-tengeri Szt. Kitts és Nevis szigetállamban jegyezték be, de máltai lobogó alatt közlekedett.
Szt. Kitts és Nevis azon nemzetközösségi országok csoportjába tartozik (Commonwealth realm), amelynek jelenleg is a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő az alkotmányos államfője.
A hajót a kelet-londoni Canary Wharf üzleti negyedének kikötőjében, a Temzén lehorgonyozva találták.
A Hollandiában gyártott jachton hat különálló luxuslakosztály és úszómedence is van.
A brit külügyminisztérium szerda esti bejelentése szerint az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta brit szankciókkal sújtott orosz bankok globális eszközértéke 500 milliárd font (több mint 216 ezer milliárd forint), az ugyancsak brit szankciókkal sújtott orosz oligarchák összesített nettó vagyona pedig meghaladja a 150 milliárd fontot.
Az utóbbiak között van Roman Abramovics, az angol labdarúgás felső osztályában, a Premier League-ben játszó londoni Chelsea futballklub tulajdonosa, Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója, Aliser Uszmanov üzbég születésű nagyvállalkozó és Igor Suvalov ingatlanpiaci befektető, egykori orosz első miniszterelnök-helyettes.

Szlovákia kiutasított 35 orosz diplomatát

Szlovákia 35 fővel csökkenti Oroszország pozsonyi külképviseletének személyi állományát – jelentette a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) a külügyminisztérium közlésére hivatkozva szerdán.

A döntést alig több mint héttel azután jelentették be, hogy Pozsony – a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – kiutasított három orosz diplomatát, amire válaszul hétfőn Moszkva ugyancsak kiutasított három, Szlovákia moszkvai nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát.
A TASR jelentése szerint a külügyi tárca szerdán a biztonsági szolgálatok információi alapján kérette be Oroszország pozsonyi nagykövetét, Igor Bratcsikovot, akit – szintén a bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – egy diplomáciai jegyzék formájában tájékoztattak a döntésről.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök azt mondta: a diplomaták számát „a rendes diplomáciai agenda” szintjére csökkentették. „Az a 35 diplomata, akiknek hazaküldéséről döntöttünk, tekintettel valós kapcsolatainkra Oroszországgal, nemcsak felesleges volt, de tarthatatlanul nagy biztonsági kockázatot is jelentett” – fogalmazott a kormányfő.

Mario Draghi tűzszünetet sürgetett Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésében

Mielőbbi tűzszünet életbe léptetését, a civil lakosság védelmét, valamint a tárgyalások folytatását szorgalmazta Mario Draghi kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott majdnem egyórás szerdai telefonbeszélgetése során.

A római miniszterelnöki hivatal rövid közleménye szerint a beszélgetés középpontjában az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalássorozat legfrissebb fejleményei álltak.
Mario Draghi megerősítette, hogy az olasz kormány elkötelezett a békefolyamat mellett. Hangoztatta, hogy Oroszországnak „világos jelzést” kell adnia a háborús nyomás csökkentéséről.
Vlagyimir Putyin ismertette Moszkvának azt a döntését, mely szerint az úgynevezett barátságtalan országoknak, közöttük Olaszországnak is rubelben kell fizetnie az orosz földgázért.
A két fél egyetértett abban, hogy kapcsolatban maradnak egymással.
A római kormánypalota Twitter-fiókján közölt bejegyzés szerint Mario Draghi azzal kezdte a telefonhívást, hogy a békéről akar az orosz elnökkel beszélni.
Ez volt az első alkalom, hogy az Európai Központi Bank elnökéből lett olasz miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal beszélt az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.
Március 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a római parlamenthez intézett, videókonferencián közvetített beszédet.

Kreml: Putyin tájékoztatta Scholzot és Draghit az orosz gázexport rubelesítéséről

Telefonon tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárt és Mario Draghi olasz miniszterelnököt azzal a döntésével kapcsolatban, hogy az orosz gázért rubelben kell majd fizetni – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

Putyin külön tárgyalt a két európai vezetővel. A moszkvai tájékoztatás szerint az elszámolás rendjét azért változtatják meg, „mert az EU tagállamai a nemzetközi jogot megsértve befagyasztották a Bank Rosszii devizatartalékait”.
A Kreml szerint Putyin és Scholz eszmecserét folytatott az orosz-ukrán tárgyalások Isztambulban kedden megtartott újabb fordulójáról. Megvitatták a civilek biztonságos evakuálásának kérdését a harcok helyszínéről, mindenekelőtt Mariupolból.
Az orosz elnök Draghit is tájékoztatta az orosz-ukrán tárgyalásokról.
Putyin március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik.
Putyin azt mondta, hogy a külföldi fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve a rubel vásárlását az orosz devizapiacon. Az ügyletek új ügymenetét az elnöki utasítás értelmében csütörtökig kell kidolgoznia jegybanknak és a kormánynak.

Így állt szerdán az orosz invázió

Jó reggelt kívánunk a korán kelőknek így 5 óra tájban! A brit védelmi minisztérium szerdai aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.

Borítókép: Facebook/Luhanszki Regionális Államigazgatás