Józsa Judit alkotásaiból nyílt kiállítás a múzeumban

Magyar Örökség – Józsa Judit világa címmel nyílt új tárlat a József Attila Múzeumban kedd délután, melynek megnyitóján Jámborné Balog Tünde kiemelte: a plasztikák megidézik a Kárpát-medence magyarságának múltját, íratlan és írott történelmét is, a pusztai lovas nomádok vándor életétől napjainkig követve.

Szikszai Zsuzsanna köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy elhozta Makóra alkotásait Józsa Judit. Felidézte, miként találkoztak, illetve hogyan sikerült városunkba elhívni az alkotót. Mint elárulta, már az első találkozáskor azt érezte, mintha ezer éve ismernék egymást.

– Józsa Juditnak végzete van, legalábbis számomra, és az alkotásairól ez sugárzik, hogy végzetszerűen lett ő kerámiaszobrász, végzetszerűen került Budapestre, és végzetszerűen viszi azt a hatalmas nagy munkát, és azt az elhivatottságot, ami őt jellemzi. Merthogy ő nemcsak szobrász és tanár, hanem galériát is vezet, kiállításokat rendez, és mindenfelé a magyarság hagyományát terjeszti. Végzete a magyar néphagyomány, a magyar örökség, és nem véletlen ezt a címet választottuk a kiállításnak – hangsúlyozta köszöntőjében a múzeum igazgatója, aki Márai Sándor füveskönyvéből idézett a végzet szerepéről.

[Best_Wordpress_Gallery id=”712″ gal_title=”Józsa Judit kiállítás, múzeum”]

Jámborné Balog Tünde nyitotta meg a kiállítást, aki beszédében a Kik vagyunk, honnan jövünk és hová tartunk? örök kérdésekre is felhívta a figyelmet. A képzőművész, József Attila-díjas író elmondta, a régi rómaiak, akiknek széthulló birodalmából épült fel a ma újra széthullani készülő Európa, magukkal vitték házi isteneiket, a lareseket, az ősök szellemét megtestesítő szobrocskákat, ha el kellett hagyni lakóhelyüket.

– Vitték magukkal az identitásukat védelmező múltat, mert a múlt, ha figyelünk rá, példát mutat, tanít, tanácsot ad, és tapasztalataival megóv a bajban. Józsa Judit agyagból, nyárfából, kovácsoltvasból készült plasztikái is laresek a maguk módján. Megidézik a Kárpát-medence magyarságának múltját, íratlan és írott történelmét, győzelmeit és vereségeit, ünnepeit és hétköznapjait, hitét, hiedelmeit, meséit, mondáit, szokásait, egyszerű embereit és hőseit, a pusztai lovas nomádok vándor életétől napjainkig követve – mutatott rá Jámborné Balog Tünde, aki a Széchenyi-díjas kerámiaszobrász, művészettörténész életéről és munkásságáról is beszélt.

Józsa Judit örömét fejezte ki, hogy ennyien megtisztelték a megnyitón jelenlétükkel, ezt követően a megnyitó plakátján látható Magyar család kompozícióról mesélt a résztvevőknek, mely Budapesten megtekinthető, és amelynek megtekintését – galériája mellett – figyelmébe ajánlotta a közönségnek.

Az alkotó ajándékkal is kedveskedett Farkas Éva Erzsébet polgármesternek, a kiállítás fővédnökének, Szikszai Zsuzsanna igazgatónak, Jámborné Balog Tünde képzőművésznek, írónak, valamint a múzeum dolgozóinak, akiknek munkájáról elismerően szólt.