Az orosz-ukrán háború 35. napja – FRISSÜL

Immár harmincötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Újabb rakétatámadás érte Dnyipro városát

A hatóságok egyelőre nem árulták el, hogy mi volt a támadás célpontja. Az egymillió lakosú közép-ukrajnai várost ez idáig csak kevés rakétatámadás érte. A legsúlyosabb megrongálta a repterét. 

Pentagon: Oroszország átcsoportosítja haderejének egy részét Kijev körül

A Pentagon arról számolt be, hogy Oroszország megkezdte erejének átcsoportosítását Kijev körül, az ott lévő haderő mintegy 20 százalékát mozgatja jelenleg át. A Pentagon szerint nem hazaküldésről van szó, hanem arról, hogy az orosz csapatok más ukrajnai területeken kezdik majd meg a támadásokat.

A Pentagon azt is állítja, hogy az orosz erők megkezdték kivonulásukat a csernobili atomerőműből. Az amerikai minisztérium emellett úgy véli, hogy az átcsoportosított oroszok először Belaruszba mennek, hogy felkészüljenek a „jövőbeni műveletekre” – jelenti a BBC.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők nem tettek le Kijev körbezárásának tervéről

Az ukrán vezérkar szerint megtévesztő a bejelentés az orosz csapatkivonásokról Kijev és Csernyihiv környékéről, valójában Moszkva nem mondott le az ukrán főváros körbezárásának tervéről – idézte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a katonai vezetés közleményét.

A vezérkar közölte: bizonyos jelek arra utalnak, hogy az oroszok egységeket csoportosítanak át annak érdekében, hogy a fő erőket keleti irányba összpontosíthassák. „Az úgynevezett csapatkivonás valószínűleg az egyes egységek rotációja, és célja az ukrán fegyveres erők katonai vezetésének félrevezetése, valamint olyan illúzió keltése, miszerint a megszállók nem akarják körbezárni Kijevet” – állította a vezérkar.
Az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség keddi isztambuli tárgyalása után jelentette be Moszkva, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében.
A vezérkar szerdán, déltájban közzétett helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a csernobili atomerőműnél folytatódik az orosz csapatok létszámának növelése. Vegyes haditechnikai eszközökből álló hadoszlop mozgását rögzítették a Kijevtől északnyugatra fekvő Ivankiv település felől a csernobili atomerőmű irányába.
Ugyancsak az ukrán vezérkar jelentette, hogy az Ukrajnában harcoló orosz csapatokhoz mintegy kétezer katona érkezett erősítésként Georgia orosz ellenőrzés alatt lévő területeiről, azaz Abháziából és Dél-Oszétiából.
Közben 15-re emelkedett a déli országrészben a mikolajivi megyei kormányzói hivatal épületét kedden ért támadás következtében elhunytak száma. A kilencemeletes épületbe orosz lövedék csapódott be, és szinte teljesen romba döntötte a hivatalt. Az ukrán katasztrófavédelem még folytatja a mentési munkálatokat.
Az észak-ukrajnai Csernyihiv térségében Nyizsin települést támadták az orosz erők még kedden, a helyi polgármester szerdán a Facebookon arról számolt be, hogy egy polgári személy életét vesztette, hat – köztük egy gyermek – megsérült. Tíz lakóházban keletkeztek károk.
A Donyeck megyei Liszicsanszk város elleni szerdai orosz nehéztüzérségi támadás következtében négytagú család sérült meg repeszektől, a két gyermek súlyos állapotban van – hozta nyilvánosságra Szerhij Hajdaj, a megye katonai adminisztrációjának vezetője. A Telegram üzenetküldő portálon nem sokkal később Hajdaj arról adott hírt, hogy egy, Liszicsanszkból indult evakuációs buszt tűz alá vettek az orosz erők. Hozzátette, hogy senki nem sérült meg, s az elmúlt napon 260 lakost menekítettek ki a városból.
Az Ukrajinszka Pravda helyi hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok által elfoglalt dél-ukrajnai Herszonban elrabolták az ukrán ortodox egyház egyik papját, Szerhij Csudinovicsot. Szemtanúk szerint a papot a templomból hurcolták el ismeretlenek, akik „rendőröknek” adták ki magukat. A templomot átkutatták, a bent lévő híveket igazoltatni próbálták, azonban az emberek nem adták át nekik irataikat. A pap Herszonban ismert civil aktivista és önkéntes is egyben – írta a hírportál.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 131 orosz repülőgépet, ugyanennyi helikoptert, hét hadihajót, 605 harckocsit, 1723 páncélozott harcjárművet, 305 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

Mario Draghi tűzszünetet sürgetett Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésében

Mielőbbi tűzszünet életbe léptetését, a civil lakosság védelmét, valamint a tárgyalások folytatását szorgalmazta Mario Draghi kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott majdnem egyórás szerdai telefonbeszélgetése során.

A római miniszterelnöki hivatal rövid közleménye szerint a beszélgetés középpontjában az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalássorozat legfrissebb fejleményei álltak.
Mario Draghi megerősítette, hogy az olasz kormány elkötelezett a békefolyamat mellett. Hangoztatta, hogy Oroszországnak „világos jelzést” kell adnia a háborús nyomás csökkentéséről.
Vlagyimir Putyin ismertette Moszkvának azt a döntését, mely szerint az úgynevezett barátságtalan országoknak, közöttük Olaszországnak is rubelben kell fizetnie az orosz földgázért.
A két fél egyetértett abban, hogy kapcsolatban maradnak egymással.
A római kormánypalota Twitter-fiókján közölt bejegyzés szerint Mario Draghi azzal kezdte a telefonhívást, hogy a békéről akar az orosz elnökkel beszélni.
Ez volt az első alkalom, hogy az Európai Központi Bank elnökéből lett olasz miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal beszélt az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.
Március 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a római parlamenthez intézett, videókonferencián közvetített beszédet.

Kreml: Putyin tájékoztatta Scholzot és Draghit az orosz gázexport rubelesítéséről

Telefonon tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárt és Mario Draghi olasz miniszterelnököt azzal a döntésével kapcsolatban, hogy az orosz gázért rubelben kell majd fizetni – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

Putyin külön tárgyalt a két európai vezetővel. A moszkvai tájékoztatás szerint az elszámolás rendjét azért változtatják meg, „mert az EU tagállamai a nemzetközi jogot megsértve befagyasztották a Bank Rosszii devizatartalékait”.
A Kreml szerint Putyin és Scholz eszmecserét folytatott az orosz-ukrán tárgyalások Isztambulban kedden megtartott újabb fordulójáról. Megvitatták a civilek biztonságos evakuálásának kérdését a harcok helyszínéről, mindenekelőtt Mariupolból.
Az orosz elnök Draghit is tájékoztatta az orosz-ukrán tárgyalásokról.
Putyin március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik.
Putyin azt mondta, hogy a külföldi fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve a rubel vásárlását az orosz devizapiacon. Az ügyletek új ügymenetét az elnöki utasítás értelmében csütörtökig kell kidolgoznia jegybanknak és a kormánynak.

Csütörtökön elmenekülhetnek a civilek Mariupolból

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy csütörtökön délelőtt 10 órától fegyverszünet lép érvénybe, így a civilek elhagyhatják az ostromlott Mariupolt.

A várost már heteket óta ostromolják és részben el is foglalták az oroszok, de a védők még mindig kitartanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap azt mondta Emmanuel Macronnak, hogy addig fogják lőni a várost, amíg be nem veszik, de a humanitárius folyosó kialakításába ő is beleegyezett.

Telefonon egyeztetett Joe Biden és Volodimir Zelenszkij

A Fehér Ház közlése szerint lezajlott Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök közötti telefonbeszélgetés, amely egy órát vett igénybe.

Zelenszkij a hívás után közzé tett egy Twitter-bejegyzést, amelyben elmondta, hogy megosztották egymással a harctéri és a tárgyalóasztalnál kialakult helyzet értékelését. Ezen kívül szó esett még konkrét védelmi támogatásról, és a megerősített szankciók új csomagjáról, valamint újabb pénzügyi és humanitárius segélyekről.

A Fehér Ház közleményében írtak alapján Biden a telefonbeszélgetésen közölte Zelenszkijjel, hogy az Egyesült Államok 500 millió dollár (közel 165 milliárd forint) közvetlen költségvetési támogatást kíván nyújtani az ukrán kormánynak.

Kreml: nem történt áttörés az isztambuli orosz–ukrán tárgyaláson

Nem történt nagyon ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokon, a feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak Moszkvában. Pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az ukrán fél elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni a javaslatait. Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy „a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjaikat”.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy nem katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését.

„Mi nem fogjuk megszállni a Krímet, mert az az Oroszországi Föderáció része. Az alkotmányunk értelmében nem tárgyalhatunk senkivel az orosz területek, régiók sorsáról, ez kizárt” – nyilatkozott Peszkov.

Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Ukrajna Isztambulban átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit tartalmazzák.

A NATO-csatlakozásról történő lemondást, Ukrajna szövetségen kívüli státuszának rögzítését, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást, a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását, valamint azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok – köztük Oroszország – beleegyezésével tarthat.

Megyinszkij szerint amennyiben Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen. Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai „államcsíny” után már eldöntött ügy volt, amelynek megvalósítása csak idő kérdése volt.

A főtárgyaló megismételte az orosz katonai és politikai vezetők által hangoztatott narratívát, miszerint Oroszország „kénytelen volt” hadműveletet indítani Ukrajnában, mert „megdönthetetlen bizonyítékok” vannak rá, hogy Kijev offenzívára készült a Donyec-medencében, valamint „tudatos munkálatokat folytatott” biológiai fegyverek előállítására és a nyilvánosság elé tárta, hogy szándékában állt atomfegyver beszerzése.

Megyinszkij megint felhozta azt a vádat, miszerint a „kijevi rezsim” az elmúlt négy év alatt „népirtást” hajtott végre a Donyec-medence lakosai ellen.

(A genocídium fogalma egyébként több nyugati szakértő és a hágai Nemzetközi Bíróság szerint sem vonatkoztatható a délkelet-ukrajnai konfliktus áldozataira a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező 1948-as egyezmény alapján.)

Megyinszkij kedden Isztambulban választ ígért az írásba foglalt ukrán álláspontra. Emellett felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a két ország elnökének találkozója a tervezettnél korábban – a békeegyezmény külügyminisztériumi szintű parafálásával egy időben – történjen meg.

Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettese ugyanott jelentette be, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében.

Friss térképen az orosz invázió

Mint olvasóik megszokhatták, délután mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét. Így áll az ukrajnai orosz invázió a háború 35. napján!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/R5KES4XVYa

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/KRcls4ve7v

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 30, 2022

Videón, ahogy rakéta csapódik egy igazgatási épületbe Mikolajivben

Egy videót tett közzé a Twitteren az ukrán külügyminisztérium arról, ahogy egy rakéta becsapódott Mikolajivben a regionális igazgatási központ épületébe kedden.

Yesterday #Russia shelled #Mykolaiv administration building.

It is reported that 12 people died as a result of the shelling, more than 30 were injured. #closeUAskyNOW#StopRussianAgression pic.twitter.com/7bP26OQnkm

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 30, 2022

Műholdképeken a rommá lőtt Mariupol

Satellite imagery from Maxar Technologies of the Ukrainian city of Mariupol shows hundreds of people waiting outside a grocery store amid reports of food and water shortages, and widespread devastation from Russian shelling.

Full coverage of the war: https://t.co/WKhunGC3i9 pic.twitter.com/wvWQBYgWVr

— The Associated Press (@AP) March 30, 2022

Volt orosz külügyminiszter: Moszkva félrevezet mindenkit

Putyint az ukrán ellenállás álcázott diplomáciai lépésekre kényszerítette – idézte a Sky News Andrej Kozirev, egykori orosz külügyminiszter Twitter-bejegyzését. A politikus szerint, aki 1990 és 1996 között volt az orosz diplomácia vezetője, Moszkva visszalépési ígérete csak egy manőver lehet arra, hogy átcsoportosítsák az egységeiket, és olyan erővel csapjanak le, ahogy csak tudnak. Kozirev azt is hozzátette, hogy Putyin „csakis az erő nyelvét érti”.

The good news from the Russia-Ukraine talks in Istanbul is not that Putin is suddenly acting in good faith, but that heroic Ukrainian resistance is making him look for off-ramps and diplomatic disguise.

A few important lessons in this thread

— Andrei V Kozyrev (@andreivkozyrev) March 29, 2022

Heves harcok Luhanszk megyében

A Luhanszki területen az oroszok Szevierodonyeck, Rubizhne, Popasna, Kreminna és Liszicsanszk területét lőtték, Liszicsankszban áldozatok is vannak – számolt be róla az Ukrán Pravda.

Az orosz erők szerda reggel nehézfegyverzetből tüzet nyitottak Liszicsanksz egyik városrészének lakónegyedeire. Sok épületet leromboltak. Az áldozatok és sérültek számával kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van. Rengteg a törmelék. A katasztrófavédelem munkatársai próbálják kimenteni a túlélőket. Az oroszok a jelentések szerint kizárólag lakóövezeteket támadtak.

Kreminnát a levegőből lőtték, Popasnában és Rubizhneben pedig még mindig folynak a harcok. Ezek a városok ukrán ellenőrzés alatt állnak.

Rubizhne és Sevierodonetsk két üzlete kigyulladt a lövések következtében. Szergej Gaidai, a régió kormányzója azt írja, hogy az oroszok ezt szándékosan teszik, hogy az emberek a legszükségesebb dolgok: élelmiszerek és higiéniai termékek nélkül maradjanak.

Fokozódik a támadások intenzitása Csernyihivben

Csernyihiv polgármestere, Vlagyiszlav Atrosenko azt mondta, hogy az észak-ukrajnai várost „kolosszális támadás érte”, annak ellenére, hogy Moszkva ígéretet tett a katonai műveletek visszaszorítására. A CNN-nek adott interjújában Atrosenko kritizálta Oroszország azon állítását, miszerint Csernyihiv és az ukrán főváros, Kijev elleni katonai támadások „drasztikus csökkentését” tervezi. A politikus hozzátette: „Ez egy újabb megerősítése annak, hogy Oroszország mindig hazudik.”

BREAKING: „Russia always lies. They’re saying ‘reducing intensity,’ they actually have increased the intensity of strikes. Today we have a colossal attack on the center of Chernihiv.”

–Chernihiv’s Mayor on Russian promises to reduce military activity.pic.twitter.com/LvLLgvqqsp

— John Berman (@JohnBerman) March 30, 2022

Három evakuációs folyosó nyílhat szerdán

Ukrajna és Oroszország három evakuációs folyosóról állapodott meg szerdára – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Verescsuk elmondta, hogy egy folyosó a mariupoli lakosok evakuálására és a humanitárius segélyek Bergyanszkba szállítására, egy útvonal a humanitárius segélyek Melitopolba szállítására és onnan történő evakuálására, egy pedig egy személyi járműveken utazó emberek számára lesz fenntartva Enerhodarból Zaporizzsjába.

Humanitárius katasztrófa fenyeget Izjumban

Tovább romlik a humanitárius helyzet a napok óta rakétatámadásoktól sújtott kelet-ukrajnai Izjumban – adta hírül a CNN Max Sztrelnik, Izjum városi tanácsának képviselőjére hivatkozva.

„Március 14-e óta, amióta az utolsó humanitárius konvoj elhagyta a várost, nem érkezett élelmiszer, sem víz, sem pedig gyógyszer. A támadások továbbra is folytatódnak, a város továbbra is orosz blokád alatt van, a lakosság az óvóhelyeken keres menedéket, azonban egyre több a beteg, sokan éheznek” – mondta Sztrelnik.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ukrajnai humanitárius koordinátora, Osnat Lubrani közölte, hogy hétfőn a szervezet partnerei közreműködésével Ukrajna több városába, köztük Izjumba is nagy mennyiségű élelmiszert, egészségügyi felszerelést és háztartási cikkeket tudott bejuttatni, a jelenlegi helyzetjelentés szerint azonban az ostromlott városba nem érkezett szállítmány.

Kreml: nem kizárt, hogy több orosz termékért is rubellel kell majd fizetni

Kidolgozásra érdemes az az elképzelés, hogy az orosz export a gáz után más termékek kivitelében is átálljon a rubelelszámolásra – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak szerdán Moszkvában.

A szóvivő Vjacseszlav Vologyinnak, az orosz parlament alsóháza elnökének szerdai Telegram-bejegyzésére reagált, amelyben a politikus a rubelben exportált áruk listájának bővítését szorgalmazta, beleértve a gabonát, a kőolajat és a faanyagot is.
„Ez egy olyan elképzelés, amelyet mindenképpen ki kell dolgozni, figyelembe véve, hogy vannak olyan országok, amelyekkel kölcsönös érdek a nemzeti valutában történő kölcsönös elszámolás” – mondta a Kreml szóvivője szerdán a sajtónak.
„Ezt még ki lehet dolgozni, és ha lesz utasítás az államfő részéről ebben a kérdésben, az valószínűleg konkrét javaslatok formájában fog megjelenni” – tette hozzá.
Peszkov hangot adott véleményének, miszerint az amerikai dollár presztízse az elmúlt években „eléggé megrendült” a világban, ilyen helyzetben pedig alternatívát jelent a nemzeti fizetőeszközök használatának kiterjesztése. Nem kívánt részletekbe bocsátkozni Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnöknek az orosz gázkereskedelem rubelesítéséről folytatott keddi tárgyalásával kapcsolatban, csak annyit erősített meg, hogy a téma szerepelt a megbeszélések napirendjén.
Az Élysée-palota által kiadott tájékoztatás szerint Macron kijelentette Putyinnak, hogy lehetetlennek tartja az áttérést a rubeles elszámolásra.
Putyin elnök március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Putyin már akkor utal rá, hogy a gáz az első érintett exportcikk lesz.
„Egy intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtásáról döntöttem, miszerint az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben – kezdjük ezzel – az orosz rubelre térünk át” – fogalmazott akkor az elnök.
Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik.
Putyin azt mondta, hogy a külföldi fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve a rubel vásárlását az orosz devizapiacon. Az ügyletek új ügymenetét az elnöki utasítás értelmében csütörtökig kell kidolgoznia jegybanknak és a kormánynak.

Román katonai szakértők: az oroszok engedték el a Fekete-tengeren sodródó ukrán aknákat

Katonai szakértők szerint a Fekete-tengeren sodródó ukrán tengeri aknákat két orosz kotróhajó szedte fel és vélhetően szándékosan engedte szabadon, hogy a tengeri áramlatok elsodorják őket – írta szerdán a román Adevarul hírportál.

A lap által megszólaltatott Constantin Ciorobea tartalékos ellentengernagy, a román haditengerészet vezérkari főnökének volt helyettese kizártnak tartja, hogy vihar letéphette volna a horgonyokról a tengeri aknákat, amelyekkel az ukránok vontak védővonalat Odessza kikötője elé. Elmondta: tudomása van arról, hogy az orosz haditengerészet március 15-én Odessza térségébe küldte két kotróhajóját, vélhetően azért, hogy biztonságos útvonalat szabadítsanak fel egy esetleges partraszálláshoz az orosz hadihajók számára.
„Levágták a horgonyokról az aknákat, és legalább néhányat közülük szabadjára engedtek. Aztán néhány nap után, március 18-án kiadták a figyelmeztetést” – vélekedett Ciorobea. Szerinte ezt a „munkahipotézist” igazolja az is, hogy a Fekete-tengeren szabadon sodródó aknák veszélyéről nem az odesszai, hanem az orosz novorosszijszki NAVTEX-állomás adott ki elsőként figyelmeztetést, és meglepő módon ezzel egy időben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is közleményt adott ki az ügyben, holott nincsen semmilyen kompetenciája a témában.
A lap megkereste annak a román aknászhajónak a tisztjeit is, amely hétfőn román területi vizeken észlelt, sodródó aknát megvizsgált, majd felrobbantott.
Catalin Gherghinescu kapitány, az aknát semlegesítő búvárcsapat parancsnoka szerint az ukrán haditengerészet operatív készletéből származó, szovjet gyártmányú, 172 kilogrammos YaM típusú, 20 kilogrammos robbanótöltettel rendelkező tengeri aknáról van szó, amelyet gyártása idején a Finn-öbölbe szántak. Gherghinescu is azt állította: az akna „vontatással” kerülhetett a térségbe. Megjegyezte: érdekes, hogy az akna biztosító-tokjai nem voltak levéve, tehát elvileg nem robbanhatott volna fel.
A búvárkapitány szerint azonban ezek a régi aknák így veszélyesek, éppen leromlott, korrodált állapotuk miatt. Azt valószínűsítette, hogy az ukránok a telepítéskor éppen azért nem próbálták levenni az akna tüskéit védő tokokat, mert egy ilyen régi szerkezet esetében a művelet roppant veszélyes.
Vasile Dincu román védelmi miniszter kedden úgy nyilatkozott: a román hadsereg három hajója és több helikoptere járőrözik a térségben, hogy felkutassa a Fekete-tengeren sodródó esetleges további aknákat. Elmondta: hétfőn az olasz védelmi miniszterrel is tárgyaltak arról, hogy két olasz kotró- és egy parancsnoki hajót is a Fekete-tengerre küldenek az esetleges aknák felkutatására.
Szombaton Törökország ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezte: az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna. Miután az aknát hatástalanították, a forgalom délután újraindult.

Hadianyag-raktárak és egy mikolajivi harcálláspont felszámolásáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Az ukrán fegyveres erők újabb hadianyag-raktárainak megsemmisítéséről és egy mikolajivi harcálláspont felszámolásáról számolt be szerda délelőtti hadijelentésében az orosz katonai szóvivő.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orosz haderő Hmelnyickij megyében nagypontosságú levegő-föld rakétákkal üzemanyag-raktárakat, a Donyeck megyében található Kamjanka községnél pedig Iszkander harcászati rakétával üzemanyag- és tüzérségi lőszerraktárt semmisített meg. Az elmúlt 24 óra alatt a tájékoztatás értelmében összesen 64 ukrán katonai objektumot pusztítottak el. Konasenkov közéjük sorolta az ukrán különleges műveleti erők Mikolajiv megyei főhadiszállását.
A tábornok szerint légiharcban lelőtték az ukrán légierő egy Szu-24-esét, a légvédelem pedig megsemmisített 10 drónt. Mint mondta, az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 124 repülőgépet és 77 helikoptert, 214 légvédelmi rakétarendszert, 321 pilóta nélküli légi járművet, 1752 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 184 rakéta-sorozatvetőt, 734 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1640 speciális katonai járművet veszítettek.
Konasenkov fotókat bemutatva azt állította, hogy ukrán „nacionalista” alakulatok fegyver-tranzitraktárként és szálláshelyként használtak egy zsinagógát Umany városban. Mint mondta, az erre vonatkozó bizonyítékot az umanyi hitközség egyik tagja szolgáltatta az orosz hadseregnek.
A tábornok szerint az egyik bemutatott kép március 21-én készült, és azt ábrázolta, hogy a zsinagógába „gyerekek” feliratú iskolabuszokkal külföldi zsoldosok érkeztek. Hozzátette, hogy a zsidó templom katonai célú felhasználásának célja a provokáció volt.
Emlékeztetett rá, hogy március 20-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kneszethez intézett videóüzenetében azzal vádolta meg Oroszországot, hogy célba vette a Cserkaszi megyében található Umanyt, hozzátéve, hogy „ez egy olyan hely, ahová évente izraeliek tízezrei zarándokolnak el”.
A Donyec-medencei hatóságok szerint ukrán belövések következtében két ember életét vesztette, négy pedig megsérült Donyeckben. A városra 20 Grad típusú rakétát lőttek ki. Eduard Baszurin, a helyi „népi milícia” parancsnokhelyettese közölte, hogy Uragan rakéta-sorozatvetővel és tüzérséggel vették tűz alá a donyecki Tyeksztyilsiki lakónegyedet, egy nyolcemeletes ház három szintjét lerombolva és egy iskolát megrongálva. A beszámoló szerint a légvédelem megsemmisített egy Luhanszkra kilőtt Tocska-U rakétát.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán három újabb büntetőeljárást indított a donyecki és luhanszki „népköztársaságban” élő civil lakosság elleni ukrán tüzérségi támogatások ügyében, amelyek következtében tíz ember életét vesztette és 30 lakóépület megsemmisült.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a parlamenti alsóház egy keddi rendezvényen bejelentette, hogy több mint négyszáz panasz érkezet hozzá az ukrajnai műveletekben részt vevő katonák hozzátartozóinak megfenyegetése miatt.

Orosz rakéták taroltak le ipari létesítményeket Nyugat-Ukrajnában

Az Unian.net ukrán hírportál a nyugat-ukrajnai Hmelnickij régióban kedd éjjel három orosz rakéta becsapódásáról számolt be.

A lövegek ipari létesítményeket találtak el, amelyek azonnal lángba borultak, a tüzet szerda reggelre sikerült eloltani. Hmelnickij város polgármestere, Olekszandr Simcsisin megerősítette a támadásokat.

Lengyelország az év végéig függetlenedne az orosz kőolajtól

A lengyel kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az év végéig az ország függetlenné váljon az orosz kőolajszállításoktól – jelentette be szerdai sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

„Bemutatjuk az európai viszonylatban a legradikálisabb tervet az orosz kőolajtól való függetlenedésre, mégpedig ez év végéig” – jelentette ki Morawiecki.
Lengyelország kőolajbehozatala Oroszországból az utóbbi években fokozatosan csökkent, 2021-ben a szükségletek több mint 63 százalékát fedezték orosz forrásokból. A Rosznyeft orosz kőolajvállalattal kötött hosszútávú szerződés idén decemberben jár le, egy másik, a Tatnyeft orosz olajipari társasággal kötött szerződés pedig 2025-ig érvényes.
A Morawieckivel együtt a szerdai sajtóértekezleten felszólaló Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat vezérigazgatója elmondta: „készen állnak minden forgatókönyvre” a Tatnyefttel kötött szerződésnek „vannak olyan elemei, amelyek bizonyos lehetőségeket nyújtanak”.
Morawiecki megerősítette: Lengyelroszág betiltja az orosz szén behozatalát a kabinet által kedden elfogadott és a parlament elé terjesztet tervezet értelmében – az intézkedés legkésőbb májusban lép hatályba.
Lengyelország tavaly 8 millió tonna, főként a háztartások fűtésére szánt szenet importált Oroszországból, ez a szénfelhasználás 12 százalékát tette ki.
Morawiecki megerősítette azokat a korábbi terveket is, melyek szerint Lengyelország az év végéig teljesen függetlenedik az orosz földgázszállításoktól is. Ezt lehetővé teszi az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba juttató Baltic Pipe-vezeték októberre tervezett üzembe helyezése, valamint a balti-tengeri Swinoujsciében működő, egyebek között katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) fogadó kikötő bővítése.
A kormányfő a sajtóértekezleten elmondta: arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unión belüli „igazságos kereskedelem” érdekében vessen ki adót az orosz energiahordozókra, amelyet az orosz import mellett kitartó uniós tagállamok fizetnének. Ebben a vonatkozásban Morawiecki Németországot bírálta, amiért „messzemenő visszafogottságot” tanúsít az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók terén.

Ukrán elnöki tanácsadó: a háború még legalább egy hétig aktív fázisban lesz

Oroszország Észak-Ukrajnából Kelet-Ukrajnába vonja át erőit, hogy megpróbálja bekeríteni az ukrán csapatokat, de a hadsereg egy részét a főváros, Kijev közelében tartja, hogy lekösse az ukrán erők egy részét – mondta Volodimir Zelenszkij egyik tanácsadója az ukrán köztévében.

Olekszij Aresztovics arról is beszélt, hogy Ukrajna az orosz invázió kezdete óta javította tárgyalási pozícióját, hajlandóak megígérni az ország semleges státuszát, de csak akkor, ha erre biztonsági garanciákat kapnak. A Reuters szerint azt is mondta, hogy a háború még legalább egy hétig aktív fázisban lesz.

Az ukránok szerint a Donyeck körüli frontvonalnál minden várost lőnek az oroszok

A donyecki regionális kormányzó, Pavlo Kirilenko az ukrán állami tévében azt mondta, hogy az orosz erők szinte minden várost lőnek az ukrán kormány által ellenőrzött területnél az önhatalmúlag kikiáltott donyecki köztársaságtól elválasztó frontvonal mentén. A Reuters jelentése szerint arra figyelmeztetett, hogy a helyzet súlyosbodhat, mivel az orosz erők arra a térségre összpontosítják erőfeszítéseiket.

10 millió ember hagyta el az otthonát a háború kitörése óta

A több mint 40 milliós Ukrajna lakosságának egynegyede kényszerült elhagyni lakóhelyét a háború kitörése óta – közli az Egyesült Nemzetek Szervezetének adataira hivatkozva a Fox News internetes kiadása.

A legújabb kimutatások szerint mintegy 4 millió ember távozott Ukrajnából, akik közül a legtöbben – több mint 2 millió fő – Lengyelországba mentek. Az országon belüli elvándorlás hozzávetőleg 6 millió embert érintett, akik a háború sújtotta térségekből vándoroltak az ország középső és nyugati részére. Magyarország több mint 500 ezer menekültek fogadott be.

Kreml szerint Oroszországnak tárgyalnia kell az Egyesült Államokkal

„A személyes sértegetések tovább korlátozzák az orosz és az amerikai kormányzat közötti kétoldalú kapcsolatok lehetőségét. Az ilyen sértéseknek nem lenne szabad helyet kapniuk az államfői retorikában” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra reagálva, hogy Joe Biden amerikai elnök Varsóban „mészárosnak” nevezte Vlagyimir Putyint, majd hozzátette, hogy az orosz elnök nem maradhat hatalmon.

Peszkov mindazonáltal úgy véli, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokra mindenképpen szükség van.

„Előbb vagy utóbb tárgyalnunk kell, főleg a a stratégiai stabilitás és a biztonság kérdéseiről. Nemcsak az országaink, hanem az egész világ érdekében is szükség van rá” – jelentette a szóvivő.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Joe Bident nem igazán érdekelte Putyin reakciója a beszédére: “Nem vonok vissza semmit és nem kérek bocsánatot érte. Azt az erkölcsi felháborodást fejeztem ki, amelyet Putyin viselkedése és tettei iránt éreztem” – mondta az amerikai államfő hétfőn.

Boris Johnson szerint Ukrajnának „halálosabb” fegyverekre van szüksége

A brit kormány azt fontolgatja, hogy több fegyvert juttat Ukrajnának, mivel az orosz háború jellege megváltozott – értesült a The Times.

Sir Tony Radakin admirális, a védelmi vezérkari főnöke tájékoztatót tartott a minisztereknek, mondván, hogy a háború „hagyományosabbá” vált, mert Ukrajna az orosz erők megállítása helyett pozíciók megtartására és területek visszaszerzésére váltott. Ezért Nagy-Britanniának is új szakaszba kell lépnie Ukrajna támogatásában.

A Times egyik forrása szerint az ukrán hadsereg nemcsak városokat véd, hanem helyenként visszavonulásra is kényszeríti az oroszokat. Ezzel együtt szükséges változtatni a támogatásukon. Boris Johnson brit miniszterelnök is kiefejette véleményét. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy „halálosabb” katonai segítséget akar nyújtani Ukrajnának, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is erősebb csapásokra készül.

Ennyi maradt a lakóházból a rakétacsapás után

A Twitteren tettek közzé egy felvételt az egyik lakóépületről, amit szerda reggel ért rakétatámadás Liszicsanszkban.

The occupiers fired on Lysychansk, there are victims, – the head of OVA Gaidai. pic.twitter.com/FveokdfGrI

— Ukraine News Live?? (@UkraineNewsLive) March 30, 2022

Németországban elővigyázatosságból kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb szintjét

Németországban elővigyázatosságból kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintjét, mert nem lehet tudni, hogy milyen szabályokat vezet be az Ukrajna ellen támadó háborút folytató orosz vezetés a földgázszállítások elszámolásáról – jelentette be a német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerdán Berlinben.

Robert Habeck elmondta, hogy a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat rendelték el.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a minisztériumban válságstábot állítanak fel, amely folyamatosan szemmel tartja és értékeli a földgázellátási helyzetet, hogy szükség esetén további lépéseket tehessenek az ellátásbiztonság erősítésére. Ezt a tevékenységet hetek óta folytatják már, a döntéssel csupán formalizálják a gyakorlatot.
A döntés közvetlen előzménye, hogy csütörtökön ismertethetik Moszkvában az orosz földgáz értékesítésének a Kreml által barátságtalannak minősített országokkal szemben alkalmazandó, rubelalapú elszámolási rendszerét – ismertette a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország szerződésszegést követ el, ha ragaszkodik ahhoz, hogy a szállítási szerződésekben rögzített feltételekkel ellentétben rubelben fizessék ki a földgázt. Ez elfogadhatatlan, és a háborús konfliktust tovább súlyosbító lépés volna – fejtette ki Robert Habeck, hozzátéve, hogy a földgázkereskedelemmel foglalkozó vállalatok egyetértenek a kormánnyal.
A miniszter kiemelte, hogy egyelőre biztosított a földgázellátás Németországban. Mint mondta, nincsenek „szűk ellátási keresztmetszetek”, de „fokozni kell az elővigyázatossági intézkedéseket, hogy felkészüljünk az orosz részről kiinduló eszkaláció esetére”.
Közölte: miközben az orosz kitermelésű földgáz részarányát az importban alig néhány hét alatt sikerült 55 százalékról 40 százalékra szorítani, folyamatos a szállítás cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó franciaországi, belgiumi és hollandiai terminálokról. Ez nem lett volna megvalósítható európai szolidaritás nélkül – mutatott rá.
Elmondta, hogy a németországi gáztározók töltöttsége az utóbbi hetekben emelkedett, így 25 százalékos. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a sok ismeretlen tényező miatt nem lehet pontosan megmondani, mennyi időre lehet elég a készlet, csak találgatni lehetne. Az igazán fontos az, hogy a következő téli fűtési szezonra minél magasabb legyen a tározók töltöttsége – húzta alá.
A miniszter egyben arra kérte a vállalatokat és a lakossági fogyasztókat, hogy bánjanak takarékosan a földgázzal. Minden egyes megspórolt kilowatt energia hozzájárul az Ukrajna elleni invázió miatt kialakult helyzet kezeléséhez – hangsúlyozta a Zöldek politikusa. Hozzátette, hogy a magas árak máris csökkentették a keresletet.
Németországban az ukrajnai orosz invázió előtt a földgáz mellett a szénben és az olajban is magas – 50, illetve 35 százalékos – volt az orosz arány az importban. A berlini vezetés a háború miatt a függőség csökkentésére törekszik. A kormány számításai szerint az ország már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól. A leválás az orosz kitermelésű földgázról hosszabb ideig, 2024-ig tarthat.
A németországi gáztározók kapacitása 23 milliárd köbméter – az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll a világ országainak tárolókapacitás alapján felállított rangsorában, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után.

ORFK: több mint 9 ezren érkeztek kedden Ukrajnából

Magyarország területére kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5607 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4248-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 2169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. A rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tette hozzá az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől kedden 1589 ember, köztük 623 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – írták.
Hozzátették, hogy a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 17 ember, köztük 9 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Közölték azt is, hogy a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Csernyihiv régió kormányzója szerint nem enyhülnek az orosz támadások

Az észak-ukrajnai Csernyihiv régió kormányzója szerint nem enyhülnek az orosz támadások, annak ellenére, hogy Moszkva ígéretet tett az ottani katonai műveletek csökkentésére. Vjacseszlav Csausz kormányzó a Telegramon azt írta: „A csernyihivi régióban csapásokat hajtott végre Nyizsnyin ellen, Csernyihivet pedig egész éjjel támadták.”

Putyin fegyverletételre szólította fel Mariupol védőit

Vlagyimir Putyin azt követelte, hogy az ukrán „nacionalisták” Mariupolban „tegyék le a fegyvert, hogy megoldást lehessen találni a humanitárius helyzetre” ebben a stratégiai fontosságú kikötőben – olvasható az Emmanuel Macronnal folytatott eszmecserét követően kiadott Kreml-közleményben.

A dokumentumot a Le Figaro idézi. A lap hozzáteszi: Macron a megbeszélések során úgy vélte, hogy „ebben a szakaszban még nem teljesülnek a feltételek ahhoz, hogy az ostromlott város lakóinak megsegítésére humanitárius műveletet indítsanak az elkövetkező napokban.”

Volodimir Zelenszkij a Mariupol elleni orosz támadásokat “az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte, amely a világ szeme láttára zajlik”. A dán parlament előtt tartott videokonferencián azzal vádolta Moszkvát, hogy szándékosan bombázza az ottani polgári óvóhelyeket.

You couldn’t engineer this cynicism if you tried. Russian state TV shows a burned out, destroyed Mariupol, the site of thousands of deaths, and says: “The temple is standing, the cupolas are intact. God is with us.” pic.twitter.com/fRnXqZ4s7K

— Oliver Carroll (@olliecarroll) March 29, 2022

Oroszország elhagyására szólította fel az amerikai állampolgárokat a washingtoni külügy

Szokatlanul szigorú figyelmeztetést adott ki az amerikai külügyminisztérium minden amerikai állampolgárnak, amelyben az áll, hogy letartóztathatják őket, ha Oroszországba utaznak – számolt be a német n-tv hírportálja.

Oroszország ukrajnai inváziója miatt „megnőtt az amerikai állampolgárok zaklatásának lehetősége”, továbbá az orosz biztonsági szolgálatok őrizetbe vehetnek amerikai állampolgárokat – közölte a minisztérium.

„Minden Oroszországban tartózkodó vagy oda készülő amerikai állampolgár hagyja el az országot” – áll a közleményben.

5000 ember halt meg Mariupolban

Mintegy ötezer ember halt meg az orosz invázióban Mariupolban – nyilatkozta Petro Andruscsenko polgármesteri tanácsadó az NHK online csatornának.

A tisztviselő szerint a hatóságok a folyamatos harcok miatt nem tudták felmérni a Mariupolban keletkezett károk teljes mértékét.

Nehézfegyverekkel lőnek az oroszok egy várost Luhanszkban

Áldozatok is vannak, de ezek száma egyelőre nem ismert – írta a Nexta.

Today, the #Russian occupiers shelled residential neighborhoods in #Lysychansk, #Luhansk region with heavy weapons. There are casualties, their number is not yet known. pic.twitter.com/VC2QX2KSuO

— NEXTA (@nexta_tv) March 30, 2022

Rakétákat lőttek Kijevre

Kijev felett a hajnali és reggeli órákban több rakétát is megsemmisítettek a légvédelmi rendszer segítségével – tájékoztatott Vagyim Denyiszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Amennyire tudjuk, több rakétát lőttek le a főváros felett. A helyzet tisztázása folyamatban van – idézi a tanácsadót az Unian ukrán hírügynökség.

Brit hírszerzés: az oroszok várhatóan továbbra is tüzérségi és rakétacsapásokkal kompenzálják logisztikai hiányosságaikat

A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentések alapján szerda reggel is értékelte az Ukrajnában kialakult helyzetet. A főbb megállapításaik a következők:

• A súlyos veszteségeket szenvedő orosz egységek kénytelenek visszatérni Fehéroroszországba és Oroszországba átszervezés és utánpótlás céljából. Ez további nyomást gyakorol Oroszország amúgy is feszült logisztikájára, és jól mutatja, hogy Oroszország milyen nehézségekkel küzd egységeinek átszervezésével az Ukrajnán belüli előretolt állásain.
• Oroszország valószínűleg továbbra is tömeges tüzérségi és rakétacsapásokkal kompenzálja csökkentett földi manőverképességét.
• Oroszország kijelentette, hogy egy donyecki és luhanszki offenzívára összpontosít, ami valószínűleg hallgatólagos beismerése, hogy nem képesek egynél több jelentős előretörési frontot fenntartani.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/ete9x5Ty71

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/202UH5Uz8t

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 30, 2022

Emelkedett a halálos áldozatok száma Mikolajivnál

A dél-ukrajnai Mikolajivban, a megyei kormányzói hivatal épületébe csapódott orosz lövedéknek újabb jelentések szerint legalább 12 halálos áldozata és 33 sebesültje van – közli a Le Monde. A regionális közigazgatás épületét ért orosz csapásról korábban a hirado.hu is beszámolt. Az akkor közölt információk szerint a becsapódástól a kilencszintes épület az első szintig összeomlott.

Az Agence France-Presse újságírói látták, amint két holttestet húztak ki a romok közül. A hírügynökség tudósítói szerint a lövedékek az épületet „teljes magaságában széthasították”. A BBC által közölt felvételen a találatot kapott kormányzati épületen hatalmas lyuk tátong.

Az Odessza közelében fekvő városban, az elmúlt napokban szüneteltek a bombázások – közölte az eset kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Trump felszólította Putyint: adjon információkat Biden fiáról

Donald Trump az ukrajnai háború közepette felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy fedje fel Joe Biden amerikai elnök fiáról, Hunterről esetlegesen birtokában lévő kompromittáló információkat – közli a Le Figaro.

A volt republikánus elnök így újra előveszi azokat a vádakat, amelyeket többször is megismételt, különösen a 2020-as elnökválasztási kampánya során, és amelyeket az érintett személy tagadott. A Trump-tábor rendszeresen bírálta, hogy – miképpen a Le Figaro fogalmaz – „a zűrös fiúnak” gazdasági érdekeltségei voltak Ukrajnában és Kínában, amikor apja Barack Obama alelnöke volt (2009-2017).

Hunter Biden 2014 és 2019 között volt az ukrán Burisma Holding energetikai vállalat igazgatóságának tagja. Trump korábbi kampánystábja és a jobboldali média is kifogásolta, hogy az idősebb Biden kikényszerítette a Burisma után nyomozó Viktor Sokin ukrán főügyész lemondatását.

Donald Trump a “Valódi Amerika Hangja” című médium “Csak a hírek” című műsorában, kedden sugárzott interjúban most azt állította, hogy „egy moszkvai polgármester felesége” 3,5 millió dollárt adott Hunter Bidennek és “családjának”. “Ez rengeteg pénz. 3,5 millió dollárt adott neki, és szerintem Putyin tudná erre a választ. Szerintem nyilvánosságra kellene hoznia” – mondta Donald Trump. “Azt hiszem, ezt a választ tudnunk kell” – tette hozzá az interjúban.

ISW: Mariupol pár napon belül eleshet

Ami az aktuális hadi helyzetet illeti, az Institute for the Study of War amerikai központú agytröszt elemzői szerint az elmúlt 24 órában nem történt jelentős változás Herszon és Zaporizsjia régióban. Donyeck és Luhanszk régióban viszont folytatódtak az orosz támadások, Oroszország megerősítette erőfeszítéseit a Harkivtól nagyjából 160 kilométerre délkeletre fekvő Szlovjanszk elfoglalására. Március 29-én folytatódtak a harcok az Izjum közeléből Szlovjanszk felé vezető úton.

Az orosz erők továbbra is folyamatos, de valószínűleg fájdalmas veszteségekkel járó előrehaladást értek el Mariupol városának elfoglalásában. Mariupol valószínűleg napokon belül elesik.

Az orosz csapatok ugyanakkor valószínűleg felhagytak azzal az erőfeszítéssel, hogy bekerítsék vagy elfoglalják Kijevet, bár továbbra is harcolnak, hogy megtartsák jelenlegi frontvonalukat a Dnyeper folyó mindkét partján.

Az orosz erők valószínűleg elszigetelt vagy bekerített pozíciókban maradtak a Kijevtől nagyjából 58 kilométerre fekvő Bashirivka környékén március 29-én, valamint Kalytyanske és Velyka Dymerka környékén, nagyjából 48, illetve 31 kilométerre Kijevtől keletre.

Az orosz erők nem hajtottak végre jelentős hadműveleteket Harkivban vagy annak közvetlen közelében az elmúlt 24 órában.

Az elemzés szerint az orosz erősítés lehetővé teheti az orosz offenzíva megújítását Szlovjanszkon keresztül. Az oroszok kivonulása Kijev és Csernyihiv közeléből viszont jelentőssé válik, ha a csapatok bármelyik város körüli frontvonalból visszahúzódnak. Az ukrán erők valószínűleg megpróbálják kihasználni a folyamatban lévő orosz mozgásokat, hogy további területeket foglaljanak vissza Kijevtől északnyugatra.

Click the link to read the latest #Ukraine report and see the latest control-of-terrain maps from @TheStudyofWar and @criticalthreats:https://t.co/BSuAoBqAnH pic.twitter.com/D5TVIuDEEa

— ISW (@TheStudyofWar) March 29, 2022

• Most úgy értékelnek, hogy az orosz erők feladták Kijev bekerítését vagy elfoglalását. Az orosz erők továbbra is harcolnak, hogy megtartsák jelenlegi frontvonalukat a város közelében, de továbbra is keleti, északnyugati és nyugati pozíciókban maradnak. A Kijev környékéről visszavonuló orosz erők a jelek szerint a frontvonal mögül észak felé haladnak fehéroroszországi állások felé.
• Oroszország bizonyos tartalékokat fordít arra az erőfeszítésre, hogy összekapcsolja a Harkivtól és Izjumtól délkeletre lévő előnyöket luhanszki arcvonalával.
• Az ukrán erők továbbra is védekeznek Mariupolban, valószínűleg elszigetelt területeken. A város valószínűleg napokon belül az oroszok kezébe kerül.
• Jelentős vállalkozás lenne egy orosz támadó hadművelet a meg nem szállt Donyeck megye többi részének elfoglalására. Továbbra sem világos, hogy Oroszország elegendő harci erőt tud-e megszerezni Mariupolból, miután megszerezte a várost, vagy elég nagy mértékű erősítést vonhat el máshonnan a befejezéshez.

A britek szerint az oroszok elfogadták, hogy nem tudják bekeríteni Kijevet, ezért is vonulnak odébb

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint „szinte biztos, hogy az orosz offenzíva kudarcot vallott Kijev bekerítését illetően”.

Mick Smeath brit védelmi attasé arról írt az ezt tárgyaló közleményben, hogy azért is döntöttek a főváros körüli csapatok visszavonásáról az oroszok, mert elfogadták, hogy egyszerűen nem tudják körbezárni a fővárost.

„Igen valószínű, hogy Oroszország megpróbálja a fegyveres erőit északról a keleti donyecki és luhanszki területek támadására átcsoportosítani” – írta.

A brit jelentés egyébként egybehangzik a Pentagon közleményével, ami szintén azt állítja, hogy az oroszok kudarcot vallottak. „Ez nem jelenti azt, hogy a Kijevre vonatkozó fenyegetés elmúlt” – mondta viszont a Pentagon szóvivője.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 29 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/MGJpGUFJ8K

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/S5n4g27Sxe

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 29, 2022

Az amerikai hírszerzés hiányosságok miatt túlbecsülhette az orosz hadsereg képességeit

Lehettek hiányosságok az amerikai hírszerzésben, ami miatt az Egyesült Államok túlbecsülhette az oroszok hadseregét, és alábecsülték az ukrán haderőt – mondta el egy magas rangú amerikai tábornok az Egyesül Államok szenátusa előtt.

Amikor Oroszország a múlt hónapban megszállta Ukrajnát, az amerikai hírszerzés úgy értékelte, hogy Kijev napokon belül orosz kézre kerülhet. Az orosz hadsereg azonban megrekedt a főváros körül, ami a rossz ellátás és az ukrán erők makacs ellenállásának is volt köszönhető.

Az amerikai szenátus kedden kihallgatta Tod Wolterst, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának vezetőjét. Azt is megkérdezték, hogy lehetett-e olyan hírszerzési hiányosság, amely miatt az Egyesült Államok túlbecsülte Oroszország erejét és alábecsülte az ukrán védelmét.

„Lehet. Ahogy korábban is tettük, amint véget ér ez a válság, utólag átfogó vizsgálatot fogunk végezni minden területen és osztályon, és kiderítjük, hogy hol voltak a gyenge pontjaink, és mindenképpen megtaláljuk a módját, hogy ezeken javítsunk” – mondta Wolters.

A háború első óráiban az amerikai tisztviselők felajánlották, hogy segítenek Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek elmenekülni az országból, miközben az orosz csapatok Kijev felé vonultak. Zelenszkij ezt megtagadta, helyette fegyvereket kért Ukrajnának az Oroszországgal szembeni védekezéshez.

Az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei segítették Ukrajna hadseregének fegyverekkel való ellátását, Javelin páncéltörő rakétákat és a Stinger légvédelmi rakétákat adtak az oroszok ellen. Bár a becslések igen eltérőek, egyes források szerint több ezer orosz katona vesztette életét a konfliktusban. Amerikai tisztviselők azt állítják, hogy bizonyítékaik vannak az orosz hadsereg morális problémáira.

Biden és szövetségesei a szankciókkal akarják növelni azt az árat, amelyet Moszkvának kell fizetnie a háborúért

A Moszkva elleni szankciós politika fenntartásában állapodott meg Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő keddi telefonbeszélgetésében – közölte a Fehér Ház.

A közlemény szerint egyetértettek abban, hogy folytatják a nyomásgyakorlást az Ukrajnát támadó Oroszországra, és „folyamatosan növelik azt az árat, amelyet Moszkvának fizetnie kell” a háborúért.

Kijelentették, hogy a nyugati eltökéltséget mindaddig nem enyhíthetik, amíg „az Ukrajnára kényszerített rettenet be nem fejeződik”.

Az Azov ezred nem adja fel Mariupolt, minden házért és utcáért megharcolnak

Szvjatoszlav Palamar, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred parancsnok-helyettese keddi videóüzenetében válaszolt arra, miért nem hagyták el az alakulat tagjai Mariupolt, miután erre Zelenszkij elnök engedélyt adott nekik. Kijelentette, hogy azért nem távoztak, mert nem hagyhatták hátra elesett és megsebesült társaikat.

„Továbbra is megvédjük a várost, minden házat, utcát. Mindent megteszünk a sebesültek megmentése és halott katonáink eltemetése érdekében” – mondta a parancsnokhelyettes, aki nagy haditetteket végrehajtó ukránokra, a hódító Szvajtoszláv hercegre és Petro Bolbocsanra hivatkozott. Utóbbi 1918-ban elfoglalta a Krímet az oroszoktól.

Szavaiból az derült ki, hogy már a városon belül folytatják a harcokat az orosz csapatokkal. Palamar népirtásnak nevezte a civil épületek ellen végrehajtott támadásokat és a városban okozott katasztrofális humanitárius helyzetet.

Putyin azt akarja, hogy az ukránok tegyék le a fegyvert Mariupolban

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy az ukránoknak le kell tenniük a fegyvert Mariupolban – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében.

Az orosz külügyminisztérium Telegram-bejegyzése szerint a két vezető a háború történéseiről tárgyalt, különös tekintettel a humanitárius erőfeszítésekre.

Mariupol kapcsán Putyin hangsúlyozta, hogy „a nehéz humanitárius helyzet megoldása érdekében az ukrán nacionalista fegyvereseknek fel kell hagyniuk az ellenállással, és le kell tenniük a fegyvert”.

A francia elnökség egyik tisztviselője elmondta, hogy Macron felvetette a mariupoli humanitárius misszió végrehajtásának témáját, de ennek még nem adottak a feltételei. A két vezető tárgyalt az Európai Unióba irányuló orosz gázszállításért fizetendő rubelről is.

Drónfelvételen a súlyosan megrongálódott mariupoli lakóházak

Egy hétfőn készült drónfelvételt tett közzé a CBS News, amelyen súlyosan megrongálódott lakóházak láthatók Mariupol városközpontjához közeli területen.

Drone footage filmed on Monday shows destroyed and damaged houses in an area close to the city center of Mariupol, Ukraine. Heavy fighting between Russian and Ukrainian forces have taken place over the control of the city. pic.twitter.com/tMJT20gQrc

— CBS News (@CBSNews) March 29, 2022

Kivizsgálja a Fekete-tengeren úszó aknák ügyét az ukrán külügy

Az ukrán külügyminisztérium vizsgálatot indít annak érdekében, hogy kiderítsék az elmúlt napokban a Fekete-tenger partjaihoz sodródott vízi aknák eredetét – számolt be az Ukraine News 24 angol nyelvű ukrán hírportál.

„Az orosz haditengerészet továbbra is kalóztevékenységet folytat a Fekete-tengeren. Most az agresszor ország hajóiról telepítik oda az ellenőrizetlenül sodródó robbanószereket” – írta az ukrán hírtelevízió portálja szerdán kora reggel.

Az elmúlt napokban több esetben – először szombaton Románia, majd hétfőn Törökország partjainál – úszó aknát találtak a Fekete-tengeren. Az ukrán külügyminisztérium szerint az aknákat a Krím-félszigetnél állomásozó orosz hadihajókról telepítették, és megtévesztésül használtak rajtuk ukrán fejségjelzést.

A külügyminisztérium közleménye szerint „az invázió kezdete óta nem ez az első kalózakció az orosz flottilla részéről”, amelynek hajói „civil hajókat semmisítettek meg”, és a tengerről lövik az ukrajnai városokat.

Turkey on alert against naval mines floating in Black Sea: Ministerhttps://t.co/L7YqTIFZXu pic.twitter.com/nMiL97SGWq

— Hürriyet Daily News (@HDNER) March 29, 2022

Ukrán rakétatámadások miatt kellett kiüríteni orosz falvakat

Az orosz sajtó kedden elismerte, hogy ki kellett üríteni két falut az ukrán-orosz határ mentén, Ukrajna területéről érkező lövések miatt. Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint ukrán rakéta csapódott be Zsuravljovka faluban, aminek következtében néhány ember megsérült és egy ház összeomlott – közölte a Fox News.

A támadás miatt Zsuravljovka és a szomszédos Nyehotejevka lakosságát oroszországi Belgorod városába telepítették át, ez mintegy 180 embert jelent. Meg nem erősített hírek szerint a robbanást oka az Ukrajna felől érkező lövedékek okozták.

Zelenszkij szerint a háború végéig szóba sem jöhet a szankciók feloldása

Nem beszélhetünk az Oroszország elleni szankciók feloldásáról a háború lezárásáig, amíg az ukránok nem kapják vissza azt, ami az övék – idézi Volodimir Zelenszkij kedd esti beszédében elhangzott szavait a BBC News.

A hírportál felidézi, hogy hétfőn az ukrán elnök a nyugati államok Moszkvával szemben gyakorolt „passzív fenyegetőzését” korholta, szerinte ugyanis az oroszokat csak bizonyos lépéseik, például vegyi fegyverek bevetése esetén sújtanák további szankciókkal.

„Nem indokol-e az olajembargót az orosz hadsereg minden eddigi cselekedete? A foszforbombák nem indokolják ezt?” – kérdezte.

A BBC-nek nyilatkozó Grigorij Golosov politológus szerint Oroszország csak a további szankciók elkerülése érdekében hangsúlyozza a mai isztambuli béketárgyalások eredményeit.

A tárgyalások után Moszkva közölte, hogy drasztikusan csökkenti katonai tevékenységét Kijev közelében, míg Ukrajna deklarálta, hogy biztonsági garanciákért cserébe elfogadja a semleges státuszt.

Fordulópontot jelenthet a kijevi orosz visszavonulás a háború menetében?

Annak ellenére, hogy az orosz és az ukrán delegáció isztambuli tárgyalásai pozitív hangulatban végződtek, a szakértők véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy ez véget vethet-e a harcoknak. Erről a BBC számolt be szerdán kora hajnalban.

A tárgyalások során Oroszország kijelentette, hogy „drasztikusan csökkentené” a Kijev környékén zajló hadműveleteket, míg az ukránok jelezték, hogy biztonsági garanciákért cserébe elfogadnák a NATO-semleges státuszt.

Grigorij Goloszov politológus a BBC moszkvai sajtószolgálatának azt mondta, hogy „nem lát valódi eredményt” a tárgyalások újabb fordulója után. „Mindkét fél győzelmet hirdethet, és mindkét fél elszántnak mutatkozik a tárgyalások folytatása iránt” – mondta. Megjegyezte, hogy Oroszország „élénkebben” vesz részt a tárgyalásokon, hogy elkerülje a további szankciókat.

Egy másik politológus, Kirill Rogov viszont azt mondta, hogy szerinte a tárgyalások „fordulópontot” jelentenek a háborúban. „Ez a de-eszkaláció kezdete lehet az orosz oldalon” – fogalmazott.

Klicsko: a tárgyalások előfeltétele az orosz csapatok teljes kivonása

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere az orosz csapatok azonnali kivonását követeli az Oroszországgal folytatandó további tárgyalások alapjaként – számolt be a Bild című német lap.

„Akkor beszélhetünk a helyzet normalizálásáról, amikor minden orosz katona elhagyja az országunkat” – mondta Klicsko. A korábbi ökölvívó világbajnok szerint az ukrán katonák „jó választ adtak” az orosz támadásokra, és „teljesen lerombolták a világ legerősebb hadseregéről szóló mítoszt.”

Klicsko szerint az oroszok meglepődtek, mert „senki sem számított arra, hogy az ukrán hadsereg képes lesz reagálni”.

Pentagon: Az amerikai haderő „kapcsolatot tart” az ukránnal Lengyelországban

Az amerikai csapatok „kapcsolatot tartanak” az ukrán erőkkel Lengyelországban, és fegyvereket is adnak nekik – közölte John Kirby, a Pentagon szóvivője.

Hétfőn Joe Biden elnök arról beszélt, hogy a múlt héten meglátogatta az amerikai csapatokat, „amelyek Lengyelországban segítenek az ukrán erők kiképzésében”.

Kirby sietett világossá tenni, hogy az amerikai jelenlét „nem kiképzést jelent a szónak a klasszikus értelmében, ahogyan azt sokan gondolják”.

„Én inkább azt mondanám, hogy kapcsolattartásról van szó” – tette hozzá. További részleteket nem közölt. Az amerikai hadsereg nem sokkal az ukrajnai orosz bevonulás előtt vonta ki kiképző különítményét az ukrajnai Ivano-Frankivszkból. A helyszínt később orosz rakéták találták el.

Putyin közölte Macronnal a béketárgyalások egyik fontos feltételét

Oroszország továbbra sem enged abból, hogy az ukránok tegyék le fegyvert Mariupolban – erősítette meg Vlagyimir Putyin orosz elnök francia kollégájával, Emmanuel Macronnal folytatott telefonbeszélgetésében – közölte a BBC élő hírfolyama.

Az orosz külügyminisztérium Telegram-bejegyzése szerint a két vezető az ukrajnai fejleményekről tárgyalt. Mariupol kapcsán Putyin hangsúlyozta, hogy a humanitárius helyzet megoldása érdekében az ukrán nacionalista fegyvereseknek fel kell hagyniuk az ellenállással és le kell tenniük a fegyvert.

A francia elnöki hivatal szóvivője elmondta, hogy Macron felvetette a mariupoli civilek kimenekítését, de szerinte ennek most nem adottak a feltételei. Emellett a két vezető tárgyalt az EU-ba irányuló orosz gázszállítás rubel alapú elszámolásáról is

Ukrán megerősítés: kivontak egyes orosz alakulatokat Kijev és Csernyihiv térségéből

Az ukrán vezérkar kedd késő délutáni helyzetjelentésében megerősítette, hogy az orosz hadsereg egyes alakulatait elkezdték visszavonni Kijev és az ország északkeleti részében lévő Csernyihiv megyékből Fehéroroszország irányába.

Az oroszok az ukrán küldöttséggel kedden Isztambulban tartott tárgyalás után jelentették be, hogy „a bizalom erősítése céljából” jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében.

First signs that some Russian troops are indeed retreating from the Kyiv direction. Large numbers of BMDs with Russian and VDV flags were spotted today on their way from the Ukrainian border to Belarus’ Rechitsa and Gomel where they were loaded onto railway platforms. pic.twitter.com/6B5qTsgFRq

— Tadeusz Giczan ?? (@TadeuszGiczan) March 29, 2022

Biden és a Pentagon figyelemelterelésnek tartja az orosz csapatkivonást Kijev környékéről

Kétségek merültek fel az oroszok azon szándékát illetően, hogy visszaszorítják a katonai tevékenységet egyes ukrán területeken, ezért meg kell várni, hogy Moszkva tettekre váltja-e ezzel kapcsolatban tett ígéreteit – jelentette ki Joe Biden európai szövetségeseivel – Boris Johnson brit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Mario Draghi olasz kormányfővel – folytatott keddi telefonbeszélgetésében a Fehér Ház közleménye szerint.

Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes az Isztambulban tartott tárgyalások keddi fordulóján bejelentette, hogy „a bizalom erősítésének jeleként” jelentősen csökkentik katonai tevékenységüket Kijev és Csernyihiv térségében.

Ezzel kapcsolatban az amerikai védelmi minisztérium is óvatosságra intett, arra figyelmeztetve, hogy valószínűleg csak figyelemelterelő taktikáról van szó. John Kirby, a Pentagon szóvivője azt mondta, arra számítanak, hogy az orosz erők Ukrajna más részein megnövelik a katonai nyomást. Egyelőre csak nagyon kicsi orosz csapatmozgást észleltek Kijev környékén, ám ez nem jelenti azt, hogy a Kijevet fenyegető veszély elmúlt volna. „Úgy gondoljuk, hogy csupán átcsoportosításról, mintsem valódi kivonulásról van szó. Senki ne csapja be magát a Kreml mostani kijelentésével” – nyilatkozta Kirby a CNN beszámolója szerint.

A szóvivő kijelentette, hogy az ukrán fővárostól távolodó orosz erők „közel sem Kijev ellen felvonultatott orosz erők többségét jelentik”, és Oroszország továbbra is folytatja a légicsapásokat a város ellen. Meglátása szerint az újrapozicionált orosz erők északi irányba haladnak, végső céljuk azonban ismeretlen.

Zelenszkij: a béketárgyalás pozitív jelei nem nyomják el az orosz gránátok robbanásait

Zelenszkij késő esti videobeszédében pozitívnak értékelte a mai isztambuli tűzszüneti tárgyalások eredményeit, ám szerinte „ezek a jelek nem nyomják el az orosz gránátok robbanásait”. Mint mondta, országa csak a tárgyalások „konkrét eredményeiben” bízhat.

Az ukrán elnök leszögezte, hogy Ukrajna nem fogja csökkenteni “védelmi erőfeszítéseit”, mialatt az orosz hadsereg még mindig jelentős katonai potenciállal rendelkezik további támadások végrehajtására.

Óvatosságra intett Moszkva bejelentésével kapcsolatban, miszerint az oroszok felhagynak a Kijev közelében zajló műveletekkel, mivel meglátása szerint ez nem jelenti a harcok befejezését. „A helyzet nem lett könnyebb” – állította.

Az isztambuli béketárgyaláson Ukrajna jelezte, hogy kész elfogadni a semleges státuszt, és lemond NATO-tagságának lehetőségéről is.

Így állt kedden az orosz invázió

Jó reggelt kívánunk a korán kelőknek így 5 óra tájban! A brit védelmi minisztérium keddi aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.

Borítókép: Twitter/Oleh Novikov