Az orosz-ukrán háború 33. napja – FRISSÜL

Immár harmincharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Kalibr manőverező robotrepülőgépek bevetéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Kalibr típusú, nagypontosságú, tengerről indított manőverező robotrepülőgépek nagy lőszerraktárakat semmisítettek meg Zsitomir megyében – jelentette be hétfő esti hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A szóvivő szerint ezekből a raktárakból látták el munícióval az ukrán hadsereg egy csoportját Kijev külvárosában. Konasenkov azt mondta, hogy az orosz légierő az éjszaka folyamán 41 ukrán katonai létesítményt semmisített meg.
Hozzátette, hogy az orosz légierő és légvédelem az elmúlt 24 óra alatt két ukrán Szu-24-es repülőgépet lőtt le Zsitomir térségben és egy Szu-25-öst Donyeck térségében. Az Azovi-tenger fölött, a partvonaltól 5 kilométerre megsemmisítettek egy Mi-8-as helikoptert is, amely az orosz tábornok szerint az Azov ukrán nacionalista zászlóalj parancsnokainak Mariupolból kimenekítésére tartott.
Az összefoglaló szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 123 repülőgépet, 74 helikoptert, 309 drónt, 1721 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 172 rakéta-sorozatvetőt, 721 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1568 különleges katonai járművet veszítettek.
A donyecki „népköztársaság” hatóságai közölték, hogy az ukrán hadsereg hétfőn 20 Grad rakétát és tíz 152 milliméteres lövedéket lőtt ki Donyeck Kijevi lakóterületére. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke hétfőn vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, hogy kik támadják Ukrajna területén szisztematikusan a vöröskeresztes megkülönböztető jellel ellátott orosz mentőautókat.

Uniós biztos: az EU új platformot hoz létre az ukrajnai menekülthullám koordinálására

Az Európai Unió belügyminiszterei soron kívüli tanácskozásukon új uniós platform létrehozásáról állapodtak meg az ukrajnai menekülthullám koordinálására, illetve az Európai Unióba érkezett menekültek közös nyilvántartására – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos Brüsszelben hétfőn.

Ylva Johansson, a Védelmi Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az új uniós platform lehetővé teszi az európai kormányok számára, hogy információkat cseréljenek az Ukrajnából érkező menekülthullámmal kapcsolatban azért, hogy összehangoltan biztosítsák az érkezettek számára a hozzáférést az EU ideiglenes védelmezési rendszeréhez.
A platform összehangolja a tagállamok által hozott intézkedéseket a menekültek országok közötti mozgásának megkönnyítésére, segíti a befogadó-rendszerek fejlesztését és az ellátás folyamatosságát – közölte az uniós biztos.
„Az intézkedés összehangolja az Unió erőfeszítéseit, hogy a menekülteket a legjobb körülmények között fogadhassák a tagállamok” – fogalmazott.
Johansson közölte azt is: a tagországok belügyminiszterei megállapodtak abban, hogy közös tervezetet dolgoznak ki az embercsempészet felszámolására, hogy ezzel is védjék az ukrajnai háború elől menekülőket a kizsákmányolás kockázatától. A stratégia célja, hogy már Ukrajna területén, illetve a határátlépést követően tájékoztassák az érkezőket a lehetőségekről, köztük a menekültügyi eljárások menetéről. Szoros összeköttetést fognak létrehozni az illetékes tagállami hatóságok között az embercsempészek áldozatainak azonosítására, illetve erre vonatkozó képzésben részesítik a határőröket.
A szakminiszterek megállapodtak továbbá az Ukrajnából felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek fogadásának összehangolásáról is. Már folyamatban van a kiskorúak tagállamok közötti áthelyezésére és nyilvántartására vonatkozó tervek előkészítése, amelyek szem előtt tartják a családegyesítés lehetőségét is.
A tagországok megállapodtak abban is, hogy nemzeti készenléti terveket készítenek a közép- és hosszútávú szükségletek kezelésére, figyelembe véve a háború elhúzódásával a menekülthullám esetleges növekedését is – tette hozzá.
Johansson végezetül közölte: az Európai Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy biztosítsák az uniós szankciók teljes körű alkalmazását az orosz és fehérorosz állampolgárokkal és szervezetekkel szemben.

Német belügyminisztérium: büntethető az Ukrajna elleni háború „Z” betű jelölésével történő támogatása

Büntetést kaphat Németországban, aki nyilvánosan kiáll az Ukrajna elleni háború mellett az orosz inváziós erők járművein látható fehér színű, nagy „Z” betű feltüntetésével – közölte hétfőn a szövetségi belügyminisztérium szóvivője.

Marek Wede a berlini kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte, hogy „a z betű természetesen nincs betiltva”, de használata bizonyos esetekben az Ukrajna elleni orosz támadó háború támogatását fejezheti ki, és ez a büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa értelmében tilos.
Ez azért van így, mert „az orosz invázió bűncselekmény”, és aki nyilvánosan kifejezi egy bűncselekmény támogatását, büntethetővé teszi magát – fejtette ki a szóvivő.
Hozzátette: a szövetségi biztonsági szervek figyelik a jelkép használatát, és a kormány üdvözli, hogy több tartomány fellépést ígért az ügyben. Az orosz invázió támogatásának kifejezésére használt nagy, fehér Z betű eddig főleg tüntetéseken bukkant fel, de előfordul rongálásos esetekben is, például amikor Z-alakban hasítják fel teherautók ponyváját – ismertette.
A német büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa alapján a bűncselekmények nyilvános támogatása három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható.
A napokban több tartomány jelezte, hogy nem tűri el az orosz invázió nyilvános támogatását a fehér színű, nagy Z betű révén. Pénteken Alsó-Szászország és Bajorország kormánya, hétfőn a tartományi rangú főváros, Berlin, valamint Brandenburg tartomány vezetése jelentette be, hogy a jelkép használói büntetőjogi következményekre számíthatnak.

Bank of England-kormányzó: a hetvenes években sem volt a mostanihoz mérhető energiaársokk

Az 1970-es évtized egyetlen évében sem élt át világ az ideihez hasonló mértékű energiaársokkot – mondta hétfőn a Bank of England kormányzója.

Andrew Bailey a brit jegybank Londonban kiadott ismertetése szerint a brüsszeli Bruegel gazdaságkutató és elemzőműhely rendezvényén felszólalva elmondta: az egyetlen különbség az, hogy a hetvenes években több olyan év is volt, amikor energiaársokk érte a világgazdaságot – és ez annak idején a második világháború óta nem tapasztalt súlyosságú inflációs hullámot zúdított a brit gazdaságra -, és a Bank of England nagyon reméli, hogy ezúttal nem ez történik.
Ettől függetlenül Nagy-Britanniában és máshol is a világban az idén történelmi léptékű sokk éri a reáljövedelmeket és a kiadásokat, és ennek okát, vagyis az ellátási oldalon kialakult sokkot az Ukrajna elleni orosz invázió még tovább erősítette – fogalmazott a brit jegybank vezetője.
Andrew Bailey szerint a Bank of Englandnek nincsenek olyan monetáris eszközei, amelyekkel ez a jelenség megszüntethető, mivel az energia- és az élelmiszerárak révén jelentős részben importált inflációról van szó.
A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi brit fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 6,2 százalékkal emelkedett a januári 5,5 százalék után.
Az előrejelzési konszenzus 6 százalékos éves inflációt valószínűsített februárra.
A februári tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.
Hétfői előadásában a Bank of England kormányzója kijelentette: azzal számol, hogy az üzleti tevékenység költségeiben megjelennek az árupiaci kockázatokban és volatilitásban végbement hatalmas változások, és mindez a gazdasági növekedés és a kereslet gyengülésével jár.
Hozzátette, hogy az erre utaló jelek már láthatók a fogyasztói és az üzleti felmérésekben.
A brit jegybank vezetője szerint ugyanakkor ellenirányú erővel hat a monetáris politikára az inflációs sokk, és a helyzetet rendkívül bizonytalanná teszi az a tény, hogy a koronavírus-járvány mellett európai területen kitört egy háború is.
Arra a kérdésre, hogy ha Kína esetleg nyíltan kiáll Oroszország mellett az ukrajnai háború ügyében, az nem okozhatja-e a globalizált világgazdaság újbóli széttöredezését, Andrew Bailey azt mondta: a világgazdasági környezetet most még több kihívás terheli, mint a 2007-2009-es globális pénzügyi válság idején, és ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a szakpolitikai döntéshozók és a kormányok egyértelművé tegyék: nem adják fel elkötelezettségüket a nyitott világgazdaság fenntartása mellett.

Az ostromlott Mariupolból jelentkezett be Kadirov csecsen elnök

Mahomed Daudov, a csecsen parlament elnöke és Ahmed Dudajev, a nemzetpolitikáért, külkapcsolatokért, barátságért és tájékoztatásért felelős miniszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök altábornaggyá léptette elő Ramzan Kadirov csecsen elnököt. Az orosz média arról számolt be, hogy Kadirov az oroszok által ostromlott Mariupolban tartózkodik – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán lap.

Kadirov Telegramján videót tett közzé Mariupolból, azt írta, hogy „Mariupol városának megtisztítása zajlik. Kedves testvérem, Szultan Rasajev szultán beszámol a csecsen biztonsági erők sikeres akciójáról”.

Kadirov Daudov szerint „azért érkezett Mariupolba, hogy növelje a morált, technikai felszerelést biztosítson, valamint koordinálja és finomhangolja a következő napok további műveleteinek stratégiáját”.

Wall Street Journal: megmérgezhették Abramovicsot és két ukrán béketárgyalót

Mérgezésre utaló tünetek jelentkeztek Roman Abramovicson és az ukrán béketárgyalókon egyik március eleji, Kijevben tartott megbeszélésüket követően – írja Wall Street Journal (WSJ). Meg nem nevezett, az „ügyet jól ismerő” forrásaira hivatkozva a lap azt írja, hogy az orosz milliárdos és az ukrán delegáció két tagjának szemei egyaránt bevörösödtek, mindannyian folyamatos és fájdalmas könnyezésről, valamint az arcuk és kezeik hámlásáról panaszkodtak. A tünetek jelentkezése előtt Abramovics Moszkva, Lviv és más tárgyalási helyszínek között ingázott, Kijevben pedig Zelenszkijjel is találkozott, ám az ukrán elnöknél nem jelentkeztek a szimptómák.

A megkérdezett nyugati szakértők szerint nehéz megállapítani, hogy a tüneteket valamilyen vegyi vagy biológiai anyag, esetleg elektromágneses sugárzás okozta-e. A lap forrásai az oroszokat vádolják az állítólagos mérgezéssel, szerintük moszkvai tisztviselők akarták ilyen módon szabotálni a háború befejezését célzó tárgyalásokat.

Az eset felderítésében közreműködő Bellingcat oknyomozó ügynökség szerint a mérgezéssel nem kívánták az áldozatok halálát, csupán figyelmeztetésnek szánták.

Mint azt korábban megírtuk, a Kreml csupán néhány napja erősítette meg, hogy az orosz oligarcha Abramovics, a Chelsea futballklub tulajdonosa részt vett az Ukrajnával folytatott béketárgyalások korai szakaszában.

Az orosz hadsereg szerint 41 ukrán katonai célpontot támadtak az elmúlt 24 órában

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz fegyveres erők 41 ukrán katonai célpontot támadtak az elmúlt 24 órában, adta hírül a Sky News brit hírcsatorna. Moszkva szerint a megsemmisített célpontok között vannak a Zsitomir környéki lőszerraktárak, amik a Kijev elővárosait védő ukrán csapatok ellátását biztosították. Az orosz védelmi minisztérium állítása egyenlőre nem nyert megerősítést.

Mariupol polgármestere szerint a város épületeinek közel fele megsemmisült

Mariupol polgármesterének szóvivője kijelentette, az ostromállapot kialakulása óta több mint 5000 halálos áldozata van a harcoknak a városban – írja az Independent brit napilap. A szóvivő közlése szerint még mindig sok az elszállítatlan holttest az utcákon, az élelmiszer-és vízhiány pedig továbbra is aggasztó méreteket ölt. Hozzátette, az ostrom kezdete óta a város épületeinek 90%-a rongálódott meg, 40%-a pedig megsemmisült.

Az ENSZ szerint 3,9 millióra nőtt a menekültek száma

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) legújabb jelentése szerint 3866244 ember menekült el Ukrajnából, az elmúlt 24 órában pedig 41748-an hagyták el az országot, számolt be a Le Monde francia hírportál. Az Ukrajnán belül lakhelyelhagyásra kényszerült emberek számát 6,5 millióra becsüli a szervezet, az összlakosság arányához viszonyítva kijelenthető, a lakosság negyedének kellett elhagynia otthonát. A szervezet közleményében hozzátette, a magas létszám ellenére a menekültek hulláma március 22. óta csökkenő tendenciát mutat.

Magyarországon is elosztópontot alakított ki egy nemzetközi segélyszervezet

Magyarországra és Lengyelországra telepítette regionális logisztikai központjait Ukrajna és az ukrajnai menekültek támogatására a Global Empowerment Mission (GEM) nemzetközi segélyszervezet.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményük szerint a tatabányai logisztikai központba minimum napi öt konténer, heti 550 raklap adomány érkezik több mint 800 millió forint értékben, és onnan magyarországi segítő szervezeteknek, egyházaknak, valamint Moldovába, Romániába és Szlovákiába szállítják tovább.
A tatabányai raktárban bő 2500 négyzetméteren több mint 1200 raklap egyidejű tárolása lehetséges, de több adomány beérkezése esetén további 800 raklap tárolását is meg tudják oldani helyben.
A következő három hónapban európai szinten 85 millió dollár értékben érkezik a menekülteknek többek között tartós élelmiszer, takaró, víz, gyógyszer, amelyek 35 százalékát Magyarországra szállítják – írták.
A közleményben idézték Michael Capponit, a GEM alapítóját és elnökét, aki közölte: négy raktárral, illetve szállítási kapacitással segítik a helyi szervezeteket.
A GEM több mint húsz éve nyújt azonnali segítséget a globális katasztrófák és civil vészhelyzetek helyszínein világszerte. Hozzátették: Magyarországon is várják cégek, nonprofit és civil szervezetek jelentkezését, amelyek szeretnék adományaikkal segíteni a háború sújtotta térségben élőket, és a szállításához, logisztikai támogatásra van szükségük.

NBC: Mélyponton Biden népszerűsége az ukrajnai háború és a gazdaság miatt

Joe Biden amerikai elnök népszerűsége hivatali idejének legalacsonyabb szintjére süllyedt az ukrajnai háború, az amerikai gazdaság, a benzinárak és az infláció kezelése miatt – adta hírül az NBC News amerikai hírtelevízió az általa rendelt legfrissebb közvélemény-kutatás alapján.

Biden elnök népszerűsége 40 százalékosra csökkent, amely hivatali idejének eddigi legalacsonyabb értéke.
Tíz amerikai válaszadóból hét kevés bizalmat szavazott az elnöknek az ukrajnai háború kezelése miatt, tízből nyolc amerikai pedig azért aggódik, mert az ukrajnai háború tovább növeli majd a benzinárakat, és tart attól is, hogy a háborúban akár nukleáris fegyvereket is bevethetnek.
Az Egyesült Államok elmúlt 40 évének legnagyobb mértékű inflációs növekedése miatt a megkérdezett amerikaiak túlnyomó többsége úgy érzi, az ország rossz irányba tart, és a többségnek az sem tetszik, ahogyan az amerikai elnök a gazdaságot kezeli.
A felmérés szerint a republikánusok két százalékponttal vezetnek azon válaszok alapján, amelyeket arra a kérdésre adtak, hogy kinek kellene vezetnie az amerikai kongresszus. az Egyesült Államokban alig hét hónap múlva, novemberben lesznek a félidős kongresszusi választások.
Bill McInturff, a Public Opinions Strategy nevű republikánus közvélemény-kutató cég vezetőjének véleménye szerint a mostani felmérés azt jelenti, hogy Biden elnök és a Demokrata Párt katasztrofális választási eredmények elé néz. Az NBC által rendelt felmérést McInturff végezte Jeff Horwitt demokrata közvélemény-kutatóval, a Hart Research Associates nevű közvélemény-kutató vezetőjével együtt.
A felmérés március 18-22. között készült, Biden elnök négynapos európai látogatását megelőzően. Az amerikai elnök Brüsszelben a NATO-tagok vezetőivel folytatott megbeszéléseket, majd meglátogatta a Lengyelországban szolgálatot teljesítő amerikai csapatokat, és beszédet mondott az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatban.
A felmérés ugyanakkor azt mutatja, hogy nőtt azon amerikaiak száma, akik szerint a Biden-adminisztráció jó munkát végzett a koronavírus-világjárvány kezelésében, valamint a megkérdezettek csaknem közel 80 százaléka egyetért Biden döntésével, miszerint megtiltotta az orosz kőolaj amerikai importját.

Felfüggesztette működését a Novaja Gazeta a „különleges hadművelet” befejezéséig

Felfüggesztette működését a Novaja Gazeta című független orosz lap az ukrajnai háború befejezéséig – közölte a szerkesztőség hétfőn a Telegramon.

„Újabb figyelmeztetést kaptunk a Roszkomnadzortól (az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelettől). Ezt követően felfüggesztjük az újság online és papír alapú változatát, közösségimédia-tevékenységét +az Ukrajna területén zajló különleges hadművelet+ befejezéséig” – áll a szerkesztőség közleményében.
A lap főszerkesztője, Dmitrij Muratov, a 2021-es Nobel-békedíj társ-kitüntetettje a TASZSZ állami hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a szerkesztőség munkatársai a felfüggesztés idején új műfajokon, termékeken és projekteken fognak gondolkodni. Egy másik, az olvasókhoz szánt üzenetükben Muratov és kollégái azt írták, hogy nehéz volt a tevékenységük leállítása mellett dönteniük, de nem volt más választásuk.
A Roszkomnadzor hétfőn másodszor részesítette írásbeli figyelmeztetésben a Novaja Gazeta szerkesztőségét és alapítóját. A hatóság szerint az újság honlapján olyan anyag jelent meg, amely az előírt megjelölés nélkül tett említést egy, „a külföldi ügynöki feladatokat ellátó nonprofit szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezetről”. Az első ilyen figyelmeztetést a Roszkomnadzor március 22-én adta ki a Novaja Gazeta számára, amelynek nyomán a kifogásolt anyagot eltávolította.
Az Ukrajna elleni háború kezdete, vagyis február 24. óta a korábbinál is nagyobb nyomás nehezedik az orosz hivatalos fősodorhoz nem tartozó, a Kreml politikáját bíráló médiumokra. A hónap elején betiltották az Eho Moszkvi rádióállomást és a Dozsgy online televíziót, emellett blokkolták a hozzáférést több orosz nyelvű szolgálattal rendelkező külföldi állami műsorszolgáltató, így a BBC, az Amerika Hangja, valamint a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió honlapjához. Hétfőn az orosz igazságügyi minisztérium a német Deutsche Wellét is felvette a külföldi ügynöknek minősített médiaszervezetek listájára.
A Roszkomnadzor vasárnap megakadályozta, hogy a Kommerszant, a Novaja Gazeta és a Dozsgy leközölhesse az első interjút, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kezdete óta az orosz médiának adott. Az anyag csak a Lettországban szerkesztett Meduza hírportálon jelent meg.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt állította, hogy Moszkva „nem fél” nyilvánosságra hozni Zelenszkij interjúját, amelyet a Roszkomnadzor szerinte abból a szempontból ellenőriz, hogy megfelel-e az orosz jogszabályoknak.

The Washington Times: nem támogatják a szövetségesek Biden legutóbbi megjegyzését Putyinról

Nem támogatják az Egyesült Államok szövetségesei Joe Biden amerikai elnök legutóbbi, a hétvégén Varsóban tett megjegyzését, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem maradhat hatalmon” – jelentette – a The Washington Times hétfőn.

A jobboldali-konzervatív amerikai napilap a cikkében „követelésként” említi az elnök megjegyzését, majd kifejti, hogy Emmanuel Macron francia elnök, valamint magas rangú brit és török tisztségviselők is elhatárolódtak Biden „követelésétől”, amely a lap szerint megbonyolíthatja az orosz-ukrán háború befejezését, mivel Putyin elnök politikai helyzetének megváltoztatását a háború kifejezett céljává tette.
A The Washington Times emlékeztet arra, hogy a „Biden-adminisztráció két magas rangú kormányzati tisztségviselője is igyekezett pontosítani, más szóval eltakarítani Biden elnök láthatóan spontánul tett, az előzetesen jóváhagyott elnöki beszéd szövegétől eltérő megjegyzését”, és hangsúlyozni, hogy Washington nem ragaszkodik a moszkvai „rendszerváltáshoz” a Kremlben.
Antony Blinken külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy az elnök szavai ellenére Washington továbbra sem követeli Putyin elnök hatalmának megdöntését.
Julie Smith NATO-nagykövet pedig a CNN hírtelevíziónak adott vasárnapi interjújában azt hangsúlyozta, hogy Biden elnök a véres harcok elől menekülő ukrajnai lakosokkal történt személyes találkozóját követően, érzelmektől túlfűtött szavakat használt beszédében. Julie Smith megismételte Blinken gondolatát arról, hogy az elnök szavai nem jelentik azt, hogy Washington rendszerváltást szeretne Oroszországban.
Fehér házi tisztségviselők szerint ez a mondat nem szerepelt az előre elkészített és jóváhagyott elnöki beszédben.
Ettől függetlenül a Biden-beszéd előtt végzett amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint az Egyesült Államok lakosai nincsenek lenyűgözve attól, ahogyan az elnök az ukrajnai válságot kezeli.
A négynapos európai látogatás „megkoronázásának” szánt beszédben Biden elnök elítélte Oroszország több mint egy hónapja tartó háborúját Ukrajna ellen, Putyin elnököt „mészárosnak” nevezte, majd az orosz elnökről beszélve kijelentette: „Az Isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon”.
A The Washington Times fontosnak tartotta idézni Emmanuel Macron francia államfőt és Nadhim Zahawi brit oktatási minisztert is. A francia államfőtől azt a mondatot idézte, miszerint Macron „nem használná ezt a(Putyinról mondott) kifejezést”, továbbá a francia államfőnek azt a megállapítását, hogy „nem eszkalálhatjuk a helyzetet sem szavakkal, sem tettekkel”. A brit oktatási miniszterre utalva az amerikai lap emlékeztetett, hogy Nadhim Zahawi szerint „az ilyen nyers, durva retorika használata visszafelé sülhet el, mert sarokba szoríthatja Putyin elnököt, és Oroszország vezetésének kérdését inkább az orosz népre kellene hagyni”. Zahawi egyébként a Sky News brit televíziós csatornának adott interjút.
A jobboldali lap idézett Biden vitatott megjegyzésével kapcsolatos török véleményt is. A NATO-tag Törökország, amely jelenleg is közvetít Kijev és Moszkva között, arra figyelmeztetett, hogy ha Putyin elnök elmozdítására összpontosítanak, az megnehezíti a háború megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket. „Ha mindenki felégeti a hidakat Oroszországgal, akkor ki fog velük tárgyalni végül?” – idézte a The Washington Times Recep Tayyip Erdogan török elnök tanácsadóját, Ibrahim Kalint, aki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által dohai rendezvényén beszélt erről.

Irpiny polgármestere szerint visszafoglalták a várost az ukrán erők

„Ma jó hírrel szolgálhatunk: Irpiny felszabadult” – jelentette ki a város polgármestere a Telegramon közzétett videóüzenetében. Olekszandr Markusin állítása szerint az ukrán erők visszaszerezték az ellenőrzést az egész város felett, amely az orosz csapatokkal folytatott harcok egyik fő gócpontja volt a főváros, Kijev közelében – írja a Sky News.

A polgármester jelezte, további támadásokra számítanak a visszafoglalt város ellen, amit majd „bátran megvédenek” .

Markusin állítását a város visszafoglalásáról egyelőre nem erősítették meg.

Ukrajna nem hajlandó feladni egyetlen területet sem

Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója jelentette ki a BBC Radio 4 World at One című műsorában. Alekszandr Rodnyanszkij úgy véli, az oroszok nem tudják évekig folytatni ezt a háborút, a katonák morálja alacsony, és a logisztikájukat, készleteiket sem lesznek képesek fenntartani.

„Ha megkérdezzük azokat az embereket, akik ezeken a területeken élnek, azt mondják, hogy nem kívánnak Oroszországban élni. Hogyan is hagyhatnánk őket? Nem is beszélve arról, hogy nem hagyhatjuk feldarabolni az országunkat” – mondta a tanácsadó.

Rodnyanszkij szerint jelenleg már Oroszországra nehezedik a nyomás, Ukrajna pedig nem adja fel területi integritását.

Zelenszkij: holtan találtak több elrabolt polgármestert

Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economist című brit lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.

„Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan” – idézte az elnököt a hírportál. Zelenszkij ugyanakkor azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak. Hozzátette, hogy az orosz megszállók lecseréltek néhány polgármestert Ukrajnában. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanazokat a módszereket alkalmazza az általa most elfoglalt ukrajnai területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében.
Közben az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat azt közölte, hogy jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában. A Telegram üzenetküldő portálon a szolgálat kifejtette, hogy a műholdfelvételek hétfő reggel nem mutattak hőkibocsátást a térségben, eszerint nincs tűz az orosz csapatok által elfoglalt tiltott zónában. Hozzátették, hogy több hírforrás hamis információt közölt az atomerőmű közelében pusztító tüzekről. Arra kértek ezért mindenkit, hogy ellenőrizetlen információkat ne terjesszen, csakis hivatalos forrásokból tájékozódjék.
Vasárnap Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos azt közölte, hogy több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körül. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes pedig arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló kijevi küldöttség tagja hétfőn a Twitteren újabb fegyvereket kért a partnerországoktól annak érdekében, hogy „Ukrajna napi másfél ezer orosz katonával végezhessen”. „Az Oroszországi Föderáció naponta 510-530 embert veszít el, ez a harcok rendkívül magas intenzitását és az ukrán hadsereg motiváltságát jelzi. Oroszország helyrehozhatatlan veszteségei számának megduplázásához, megháromszorozásához növelni kell a nagy hatótávolságú nehéztüzérségi rendszerek, és a lövedékeinek mennyiségét” – hangoztatta Podoljak.
Az ukrán vezérkar hétfőn, déltájban kiadott helyzetjelentése szerint az orosz erők Donyeck és Luhanszk megyékben változatlanul arra törekednek, hogy elérjék a régiók közigazgatási határait, folytatják a támadásokat az ukrán katonai és polgári infrastruktúra ellen. Harcok zajlanak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városában, az orosz erők folytatják az előrenyomulást a város központja felé.
Az északnyugati Voliny térségében négy fehérorosz taktikai zászlóaljat észleltek, amelyet a fehérorosz-ukrán határ védelmére irányítottak oda. Az ukrán vezérkar szerint nem kizárható ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők elleni harci cselekményekben is részt vesznek. Emellett észlelték a fehéroroszországi Homel térségében Iszkander-M rakétarendszerek mozgását az ukrán határ felé. A térségben az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják Csernyihiv városát, amely megyeszékhely is, valamint tűzkárokat okoznak a polgári infrastruktúrában. A Csernyihivtől északkeletre fekvő Sznovszk településtől az orosz csapatok visszavonultak, felgyújtva közben egy közeli hidat.
A Kijev megyében lévő Lukjanyivka településnél az orosz csapatok tovább ágyúzzák az ukrán erőket. A kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely is változatlanul orosz blokád alatt van, támadások zajlanak polgári infrastrukturális létesítmények ellen.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 123 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 586 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 95 rakéta-sorozatvetőt.

Kreml: aggasztóak Biden Putyinra tett megjegyzései

A Kremlt aggodalommal töltik el Joe Biden amerikai elnök újabb, Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit – nyilatkozott hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak Moszkvában.

„Ez a kijelentés mindenképpen aggodalmat kelt. Az amerikai elnök nyilatkozatait továbbra is a legnagyobb figyelemmel kísérjük, gondosan rögzítjük őket, és a jövőben is így fogunk tenni” – mondta.
Biden szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban „mészárosnak” nevezte Putyint, aki szerinte „nem maradhat hatalmon”. Az kijelentést utólag a Fehér Ház szóvivője, az amerikai külügyminiszter és maga az elnök is úgy magyarázta, hogy Washingtonnak nem célja a rendszerváltás előidézése Oroszországban.
Peszkov szombaton a varsói Biden-beszéddel kapcsolatban azt mondta, hogy nem az amerikai elnökön múlik, ki lesz hatalmon Oroszországban, az államfőt az oroszok választják.
Múlt hétfőn bekérették John Sullivan moszkvai amerikai nagykövetet az orosz külügyminisztériumba, ahol tiltakozó jegyzéket adtak át neki Biden korábbi, Putyinnak címzett „elfogadhatatlan kijelentéseivel kapcsolatban”. Az orosz diplomáciai tárca szerint „az amerikai elnök ilyen magas rangú államférfiúhoz méltatlan kijelentései az amerikai-orosz kapcsolatokat a szakítás szélére sodorják”.
A nagykövetet figyelmeztették, hogy Oroszország az ellene irányuló ellenséges lépésekkel szemben határozottan és keményen fel fog lépni. Az orosz diplomáciai tárca szerint Sullivan nagykövetnek az aktuális kétoldalú kérdések megvitatása során „élesen vetették fel az Egyesült Államokban működő orosz diplomáciai képviseletek munkája normális feltételei biztosításának kérdését, beleértve a zavartalan működésük garanciáit”.
Biden március 17-én erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „gonosztevőnek” és „háborús bűnösnek” nevezte Putyint.
„Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések” – reagált az elhangzottakra akkor Peszkov, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről.
„Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” – tette hozzá.
Biden egy évvel korábban, egyik televíziós nyilatkozatában igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint.

Az EU az állampolgársági és vízumprogramok megszüntetésére szólít fel

Az Európai Bizottság a befektetői állampolgársági, úgynevezett aranyútlevél-, illetve aranyvízum-programok megszüntetésére szólította fel a tagállamokat, valamint az orosz és fehérorosz állampolgárok uniós állampolgárságának felülvizsgálatát, illetve az orosz és fehérorosz állampolgároknak uniós beutazást biztosító vízumok visszavonását javasolta – tájékoztatott a brüsszeli testület hétfőn.

Ajánlásában az uniós bizottság kijelentette: „nagyon fontos, hogy minden tagállam, mely még mindig működtet befektetői állampolgársági programot, ezt azonnal megszüntesse. Ezek a rendszerek nem egyeztethetők össze a lojális együttműködés elvével és az uniós polgárság EU-szerződésekben rögzített fogalmával” – fogalmaztak.
Hangsúlyozták: a befektetői letelepedési programok biztonsági, pénzmosási, adókijátszási és korrupciós kockázatokat jelentenek a tagállamok és az EU egésze számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziója ismét rávilágított e kockázatokra – közölték.
Az Európai Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy vezessenek be és végezzenek szigorú ellenőrzéseket, mielőtt befektetői letelepedési program keretében bármilyen tartózkodási engedélyt kiadnának. Felszólította a tagállamokat: haladéktalanul vonják vissza a befektetői letelepedési program keretében az ukrajnai háború miatt uniós szankciók hatálya alatt álló orosz vagy fehérorosz állampolgárok számára kiadott tartózkodási engedélyeket, vagy tagadják meg a meghosszabbításukat. Ugyanígy járjanak el azok esetében is, akik számottevően támogatják az Ukrajna elleni háborút, illetve az orosz, vagy a fehérorosz kormány nemzetközi jogot sértő egyéb, ezzel összefüggő tevékenységeit.
A bizottság arra szólított fel, hogy a tagállamok minden orosz és fehérorosz állampolgár esetében függesszék fel tartózkodási engedélyek kiadását a befektetői letelepedési programok keretében.
Az intézkedések alkalmazásának összhangban kell állnia az arányosság elvével, az alapvető jogokkal és a tagállamok nemzeti jogszabályaival – írták.
Az uniós bizottság továbbá arra kérte fel a tagállamokat, hogy május végéig tegyenek jelentést az előterjesztett ajánlás végrehajtásáról, és ezt követően rendszeresen adjanak róla tájékoztatást.

Friss térképen az orosz invázió

Ahogy olvasóink már megszokhatták, hétfőn kora délután is mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális térképét az ukrajnai hadműveletelről!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 28 March 2022.

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/0es6E3IrvO

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/8mwwCmFtUE

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 28, 2022

Megerősítve: hétfőn nem, csak kedden folytatódnak a béketárgyalások

Nem kezdődnek ma el az ukrán-orosz béketárgyalások Törökországban – közölte az Interfax hírügynökséggel az ukrán delegáció egyik tagja, írja a Sky News. A tárgyalók még úton vannak, és valószínűleg csak nagyon későn érkeznek a helyszínre. A megbeszélések várhatóan kedd délelőtt 10 órakor kezdődnek csak el. 

Romba dőlt épületek Zaporizzsja területén, többen megsérültek

Több ház is romba dőlt a Zaporizzsja területén, az utak járhatatlanok. A sérültek között civilek is vannak.

Zaporizhia: As a result of the enemy shelling of a settlement in the Zaporizhia district, residential buildings and infrastructure facilities were damaged. There are injured citizens. pic.twitter.com/kgNpHUOtTu

— KyivPost (@KyivPost) March 28, 2022

Kilőtt orosz harckocsik Donyeck területén

Ukrán sikerekről érkeztek felvételek.

??⚡️??War-Zone | Donetsk Oblast | Day 32
Russian vehicles ran into an ambush:
❌Three BMP-2
❌Three T-72 tanks

⚡️The ambush was recorded by a Ukrainian DJI Drone

Totally destroyed #Ukraine #Russia pic.twitter.com/fVuWhmVQ2M

— Alex kennedy (@Alexkennedy30) March 28, 2022

Ukrajna: már 17 ezer orosz katona esett el

Az ukrán fegyveres erők kiadták legfrissebb jelentésüket, hogy – állításuk szerint – mekkora veszteséget okoztak eddig az orosz hadseregnek a február 24-én kitört háború során. Az ukrán fél tájékoztatása szerint 17 ezer orosz katona esett már el. Emellett az orosz veszteségek szerintük: repülőgép – 123, helikopterek – 127, légvédelmi eszközök – 54, tankok – 586, páncélozott harcjárművek – 1694.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of March 28, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/qYjC4E0nas

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 28, 2022

A Kreml közölte: kedden kezdődhetnek az orosz-ukrán béketárgyalások Isztambulban

Vlagyimir Putyin orosz elnök és a török elnök, Tayyip Erdoğan abban egyezett meg, hogy Isztambul legyen a házigazdája a béketárgyalásoknak, amelyek a remények szerint tűzszünethez vezethetnek el Ukrajnában. A Kreml most azt közölte a Guardian tudósítása szerint, hogy kedden elkezdődhetnek ezek a tárgyalások.

Lavrov: az orosz és az ukrán elnök akkor találkozhat, ha közelednek az álláspontok

Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha majd közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerb sajtónak hétfőn Moszkvában.

Mint mondta, az elhamarkodott találkozó kontraproduktív lenne.
Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az orosz-ukrán tárgyalások kedden Isztambulban folytatódnak. Nemcsak látszatmegegyezés kell, mint amilyet Minszkben kötöttek, hanem eredmények kellenek – hangsúlyozta.
Hozzátette: Moszkva legfontosabb célja az, hogy abbamaradjon az öldöklés Donbaszban, amiről a nyugati nyilvánosság hallgat, és nem emelt szót akkor, amikor több ezer civil halt meg a bombázások következtében.
Ukrajna „demilitarizációja és nácitlanítása” a legfontosabb eleme a vágyott megegyezésnek – mondta az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint az ukrán hadseregben szolgáló önkéntesek között sokan nyíltan náci elképzeléseket vallanak, ez pedig az európai értékrend szerint elfogadhatatlan.
Oroszország azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna a NATO meghosszabbított karja legyen, amelyet tele lehet pakolni fegyverekkel. Ahogyan azt sem engedhetjük meg, hogy a Nyugat támogassa azt, hogy Ukrajnában gyökerestől eltüntessenek mindent, ami orosz – hangoztatta Lavrov.
Szergej Lavrov arra is reagált, hogy a nyugati szankciókkal az Európai Unió és az Egyesült Államok szeretné ellehetetleníteni Oroszországot. „Oroszország nincs elvágva a világtól, izolációról csak azok beszélnek, akik belenyugodtak a Nyugat diktatúrájába. Éppen az Egyesült Államok az, aki fél az elszigetelődéstől. Rengeteg ázsiai és latin-amerikai partnerünk van, jók a kapcsolataink a nemzetközi szervezetekkel, és természetesen jó a kapcsolat a stratégiailag legfontosabb régiókkal is, például Kínával. Kínával a történelem során soha ilyen jó még nem volt a viszonyunk, és kiemelkedő együttműködést építünk Indiával és Latin-Amerikával is.
Az Egyesült Államok igyekszik megzsarolni az ENSZ-tagállamokat, hogy úgy szavazzanak, ahogy Washington szeretné, de ez éppen azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok fél az elszigetelődéstől. Ha már annyira biztosak a saját értékeikben, akkor fejtsék ki a véleményüket, és hagyják, hogy a többi ország szabadon döntsön, nyomás nélkül” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette: meg kell nézni, hogyan működik Nyugat-Európa, és hogyan igázta le az Egyesült Államok egész Európát, és akkor látható, hogy nemcsak a NATO-t vezetik, hanem az Európai Uniót arra használják fel, hogy az EU infrastruktúráját használva Washington katonai-politikai érdekeit érvényesítsék. „Ez tiszta autokrácia” – emelte ki, majd úgy folytatta: a világon léteznek más-más elképzelések, tiszteletben kell tartani egymást, nem pedig rákényszeríteni másokra a saját „álértékeiket”. „A többi civilizáció elnyomása zsákutcába vezet és bukásra van ítélve” – hangsúlyozta Szergej Lavrov.
Hozzátette: akkor sem hallották meg Oroszország hangját, amikor Moszkva azt javasolta, hogy tárgyaljanak a biztonsági garanciákról. A szemünkbe hazudtak, amikor azt ígérték, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. Régebben tudni lehetett, hogy meddig tart a NATO védelmi vonala, hiszen a berlini fal és a varsói egyezmény ezt leszögezte, most azt mondják, hogy ez egy globális védelmi szövetség – magyarázta az orosz külügyminiszter.
Az orosz diplomácia vezetője a szerb újságíróknak arról is beszélt, Moszkva tudja, hogy mekkora nyomást gyakorolnak Szerbiára, látja, hogy az Egyesült Államok igyekszik a Balkánra is rákényszeríteni hatalmi fölényét.
Arról, hogy Szerbia a Kelet és a Nyugat között igyekszik egyensúlyozni, az orosz külügyminiszter úgy reagált, hogy nem szólhat bele Belgrád és a szerb vezetés döntéseibe. „Mi baráti nemzetek vagyunk, összeköt minket a közös történelem, a közös győzelmek a közös ellenség ellen, és látjuk, hogy ezek az érzelmek mennyire gyökeret vertek a szerb nép lelkében és emlékezetében. Soha semmit nem kényszerítünk senkire, mint ahogyan azt a Nyugat gazdasági és más zsarolási módszerekkel teszi. Ez nem tisztességes, így nem lehet viselkedni társaságban sem, sem pedig a nemzetközi színtéren” – húzta alá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását az ukrajnai Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

3,8 millió ember menekült el eddig Ukrajnából

A BBC összesítette az ENSZ legfrissebb, vasárnapi adatai alapján, mennyien menekültek el eddig Ukrajnából. A legtöbben Lengyelország felé vették az irányt, aztán Romániába és Moldovába. Összesen 3,8 millió ember hagyta el az oroszok támadása miatt az országot.

• Lengyelország: 2 267 000
• Románia: 587 000
• Moldova: 381 000
• Magyarország: 349 000
• Szlovákia: 272 000
• Oroszország: 271 000
• Belarusz: 6000

Kínai külügyminisztérium: felelős nyilatkozatokkal kell elősegíteni a békét

Felelős és építő jellegű nyilatkozatokat sürgetett hétfőn a kínai külügyminisztérium az ukrán-orosz konfliktus enyhítésére arra reagálva, hogy Joe Biden amerikai elnök Varsóban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem maradhat hatalmon”.

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő a Biden kijelentésével kapcsolatos újságírói kérdésre azzal felelt, hogy az ukrajnai helyzet megoldásának egyetlen helyes útját a tárgyalások jelentik. Hozzátette: jelenleg minden félnek a feszültségek mérséklésére és a háború megállítását célzó párbeszéd előmozdítására kell törekednie ahelyett, hogy tovább élezik a helyzetet. Vang úgy fogalmazott: olyan fontos kérdésekben, mint Európa és a világ békéje, minden félnek felelős és építő jellegű nyilatkozatokat kell tennie.
Peking a háború kitörése óta a konfliktus diplomáciai rendezését sürgeti, ugyanakkor nyugati országokkal ellentétben nem ítélte el az orosz felet, és ellenzi az Oroszországgal szemben kivetett szankciókat.

Putyin csütörtökre vár jelentést a gázkereskedelem rubelelszámolásra való átállításáról

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 31-ig várja a kormány, az orosz jegybank és a Gazprom gázvállalat jelentését arról, hogy miként megvalósítható az áttérés a rubelelszámolásra az Oroszországgal szemben barátságtalan országokba irányuló gázszállításban – az erről szóló államfői utasítás hétfőn jelent meg a Kreml honlapján.

„Az orosz kormány közösen a Bank Rossziival és a Gazprom nyílt részvénytársasággal együtt hajtsa végre intézkedések együttesét annak érdekében, hogy az Európai Unióba és más, az orosz állampolgárokkal és orosz jogi személyekkel szemben korlátozó intézkedéseket bevezető országokba irányuló földgázszállítások fizetőeszközét orosz rubelre váltsák át” – áll a dokumentumban.
Az elnök az erről szóló jelentést csütörtökre várja, majd ezt követően havonta számít hasonló beszámolóra a rendeletével kapcsolatban. A végrehajtásért Mihail Misusztyin miniszterelnök, Elvira Nabiullina jegybankelnök és Alekszej Miller, a Gazprom vezetője felelős.
Az orosz kormánynak csütörtökig kell jóváhagynia a Gazprom hatályos gázszállítási szerződéseinek módosítására vonatkozó irányelvet, amelynek értelemben a gázszállítási szerződések fizetőeszközét orosz rubelre kell módosítani. Mindezt a megállapodásokban meghatározott szállítási mennyiségek, árak és árképzési elvek fenntartása mellett.
Ezen túlmenően a központi banknak a kormánnyal közösen, ugyancsak csütörtökig, biztosítania kell a gázszállításokért rubelben történő fizetés lehetőségét, beleértve az orosz rubel beszerzését az energiaforrások vásárlói által az orosz devizapiacon.

Sodródó aknát észleltek a Fekete-tenger román vizein

Sodródó aknát észleltek hétfő reggel Románia területi vizein a Fekete-tengeren, ezért a térségbe küldték a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, hogy begyűjtse és hatástalanítsa a robbanószerkezetet – közölte a román védelmi minisztérium.

Az aknát az Olimpus 1 halászhajó vette észre 72 kilométerre a Midia-foktól, amely Konstancától 15 kilométernyire északra, a Duna – Fekete-tenger csatorna északi ágának torkolatánál található. A tájékoztatást követően a haditengerészet parancsnoksága riasztotta az aknászhajót, amely – fedélzetén egy aknabegyűjtésre kiképzett búváregységgel – azonnal a szerkezet felkutatására indult.
Szombaton Törökország ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezte: az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna. Miután az aknát hatástalanították, a forgalom délután újraindult.
A román haditengerészet már múlt hétfőn is járőrözni küldte aknászhajóját, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) március 19-én azt közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, és fenyegeti a fekete-tengeri hajózást.
Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével.

Puitorul de mine și plase „Viceamiral Constantin Bălescu” a execută luni o misiune de cercetare și intervenție într-un raion maritim situat la o distanță de aproximativ 39 mile marine travers de Capu Midia, unde a fost semnalată o mină marină în derivă,https://t.co/D5D9aOBP91 pic.twitter.com/PRtXA53dzR

— Roman24online (@Roman24online) March 28, 2022

Kijev nem számít áttörésre az isztambuli béketárgyaláson

Az ukrán fél nem számít áttörésre az érdemi kérdésekben az Oroszországgal folytatott béketárgyalások e heti, isztambuli fordulójában, számolt be a német n-tv hírportálja hétfőn.

„Nem hiszem, hogy a legfontosabb kérdésekben áttörésre kerül sor” – mondta Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója.

Mint arról a hirado.hu beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos egyeztetésük során megállapodtak abban, hogy ezen a héten a török fővárosban tartják az orosz-ukrán tárgyalások következő fordulóját.

A The Guardian úgy tudja, az ukrán és az orosz békedelegáció újabb találkozójára ma (hétfőn) kerül sor Isztambulban.

Humanitárius tanács: lakosságarányosan eddig Magyarországra érkezett a legtöbb menekült

Lakosságarányosan eddig Magyarországra érkezett a legtöbb, a hétfői adatok szerint 530 587, az ukrajnai háború elől menekülő ember – közölte a kormányszóvivő a humanitárius tanács ülése után tartott hétfői budapesti sajtótájékoztatón.

Szentkirályi Alexandra elmondta, a menedékes kérelmek száma is napról napra emelkedik, 7947 ember nyújtott be ilyen kérelmet az elmúlt bő egy hónapban.
Értékelése szerint a háború kitörése óta eltelt időt elképesztő munka és óriási összefogás jellemezte, a magyar kormány, a segélyszervezetek, a civilek, az önkormányzatok az első percben reagáltak a humanitárius válságra.
Soltész Miklós államtitkár, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, egyértelmű a magyar álláspont: az ország segítséget ad minden menekültnek, de nem szállít és nem enged át a határain sem fegyvert, sem katonát.
Beszámolt arról is, hogy meghaladta a 800 millió forintot a magyar állampolgárok felajánlása a Híd Kárpátaljáért segélyprogram 1357-es adományvonalán, valamint a 11711711-22222222 számlaszámon.

Kormányhivatal: több mint 1100 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 1133 menekülőnek segítettek; az éjszakát 144 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-t.

A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölték.
Jelezték, hogy a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a kormányhivatal közleményében.

Megkezdte működését a szlovén követségi ügyvivő Kijevben

Megkezdte hétfőn működését Bostjan Lesjak követségi ügyvivő Kijevben – közölte a szlovén kormány Twitter-oldalán.

Lesjak vasárnap érkezett meg Kijevbe.
„A város üres, szirénák és robbanások hallatszanak a távolból, de a fővárosban maradtak élete normális mederben folyik” – közölte az ügyvivő, és fotókat tett közzé a kijevi szlovén nagykövetség helyiségeiről.
Lesjak a szlovén hadsereg alezredese, akit Ljubljana áthelyezett diplomáciai szolgálatra, és Kijevbe küldte, hogy kifejezze az ukrán kormánynak erkölcsi támogatását.
Janez Jansa szlovén kormányfő kijelentette: a kijevi szlovén diplomáciai képviselet „teljes felhatalmazással” fog fellépni az ukrajnai rendkívüli állapot idején, és visszautasította az ellenzék azon vádjait, hogy ez kockázatos lépés volt, és hogy „fegyveres-diplomáciai missziót” küldött Ukrajnába.
Sajtóértesülések szerint Lesjak 2015 és 2019 között civil tagként már tevékenykedett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziójában Ukrajnában, a Donbasz térségében.
Tomaz Mencin szlovén nagykövet több nagykövetségi alkalmazottal együtt, más országok diplomatáival egy időben elhagyta Kijevet, most pedig Lengyelországban, az ukrán határhoz közel lát el diplomáciai feladatokat.
Jansa a múlt vasárnap jelentette be, hogy Ukrajnának közvetlen diplomáciai támogatásra van szüksége, és Szlovénia diplomatái hamarosan visszatérnek Kijevbe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását az ukrajnai Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

A Vöröskereszt továbbra sem tudja elérni Mariupolt

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) közölte, hogy továbbra sem tud segélyt nyújtani Mariupolnak, a város ugyanis állandó orosz ostrom alatt van – számolt be a BBC.

Az orosz és ukrán félnek meg kell állapodnia, hogy az áthaladás biztonságos legyen Mariupolban. Nyilvánosságra kell hozniuk az útvonalat, és elegendő időt kell hagyniuk az embereknek a kijutásra – mondta Matt Morris, a Vöröskereszt szóvivője a BBC-nek, aki szerint jelenleg senki sem képes bejutni a városba.

Brit katonai szakértő: az oroszok célja a városok lassú, módszeres bevétele lehet

Egy brit hadászati szakértő, Jack Watling a BBC-nek arról beszélt, hogy az egykor a határra csoportosított orosz seregek már Ukrajnában vannak, és nem nagyon van lehetőségük ezeket országon belül átrendezni, úgyhogy most a készletektől és a logisztikától függ, hogy tudnak-e majd haladni.

Szerinte több tengelyen nyomultak előre az oroszok, mint ahány front fenntartható, és innentől csak egyet tudnak ellátni eszközökkel. Ez vélhetően a Donec-medence lesz. A fő mozgás most délen van, ahol Mariupolt próbálják meg bevenni, aztán északra nyomulva a Donec-medencében próbálják majd meg bekeríteni és elszeparálni az ukrán seregeket-

Herszonnál és Mikolajivnál mozdulatlanok a harcvonalak, azon a fronton nem valószínű, hogy előrébb tudnak jutni a céljaikban.

„Mivel az orosz harci kedv csekély, mivel nincsenek elegen, hogy gyorsan elfoglalják a városokat, inkább bekerítik és kiéheztetik az embereket, miközben sorra szétlövik a városokat tüzérséggel”, vélekedett Watling a Telex szerint.

Ma nem nyitnak ki a humanitárius folyosók

Friss, hétfő délelőtti hír: az ukránok félnek az esetleges orosz provokációtól, ezért a mai napon nem nyitnak humanitárius folyosót az országban – írja a Sky News.

Rakétadarabok hullottak egy kijevi házra

Az ukrán hatóságok azt állítják, hogy lelőttek egy orosz rakétát Kijev felett – írja a Sky News.

A tegnap este nem sokkal 11 óra után lelőtt rakéta darabjai a főváros Darnyickij kerületében egy házra hullottak és tüzet okoztak, a kivonuló tűzoltóknak éjfél után sikerült megfékezni a lángokat.

У Києві внаслідок потрапляння залишків збитої ракети сталось займання на території приватної садиби pic.twitter.com/gXjudnvFn4

— МВС України (@MVS_UA) March 28, 2022

Kijev a Mariupol körüli helyzet eszkalálódásától tart

Miután Oroszország bejelentette, hogy a háború következő szakaszában a „Donbász felszabadítására” összpontosít, a kijevi kormány a Kelet-Ukrajnában, különösen Mariupolban kialakult helyzet súlyosbodásától tart. Erről az n-tv német hírtelevízió online hírfolyama számolt be.

„Ez a helyzet potenciális vagy erős romlását jelentheti Mariupol környékén” – mondta Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója a Telegramon közzétett videoüzenetében.

Közben Mariupol polgármestere a város teljes evakuálását sürgeti

Körülbelül 160 ezer ember maradt fűtés nélkül az ostromlott Mariupol városában a város polgármestere szerint, Vadim Boicsenko most teljes evakuálásra szólított fel – írja a Sky News.

Mariupol, amely stratégiai fekvése miatt az orosz hadsereg egyik kulcsfontosságú célpontja, szinte az invázió kezdete óta ostrom alatt áll.

Ukrán közlés: támadás érte Rubizsnét

Egy ház megrongálódott, egy ember életét veszítette, egy ember megsérült, amikor a reggeli órákban az orosz csapatok megtámadták Rubizsnét – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda hírportál.

„Az oroszok ismét megtámadták Rubizsnét. Egy ház megrongálódott, egy áldozat holttestét megtalálták. Egy ember megsérült, őt kórházba szállították. Az áldozatok pontos számának meghatározása még folyamatban van” – írta közösségi média oldalán Szergej Gaidai Luhanszk régió kormányzója.

ORFK: több mint 13 ezren érkeztek vasárnap Ukrajnából

Magyarország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 4934 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 8781-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 393 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. „A rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében” – tájékoztatott az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől vasárnap 1225 ember, köztük 415 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – írták.
Hozzátették, hogy a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 88 ember, köztük 53 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A helyszíni kommunikáció elősegítése érdekében a BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot – tájékoztattak.
Közölték azt is, hogy a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Elemző: a kormány az ország érdekeit nézi

A kormány az ellenzékkel szemben az ország érdekeit nézi, amikor azt mondja, hogy Magyarországnak ki kell maradnia az ukrajnai háborúból – jelentette ki a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

A külpolitika és a háború nem játék, hiszen emberi életekről van szó. Azt a kérdést kell feltenni ebben a helyzetben, hogy ez a mi háborúnk-e és ebben részt kell-e venni – fogalmazott Boros Bánk Levente.
Szerinte miközben a kormány az ország érdekeinek képviseletét tartja szem előtt, a komplett ellenzék „szereptévesztésben van”, és alapvetően érzelmi-ideológiai alapon közelíti meg a kérdést.
Az elemző rámutatott: háborús helyzetben egy olyan döntés, ami lehetővé teszi a fegyverszállítást Ukrajnába vagy katonákat küldene a harctérre, hétköznapi emberek milliót vonná be a háborúba. Ezért mondja a kormány, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból – fűzte hozzá.
Kijelentette: a politika olyan szakma, amit profiknak kell művelni, különben felelőtlen, ad hoc jellegű kijelentések és intézkedések születnek. Szerinte az ellenzék álláspontja abból is fakad, hogy Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje híján van a politikai tapasztalatnak és annak a tulajdonságnak, hogy megértse az embereket, és alapvető tényekkel sincs tisztában.
A műsorvezető felidézte, hogy Márky Zay Péter egy fórumon helyeselte Orbán Viktor intézkedéseit és úgy nyilatkozott, hogy mindent úgy tenne, mint a miniszterelnök. Boros Bánk Levente úgy reagált: Márki-Zay kijelentése azt a kérdést veti fel a választó számára, hogy ha ugyanazt csinálná mint Orbán Viktor, akkor minek válasszon mást.

FAO: 8-22 százalékkal emelheti a globális élelmiszerárakat az orosz invázió hatása

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra az Ukrajna elleni orosz háború. Oroszország és Ukrajna a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek jelentős termelői és exportőrei.

A FAO előrejelzése szerint „a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonban csak részben tudják majd ellensúlyozni az alternatív források”. Számos más exportáló ország termelési és ellátási képességét korlátozhatják a magas termelési és ráfordítási költségek – áll a szervezet közleményében, amely szerint „az ebből eredő globális kínálati hiány az amúgy is emelkedő nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8-22 százalékkal növelheti”.
A szervezet szakértői szerint a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonon túl is fennmaradhat „jelentős kínálati hiány a gabona- és napraforgópiacon”, ha az orosz invázió magasan tartja a kőolaj árát, és a két ország világexportban való részesedésének csökkenését meghosszabbítja. Ez akkor is megtörténik, ha az alternatív termelő országok a magasabb termékárakra válaszul bővítik termelésüket.
A logisztikai kockázatokat kommentálva a FAO megjegyezte, hogy Ukrajnában a szárazföldi szállítás és a tengeri kikötők infrastruktúrájának, valamint a raktározási és feldolgozási infrastruktúra károsodásától tartanak.
A FAO szakértői szerint Ukrajnában az őszi vetésű gabona 20-30 százaléka maradhat betakarítatlan és jelentős a bizonytalanság a tavaszi vetési kampány kapcsán is.
Oroszországban az őszi vetésű gabonával nem lesz gond, de a bevezetett szankciók miatt bizonytalanok az export kilátásai. „Az exportpiacok bármilyen elvesztése a gazdálkodók alacsonyabb jövedelméhez vezethet, ami kedvezőtlenül befolyásolja a jövőbeni vetéssel kapcsolatos döntésekeiket” – áll a jelentésben.
„A nemzetközi szankciók a mezőgazdasági termékek, különösen a növényvédő szerek és vetőmagok Oroszországba irányuló szállításának megszakadását is okozhatja, amelyektől az ország jelentősen függ. Ez a vetésterület, a terméshozamok és a minőség csökkenéséhez vezethet.
A FAO adatai szerint Oroszország és Ukrajna együttes részesedése a 2016/2017 és 2020/2021 közötti mezőgazdasági szezonban a globális árpatermésből 19 százalék, a búzatermésből 14 százalék, kukoricából pedig 4 százalék volt. Az olajos magvak kategórián belül a napraforgóolaj termelés több mint felét adták.

Brit hírszerzés: továbbra is logisztikai problémákkal küzd az orosz hadsereg

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közzétette legújabb hírszerzési jelentését, amely szerint az elmúlt 24 órában „nem történt jelentős változás” az orosz-ukrán háborúban – írja a The Guardian. Az orosz hadsereg logisztikai problémákkal küzd, helyzetüket az alacsony morál és a kemény ukrán ellenállás is nehezíti.

Az orosz erők Ukrajna déli területein érték el eddig a legnagyobb sikert, a körbezárt ukrán kikötővárost, Mariupolt továbbra is nagy erőkkel támadják, de még nem sikerült teljesen elfoglalniuk.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 28 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/7lfm6YBINs

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/RlINL4mY0l

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 28, 2022

Katasztrofális a helyzet Mariupolban

Az ukrán külügyminisztérium Twitter-oldala friss képeket tett közzé az ostromlott Mariupol városából, elmondásuk szerint a városban a helyzet katasztrofális, az orosz hadsereg gyakorlatilag földig rombolja a várost.

While #Mariupol besieged and bombed, people fight to survive. The humanitarian situation in the city is catastrophic. #Russian Armed Forces is turning the city into dust.

Save Mariupol!#closeUAskyNOW#StandWithUkraine #StopRussianAgression pic.twitter.com/wI21IhKdRn

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 28, 2022

Elképesztő felvételen az lvivi olajraktár oltása

A hétvégén többször is rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Lviv városát, öt ember megsebesült.

Videón, ahogy az ukrán katasztrófavédelem küzd a hatalmas lángokkal, miután találat ért egy olajraktárat a városban.

Ukrainian emergency responders rushed to put out a fire raging at an oil depot in Lviv after shelling in the area. https://t.co/ksfSQNK4EB pic.twitter.com/S6YY0RJgJ7

— ABC News (@ABC) March 28, 2022

Oroszország ismét mozgósít az ukrán-orosz határon

Oroszország további katonai egységeket vezényel át az ukrán-orosz határra – jelentette be az ukrán hadsereg hétfőre virradóra.

Oroszország továbbra is rakéta- és légitámadásokat intéz az haderő és a katonai infrastruktúra ellen, többek között Harkiv városában, számolt be a német n-tv hírportálja.

Az orosz csapatok elhagyták Csernobilt

Az orosz erők állítólag elhagyták a csernobili atomerőmű mellett elfoglalt várost, miután a lakosok heves tiltakozásokba kezdtek.

A Reuters értesülése szerint Jurij Fomicsev polgármester hétfőn egy online videóbejegyzésben közölte, hogy az orosz csapatok felhagytak Szlavics városának ostromlásával.

Az orosz erők szombaton vették át az ellenőrzést Szlavutics felett, és rövid időre őrizetbe vették a város polgármesterét. Azonban órákkal később a helyiek heves tiltakozásának köszönhetően szabadon engedték Fomicsevet.

Szlavuticsban – az 1986-os atomkatasztrófa helyszínén – főleg a már leállított csernobili atomerőmű karbantartásához szükséges munkások dolgoznak.

Isztambulban folytatódnak az ukrán-orosz tárgyalások

Putyin orosz elnök és Erdogan török államfő vasárnap ismét telefonon egyeztetett az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeiről és a tárgyalások folytatásáról – áll a török kormányzati kommunikációs igazgatóság közleményében.

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök megállapodott abban, hogy ezen a héten a török fővárosban tartják az orosz-ukrán tárgyalások következő fordulóját – jelentette az Anadolu török hírügynökség vasárnap este.

Erdogan hangsúlyozta, hogy azonnali tűzszünetre és békére van szükség Oroszország és Ukrajna között, továbbá javítani kell a humanitárius helyzeten. Hozzátette: Isztambul továbbra is minden támogatást megad ehhez a folyamathoz.

A béketárgyalások újabb fordulójának időpontjáról egyelőre nem közöltek konkrétumot.

ISW: hamarosan orosz kézen lesz Mariupol

Az Institute for the Study of War amerikai központú agytröszt elemzői szerint úgy tűnik, hogy a Herszon környéki ukrán partizánok továbbra is lekötik a Roszgvardia egységeket a régióban, valószínűleg akadályozva az orosz képességeket a támadó hadműveletek újraindításában a déli irányban.

New control-of-terrain maps of the #Russian invasion of #Ukraine from @TheStudyofWar and @criticalthreats:

Today’s maps feature several small shifts from yesterday, largely due to Ukrainian counterattacks. pic.twitter.com/f4CVy8LAAy

— ISW (@TheStudyofWar) March 27, 2022

Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők hét orosz támadást vertek vissza Donyeck és Luhanszk megyékben az elmúlt nap folyamán.

Az orosz támadások Mariupol központjában folytatódtak március 27-én, bár az ISW nem tudja megerősíteni a tere ellenőrzésében bekövetkezett változásokat. Az orosz erők valószínűleg a közeljövőben átveszik az irányítást a város felett.

Valószínűtlen, hogy Kreml felhagyott Kijev bekerítésére tett erőfeszítéseivel, de úgy tűnik, nem lesz képes összefogni a közeljövőben a nagy offenzív műveletek folytatásához szükséges harci erőt.

Az orosz erők az elmúlt 24 órában nem hajtottak végre támadó hadműveleteket Harkiv város környékén. Az elmúlt 24 órában az Izyum környékén folytatódtak a harcok, kevés terület cserélt gazdát.

A Herszon körüli körüli sikeres ukrán partizánakciók továbbra is lekötik az oroszokat. Oroszország további eszközöket telepít Kijev környékén, és valószínűleg megpróbálja újraindítani a korlátozott offenzív műveleteket.

• Az orosz Keleti Katonai Körzet (EMD) parancsnoka, Alekszandr Csajko vezérezredes lehet, hogy személyesen irányítja az orosz erők fehéroroszországi átcsoportosítását és Kijev nyugat felőli bekerítését célzó műveletek újraindítását. Nagyon valószínűtlen, hogy a Kreml felhagyott Kijev bekerítésére tett erőfeszítéseivel, de valószínűleg nem lesz képes összefogni a közeljövőben a jelentősebb offenzív műveletek folytatásához szükséges harci erőt.
• Sem az orosz, sem az ukrán erők nem hajtottak végre jelentős hadműveleteket Kijevtől északnyugatra az elmúlt 24 órában.
• A Brovarytól keletre március 24. óta ellentámadást folytató ukrán erők március 26-án sikeresen visszafoglalták a területet.
• Az ukrán erők korlátozott ellentámadásokat hajtottak végre Szumi megyében március 26-27-én.
• A harcok Izyum környékén folytatódtak az elmúlt 24 órában, kevés terület cserélt gazdát.
• Az orosz erők folyamatosan előrenyomultak Mariupolban.
• A Herszon körüli ukrán partizánok továbbra is lekötözik a Roszgvardia egységeit a térségben, valószínűleg akadályozva az oroszok képességeit a déli irányú offenzív hadműveletek újraindításában.

Oroszország kivonja csapatait Kijev térségéből

„Oroszország súlyos katonai veszteségeket követően kénytelen volt kivonni csapatait a Kijevi régióból” – közölte az ukrán hadsereg vezérkara.

Egy későbbi bejegyzésükben azt is állították, hogy az orosz hadsereg két zászlóaljnyi taktikai csoportját Fehéroroszországba helyezték át. Ezzel együtt szerintük jelentősen csökkent az Oroszországból Ukrajnába vonuló egységek száma – számolt be róla a BBC.

Ugyanakkor a brit védelmi minisztérium szerint Oroszország a Fekete-tenger partvidékének tengeri blokádjával gyakorlatilag elvágta Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől.

Azt is fontos megjegyezni, hogy múlt héten kiadott nyilatkozatában Oroszország közölte, hogy haderejét újra keletre kívánja irányítani, ezzel szemben ukrán közlések szerint az ország más térségeiben található nagyvárosokat továbbra is folyamatosan rakétatámadások érik.

Francia külügyminiszter: Mariupol a második Aleppó

Az ukrajnai Mariupol városában történt katasztrófa mértéke azonnali cselekvést követel – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a dohai fórumon.

„Mariupol a második Aleppó, remélem, kollektív bűntudattal, ha nem teszünk semmit” – mondta a szíriai városra utalva, ahol az ország brutális polgárháborújának legrosszabb harcait élték meg.

„Mariupolban már egy hónapja ostromháború folyik. A katonai ostromok szörnyű háborúk, mert a polgári lakosságot lemészárolják, megsemmisítik. A szenvedés szörnyű” – mondta Jean-Yves Le Drian.

Oroszország elzárta Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől a Fekete-tenger partjánál – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma

A harcokat rendszeresen kiértékelő brit minisztérium kiemelte, hogy az orosz haditengerészet továbbra is elszórtan rakétacsapásokat hajt végre Ukrajna-szerte. Nagyobb sikereket a dél-ukrajnai régióban értek el, azonban Oroszország előretörése több helyen megakadni látszik – írta a BBC.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/uqSLD4dEuT

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/aQwtKrpBTy

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 27, 2022

Folytatódtak a rakétacsapások Ukrajna-szerte

Az orosz erők vasárnap este folytatták az ukrán települések bombázását – erősítette meg a korábbi híreket Mihail Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Twitter-bejegyzésében közölte, hogy Lutszk, Harkiv, Zsitomir és Rivnye városokat érte rakétacsapás – írta a CNN.

„Napról napra több és több a rakéta. Mariupol »szőnyegbombázás« alatt áll. Oroszországnak már nincs nyelve, humanizmusa, civilizációja. Csak rakéták, bombák és kísérletek arra, hogy eltöröljék Ukrajnát a föld színéről” – mondta Podoljak.

Scholz: a NATO-nak nem célja a vezetés leváltása Oroszországban

A NATO-nak nem célja a vezetés leváltása Oroszországban – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai háborúval kapcsolatban abban az interjúban, amelyet vasárnap este adott az ARD német televíziónak.

Kijelentette, hogy a demokráciának, a szabadságnak és a jogállamiságnak “mindenhol van jövője”, de az egyes országokban a népnek magának kell megküzdenie a szabadságért.

A Nyugatnak szerinte az a feladata, hogy garanciákat nyújtson arra: nem sértik meg az egyes országok függetlenségét és területi egységét.

Ukrajna követeli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa demilitarizálja Csernobilt

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Ukrajna követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsától Csernobil demilitarizálását, valamint egy különleges misszió létrehozását a helyszínen. A csernobili atomerőművet a háború első napjaitól kezdve uralják az orosz erők – közölte a The Kyiv Independent Twitter-bejegyzésben.

⚡️ Deputy PM Iryna Vereshchuk: Ukraine demands that UN Security Council de-militarizes Chornobyl, establishes special mission there.

Russian forces have been in control of the Chornobyl Power Plant since the first days of the invasion.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 27, 2022

Hétfőn Törökországban folytatódnak a béketárgyalások

Újabb tárgyalási fordulót tart hétfőtől az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség Törökországban – jelentette be vasárnap David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja. A török elnöki hivatal közleménye szerint a tárgyalásokat Isztambulban tartják. Az elnöki közlemény szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal tartott vasárnapi telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szükség van a fegyverszünetre és a jobb humanitárius feltételekre.

A két államfő beszélt a tárgyalási folyamatról, és Erdogan közölte, hogy Törökország kész minden „szükséges közreműködésre” az ukrajnai tűzszünet megteremtéséhez és „a térségbeli humanitárius helyzet javításához”.

David Arahamija Facebook-oldalán bejelentette, hogy a vasárnapi videoösszeköttetéssel tartott értekezleten az a döntés született, hogy a tárgyalások következő fordulóját március 28. és 30. között tartjuk Törökországban. A tárgyalások hírét az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó is megerősítette Telegram-csatornáján.

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények.

Ukrajna február 24-én kezdődött orosz lerohanása után először a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkozott a két küldöttség február 28-án, ahol a polgári személyek evakuálásához és a humanitárius segélyek célba juttatásához szükséges biztonságos folyosókról tárgyaltak. Ezt követően még két személyes, majd több videokonferencián tartott fordulóra került sor, amelyek után Kijev „nagyon nehéznek” nevezte a tárgyalásokat.

Zelenszkij: Ukrajna nem enged területi egységének sérthetetlenségéből

Ukrajna az Oroszországgal Törökországban sorra kerülő tárgyalásokon is világossá fogja tenni, hogy függetlenségének és területi egységének megtartását tekinti fő prioritásának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjjeli videóüzenetében.

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonbeszélgetését követően David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja bejelentette, hogy az orosz-ukrán tárgyalások következő fordulóját hétfőtől szerdáig tartják Törökországban.

Zelenszkij az éjszakai videóüzenetben világossá tette, hogy a legfontosabb elérendő eredménynek továbbra is Ukrajna területi épségének tiszteletben tartását, illetve a hatékony biztonsági garanciák kidolgozását tartják. Ezek teszik lehetővé, hogy az országban ismét béke legyen, és visszatérjen a normális élet – emelte ki.

Az ukrán elnök korábban orosz újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Kijev a biztonsági garanciák, a semlegesség és a nem-nukleáris státus kérdésében készen áll a megegyezésre.

Katonai célként pedig a minél kevesebb áldozatot, a háború időtartamának lerövidítését és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti “kompromisszumos területekre” visszavonulását nevezte meg.

Az ukrán hadsereg éjszaka közölte, hogy az országot február 24. óta támadó orosz csapatok több területen ismét csapást mértek az ukrán erőkre és a katonai infrastruktúrára, a fő célpontok közé tartozott Harkiv térsége.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap este azt jelentette be, hogy két humanitárius folyosón újabb 1100 civilt menekítettek ki a leginkább ostromlott területekről, köztük Mariupolból.

A brit hírszerzés friss beszámolója szerint Oroszország továbbra is blokád alatt tartja a Fekete-tenger ukrán partvidékét, elzárva ezzel Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. Emellett orosz hajókról is indítanak rakétatámadásokat ukrán célpontok ellen.

Joe Biden amerikai elnök vasárnap személyesen is megerősítette, hogy nem szólított fel rendszerváltásra Oroszországban.

Előző napi varsói nyilatkozatában az elnök arról beszélt, hogy Putyin “nem maradhat hatalmon”, de szavait később a Fehér Ház és Antony Blinken külügyminiszter is úgy pontosította, hogy ezzel nem az országon belüli hatalomról beszélt, hanem annak megakadályozásáról, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon Oroszország szomszédai és a régió felett. Bident vasárnap egy washingtoni templomi szertartásról távozva személyesen is megkérdezte egy újságíró arról, hogy rendszerváltásra szólított-e fel Oroszországban, és azt válaszolta, hogy nem.

Megerősítették Ukrajnában két nagy olajraktár megsemmisülését

A ukrán megyei vezetők megerősítették vasárnap, hogy rakétacsapások következtében teljesen megsemmisült két nagy olajraktár Nyugat-Ukrajnában. Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy a légi csapás szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt, amely ennek következében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.

Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen, Lvivben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár.

Emberáldozatokról ő sem adott hírt. Hozzátette, hogy a bázison egész éjjel, 12 órán át küzdöttek a lángok megfékezésével, mostanra már sikerült eloltani a tüzet.

Az orosz csapatok által megszállt csernobili atomerőműben mostanra sikerült leváltani az ukrán személyzet egy részét – közölte vasárnap Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics város polgármestere egy tévéműsorban. Azokat a szakembereket váltották fel újakra, akik az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kezdetétől, február 24-től voltak szolgálatban.

Az erőművet már a támadás legelején elfoglalták az orosz erők. A polgármester szerint időről időre kapcsolatba tudnak lépni telefonon az ottmaradt személyzettel. Szavai szerint önkéntes alapon vállalták a szolgálatot azok, akiket váltásként odaküldtek dolgozni.

Reményét fejezte ki, hogy az atomerőmű dolgozóit gyakrabban fogják tudni váltani. Fomicsev hozzáfűzte, hogy van elegendő élelmiszer a csernobili létesítményben, még a háború kezdete előtt feltöltötték a készleteket.

A polgármester arról is beszámolt, hogy az orosz erők már benyomultak a városba, amelyet jó ideje körbezárva tartottak. Eddig a településen hárman haltak meg katonai szolgálatteljesítés közben, két polgári személy pedig az orosz támadások elleni egyik tüntetésen sérült meg, amikor az orosz megszállók oszlatógránátot dobtak a demonstrálók közé.

A dél-ukrajnai Mikolajiv városában harminc lakos sebesült meg a megyeszékhelyet ért szombati orosz tüzérségi támadások következtében –
írta a Telegramon Hanna Zamazjejeva megyei tanácselnök. Hozzátette, hogy vasárnap reggeli adatok alapján jelenleg 279, a támadásokban megsebesült helyi lakost ápolnak kórházban a megyében.

Az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában ismét tüntettek a helyi lakosok annak ellenére, hogy az orosz erők betiltották a demonstrációkat. A Moszt helyi hírportál jelentése szerint az orosz katonák lövéseket adtak le és oszlatógránátokat vetettek be a megszállás ellen tüntetőkkel szemben. Szemtanúk sérültekről is beszámoltak, pontos számuk azonban egyelőre nem ismert.

Az ukrán fegyveres erők eközben arról adtak hírt, hogy kiverték az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Huszarivka településről.

Közlésük szerint a harcok közben mintegy száz orosz katonával végeztek és hatvan haditechnikai eszközt semmisítettek meg.
Ezt megelőzően az Azov ezred helyi területvédelmi egysége közölte, hogy Harkiv megyében felszabadították Vilhivka falut, mintegy hetven orosz katonát öltek meg és 27-et ejtettek fogságba.

A védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy a teljes körű háború kezdete óta hét orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban, közöttük a legmagasabb rangú tiszt Jakov Rezancev altábornagy volt, akit pénteken öltek meg.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 16 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 121 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 582 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, mintegy háromszáz tüzérségi és 52 légvédelmi rendszert, valamint 93 rakéta-sorozatvetőt.

Zelenszkij: Kijev nem tárgyal a „nácitlanításról”, a demilitarizálásról és az orosz nyelv védelméről

Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és „nácitlanitásról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz sajtónak az országa elleni háború kezdete óta adott első interjújában, amelyet vasárnap este közölt a Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportál.

Az ukrán elnök rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg a Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy „a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”.
„Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni” – vélekedett az elnök.
Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. A kölcsönös tisztelet szükségességéről beszélt a szomszédos országok esetében, arról, hogy Kijev a történelem, a nyelv és a kulturális örökség iránti „tükörtiszteletet” rögzítő megállapodásokat kíván kötni velük.
„Szóval, mit jelent ez? Hogy ne játszadozzunk tovább, ahogy a magyarok is játszadoznak ezzel egy kicsit, de kevesebbet, Oroszország pedig többet. Ne játszadozzunk tovább az iskolabezárással Ukrajnában. Ha orosz iskolát akarnak, ha valaki oroszul akar tanulni – magániskolát, tessék, nyissanak, de azzal a feltétellel, hogy ha önök nálunk nyitnak egyet, mi önöknél nyitunk” – fogalmazott az államfő.
Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek.
Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem-nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. „Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.
Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Úgy vélekedett, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország az érintettség okán nem lehet a tárgyalások helyszíne.
Azt mondta, hogy egyelőre nem érti teljesen a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó lengyel javaslatot. Hozzátette: lengyel partnereinek elmagyarázta, hogy országának nincs szüksége egy befagyasztott konfliktusra a területén.
Hamisítványnak nevezte azt az állítólagos parancsot, amelyet az orosz védelmi tárca szerint Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka írt alá, és amely Moszkva szerint annak bizonyítéka, hogy Kijev erőszakkal készült visszafoglalni a szakadároktól a Donyec-medencét. Azt állította, hogy minden készülő ukrán támadásra vonatkozó dokumentum hamis, és Kijev sem a Donyec-medence, sem a Krím ellen nem akart támadást indítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az az álhír kezdett el keringeni, miszerint már elkészültek a kitüntetések, amelyeket a Krím visszafoglalásában részt vevő katonák kaptak volna. Rámutatott, hogy ezekhez járó okleveleken az ő nevét, adományozói minőségben, V.A. Zelenszkijként tüntették fel, amelyből az A az apai nevének rövidítése lenne. Mint mondta, helyesen az O betűt kellett volna használni, ukrán módra, az Olekszandr név után, nem pedig a név orosz megfelelőjének, az Alekszandr-nak a rövidítését.
Viccnek nevezte az állítást, miszerint Ukrajnában katonai biolaboratóriumok működnek. Mint mondta, Ukrajnának emellett nukleáris és vegyi fegyvere sincsen.
Ukrajna katonai célját a minél kevesebb áldozatban, a háború időtartamának lerövidítésében és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” való visszavonulásában nevezte meg. Az állította, hogy az orosz erőknek mintegy 20 ezer katonájuk esett el. (Az orosz vezérkari főnök első helyettese pénteken 1351 halottat ismert el.) Zeleneszkij a Meduza mellett a Kommerszant és a Novaja Gazeta című lap, valamint a betiltott Dozsgy kérdéseire is válaszolt a Zoomon adott interjúban, amelyet vasárnap egy időben, vasárnap este kívántak megjelentetni. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) azonban felszólította az orosz médiát, hogy ne tegye közzé az interjút, és „ellenőrzést” indított a „felelősség mértékének megállapítására”.
A Roszkomnadzor vasárnap blokkolta a német Bild bulvárlap és Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró honlapját, tömeges rendbontásra, szélsőségességre, valamint jogellenes tömegakciókban való részvételre szólító felhívás címén.

Macron óvatosságra intett Biden varsói szavai után

Emmanuel Macron francia államfő óva intett vasárnap a „szavak és a tettek fokozásától” Ukrajnában, miután Joe Biden amerikai elnök előző nap mészárosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

„Én nem használnék ilyen szavakat, hiszen továbbra is rendszeresen beszélek Putyin elnökkel” – mondta Emmanuel Macron a France3 francia köztévében.
A francia elnököt Joe Biden Varsóban szombaton mondott beszédéről kérdezték, amelyben az amerikai elnök mészárosnak nevezte orosz kollégáját az Ukrajna elleni orosz háború miatt, és a beavatkozást „Oroszország szempontjából stratégiai kudarcnak” minősítette.
„Meg akarjuk állítani a háborút, amelyet Oroszország indított Ukrajnában. Ez a cél, és ha ezt akarjuk, akkor nem szabad a feszültséget növelni sem szavakban, sem tettekben” – vélte Emmanuel Macron. „Nem szabad, hogy mi, európaiak, engedjünk a feszültség növelésének. Nem szabad, hogy mi, európaiak, elfelejtsük a földrajzunkat és a történelmünket. Mi nem állunk háborúban az orosz néppel” – tette hozzá. A francia elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában már nincsen hidegháborús hangulat.
Emmanuel Macron jelezte, hogy hétfőn vagy kedden ismét beszélni fog Vlagyimir Putyinnal a hetek óta ostrom alatt álló Mariupol lakosságának evakuálásáról.
A francia elnök a G7 országcsoport és a NATO csúcstalálkozói után Brüsszelben jelentette be pénteken, hogy „rövid időn, feltehetően néhány napon belül” Franciaország megszervezi a kimenekítést Törökországgal és Görögországgal, valamint humanitárius szervezetekkel, az ukrán hatóságokkal és Mariupol önkormányzatával együtt. Ez utóbbinak a hősiességét is méltatta.
A francia elnök óva intett „az orosz fél cinizmusától” az evakuálásokat illetően, és felhívta a figyelmet „a nemzetközi humanitárius jogra”, amelyet Franciaország érvényesíteni kíván.
A helyi önkormányzat legutóbbi összesítése szerint több mint kétezer civil vesztette életét Mariupolban. A kikötőváros mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint még mindegy 100 ezer ember vár arra, hogy kijusson a városból.

Így állt vasárnap az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium vasárnap aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine