Az orosz-ukrán háború 32. napja – FRISSÜL

Immár harminckettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Ukrán ombudsman: több mint tízezer hektár erdő ég Csernobilnál

Több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harci cselekmények miatt – közölte Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Az ombudsman közölte, hogy 31 tűzesetet jegyeztek fel.
„A tüzek megfékezése és oltása lehetetlen, mivel az orosz csapatok elfoglalták a tiltott zónát. Az égés következtében radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket a szél jelentős távolságokra visz el. Ez sugárzással fenyegeti Ukrajnát, Fehéroroszországot és az európai országokat” – fogalmazott.
A tisztségviselő kiemelte, hogy a szeles és száraz időjárás miatt nő a tüzek intenzitása és területe.
„A lángok a csernobili zóna területén található kiégett nukleáris fűtőelemek és nukleáris hulladékok tárolására szolgáló létesítményeket is elérhetik” – figyelmeztetett.
A biztos ezért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó felszereléseket Ukrajnába.
„A katasztrofális következmények csak a terület orosz megszállásának azonnali megszüntetésével előzhetők meg. Ezért felszólítom a nemzetközi emberi jogi szervezeteket, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést az Oroszországi Föderációra nehezedő nyomás fokozására az Ukrajna elleni katonai agresszió leállítása és az magas kockázatú zónák felszabadulása érdekében” – tette hozzá az ombudsman.
Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága közben hírszerzési értesülésre hivatkozva arról számolt be, hogy öngyilkos lett az orosz csapatok egyik harckocsiezredének parancsnoka, miután az ukrán hadsereg visszafoglalta az északkeleti Szumi megyében lévő Trosztyanec települést.
Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig azt jelentette, hogy katonái megsemmisítették az orosz erők egy hadoszlopát, és megszereztek két Ural Tornádó típusú páncélozott teherautót.
Tűz alá került még szombaton autójával Ruszlan Marcinkiv, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk polgármestere az északi Csernyihiv közelében, ahová humanitárius szállítmányt kísért. Erről a polgármester maga számolt be vasárnap a Facebookon. Szavai szerint neki nem esett baja, de a kíséretében lévők közül többen megsérültek.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő portálon pedig arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem Izjum város közelében lelőtt egy orosz Szu-34-es taktikai bombázó repülőgépet.

Ismét légiriadó van Kárpátalján

A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vasárnap, magyarországi idő szerint 20 óra 48 perctől légiriadót rendelt el a megye teljes területére, több városban is megszólaltak a légi szirénák, jeleztek a mobil applikációk. Arra szólítják fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre! – jelentette a Kárpáti Igaz Szó.

Izraeli légvédelmi rendszer beszerzését mérlegelik Németországban

Németország izraeli légvédelmi rendszert vásárolhat a védelmi képességek erősítését szolgáló nagyszabású programjában, amelyet az Ukrajna elleni orosz háború miatt indítottak el – írta a Bild am Sonntag című vasárnapi lap.

A lap szerint Németország a Nyíl-3 nevű rakétarendszert vásárolhatja meg, amelyet az Israeli Aerospace Industries és az amerikai Boeing fejlesztett a több ezer kilométeres távolságra fekvő célpontokra nagy pontossággal lecsapó rakéták elleni védekezésre. A rendszer nagyjából kétmilliárd euróba kerülhet és 2025-re telepíthetik.
„Jobban meg kell védenünk magunkat az Oroszországból érkező fenyegetéssel szemben, és ehhez gyorsan szükségünk van egy egész Németországra kiterjedő rakétavédelmi pajzsra” – mondta a Bild am Sonntagnak Andreas Schwarz, a szövetségi parlament (Bundestag) költségvetési bizottságának védelmi költségvetésre szakosodott tagja, a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) politikusa, hozzátéve, hogy a Nyíl-3 „jó megoldás” lenne.
Olaf Scholz (SPD) kancellár és Eberhard Zorn, a hadsereg (Bundeswehr) főfelügyelője szerdán kezdte meg a részletes egyeztetéseket arról, hogy konkrétan miként kellene felhasználni a védelmi képességek fejlesztésére szánt 100 milliárd eurós (37 300 milliárd forint) külön alapot. A Nyíl-3 rendszer beszerzésének lehetőségéről is tárgyaltak – írta a Bild am Sonntag.
Az ügyben a Bundestag vezető védelmi szakpolitikusai is tájékozódnak egy vasárnaptól csütörtökig tartó izraeli látogatáson. A küldöttség tagjai között van a védelmi bizottság elnöke, Agnes Strack-Zimmermann is. A legkisebb kormánypárt, a liberálisok (FDP) politikusa a Welt hírtelevíziónak vasárnap azt mondta, hogy a „fenyegetettségi helyzetre” és az orosz hadseregben használt fegyverrendszerekre tekintettel, a német kormánynak is meg kell vizsgálnia egy rakétavédelmi rendszer beszerzésének kérdését. Hozzátette, hogy többféle lehetőség is van.
A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás első napjaiban határozta el, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. Arról is döntöttek, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító hagyományos német álláspontot megváltoztatva, mégis küldenek fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Zelenszkij: a béke érdekében készek vagyunk tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról

A orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor vasárnap közleményben figyelmeztette az orosz hírügynökségeket, hogy ne terjesszenek egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készített interjút.

Zelenszkij Telegram csatornáján tett közzé egy videót, amiben a legismertebb orosz független újságírók kérdéseire válaszol

Zelenszkij a Roszkomnadzor által letiltott interjújában azt mondta, hogy hajlandóak tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról – írja a Reuters.

Az ukrán elnök arról beszélt, hogy ezt a kikötést népszavazás formájában vitatná meg az ukrán néppel, mielőtt bekerülne az oroszokkal kötött lehetséges békemegállapodásba. Az is feltétel, hogy ezt a státuszt egy harmadik félnek kellene garantálnia.

Az ukrán delegáció az orosz nyelv használatáról is tárgyalt az oroszokkal, de arról a kérdésről nem volt hajlandó beszélni, hogy Ukrajnát demilitarizálják.

Klicsko: hétfőn újraindul az online oktatás az ukrán fővárosban

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere vasárnap azt mondta, hogy március 28-án az ukrán fővárosban újraindul az online oktatás – közölte a CNN.

Klicsko hozzátette, hogy “fontos feladat ma, hogy a város még ilyen szigorú hadiállapot mellett is létezzen és működjön. Meg akarnak minket félemlíteni. Ez nem fog menni! Nem adjuk fel!“.

Fehéroroszországban töltik fel az amortizált orosz egységeket

Az észak-ukrajnai frontról Fehéroroszország területére vonják ki, illetve helyezik át átmenetileg a jelentős veszteséget elszenvedett orosz egységeket – állítja az ukrán hadsereg vezetősége.

A Facebookon közzétett jelentés szerint a Kijevtől északra beásott csapatokat érintő intézkedés célja a sebesült és beteg orosz katonák evakuálása, a harcoló csapatok emberállományának, élelmiszer-, üzemanyag- és lőszerkészletének feltöltése és megerősítése volna.

Úgy tűnik, hétfőn mégis folytatódnak a béketárgyalások

A béketárgyalások következő fordulója hétfőtől szerdáig fog tartani, és Törökországban zajlik majd – közölte David Arakhamia ukrán tárgyaló a közösségi médiában.

Ukrajna amerikai nagykövete: Oroszország terrorista állam, amelyet egy háborús bűnös vezet

Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete vasárnap a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy Oroszország egy terrorista állam, amelyet egy háborús bűnös vezet.

Számunkra egyértelmű, hogy Oroszország egy terrorista állam, amelyet egy háborús bűnös vezet, és éjjel-nappal dolgozunk és hevesen harcolunk a földünk és a demokráciánk megvédéséért – fogalmazott a nagykövet. Majd hozzátette, hogy az orosz erők civileket, gyerekeket ölnek, kórházakat, civil infrastruktúrát pusztítanak el, ami háborús bűncselekménynek minősül. Okszana Markarova arról is beszélt, hogy Ukrajna vizsgálatot indított az ügyben, és minden kérelmet benyújtottak a nemzetközi bíróságokhoz – írja az Index.

Részlegesen leváltották a személyzetet Csernobilban

Az orosz csapatok által megszállt csernobili atomerőműben sikerült leváltani az ukrán személyzet egy részét – közölte vasárnap Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics város polgármestere egy tévéműsorban. Azokat a szakembereket váltották fel új pihent dolgozókra, akik az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kezdetétől, február 24-től egyfolytában szolgálatban voltak.

Az erőművet már a támadás legelején elfoglalták az orosz erők. A polgármester szerint időről időre kapcsolatba tudnak lépni telefonon az ottmaradt személyzettel. Szavai szerint önkéntes alapon vállalták a szolgálatot azok, akiket váltásként odaküldtek dolgozni. Reményét fejezte ki, hogy az atomerőmű dolgozóit gyakrabban fogják tudni váltani. Fomicsev hozzáfűzte, hogy van elegendő élelmiszer a csernobili létesítményben, még a háború kezdete előtt feltöltötték a készleteket.

Már több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából az ENSZ szerint

Több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából az orosz invázió kezdete óta az ENSZ vasárnapi összesítése szerint, de a menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult – írja az MTI.

Összesen több mint 10 millióan – azaz több mint a lakosság egynegyede – kényszerült otthona elhagyására, ezek az emberek vagy külföldön, vagy az ország más részeiben kerestek menedéket. Az ENSZ becslése szerint a belső menekültek száma megközelíti a 6,5 milliót. A menekülők száma az utóbbi napokban pedig ötvenezer alá csökkent.

Európában a második világháború óta nem volt ilyen mértékű menekülthullám. Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek. Az UNICEF szerint a menekültek között több mint másfél millió gyermek van.

Lengyelország fogadta be az összes menekült több mint felét – az UNHCR adatai szerint 2 267 103-at. A válság előtt már mintegy 1,5 millió ukrán élt és dolgozott Lengyelországban.

Romániába az UNHCR adatai szerint 586 942-en menekültek március 26-ig. Számos menekült tovább kíván utazni az országból. A 2,6 millió lakosú Moldovába, Európa egyik legszegényebb országába 381 395 menekült érkezett, egy részük továbbutazik Romániába vagy Magyarországra. Magyarországnak öt határállomása van Ukrajnával, eddig 349 107 ukránt fogadott március 26-ig, Szlovákiába pedig 272 012 menekült érkezett.

A legutolsó rendelkezésre álló – március 22-i – adat szerint 271 254 ukrán menekült Oroszországba. A UNHCR szerint február 21. és 23. között 110 ezer ember utazott a donyecki és luhanszki szakadár területekre. Az ukrán vezetés szerint ezek az emberek nem saját akaratukból indultak meg kelet felé, az oroszok hurcolták el őket. Belarusz március 24-i adatok szerint 6341 embert fogadott.

A UNHCR már nem vezet statisztikát a többi európai országba távozókról. Azon Ukrajnával szomszédos országok esetében, amelyek tagjai a schengeni övezetnek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) a határt átlépők és az országokba belépők számáról készült jelentésekből dolgozik. A szervezet becslése szerint a menekültek nagy része továbbutazik más országok felé. A szervezet tájékoztatása szerint a statisztikákban azok sem szerepelnek, akik a szomszédos országok állampolgárai, és most Ukrajnából hazatértek – írja a Telex.

Kijev szerint a világ nem ismerné el a luhanszki szakadárok népszavazását

Az ukrán külügyminisztérium szerint a nemzetközi közösség nem ismerné el az eredményét egy olyan népszavazásnak, amelyet az úgynevezett „Luhanszki Népköztársaságban” tartanának a területnek az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról – jelentette ki vasárnap Oleh Nyikolenko, a tárca szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

„Oroszország nem hagy fel az Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának aláásására irányuló kísérletekkel. Bármilyen álnépszavazás az ideiglenesen megszállt területeken jogilag semmis, és nincs jogi következménye. A világon egyetlen ország sem ismeri el államunk nemzetközileg elismert határainak erőszakos megváltoztatását. Oroszország még erőteljesebb választ fog kapni a nemzetközi közösségtől, ami felgyorsítja zuhanását a globális elszigeteltség szakadékába” – hangoztatta a szóvivő.
Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai „Luhanszki Népköztársaság” vezetője a szakadár terület hírportálja szerint vasárnap jelentette ki, hogy hamarosan népszavazást tarthatnak a régió Oroszországhoz való csatlakozásról. Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője ugyanakkor – reagálva Paszecsnyik kijelentésére – úgy vélekedett, hogy ennek még nem jött el az ideje.
Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy az orosz politikai vezetés, elsősorban Vlagyimir Putyin elnök el akarja érni, hogy Ukrajna ismerje el a donyecki és a luhanszki szakadár „népköztársaságok” függetlenségét.
Oroszország februárban ismerte el függetlennek a két Donyec-medencei „népköztársaságot”, nem sokkal később általa békefenntartónak nevezett műveletet rendelt el a térségben, majd rá pár napra megindította a teljes körű háborút Ukrajna ellen.
A napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt ígérte, hogy Ukrajnában népszavazás útján hozzák majd meg a végső döntést minden kompromisszumról, amelyet az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon elérnek, beleértve a biztonsági garanciák és az ideiglenesen megszállt területek státusának kérdését.

Megerősítették Ukrajnában két nagy olajraktár megsemmisülését

A ukrán megyei vezetők megerősítették vasárnap, hogy rakétacsapások következtében teljesen megsemmisült két nagy olajraktár Nyugat-Ukrajnában.

Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy a légi csapás szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt, amely ennek következében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.
Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen, Lvivben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár. Emberáldozatokról ő sem adott hírt. Hozzátette, hogy a bázison egész éjjel, 12 órán át küzdöttek a lángok megfékezésével, mostanra már sikerült eloltani a tüzet.
Az orosz csapatok által megszállt csernobili atomerőműben mostanra sikerült leváltani az ukrán személyzet egy részét – közölte vasárnap Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics város polgármestere egy tévéműsorban. Azokat a szakembereket váltották fel újakra, akik az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kezdetétől, február 24-től voltak szolgálatban. Az erőművet már a támadás legelején elfoglalták az orosz erők. A polgármester szerint időről időre kapcsolatba tudnak lépni telefonon az ottmaradt személyzettel. Szavai szerint önkéntes alapon vállalták a szolgálatot azok, akiket váltásként odaküldtek dolgozni. Reményét fejezte ki, hogy az atomerőmű dolgozóit gyakrabban fogják tudni váltani. Fomicsev hozzáfűzte, hogy van elegendő élelmiszer a csernobili létesítményben, még a háború kezdete előtt feltöltötték a készleteket.
A polgármester arról is beszámolt, hogy az orosz erők már benyomultak a városba, amelyet jó ideje körbezárva tartottak. Eddig a településen hárman haltak meg katonai szolgálatteljesítés közben, két polgári személy pedig az orosz támadások elleni egyik tüntetésen sérült meg, amikor az orosz megszállók oszlatógránátot dobtak a demonstrálók közé.
A dél-ukrajnai Mikolajiv városában harminc lakos sebesült meg a megyeszékhelyet ért szombati orosz tüzérségi támadások következtében – írta a Telegramon Hanna Zamazjejeva megyei tanácselnök. Hozzátette, hogy vasárnap reggeli adatok alapján jelenleg 279, a támadásokban megsebesült helyi lakost ápolnak kórházban a megyében.
Az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában ismét tüntettek a helyi lakosok annak ellenére, hogy az orosz erők betiltották a demonstrációkat. A Moszt helyi hírportál jelentése szerint az orosz katonák lövéseket adtak le és oszlatógránátokat vetettek be a megszállás ellen tüntetőkkel szemben. Szemtanúk sérültekről is beszámoltak, pontos számuk azonban egyelőre nem ismert.
Az ukrán fegyveres erők eközben arról adtak hírt, hogy kiverték az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Huszarivka településről. Közlésük szerint a harcok közben mintegy száz orosz katonával végeztek és hatvan haditechnikai eszközt semmisítettek meg. Ezt megelőzően az Azov ezred helyi területvédelmi egysége közölte, hogy Harkiv megyében felszabadították Vilhivka falut, mintegy hetven orosz katonát öltek meg és 27-et ejtettek fogságba.
A védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy a teljes körű háború kezdete óta hét orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban, közöttük a legmagasabb rangú tiszt Jakov Rezancev altábornagy volt, akit pénteken öltek meg.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 16 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 121 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 582 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, mintegy háromszáz tüzérségi és 52 légvédelmi rendszert, valamint 93 rakéta-sorozatvetőt.

Friss térképen az orosz invázió

Ahogy olvasóink megszokhatták, vasárnap délután is mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális térképét az ukrajnai hadműveletekről!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/uNspWvB93T

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/XarFKE1njN

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 27, 2022

Brit védelmi minisztérium: Putyin háborúja hazugságra épül

Több mint hónap telt el azóta, hogy Oroszország offenzívát indított Ukrajnában. A Kreml akkor azt mondta, az ukránok leteszik a fegyvert, és és szívesen fogadják az orosz csapatokat. De nem tették. Putyin háborúja hazugságra épül – mutatja be a brit védelmi minisztérium friss videója.

It’s been just over a month since Russia’s illegal invasion of Ukraine.

The Kremlin said the Ukrainians would lay down arms and welcome Russian troops.

But they haven’t.

Putin’s war is built on lies. We #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/PrlTwXY3WI

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 27, 2022

Az oroszok levágták Melitopolt az ukrán kommunikációs rendszerekről

Az oroszok által megszállt Melitopolban március 26-án, szombaton leállt az ukrán mobilkommunikáció és az internet – írta az Ukrajnai Pravda.

A lakosság jelentése szerint automatikusan csak orosz szolgáltatók érhetőek el. Csak azok használhatják a kapcsolatot, akik rendelkeznek Life szolgáltatással.

A Zaporizzsjai Katonai Igazgatóság ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy továbbra is használható a nemzeti roaming, tehát manuálisan még mindig beállíthatóak az ukrán szolgáltatók, igaz ezzel együtt lassabb lehet az adatforgalom.

Törökország: továbbra is tárgyalni kell Oroszországgal, nem szabad minden hidat felégetni

Törökország szerint továbbra is szükséges, hogy a többi ország is tárgyaljon Oroszországgal, hogy segítsenek véget vetni az ukrajnai háborúnak.

Ha mindenki felégeti a hidakat Oroszországgal, akkor a nap végén ki fog beszélni velük? – tette fel a kérdést Ibrahim Kalin, az ország elnöki szóvivője.

Azt is mondta, az ukránokat minden lehetséges eszközzel támogatni kell, de az orosz ügyet így vagy úgy meg kell tárgyalni.

Sorra határolódnak el a nyugati vezetők Joe Biden kijelentésétől

Egyre több nyugati vezető tisztviselő, közöttük Emmanuel Macron is elhatárolódik Joe Biden amerikai elnök tegnapi szavaitól.

A The Guardian ír arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök a France 3 szolgáltatónak nyilatkozva azt, hogy ő „nem használná azokat a szavakat”, amelyeket tegnap Biden. Az amerikai elnök ugyanis mészárosnak nevezet Vlagyimir Putyint és azt mondta, hogy ez az ember nem maradhat hatalmon.

Azóta Biden szavait a Fehér Ház és az amerikai külügyminiszter is igyekezett enyhíteni.

Macron úgy fogalmazott, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi feszült helyzet ne eszkalálódjon tovább. A francia elnök nyilatkozatában arról is beszélt, hogy saját szerepét elsősorban a fegyverszünet elérésében látja, ezt követné az orosz csapatok kivonása Ukrajnából diplomáciai eszközök útján.

Ha el akarjuk ezt érni, akkor sem szavakban, sem tettekben nem szabad jobban elmérgesítenünk a helyzetet – tette hozzá.

Macron álláspontján van a brit kabinet egészségügyi minisztere is, Nadhim Zahawi szerint az orosz emberek döntése, hogy ki vezeti őket. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte az oroszoknak már elege van abból az illegális invázióból, ami Ukrajnában zajlik, a saját életük és gazdaságuk összeomlásából – így a Portfolio.hu.

Blinken: Amerika nem akar rezsimváltást Oroszországban

Antony Blinken amerikai külügyminiszter is megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem akar semmiféle rezsimváltást Oroszországban. Ennek megerősítésére azért volt szükség, mivel Joe Biden tegnap azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin nem maradhat hatalmon.

A BBC beszámolója szerint Antony Blinken izraeli látogatása során tért ki arra, hogy Joe Biden amerikai elnök nem úgy gondolta szavait, ahogyan azokat sokan értelmezték. Bliken szerint Biden csupán arra célzott, hogy nem szabad hagyni Putyinnak, hogy háborút viseljen Ukrajna ellen.

Biden szavai meglehetősen egyértelműen csengtek tegnap, amikor azt mondta, hogy „az Isten szerelméért, ez az ember nem maradhat hatalmon”.

A Kreml természetesen hamar reagált Biden szavaira, mondván, hogy az oroszok döntése az, ki vezeti az országukat, nem az amerikai elnöké.

Blinken kitért arra is beszédében, hogy az USA-nak nincs semmilyen rezsimváltásra vonatkozó törekvése Oroszországban, vagy bárhol máshol. Szerinte ez esetben, ahogy máshol is, az adott ország lakosainak döntése az, ki van hatalmon – összegez a Portfolio.hu.

Ukrán agrárpolitikai miniszter: a vetésnek nincs kritikus akadálya, az exportlogisztika viszont óriási veszélyben van

A vetési szezon már megkezdődött. Sikerült egyszerűsített hiteleket felkínálnunk a kis- és középvállalkozások számára. A bankok egy hét alatt több mint 1 milliárd hrivnyát (11,4 milliárd forint) bocsátottak ki a részükre – közölte Mikola Solszkij agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter, akit az Interfax hírügynökség idézett.

Solszkij szerint elegendő vetőmag és műtrágya áll rendelkezésre Ukrajnában, mivel azokat az állam előre megvásárolta, és a szállításuk nem bonyolult. A miniszter szerint a fő probléma az export logisztikájával van, mivel az ukrán kikötők le vannak zárva, így a termények elszállítása megoldhatatlan.

A miniszter egy korábbi sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ukrajna az idén mintegy 222 milliárd hrivnya (2 billó 543 milliárd forint) összegben tervezne gabonát exportálni.

Zelenszkij elnök harckocsikat és vadászgépeket kért Lengyelországtól

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lengyel kollégájával, Andrzej Dudával folytatott videóhívásban tankokat és vadászgépeket kért Varsótól.

Az ukrán elnök megköszönte a lengyel elnöknek az ukrajnai menekültek befogadását, ám csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország nem adott át vadászgépeket a háborúban álló Ukrajnának. Zelenszkij kifejtette, amennyiben a térség államai nem adnak át nehézfegyvereket az ukrán hadseregnek, úgy minden esély megvan arra, hogy Oroszország nem áll meg a háborúval, hanem tovább terjeszkedik nyugat felé.

A vadászgépek átadásával kapcsolatban korábban már egyértelművé vált, az akció nagy valószínűséggel egy NATO-Oroszország háborúskodáshoz vezetne, így ettől – eddig – az Egyesült Államok is elzárkózott – számolt be a Kronen Zeitung.

Putyin koreai mintára kettészakítaná Ukrajnát Kijev szerint

Miután az egész ország megszállására tett kísérletük meghiúsult, az oroszok most ketté akarják szakítani Ukrajnát, hogy egy Moszkva ellenőrzése alatt álló régiót hozzanak létre – állította vasárnap az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Kijrilo Budanov a Reuters jelentése szerint azt mondta, Oroszország arra törekszik, hogy Észak- és Dél-Korea mintájára egy kettéosztott országot hozzon létre Ukrajnában. Hozzáfűzte, országa hamarosan gerillaháborút indít az oroszok által megszállt területeken.

A veterán diplomata szerint Biden kijelentésével tovább „forrósította” a helyzetet

Richard Haass veterán amerikai diplomata szerint Joe Biden amerikai elnök még veszélyesebb helyzetet teremtett azzal, hogy azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz államfő nem maradhat hatalmon.

Haass szerint Biden megjegyzése „még nehezebbé tett egy már amúgy is nehéz helyzetet”, kiterjesztheti és elnyújthatja a háborút: „Azt javaslom, hogy a fő tanácsadói tegyék világossá, hogy az Egyesült Államok kész elfogadni ezt az orosz kormányt” – mondta Haass.

A diplomata úgy véli, hogy a Fehér Ház hiába próbálta később tompítani Biden kijelentését, az már nem sokat számít.

Orosz képviselő: nem ez a megfelelő pillanat a népszavazásra a luhanszki „népköztársaságban”

Még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki „népköztársaság” Oroszországhoz való csatlakozásáról – jelentette ki Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője vasárnap Moszkvában.

„Azt hiszem, ez nem a megfelelő pillanat erre. És aligha szükséges most ilyen kérdésekkel foglalkozni, amikor sorsdöntő események történnek a fronton” – mondta Kalasnyikov a TASZSZ hírügynökségnek.
Andrej Klisasz, a Szövetségi Tanács (felsőház) alkotmányos törvényhozással foglalkozó bizottságának vezetője a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy az Oroszország által elismert szuverenitású luhanszki és donyecki „népköztársaságnak” jogában áll bármilyen döntést elfogadni a saját alkotmánya értelmében.
A két orosz honatya arra reagált, hogy Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által függetlennek elismert szakadár ukrajnai luhanszki entitás vezetője vasárnap kijelentette, hogy hamarosan népszavazást tarthatnak a „népköztársaság” Oroszországhoz csatlakozásáról.
„Úgy gondolom, hogy a közeljövőben a köztársaság területén népszavazás lesz, amelyen a nép élni fog abszolút alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról. Valamiért biztos vagyok benne, hogy ez így fog történni” – mondta.
Hozzátette, hogy a luhanszki lakosság túlnyomó többsége, amely az elmúlt nyolc évben az ukrán hadsereg támadásainak kitéve és gazdasági blokád körülményei között élt, kizárólag Oroszország részéről érezhetett támogatást. Úgy vélekedett, hogy a köztársaság lakosainak többsége örülne, „ha – ahogyan a Krímben mondták – visszatérhetne a hazai kikötőbe”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én írta alá a luhanszki és a donyecki „népköztársaság” függetlenségének elismeréséről szóló rendeleteket, valamint a velük való barátságról és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásokat. Az Állami Duma február 22-én ratifikálta a megállapodásokat. Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője egy pénteki moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a luhanszki entitás területének már a 93 százaléka áll a helyi „népi milícia” ellenőrzése alatt.

Ferenc pápa: a háború mindannyiunk veresége

A háború nemcsak a jelent, hanem a társadalom jövőjét is elpusztítja Ferenc pápa szerint, aki ismételten a fegyverek letételére szólított fel Ukrajnában a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap.

Ferenc pápa emlékeztetett arra, hogy több mint egy hónap telt el a február 24-én kirobbant „kegyetlen és értelmetlen” háború kezdete óta.
„Mint minden háború, ez is vereséget jelent mindenki, mindannyiunk számára” – jelentette ki a katolikus egyházfő.
Hangsúlyozta, hogy el kell utasítani a háborút, melyben szülők temetik el gyermekeiket, emberek ölik meg korábban sose látott testvéreiket, hatalmasok hoznak döntéseket, és a szegények halnak meg.
Kiemelte, hogy Ukrajna megtámadása óta az országban minden második gyerek elveszítette otthonát. „Ez jövőjük elpusztítását jelenti, drámai traumákat okoznak a legkisebbeknek és legártatlanabbaknak, ez a háború állati arca, mivel barbár és szentségtörő” – jelentette ki Ferenc pápa. A katolikus egyházfő úgy vélte, a háború elkerülhető, és mindent meg kell tenni azért, hogy ne szokjunk hozzá, máskülönben „mindannyian bűnösökké válunk miatta”.
Kijelentette, az önpusztítás fenyegetésével szemben az emberiségnek rá kell döbbennie, hogy elérkezett a háború megszüntetésének az ideje: „ki kell törölni az emberiség történetéből, mielőtt a háború törölné ki az embert a történelemből”.
A pápa sürgette az összes politikai felelőst, hogy kötelezze el magát a „mártír Ukrajna”, a fegyverek elhallgattatása, valamint a béketárgyalások érdekében.
Ferenc pápa szokás szerint a Szent Péter térre néző pápai lakosztály ablakából mondta el vasárnapi beszédét, melyet a vatikáni biztonsági szolgálat adatai szerint mintegy harmincezren hallgattak a téren és környékén.

Csaknem 1200 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szombaton

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szombaton 1169 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 149-en töltötték a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) vasárnap a kormányhivatali portálon.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.
Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – közölték.

Eloltották a rakétatámadás után keletkezett tüzet Lviv/Lembergben

A lembergi üzemanyag-tárolóban eloltották az orosz rakétatámadás során keletkezett tüzet. A Rivne megyei Dubnóban még küzdenek a lángokkal.

A nyugat-ukrajnai nagyvárosban a tegnap esti orosz légitámadás során kigyulladt egy üzemanyagraktár. Az oltásban a katasztrófa-elhárítás 163 munkatársa vett részt. A 41 tűzoltóautó munkáját 4 tűzoltó vonat is segítette. A lángokat reggelre sikerült elfojtani.

A katasztrófa-elhárítás tájékoztatása szerint a dubnói tárolóban keletkezett tüzet a szakemberek lokalizálták, az oltási munkálatok még folynak – írta a Kárpáti Igaz Szó.

#151515
Photos of the fire in Lviv, where Russian missiles hit a fuel storage enterprise yesterday. Fire was extinguished in 2,5 h after the strikes. By Ukraine state emergency service pic.twitter.com/bByLEQjjmy

— KHASIM KHAN…? (@Balu11611047) March 27, 2022

Váratlan fordulat, megszakadtak a béketárgyalások

Nincs konszenzus, nem közeledek az álláspontok, ezért megszakadtak a béketárgyalások.

Ukrajna álláspontja egyértelmű: tűzszünet, biztonsági garanciák, illetve a területi integritás nem csorbítható – írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitter üzenetében vasárnap délelőtt.

Oroszország azonban ragaszkodik az követelésihez. Többek között azt akarja, hogy Ukrajna maradjon semleges és nem kérje a NATO-csatlakozást, fokozatosan fegyverezze le magát. Emellett az orosz nyelv szabad használatát is követelik Ukrajna területén, és továbbra is célja Ukrajna úgynevezett nácitlanítása.

Az elmúlt napokban a felek álláspontjai nem közeledtek egymáshoz, ezért szakadtak félbe a béketárgyalások.

Újabb támadástól félnek Odesszában

Az orosz hadihajók közelebb vonultak Odesszához, az ukránok attól tartanak, újabb támadást készítenek elő.

Odessza elfoglalása lehetővé tenné az oroszoknak, hogy olyan jelenlétet építsen ki a régióban, mely közvetlen utat nyitna Moldova szeparista Dnyeszteren túli régióba, ahol egy orosz katonai bázis található.

Népszavazást tarthatnak arról, hogy Oroszországhoz csatlakozzon-e a Luhanszki Népköztársaság

Az Oroszország által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság Kelet-Ukrajnában hamarosan népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról – idézte ma a köztársaság hírportálja Leonyid Pasecsnik helyi szakadár vezetőt.

A szakadárállamot néhány nappal a háború kezdete előtt Oroszország önálló államként ismerte el, pedig az Ukrajnához tartozik.

Luhanszk a régió legnagyobb városa és fővárosa. A köztársaság lakossága mintegy 1,5 millió fő, jelenlegi államfője Leonyid Pasecsnik – így a Sky News.

Kijev és Lviv körzetében végrehajtott nagy pontosságú csapásokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Kijev és Lviv körzetében található ukrán katonai objektumok nagy pontosságú fegyverekkel történt megsemmisítéséről számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Tájékoztatása szerint az orosz fegyveres erők szombaton nagy hatótávolságú precíziós légifegyverekkel megsemmisítettek egy nagy üzemanyagbázist Lviv közelében. Emellett, mint mondta manőverező robotrepülőgépekkel megsemmisítették a lvivi rádiójavító üzem műhelyeit, ahol Sz-125-ös légvédelmi- és Tor föld-levegő rakétarendszereket, valamint az ukrán légierő radarállomásait, a rádioelektronikai harc eszközeit és a harckocsik célzóberendezéseit javították és korszerűsítették.
A tábornok azt mondta, hogy a Kijevtől 30 kilométerre délnyugatra található Pleszecke településen nagy hatótávolságú, tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisítettek egy raktárat, amelyben Sz-300-as és Buk föld-levegő rakétarendszerek rakétáit tárolták.
Konasenkov azt állította, hogy az orosz légierő az éjszaka folyamán 67 ukrán katonai létesítményt, a légvédelem pedig 18 ukrán drónt semmisített meg.
A donyecki és a luhanszki szakadár területek „népi milíciájának” közlése szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában 89 főt veszítettek a Donyec-medence területén, további 18-an pedig letették a fegyvert.
Az orosz katonai szóvivő által ismertetett összesítés szerint egyébként az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 289 pilóta nélküli légi járművet, 1656 harckocsit és páncélozott járművet veszítettek.

Lemondanak Kijevről az orosz csapatok?

A megszállók „Donbász felszabadítására” koncentrálnak. Az orosz csapatok nem foglalják el Kijevet, Harkovot és Odesszát – jelentette ki Olekszij Arestovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

Szerinte Oroszország belátta, hogy nem tudják bevenni a nagyvárosokat, ezért Donbászra koncentrálnak – olvasható az Indexen.

„Oroszország egy-két héten belül kivonja csapatait Kijev és Harkiv megyéből, és Donbászba küldi őket. Rájöttek, hogy nem tudnak nagyvárosokat bevenni” – idézi Aresztovicsot az Unian ukrán hírügynökség, akik szerint az orosz fegyveres erők abban az esetben, ha elveszítik Herszont, akkor az egész mariupoli megszállásuk összeomlik.

Tizenkét újságíró halt már meg a háborúban

Irina Venediktova ukrán főügyész szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a harccselekmények február 24-i kitörése óta tizenkét újságíró vesztette életét Ukrajnában, és tízen megsebesültek, többen közülük súlyosan. „Halálos vége lehet Putyin agressziójáról az igazat tudósítani – a háborúban már tizenkét újságíró halt meg” – írta. Szerinte eddig legalább 56 sajtómunkást ért támadás, köztük tizenöten külföldiek, a többi között brit, dán, cseh, amerikai, svájci és egyesült arab emírségekbeli állampolgárok. Hozzátette, hogy a halottak között egy orosz, egy ír és egy amerikai újságíró is van.

Vasárnap két humanitárius folyosó nyílik

Vasárnap két humanitárius folyosón evakuálhatnak civileket ukrán konfliktusövezetekből, írta Telegramján Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Az ostromlott Mariupolból a lakosok autóval juthatnak el a 250 kilométerre fekvő Zaporizzsjába. A Luhanszk megyében zajló harcok elől menekülni próbáló embereket Rubizsnye városából az onnan 80 kilométerre található Bahmutba evakuálhatják.

Kárpátalján kétszer volt légiriadó szombaton

Magyar idő szerint nem sokkal délután 3 óra után szólaltak meg először a légvédelmi szirénák, s csak este 19 óra 5 perckor hallgattak el… Majd 45 perc relatív nyugalom után a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás magyar idő szerint 19 óra 50 perctől ismét légiriadót rendelt el a megye teljes területére, arra szólították fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre. A második riasztás 20 óra 43 percig tartott. A megyét nem érte támadás, a szomszédos Lemberg viszont súlyos rakétacsapást szenvedett el.

Hat rakétát lőttek ki összesen Lembergre

Az ukrán légierő azt állítja, hogy az oroszok szombaton összesen hat rakétát lőttek ki a Nyugat-Ukrajnában található Lvivre. A jelentés nem tesz említést személyi sérülésről. (Korábban egyébként öt sérültről szóltak a híradások.) Azt írják benne, hogy a rakéták üzemanyagraktárat és egy hadsereghez tartozó létesítményt céloztak.

Ukrán üzemanyag- és élelmiszerraktárakat semmisítenek meg az oroszok

Oroszország megkezdte az ukrán üzemanyag- és élelmiszerraktárak megsemmisítését, ami azt jelenti, hogy a kormánynak a közeljövőben szét kell osztania készleteit – közölte vasárnap Vagyim Gyeniszenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója.

Gyeniszenko az egyik helyi tévének nyilatkozva arról is beszélt, hogy az oroszok rotálni kezdték a csapataikat, új erőket vetnek be, ami szerinte arra utal, hogy újabb kísérleteket tesznek az előretörésre – jelenti a Reuters.

Észak-Ukrajnában statikus a hadszíntér a brit hírszerzés szerint

A brit védelmi minisztérium friss jelentése szerint az észak-ukrajnai hadszíntér továbbra is nagyrészt statikus, és helyi ukrán ellentámadások akadályozzák az orosz erők újjászervezésére tett kísérleteket.

Az ország keleti részén az oroszok arra összpontosítanak, hogy bekerítsék azokat az ukrán erőket, amelyek közvetlenül a szakadár területekkel állnak szemben. Az oroszok északon Harkiv, délen Mariupol felől nyomulnak előre.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/ckHIvT4Jyu

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/GXZaD2yqCL

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 27, 2022

Ezért hal meg ilyen sok orosz tábornok Ukrajnában

Eddig hét orosz tábornokot öltek meg Ukrajnában, a BBC-n olvasható elemzés szerint ennek két oka lehet, az első a prózaibb, vagyis az ukránoknak nagyon jó mesterlövészeik vannak.

A másik ok szerint az orosz tábornokokat közel rendelik a fronthoz, egyrészt hogy a nagyon alacsony morált javítsák, másrészt, hogy közvetlen parancsokkal vezényeljék az esetleg elakadt csapatokat.

Az ukránok szerint 16 400 orosz katonát öltek meg

Az ukrán védelmi minisztérium március 26-i összesítése az orosz veszteségekről:

Information on Russian invasion

Losses of the Russian armed forces in Ukraine, March 26 pic.twitter.com/07ly7dc3jI

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 26, 2022

Tízezer felett az ukrán menekültek száma szombaton is

Az ORFK tájékoztatása szerint tegnap több mint 12 ezer menekült érkezett Ukrajnából, a magyar-ukrán határon 6369, míg a magyar-román határon 6144 ukrajnai menekült érkezett.

Az oroszok szerint 91 ukrán katonai létesítményt számoltak fel szombaton

Az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán négy ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg, köztük egy drónt, amely a Krím-félsziget délnyugati partján fekvő Szevasztopol felé repült a Fekete-tenger felett – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton.

A TASZSZ orosz hírügynökség értesülései alapján Konasenkov egy ukrán Mil Mi-24-es helikopter likvidálásról is beszámolt, amely a Kijevtől északkeletre fekvő Sztara Baszan település felett történt.

Az orosz légierő az elmúlt 24 órában összesen 91 ukrán katonai létesítményt hatástalanított, köztük két parancsnoki állást és két elektronikai hadviselési állomást – emelte ki az orosz vezérőrnagy.

Őrizetbe vettek egy férfit Lvivben, kémkedéssel vádolják

Őrizetbe vettek egy férfit a szombaton Lvivben történt két rakétatámadás egyikének helyszínén. A férfit kémkedéssel gyanúsítják – számolt be a Sky News.

A régió kormányzója, Makszim Kozickij elmondta, a rendőrség megállapította, hogy a férfi telefonjával rögzített egy rakétát, amely a cél felé repült, és becsapódott. A rendőrök a telefonon található fotók között a régióban lévő ellenőrző pontokról is találtak képeket.

Kozickij elmondta, hogy a képeket két orosz telefonszámra küldték el.

A rakéták egy olajtárolót és egy ipari létesítményt találtak el, és legalább öt embert megsebesítettek.

Már 14 ukrán polgármestert raboltak el az oroszok Ukrajnában

Oroszország katonasága elrabolja azokat a polgármestereket, akik nem hajlandók együttműködni velük. Ukrajnában már 14 ilyen esetet számoltak össze – idézi Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes bejelentését a Korrespondent.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy Oroszország kizárólag azonos feltételek mellett egyezett bele a foglyok cseréjébe.

Itt Oroszország azonos feltételeket követel: azt mondják, határőrt határőrért, tengerészt tengerészért. De van egy logikus kérdésem: kivel cseréljük ki a városfőket, akik közül már 14-et tart túszként Oroszország? – mondta Verescsuk.

BRFK: közel 1500 menekültet fogadtak szombaton a fővárosban

A BRFK és a társszervek szombaton 1481 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.

Az ukrajnai háború elől 2022. március 26-án 1481 ember, köztük 550 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 64 ember, köztük 39 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – olvasható a police.hu oldalon

Vasárnapra virradóra is heves harcok voltak Mariupolért

Az orosz csapatok le akarják törölni Mariupolt a Föld színéről – jelentette ki vasárnapra virradóra Vadim Bojcsenko polgármester.

Az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a város védői hősiesen ellenállást tanúsítanak. Mindemellett vasárnapra virradóra is súlyos harcokról számolt be.

Bojcsenko azzal vádolta a várost ostromló orosz hadsereget, hogy kíméletlenül bánik a civilekkel, közöttük az oroszajkú helyi lakosokkal is. „Nem kaptak megbízást senkinek a megóvására. Feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt letöröljék a Föld színéről” – fogalmazott a polgármester, népirtásnak nevezve a történést, mondván, nincs rá jobb szó.

Mariupol felett még mindig az ukrán zászló lobog, és továbbra is ukrán város marad – húzta alá. Ugyanakkor elismerte, hogy a város egyes kerületei már orosz alakulatok kezére kerültek. „A várost körbefogták, és az ostromgyűrű egyre szorosabb” – mondta.

Bojcsenko nem kívánt a város jövőjéről vagy ukrán csapatok általi esetleges felszabadításáról nyilatkozni. „Biztos még az ukrán vezérkar sem tudna erre a kérdésre válaszolni. Úgy vélem, türelmesnek és kitartónak kell lennünk, idővel minden kiderül” – tette hozzá.

A legutóbbi adatok szerint Mariupolban 2187 civil vesztette életét. „Elmondhatom, hogy a szám időközben jóval magasabb lett” – fogalmazott a polgármester, bár pontos információkat erről nem említett.

Mariupol mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már.

Az oroszok „el akarják törölni a várost a Föld színéről” Mariupol polgármestere szerint

A katonák, akik védik az ukrán kikötővárost „hősies ellenállást” tanúsítanak az orosz támadókkal szemben Vadim Bojcsenko polgármester szerint.

Az orosz hadsereget azzal vádolja, hogy kíméletlenül támadja a mostanra erősen lerombolt város minden lakóját, köztük az orosz nemzetiségűeket is.

„Az ő feladatuk nem az volt, hogy bárkit is megvédjenek” – mondja Bojcsenko. „A feladatuk egyszerűen az, hogy eltöröljék a várost a Föld színéről, beleértve annak lakóit is” – ez szerinte egyszerűen népirtás, „nem lehet másként nevezni”.

Mariupol mayor Vadym Boichenko:
„Few days ago there was a situation – I was driving though #russian roadblocks and asked our driver to ask them the question:
– For what did you do this to Mariupol? Why?
He replied:
– You must be afraid of #russianarmy.#UkraineRussiaWar pic.twitter.com/0mAoGllN6M

— Leo Lee Watsky (@LeeWatsky) March 24, 2022

Százmillió dollárt ad az USA az ukrajnai polgári védelem fejlesztésére

100 millió dollár értékben nyújt támogatást Ukrajna polgári védelmi erőinek az Egyesült Államok, írja az amerikai külügyminiszter Twitter-bejegyzése alapján a BBC.

Antony Blinken arról írt, hogy a biztonsági támogatást „az alapvető határvédelem biztosítása, a polgári bűnüldözés fenntartása, és a kritikus kormányzati infrastruktúra védelme” érdekében adják az országnak.

The U.S. will provide an additional $100 million in civilian security assistance, including armored vehicles and equipment to the Ukrainian State Border Guards and National Police, who are on the front lines rescuing victims and protecting civilians from Putin’s brutal assault.

— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) March 26, 2022

ISW: az oroszok nem mondtak le Kijev elfoglalásáról

Az Institute for the Study of War amerikai központú agytröszt elemzői szerint úgy tűnik, hogy az elfoglalt Herszon város ellenáll az orosz irányításnak. Az elfoglalt városok biztosításának követelménye jelentős költségeket róhat a túlterhelt orosz erőkre, és akadályozhatja támadó hadműveleteiket. Az orosz erők korlátozott szárazföldi támadó hadműveletet indítottak Popasna és Rubizsne városok elfoglalására irányuló látszólagos erőfeszítések érdekében március 26-án, de az ukrán vezérkar szerint sikertelenül.

NEW from @TheStudyofWar & @criticalthreats: Today’s control-of-terrain #map for #Russia‘s invasion of #Ukraine

Read the full campaign assessment: https://t.co/5O2de7ev7i pic.twitter.com/TnNz2wSg5A

— ISW (@TheStudyofWar) March 26, 2022

Az orosz média azt állította, hogy a Mariupolban tartózkodó orosz erők hamarosan „felosztják” a várost, feltehetően a kelet-nyugati tengely mentén, ezt valószínűsítik az amerikai elemzők is. Azt írják, az orosz erők folytatják sikertelen erőfeszítéseiket, hogy olyan pozíciókat biztosítsanak, amelyekből megtámadhatják és elfoglalhatják Kijevet, annak ellenére, hogy az orosz vezérkari főnök első helyettese március 25-én állítólag átfogalmazta az orosz hadsereg prioritásait.

Kiemelik, az ukrán erők sikeres ellentámadást hajtottak végre Mala Rohan és Vilkhivka környékén. Az orosz erők folytatták Harkiv városának ágyúzását, de egyébként tartózkodtak jelentős műveletek végrehajtásától az elmúlt 24 órában. Véleményük szerint a Kijev körüli orosz erők valószínűleg megpróbálják újraindítani a támadó hadműveleteket korlátozott léptékben. Az oroszok továbbra is erőfeszítéseket tesznek Donyec és Luhanszk megyék elfoglalására, de valószínűleg nem fognak gyorsan haladni továbbra sem – véli az ISW.

A fő orosz erőfeszítések szerintük a következő frontokon figyelhetők most meg:

Az orosz erők jelenleg négy fő erőfeszítésben vesznek részt: Kijev, Harkiv, Luhanszk és Donyeck megyék, Mariupol és Herszon.

• Az orosz erők folytatják sikertelen erőfeszítéseiket, hogy olyan pozíciókat biztosítsanak, amelyekből megtámadhatják és elfoglalhatják Kijevet, annak ellenére, hogy Szergej Rudszkoj, az orosz vezérkari főnök első helyettese március 25-én állítólag módosította az orosz hadsereg prioritásait.
• Az oroszok az elkövetkező napokban valószínűleg jelentős előrelépést tesznek majd Mariupol városának elfoglalásában, és valószínűleg a közeljövőben elfoglalják a várost. A Mariupolért vívott harcban elszenvedett orosz veszteségek mértéke határozza meg, hogy a város bukása lehetővé teszi-e Oroszországnak, hogy megújítsa a nagyszabású harci műveleteket Kelet-Ukrajnában. Túl korai megmondani, de a jelenlegi mutatók arra utalnak, hogy az orosz veszteségek magasak voltak és továbbra is magasak lesznek.
• Az ukrán vezérkar továbbra is beszámol azokról a kihívásokról, amelyekkel Oroszország szembesül, amikor csapatokat és felszerelést talál a háború folytatásához. A vezérkari jelentések általában megfelelnek az ukrán harctéren megfigyelt mintáknak és mutatóknak, és valószínűleg nagyrészt pontosak, bár kevés független ellenőrzésünk van a részletekről.
• A jelek szerint az elfoglalt Herszon város ellenáll az orosz irányításnak, ami arra készteti az orosz hadsereget és nemzetőrséget, hogy erőit a biztosítására összpontosítsa. Az elfoglalt városok biztosításának követelménye jelentős költségeket róhat a túlterhelt orosz erőkre, és akadályozhatja támadó hadműveletek végrehajtását.

Brit hírszerzés: az oroszok továbbra is támadják a sűrűn lakott településeket

Tovább támadja az orosz légierő a sűrűn lakott civil településeket – állapította meg szombati jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A britek szerint Oroszország továbbra is az orosz légtérből indítja a csapásait, hogy csökkentse repülőgépeinek az ukrán légvédelemmel szembeni kitettségét.

A közlemény az Egyesült Államokra hivatkozva azt írja, hogy „az ilyen fegyverek 60 százaléka meghibásodik, és ez tovább fogja bonyolítani az Oroszország felszereltségével adódó problémákat. Valamint ez arra is kényszerítheti az orosz erőket, hogy visszatérjenek a kevésbé kifinomult rakétákhoz, vagy nagyobb kockázatot vállaljanak repülőgépeikkel szemben.”

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 26 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/2dKEwcCB4E

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/EHVWIjfnAT

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 26, 2022

Az ukrán hadsereg visszafoglalt két települést

Az ukrán haderő két kelet-ukrajnai települést visszafoglalt az oroszoktól szombat éjjel, számolt be a The Kyiv Independent közösségi oldalán.

A két érintett település Poltavka és Malinivka, melyek közigazgatásilag a zaporizzsjai régióhoz tartoznak.

⚡️Ukrainian forces liberate Poltavka, Malynivka.

On March 26, Ukrainian forces launched successful counterattacks against Russian troops, ousting them from the temporarily-occupied villages in Zaporizhzhia Oblast. Heavy fighting occurred in both villages.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 27, 2022

Füstfelhő borítja be az eget a rakétával kilőtt lvivi gázolajtároló felett

Szombaton az Lviv elleni rakétatámadás következtében kigyulladt egy üzemanyagtároló raktár.

A lakóépületekben nem esett kár az első felmérések szerint – erősítette meg Andrij Szadovji, a nyugat-ukrajnai nagyváros polgármestere.

❗️As a result of a missile attack on Lviv, a fuel storage facility is on fire. Housing infrastructure was not affected,
– the mayor of Sadovaya#Ukraine #Russia #TPYXA pic.twitter.com/baMP0Mjx8N

— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) March 26, 2022

Bolgár államfő: „Nem engedem, hogy Bulgáriát belerángassák a konfliktusba”

Rumen Radev bolgár elnök szombaton kijelentette: nem fogja engedni, hogy Bulgáriát belerángassák az ukrajnai fegyveres konfliktusba. „Államfőként nem fogom engedni, hogy Bulgáriát bevonják ebbe a konfliktusba” – válaszolt Radev egy azt firtató újságírói kérdésre, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is úgy döntött, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának.

Radev hangsúlyozta: azért választották meg őt, hogy megóvja a bolgárok biztonságát és a békét Bulgáriában.

„A háború árát az átlagpolgárok fizetik meg, nem pedig a televíziós propagandisták” – emelte ki.

„Engem a bolgár állampolgárok ügye foglalkoztat” – tette hozzá a tavaly novemberben újraválasztott államfő.

Vadászrepülőit óvja az orosz légierő a saját légtérből kilőtt rakétákkal

Brit katonai források szerint az orosz légierő továbbra is vegyes célpontokat támad Ukrajnában, köztük sűrűn lakott területeket is – számolt be a német n-tv hírportálja.

Az orosz légierő továbbra is az orosz légterből kilőtt úgynevezett stand-off (távolsági) rakétákra támaszkodik, hogy elkerülje saját repülőgépeinek veszélyeztetését – derül ki a brit védelmi minisztérium hírszerzési információkra hivatkozó jelentéséből.

Zelenszkij ismét harckocsikat és harci repülőket követelt a Nyugattól

Ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében.

Hírügynökségek felidézték, hogy több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatólag ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.

„Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nem csak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná” – mondta az ukrán elnök. Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak 1 százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne.

Mérgező fehér foszfort vetett be az orosz hadsereg az ukránok szerint

Az ukrán hadsereg jelentése szerint az orosz hadsereg fehér foszfort vetett be ellenük Avdijivkánál, Donyeck külvárosánál – közölte hírfolyamában a The Guardian.

A fehér foszfor egyedülálló kémiai tulajdonsága miatt alkalmas katonai felhasználásra. A levegőben lévő oxigén hatására azonnal égni kezd, ennek következtében mérgező füstöt bocsájt ki, ez pedig a légutak és a belső szervek roncsolásához vezet. Általában gyújtófegyverként és bombaként használják fel.

Happening now on the frontline near the eastern city of Avdiivka, Russian forces are using white phosphorus against Ukrainians. ? Photos from a Ukrainian lieutenant taken in real-time moments ago as we spoke. He described the situation as “madness.” pic.twitter.com/t2QvI2ljbU

— Christopher Miller (@ChristopherJM) March 26, 2022

Kreml: Nem Joe Biden dönt Oroszország vezetéséről

Nem Joe Biden dönt Oroszország vezetéséről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat este, az amerikai elnök Varsóban tett kijelentésére reagálva.

„Erről nem Biden dönt, Oroszország elnökét az orosz nép választja” – hangsúlyozta Peszkov, akit a Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézett.

„Az Isten szerelmére, az az ember nem maradhat hatalmon” – mondta az amerikai elnök a varsói Király Vár előterében szombaton mondott beszédében.

Rakétákkal lőttek az oroszok egy nyugat-ukrajnai üzemanyagraktárat

Orosz csapatok rakétákkal lőttek egy üzemanyagraktárat a nyugat-ukrajnai Dubnóban – adta hírül a német n-tv hírportálja.

„A raktárra kilőtt két rakéta közül az egyiket az egyiket sikeresen elhárították” – közölte Vitalij Kovalij regionális katonai vezető a Telegram üzenetküldö alkalmazáson. „A második sajnos az üzemanyagraktárat találta el” – tette hozzá.

Kovalj az okozott károkról nem mondott részleteket, mindössze annyit közölt, hogy azok felmérése folyamatban van.

Washingtonnak nincs kifogása az ellen, hogy lengyel vadászgépeket adjanak át Ukrajnának

Az Egyesült Államok arról biztosította Kijevet, hogy „nincs kifogása” az ellen, hogy lengyel harci repülőgépeket adjanak át Ukrajnának – állította szombaton Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Kuleba, aki délelőtt Varsóban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, az AFP francia hírügynökségnek eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „a labda most a lengyelek oldalán van”.

We are meeting our U.S. counterparts @SecBlinken and @SecDef in Warsaw together with @oleksiireznikov. This special 2+2 format allows us to seek practical decisions in both political and defense spheres in order to fortify Ukraine’s ability to fight back Russian aggression. pic.twitter.com/5qlUXtwqXS

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 26, 2022

„Részleteiben megvitatjuk az ügyet lengyel kollégáinkkal, hogy meghallgassuk az ő álláspontjukat is, de szeretnék világosan fogalmazni: Ukrajnának égetően szüksége van harci repülőgépekre” – hangsúlyozta az ukrán diplomácia vezetője.

„Ki kell egyensúlyoznunk az erőviszonyokat az égen, hogy megakadályozzuk az oroszokat háborús bűncselekmények elkövetésében, városaink bombázásában és civiljeink megölésében” – tette hozzá.

Kuleba szombaton Varsóba látogatott Olekszij Reznyikov védelmi tárcavezetővel, ahol Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaltak.

Washington eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG-29-es típusú vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO és Oroszország között.

Így állt szombaton az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szombati aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.

Borítókép: Twitter/Ukrán védelmi minisztérium