Dízelhiány fenyeget Európában, a benzinkutakon már látszik a hatása

Egyre több jel utal arra, hogy súlyos problémák alakultak ki az üzemanyagok, azon belül is elsősorban a gázolaj piacán, amelyen már az ukrajnai háború kitörése előtt is felborult a kereslet-kínálat egyensúly, az európai gázolajellátásban egyik legfontosabb szereplő, Oroszország részleges kiesése azonban tovább súlyosbítja a helyzetet.

Bár az orosz finomítókból még mindig érkezik üzemanyag Európába, de egyre nehezebb kereskedni ezekkel a termékekkel, ami azzal a hatással jár, hogy az orosz finomítók csökkentik a kibocsátásukat, ezzel párhuzamosan azonban az európai finomítók kapacitásai rövid idő alatt nem növelhetők, így alternatív, és vélhetően drágább helyettesítők jöhetnek szóba az orosz volumenek pótlására.

Iparági szereplők már komoly gázolajhiányt vizionálnak, az elszabaduló gázolajáraknak pedig komoly inflációgerjesztő és gazdasági növekedést lassító hatása lehet. Azokban az országokban, ahol nincs árplafon, a dízelautó tulajdonosok már érzik a helyzet hatásait, a gázolaj ugyanis több országban jóval drágább, mint a benzin.

Kínálati sokk az európai gázolajpiacon

Az ukrajnai háború kitörése óta egyre nagyobb a félelem azzal kapcsolatban, hogy Európában komoly gázolaj-hiány léphet fel, az aggodalomnak van is alapja, hiszen a BP 2020-as számai alapján Európa olajimportjának 29, kőolajtermék-importjának pedig 39 százaléka származik Oroszországból, amelynek a nyersolaj- és kőolajtermék-exportja az invázió kezdete óta napi 2-2,5 millió hordóval csökkent.

A GÁZOLAJ PIACA MÁR AZ UKRAJNAI HÁBORÚ ELŐTT IS SZŰKÖS VOLT, A HELYZET PEDIG AZÓTA SOKAT ROMLOTT.

Bár az elmúlt években folyamatosan csökkent a dízelüzemű személyautók aránya az új autó eladásokban, a gázolajos autók száma még mindig magas, részben ennek tudható be, hogy a gázolaj Európában a teljes közúti üzemanyag-értékesítésnek közel háromnegyedét tette ki 2019-ben, a személyautók közel 40 százaléka dízelüzemű volt.

A DÍZELÜZEMŰ JÁRMŰVEK ELTERJEDTSÉGE EURÓPÁBAN KÜLÖNÖSEN SEBEZHETŐVÉ TESZI EURÓPÁT, HA ÜZEMANYAGELLÁTÁSI ZAVAROK ALAKULNAK KI.

Az Oroszországhoz közelebb fekvő országokban magas az orosz gázolajimport, így 50 százaléknál magasabb volt az Oroszországból érkező gázolaj aránya Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, de Magyarországon is 30 százalék feletti volt az aránya 2019-es adatok alapján. Németország gázolajimportjának közel harmada, Franciaországénak közel negyede, az Egyesült Királyságénak közel ötöde származik Oroszországból.

Az FGE energetikai tanácsadó cég szerint napi 760 ezer hordónyi Európába irányuló orosz gázolajexport van veszélyben, ezt a volument kellene pótolni, ha az európai szereplők nem vennék át az Oroszországból érkező üzemanyagokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy az európai finomítóknak nehéz lesz növelniük a középdesztillátumok, köztük a gázolaj és a fűtőolaj termelését, ezért Európának más gázolajforrásokat kell találnia, ami vélhetően azt is jelenti, hogy csak magasabb áron valósítható meg a beszerzés.

Az orosz finomítók csökkentik olajkitermelésüket, ami azzal fenyeget, hogy súlyosbítja az amúgy is szűkös kínálatot az európai gázolajpiacon. Bár az orosz finomítókból még mindig érkezik üzemanyag Európába, de egyre nehezebb kereskedni ezekkel a termékekkel, ugyanis annak ellenére, hogy egységes európai energetikai szankció még mindig nincsen az orosz szénhidrogénexporttal kapcsolatban, a hajózási társaságok, a bankok és a vevők egyfajta önkéntes szankció keretében egyre kevésbé kereskednek orosz szénhidrogénekkel, több energetikai szereplő már nem köt és nem hosszabbít szerződést kőolaj és kőolajtermékek vásárlására Oroszországból, ami azzal a hatással jár, hogy az orosz finomítók csökkentik a kibocsátásukat.

Jól mutatja, hogy milyen durva változások mennek végbe a globális üzemanyagpiacon, hogy az elmúlt években üzemanyagimportőr, gázolajszükségletének közel harmadát Oroszországtól beszerző Egyesült Államok már üzemanyagot exportál. Az USA-ból a napokban két tartályhajó, a Falcon Nostos és az Energy Centaur indult Európa felé, a két hajó összesen több mint 700 ezer hordó gázolajat szállít.

Vannak készletek, de gyorsan le tudnak épülni

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint idén január végén 247,4 millió hordó középdesztillátumot tároltak az európai országokban, ez az az üzemanyagkategória, amelynek messze legnagyobb összetevője a gázolaj. Ez a mennyiség akkor is elegendő lenne körülbelül 40 napi kereslet kielégítésére, ha a régió egyetlen hordónyi extra üzemanyagot sem termelne vagy importálna. Az európai országok továbbra is termelnek, és nem orosz forrásokból importálnak is gázolajat, de az orosz források pótlására szükség van a kereslet kielégítéséhez, ezért a meglévő készletek leépítésének sebessége attól függ majd, hogy sikerül-e pótolni a jelenleg Oroszországból érkező termékeket.

Az üzemanyagkészletek nem egyenletesen oszlanak el az egyes országok között, de még országon belül is jelentősek az eltérések. Míg Finnországban és Dániában a készletek akár több mint hat hónapig elegendőek lehetnek, addig az Egyesült Királyság és Norvégia csupán alig több mint 30 napra elegendő készlettel rendelkezik. Az orosz nyersolajtól való nagyfokú függés viszonylag sebezhetővé teszi a csehországi, lengyelországi, szlovákiai és magyarországi finomítókat is, ez pedig olajpiaci korlátozások vagy a szállítások teljes leállása esetén (egyelőre erről nincs szó) gyorsan kihatással lehet a gázolaj-ellátásra is ezekben az országokban.

Azzal kapcsolatban, hogy mekkorák lehetnek az üzemanyagkészletek szempontjából az országon belüli eltérések, jó példa Németország. Az ország déli részét a marseille-i és a trieszti kőolajvezetékek kötik össze a Földközi-tengerrel, amelyek a karlsruhei, a vohburg-ingolstadti és a burghauseni finomítókat látják el, vagyis ez a régió relatíve független az orosz szállításoktól. Németország nyugati része a rotterdami és a wilmersdorfi kikötővel van összeköttetésben, így ebből a szempontból szintén védett, de az ország keleti része azonban komoly nyomás alatt lehet, ott ugyanis a finomítók nagyrészt orosz kőolajat dolgoznak fel. Németország biztonsági készleteit úgy osztották el az országon belül, hogy öt meghatározott ellátási régió mindegyikében legalább 15 napra elegendő, azonnal hozzáférhető készlet álljon rendelkezésre. Ezek a készletek Németország keleti részén sokkal gyorsabban elfogynának, mint az ország déli vagy nyugati részein.

Beelőzte a benzint a gázolaj

Az orosz gázolajkivitel csökkenésének hatásai már most is jól láthatók a nyugat-európai benzinkutakon. Az elmúlt hetek hírei alapján az már nem újdonság, hogy elszállt az üzemanyagok ára, érdemes viszont azt is megnézni, hogy hogyan alakult a gázolaj és a benzin egymáshoz viszonyított ára. Hogy ha az Európai Unió átlagos kiskereskedelmi árait nézzük, akkor az látszik, hogy az elmúlt évtizedekben a gázolaj olcsóbb volt, mint a benzin, 2005 óta literenként átlagosan 14,4 eurócenttel, vagy 10,7 százalékkal olcsóbb volt a gázolaj, mint a benzin. Ez a helyzet alaposan megváltozott az elmúlt hetekben, 2005 elejére visszanyúló adatbázisunk alapján

MOST ELŐSZÖR KERÜLT SOR ARRA, HOGY A GÁZOLAJ KISKERESKEDELMI ÁRA UNIÓS SZINTEN MAGASABB, MINT A BENZINÉ.

Forrás: portfolio.hu
Kiemelt kép: illusztráció/MTI/Koszticsák Szilárd