Immár harmincadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Már nem az oroszok ellenőrzik Herszon egyes részeit – állítja egy szakértő

Az ukrán csapatok ellentámadása után az oroszok már nem tartják teljes ellenőrzésük alatt a dé-ukrajnai Herszon városát – közölte egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő az Origo szerint.

A várost a háború első hetében sikerült az orosz haderőnek elfoglalni, most azonban úgy tűnik, hogy fokozatosan kiszorulnak Herszonból.

Nem tudjuk pontosan megerősíteni, hogy jelenleg ki irányítja Herszont, de a lényeg az, hogy nem tűnik olyan szilárdnak az orosz irányítás, mint korábban. Az ukránok megpróbálják visszavenni Herszont – mondta a védelmi tisztviselő újságíróknak. Ha Oroszország elvesztené Herszont, az nagy visszalépést jelentene és megnehezítené a fekete-tengeri odeszai kikötő elfoglalására irányuló kísérleteket.

Macron török és görög segítséggel próbálja meg rávenni Putyint, hogy a civilek elhagyhassák Mariupolt

Emmanuel Macron francia elnök a következő napokban beszélni fog Vlagyimir Putyinnal, hogy egyeztessenek egy különleges humanitárius akcióról, amelyben evakuálnák a civileket Mariupolból, jelentette be Macron. Mindehhez török és görög segítséget is kér, egyfajta minikoalícióban próbálnak meg sikert elérni.

A francia politikus azt mondta, már tárgyalt Mariupol polgármesterével és az ukrán hatóságokkal. Ezután pedig Putyintól fogja kérni, hogy szüneteltesse a város ostromát, hogy aki akarja, el tudja hagyni Mariupolt, a humanitárius segítségnyújtás pedig be tudjon jutni oda – írja a Telex a Guardianre és a CNN-re hivatkozva péntek este.

Von der Leyen: az EU az energiahordozók közös beszerzésben egyezett meg

Az EU vezetői beleegyeztek a gáz, a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a hidrogén közös vásárlásába, annak érdekében, hogy lenyomják a fogyasztói árakat – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozóját követően, pénteken este.

Ursula von der Leyen az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel közösen tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy az energiahordozók közös vásárlásával az EU ki fogja használni kollektív alkuerejét.
„Ha a gázpiacot nézzük, a globális vezetékes gázpiac 75 százalékát az európai adja. Tehát óriási vásárlóerőnk van” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen.
Ahelyett, hogy a tagállamok túllicitálnák egymást, és azáltal megemelnék az árakat, összevonják a keresletet – tette hozzá.
Véleménye szerint eljött az idő, hogy az EU felülvizsgálja az európai uniós energiapiac felépítését, továbbá infrastrukturális fejlesztésekre van szükség a tárolókapacitás bővítésére. Elmondta, noha a tagországi vezetők megpróbáltak kompromisszumot találni a megugró energiaköltségek kezelésére, nem sikerült megállapodniuk a gáz és az elektromos áram árplafonjairól.
Az erre vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság májusban mutatja be – közölte.
A tagországok vezetői támogatták az Európai Bizottság azon terveit, amelyek kötelező gáztartalék létrehozását írják elő a tagállamoknak a jövő téli energiaellátás biztosítására és a növekvő költségek kezelésére.
„Ez lesz az ellátási zavarok elleni biztosítékunk” – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva azt mondta, Spanyolország és Portugália „különleges elbánásban” részesül az EU energiapiacán, hogy meg tudjanak birkózni az elszabadult villamosenergiaárakkal. Magyarázata szerint az Ibériai-félsziget „nagyon különleges” helyzetben van, mert a két ország energiamixében nagy a megújuló energia aránya, de „nagyon kicsi az összekapcsoltság” az unió többi országával.
Emlékeztetett: megállapodásra jutottak Joe Biden amerikai elnökkel arról, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió új partnerséget hoz létre, hogy csökkentse Európa függőségét az orosz energiahordozóktól.
Washington vállalta, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve már az idén legalább 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz szállítását (LNG) biztosítja az európai piac számára. Az Európai Bizottság pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt fog működni az uniós tagállamokkal, hogy legalább 2030-ig stabil, évente mintegy 50 milliárd köbméter keresletet biztosítson az amerikai LNG-termékek iránt – közölte von der Leyen.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a közös gázbeszerzésre irányuló mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodást fontos döntésnek nevezte, mivel az ukrajnai háború energiaárakra gyakorolt negatív hatása egész Európában érezhető.
Alexander de Croo belga miniszterelnök az EU-csúcsról távozva adott nyilatkozatában üdvözölte a közös energiabeszerzésre irányuló mechanizmus létrehozást, amely véleménye szerint fontos előrelépés az energiaellátás zavarainak elhárítását célzó, tagországok közötti együttműködés szempontjából. Áttörésnek nevezte azt a megállapodást, amely szerint az Európai Bizottság javaslatot dolgoz ki az energiahordozók árplafonjának meghatározására az energiaiparral együttműködve.
Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy Németország és más tagállamok rendkívül kétkedők az árszabályozással kapcsolatban. Azt mondta, a téma még visszakerül a következő tanácsülések asztalára.
Emmanuel Macron francia elnök elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság felhatalmazást kapott a közös energiabeszerzés megszervezésére. Véleménye szerint a közös és hosszú távú szerződés a legjobb eszköz a gázárak csökkentésére. Fontosnak nevezte az energiadiverzifikációt, aminek érdekében már most meg kell kezdeni a tárgyalásokat az olyan potenciális ellátókkal, mint Norvégia, az Egyesült Államok, vagy Katar.
Mario Draghi olasz miniszterelnök szerint Európának most van lehetősége arra, hogy közös fellépéssel hatékonyan korlátozza a gázárakat. Azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság májusban bemutatni tervezett energetikai stratégiájában szerepelnie kell a villamosenergia árának a gázáraktól való függetlenítésének.
Az uniós csúcstalálkozó első munkanapján elfogadott zárónyilatkozatban a tagországi vezetők hangsúlyozták: a bevezetett szankciók képesek arra, hogy meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség. Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.
Az uniós tagállamok vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy támogatást nyújtanak az ukrán kormánynak azonnali szükségletei kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán, azt mondta: az Oroszországgal folytatott háború az értékek összecsapása, amelyben Ukrajna méltónak bizonyult az európai uniós tagságra.
Az ukrán elnök megköszönte, hogy az EU katonai és humanitárius támogatást nyújt országának, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU lassan reagál, és késik az újabb szankciók kivetésével Moszkva, és különösen az orosz energiaszektorral szemben, amely „Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetét táplálja”.

Az ukrán külügyminiszter szerint teljesen semmiben sem egyeztek meg Moszkvával

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra is jutottak volna a felek, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdogan török államfő állította egy aznapi nyilatkozatban.

Az Anadolu hivatalos török hírügynökség idézte pénteken Erdogant, aki azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán oldal az orosz féllel. Ezek között említette Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, rámutatva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az utóbbi időben tett kijelentései szerint erről Kijev lemondana. Erdogan szerint emellett Kijev kész beleegyezni abba, hogy az orosz legyen második hivatalos nyelv Ukrajnában.
Pénteken Erdogan és Zelenszkij telefonon beszéltek egymással.
Kuleba az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott kommentárjában leszögezte, hogy „Ukrajnában egyetlen hivatalos nyelv van és lesz, ez pedig az ukrán”. Kifejtette, hogy a küldöttségek alcsoportjaiban sok különböző kérdésről tárgyalnak egyszerre. A tárgyalási folyamat szavai szerint nagyon nehezen megy.
A külügyminiszter kiemelte, hogy az ukrán delegáció határozott álláspontot képvisel, és nem mond le a követeléseiről. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindenekelőtt ragaszkodik a tűzszünet életbe léptetéséhez, valamint biztonságának és területi egységének garantálásához.
Kuleba egyúttal köszönetét fejezte ki Törökországnak és Erdogan elnöknek a politikai és humanitárius segítségnyújtásért, valamint a háború befejezésére tett diplomáciai erőfeszítésekért. Hozzátette: Ukrajna folytatja a párbeszédet Törökországgal és minden érdekelt féllel annak érdekében, hogy „ukrán földön helyreálljon a béke”.
„Reméljük, hogy Ukrajna barátjaként és stratégiai partnereként Törökország is változatlanul minden irányban támogat minket. Megragadva az alkalmat, arra is szeretnék emlékeztetni, hogy az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetése és Ukrajna védelmi képességének megerősítése sem kevésbé fontos tényezők az orosz hadigépezet megállítása, illetve a tárgyalásokon a kívánt előrelépés elérése érdekében. Senki sem kérdőjelezheti meg ezt a háromoldalú stratégiát, amelynek részei a szankciók, a katonai támogatás és tárgyalások” – összegezte Kuleba.
Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: nem felelnek meg a valóságnak azok a híresztelések, amelyek szerint Oroszországnak csökkennének a hadi tartalékai, beleértve a rakétákat. „Van-e ereje az ellenségnek? Természetesen van. Mindazok a hangos kijelentések, amelyek szerint kifogytak a rakéták, az ágyúzások intenzitását megfigyelve, nem igazak. Az ellenség aktívan lő, különösen a katonai infrastruktúrára” – fogalmazott a magas rangú katonai vezető.
Hruzevics megjegyezte, hogy az orosz hadsereg taktikát váltott, nyomon követi az ukrán légvédelmet, légierőt és a tüzérséget. A dandártábornok szavai szerint az ukrán fegyveres erőknek olyan információik vannak, hogy Oroszország Dagesztánban mozgósít, és új erőket von be az Ukrajna elleni háborúba.

76 percig tartott a pénteki légiriadó Kárpátalján

Magyarországi idő szerint 15 óra 15 perctől légiriadót rendeltek el Kárpátalja-szerte, megszólaltak a szirénák, majd a légiriadó 16 óra 31 perckor ért véget… A légtér biztonságos! – jelentette a Kárpáti Igaz Szó. A térséget szerencsére ezúttal sem érte orosz támadás.

HM: hamis behívóparancsokat terjesztenek a honvédség nevében

Hamis, valótlanságokat állító behívóparancsokat terjesztenek a Magyar Honvédség Parancsnoksága nevében ismeretlenek postai és elektronikus úton – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken az MTI-vel.

A behívóparancsokban „életbe lépett rendkívüli és hadiállapotra”, valamint a nem létező „tartalékos hadkötelezettségre” hivatkoznak – írta a szaktárca.
„Nincs mozgósítás hazánkban, nincs bejelentve hadiállapot, ezért az álhírektől és a magyar emberek félrevezetésétől a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség is elzárkózik” – szögezték le.
A HM és Magyar Honvédség nem küld ki Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának aláírásával ilyen behívóleveleket – tették hozzá.
„Szeretnénk megnyugtatni a közvéleményt, ezért mindenkit arra kérünk”, hogy a minden alapot nélkülöző, valótlan híreszteléseket ne higgye el! – írták.
Magyarországon béke van, amelynek megőrzéséért a Magyar Honvédség valamennyi katonája dolgozik. A honvédségnek vannak önkéntes tartalékosai, akik saját elhatározásukból jelentkeztek tartalékos katonának. Kizárólag ezek az önkéntesek kapnak értesítést egyes feladatokra – írta a HM.
A hamis levelek kapcsán a tárca megteszi a szükséges jogi lépéseket – olvasható a közleményben.

Orosz tábornok: 420 ezer embert evakuáltak Oroszországba

POroszországba az ukrajnai háború kezdete óta közel 420 ezer embert evakuáltak „a Donyec-medencéből és Ukrajnából” – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője Moszkvában pénteken.

Mizincev elmondta, hogy az Oroszország által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta Moszkva 9 ezer külföldi állampolgárt menekített ki Kijev részvétele nélkül. A tábornok szerint az orosz fél március 4. óta naponta két-két humanitárius folyosót nyit a körülzárt városokból, hogy a civilek elhagyhassák a veszélyes területeket: az egyiket Oroszország, a másikat Ukrajna nyugati határának irányába. Hibáztatta az ukrán felet, amiért egyetlen alkalommal sem volt hajlandó megállapodni a kelet felé vezető evakuálási útvonalról.
„Az ukrán oldalról folytatódnak a humanitárius konvojok elleni szisztematikus támadások, valamint a próbálkozások, hogy a saját embertelen cselekedeteik miatti felelősséget az orosz hadsereg alegységeire hárítsák át. Csak ezen a héten például 17 támadás érte a humanitárius folyosókon haladó civileket, köztük egy Mariupolból távozó menekültkonvojra nyitottak cinikusan tüzet” – mondta a tábornok.
Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője azt állította, hogy az orosz hadsereg nem mér csapást a polgári infrastruktúrára, szemben az ukránnal. Azt mondta, hogy az Ukrajnában lerombolt 127 hidat mind a „nacionalisták” robbantották fel, hogy feltartóztassák az orosz előrenyomulást. Odessza, Ocsakov, Csermorszk és Juzsnij kikötői bejáratának elaknásítását „a felelőtlenség újabb példájának” nevezte. Mint mondta, tucatnyi, a horgonyáról leszakadt akna sodródik a Fekete-tenger nyugati vizein, ami nemcsak a hadihajókra, hanem a polgári hajókra is komoly veszélyt jelent.

Az ukrán hírszerzés blöffnek hitte az orosz inváziót

Egy magas rangú ukrán hírszerző a Haaretz című izraeli lapnak adott interjújában elárulta, hogy nyugati szövetségeseik figyelmeztetései ellenére miért nem hittek abban, hogy az oroszok tényleg megindítják az inváziót az ország ellen.

Ahogy elmondta: az orosz csapatok nem voltak elég szervezettek, hiányzott a parancsnokok közötti koordináció, ezért nem számítottak arra, hogy Putyin erői a közeljövőben támadásra készülnek – írja a Sky News.

Amikor felsorakoztatod a haderődet, a tankokat és a katonákat, a parancsnokoknak legalább két hétre van szükségük, hogy összehangolják az egységeiket. Még napokkal a támadás előtt sem volt semmilyen taktikai felkészülés, enélkül pedig egyszerűen nem indulhatsz el egy háborúba. Egész egyszerűen nem voltak felkészülve, ezért sem tudták elérni a kitűzött céljaikat – fogalmazott a hírszerzés tisztje az Index összefoglalója szerint.

Biden: meg kell állítani a háborús bűnöst

Meg kell állítani a korábban háborús bűnösnek is nevezett orosz elnök által irányított rombolást – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken a dél-lengyelországi Rzeszówban, újabb szankciókat helyezve kilátásba Moszkvával szemben.

Kétnapos lengyelországi látogatásának első napján Joe Biden Andrzej Duda lengyel elnökkel együtt az ukrajnai menekülteknek humanitárius segítséget nyújtó szervezetek képviselőivel találkozott Rzeszówban.
A találkozót megelőző közös sajtókonferencián Biden a jelenleg legfontosabb teendőnek a demokratikus világ egységének megőrzését nevezte. Fenn kell tartani a közös erőfeszítést az „azon ember által elkövetett rombolás megállítására, akit háborús bűnösnek neveztem” – utalt az amerikai elnök korábbi kijelentésére, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnököt illette. Hozzátette: úgy gondolja, hogy az illető „megfelel e meghatározás minden feltételének”.
Ukrajna megtámadása miatt Biden a múlt héten nevezte háborús bűnösnek Putyint. A kijelentést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „teljesen elfogadhatatlannak és megbocsáthatatlannak” nevezte. Szerdán viszont Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok értékelése szerint orosz katonák háborús bűncselekményeket követhettek el Ukrajnában.
Biden a rzeszówi sajtóértekezleten felidézte: a Nyugat „a világtörténelem legszigorúbb szankcióit” vetette ki Oroszországra. „És lesznek újabbak” – fűzte hozzá.
Közölte: azért is érkezett Lengyelországba, hogy személyesen lássa az ukrajnai orosz agresszió által kiváltott humanitárius válságot. Sajnálatát fejezte ki, hogy biztonsági okokból nem tekintheti meg a határ ukrán oldalán fennálló helyzetet, és ígéretet tett a humanitárius segítségnyújtást célzó erőfeszítések további fokozására.
Andrzej Duda az amerikai támogatás és a szövetségesek egysége jelének nevezte Biden látogatását.
Biden szombaton a lengyel fővárosban hivatalos megbeszélést folytat Dudával. Ellátogat a varsói Nemzeti Stadionban a menekültek számára létesített tranzitközpontba is, látogatása végén pedig beszédet mond a fővárosi Királyi Vár udvarán.

Lassan haladnak a béketárgyalások

Az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások nem igazán haladnak előre a kulcsfontosságú kérdésekben – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij, az orosz békedelegáció tagja.

Megyinszkij elmondása szerint a tárgyalások hétfőtől péntekig zajlanak videókonferencia formájában, azonban eddig a felek csak másodlagos kérdésekben közeledtek egymáshoz – számolt be a Sky News az Interfax orosz hírügynökség nyomán.

„A másodlagos kérdésekben közelednek az álláspontok, a fő politikai kérdésekben valójában egy taposómalomban vagyunk. Nem sikerült előrehaladást elérni” – nyilatkozta az orosz békedelegáció tagja.

Erdogan „tiszteletet érdemlő kivonulásra” szólította fel Putyint

Recep Tayyip Erdogan török államfő „tiszteletet érdemlő kivonulásra” szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajnából – közölte a török elnöki hivatal pénteken.

Szavait Putyinhoz címezve Erdogan azt mondta, az orosz elnöknek kell megtennie az első lépést a béke felé az orosz katonai támadás alatt álló Ukrajnában.

Kijelentette, hogy Törökország továbbra sem tervez szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hiszen „nem engedheti, hogy a nép a téli hidegben magára maradjon”, és szerinte az ország iparának működését sem lehet teljesen átalakítani.

Törökország nagymértékben függ az orosz gáz- és energiaellátástól, emellett az ország déli részén orosz vezetés alatt épül Törökország első atomerőműve, amely várhatóan a török energiaszükséglet tíz százalékát – körülbelül a milliós lakosságú Isztambul energiafogyasztását – fedezi majd.

Orosz vezérkar: a Donyec-medence nagy része a szakadárok kezére került, lezárult a „különleges hadművelet” első szakasza

Az orosz hadsereg bejelentette, hogy a mai naptól elsősorban kelet-Ukrajnára koncentrál, ugyanis Oroszország Ukrajna más területein a február 24-én kitűzött célokat elérte – minderről az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív főcsoportfőnökségének vezetője beszélt a mai napon.

A luhanszki szakadár „népköztársaságban” a terület 93, a donyeckiben pedig az 54 százaléka került a helyi „népi milícia” ellenőrzése alá – jelentette ki Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője egy pénteki moszkvai sajtótájékoztatón.

Rudszkoj szerint a Donyec-medence területén 276, korábban ukrán kézen lévő települést „szabadítottak fel” a milíciák.
A Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború első hónapjának mérlegét ismertetve a vezérezredes elmondta, hogy minden az előzetes tervek szerint halad, és az első szakasz fő feladatait teljesítették. Rudszkoj szerint az ukrán katonai potenciál meggyengülése lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence felszabadítására való összpontosítást. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország az inváziót mindaddig folytatja, amíg a főparancsnok (Vlagyimir Putyin) által meghatározott célok nem teljesülnek.
Rudszkoj elmondta, az orosz fegyveres erők blokád alá vették Kijevet, Harkivot, Csernyihivot, Szumit és Mikolajevet, valamint ellenőrzésük alatt tartják Herszon megyét és Zaporizzsja megye nagy részét. Közölte, hogy az eredeti tervek között nem szerepelt a városok ostroma, a személyi állomány és a polgári lakosság megóvása érdekében, de nem zárta ennek lehetőségét.
Mint mondta, az orosz erők a légi fölényt már a hadművelet első két napja alatt megszerezték, az ukrán légierő és légvédelmi rendszer azóta szinte teljesen megsemmisült, a haditengerészet teljesen megszűnt, és nem maradtak szervezett tartalékok. Mint mondta, az ukrán csapatok rakéta-, lőszer-, üzemanyag- és élelmiszer-utánpótlását szinte teljesen kiiktatták.
Rudszkoj szerint eddig 1351 orosz katona esett el és 3825 sebesült meg. Az ukrán fegyveres erők veszteségét több mint 14 ezer halottban és mintegy 16 ezer sebesültben nevezte meg, ami a személyi állomány 11,5 százaléka. Ebből a Donyec-megyei 59 ezres csoportosulás több mint 7 ezer fővel „pótolhatatlan” veszteséget szenvedett és 9 ezer sebesültje van.
A beszámoló szerint Ukrajna elvesztette harckocsijainak és páncélozott járműveinek 65,7, a tábori tüzérségének és aknavetőinek 42,8, a rakéta-sorozatvetőinek 30,5, a légvédelmi rakétarendszereinek 82 és a Tocska-U taktikai rakétáinak 85 százalékát. Megsemmisült az ukrán katonai repülőgépek közel háromnegyede és a helikopterek fele, a 36 török Bayraktar TB-2 drónból pedig mindössze egy maradt.
Az orosz hadsereg Rudszkoj szerint csapást mért a 16 legfontosabb ukrán katonai repülőtérre, emellett 39 raktárbázist és arzenált semmisített meg, amelyekben a hadfelszerelések, hadianyagok és üzemanyag 70 százaléka, valamint több mint egymillió tonna lőszer volt. A nagypontosságú fegyverek a hadiipari komplexum 30 kulcsfontosságú vállalatát rombolták le.
Közölte, hogy sokan jelentkeztek önkéntesnek Oroszországból a „nácizmus” elleni harcra. Emellett több mint 23 ezer külföldi ajánlotta fel csatlakozását a „népköztársaságoknak”, akik ezt elutasították arra hivatkozva, hogy elegendő erejük és eszközük van. A tábornok szerint a „népi milíciáknak” 113 zsákmányolt harckocsit és páncélozott járművet, 138 Javelin és 67 NLAW páncéltörőt adtak át.
Az orosz vezérkar úgy értesült, hogy a nyugati országok a hadművelet kezdete óta több mint 100 tüzérségi löveget, közel 900 hordozható légvédelmi rakétarendszert és 3800 páncéltörő fegyvert szállítottak Ukrajnának.
„Úgy gondoljuk, hatalmas hiba, hogy a nyugati országok fegyvert szállítanak Kijevnek. Ez meghosszabbítja a konfliktust, növeli az áldozatok számát, és nem lesz képes befolyásolni a művelet kimenetelét. Az ilyen szállítmányok valódi célja nem Ukrajna támogatása, hanem az, hogy az országot belerángassák egy elhúzódó, ‘az utolsó ukránig’ tartó katonai konfliktusba” – fogalmazott Rudszkoj.
„Azonnali megfelelő reagálást” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Kijevnek repülőgépeket és légvédelmi rendszereket szállítanának, vagy ha megpróbálnak légtérzárat létrehozni Ukrajna felett.
A tábornok azt mondta, hogy a külföldi zsoldosok és harcosok létszáma, amely elérte a 6600 főt, csökkenni kezdett. Ezt nem csak a bázisaikat és kiképzőtáboraikat ért precíziós csapásoknak tudta be, hanem annak, hogy menekülni kezdtek Ukrajnából. Rudszkoj szerint az elmúlt héten egyetlen külföldi zsoldos sem érkezett ukrán területre, 285 harcos pedig elmenekült.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a NEWS.ru hírportálnak nyilatkozva elismerte, hogy az ukrán nemzeti zászlóaljak komoly, pánikmentes ellenállást tanúsítanak. Úgy vélekedett azonban, hogy hamarosan két pszichológiai törés következhet be náluk: az első Mariupol elvesztésekor, a második az ukrán csapatok legharcképesebb csoportosulásának bekerítésekor a Donyec-medencében.
A sajtótájékoztatón Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője elfogott ukrán katonai iratokra hivatkozva megismételte korábbi állítását, miszerint az ukrán haderő márciusban nagyszabású hadműveletre készült a Donyec-medence ellen, amelynek tüzérségi előkészítését februárban megkezdte. Ismételten azt állította, hogy az orosz invázió nagyszabású ukrán offenzívát hiúsított meg, amely „több tíz-, ha nem százezer civil” életét mentette meg.

Magyarország eddig 131 ukrajnai menekült gyermeknek nyújtott kórházi ellátást

Magyarország eddig 131 ukrajnai menekült gyermeknek nyújtott kórházi ellátást, a hatóságok minden érkezőről gondoskodnak, és garantálják a biztonságos körülményeket a nemzetközi humanitárius szervezetek számára – közölte a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén pénteken New Yorkban.

Felszólalásában a tárcavezető aláhúzta, hogy Magyarország Ukrajna szomszédjaként teljes mértékben tisztában van a háború tragikus következményeivel, sőt magának is szembe kell néznie a súlyos válság jelentette kihívásokkal.
Szavai szerint a helyzet közvetlen biztonsági kockázatot jelent hazánk számára, ezért garantálni kell, hogy Magyarország nem sodródik bele a konfliktusba. Legyenek bármennyire is hangosak a bírálatok, a kormány Magyarország biztonságát helyezi az első helyre, ezért sem fegyvereket, sem katonákat nem küld a konfliktusba és nem engedélyezi a halált okozó fegyverek átszállítását sem.
„A magyar emberek nem akarták és nem akarják ezt a háborút, békét akarunk a szomszédságunkban minél hamarabb” – fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy komoly humanitárius katasztrófa alakult ki Ukrajnában, már több mint félmillióan menekültek Magyarországra, ahol mindenkit befogadnak és ellátnak. A hosszú távon maradni kívánóknak munkát fognak biztosítani, fontos, hogy ne segélyből kelljen élniük – tette hozzá.
„Szívszorító látni azokat a családokat, akik Magyarországra érkeznek, mert ezek szétszakadt családok, mivel az apák a toborzási kötelezettségek miatt nem jöhetnek, és így többségében az anyák, nagyszülők jönnek a gyerekekkel” – fogalmazott.
Hozzátette: „Magyarországon mindenkiről gondoskodunk, illetve ha szükséges biztosítjuk a gyermekek speciális kórházi ellátását.” A jelenlegi adatok alapján már mintegy százharmincegy gyermeket láttak el magyar kórházakban a számukra kijelölt kilenc intézményben.
A miniszter leszögezte: a jelenlegi körülmények között a segítségnyújtás a legfontosabb, márpedig a kormány felelősségteljes döntései, a fegyverszállítások elutasítása nyomán Magyarországon adottak a biztonságos körülmények a humanitárius szervezetek működéséhez. „Erre gondoljanak azok, akik bírálnak minket” – mondta.
A miniszter végezetül kiemelte: biztosítani kell, hogy a háború ne terjedjen Ukrajna határain túlra. Úgy vélekedett, hogy több veszélyes javaslat is szerepel a nemzetközi szervezetek napirendjén, például a repüléstilalmi zóna létrehozása vagy a békefenntartó csapatok küldése. Ezek azonban szerinte eszkalációhoz vezetnének, amit pedig minden áron el kell kerülni.

Biden: elérkezett a megpróbáltatás órája

Elérkezett a megpróbáltatás órája, a mai nemzedék a sorsdöntő pillanatban él, a demokrácia és az autokrácia harca közepén áll – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken a dél-lengyelországi Rzeszówban, ahol az amerikai 82. légideszant-hadosztály katonáival találkozott.
Az Antony Blinken amerikai külügyminiszter részvételével megtartott találkozón Biden megköszönte a katonák szolgálatát, és leszögezte: az Egyesült Államok sok vonatkozásban egyedülálló.
„A világ egyetlen olyan országa vagyunk, amely nem a földrajzi, nemzetiségi, vallási, faji vagy egyéb alapokon szerveződik, hanem az eszme köt össze minket” – jelentette ki.
Az amerikai eszmei közösség lényege, hogy „minden férfi és nő egyenlő, bizonyos elidegeníthetetlen jogokat kaptak a Teremtőtől” – tette hozzá.
Biden aláhúzta: a demokrácia a konszenzust igényli, most pedig elérkezett „a próba órája”.
„A demokrácia és az oligarchia közötti harc közepette vagyunk, egy új fázisban” – fogalmazott.
A katonákhoz fordulva az amerikai elnök azt mondta, hogy az ő nemzedékük sorsdöntő pillanatban találta magát.
„Minden negyedik, ötödik nemzedékben eljön az olyan pillanat, amely mindent alapvetően megváltoztat” – közölte, hozzátéve: a világ már nem lesz olyan, amilyen eddig volt.
„A kérdés az, hogy ki fog diadalmaskodni, a demokrácia és az értékek, amelyeket képviselünk, vagy pedig az autokrácia” – fogalmazott Biden.
Ukrajnában tett korábbi útjaira utalva Biden kijelentette: az ukránoknak „valóban erős gerince van”. Rendkívüli jelenségnek nevezte, hogy az ukrán civilek is „puszta kézzel állnak a tankok előtt, mondván +nem mozdulok el innen, itthon vagyok+”.
Az amerikai 82. légideszant-hadosztály mintegy ötezer katonáját februárban, az ukrajnai háború kitörését megelőző orosz-ukrán feszültség miatt telepítették Rzeszów térségébe, bővítve a 2016-ban Lengyelországba telepített amerikai kontingenst.

Saját emberei ölhettek meg egy orosz parancsnokot Ukrajnában

Saját emberi ölhettek meg egy orosz dandárparancsnok nyugati források szerint. Medvecsek ezredest szerintük szándékosan ütötték el az emberei, miután túl sok katonát veszített az egység – írja a Sky News.

BREAKING: A Russian brigade commander has been killed deliberately by his own troops after his unit suffered many losses in Ukraine, a western official said.
Colonel Medvechek, commander of 37 Motor Rifle Brigade, was run over by his soldiers, the official said

— Deborah Haynes (@haynesdeborah) March 25, 2022

Washington vészforgatókönyvvel készül arra az esetre, ha Oroszország NATO-területet bombázna

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint Washington felkészül arra az esetre, ha Oroszország a NATO-tagországok területén belül próbálná meg bombázni az Ukrajnába utánpótlást szállító gépkocsikonvojokat.

„Vészforgatókönyvvel készülünk arra a lehetőségre, ha Oroszország úgy döntene, hogy NATO-tagországok területét bombázná akár ilyen, akár más összefüggésben. Joe Biden abszolút mértékben elkötelezett, hogy nagyon határozott választ adjon, szövetségünk más tagjaival egyetemben, ha Oroszország megtámadná a NATO-t” – szögezte le Sullivan.

A nemzetbiztonsági főtanácsadó azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei további büntetőintézkedéseket is elfogadhatnak Moszkvával szemben Ukrajna orosz katonai megszállása miatt.

Jake Sullivan azt is kijelentette, hogy Moszkva nagyon súlyos árat fizetne azért, ha vegyi fegyvert vetne be Ukrajnában. Egyúttal mindenkit biztosított arról, hogy az Egyesült Államoknak nincsen szándékában ilyen fegyvert használni, „bármilyen körülményekről legyen is szó”.

Lengyelország 10 pontos tervet állított össze „Ukrajna megmentésére”

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az orosz-ukrán háború kapcsán a Politico oldalán írt publicisztikát, amelyben tízpontos tervet is közölt, mint fogalmazott, „Ukrajna megmentésére”. Lengyelország, Szlovénia és Csehország dolgozta ki a tervet Ukrajna megsegítésére, hogy véget vethessünk a háborúnak – közölte a politikus a Mandiner szerint.

• Az összes orosz bank leválasztása a SWIFT-rendszerről. Ennek hiányában az orosz gazdaság néhány héten belül alkalmazkodni fog az új helyzethez.
• Menekültpolitika felállítása azon orosz katonák számára, akik nem hajlandóak a moszkvai rezsimet kiszolgálni.
• Az orosz propaganda megállítása Európában. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy jogodban áll hazudni.
• Az orosz hajók kitiltása kikötőinkből.
• A szárazföldi közlekedés lezárása
• Szankciók kibővítése, hogy az ne csak az oligarchákat érje, hanem teljes üzleti környezetüket.
• Minden Európai Unióba belépni kívánó orosz állampolgár vízumának felfüggesztése. Az orosz embereknek meg kell érteniük: nekik is viselniük kell a háború következményeit. Reménykedünk abban, hogy hátat fognak fordítani Putyinnak.
• Szankciók bevezetése Putyin pártjának minden tagjára. Pontosan tisztában vannak azzal, mi folyik Ukrajnában, bűnrészességük megkérdőjelezhetetlen.
• Minden olyan árucikk exportját betiltatni, amit Oroszország a háborúra használhat.
• Oroszország kizárása minden nemzetközi intézményből. Bűnözőkkel nem ülhetünk egy asztalnál.

„Ha ezek az intézkedések nem állítják meg a háborút, akkor ennél is tovább kell mennünk. Kijevben NATO-békefenntartók küldését javasoltuk. Ha a szankciók nem működnek, akkor nincs választásunk: magunknak kell megvédenünk az ukránokat. Ha a békét meg akarjuk őrizni, Putyinnak tudnia kell, hol van az a vörös vonal, amit már nem léphet át. Oroszország nukleáris arzenáljával nem magyarázható a tétlenkedés. Tisztában kell lennünk ezzel a fenyegetéssel, de ez nem tarthat minket vissza. Különben Putyin tovább fog menni” – fogalmazott a lengyel miniszterelnök a Mandiner szemléje szerint.

Videón a megsemmisített üzemanyagraktár

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint Kalibr rakétával megsemmisítettek egy nagy üzemanyagraktárat Kijev közelében. Az esetről most közzétettek egy videót is.

Consequences of the shelling of an oil depot in the #Kyiv region pic.twitter.com/Wqd3dT1XS6

— NEXTA (@nexta_tv) March 25, 2022

Az Egyesült Államok szerint Oroszország kifogyóban van a rakétákból

Az Egyesült Államok becslése szerint az oroszok kifogyóban vannak a levegőből indítható rakétákból, és vannak arra utaló jelek, hogy megpróbálják megőrizni a készletet a csökkenő precíziós irányítású lőszerkészleteik részeként – közölte egy amerikai védelmi tisztviselő a CNN szerint. 

A tisztviselő hozzátette, hogy a levegőből indítható rakétákból van a legkevesebb az orosz lőszerkészletben. Elmondása szerint ezeknek a rakétáknak a meghibásodási aránya is magas, becsléseik szerint fegyvertípustól függően húsz százaléktól akár hatvan százalékig is terjedhet

A mariupoli tanács szerint mintegy háromszázan haltak meg a drámaszínház bombázásában

Egyelőre meg nem erősített információk szerint mintegy háromszázan vesztették életüket az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol drámaszínházát ért légicsapásban – közölte pénteken a város vezetése, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

A városi tanács ezt olyan emberek beszámolójára hivatkozva hozta nyilvánosságra, akik bent voltak az épületben a bombázáskor, de sikerült kimenekülniük. A kikötőváros központjában fekvő színházat március 16-án érte a támadás. Az épület akkor óvóhelyként szolgált – ukrán források szerint -mintegy ezer helyi lakosnak.
Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója március 14-én azt közölte, hogy a várost ért orosz támadások már addig csaknem húszezer áldozatot követeltek – emlékeztetett a hírportál.
A városi tanács arról is beszámolt, hogy az orosz erők által több mint három hete ostromlott Mariupolban a megszállók irodát nyitottak a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló Egységes Oroszország pártnak. A pártirodát a városból kivezető egyik út mentén lévő Metro bevásárlóközpontban létesítették. A városban maradt mariupoliak elmondása szerint pártújságokat osztanak, Oroszországért kampányolnak, illetve a Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti területein 2014 óta működő Phoenix mobilszolgáltató kártyáit osztogatják. Az orosz megszállók humanitárius létesítménynek nevezik a pártirodát.
Közben a Mariupolt védő ukrán Azov ezred a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy megsemmisítették péntekre virradó éjjel az orosz deszantcsapatok öt teherautóját és két harcjárművét, továbbá több mint húsz katonáját.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében arról írt, hogy Oroszország újabb csapatokat csoportosít át Fehéroroszországba és az Azovi-tengerre. Az orosz hadsereg „nem érte el a nagyszabású háború fő céljait: Kijev blokád alá vételét, valamint azt, hogy elfoglalja Donyeck és Luhanszk megyéket egészen a közigazgatási határukig. Az ellenségnek részben sikerült szárazföldi folyosót létrehoznia az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyecki régió egy része között” – idézte a vezérkart az Ukrajinszka Pravda. A jelentés szerint Moszkvában intézkedéseket tettek több oroszországi régióból gépesített lövészdandárok összevont egységének Fehéroroszországba küldésére, hogy pótolják az eddig elszenvedett harctéri veszteségeket. Ezenfelül az orosz csendes-óceáni flottától irányítanak további tengerészgyalogosokat az Azovi-tengerre.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról számolt be, hogy egy újabb orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban. Szavai szerint a dél-ukrajnai Herszon melletti Csornobajivka településen végeztek az ukrán katonák Jakov Rezancev altábornaggyal.
Petro Kuzik, a kijevi területvédelem vezetője ukrán televíziók egy időben sugárzott műsorában megerősítette, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a fővárostól északnyugatra fekvő Lukjanyivka települést. Szavai szerint a falu az orosz erők egy fontos megerősített állása volt, több száz katonát, harckocsikat és más haditechnikai eszközöket csoportosítottak oda. Közölte, hogy mintegy negyven orosz katona vesztette életét a település visszavétele közben, a többi elmenekült, egy részük a környező erdőkben bujkál. Hozzátette, hogy az ukrán katonák megindultak a felkutatásukra és „likvidálásukra”. Azt is mondta, hogy az ukrán erőknek most több harckocsijuk és más páncélozott járművük van, mint a háború kezdetén volt, mert az orosz csapatoktól zsákmányoltakat is saját hadrendjükbe állítják.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 122 orosz repülőgépet, 126 helikoptert, hat hadihajót, 592 harckocsit, 1653 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 51 légvédelmi rendszert, valamint 98 rakéta-sorozatvetőt.

Megint légiriadó van Kárpátalján

A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás pénteken délután, magyarországi idő szerint 15 óra 15 perckor légiriadót rendelt el a megye teljes területére, több városban is megszólaltak a légi szirénák, jeleztek a mobil applikációk. Arra szólítják fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre! – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Putyin szerint a Nyugat az orosz kultúra eltörlésére törekszik

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy orosz kulturális szereplőkkel zajló, televízióban is közvetített pénteki találkozóján azt mondta, a Nyugat az orosz kultúra eltörlésére törekszik – írja a Reuters.

Ma megpróbálnak eltörölni egy egész ezeréves kultúrát, a mi népünket – jelentette ki Putyin arra hivatkozva, hogy nyugati országokban több olyan kulturális eseményt is lemondtak, amelyen orosz művészek léptek volna fel.

Putyin szerint az eltörlendők között vannak olyan híres, már nem élő orosz zeneszerzők, mint Pjotr Csajkovszkij, Szergej Rahmanyinov vagy Dmitrij Sosztakovics.

Az orosz elnök még tovább ment: szerinte már orosz könyveket és írókat tiltanak be Nyugaton.

Az EU egészségügyi felszerelést, mentőautókat küld Ukrajnának

Az Európai Unió sürgősségi segélyszállítmányt, benne egészségügyi felszereléseket és mentőautókat juttat Ukrajnának és az ukrajnai menekülteket befogadó szomszédos országoknak – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A segélyszállítmány több millió alapvető egészségügyi eszközt, köztük gyógyszereket, menedékhely kialakítására alkalmas felszereléseket és élelmiszereket, továbbá 21 mentőautót és 16 rohammentőt, 11 tűzoltóautót és 23 olyan teherautót biztosít, melyek 49 tonnányi elsősegély- és más egészségügyi felszerelést tartalmaznak.
A szállítmányhoz az uniós tagállamok mindegyike, valamint Norvégia és Törökország járult hozzá az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Ez a valaha végrehajtott legnagyobb segélyművelet az unió mechanizmus keretében – közötlék.
A bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki elmondta: az európai országok rendkívüli szolidaritása töretlen Ukrajna támogatására. Az EU szüntelenül azon dolgozik, hogy összehangolja az Európa-szerte felajánlott, Ukrajnába és szomszédos országaiba szánt sürgősségi segélyszállítmányokat.
Az EU a polgári védelmi mechanizmusán keresztül koordinálja az egészségügyi célú evakuálási műveleteket a menekülteket befogadó országokból, hogy a betegeket uniós kórházakba szállíthassák megfelelő ellátás reményében. Nyolc beteget már átszállítottak Lengyelországból Németországba, Írországba, Olaszországba és Norvégiába – közölte az uniós biztos.

Videó a lebombázott mariupoli színház romjairól

Az alábbi felvételen az látszik, milyen volt a színház belseje a támadás előtt és után.

Orosz vezérkar: a Donyec-medence nagy része a szakadárok kezére került

A luhanszki szakadár „népköztársaság” területének 93, a donyeckinek pedig az 54 százaléka került a helyi „népi milícia” ellenőrzése alá – jelentette ki Szergej Ruckoj, az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív főcsoportfőnökségének vezetője pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján.

A Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború első hónapjának mérlegét ismertetve a vezérezredes elmondta, hogy az orosz fegyveres erők blokád alá vették Kijevet, Harkivot, Csernyihivot, Szumit és Mikolajevet, valamint ellenőrzésük alatt tartják Herszon megyét és Zaporizzsja megye nagy részét.
Ruckoj szerint eddig 1351 orosz katona esett el és 3825 sebesült meg. Az ukrán fegyveres erők veszteségét több mint 14 ezer halottban és mintegy 16 ezer sebesültben nevezte meg.

Az oroszok hivatalosan is elismertek 1351 halott katonát

Az orosz védelmi minisztérium pénteki közleménye szerint a az ukrajnai „különleges katonai műveletnek” nevezett háborúban eddig 1351 katonájuk halt meg, 3825 pedig megsebesült. Az orosz vezetés legutóbb március 2-án számolt be veszteségekről, akkor azt állították, hogy 498 embert vesztettek. Közben az ukránok csaknem 16 ezer megölt orosz katonáról beszélnek, de amerikai és brit források szerint is több mint 7 ezer orosz eshetett már el az invázió során.

Az oroszoknak sikerült kialakítaniuk egy folyosót a Krím-félsziget és a Donyeck között

Az ukrán védelmi minisztérium jelentése szerint „az ellenség részben sikerrel alakított ki szárazföldi folyosót az ideiglenesen elfoglalt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyeck régió között. Ez egyben az is jelenti, hogy elvágták Ukrajnát az Azovi-tengertől – jelenti a Guardian.

Már a hatodik orosz tábornok eshetett el Ukrajnában

Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Facebook-oldalán jelentette, hogy Ukrajnában megöltek egy magas rangú orosz parancsnokot, Jakov Rjazancev altábornagyot – írja a KárpátHír. 

A képviselő azt írta, hogy az altábornagy az orosz déli katonai körzetében állomásozó 48. hadsereg parancsnoka volt. Azt egyelőre nem közölték, hogy pontosan hol végeztek a tábornokkal.

Amennyiben a hír igaz, akkor Rjazancev a hatodik orosz tábornok, aki elesett az ukrajnai háborúban.

Később Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója megerősítette, a dél-ukrajnai Herszon melletti Csornobajivka településen végeztek az ukrán katonák Jakov Rjazancev altábornaggyal.

If true, this is a big deal. Ryezantsev is commander of 49th Combined Arms Army in the south https://t.co/5N0L1aSVjc

— Dmitri Alperovitch (@DAlperovitch) March 25, 2022

Ukrajna Oroszország és Belarusz határainak lezárására kéri az Európai Uniót

Oroszországi és belarusz határainak lezárására kérte pénteken Ukrajna az Európai Uniót. A kijevi védelmi tárca szerint az orosz erőknek sikerült részleges szárazföldi folyosót nyitniuk Krím és Donyeck megye között – írja az MTI.

Az infrastrukturális minisztérium azt javasolja az EU-nak, hogy zárja le hermetikusan az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló szárazföldi és tengeri összeköttetéseit – írta az ukrán tárca Telegramon. A minisztérium szerint ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy leállítsák az agresszor országnak szánt kettős felhasználású javak szállítását, amelyeket katonai célokra is fordíthatnak.

A minisztérium arra is felszólította az EU-t, hogy akadályozzák meg az Oroszország és Belarusz felé a területén át, valamint a határain keresztül zajló áru- és személyforgalmat. A tárca közölte: az erre vonatkozó „hivatalos kérését elküldte az Európai Bizottságnak”.

Friss térképen az orosz invázió

Ahogy olvasóink már megszokhatták, mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális térképét az ukrajnai hadműveletekről. Így állnak a frontok a háború 30. napján, péntek délután!

A brit védelmi minisztérium mai jelentése az alábbiakat tartalmazza:

• Az ukrán ellentámadások és az orosz erők túlterhelt utánpótlási vonalakon való visszavonulása lehetővé tette Ukrajna számára, hogy Kijevtől 35 kilométerre keletre visszafoglaljon városokat és védelmi pozíciókat.
• Az ukrán erők valószínűleg továbbra is megpróbálják visszaszorítani az orosz erőket az északnyugati tengely mentén, Kijevtől a Hosztomel repülőtér felé.
• Ukrajna déli részén az orosz erők még mindig megpróbálják megkerülni Mikolajevet, miközben nyugat felé, Odessza felé igyekeznek haladni, de előrehaladásukat logisztikai problémák és az ukrán ellenállás lassítja.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 25 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/BcSlR8RREz

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/ONjwnP5i56

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 25, 2022

Szijjártó Péter: Magyarország nem akar részese lenni a háborúnak

A magyar kormánynak Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb – így reagált a külgazdasági és külügyminiszter az ukrán államfő kéréseire New Yorkban. Szijjártó Péter az ENSZ biztonsági tanácsának ülése előtt az M1-nek adott interjúban hangsúlyozta: ha Magyarország engedné a fegyverek szállítását, illetve fegyvert vagy katonákat küldene, akkor belesodródna a háborúba.

A Magyarország szomszédságában zajló háború egy rendkívüli humanitárius válságot idézett elő Európába, amelynek egy jelentős részét a szomszédos országok viselik – nyilatkozta Szijjártó Péter.

Mivel mi már 500 ezer menekültet is befogadtunk, ezért ránk különös figyelem hárul, mind Brüsszelből, mind New Yorkból, és most már Washingtonból is lehet pozitív hangokat hallani, arról, hogy elismerik azt az elképesztő erőfeszítést, amelyet Magyarországon az önkéntesek, a civil szervezetek, egyházak és állami intézmények együttműködése jelent – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Szijjártó Péter szerint az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt is nagyon komoly figyelmet szentel Magyarországnak.

A Nemzetközi Vöröskereszt Debrecenben hozott létre egy regionális logisztika bázist, hogy onnan koordinálják a humanitárius tevékenységet Ukrajnában, és elmondták, hogy ennek az egyik oka, hogy minket választottak, az éppen az, hogy Magyarország nem enged át fegyverszállítmányokat, ezáltal mi biztonságos helyet tudunk teremteni.
Szijjártó Péter elmondta, hogy ő elfogadja, hogy Ukrajna vezetőjének Ukrajna biztonsága az első, de nekünk a magyarok biztonsága az első. Magyarország számára elképesztő kockázat lenne a katonák és a fegyverek küldése, ez a belesodródást jelentené a háborúba – szögezte le.

Ami az energiát illeti, hogyha engednénk, hogy az Oroszországból Európába irányuló energiaszállításokra szankciót vessen ki az Európai Unió, akkor a földgáz-és kőolajszállítások is leállnának.

Akkor nem lenne fűtés, nem lenne benzin, az ipar nem tudna működni, ezt nem engedhetjük meg. Azt nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát. Tehát a magyar emberek energiaellátásának, Magyarország energiaellátásnak biztonsága nem vitakérdés – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Hozzátéve, hogy itt sem vagyunk hajlandók visszalépni a döntésünkből. Ugye tegnap Brüsszelben NATO-csúcs volt, a NATO ismételten világosan elmondta, hogy nem részese a konfliktusnak, nem is akar a részese lenni.

Szijjártó Péter elmondta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a háború Ukrajna határain ne lépjen túl, tehát a magyar nemezit álláspont, ami a magyar nemzeti érdeket tükrözi, az egybeesik a NATO álláspontjával.

Tehát a döntésünk egyértelmű: sem a fegyverszállítmányokat nem engedjük át, sem az energiaszállításokra nem engedjük a szankciókat. Nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első. Ugyanakkor, ugyanakkor a humanitárius támogatásokat továbbra is természetesen adjuk – fejtette ki Szijjártó Péter a Hirado.hu tudósítása szerint.

Kreml: a gázexport rubelesítéséről szóló utasítás a Novatekre nem vonatkozik

A Gazpromra vonatkozik, a Novatekre viszont nem Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az az utasítása, miszerint az európai szerződések alapján az orosz gázért való fizetésben a rubelre kell áttérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pénteken újságíróknak nyilatkozva.

Hangsúlyozta, hogy a Novatek magáncég, „aligha lehetett közvetlen utasítást adni neki”.
„Az elnök nem tett különbséget a csővezetékes és a cseppfolyósított földgáz (LNG) között. De az utasítás a Gazpromnak szólt” – mondta a Kreml szóvivője.
A rubeles elszámolásra való áttérés „a Gazpromnak szóló irányelv. Ez egy nemzetközi vállalat, amelynek fő tulajdonosa az állam, és ezért kapott ilyen irányelvet a Gazprom. Az elnök nem mondott semmit a Novatekről” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország szállít-e gázt továbbra is az EU-ba, ha az európai országok nem hajlandók rubelben fizetni, a szóvivő azt mondta, hogy a hátralévő négy napon belül a Gazpromnak ki kell dolgoznia egy átlátható, érthető rendszert arra vonatkozóan, hogy ez technikailag és logisztikailag hogyan valósítható meg. Ezt az információt közölni fogják a Gazprom termékeinek vásárlóival, és „aztán majd meglátjuk”.
„Az államfő hatályos utasításából indulunk ki” – nyilatkozott Peszkov.
A Novatek Oroszország második legnagyobb földgáztermelője, a gázkitermelés volumene (2020-ben 77,37 milliárd köbméter) alapján pedig a hetedik legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalat a világon. Az LNG-exportőr Novatek székhelye a nyugat-szibériai Jamalo-Nyenyec Autonóm Területen található. Fő részvényesei Leonyid Mihelszon (24,8 százalék), Gennagyij Tyimcsenko (23,5 százalék), a Total (19,4 százalék) és a Gazprom (10,0 százalék).

Erősödött a rubel, csökkent a moszkvai tőzsdemutató az újraindított kereskedés második napján

A közel egy hónapra bezárt moszkvai értéktőzsde a csütörtöki, első kereskedési napon elért szinte teljes nyereségét elvesztette pénteken az ugyancsak rövidített kereskedésben.

A rubel elszámolású MOEX index pénteken 3,66 százalékkal, 2484,13 pontra süllyedt a csütörtöki 4,4 százalék erősödés után.
Eközben a dollárban számított RTS index a csütörtöki 9 százalékos esést követően pénteken tovább gyengült, 2,7 százalékkal, 829,62 pontra csökkent.
Pénteken az 50 bejegyzett cégből 33-mal kereskedtek.
Pénteken a legnagyobb nyertes a vegyipari PhosAgro volt 9,46 százalékos drágulással, a legnagyobb vesztes pedig az Aeroflot légi vállalat, 18,24 százalékos árfolyameséssel.
A tőzsdén külföldiek tulajdonában lévő papírokkal nem lehet kereskedni, és shortolási tilalom van érvényben. A börze február 28-a után csütörtökön nyitott ki először.
Az euróval szemben a rubel mintegy 1,5 százalékkal, 105,80-ra erősödött és 1,57 százalékkal, 96,14-re drágult a dollárral szemben.

Egészségügyi központot ért rakétatalálat Harkovban, többen meghaltak

Négy ember meghalt, többen megsérültek, amikor orosz rakétatalálat ért egy harkovi egészségügyi központot, írta a BBC. Az orosz erők sikertelenül próbálják bekeríteni Harkovot, elemzők szerint kevés a lőszerük.

Shelling of civilians by the invaders in #Kharkiv.#RussiaInvadedUkraine #RussianWarCrimes #russianinvasion #Russia pic.twitter.com/1qtR2Odwg2

— Russia Vs World (@RussiaVsWorld_) March 25, 2022

Russian vehicles targeted pic.twitter.com/Wvb6fJfUTI

— Aleph א ?? (@no_itsmyturn) March 25, 2022

Tömegsírokat találtak Mariupolban

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi csoportjának vezetője pénteken közölte, hogy a megfigyelők egyre több információt kaptak az ukrajnai Mariupol bekerített városában lévő tömegsírokról, köztük egy olyanról, amelyben a jelek szerint 200 holttest van – írta a The Guardian.

Egyre több információt kapunk az ott lévő tömegsírokról – mondta Matilda Bogner újságíróknak videokapcsolaton keresztül Ukrajnából, hozzátéve, hogy a bizonyítékok egy része műholdfelvételekről származik.

Káosz Csernyihivben, humanitárius folyosót kér az ukrán miniszterelnök-helyettes

Humanitárius folyosót kér szombatra Csernyihivben az ukrán miniszterelnök-helyettes – írta a The Guardian. A portál szerdai tudósítása szerint 150 ezer ember esett csapdába a városban; napok óta nincs áram, a városban már fosztogatnak, káosz uralkodik.

A török elnök elárulta, mi kell még a békéhez Ukrajnában

A török elnök szerint a főbb pontokban közeledik az orosz és az ukrán fél álláspontja, írja a Fox News. Recep Tayyip Erdogan azt mondja – az elnöki hivatalának honlapja szerint – , hogy az alábbi témákban közel van a megegyezés Putyin orosz és Zelenszkij ukrán elnök között:

• Ukrajna semlegessége (vagyis, hogy ne legyen a NATO tagja),
• a demilitarizálás és kölcsönös biztonsági garanciák,
• az orosz fél által „nácitlanításnak” nevezett eljárás,
• valamint az orosz nyelv használata Ukrajnában.

Az elnöki közlemény egyfelől pozitív hír, ami azt a négy ügyet illeti, amelyben haladás van, ugyanis néhány napja a török külügyminiszter is ezeket emelte ki egy interjúban – vagyis, azóta nem történt visszaesés ezeken a területeken. Ami aggodalomra adhat okot, az az, hogy

a Donbasz és a Krím státusza továbbra is vitatott a felek között, ezek nélkül pedig a békekötés vagy akár a tűzszünet lehetetlennek tűnik

– elemez az Origo.

Borrell: az uniós tagállamok vezetői jóváhagyhatják az EU katonai stratégiáját

Az európai uniós tagállamok vezetői pénteken jóváhagyhatják az EU katonai stratégiáját, az úgynevezett stratégiai iránytűt – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pénteken a brüsszeli EU-csúcsértekezlet második napjára érkezve.

A stratégiai iránytűnek nevezett intézkedéscsomag kétéves uniós munka eredménye, amely irányvonalakat fektet le az EU biztonság- és védelempolitikájának megerősítésére 2030-ig. Meghatározza például, hogy a tagországok hogyan reagáljanak a jelenlegi és a várható kihívásokra és fenyegetésekre, és lehetővé teszi akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós katonai csapatok létrehozását. Borrell hozzátette: az EU védelmi tervének célja, hogy erősebb partnerré váljon a NATO-n belül.
Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken egyebek között arról vitáznak, hogy a magas energiaárak leküzdése érdekében milyen reformokat lehetne végrehajtani az energiapiacon.
Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke a találkozóra érkezve azzal érvelt, hogy az EU két dolgot tehet az energiaárak csökkentése érdekében: közösen szerez be gázt, és uniós árplafont vezet be.
„A jelenlegi energiaárak nem valóságosak, tönkreteszik a lakosságot. Nehéz a piaci beavatkozás, de háborús helyzetben rendkívüli lépéseket kell tenni” – húzta alá. Jelezte: Belgium álláspontja egybecseng Spanyolországéval, amely az EU vezetőinek meggyőzése érdekében kampányt folytat e lépések megvalósítására.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy támogatja az említett két indítványt. Ezek a lépések – tette hozzá – biztosítanák, hogy Oroszország ne húzzon hasznot a magas piaci gázárakból. Morawieczki továbbra is az orosz energiaexport tilalma mellett érvelt, sajnálatát kifejezve, hogy Németország és Magyarország ezt nem támogatja.
Janez Jansa szlovén miniszterelnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy az orosz energiafüggőség csökkentésének megoldása „a közös európai beszerzések, a közös logisztika, a közös gáztározó kapacitások kiépítése”. Jansa szerint egyik tagország sem ellenzi ezeket az intézkedéseket, de az egyes tagállamok orosz energiától való függősége különböző.
Az energiaár-plafonnal kapcsolatban Sanna Marin finn miniszterelnök azt mondta, hogy a vezetők várhatóan konkrét intézkedéseket fogadnak el, de az Európai Bizottság kulcsszerepet fog játszani ennek meghatározásában.

A háború elől menekülőknek nyitottak befogadóközpontot Debrecenben

Befogadóközpontot alakított ki az orosz-ukrán háború kitörése miatt otthonukat elhagyni kényszerülő menekülteknek a Dorkász Szolgálat Közhasznú Alapítvány Debrecenben.

Az intézmény pénteki megnyitóján Kiss Ábel Lukács, az intézmény igazgatója elmondta: a debreceni Erdőspusztán, a Vekeri-tó mellett található Dorcas Kemping és Konferenciaközpont területén megnyílt befogadóközpontban kétszáz menekültet tudnak ellátni hosszabb távon, családonként átlagosan 1-3 hónapon keresztül, ez szükség esetén meghosszabbítható.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben – 30 év működés után – forráshiány és a szükséges felújítási munkálatok elmaradása miatt bezárt a Dorcas Kemping.
Példaértékű összefogás eredményeként mintegy harminc nap alatt hozták olyan állapotba a kempinget, hogy már fogadhatja a rászorulókat – mondta, hozzátéve: magánemberek, cégek, civilek, intézmények, hatóságok és egyházak járultak hozzá anyagilag, önkéntes munkával, illetve tárgyi adományokkal az újranyitáshoz.
A legtöbbet a holland keresztyén Pharus Alapítvány adományozta: az elkövetkező 6 hónapra átvállalták a kemping üzemeltetési költségeit és a legfontosabb felújítási munkálatokhoz anyagi fedezetet biztosítottak – ismertette az igazgató.
Kiss Ábel Lukács azt mondta, olyan megoldást kerestek, hogy ne csupán egy-egy segélycsomaggal segítsék a rászorulókat, hanem ingyen szállással és napi háromszori étkezéssel.
Ezen túl munkát is biztosítanak azoknak, aki dolgozni akarnak: öt cég eddig 120 állást hirdetett meg nekik, az ITK autóbuszgyártó például harminc munkahelyet ajánlott fel a helyi üzemében.
Hozzátette: a debreceni NI Hungary Kft. hárommillió forint értékben vásárolt hűtőszekrényeket, mikrohullámú sütőket, vízforralókat, elektromos melegítőket -, amelyekkel élhetőbbé vált a harmincéves komplexum, továbbá tíz számítógépet is adományoztak a befogadóközpontnak.
A felújított kempingben tizenegy új alkalmazottat foglalkoztatnak, közülük hatan kárpátaljaiak – mondta.
Jelenleg 42 menekült tartózkodik a befogadóközpontban, a jövő héten további 20 érkezése várható, április közepéig száz embert tudnak elhelyezni a fűthető faházakban, majd megnyitják a nyári szálláshelyeket is – közölte Kiss Ábel Lukács, jelezve, hogy 24 órás szolgálatot tartanak, gyermekfelügyeletet biztosítanak, és további önkéntesek, köztük ukránul, oroszul tudó pedagógusok jelentkezését várják.

Nemzetközi koncert Ukrajna megmentéséért

Több mint 20 európai ország összefogásával nemzetközi jótékonysági koncertmaratont szerveznek Ukrajna megmentéséért, melyhez Magyarországról a Sziget csapata is csatlakozott – közölte a Sziget Sajtóiroda pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint március 27-én rendezik meg a #StopWar elnevezéssel a koncertet – több mint 50 nemzetközi híresség, zenész, előadó támogatásával és részvételével. A Sziget a monstre koncert adását streameli a saját felületén.
A koncert vasárnap, közép-európai idő szerint 17 óra 30-kor kezdődik Varsóban, olyan világhírű zenekarok és művészek közreműködésével, mint az Imagine Dragons, a Nothing But Thieves, a Fatboy Slim, Craig David vagy a Brainstorm. A #StopWar koncert követhető lesz a Sziget Facebook-oldalán is.
„A világ egységére és szolidaritására most nagyobb szükség van, mint valaha. Ez a kezdeményezés arra törekszik, hogy tovább erősítse a nemzetközi közösséget az orosz terjeszkedéssel szembeni ellenállásban” – írják a közleményben a #StopWar szervezőit idézve.

Gulyás: Orbán Viktor komoly befolyását mutatja az újabb uniós forrás megszerzése

Orbán Viktor miniszterelnök „komoly befolyását”, a magyar érdekképviselet hatékonyságát mutatja, hogy Magyarország több mint százmilliárd forint szabadon felhasználható európai uniós forrást kap az orosz-ukrán háború miatt – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a közmédiának nyilatkozva.

Gulyás Gergely a megújult somlói vár átadóünnepsége után azt mondta, komoly sikert ért el a miniszterelnök Brüsszelben, mivel az országnak járó uniós forrásokon túl Magyarország még háromszázmillió eurót kap az Ukrajnából érkező menekültek ellátása miatt.
Kifejtette: ezt a több mint százmilliárd forintot szabadon lehet felhasználni azokra a költségekre, amelyekkel ez a háborús helyzet együtt jár. Szerinte az összeg nagy segítség ahhoz, hogy ne a magyar embereknek kelljen a háború árát megfizetnie.
A miniszter közölte, alig több mint egy héttel a miniszterelnök által Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levél után, máris sikerült plusz százmilliárd forintot szerezni.
Értékelése szerint „a határozott kiállás Brüsszelben is eredményre vezet”, a magyar érdekképviselet Brüsszelben hatékony.
Hozzátette: a magyar miniszterelnök – aki rangidős tagja az európai unió állam- és kormányfői testületének, mivel a legrégebben hivatalban lévő kormányfő – komoly befolyással rendelkezik, ennek köszönhető, hogy újabb, jelentős uniós forrásokhoz juthatott az ország.
Gulyás Gergely azt mondta, a valóság cáfolja azt, amit a baloldal mond. A valóság ugyanis az, hogy Magyarország tárgyal a folyamatban lévő uniós költségvetésről, a tárgyalások „teljesen normális menetrend szerint” haladnak és a partnerségi megállapodást néhány héten, hónapon belül aláírják.
Kitért arra is, hogy az előző hétéves költségvetési ciklusból a legtöbb forrást Magyarország hívta le időarányosan.
A korábbi ciklus forrásainak felhasználása, és a most megszerzett uniós forrás ékesen cáfolja a baloldal állításait, amelyek a választások közeledtével egyre nagyobb valótlanságokat tartalmaznak – fejtette ki.

Kreml: Oroszország válaszolni fog arra, hogy a NATO válaszolt arra, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken tartotta szokásos konferenciabeszélgetését. Ezen arról beszélt többek között, hogy az orosz hadsereg javaslatot fog tenni arról Putyinnak, hogy az ország hogyan erősítse meg védelmét arra válaszul, hogy a NATO megerősíti a keleti szárnyát. A NATO csütörtökön jelentette be, hogy megerősítik védelmi erőiket keleten, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. Ennek keretében négy új harccsoportot küldenek Magyarországra, Szlovákiába, Bulgáriába és Romániába.

Peszkov továbbá kitért arra is, hogy szerinte a német Genf (a legnagyobb orosz hitelező) Oroszország elleni szankciói nem jelentenek majd veszélyt az orosz bankszektorra. Úgy vélte, „semmi szörnyű nem fog történni” akkor sem, ha Oroszországot kizárják a G20-ak közül. Mint fogalmazott, „nemcsak az Egyesült Államokból és Európából áll a világ”, hiszen „vannak olyan országok is, amelyek józanul viszonyulnak Oroszországhoz” – így a Telex.

Egy orosz-ukrán fogolycserével visszajutottak Ukrajnába a Kígyó-sziget tengerészei

Ukrajna és Oroszország 50 katonai és polgári foglyot cserélt csütörtökön: köztük azokat a tengerészeket is, akik a Kígyó-sziget közelében állomásoztak, az orosz támadások után azonban fogságba estek. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint 19, korábban a Kígyó-szigeteknél állomásozó ukrán civil tengerész jutott vissza Ukrajnába az orosz foglyokért cserébe.

A háború kitörésekor vált ismertté a Kígyó-szigetet védelmezők története, akik az oroszok felkérését megtagadva nem adták meg magukat. A történet kulcsmondata (amely azóta is az Ukrajna melletti kiállás egyik mottója) lett az ukránok válasza, miszerint „Orosz hadihajó, húzz a faszba!”. A hírek eredetileg úgy szóltak, hogy a Kígyó-szigetek összes védője meghalt, később azonban kiderült, hogy túlélték, de fogságba kerültek – írja az Independentre hivatkozva a Telex.

Biden: Washington és az EU új partnerséget köt Európa orosz energiafüggőségének csökkentésére

Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújára válaszul, valamint a biztonságos és fenntartható energiaellátás érdekében az Egyesült Államok és az Európai Unió új partnerséget hoz létre, hogy csökkentse Európa függőségét az orosz energiahordozóktól – jelentette be Joe Biden amerikai elnök Brüsszelben, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélését követően pénteken.

Közösen tartott sajtótájékoztatójukon Joe Biden közölte, az Egyesült Államok arra fog törekedni, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve idén további, legalább 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz leszállítását (LNG) biztosítsa az európai piac számára.
Az energiaellátás biztonsága és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére a felek közös energiabiztonsági munkacsoportot hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés kereteit és felügyeli annak végrehajtását – tette hozzá.
Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság erőfeszítéseket fog tenni az új LNG-infrastruktúra és a kapcsolódó csővezetékek kiépítésére, hogy lehetővé tegye 2027-ig az EU függőségének megszüntetését az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – tette hozzá az amerikai elnök.
Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az Európai Bizottság és az Egyesült Államok új megállapodást kötött a személyes adatok megosztásáról, amely, mint fogalmazott „megerősíti a magánélet védelme, az adatvédelem és a jogállamiság iránti közös elkötelezettséget”. Aláhúzta: a megállapodás serkenteni fogja a kereskedelmet, ezzel hozzájárul Európa energiabiztonságához, valamint a tiszta energiára való globális átállás felgyorsításához.
Az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték: úgy az EU, mint Ukrajna energiabiztonsága és fenntarthatósága alapvető fontosságú az európai béke, szabadság és demokrácia szempontjából.
Megerősítették együttműködésüket a zöld energiára való átállás felgyorsítása terén és abban, hogy stabil, megfizethető, megbízható és tiszta energiaellátást biztosítanak az EU és a szomszédos partnerországok lakosai és vállalkozásai számára.
Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt fog működni az uniós tagállamokkal, hogy legalább 2030-ig stabil, évente mintegy 50 milliárd köbméter keresletet biztosítson az amerikai LNG-termékek iránt. Emellett korszerűsített szabályozási keretet készít elő az ellátásbiztonság és a tárolási igényekkel kapcsolatos kiszámíthatóság növelésére. Kötelezettséget vállalt arra is, hogy előmozdítja azokat az intézkedéseket, melyek a megújuló forrásból származó energiatermelés és -felhasználás maximalizálása révén csökkentik a gázfogyasztást.
A vezetők közölték, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság eltökélt szándéka, hogy az acél- és alumíniumkereskedelmet érintő globális megállapodást hozzanak létre, amely ösztönzi az ipar dekarbonizációját és csökkenti az energiaigényt.

Joe Biden a lengyel-ukrán határhoz látogat, majd beszédet mond Varsóban

Beszédet mond szombaton Varsóban Joe Biden amerikai elnök, aki a brüsszeli uniós csúcsot követően kétnapos látogatásra érkezik Lengyelországba.

Biden beszédére szombat délután 17 és 18 óra között kerül sor a Varsói Királyi Palotában (Zamek Królewski) – közölte a varsói amerikai nagykövetség szóvivője.

Az amerikai elnök szombaton először a lengyel-ukrán határtól mintegy 90 kilométerre fekvő Rzeszów városába látogat, ahol a menekültek ellátására létrehozott humanitárius pontokat veszi szemügyre. Biden ezután találkozik a Lengyelországban állomásozó amerikai katonákkal, majd a fővárosba, Varsóba utazik, ahol többek között Andrzej Duda elnökkel és Mateusz Morawiecki kormányfővel folytat megbeszéléseket.

Ismét bírálta Németország tétovázását a berlini ukrán nagykövet

Ukrajna berlini nagykövete ismét bírálta a Németország által megígért fegyverszállítások lassúságát.

„Mindez már túlságosan, túlságosan hosszú ideje húzódik” – jelentette ki Andrij Melnyik a ZDF német közszolgálati televízió péntek reggeli műsorában.

A nagykövet elmondta, hogy az elmúlt három hétben alig érkeztek német fegyverek hazájába, miközben Ukrajna számára „a túléléshez elengedhetetlen”, hogy „nagyobb mennyiségben” kapjon a fegyvereket. Hozzátette, hogy főként nehézfegyverzetre, például harckocsikra és vadászreplőkre lenne szükség, különben Ukrajna „nem képes megvédeni magát az orosz túlerővel szemben”.

A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Michael Roth szociáldemokrata politikus ismét támogatásáról biztosította Melnyiket. „Be kell kapcsolni a turbót a fegyverszállítások terén” – mondta Roth a német Redaktionsnetzwerk lapcsoport újságíróinak. „Mindent meg kell tenni Ukrajna védelmének és védelmi képességeinek megerősítése érdekében, hogy rávegyük (Vlagyimir) Putyint ara, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást” – mondta az elnök.

Biden: Washington és az EU új partnerséget köt Európa orosz energiafüggőségének csökkentésére

Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújára válaszul, valamint a biztonságos és fenntartható energiaellátás érdekében az Egyesült Államok és az Európai Unió új partnerséget hoz létre, hogy csökkentse Európa függőségét az orosz energiahordozóktól – jelentette be Joe Biden amerikai elnök Brüsszelben, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélését követően pénteken.

Közösen tartott sajtótájékoztatójukon Joe Biden közölte, az Egyesült Államok arra fog törekedni, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve idén további, legalább 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz leszállítását (LNG) biztosítsa az európai piac számára.
Az energiaellátás biztonsága és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére a felek közös energiabiztonsági munkacsoportot hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés kereteit és felügyeli annak végrehajtását – tette hozzá az amerikai elnök.

Ukrajna: a 16 ezerhez közelít a megölt orosz katonák száma

Az ukrán védelmi minisztérium szerint a háború kezdete óta 15 800 orosz katonát öltek meg, megsemmisítettek 108 repülőgépet, 124 helikoptert, 530 tankot, 72 üzemanyag-szállítót, 72 drónt, de 1597 páncélozott személyszállítót, 1033 egyéb járművet és négy hajót is. 

Information on Russian invasion

Losses of the Russian armed forces in Ukraine, March 24 pic.twitter.com/8ESsEjxlCr

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 24, 2022

Oroszország állítólag május 9-éig le akarja zárni a háborút

A Sky News szerint bár megakadtak az ukrajnai orosz hadműveletek, sőt, az ukránok sikeres ellentámadásokat hajtottak végre, az orosz parancsnokok azt mondják a katonáiknak, hogy a háborúnak május 9-ig be kell fejeződnie.

Az ukrán hadsereg információi szerint „folyamatos propagandamunkát végeznek az Orosz Föderáció fegyveres erői között” a május 9-i dátummal kapcsolatban, mely a második világháború óta felvonulással ünnepelt „győzelem napja” Oroszországban.

Több mint 1200 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 1233 menekülőnek segítettek, az éjszakát 168 ember töltötte ott – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-t.

A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölték.
Jelezték: a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a kormányhivatal közleményében.

Századvég: a magyarok ellenzik repüléstilalmi zóna kialakítását Ukrajna fölött

A magyarok 78 százaléka szerint hazánk nem támogathatja, hogy repüléstilalmi zóna jöjjön létre Ukrajnában, mivel az világháború kitöréséhez vezethet – állapítja meg a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása. A felmérés azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság hogyan vélekedik arról, hogy a NATO repüléstilalmi zónát alakítson ki Ukrajna felett.

Oroszország a B-terv felé halad?

James Rogers, a Geostratégiai Tanács munkatársa szerint Oroszország „a B-terv felé halad” Ukrajna meghiúsulni látszó elfoglalásának tekintetében.

„Nagyon világos, hogy Putyin és rezsimje kudarcot vallott kezdeti katonai céljainak megvalósításában” – mondta a szakértő a Sky Newsnak.

Hozzátette, a most életbe lépő B-terv szerint nehéztüzérségi és rakétacsapásokkal lehet felőrölni az ukrán ellenállást, és terrorizálni az ukrán városok lakosságát.

Ukrajna szerint legalább 300 ember halt meg a mariupoli színház lebombázásakor

Március 16-án az ostromlott Mariupol városában az oroszok lebombáztak egy óvóhelyként használt színházat. Az épület környékén durván 1000-1300 civil tartózkodott az esemény idején. Közvetlen a támadás után ebből nagyjából mindössze 130-at sikerült megmenteni.

A színházat annak ellenére bombázták le, hogy az épület előtt a „gyerekek” szót fehérrel a földre festették. A városi tanács szóvivője pénteken közölte, hogy jelenleg úgy tudják, legalább 300 ember halt meg a támadásban. Mint fogalmazott: „nem állította meg őket sem a hatalmas gyermekek felirat, sem az emberek azon kijelentései, miszerint ott békés emberek – nők, gyerekek, öregek vannak. A megszállók tudták, hova csapnak le” – írja a Guardian.

Közösen csökkentené Európa orosz olaj- és gázfüggőségének az USA és az EU

Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken arról beszélt, hogy közös munkacsoportot állítanak fel annak érdekében, hogy Európát függetlenítsék az orosz olajtól és gáztól.

A munkacsoport célja az alternatív energiaforrások felkutatása és a földgáz iránti általános kereslet csökkentése. Az USA emellett azon dolgozik, hogy 2022-ben legalább 15 milliárd köbméter földgázzal lássa el Európát más nemzetekkel együttműködve.

Kovács Zoltán: a mostani a valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakció Magyarországon

A mostani a valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakció Magyarországon – emelte ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken a Facebook-oldalán, megosztva az amerikai MSNBC csatornának adott interjúját, amelyben az ukrajnai háborúval kapcsolatban kérdezték.

Kovács Zoltán elmondta, az elmúlt egy hónapban összesen már több mint ötszázezer ember érkezett közvetlenül Ukrajnából vagy Románián keresztül Magyarországra, így a mostani valóban a valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakció az országban.
„A második világháború óta nem láttunk ennyi menekültet és sajnos – ahogy látjuk – a menekülthullám, a menekülők száma tovább fog emelkedni” – fogalmazott, kiemelve: „felkészültünk – sem felső határ, sem korlát nincsen a menekültek számát és az eszközöket illetően sem”.
Kovács Zoltán azt is elmondta, hogy a jelenlegi kormány „évtizedes vitát folytat egyes központi, európai szereplőkkel, intézményekkel, beleértve a Bizottságot is, melyek politikai természetűek”. Az Európai Unió működési mechanizmusa nagyon egyszerű, ha pénzügyekről van szó – fogalmazott, megjegyezve: „nincs szükség semmilyen politikai feltételrendszerre vagy zsarolásra, mint ahogy ez az elmúlt években történik”.
A kormány nemzetközi szóvivője felhívta a figyelmet, kérik a Magyarországnak járó forrást, „amit politikai okok miatt tartanak vissza”.
„Egy eszkalálódó háborúra és a hazánkba érkező félmilliós menekültáradatra tekintettel ennek a pénznek helye és célja van Magyarországon” – jelentette ki Kovács Zoltán, hozzátéve: mindenkinek hatalmas szüksége van rá.
Az államtitkár szerint az Európai Uniónak újra kell gondolnia két évvel ezelőtt elfogadott úgynevezett veszélyhelyzeti, valamint hagyományos pénzügyi mechanizmusát, a következő hétéves költségvetését.
Kovács Zoltán azt is nyomatékosította, hogy visszautasítják az Európai Parlamentből és az európai baloldali pártoktól származó politikai vádakon alapuló kritikákat.
„Semmilyen politikai feltételnek nincs helye, ha sürgős segítségnyújtásról van szó” – szögezte le, megjegyezve: különösen a hatalmas humanitárius és segélyakciót végrehajtó Európa és Magyarország esetében, valamint az úgynevezett frontvonalbeli országok esetében, mint Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy az elmúlt több mint egy hónapban a Magyarország közvetlen szomszédságában dúló háború tisztán és egyértelműen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, „amitől mielőbb megszabadulnánk, és amelyet a lehető leghamarabb lezárnánk”.
„Semmilyen eszkaláció nem érdeke Magyarországnak” – jelentette ki Kovács Zoltán, hozzátéve: „az elsők között voltunk, akik felszólaltak a béke, valamint a szomszédos országok és a háborúban álló felek kapcsolatainak helyreállítása mellett, mely megakadályozhatja a további eszkalációt”.

Harkiv lakosságának fele elmenekült, fogy a városban az élelmiszer

Harkiv város lakosságának mintegy fele elhagyta a várost, de a hátramaradottak számára fogy az élelmiszer – írta a Sky News. Főleg az idősek maradtak, sokan közülük járni sem tudnak – mondta Hanna Spitsyna, a Vöröskereszt munkatársa.

Harkivot az orosz erők az invázió kezdete óta ostromolják, a bombázás miatt az emberek metróállomásokon és pincékben kerestek menedéket – foglalja össze az Origo.hu

Medvegyev: a szankciók nem fogják meghatni Moszkvát

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, jelenleg az ország Biztonsági Tanácsának alelnöke azt mondta, „bolondság” lenne azt hinni, hogy az orosz vállalkozások elleni nyugati szankciók hatással lehetnek a moszkvai kormányra. A Nyugat egy sor szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, és egyes szankciók kifejezetten Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló milliárdos üzletemberekre irányulnak.

„Tegyük fel magunknak a kérdést: képes-e bármelyik nagy üzletember a legapróbb befolyást is gyakorolni az ország vezetésére?” – mondta Medvegyev a RIA orosz állami hírügynökségnek adott interjújában. „Nyíltan megmondom: nem” – válaszolta meg a saját kérdését Medvegyev.

Az elemzők azonban úgy vélik, hogy az oligarchák megszorítása működhet, mivel ők nyomást gyakorolhatnak Putyinra, hogy változtasson stratégiáján.

Brooke Harrington szociológus professzor, aki a szupergazdagok offshore vagyonát kutatta, azt mondta, a leggazdagabb oroszok sokkal jobb helyzetben vannak, mint az átlagpolgárok ahhoz, hogy közöljék Putyinnal, hogyan pusztítja országát az inváziója”.

„Az oligarchák és családjaik pazar életmódja azt jelenti, hogy nagyon ki vannak téve a külső nyomásnak” – tette hozzá.

Boris Johnson szerint Putyin a földdel akarja egyenlővé tenni „Ukrajna nagy városait”

Johnson kifejtette, hogy szerinte az orosz elnök nem békét akar.

Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC Newsnightnak azt mondta, nem optimista azzal kapcsolatban, hogy Putyin békét akar. „Azt hiszem, hogy Putyin úgy döntött, hogy duplázza a tétet és megpróbálja a földel egyenlővé tenni Ukrajna nagy városait” – jelentette ki a brit politikus.

Ukrán vezérkar: az oroszok megkezdték a visszavonulást

Néhány orosz katonai egység megkezdte a visszavonulást egyes területekről, miután súlyos veszteségeket szenvedett – közölte az ukrán hadsereg pénteken kora reggel közzétett helyzetjelentésében.

Egyes orosz egységek az orosz határ mögé vonultak vissza, miután elvesztették személyzetük több mint felét – állította az ukrán vezérkar.

A vezérkar szerint az orosz egységek folytatják Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv és Szumi nagyváros ostromát, és a jelek szerint az orosz csapatok új támadásra készülnek a Harkiv környéki Izjumban is.

A tájékoztatás szerint Moszkvának részben sikerül szárazföldi összeköttetést fenntartania az ukrán határon fekvő oroszországi Rosztov régió és az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget között.

Az ukrán erőket Dnyipropetrovszk térségében is támadás érte éjszaka. Oroszország két rakétatámadást hajtott végre egy katonai egység ellen Dnyipro városának külterületénél. Az információt nem lehetett független forrásból ellenőrizni – számolt be az MTI.

Reznyikov: több mint 40 ezer orosz katona meghalt, megsebesült, fogságba esett vagy eltűnt

Több mint 40 ezer orosz katona meghalt, megsebesült, fogságba esett vagy eltűnt – közölte Alekszej Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

Az ukranews.com azt írja, a miniszter szerint az orosz hadsereg dezertőreinek száma is egyre növekszik. Hozzátette: az ukrán katonák már több mint száz orosz repülőgépet, csaknem 125 helikoptert, közel 520 harckocsit és körülbelül 1500 páncélozott járművet találtak el.

Kovács Zoltán: már több mint ötszázezer menekült jött Magyarországra

„Több mint ötszázezer menekült érkezett Magyarországra az elmúlt hónapban, a mostani a valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakció Magyarországon. A második világháború óta nem láttunk ennyi menekültet” – mondta Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MSNBC-nek adott interjújában.

Kovács szerint ez a szám még nőni fog, de Magyarország felkészült, „nincs sem felső határ, sem korlát a menekültek számát és az eszközöket illetően sem” – szemlézi a Telex.

Csütörtökön is több ezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra

Magyarországra csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5824 ember lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6411 nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 1848 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Több várost visszafoglaltak az ukránok Kijev környékén

Az ukrán hadsereg visszafoglalt több várost Kijevtől 35 kilométerre – írja a The Guardian a brit hírszerzésre hivatkozva.

Az ukrán ellentámadások sikerességét az orosz utánpótlás nehézkessége is lehetővé tette, az ukránok emellett megpróbálják visszaszorítani az oroszokat a Kijevtől északnyugatra, a Hostomel repülőtér felé vezető tengely mentén.

A portál szerint szerint Ukrajna déli részén az orosz erők továbbra is próbálják megkerülni Mikolejevet, miközben Odessza felé igyekeznek, de előrehaladásukat logisztikai problémák és az ukrán ellenállás is lassítja.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 25 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/shZZIe6cBq

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/gdCRYuQvvp

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 25, 2022

Menczer: a miniszterelnök az ország érdekeit tartja szem előtt

Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország érdekeit tartja szem előtt, amikor arról beszél, hogy ki kell maradnunk a háborúból, és nem engedi, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg – húzta alá a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára péntek reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Menczer Tamás megerősítette a magyar álláspontot: „mi ki akarunk maradni ebből a háborúból, nem akarunk belesodródni, éppen ezért nem szállítunk fegyvereket és nem küldünk katonákat sem a háborús konfliktusba”.
Az államtitkár elmondta, hogy a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter nagy sikert ért el a csütörtöki NATO-csúcson, ugyanis a szövetség álláspontja „teljesen egybevág” a magyar állásponttal, a NATO világossá tette, hogy nem hadviselő fél a háborúban, és nem is kíván az lenni.
Közlése szerint az is elhangzott a NATO-csúcson: mindent meg kell tenni, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain, ezért elvetették a légtérzár ötletét.
„Hiszen a légtérzár – magyarra fordítva – légi háborút jelentene a NATO és Oroszország között, amit mindenképpen el kell kerülni, különös tekintettel arra, hogy egy háborús konfliktus a NATO és Oroszország között egyenlő lenne a harmadik világháborúval” – fogalmazott Menczer Tamás.
Közölte azt is, ma Európában a gázfelhasználás mintegy 50 százalékát biztosítják orosz forrásból, Magyarországon ez az arány 85 százalék, és a magyar családok 90 százaléka gázzal fűt.
„Ha szankcionálnák az energetikai szektort és nem tudnánk nyersanyagot, gázt és olajat beszerezni Oroszországból, akkor az elképesztő rezsiár-emelkedéshez vezetne” – jelezte az államtitkár.
Menczer Tamás arról is beszélt, hogy Magyarország elvégezte a házi feladatát, Szlovénia kivételével az összes szomszédos országból tudunk gázt vásárolni, de az orosz gáz jelenleg nem kiváltható.
Kérdésre elmondta azt is, a NATO egy zászlóaljnyi, néhány száz főnyi katonát állomásoztat majd Magyarországon, a Dunántúlon, ahol „gyakorlatoznak” és kiképzési munkákban vesznek részt; a keleti határt továbbra is a Magyar Honvédség biztosítja.
Menczer Tamás az M1 aktuális csatornán elmondta azt is, vannak olyan uniós források, amelyek ugyan Magyarországnak járnak, de ezeket Brüsszelben visszatartották politikai okok, elsősorban a gyermekvédelmi törvény miatt. „Annak örülünk, hogy most 300 millió eurót felszabadítanak, és ezt fel tudjuk használni (…), várjuk a további forrásokat is, hiszen ez nem a teljes összeg” – mondta az államtitkár.

Találat ért egy olajtárolót Kijevtől délre

Egy Twitterre feltöltött videó szerint orosz találat ért egy olajtárolót Kijevtől délre, Kalinovkánál.

???LATEST!!!???
???? New strike footage: Russian army destroyed oil depot near Kalinovka south of Kiev… #Ukraine #Russia #Kharkiv #Mariupol #Donbass #Kyiv #Kiev pic.twitter.com/lo1VN98rRr

— AZ Military News (@AZhileski) March 25, 2022

Az ukránok kilőtték az orosz Saratov csapatszállító hajót

Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy megsemmisítették Bergyanszknál az orosz Saratov nevű csapatszállító hajót – írta a BBC. Ugyancsak kilőtték az Orszk nevű hajót, más egységeket pedig megrongáltak.

A Sky News azt írta a Saratovon 20 harckocsi, 45 páncélozott személyszállító és 400 fős személyzet volt.

Video of the Black Sea Fleet’s Saratov Project 1171 large landing ship on fire in the port of Berdyansk and two Project 775-class large landing ships departing port. At least one of the two is also on fire.https://t.co/5ogDVTpkC3 pic.twitter.com/s7hDcSKtwQ

— Rob Lee (@RALee85) March 24, 2022

Amerikai szakértő: az orosz rakéták hatvan százaléka rossz

Az orosz rakéták meghibásodási aránya eléri a 60 százalékot, mondta több meg nem nevezett amerikai tisztviselő a Reutersnek. A hibákat bármi okozhatja, nem tudják kilőni őket, vagy a becsapódáskor nem robbannak fel.

Ez az arány magyarázatot adhat arra, hogy Oroszország megtorpant az egy hónapja tartó invázióban – állítja a BBC. A portál azt is írja, hogy az Egyesült Államok szerint Oroszország legalább 1100 rakétát indított a háború kezdete óta.

Azt nem közölték, hogy hány találta el célpontját, és hogy sikeresen felrobbantak-e.

Tévedés ne essék, Oroszország örökre itt van!

Mintegy 2700 ember hagyhatta el csütörtökön az ostromlott és lerombolt Mariupol városát – közölte Ukrajna miniszterelnök-helyettese. Irina Verescsuk azzal vádolta Oroszországot, hogy az elmúlt három napban blokkolta a humanitárius segélyszállítmányokat a városba. Az Egészségügyi Világszervezet is azt közölte, hogy nem tudta elérni Mariupolt – összegez az Origo.

Oroszország átvette az irányítást a város egyes részein. Az egyik ilyen területen a Reuters híradása szerint több száz lakos kapott segélycsomagot az oroszoktól.

Az oroszbarát szeparatista sajtó szerint a helyszínen Denis Puszilin, az oroszok által támogatott donyecki szeparatista enklávé vezetője, valamint a Putyin-féle Egységes Oroszország párt egyik tisztviselője, Andrej Turcsak is megjelent. Turcsak azt írta a Telegram csatornáján, hogy Oroszország újjáépíti Mariupolt, de hozzátette: „Tévedés ne essék, Oroszország örökre itt van!”

#Mariupol after shelling by #Russian troops #UkraineRussiaWar ?? pic.twitter.com/U6rDesbpOs

— Ukraineinpictures (@UkrainePicture) March 24, 2022

Biden: a NATO még sosem volt ennyire egységes

Joe Biden amerikai elnök a Twitter-oldalán megosztott bejegyzésében elégedettségét fejezte ki a csütörtöki NATO-csúcs tapasztalataival kapcsolatban. Az elnök szerint a NATO kivételes egységet tanúsított, ezzel pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök pontosan az ellenkezőjét kapta annak, amit az ukrajnai bevonulás következményeként remélt.

NATO has never been more united than it is today.

Putin is getting exactly the opposite of what he intended to have as a consequence of going into Ukraine.

— Joe Biden (@JoeBiden) March 25, 2022

Kijev szerint a magas veszteségek miatt orosz csapatok vonulnak ki Északkelet-Ukrajnából

Az ukrán vezérkar közlése szerint orosz csapatok vonultak ki az északkelet-ukrajnai Harkiv és Szumi régiókból magas veszteségeik miatt, számol be az n-tv német hírportál. A vezérkar állítása szerint egyes orosz egységek több mint fele odaveszett, ezért húzódtak vissza az orosz határ mögé. Az orosz veszteségek pontos számairól az ukrán vezérkar egyenlőre nem közölt adatokat. A magas veszteségek ellenére az orosz csapatok továbbra is blokád alatt tartják Harkiv és Szumi városát, Izyumban pedig új offenzívára készülnek.

Szijjártó Péter: megértjük Zelenszkij kérését, de nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk!

Közösségi oldalán posztolt péntek hajnalban a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

„Az Európai Unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján tegnap Volodimir Zelenszkij megismételte az ukránok két, már jól ismert követelését: engedjük át hazánk területén a fegyverszállítmányokat, egyúttal szüntessük meg a földgáz és kőolaj vásárlását Oroszországból.
Megértjük, hogy Ukrajna elnökének Ukrajna és az ukrán emberek a legfontosabbak. Nekünk viszont Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ezért ezután sem engedjük át fegyverszállítmányokat hazánk területén. Ezek a szállítmányok ugyanis megsemmisítendő katonai célpontot jelentenének, és mi nem vagyunk hajlandók kockára tenni a magyar emberek életét, biztonságát.
Ugyanakkor azt is meg fogjuk akadályozni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát. Az Oroszországból származó földgáz- és kőolajszállítás leállítása hazánk energiaellátását lehetetlenítené el, egyúttal a rezsiköltségek drasztikus emelkedésével járna. Ezért továbbra sem támogatjuk a szankciók kiterjesztését az energiaszállításokra.
Nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk!” – írta Szijjártó Péter.

Zelenszkij szerint az oroszok féltek volna Ukrajnába menni, ha tudják, mi vár rájuk

Volodimir Zelenszkij szokás szerint videóüzenetben szólt az ukrán lakossághoz, amivel a kitartásra biztatja népét. Csütörtöki beszédében azt mondta, hogy az országnak „a béke felé kell haladnia”, és már „közelebb hozták a győzelmet”.

„A 30. nap. Egy hónap telt el! Ha Oroszország tudta volna, hogy ezzel kell szembenéznie, biztos vagyok benne, hogy féltek volna idejönni” – mondta. „A világ pusztító szankciókat alkalmazott, mi pedig újakról állapodunk meg” – tette hozzá, és kitért a NATO- és G7-csúcstalálkozókra is, szerinte ezekre Ukrajna védelmében és támogatása érdekében volt szükség.

Látványos time-lapse térképen az orosz invázió első hónapja

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War agytröszt jóvoltából, látványos, szemléletes, tekintsék meg:

Watch #Russia’s campaign in #Ukraine stall in this time-lapse of @TheStudyofWar and @criticalthreats mapping of the war in Ukraine. pic.twitter.com/teOD4EzY8L

— ISW (@TheStudyofWar) March 25, 2022

ISW: Mariupol egyre inkább az oroszok kezén, máshol megtorpantak a támadások

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War agytröszt friss jelentése szerint az orosz erők az elmúlt 24 órában lassan, de folyamatosan haladnak előre Mariupolban, március 24-én behatoltak a városközpontba, de kevés támadó hadműveletet hajtottak végre az ország más részein. Az ukránok viszont ellentámadásba mentek át Kijevtől északnyugatra.

• Az orosz erők március 24-én behatoltak Mariupol központjába, és folytatták az előrenyomulást a város egész területén. A helyi ukrán hatóságok elhagyták a várost, hogy jobban koordinálják a regionális műveleteket a Mariupolban egyre romló helyzet közepette.
• Az ukrán erők sikeres támadást hajtottak végre a megszállt Bergyanszk kikötőjében kikötött orosz hajók ellen, valószínűleg elsüllyesztettek egy partraszálló hajót, egy másikat pedig megrongáltak vagy elsüllyesztettek. Ukrajna bizonyítottan képes komoly károkat okozni Bergyanszkban, megzavarhatja az orosz erőket abban, hogy újból próbálkozzanak a Mariupolban és Herszon környékén végzett tengeri műveletek megerősítésével.
• Az ukrán erők a folyamatos ellentámadások során Kijevtől északnyugatra nem foglaltak vissza semmilyen területet, hanem védekezésre kényszerítették az orosz csapatokat.
• Az ukrán erők visszaverték az újabb orosz kísérleteket, hogy északkelet felől Brovary felé nyomuljanak, és teljessé tegyék Csernyihiv bekerítését.
• Az orosz erők továbbra is lövöldözik Harkivot, és csapást mértek egy humanitárius segélyszállító pontra, hatan meghaltak és 15-en megsebesültek.
• Az orosz erők az elmúlt 24 órában több kisebb előretörést biztosítottak Donyeck és Luhanszk megyében.

#Ukrainian counterattacks northwest of #Kyiv in the past several days continue to relieve pressure on the city, and #Russian forces continued to dig in.

Read the latest from @TheStudyofWar and @criticalthreats:https://t.co/vAlsUE1wfJ pic.twitter.com/ussvtgqDjV

— ISW (@TheStudyofWar) March 24, 2022

#Russian forces continue to make slow but steady progress in #Mariupol, entering the city center on March 24, but conducted few offensive operations elsewhere in the country. pic.twitter.com/T1U13tA0x8

— ISW (@TheStudyofWar) March 24, 2022

Today’s control of terrain #map: We changed #Russian „control” in east #Mariupol to „assessed advance” after observing new data on #Chechen fighters’ positions; we scaled back Russian advances in #Zazymia after not seeing Russian forces operate in that area for several days. pic.twitter.com/ptaZCFtRIy

— ISW (@TheStudyofWar) March 24, 2022

Az Európa Tanács a háborús bűnök befejezésére szólította fel Moszkvát

Az Európa Tanács csütörtök esti ülését követően közölte, Oroszország a polgári létesítmények, mint például kórházak, iskolák, menedékházak elleni támadásaival háborús bűnöket követ el, aminek mihamarabbi befejezésére szólította fel Moszkvát, számolt be a CNN amerikai hírcsatorna.

Az Európa Tanács szóvivője leszögezte, a felelősöket a nemzetközi joggal összhangban fogják felelősségre vonni. Az Európa Tanács egyúttal az uniós tagállamokat is felszólították, fokozzák erőfeszítéseiket az ukrán menekültek megsegítésére és finanszírozására.

Az Oroszország elleni válaszlépések kérdését illetően a tanács hangsúlyozta, az Európai Unió készen áll egy újabb nagyobb volumenű szankciócsomagra, beleértve Fehéroroszországot is. Egyúttal valamennyi tagállamot figyelmeztetett, ne próbálja megkerülni a szankciókat, mint ahogy Oroszország támogatása is következményekkel járhat, amit el kell kerülni.

Szijjártó Péter a NATO-csúcs után már New Yorkban készül a másnapi ENSZ-tárgyalásra

Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter a késő esti órákban megérkezett New Yorkba, hogy részt vegyen a másnapi ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, amit az orosz-ukrán konfliktus kezelése ügyében hívtak össze.

A külügyminiszter csütörtökön a délelőtti órákban Brüsszelben vett részt a NATO-csúcstalálkozón, ahol szintén az orosz-ukrán konfliktus volt napirenden, majd az értekezlet végét követően repült tovább New Yorkba.

Orosz rakéták hullanak Csernobil „második” városára, nem tudnak munkába menni az erőmű dolgozói

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy az orosz erők ellenőrzőpontokat lőnek a csernobili atomerőműtől 70 kilométerre keletre fekvő Szlavutics városában. A 25 ezer lakost számláló településen – amely a Szovjetunió utolsó tervezett városaként az 1986-os atomkatasztrófa túlélői számára épült – él a csernobili atomerőmű számos dolgozója.

Ukrajna közölte az ügynökséggel, hogy a légitámadások veszélyeztetik az atomerőműben dolgozók otthonait, a védelmük érdekében ezért mostantól nem engedélyezi nekik, hogy munkába induljanak. A BBC értesülései szerint az intézmény működéséért felelős személyzet közel négy hét műszakváltás nélkül térhetett haza.

A csernobili atomerőmű közel egy hónapja áll az orosz erők ellenőrzése alatt.

Kadirov vezér arcképével kitűzték a csecsen zászlót Mariupol keleti részén

Az Orosz Csecsen Köztársaság vezetője, Ramzan Kadirov legújabb Twitter-bejegyzésében azt állítja, az orosz fegyveres erők elfoglalták Mariupol keleti részét.

Kadirov néhány órával ezelőtti nyilatkozatában a Mariupoli városháza elfoglalásáról beszélt, mostani bejegyzésében pedig egy videót tett közzé, amin katonák egy csoportja az arcképével ellátott zászlót egy romos épület tetejére helyez. A csecsen vezető állítása szerint a felvétel a Levoberezsnij kerület ügyészsége előtt készült, a város keleti felének lakónegyedei már az ellenőrzésük alatt állnak – tette hozzá.

Kadyrov is claiming that the Chechen forces had taken control of the Mariupol administration building.#russia #ukraine #UkraineRussiaWar #putin #adfc #kiev #kyiv #Mariupol #chechen #kadirov #kharkiv #Chernihiv pic.twitter.com/Sw1j2NfMuH

— ADFC Futures/Forex (@ADFCFUTUREFOREX) March 24, 2022

Brit hírszerzés: nagy katonai jelentőségű orosz célpontokat vettek célba az ukrán erők

A célpontok között volt egy partraszálló hajó és több lőszertároló raktár az oroszok által megszállt területek egyikén, az Ukrajna dél-keleti részén fekvő kikötővárosban, Bergyanszkban – adta hírül a brit védelmi minisztérium. A jelentés szerint ha Ukrajna továbbra is a katonai logisztikai eszközöket célozza meg, az megnehezítheti az orosz csapatok háborúhoz szükséges erőforrásainak pótlását.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 24 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/2O1nVfKz2k

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/gJ1oY9fUqu

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 24, 2022

Orbán Viktor: Sikerült érvényt szerezni a józan észnek

A miniszterelnök csütörtök éjjel a közösségi oldalán közzétett videójában a NATO-csúcson Brüsszelben arról számolt be, hogy Magyarország nem járul hozzá a fosszilis energiahordozók szankcionálásához.

„Itt fél kettő van, a NATO-csúcs után az európai uniós miniszterelnökök tanácskozásával folytattuk a munkát” – mondta közösségi oldalára feltett üzenetében a késő éjszakába nyúló munkanap végén Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta, hogy a csütörtöki tárgyalássorozaton néhány ország ismét felvetette, hogy a szankciókat kellene kiterjeszteni a szénre, gázra illetve olajra – a tárgyaláson videókapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vett és ő is megerősítette ezt az igényét.

Magyarország ezt azonban megfontolta, majd elutasította – tekintettel arra, hogy a gáz 85 százaléka és az olaj 60 százaléka Oroszországból jön.

„Egy ilyen szankció hatására a magyar gazdaság pillanatok alatt lelassulna, majd megállna. Mindez ellentétes a magyar emberek érdekeivel, és egy egyben azt is jelenti, hogy háború árát velük fizettetnék meg. Szerencsére néhány más ország hasonlóképpen érvelt, így sikerül érvényt szerezni a józan észnek, és Magyarországra továbbra is érkezik majd gáz és olaj” – ismertette a kormányfő.

A munka péntek reggel folytatódik, témája az extra magasra felszökött energiaárak kérdése lesz. „Megvitatjuk, hogy mit kell tenni Brüsszelben annak érdekében, hogy az energia ára csökkenjen” – zárta üzenetét Orbán Viktor.

Az ukránok az orosz utánpótlást támadják

Az ukrán erők nagy értékű célpontok ellen indítottak csapásokat Ukrajna oroszok által megszállt területein – közölte a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési közleményében.

A célpontok között lőszerraktárak is vannak a Sky News szerint. Ukrajna továbbra is „a logisztikai eszközöket célozza meg az orosz kézben lévő területeken” – írják.

EU-csúcs: be kell zárni a szankciók megkerülését lehetővé tevő kiskapukat

Az Európai Unió szankciói jelentős hatást gyakorolnak Oroszország és Fehéroroszország gazdaságára, azonban be kell zárni a megszorító intézkedések megkerülését lehetővé tevő kiskapukat – szögezték le az Európai Unió tagországaink vezetői Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcs első munkanapjának az ukrajnai háborúval foglalkozó vitáját követően péntek hajnalban.

Az uniós csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországi vezetők hangsúlyozták, a szankciók képesek arra, hogy hatékonyan meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség.
Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.
Az uniós tagállamok vezetői kijelentették, hogy az ukrajnai invázió felelőseit és bűntársaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni. Elköteleződtek továbbá amellett, hogy támogatást nyújtsanak az ukrán kormánynak azonnali szükségleteinek kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson technikai segítséget Ukrajna számára a szükséges demokratikus reformok végrehajtásához. Arra ösztönözték továbbá az uniós bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fejezze be a menekülteket befogadó tagállamok támogatásával kapcsolatos javaslat kidolgozását, hogy az uniós finanszírozás minél előbb mozgósítható legyen.
Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint az európai vezetők mintegy másfél órás vitát folytattak Joe Biden amerikai elnökkel. Ragaszkodtak ahhoz, hogy Washingtonnak és az EU-nak össze kell hangolnia a megszorító intézkedéseiket, különösen az azok megkerülésére irányuló kísérletek meghiúsítását.
Közölte, az orosz gazdaságot sújtó negyedik szankciós csomag múlt heti elfogadását követően a vezetők nem határoztak újabbak meghozataláról, jelezte ugyanakkor, hogy további intézkedések előkészítésén dolgoznak.
Elmondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán, és azt mondta: az Oroszországgal folytatott háború az értékek összecsapása, amelyben Ukrajna méltónak bizonyult az európai uniós tagságra. Az ukrán elnök megköszönte, hogy az EU katonai és humanitárius támogatást nyújt országának, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU lassan reagál, és késik az újabb szankciók kivetésével Moszkva, és különösen az orosz energiaszektorral szemben, amely „Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetét táplálja”.
Alexander De Croo belga miniszterelnök sajtótájékoztatóján a szankciók betartatásának fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy be kell zárni az esetleg kiskapukat, melyeken keresztül kijátszhatók a megszorító intézkedések.
Kijelentette: minden esetleges új szankciónak keményebben kell sújtania Oroszországot, mint az EU-t.
„Az alapszabály az, hogy a szankcióknak sokkal nagyobb hatással kell lenniük az orosz oldalra, mint az európaira. Nem háborúzunk magunkkal szemben” – fogalmazott.
Közölte továbbá, az EU céljai között szerepel az orosz gázbehozatal csökkentése a háború finanszírozásának megszüntetésére. Az energiával kapcsolatos új intézkedések kivetése azonban óriási hatással lenne az európai gazdaságokra – tette hozzá.
Mark Rutte holland kormányfő a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők tárgyaltak esetleges új szankciók bevezetéséről, csütörtök este azonban nem körvonalazták a további büntetőintézkedéseket. Hozzátette: „az orosz energiaimport tilalmát minden tagállam támogatná, azonban ez rövid távon nem kivitelezhető”.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az energiabojkott bevezetése előtt az európai energiaimport diverzifikálására lenne szükség, azonban ez is időt vesz igénybe. Hetekbe, akár hónapokba telhet, mire Németország és egyes kelet-európai országok más olajszállítókkal köthetnek szerződéseket, a földgáz esetében pedig ez még tovább tartana – tette hozzá.

Johnson: Ukrajna megnyerheti a háborút

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút, legalábbis abban az értelemben, hogy Oroszország nem lesz képes Ukrajna teljes elfoglalására.

Johnson, aki csütörtökön részt vett a NATO Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján, a tárgyalások után a BBC brit közszolgálati televízió Newsnight című esti hírmagazinjának nyilatkozva kijelentette: Ukrajna jelenleg „komor, nyomorúságos helyzetben van”, de Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „szó szerint fogalma sem volt arról”, hogy az ukránok ilyen mértékű ellenállást tanúsítanak az orosz invázióval szemben.
A brit kormányfő szerint Putyinnak messze nem sikerült felszámolnia Ukrajnát mint nemzetet, sőt éppen ő az, aki a háborúval megszilárdítja Ukrajna nemzeti mivoltát.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút, Boris Johnson úgy fogalmazott: Ukrajna egyértelműen győzhet, bár ez nem lesz könnyű. Hozzátette: az ukrán győzelem lehetősége nem elsősorban úgy értendő, hogy Ukrajna a csatatereken felmorzsolja az orosz hadsereget, hanem nagyobb valószínűséggel úgy, hogy Oroszország számára lehetetlennek bizonyul az ország elfoglalása.
Johnson szerint Putyin egyszerűen nem tudja leigázni Ukrajnát, ilyen értelemben nem tud győzelmet aratni.
A brit kormányfő Winston Churchill néhai brit miniszterelnökhöz hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mondván: Zelenszkij – ugyanúgy, ahogy Churchill tette a második világháborúban – minden diplomáciai képességével igyekszik hazája oldalára állítani a potenciális szövetségeseket, és ebben komoly sikereket ért el.
Ezt jelzi, hogy néhány hónappal ezelőtt az európai országok közül csak Nagy-Britannia szállított fegyvereket Ukrajnának, ma már viszont többtucatnyi ország tesz így – mondta a brit miniszterelnök.
A Downing Street a csütörtöki NATO-csúcs előtt bejelentette, hogy Nagy-Britannia további hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek.
Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
A brit kormány emellett Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt.
A csütörtök éjjel sugárzott BBC-interjúban Boris Johnson megerősítette ugyanakkor, hogy nincs napirenden nyugati katonák Ukrajnába vezénylése, és az sem, hogy a nyugati országok repüléstilalmi övezetet alakítsanak ki Ukrajna légterében.

Orbán Viktor elutasította az ukrán elnök követeléseit fegyverek küldéséről és az orosz energiahordozók betiltásáról

Orbán Viktor miniszterelnök elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Európai Tanácsban Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek hazánk érdekeivel – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.

Elmondta: Ukrajna elnöke két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.
Havasi Bertalan közölte: Orbán Viktor mindkét kérést elutasította, mert azok ellentétesek Magyarország érdekeivel. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik – húzta alá a sajtófőnök.
Ismertetése szerint csütörtökig már félmillió ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, és hazánk 2 milliárd forintnyi segélyt juttatott el Ukrajnába.
A kőolaj- és a gázcsap elzárása egyet jelentene azzal, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát. A magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik – emlékeztetett a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, kiemelve: a kőolaj-finomítókat csak három-négy év előkészítés után lehet átállítani máshonnan beszerzett kőolaj feldolgozására, a jelenleg felhasznált orosz földgázmennyiség pedig fizikailag sem szerezhető be másik forrásból.
Havasi Bertalan megismételte a kormányzati álláspontot, mely szerint Magyarország nem engedheti meg, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg. Ezért minden európai fórumon ahogy eddig, a jövőben is ellenezni fogjuk a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra – mondta.

Közös nyilatkozatban ítélte el az orosz agressziót az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök

Joe Biden amerikai elnök és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök este közös nyilatkozatban ítélte el Oroszország Ukrajnával szembeni „indokolatlan és provokálatlan agresszív háborúját.”

A vezetők a nyilatkozatban leszögezték: folytatják az ukrán nép támogatására tett összehangolt transzatlanti erőfeszítéseiket, teljes mértékben végrehajtják az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, további humanitárius segítséget nyújtanak az ukrajnai rászorulóknak, és védelmet biztosítanak a menekülőknek.
A bizottság és az Egyesült Államok elnöke támogatja továbbá a háborús bűnöket dokumentáló szakértők munkáját, akik Ukrajnában gyűjtenek bizonyítékokat. Emellett, konkrét lépéseket tesznek az energetikai együttműködés terén az ellátásbiztonság és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében.
A vezetők nyilatkozatukban hangsúlyozták azt is, hogy meg kívánják kettőzni közös erőfeszítéseiket a globális élelmiszerbiztonság növelése érdekében, és indokolt esetben közvetlen élelmiszersegélyt nyújtanak partnereiknek világszerte.

Így állt csütörtökön az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium csütörtöki aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.

Borítókép: General Staff of the Armed Forces of Ukraine