Az orosz-ukrán háború 29. napja – FRISSÜL

Immár huszonkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Foglyul ejtett katonákat cserélt ki Ukrajna és Oroszország

Ukrajna és Oroszország kicserélt tíz-tíz foglyul ejtett katonát – jelentette be csütörtökön a Facebookon Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ukrán szóhasználatban „ideiglenesen megszállt területeknek” nevezett vidékek reintegrációjáért felelős tárca vezetője.

Hozzátette, hogy a fogolycserét az ukrán fél Volodimir Zelenszkij elnök utasítása alapján hajtották végre. Verescsuk elmondta, hogy ezenfelül visszaadtak Oroszországnak 11 kereskedelmi tengerészt is, akinek a hajója Odessza partjainál süllyedt el, az orosz fél pedig elengedte egy ukrán mentőhajó 19 főnyi legénységét, akiket a Kígyó-szigeten foglyul ejtett ukrán határőrök kiszabadítására tett kísérlet közben fogtak el.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 11-én az ukrán hatóságok Melitopol polgármesterét cserélték ki kilenc orosz sorkatonára, március 1-jén pedig az északkeleti Szumi városban egy orosz parancsnokot öt ukrán katonára. Moszkva állítása szerint mintegy ötszáz ukrán katona esett orosz fogságba, míg az ukrán vezérkar azt állítja, hogy mintegy ezer orosz foglyot tart számon.
Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közben arról adott hírt, hogy Harkiv környékén a légvédelem lelőtte az orosz erők egyik, Szu-34-es taktikai bombázó repülőgépét és egyik drónját, azaz pilóta nélküli repülőjét.
A dél-ukrajnai Mikolajiv megyében tüzérségi támadás érte Javkine falut, három polgári személy meghalt és 13 megsérült – közölte a település melletti Bastanka város helyi vezetése a Facebookon.
Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság elnöke csütörtök este arról adott hírt a Telegram üzenetküldő portálon, hogy az orosz erők tüzérségi támadást intéztek egy Kijevből a nyugati országrészben lévő Ivano-Frankivszkba tartó evakuációs vonat ellen az ukrán fővárostól délnyugatra fekvő Vaszilkiv településnél. A támadás következtében három vagonban kitörtek az ablakok, de személyi sérülés nem történt.
Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó közben arról adott hírt, hogy egy orosz helikopter tévedésből az orosz erők állásait lőtte a megyében. A helyi vezető azt állította, hogy sok orosz katonát megölt és nagy mennyiségű haditechnikát semmisített meg, de pontos adatokat nem közölt.
Az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a Kijevtől északnyugatra fekvő Lukjanyivka települést. A faluban az ukrán hadsereg értesülései szerint mintegy kétszáz orosz katona volt, akik egy része harc közben életét vesztette, a többiek elmenekültek.

Benkő: már eddig is a magyar harccsoport volt jelen a keleti országrészben

Már eddig is az a magyar katonákból álló harccsoport látta el a keleti országrészben a megerősített jelenlétet, amelyet nyitottá tettek és amelyhez öt nemzet jelezte a csatlakozását – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a brüsszeli NATO-csúcs után tartott beszélgetésen Budapesten.

A mostani NATO-csúcs nyomán az Egyesült Államok, Olaszország, Törökország, Horvátország és Montenegró döntött úgy, hogy csatlakoznak a magyar vezetésű harccsoporthoz.
A miniszter kérdésre válaszolva azt nem tudta megmondani, hogy mikor érkezik a többi nemzet katonája, mert arról minden tagállam maga dönt. Ugyanakkor elmondta: saját felszerélésükkel vesznek majd részt a magyar katonákkal közös kiképzési és felkészítési feladatokban a Dunántúlon, a bakonyi gyakorlótéren.
Benkő Tibor kiemelte: a jelenlegi helyzet nem indokolja, hogy a keleti országrészben más nemzetek katonái is részt vegyenek a feladatokban.
A honvédelmi miniszter felidézte: Ukrajna határánál már tavaly novemberben megjelentek a kiképzést és gyakorlatot végrehajtó orosz csapatok, így a NATO kidolgozott egy több lépcsőből álló reagáló tervet.
Magyarország már január 17-én felállított egy zászlóalj-harccsoportot, melyet a NATO-nak is felajánlott mint előretolt megerősítő jelenlétet. A magyar katonákból álló, magyar vezetésű harccsoport már február végére elérte a NATO harckész minősítését. Hasonló NATO-erők voltak eddig is a Baltikumban és Lengyelországban – tette hozzá.
Benkő Tibor megjegyezte: most a NATO úgy döntött, hogy az eddigi előretolt jelenlétet átváltják előretolt védelemre, de ez a magyar emberek életében nem jelent változást.
A miniszter kiemelte: Magyarország továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint az országnak ki kell maradnia a háborúból, emberi élet kioltására alkalmas eszközt, fegyvert közvetlenül nem szállíthatnak az országon át és nem lehet légtérzár Ukrajna felett. A szövetség csütörtökön ugyanezt rögzítette: a NATO-nak ki kell maradnia a háborúból és nem lehet légtérzárat létrehozni.
Benkő Tibor kiemelte: cél, hogy a lehető legrövideb időn belül érjen véget a háború.

Az EP tervet sürget az uniós és a globális élelmezésbiztonság fenntartására

Az Európai Uniónak tervet kell készítenie az uniós és a globális élelmezésbiztonság fenntartására, valamint Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló élelmiszer- és áruszállítási folyosókat kellene létrehoznia – jelentették ki az Európai Parlament képiviselői csütörtökön.

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén, 413 szavazattal, 120 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint Ukrajna orosz megtámadása után az Uniónak sürgősen tervvel kell előállnia az EU élelmiszer-termelési stratégiájának újra gondolásáról.
Arra figyelmeztettek, hogy az Oroszország által indított háború súlyos hatással lesz Ukrajna élelmezésbiztonságára, ezért jelentős mennyiségű humanitárius élelmiszersegélyt várnak az Uniótól és a nemzetközi közösségtől. Az EU-nak emellett az elzárt fekete-tengeri kikötők kiváltására Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló élelmiszer- és áruszállítási folyosókat kellene nyitnia – vélekedtek. Az ukrán gazdálkodókat pedig el kell látni az Ukrajnában most nehezen elérhető vetőmagokkal, üzemanyaggal és műtrágyákkal – tették hozzá.
A képviselők szerint a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború rávilágított, hogy a néhány beszállítótól függő Uniónak csökkentenie kell importfüggőségét és diverzifikálnia kell az importot. Az EP-képviselők továbbá felszólították az Európai Bizottságot, hogy ideiglenesen engedélyezze a mezőgazdasági termelést az „ökológiai fókuszterületeken”, tegye lehetővé az állami támogatások rugalmasságát, valamint, átmenetileg tekintsen el a mezőgazdasági termelést megnehezítő zöldpolitikai stratégiáktól.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: a Fidesz EP-képviselőcsoportja támogatta a javaslatot, mert a jelenlegi háborús helyzetben csakis így lehet biztosítani az emberek élelmezését.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az indítvány egy pontban tartalmazott Magyarországot helytelenül kritizáló részt. Ezt a képviselőcsoport nem szavazta meg – közölte.
„A határozat összességében realistán áll a jelenlegi helyzethez. Amikor háború veszélyezteti az élelmiszerellátást, akkor nem túlzó zöldpolitikai ábrándokra kell koncentrálni, hanem az emberek biztonságos élelmezésére. Ezért támogattuk a javaslatot” – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a közleményében azt hangsúlyozta: a majd egy hónapja tartó háború óriási kihívások elé állította Ukrajnát és egész Európát. Súlyos a humanitárius helyzet és már látszik, hogy veszély fenyegeti az ukrajnai élelmezésbiztonságot – közölte.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Kárpátalja 1,2 milliós lakossága mellett a helyi szerveknek ellátást kell biztosítaniuk annak a mintegy félmillió embernek is, aki Ukrajna más területeiről menekült el, és Kárpátalján lelt menedékre. Az EU-nak minden segítséget meg kell adnia, hogy tartós élelmiszerek, gyógyszerek és üzemanyag jusson el a harcoktól mentes ukrajnai övezetekbe is, valamint pénzügyileg támogatnia kell azokat az országokat, köztük Magyarországot, melyek közvetlen szomszédként befogadják az ukrajnai menedékkérőket – tette hozzá Bocskor Andrea.

Von der Leyen: Oroszország többé nem fogja tudni felhasználni az energiát Európa zsarolására

Ursula von der Leyen szerint Oroszország többé nem fogja tudni felhasználni az energiát a kontinens zsarolására. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, Oroszország nem követelhet rubel fizetést olajáért és gázáért, ahogy Moszkva bejelentette, mivel ez a szankciók megkerülését jelentené. „Ez egyoldalú döntés lenne, és egyértelmű szerződésszegés lenne” – mondta.

„Ez kísérlet lenne a szankciók megkerülésére. Nem engedjük, hogy megkerüljék a szankcióinkat. Lejárt az idő, amikor energiát lehetett felhasználni a zsarolásunkra” – mondta. Korábban Olaf Scholz német kancellár is megtagadta az energia rubelben való kifizetését, mondván, a fizetések pénzneme a szerződésekben már szerepelt – emlékeztet a BBC.

Eleshetett a mariupoli városháza

Az orosz haderő oldalán harcoló csecsen csapatok kezére került a hetek óta ostromlott dél-ukrajnai Mariupol városházája, amelynek épületére kitűzték a zászlajukat is – közölte csütörtökön Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetőjének Telegram-oldalán.

„A fiúk rádión jelentették, hogy felszabadították a mariupoli városházát és kitűzték rá a zászlónkat” – írta Kadirov, akit a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap idézett.

Kadirov közölte azt is, hogy további csecsen alakulatok jelenleg több irányból haladnak a városban – mint fogalmazott – „megtisztítva azt az azovi szennytől”. Kadirov ezzel az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezredre utalt.

Kadirov közzétett egy telefonbeszélgetésről készült videófelvételt is, amely állítólag Adam Delimhanov orosz parlamenti képviselő és csecsen harcosok között készült.

Mariupolt már hetek óta ostromolják orosz alakulatok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a városban csaknem százezer ember maradt víz-, áram- és élelmiszer-ellátás nélkül.

Orosz külügy: a NATO azt szeretné, hogy folytatódjon a háború

Az orosz külügyminisztérium is reagált a mai NATO-csúcsra, szerintük az Ukrajna támogatásáról szóló döntések azt mutatják, hogy a nyugati szövetségesek azt szeretnék, hogy folytatódjon az orosz–ukrán konfliktus – számolt be a BBC. 

A minisztérium szerint a Nyugat nagy hibát követett el Ukrajna felfegyverzésével, ugyanis ezzel arra ösztönözte az ukrán kormányt, hogy erőszakot alkalmazzon az oroszok által támogatott területekkel szemben. 

Biden: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna

Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában – jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. „A válaszunk arányos lenne” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Vlagyimir Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. „Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet. A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében” – fogalmazott az amerikai elnök, s és hozzátette: a szankciók szigorú végrehajtásával fent kell tartani a nyomást Moszkván.
„Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)” – közölte. Azt mondta, ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.
Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz – vélekedett Biden. Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.
Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa 100 ezer ukrán menekültet fogad be. A hangsúly a „családok egyesítésén és a veszélyben lévők védelmén van” – fogalmazott. Biden közölte továbbá, az Egyesült Államok egymilliárd dollár humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai orosz támadások elől menekülőket befogadó országoknak. A menekültek befogadásának terheit „nem Lengyelországnak, Romániának vagy Németországnak kellene egyedül hordoznia”, ez nemzetközi felelősség – tette hozzá az amerikai elnök.

Borrell: katonai szempontból ez a háború nagy kudarc Oroszország számára

Egy hónapja tart az ukrajnai háború, ez katonai szempontból kudarc Oroszország számára, mivel Moszkva úgy gondolta, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője csütörtökön, az EU-csúcsra érkezve.

Mint mondta: „Oroszország még csak 100 kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le, és romba döntenek mindent”. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét. Hozzátette: az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába.
„Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból” – vélekedett.
Mark Rutte, holland miniszterelnök újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná. Rutte, aki az EU-csúcsra az ugyancsak csütörtöki NATO-csúcsról érkezett, azt hangsúlyozta: a szövetség tagállamai megállapodtak a szankcionálás folytatásában, és a további katonai ellátmány szállításában, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ettől elégedett, mert ő repüléstilalmi övezet bevezetését sürgeti.
Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta, hogy az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól. „A mai nap jó alkalom arra, hogy megbüntessük Oroszországot ezért a szörnyű agresszióért” – szögezte le.
Krisjanis Karins, lett miniszterelnök ugyanezen a véleményen volt, szerinte is fontos lenne az EU-csúcson megállapodni az orosz energiahordozókról történő leválásról. Kaja Kallas, észt kormányfő azt nyilatkozta: „az Európai Uniónak a lehető legszigorúbb szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, dacolva az azonnali negatív hatásokkal”.
Micheál Martin ír miniszterelnök szerint országa nyitott a további szankciók bevezetésére, de véleménye szerint előbb a már bevezetett büntetőintézkedéseket kellene teljes mértékben végrehajtani. Xavier Bettel, luxemburgi kormányfő viszont azon a véleményen volt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért, például fegyvereket küldött. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, egészen addig, amíg „Oroszország nem lép át egy másik határvonalat”. „Úgy gondolom, hogy még mindig fokozatosságra van szükségünk „- jelentette ki Bettel.
Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rubelben adná el a gázt a „barátságtalan országoknak”, kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog neki fizetni. Jansa azt is elmondta, hogy a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.
Alexander De Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország azt kéri az európai országoktól, hogy rubelben fizessenek a gázszállításokért, akkor az árat is újra kell tárgyalni. De Croo szerint a szankcióknak nagyobb hatást kell gyakorolniuk az orosz félre, mint az európaira: „Nem állhatunk önmagunkkal háborúban” – jelentette. A földgáz- és kőolajembargó bevezetése véleménye szerint nem szükséges.
Karl Nehammer osztrák kancellár rövid sajtónyilatkozatában felszólította a tagállami vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a Nyugat-Balkánról, mivel intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy a régió Oroszország vagy más nagyhatalmak, például a Kínai Népköztársaság befolyási övezetévé váljon.”

Ukrán ombudsman: több mint 400 ezer embert vittek el erőszakkal Oroszországba

Több mint 400 ezer embert, köztük 84 ezer gyereket hurcoltak erőszakkal Ukrajnából Oroszországba – állítja a Sky News szerint Ljudmila Denisova ukrán ombudsman. Azt mondta, Mariupol és más ukrán városok lakosait kényszerítették át a határon az orosz erők. A donyecki régió kormányzója, Pavlo Kirilenko szerint az ukránokat először egy táborba vitték, majd az orosz FSZB kémelhárítás tisztjei szállították Oroszországba. Mariupol városi tanácsa korábban azt közölte, hogy a város egyik kerületéből eddig 15 ezer lakost hurcoltak ki illegálisan.

A harkivi kormányzó szerint hatan meghaltak egy rakétacsapásban az ukrán városban

Orosz rakétacsapás érte egy bevásárlóközpont parkolóját a keleti határhoz közeli Harkiv városában, hatan meghaltak, tizenöten megsérültek, mondta Oleg Sznjehubov helyi kormányzó. Szerinte az emberek éppen egy postánál álltak sorba humanitárius segélyért. A támadásról beszámoló CNN azt írja, hogy geolokalizálták azt a videót, amin a becsapódás utáni helyzet látszik – így a Telex.

Megkezdődött a tagállami vezetők csúcstalálkozója, középpontjában az Ukrajna elleni orosz támadás áll

Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában az Oroszország Ukrajna elleni támadására adható válaszok, az európai biztonság és a védelem helyzete, az energiaügyi és gazdasági kérdések, valamint a koronavírus okozta világjárvány hatásai állnak – jelentette csütörtökön 18 óra után az MTI.

Az ülés első munkanapján Joe Biden amerikai elnök is bekapcsolódik az uniós vezetők megbeszélésébe, hogy közösen vitassák meg az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást, valamint a transzatlanti együttműködés megerősítésének lehetőségeit az orosz agresszióra válaszul.
Az Európai Tanács értékelni fogja a háború legfrissebb fejleményeit, beleértve a humanitárius és a menekültügyi helyzetet is. A tagállami vezetők az Európában kialakult új biztonsági környezetet figyelembe véve megbeszélést folytatnak a védelem fokozásáról. Megvitatják, miként lehet elérni, hogy az EU gyorsabban és határozottabban, ugyanakkor érdekeit és állampolgárait védve reagáljon válságok estén. Tárgyalni fognak emellett a védelmi beruházásokról és a finanszírozási eszközökről is.
Az Európai Tanács várhatóan jóváhagyja a hét folyamán minden tagállam által elfogadott stratégiai iránytű nevű dokumentumot, melynek célja a válságkezelés, a védelmi képességek, az ellenállóképeség és a partnerségek jegyében megerősíteni az Unió biztonság- és védelempolitikáját.
Az uniós tagállamok vezetői áttekintik az energiaellátás globális helyzetét annak fényében, hogy legutóbbi, Párizsban tartott csúcsértekezletükön megállapodtak arról, hogy a lehető leggyorsabban megszüntetik az Unió függőségét az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától.
Az Európai Tanács tagjai mélyrehatóan foglalkoznak majd a tartósan magas energiaárakkal, valamint ezeknek a háztartásokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásaival, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziójának összefüggésében. A megbeszélések alapját az Európai Bizottság vonatkozó javaslata adja majd, amely vázolja, hogy miként lehet szavatolni a megfizethető energiaárakat és az ellátás biztonságát. Megbeszélik továbbá, hogy a zöld és a digitális átállás felgyorsítása érdekében hogyan lehet tovább erősíteni az egységes piacot, és fokozni az uniós gazdaság ellenállóképességét.
Az Európai Tanács tagjai végezetül áttekintik a koronavírus-járványra válaszul kifejtett erőfeszítéseket, valamint az oltóanyagok globális bevezetését célzó nemzetközi együttműködést. Megvitatják továbbá a világjárványok megelőzéséről, valamint a felkészültségről és reagálásról szóló jövőbeli eszköz létrehozására irányuló munkát is.

Fogolycsere történt Oroszország és Ukrajna között

Iryna Vereshchuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese a Facebookon közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy 11 orosz civil tengerész térhetett vissza Oroszországba, miután kimentették őket egy elsüllyedt hajóról Odessza kikötőváros közelében.

Cserébe 19 ukrán tengerészt engedtek el az oroszok – mondta. Továbbá az oroszok 10 ukrán katonát engedtek szabadon 10 elfogott orosz katonáért cserébe – írja a Sky News.

Egy amerikai szakértő közölte, mennyi orosz katonát köt le a háború

Becslések szerint az aktív orosz erők létszáma 900 ezer fő körül volt (a háború kitörésekor). Fontos azonban megérteni, hogy ezeknek az erőknek csak egy töredéke harci erő. Az ukrajnai műveletekben részt vevő orosz erők az orosz hadseregben általában rendelkezésre álló harci erők mintegy 75 százalékát képviselik – fogalmazott olvasói kérdésekre válaszolva Yohann Michel, az amerikai Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének kutatója csütörtökön a Le Monde online verziójának ukrajnai háborúval foglalkozó hírfolyamában.

A szakértő azt is elmondta: lehetséges, hogy Oroszország a jelenlegi létszám mellett újabb erőket mozgósít – olvasható a Hirado.hu-n.

Macron: példátlan élelmiszerválság fenyegeti a világot

A NATO és a G7-ek vezetőinek csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón Emmanuel Macron francia elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt az alapvető élelmiszerek fő exportőrei, ám a háború súlyos zavart okozott a két ország termelésében. Ennek következményeként pedig arra figyelmeztetett, hogy a világ példátlan élelmiszerválságba kerülhet, kiváltképp a Közel-Kelet és Észak-Afrika egyes országai, amelyek élelmiszer-ellátása nagyban függ az ukrán és az orosz exporttól – írja a BBC News.

A brit hírportál beszámolója szerint a francia elnök rámutatott, hogy a válság 18 hónapon belül éreztetni fogja hatását, mivel az ukrán gazdák nem tudnak új növényeket vetni. Macron ezért arra szólította fel a nyugati országokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy kezdjenek mozgósítani a közelgő válság hatásainak csökkentése érdekében.

Emellett kijelentette, hogy a háború kitörése után hozott korlátozó intézkedéseknek „visszatartó” hatásuk van, ezért a nyugati hatalmak szükség esetén készek további szankciókat élesíteni Oroszország ellen, ezzel is hozzájárulva a tűzszünet kikényszerítéséhez.

A Vöröskereszt segítene a civileken orosz-ukrán tűszüneti megállapodás esetén

Kész segíteni a Mariupolban és a háborús övezet más városaiban rekedt civileknek a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) ha az orosz és az ukrán fegyveres erők tűzszüneti megállapodásra jutnak – jelentette ki Peter Maurer, az ICRC elnöke csütörtökön a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követő közös ajtótájékoztatón.

„Mindig is azt mondtuk, hogy lehetetlen a Mariupolba vagy bárhol máshová történő bejutásról vagy evakuálásról beszélni, amíg nincs kidolgozott és jóváhagyott szilárd megállapodás a két fél katonái között. Ha ilyen megegyezési mechanizmusok léteznek és megjelennek, akkor mi, mint humanitárius szervezet, készen állunk dolgozni és mindent megteszünk, hogy eljussunk a legnehezebben elérhető területekre és segítsünk a civileknek” – mondta.
Maurer hozzátette, hogy a frontvonal bonyolult alakzatú, emiatt sok civil csapdába eshetett. Az ICRC elnöke elmondta, hogy a világ közösségének figyelme Mariupolra összpontosul, de a Vöröskereszt más lakott település helyzetét is válságosnak tekinti.

Ukrán hadsereg: nagy orosz hadihajót semmisítettek meg Bergyanszk kikötőjében

Az ukrán hadsereg megsemmisítette az orosz fekete-tengeri flotta „Orszk” nevű partraszállító hajóját az orosz erők által elfoglalt bergyanszki kikötőben – erősítették meg csütörtökön az ukrán fegyveres erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.

Szemtanúk korábban arról számoltak be, hogy az égő hadihajóról a tűz átterjedt más hajókra, üzemanyagtartályokra és lőszerekre is. A megyei kormányzói hivatal azt közölte, hogy még két hajó sérült meg, és megsemmisült egy háromezer tonna üzemanyagot befogadó tartály is.
Közben a kelet-ukrajnai Harkivban egy csomagküldő postahivatal előtt sorban álló emberekre mértek csapást az orosz erők nagy hatótávolságú fegyverrel. Ennek következtében, az első információk szerint e alapján hatan életüket vesztették, 15-en megsérültek – adta hírül Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon. Szinyehubov ezt megelőzően közölte, hogy az éjjel az orosz erők a Fekete-tenger felől Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a megyeszékhelyre.
A kijevi vezérkar fotókkal illusztrálva a Facebookon arról számolt be, hogy az ukrán csapatok az ország északi részén az orosz erők egyik támogató hadoszlopának egy részét elfoglalták, másik részét pedig megsemmisítették.
Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol város vezetése a Telegramon azt állította, hogy az orosz csapatok tömegesen, akaratuk ellenére szállítanak el autóbuszokkal helyi lakosokat a városból Oroszországba. A városvezetés közlése szerint már mintegy 15 ezer embert vittek el jogtalanul. „Arra is van bizonyíték, hogy az orosz megszállók elveszik az emberek útleveleit és egyéb ukrán személyazonosító okmányait” – tette hozzá a mariupoli tanács. Eközben a Zaporizzsjából Bergyanszkba érkezett ukrán evakuációs buszok állítólag változatlul nem tudnak bejutni Mariupolba.
Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint orosz „propagandista” forgatócsoport érkezett az orosz ellenőrzés alatt lévő csernobili atomerőműbe, hogy „álértesüléseket tartalmazó” filmet készítsen az ottani helyzetről. Az ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelet közben arról adott hírt, hogy a harkivi atomfizikai intézet területén találtak egy fel nem robbant lövedéket, amely Szmercs típusú rakéta-sorozatvetőből származik. Ezenfelül folyamatosan harci cselekmények zajlanak a kísérleti atomreaktorral rendelkező intézet közelében.
Dmitro Kuleba külügyminiszter az El País című spanyol lapnak adott interjújában – amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség szemlézett – közölte, hogy Kijev öt országgal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal és Törökországgal folytat tárgyalásokat biztonsági garanciák nyújtásáról Ukrajnának. Kijelentette, hogy a tárgyalásokon Moszkva elfogadhatatlan engedményeket követel Ukrajnától, míg Ukrajnát csak három dolog érdekli: a biztonsági garanciák, a Krím-félsziget és a Donyec-medencei szakadár területek Ukrajnához tartozásának elismerése, továbbá tűzszünet életbe léptetése és az orosz csapatok kivonása. Kuleba szerint Ukrajnának nemcsak Oroszországtól, hanem más országoktól is biztonsági garanciákat kellene kapnia, és ebbe – mint állította – Oroszország is beleegyezett. Kijev a NATO ötödik cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciákat vár el, vagyis a támadást követő 24 órán belül minden szükséges fegyver biztosítását Ukrajnának és szankciók életbe léptetését – tette hozzá a miniszter.

Az ukránok szerint már közel 16 ezer orosz áldozata van a háborúnak

Közzétette a Ukrán Külügyminisztérium  az orosz sereg veszteségeire vonatkozó legfrissebb adatokat.

Ez alapján 15 800 orosz katona halt meg a háborúban március 24-ig, 1597 harci járművet lőttek ki, emellett 124 helikopter és 530 tankot.

Information on Russian invasion

Losses of the Russian armed forces in Ukraine, March 24 pic.twitter.com/8ESsEjxlCr

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 24, 2022

Ukrán hadsereg: Fehéroroszországba szállítanak fegyvereket az orosz csapatok

Az ukrán hadsereg szerint Oroszország fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket szállít Fehéroroszországba – számolt be róla a CNN.

A tisztviselők azt állítják, hogy a fegyverszállítmányok a főváros, Kijev bekerítésére irányuló új orosz terv részét képezik. Az orosz erők a Krím félszigeten is felszerelési készleteket halmoznak fel – tették hozzá a csütörtök délutáni közleményében.

A tervek szerint halad az orosz offenzíva az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a konfliktus, amelyet Oroszország „különleges katonai műveletnek” nevez, a tervek szerint halad, és az összes célkitűzésüket el fogják érni – számolt be róla a Sky News.

?#Zakharova: Exactly one month since the start of the special military operation in #Ukraine; it is going according to plan, and all the stated goals will be achieved.

☝️ Life is returning to normal in the territories already liberated from nationalists. pic.twitter.com/QRdiA6lx1i

— MFA Russia ?? (@mfa_russia) March 24, 2022

A Hetek Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kéri

A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az EU vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik, valamint szankcionálni kívánnak minden olyan tranzakciót, amely Oroszország aranytartalékait érinti – tájékoztattak a tanácskozás részleteit ismerő források csütörtökön.

Közölték: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát, valamint az Európai Uniót tömörítő G7 csoport által szorgalmazott, Oroszország aranytartalékait érintő szankciók célja annak biztosítása, nehogy Moszkva kijátssza a Nyugat pénzügyi és gazdasági megszorító intézkedéseit.
A tanácskozás résztvevői között egyetértés van abban is, hogy „a nemzetközi szervezetek és multilaterális testületek nem folytathatják tevékenységüket Oroszországgal úgy, mintha mi sem történt volna” – közölték.

Szijjártó: öt ország jelezte eddig a magyar zászlóalj-harccsoporthoz való csatlakozási szándékát

Öt ország jelezte eddig a magyar zászlóalj-harccsoporthoz való csatlakozási szándékát – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a csütörtöki brüsszeli rendkívüli NATO-csúcs után a közösségi oldalán.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta: Magyarország legfontosabb célja továbbra is, annak garantálása, hogy az ország „nem kavarodik, nem sodródik bele” a szomszédban zajló háborúba. A NATO csütörtöki csúcstalálkozója ebből a szempontból a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelő eredményt hozott – értéket a magyar diplomácia vezetője.
Szijjártó Péter nagy sikernek nevezte, hogy érvényben maradt a NATO azon álláspontja, amely teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekeivel. Tehát a NATO nem hadviselő fél a szomszédságban zajló háborúban, nem is akar hadviselő féllé válni és „mindent meg kell tenni annak érdekében hogy ez a háború ne eszkalálódhasson, ne terjedhessen túl Ukrajna határain”.
A miniszter ismertetése szerint a NATO – annak érdekében hogy megerősítse a szerepvállalását a szövetség keleti, délkeleti szárnyán – „előretolt védelmi jelenlétet hozott létre”. Ez azt jelenti, hogy nyolc zászlóalj-harccsoport jön létre a szövetség keleti, délkeleti szárnyán – mondta.
Ezek közül az egyik lesz az a magyar zászlóalj-harccsoport, amely már korábban létrejött. „Mi magyarok hoztuk ezt létre, a Magyar Honvédség hozta ezt létre, az magyar vezetés alatt áll” – hangoztatta, hozzátéve, hogy az egység eddig is a NATO keretében működött.
Szijjártó Péter közölte: megnyitották a lehetőséget, hogy ehhez a zászlóalj-csoporthoz más NATO-tagországok is csatlakozhassanak a saját katonáikkal.
Tájékoztatása szerint öt ország – az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország – jelezte csatlakozás és katonák küldésének, delegálásának szándékát. Előreláthatólag ezen országok néhány száz főnyi katonát delegálnak majd a magyar zászlóaljcsoportba – jegyezte meg.
A tárcavezető kitért arra is, hogy ezen katonák a Dunántúlon fognak tartózkodni, ahol a honvédség bázisaiban közös kiképzéseken, gyakorlatokon vesznek majd részt a NATO-együttműködés keretében.

Lengyel gázszolgáltató: az orosz gázszállító nem módosíthat a szerződésben rögzített fizetési feltételeken

Az orosz gázszállító nem módosíthat a Jamal-gázvezetékről szóló szerződésben rögzített fizetési feltételeken, Lengyelország az érvényes kötelezettség-vállalásaival összhangban tartja be a megállapodást – közölte csütörtökön a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató.

Pawel Majewski, a PGNiG vezérigazgatója azon bejelentésre reagált nyilatkozatában, miszerint Moszkva a földgáz-szállításoknál rubelelszámolásra térne át egyes államok esetében.
Majewski szerint Lengyelország részéről az áttérésre „nemigen van lehetőség”. Hozzátette: nem bocsátkozhat a Jamal-vezetékről szóló, a fizetési feltételeket is rögzítő szerződés részleteibe.
Hozzátette egyúttal: „ez nem úgy van, hogy a szerződtetett fél (adott esetben a szállító) tetszőlegesen módosíthat a fizetés módszerein”. Hangsúlyozta, hogy a PGNiG úgy fogja megvalósítani a szerződést, „ahogyan erre kötelezettséget vállalt”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelentette be, hogy Oroszország a „barátságtalan” országokkal rubelelszámolásra tér át. Az érintett országok között az Európai Unió tagállamai szerepelnek.
A Jamal-gázvezeték a nyugat-szibériai Jamal-félszigetről Fehéroroszországon és Lengyelországon át szállít földgázt Németországba. Lengyelország a bejelentett tervek szerint az idei év végéig teljességgel függetlenedik az orosz gázszállításoktól, és 2023-tól a Jamal révén már nem fogad orosz földgázt.

Zelenszkij a NATO összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát kéri Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO-t, hogy a szövetség összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát biztosítsa Ukrajna számára, továbbá adjon több rakétavetőt, légvédelmi rendszert és hadihajók elleni fegyvert.

Az államfő erről az észak-atlanti szervezet csütörtöki csúcstalálkozójának résztvevői előtt videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében szólt.
Zelenszkij emlékeztette a szövetség vezetőit, hogy Oroszország jelentősen militarizált, és felszerelési készlete többszörösen nagyobb, mint Ukrajnáé.
„Oroszország évtizedek óta rengeteg erőforrást halmozott fel. Katonai erőforrásokat: felszereléseket, bombákat és rakétákat. Őrült pénzt fektettek a halálba, miközben a világ az életbe invesztált” – indokolta azt, hogy miért is van szüksége Ukrajnának a Nyugat támogatására.
Visszautalt arra, hogy – a mostani beszédét megelőzően – február 24-én szólalt fel a NATO-Ukrajna bizottság ülésén. „Még február 24-én egy teljesen egyértelmű, logikus kéréssel fordultam Önökhöz. Segítsenek lezárni a légterünket, hogy megóvhassuk népünket az orosz bombáktól és rakétáktól. Nem kaptunk egyértelmű választ. Nekünk sokkal kevesebb repülőgépünk van, mint Oroszországnak. Ukrajna kért repülőgépeket, hogy ne veszítsünk el annyi embert. A NATO-nak több ezer harci repülőgépe van, de mi nem kaptunk egyet sem. Tankokat is kértünk, hogy felszabadíthassuk városainkat, ahol Oroszország emberek százezreit tartja túszul, szándékosan kiéhezteti a lakosokat, szó szerint hamuvá változtatja a lakónegyedeket. A szövetségnek legalább húszezer tankja van. Ukrajna az összes tank egy százalékát kérte, hogy adják át vagy adják el neki, de erre sem kapott egyértelmű választ” – fejtette ki az elnök. Hozzátette, hogy Ukrajna minden szövetségesének hálás a már nyújtott katonai segítségért, de ez nem elegendő az orosz támadások megállításához.
Beszédében Zelenszkij felszólította a NATO-t, többé ne mondja azt, hogy az ukrán hadsereg, „amely az Oroszországgal vívott háborúban megmutatta erejét”, nem felel meg a szövetség standardjainak. „Megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek, és mennyivel tudunk hozzájárulni Európa és a világ közös biztonságához” – hangoztatta.
Kijelentette: most a NATO-n a sor, hogy megmutassa, mire képes, bizonyítsa, hogy egy igazán erős védelmi szövetség. „A világ és különösen Ukrajna pedig valódi cselekvést és biztonsági garanciákat vár” – szögezte Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök egyébként csütörtökön délután a svéd parlamenthez is – videón keresztül – üzenetet intézett. A skandináv ország törvényhozóitól azt kérte, hogy segítsenek Ukrajna újjáépítésében. „Már egy hónapja tart (a háború), és ilyen mértékű pusztítást a második világháború óta nem láttunk” – fogalmazott. Majd arra buzdította a svéd államot és a magánszektor szereplőit, hogy „jöjjenek újjáépíteni” Ukrajnát.

Stoltenberg: a NATO megerősítette egységét Ukrajna támogatása mellett

A NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris és vegyi fenyegetés elleni védelmet szolgáló eszközök biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.
Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt. Egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen – közölte.
„Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését” – tette hozzá a főtitkár.

Felmérés: az olaszok fele nemet mond Ukrajna fegyverrel történő támogatására

Az olaszok több mint 57 százaléka Ukrajna oldalán foglal állást, több mint ötven százalék azonban nemet mond Kijev fegyverrel történő megsegítésére egy felmérés szerint, melyet a Libero című napilap közölt csütörtökön.

A közvélemény-kutatási adatok szerint az olaszok 50,4 százaléka nem támogatja az Ukrajnába történő fegyverszállítást, annak ellenére, hogy 57,4 százalékuk az ukrán félnek „ad igazat” a háborúban.
A megkérdezettek 62.5 százaléka veszélyesnek tartja az európai határtérségben zajló konfliktust, majdnem 72 százalékuk atomháború kirobbanásától tart, további 62 százalékuk pedig úgy véli, a NATO-nak nem szabad beavatkoznia.
A felmérés szerint az olaszok 19 százaléka támogatja Ukrajna azonnali belépését az Európai Unióba, 64 százalék pedig készen áll lemondani az orosz földgáz importjáról, ha az Moszkvát szankcionálhatja.
A Libero című, jobboldali napilapban közölt felmérés a kormányfő Mario Draghi parlamenti bejelentését követte, miszerint a nemzeti össztermék két százalékára kívánják emelni a védelmi kiadásokat.
A kormányfő bejelentése mögött azonban nem sorakozott fel a parlamenti többség – mutatott rá a L’Avvenire című, katolikus napilap.
A döntés a parlamentre vár, amely egyelőre nem tűzte napirendre a fegyveres erőkre fordított költségvetési források emelését, amelyet a legnagyobb kormányerő Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga sem támogat.
Az M5S elnöke, Giuseppe Conte volt kormányfő a La Stampának úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy pártja nem szavazza meg a katonai kiadások emelését.
Ellentétes álláspontot képvisel a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt elnöke, Giorgia Meloni, aki az Il Messaggerónak nyilatkozva egyetértett Kijev fegyverekkel történő segítésével.
Meloni „európai vezetőnek” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, azt hangoztatva, hogy bátorsággal és méltósággal védelmezi nemzete szuverenitását, amelyet „értünk is tesz, mivel az Ukrajnával szembeni agresszió Európa-ellenes támadás is egyben”.
Az FdI elnöke nem támogatja viszont a lemondást az Oroszországból érkező földgázról, mivel azt szerinte Olaszország nem tudja jelenleg pótolni.
Volodimir Zelenszkij kedden szólalt fel a római parlamentben videó-összeköttetésben. A felső – és alsóház közös ülésén a parlament majdnem ezer tagjából 121 szenátor és 172 képviselő maradt távol így tiltakozva egyrészt Zelenszkij meghívása, másrészt a Draghi-kormány fegyverkezési politikája ellen.

Friss térképen az orosz invázió

Szokás szerint mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális, csütörtök délutáni térképét az ukrajnai hadműveletekről! Így állnak a frontok az orosz invázió 29. napján!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 24 March 2022.

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/4J4hZYA7Jw

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/tp21Q2TkS9

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 24, 2022

Összefüggésbe hozta az orosz védelmi minisztérium Hunter Biden befektetési alapját az ukrajnai biolaboratóriumokkal

Joe Biden amerikai elnök fiának, Hunter Bidennek a befektetési alapja részt vett az ukrajnai biolaboratóriumok finanszírozásában, amelyek Moszkva szerint részesei voltak a Pentagon ukrajnai biofegyver-programjának – állította csütörtökön Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka.

„A beérkező anyagok lehetővé teszik számunkra, hogy nyomon kövessük az amerikai kormányzati szervek és az ukrajnai bioobjektumok közötti együttműködés rendszerét. Figyelemre méltó a jelenlegi amerikai vezetéshez közel álló struktúrák, különösen a Hunter Biden által vezetett Rosemont Seneca befektetési alap részvétele” – mondta Kirillov a tájékoztatón.
A tábornok szerint a 2,4 milliárd dolláros pénzügyi forrásokkal rendelkező alap kapcsolatban áll amerikai hadiipari beszállítókkal, köztük a Metabiotával, amely, mint mondta, a Black and Veach céggel együtt a Pentagon biolaboratóriumi berendezéseinek egyik fő beszállítója világszerte.

Kreml: egyeztetni fogják az orosz gáz vásárlóival a rubelben történő fizetés körülményeit

A gázszállítások rubelben történő kifizetésének feltételeit tisztázni fogják az orosz gáz vásárlóival – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal.

„Az elnök tegnap utasítást adott rá, hogy egy héten belül dolgozzák ki a mechanizmust és teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy a (gázszállításért történő) fizetés rubelben történhessen meg. Annak mértékében tudják majd kialakítani álláspontjukat a vásárlók, ahogy felveszik velük a kapcsolatot, és elmagyarázzák nekik a rubelben történő fizetés feltételeit” – mondta Peszkov.
Türelemre intett annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy vajon az európai vevők szerződésszegésnek tekintik-e a rubelben fizetésre történő áttérést.
Közölte, hogy Moszkva megpróbálja megoldani a Belgrád számára a gázszerződések orosz rubelben történő kifizetésével kapcsolatban felmerülő problémákat, mert Szerbia, Bulgáriával ellentétben, nem barátságtalan ország. Peszkov szerint Szófia „kénytelen lesz rubelért gázt vásárolni, akár akarja, akár nem, akár tetszik neki, akár nem” – fogalmazott a szóvivő.
Korábban Aleksandar Vucic szerb elnök jelezte, hogy Oroszország döntése, miszerint a földgázszállításokért a továbbiakban rubelben kell fizetni, gondot jelent az országa számára.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelentette be, hogy Oroszország a barátságtalan országokkal áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik, és utasította a kormányt, hogy instruálja a Gazpromot a meglévő szerződések módosítására.
Putyin szerint a külföldi fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve a rubel vásárlását az orosz devizapiacon. A központi bankot és a kormányt az ügyletek ügymenetének egy héten belüli szabályozására utasította.

Boris Johnson: célba kell vennünk Oroszország aranytartalékait

A Kreml szerint Boris Johnson brit miniszterelnök „a legaktívabb” oroszellenes vezető – jelentette a Ria orosz állami hírügynökség a The Guardian beszámolója szerint.

Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét idézték: „Ami Johnson urat illeti, úgy látjuk, hogy ő a legaktívabb résztvevője az oroszellenes versenynek. Ez külpolitikai zsákutcába vezet.”

A NATO és a G7-ek brüsszeli csúcstalálkozója előtt felszólalva Johnson csütörtökön azt mondta: „Vlagyimir Putyin már átlépett egy vörös vonalat. A szövetségeseknek új fegyvereket kell küldeniük Ukrajnába, jobban ki kell terjeszteniük a nemzetközi fizetések korlátozását, és célba kell venniük Oroszország aranytartalékait.”

Orosz diplomata: a NATO-nak nem kellene fenyegetnie a nukleáris nagyhatalom Moszkvát

Dmitrij Poljanszki, egy magas rangú orosz diplomata figyelmeztette a NATO-t, hogy nem kellene fenyegetniük Moszkvát, mert nukleáris nagyhatalommal állnak szemben.

„Ha Oroszországot provokálja a NATO, ha Oroszországot megtámadja a NATO, akkor nem is tudom… nukleáris nagyhatalom vagyunk, miért ne?” – mondta Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-nagykövet-helyettes a Sky Newsnak.

Arra a kérdésre, hogy ez jogos-e, Dmitrij Poljanszki azt válaszolta: „Nem hiszem, hogy helyes ilyet mondani, de nem helyes Oroszországot fenyegetni és beavatkozni sem. Tehát amikor nukleáris atomenergiával üzletelsz, természetesen számolnod kell a viselkedésed összes lehetséges következményével.”

Zelenszkij a NATO vezetőinek: Ukrajnának korlátozás nélküli katonai segítségre van szüksége

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy előre felvett videóbeszédben szólalt fel a brüsszeli NATO-csúcson, ahol a vezetőkhöz fordulva azt kérte, hogy növeljék országa katonai támogatását az orosz erőkkel szemben. Zelenszkij szerint a NATO-nak még meg kell mutatnia, hogy a szövetség mit tud tenni az emberek megmentéséért. Az ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország legközelebb a szövetség kelet-európai tagjait, köztük Lengyelországot fogja célba venni.

“Az emberek és városaink megmentése érdekében Ukrajnának korlátozás nélküli katonai segítségre van szüksége. Ugyanúgy, ahogy Oroszország korlátozások nélkül használja ellenünk a teljes arzenálját” – jelentette ki Zelenszkij, aki megköszönte a NATO-tagoknak az Ukrajnának eddig biztosított védelmi felszereléseket, ugyanakkor jelezte, hogy támadó fegyvereket is szeretne kapni. “A szövetség megakadályozhatja az ukránok halálát, ha minden szükséges fegyvert megad nekünk” – mondta.

BBC: a NATO-főtitkár hamarosan bejelenti, hogy Magyarországra is katonákat küldenek

A BBC értesülései szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hamarosan bejelenti, hogy új harccsoportokat küldenek Magyarországra, Szlovákiába, Bulgáriába és Romániába, hogy megerősítsék a szövetség keleti szárnyát. A legfrissebb információk szerint a NATO sajtótájékoztatója a következő fél órában várható.

Ez azt jelentené, hogy NATO-nak már nyolc többnemzetiségű csoportja lenne a keleti határai mentén, mivel Lengyelországba és a balti államokba már korábban telepítettek harccsoportokat.

Újabb városra csaphattak le az oroszok

Legalább négy ember meghalt, köztük két gyerek, és hatan megsebesültek a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében fekvő Rubezsnoje városára mért orosz csapásokban – közölte csütörtökön Szergej Gaidai, a régió kormányzója.

Hozzátette, hogy a halálos áldozatok száma sokkal magasabb lehet, és hogy szerinte az oroszok foszforbombákat használtak – írja a Le Figaro.

Russia began to use phosphorus bombs, prohibited under international law. Especially in #Rubizhne in #Luhansk region, where 4 people were killed, including two children. Russians couldn’t succeed in storming the town, so they reverted to utterly destroying it. #UkraineRussiaWar pic.twitter.com/JnY81qbdG1

— Anna Purtova (@Purtova_aa) March 24, 2022

Morawiecki: a békefenntartó misszió feladata nem hadakozás, hanem az emberéletek védelme lenne

A Lengyelország által javasolt ukrajnai békefenntartó misszió feladata nem hadakozás, hanem az emberéletek védelme lenne – hangsúlyozta csütörtöki varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Morawieckinél az újságírók a fő lengyel követelmények iránt érdeklődtek az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozója előtt.
A miniszterelnök megerősítette: Brüsszelben bemutatja azon békefenntartó misszió tervezetét, amelyet Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök múlt heti kijevi látogatásakor javasolt.
Utalva az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupolra, Morawiecki aláhúzta: ugyanilyen helyzetbe kerülhetnek más ukrajnai nagyvárosok is, ez pedig újabb, Ukrajna nyugati régióiba irányuló óriási menekülthullámot válthat ki, „emberek tízmilliói kereshetnek menedéket az orosz bombák előtt”.
Újságírók abban az összefüggésben is tették fel a békemisszióra vonatkozó kérdést, hogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön kizárta a szövetséges katonák és vadászgépek Ukrajnába irányítását. Morawiecki feltette a kérdést: vajon mit tesz majd a szabad világ, ha az Európai Unió határaitól nem messze „a civil lakosság mészárlása zajlik”? „Vajon a NATO akkor is (…) állni fog leeresztett fegyverrel, anélkül, hogy akár megpróbálna segíteni, védeni (a civileket)?” – fogalmazott.
Hozzátette: nem hadakozásról beszél. „Senki sem beszél hadakozásról, csak arról, hogy megvédjük azokat az embereket, akik ott, Ukrajnában, ártatlanul meghalnak” – fogalmazott.
Morawiecki beismerte, hogy a misszió létesítéséhez a NATO minden tagállama jóváhagyása szükséges, és jelezte az ezt célzó egyeztetések folytatását.
Megerősítette azt is, hogy a brüsszeli csúcson a Moszkvával szembeni szankciók „beélesítését” fogja szorgalmazni, és különösen a nyugat-európai, nevezetesen német, francia, holland, olasz, spanyol hivatali partnereit arról próbálja meggyőzni, hogy „eljött a sorsdöntő pillanat”.
„Amennyiben Putyin megtöri Ukrajnát, ha megtör minket, ha megtöri a mi akaratunkat a harchoz, a gazdasági harchoz, akkor egy-két év múlva újabb célpontokat talál, elindul Helsinki, Vilnius, Varsó, Bukarest irányában, talán Berlin irányában is” – vélekedett Morawiecki.
A lengyel kormányfő múlt heti bejelentése szerint az Andrzej Duda elnök által képviselt Lengyelország a NATO csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján hivatalosan is javasolni fogja az ukrajnai nemzetközi békefenntartó misszió felállítását.

Zelenszkij: a háború Európában zajlik, Ukrajna csak feltartóztatja az „agresszort”

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által tervezett villámháború kudarcot vallott, miközben az ukrajnai nép egész Európát védelmezi – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a La Repubblicának adott interjúban csütörtökön.

Volodimir Zelenszkij szerint a kelet-ukrajnai Hosztomel, Volnovakha és Bucha városa „nem létezik többé, de a legfájóbb veszteséget az emberéletek jelentik”.

„A háború nem Ukrajnában zajlik, hanem Európában, Ukrajna az előretolt állást képviseli, amely jelenleg feltartóztatja az agresszort” – fogalmazott az ukrán elnök.

Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin 48–72 órás villámháborút tervezett, de az orosz fegyveres erők egy hónap alatt több veszteséget szenvedtek, mint tíz év alatt Afganisztánban. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg „szabályok nélküli háborút” folytat, példaként említette többek között a bombatámadások érte 246 ukrajnai kórházat, amelyből tizenhárom teljesen lerombolódott.

Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy készen áll tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „mert mindannyiunknak szüksége van a békére”. Feltételként szabta meg viszont azt, hogy Moszkva nem támaszthat ultimátumot Kijevnek.

A városi tanács szerint 15 ezer embert deportáltak eddig erőszakkal Mariupolból Oroszországba

A mariupoli városi tanács hetekkel ezelőtt jelezte, hogy az oroszok az ostrom alatt, illetve a humanitárius folyosókon a front elől menekülő civileket ezerszámra ejtik foglyul, és deportálják erőszakkal Oroszországba. Az orosz fél tagadja a vádakat, ukrán dezinformációs hadműveletről beszél. A városi tanács most újabb részleteket osztott meg a műveletről: azt mondják, eddig 15 ezer civilt ejtettek foglyul és raboltak el így az oroszok. A foglyok először úgynevezett szűrőtáborokba kerülnek, majd busszal szállítják őket Oroszország belsejébe, ismeretlen helyre – írja a Sky News.

Az oroszok azt állítják, hogy elfoglalták a Harkiv megyei Izjum városát, az ukránok ezt cáfolják

Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a Harkiv megyében található Izjum városát – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök reggeli hadijelentést ismertetve.

Ukrajna azonban cáfolta ezt az állítást, Ljudmjla Dolhonovszka, Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok tanácsadója a CNN-nek azt mondta, hogy az Izjumért folyó harc még mindig tart. Izjum a Harkiv és az oroszok által támogatott, luhanszki és donyecki szakadár területek közötti főútvonalon fekszik.

Biden határozatlan vezetését kritizálják az amerikai sajtóban

A háború eddig eltelt négy hete alatt „nehéz volt megmondani, hogy Biden hátulról, oldalról, felülről vagy alulról vezet” (tehát, hogy tolja vagy húzza a szekeret – a szerk.). „Az egyetlen hely, ahol ritkán látható, az, hogy elöl van. Nehéz ezt nem észrevenni. A Wall Street Journal (WSJ) felmérése szerint az amerikaiak 52 százaléka nem hiszi, hogy Biden újra indul, főként a kora miatt” – írja a vezető amerikai gazdasági lap csütörtöki vezércikke Joe Biden európai útja és a NATO-csúcstalálkozó kapcsán.

It’s 2014, the beginning of the war, this is me and President Biden. He asked me how to help Ukraine. I answered: give us weapons. It’s 2022 and I repeat, give us weapons. We need jets, air defense systems, tanks, artillery. Small tactical weapons will not allow us to repel Putin pic.twitter.com/x8ch83ByoF

— Oleksandra Matviichuk (@avalaina) March 21, 2022

A lap úgy fogalmaz: „miközben a világnak szüksége van Bidenre, hogy fokozza a tempót, ő valahogy nem tűnik úgy, hogy elkötelezné magát vagy a hivatalát bármi mellett, ami az ukrajnai katasztrófa mértékével felér”.

A WSJ úgy véli: „egy szó szerinti repüléstilalmi zóna lehetetlen”.

Egy hónapja tört ki az orosz-ukrán háború – Térképen mutatjuk a frontok állását

Éppen egy hónappal ezelőtt, 2022. február 24-én indította meg hadműveleteit Oroszország Ukrajna ellen.

Ez a legnagyobb hagyományos fegyverekkel megvívott katonai konfliktus (orosz értelmezés szerint „különleges katonai cselekmény”) Európában a második világháború óta, illetve a leginkább eszkalálódott az orosz–ukrán háború a konfliktusok 2014-es kezdete óta.

A hadművelet a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságok elismerése után kezdődött, amelyet az orosz hadsereg Donbaszba való bevonulása követett 2022. február 21-én. A szemben álló felek több fordulós béketárgyalásokat folytattak, ám ezek a próbálkozások egyelőre nem vezettek eredményre.

Forrás: hirado.hu

VIDEÓ: Orosz hajót semmisítettek meg – állítják az ukránok

Az ukrán hadsereg szerint egy nagyméretű orosz hajót semmisítettek meg a dél-ukrajnai Bergyanszk kikötőváros közelében – számolt be róla a BBC.

Az ukrán haditengerészet a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy egy nagy partraszálló hajót – az „Orszkot” – ma reggel találat ért, melynek következtében a jármű lángra kapott az Azovi-tengeren.

„A megszállók fekete-tengeri flottájának Orszk nevű nagy partraszálló hajója megsemmisült az Oroszország által elfoglalt Berdjanszk kikötőjében” – áll a bejegyzésben.

Az ukrán média jelentése szerint egy orosz hajó elsüllyedt, két másik pedig kigyulladt, továbbá egy lőszerraktár és egy üzemanyagraktár is találatot kapott.

A BBC az információkat más forrásokból nem tudta megerősíteni.

Novák Katalin: Legerősebb fegyverünk a magyar szív

Magyarország szíve most a magyar–ukrán határ mentén dobog, és mindannyiunk szíve együtt dobban azokért, akik menekülni kényszerülnek Ukrajnából – jelentette ki a megválasztott köztársasági elnök Beregdarócon, sajtótájékoztatón csütörtökön.

Novák Katalin az elmúlt négy napban a határ menti településeken tett látogatásának tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, „nekünk két hadseregünk is van”, egyrészt a fegyveres erők, másrészt azok a segítőkész magyar emberek, akik most is itt vannak, a nap huszonnégy órájában.

„A legerősebb fegyverünk pedig a magyar szív, erre a magyar szívre van szükségünk ahhoz, hogy a békét meg tudjuk nyerni, erre a magyar szívre van szükségünk ahhoz, hogy a békét meg tudjuk őrizni itt Magyarországon”

– mondta a megválasztott államfő.

Háborús bűnöket bizonyító adatbázist hozott létre Ukrajna

Ukrajna adatbázist hozott létre az orosz erők háborús bűncselekményeiről gyűjtött bizonyítékok nyilvántartására – közölte az ország nagykövetsége a Twitteren.

A warcrimes.gov.ua oldal már elérhető.

Ukraine has created a war crimes evidence database to record the crimes of Russian forces against Ukraine. #standwithukraine https://t.co/rRuGpJs7Ev

— U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) March 24, 2022

Szijjártó: a NATO álláspontja egybevág Magyarországéval

Az Ukrajna feletti légtérzár légi háborút jelentene az észak-atlanti szövetség (NATO) és Oroszország között – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország és a NATO közötti háborút mindenképpen el kell kerülni. Kijelentette: 

a NATO álláspontja teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekével és álláspontjával. 

– A szövetség világossá tette, hogy nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez így maradjon, és azért, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain. Ez Magyarországnak is elemi érdeke – húzta alá. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a NATO jelenleg érvényes álláspontja és pozíciója érvényben maradjon a találkozót követően is. – Ez a magyar nemzetbiztonsági érdek – emelte ki. 

A csúcstalálkozónak nagy jelentősége van Magyarország, mint Ukrajnával közvetlenül szomszédos ország szempontjából. Minden perc, ami háborúval telik Ukrajnában, közvetlen biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára 

 – figyelmeztetett. 

A NATO keleti országaiba telepíteni tervezett harccsoportokkal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt mondta: a magyar kormány egyik kötelessége, hogy megvédje Magyarországot, az ország, a magyar emberek biztonságát. Kijelentette: Magyarország védelmét jelenleg a kormány meg tudja oldani a magyar honvédséggel, amelynek jelentős erői csoportosultak az ország keleti határvidékére. 

A magyar honvédség képes arra, hogy megvédje Magyarországot 

– mondta. – Ha lesz előterjesztés a szövetség keleti, délkeleti szárnyának erősítésére, azt Magyarország kész részleteiben megvitatni – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter bejelentést tesz a brüsszeli NATO-csúcsról

Az orosz védelmi minisztérium szerint újabb ukrán várost foglaltak el

Az orosz fegyveres erők ellenőrzésük alá vonták a Harkivi területen található Izjum (Izyum) városát – idézi az Izvesztyija című orosz lap a védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenko vezérőrnagy csütörtöki bejelentését.

#Izyum, Kharkiv region. This hospital with modern equipment was saving the lives of Ukrainians, but it was bombed by Russian troops.#StandWithUkraine #StopRussianAgression pic.twitter.com/Xvs9Z5PlxB

— Emine Dzheppar (@EmineDzheppar) March 8, 2022

Oroszország megtorló lépésként kiutasítja az amerikai diplomatákat

Oroszország bejelentette, hogy kiutasít számos amerikai diplomatát, reagálva az Egyesült Államok hasonló döntésére, akik 12 orosz diplomatát távolítottak el – közölte a BBC. Az amerikaiak már februárban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kiutasították az ország New York-i ENSZ-képviseletének két orosz diplomatáját.

Hétfőn az Orosz Külügyminisztérium beidézte John Sullivan amerikai oroszországi nagykövetet, hogy tiltakozásukat fejezzék ki Joe Biden, amerikai elnök azon nyilatkozata ellen, amelyben Vlagyimir Putyin, orosz elnököt „háborús bűnösnek” nevezte.

Az Amerikai Külügyminisztérium szóvivője később megerősítette, hogy március 23-án megkapták az orosz külügyminisztériumtól a „persona non grata”-nak nyilvánított diplomaták listáját. A “persona non grata” kifejezés arra utal, hogy egy személyt többé nem fogadnak szívesen.

Arról egyelőre még nincs pontos inforáció, hogy hány amerikai diplomatát érint majd a parancs, és mikor utasítják ki őket Oroszországból.

A repüléstilalmi zóna Ukrajna felett teljes körű háborúhoz vezethetne

Egy háború Oroszország és a NATO között még több halált, szenvedést és pusztítást okozna – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve.

A repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között – mondta Jens Stoltenberg.

Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra- fogalmazott a főtitkár.

KIJELENTETTE, HOGY VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖK NAGY HIBÁT KÖVETETT EL AZZAL, HOGY HÁBORÚT INDÍTOTT EGY ÖNÁLLÓ ÉS FÜGGETLEN NEMZET ELLEN.

A háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelmének megerősítéséről dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

A NATO azért erősíti meg keleti szárnyát, hogy képes legyen bármilyen biztonsági fenyegetésre azonnal válaszolni, és hogy szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.

Kérdésre válaszolva közölte, vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna.Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is- figyelmeztetett.

A szövetségesek növelik védelmi kiadásaikat, jelenleg azonban még többet kell fektetni a biztonságba azért, hogy a NATO teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit.

Stoltenberg megerősítette továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

Tartalékosokat és besorozott katonákat vezényelhet a frontra Oroszország

A brit védelmi minisztérium közzétette szokásos reggeli hírszerzési jelentését, melyben csütörtökön arról írnak, hogy az orosz hadsereg minden bizonnyal több ezer fős veszteséget szenvedett el Ukrajna lerohanása óta, ezért szerintük jó eséllyel tartalékos és besorozott katonákat küldhet a frontra, illetve továbbra is készülnek magánhadseregek és külföldi zsoldosok harcba küldésére is.

A brit hírszerzők szerint nem lehet megmondani, hogy ezek a csoportok hogyan tudnak majd integrálódni az orosz hadseregbe, és hogyan hatnak majd az orosz hadsereg hatékonyságára.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 24 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/Pbtd58bPbQ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/YIN7Z9muvJ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 24, 2022

Már 784 millió forint gyűlt össze a Híd Kárpátaljáért segélyprogram adományvonalán

A 1357-es hívószám tárcsázásával 500 forinttal segíthetjük a háború elől menekülőket. A programhoz egyre több szervezet is csatlakozik. A kormány első lépésben 600 millió, majd további 1,3 milliárd forintot különített el arra, hogy közvetlen segítséget juttasson el Ukrajnába.

BRFK: több mint 1000 menekültet fogadtak szerdán Budapesten

Szerdán 1034 menekültet fogadott a rendőrség a társszervekkel együtt a fővárosban – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csütörtökön a Police.hu oldalon.

A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Az érkezők között 442 gyermek volt. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 248 ember, köztük 165 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – írták.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatóival Kőbánya felső vasútállomáson segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket – közölték.

A BRFK beszámolt arról is, hogy a helyszíni kommunikáció elősegítéséért 31 ukrán tolmáccsal kötöttek megbízási szerződést, és saját állományból is biztosítanak tolmácsot.

Az ukránok szerint az oroszok újabb seregeket visznek a határhoz

Az ukrán hadsereg állítása szerint Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett a háborúban, és most haderőket csoportosít a határhoz, írja a BBC, amely hozzáteszi, hogy ezt az állítást nem tudta egyelőre független forrásból ellenőrizni.

Ukrán csapás? Lángokban áll Bergyanszk kikötője

Az ukrán sajtó szerint lángokban áll a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében található Bergyanszk kikötője. A város Mariupoltól mintegy 75 km-re északnyugatra található.

⚡️ The port of #Berdyansk is on fire

Presumably, the #Russian occupiers blew up fuel tanks. pic.twitter.com/r6OzC00cmM

— NEXTA (@nexta_tv) March 24, 2022

Az ukrán belügyminisztérium főtanácsadója, Anton Gerascsenko Twitter-fiókjába feltöltött egy fotót, amelyen a kikötőből gomolygó hatalmas füstfelhő látható.

Michael Horowitz biztonságpolitikai elemző szerint Oroszország katonai felszereléseket tárol a kikötőben. Meg nem erősített források szerint egy lőszerraktárat, valamint több orosz haditengerészeti hajót ért rakétatámadás – tette hozzá a The Guardian.

Another picture from Berdyansk

Geolocation (which could point to the possibility that a ship is on fire on the other side of the platform)https://t.co/QufHnt6jiQ pic.twitter.com/6z0QUxPk6W

— Michael A. Horowitz (@michaelh992) March 24, 2022

Ukrán hadsereg: az orosz erők továbbra is három régióra összpontosítanak

Az ukrán hadsereg csütörtök reggel közzétette legfrissebb műveleti jelentését, melyben kijelentették, hogy az orosz erők továbbra is Kijev, Csernyihiv és Harkiv régióira összpontosítanak – számolt be róla a The Guardian brit híroldal.

Herszonban az orosz csapatok „terrorizálják a helyi lakosságot”, és a Roszgárda (az orosz nemzeti gárda) egységeit használják a polgári engedetlenség megakadályozására – olvasható a közleményben.

Az Egyesült Királyság jelentős katonai támogatást jelentett be a NATO és a G7 vezetőinek csúcstalálkozóján

Az Egyesült Királyság a NATO és a G7-ek vezetőinek csütörtöki találkozóján jelentett be egy „jelentős, új katonai támogatási csomagot” Ukrajna számára – közölte a CNN.

A britek szerdai sajtóközleménye szerint a támogatási csomag 6 ezer rakétát, páncéltörőket és fegyvereket tartalmaz, valamint 25 millió font (11 milliárd forint) pénzügyi támogatást az ukrán hadsereg számára. Emellett további 4,1 millió fontot (2 milliárd forint) biztosítanak a BBC World Service számára „az oroszországi és ukrajnai dezinformáció elleni küzdelemhez”, valamint új pénzügyi és rendészeti támogatást nyújt a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökkel kapcsolatos vizsgálatához – nyilatkozták.

„Nem nézhetjük és nem is fogjuk tétlenül nézni, amíg Oroszország porrá zúzza az ukrán városokat. Az Egyesült Királyság együtt fog működni szövetségeseivel, hogy fokozzák Ukrajna katonai és gazdasági támogatását, illetve segítünk megerősíteni védelmét a harcokban” – mondta Boris Johnson, brit miniszterelnök. „Egy hónapja tart a háborús válság, amellyel kapcsolatban a nemzetközi közösség választás előtt áll. Életben tarthatjuk a szabadság lángját Ukrajnában, vagy megkockáztathatjuk, hogy Európában és a világon kialszik” – tette hozzá.

Az orosz hadsereg védelmi állásokat létesít Ukrajnában

Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását – közölte a Pentagon egyik magas rangú tisztségviselője.

„Az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijevtől 55 kilométerre keletre és északkeletre” – mondta a névtelenséget kérő tisztviselő, miközben a Pentagon kedden még úgy becsülte, hogy az orosz erők 15-20 kilométerre vannak a főváros központjától. „Az vettük észre, hogy az oroszok beássák magukat és védekező pozíciókat alakítanak ki. Nem arról van szó, hogy nem haladnak előre, hanem arról, hogy nem próbálnak előre haladni. Védekező pozíciókat foglalnak el.”

Az orosz hadsereg most úgy tűnik, hogy az oroszbarát szakadár Luhanszk és Donyeck keleti régiót helyezi előtérbe. „Úgy véljük, hogy megpróbálják mozgásképtelenné tenni az ukrán erőket”, amelyeket 2014 óta a szakadár területekkel közös frontvonal mentén telepítettek, „hogy ne lehessen őket máshol bevetni” – magyarázta.

ISW: hatékony ukrán ellentámadások, védekezésre állnak át, és új erők bevetésén dolgoznak az oroszok

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War agytröszt friss jelentése szerint az orosz erők az elmúlt 24 óra történései alapján belenyugodtak egy elhúzódó és holtpontra jutott konfliktusba: újabb jelentések érkeztek arról, hogy az orosz csapatok beássák magukat, elaknásítanak területeket, azaz védekezésre álltak át.

#Russian forces continued to settle in for a protracted and stalemated conflict over the last 24 hours; #Ukrainian forces continued to conduct limited and effective counterattacks to relieve pressure on #Kyiv.

Latest from @TheStudyofWar & @criticalthreats https://t.co/N1WXuvZgyY

— ISW (@TheStudyofWar) March 23, 2022

Az ukrán erők továbbra is korlátozott és hatékony ellentámadásokat hajtottak végre a Kijevre nehezedő nyomás enyhítésére, bár az ellentámadások mértéke valószínűleg kisebb, mint amit egyes ukrán tisztviselők állítanak.

Az oroszok továbbra is lassan küzdenek Mariupol városának elfoglalásáért, súlyos harcok dúlnak. Az oroszok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ukrán városok légi, tüzérségi és rakéta- és bombatámadásaira.

Today’s map includes significant changes due to #Ukrainian counteroffensives over the past two days. The expanded areas of assessed #Russian control in Luhansk are the result of improved data on our end and do not indicate that the Russians have made further gains in recent days. pic.twitter.com/1r9ryU9Wak

— ISW (@TheStudyofWar) March 23, 2022

• Az orosz erők átállnak a védekezésre, korlátozott és lokalizált szárazföldi támadásokat hajtanak végre, amelyek nem haladnak előre.
• Az ukrán erők korlátozott és sikeres ellentámadásokat hajtanak végre Kijev környékén, hogy megzavarják a város bekerítését célzó orosz hadműveleteket (ami mára rendkívül valószínűtlenné vált), és enyhítsék a fővárosra nehezedő nyomást.
• A mariupoli csata háztömbről háztömbre folytatódik, heves ukrán ellenállással és korlátozott orosz nyereséggel.
• Oroszország valószínűleg azon dolgozik, hogy gyorsan bevethető új harci erőt szerezzen Szíriából és máshonnan.

Tüzet kellett oltani Csernobilban

Négy tüzet eloltottak a csernobili zárt zónában, de néhány továbbra is ég – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Az ukrán parlament a hét elején közölte, hogy a két négyzetkilométeres területen hét tűz ég, és ezeket valószínűleg orosz tüzérségi belövések vagy gyújtogatás okozta. A lezárt atomreaktor körüli terület – a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne – a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.

Orosz nagykövet: az Egyesült Államok szítja az oroszellenességet

Az Egyesült Államok az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos kijelentéseivel igyekszik gonosznak beállítani Oroszországot a nemzetközi közvélemény előtt, és szítani akarja az oroszgyűlöletet – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet szerdán.

A diplomata szavaival arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előzőleg azt mondta, hogy az Egyesült Államok értékelése szerint háborús bűncselekményeket követtek el orosz katonák Ukrajnában. Hozzátette, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak. Kifejtette, hogy Washington nyomon fogja követni a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel.

Az ENSZ BT elutasította az orosz határozatot

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán megbukott az Oroszország által kezdeményezett felhívás, amely az Ukrajnának nyújtandó segélyekhez való hozzáférésről és a polgári lakosság védelméről szólt, de amely nem említette Moszkva szerepét a válságban. Az indítvány mellett csupán Oroszország és Kína szavazott igennel, a testület többi 13 tagja tartózkodott.

A Biztonsági Tanács határozatának elfogadásához legalább kilenc igen szavazatra van szükség, és arra, hogy Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország vagy az Egyesült Államok ne emeljen vétót.

A világszervezetben azóta fokozódik a diplomáciai viszály, hogy Oroszország február 24-én elindította az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett akciót, amelynek célja Ukrajna katonai infrastruktúrájának megsemmisítése. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kedden elítélte Oroszország „abszurd háborúját”.

Moszkva továbbra sem hajlandó kommunikálni az Egyesül Államok katonai vezetőivel

Moszkva továbbra is elutasítja az Egyesült Államok legfelsőbb védelmi és katonai vezetőinek ismételt megkereséseit – írja a Guardian.

A háború kitörése óta Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark A. Milley tábornok megpróbált telefonálni Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov tábornokkal, de az oroszok ez idáig visszautasították a megkereséseket – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Így az amerikai tisztviselők nem kaptak magyarázatot egyes katonai megmozdulásokra, és egyre nő az aggodalom, hogy a kommunikáció hiánya harctéri balesethez vezethet.

Az oroszok fenntartják a jogot, hogy nukleáris fegyvert vessenek be, „amennyiben a NATO provokálja őket”

Oroszország ENSZ-nagykövet-helyettese azt mondta, Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy atomfegyvert használjon, amennyiben provokálja őket a NATO – írja a Guardian.

A Sky News-nak adott interjújában Dmitrij Poljanszkijt arról kérdezték, hogy Putyinnak igaza van-e abban, hogy atomháborúval fenyegetőzik. „Ha Oroszországot provokálja a NATO, vagy ha Oroszországot megtámadja a NATO, hát nem tudom…

Atomhatalom vagyunk, miért ne?” – válaszolta.

Leromboltak egy kulcsfontosságú hidat az oroszok

Oroszország lerombolt egy kulcsfontosságú hidat a Desna folyó felett, elvágva ezzel Csernihiv városát és a fővárost, Kijevet – írja a BBC.

A hidat arra használták, hogy humanitárius segélyt juttassanak a városokba és evakuálják a civileket, ugyanis Csernyihivben jelenleg nincs áram, víz és fűtés – mondta Ljudmila Gyenyiszov, Ukrajna emberi jogi ombudsmanja.

Az ukrán hadsereg tizenegy orosz légi eszközt semmisített meg

Az ukrán hadsereg március 23-án az orosz légierő tizenegy légi harcigépét likvidálta. Az Ukrán Fegyveres Erők Parancsnoksága szerint hét repülőgép, két cirkálórakéta, egy helikopter és egy pilóta nélküli repülőgép (UAV) semmisült meg – közölte a The Kyiv Independent Twitter-bejegyésében.

Brit védelmi minisztérium: Ukrajna sikeres ellentámadásokat hajt végre Kijevtől nem messze

A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése szerint Ukrajna sikeres ellentámadásokat hajt végre Kijevtől nem messze, és az ukránok valószínűleg visszafoglalták Makariv és Moscsun városokat is.

Ugyanakkor reális esély van arra is, hogy az ukránok már képesek bekeríteni az orosz egységeket Bucsában és Irpinyben is.

A jelentésben kitérnek arra is, hogy feltehetőleg Ukrajna sikeres ellentámadásai megzavarják az orosz erőket abban, hogy újjászerveződjenek és folytassák a Kijev felé irányuló offenzívájukat.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/FPfp8ZAOdc

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/qUBKoclPnD

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 23, 2022

Zelenszkij világméretű tiltakozásra szólított fel az orosz háború ellen

Világméretű tiltakozásra szólította fel szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a világ polgárait, arra biztatva, hogy vonuljanak az utcára, tiltakozzanak országa orosz megszállása ellen.

„Ukrán jelképekkel vonuljatok fel, hogy megvédjétek Ukrajnát, a szabadságot, az életet” – mondta Zelenszkij egy angol nyelvű videóüzenetben. „Találkozzatok a tereken, az utcákon, mutassátok meg magatokat és hallassátok a hangotokat!”

Az orosz invázió egy hónapos évfordulójának előestéjén tartott tüzes beszédében Zelenszkij felszólította a világot, hogy március 24-től szálljon szembe a háborúval.

„Szólaljatok meg, demonstráljatok irodáitokból, otthonotokból, iskoláitokból és egyetemeitekről, demonstráljatok a békéért!” – hangoztatta.

Több száz civil halt meg, több százan megsebesültek, és több mint hárommillió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország február 24-én támadást indított.

A NATO komolyan készül az orosz nukleáris támadásra

A Fehér Ház „Tigris csapata” kezdte el kidolgozni a lehetséges forgatókönyveket és támadási stratégiákat arra az esetre, ha a NATO területét nukleáris támadás érné – írja a The Guardian.

A csoport többek között azt is vizsgálja, milyen válaszlépéseket kell bevezetni akkor ha az orosz katonák a NATO területére lépének azért, hogy megtámadják az Ukrajnába fegyvereket és segélyeket szállító konvojokat.

A terveket vélhetően ma vitatják meg Brüsszelben.

Uniós biztos: Oroszország az ukrán mezőgazdaságot támadja, a kiéheztetés ismert orosz módszer

Oroszország az ukrán mezőgazdasági infrastruktúrát támadja, és mint tudjuk, a kiéheztetés egy ismert orosz módszer – jelentette ki Janusz Wojciechowski mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos szerdán, utalva arra, hogy a múlt század 30-as éveiben a szovjethatalom mesterséges éhínséget idézett elő az ukránok által lakott területeken.

A lengyel biztos az Európai Parlament plenáris ülésén tartott vita keretében elmondta: az ukrán és orosz gabonaexport kiesése az egész világot súlyosan érinti majd, mert 30 százalékát adja a világ búzaellátásának. Ez elsősorban Afrikára és a Közel-Keletre lesz majd hatással, de érinteni fogja Európa Ukrajnához közeli részeit is. Mint mondta, egyeztetést folytatott Roman Lescsenko ukrán agrárminiszterrel, aki arról tájékoztatta, hogy az ukrajnai mezőgazdászok éjjel vetnek, hogy ne maradjon ki az idei termés. Hozzátette: az ukrán termelők ellehetetlenedtek, ezért segítségre van szükségük, műtrágyával kell ellátni az országot, növelni kell a terménytároló kapacitásokat az olyan területeken, ahol nem zajlik éppen háború, annak érdekében, hogy Ukrajna el tudja látni élelmiszerrel lakosságát. Hangsúlyozta: minden olyan uniós szabályozást fel kell oldani, ami korlátozza a műtrágya exportot.
Wojciechowski azt is kiemelte, hogy élelmiszerhiányra nem lehet számítani Európában, mivel a kontinens számos mezőgazdasági termék esetében nagyrészt önellátó. „Azonban az élelmiszerárak az utóbbi három hétben, az ukrajnai háború kezdete óta, már 5-6 százalékkel emelkedtek, míg Európa népessége is legalább 3 millió fővel nőtt” – mutatott rá.
A biztos elmondta: a globális élelmezésbiztonság érdekében az Európai Bizottság 500 millió eurós támogatási csomagot javasol az ukrajnai háború következményei által leginkább sújtott európai mezőgazdasági termelők támogatására. Emellett a testület piaci védőháló-intézkedéseket vezet be a sertéshúspiac támogatására, valamint felfüggeszti az ugarosítási szabályokat, engedélyezi a parlagon lévő területek megművelését és azokon élelmiszer- és takarmánycélú növények termesztését. Annak érdekében, hogy az élelmiszer megfizethetőbb legyen, a tagállamok csökkentett áfakulcsokat alkalmazhatnak, ezzel is ösztönözve a gazdasági szereplőket a kiskereskedelmi árak visszafogására – tette hozzá.
Bocskor Andrea, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a vitához való felszólalásában elmondta: ha az ukrán gazdák nem tudják ellátni feladatukat, ez élelmiszerhiányhoz vezet majd. Mint mondta, Kárpátalján sok kistermelő megkezdte a gazdasági munkálatokat, de az élelmiszerhiány már most érzékelhető.
Felhívta az EU figyelmét arra, hogy gyors segélyeket kell nyújtani, mivel Kárpátalján az 1,2 millió fős lakosság mellett azt a mintegy félmillió embert is el kell látni, aki odamenekült a háború elől.
„A menekültek egy része folytatja útját az Európai Unióba, de többen szülőföldjükön maradnak, így égető szükség van az élelmiszer utánpótlásra” – jelentette ki. A képviselő elmondta, hogy az EU-nak segítenie kell a tartós élelmiszerek, az üzemanyag és a gyógyszerek Ukrajnába szállításában, és támogatnia kell azokat a szomszédos országokat, amelyek a menekülteket befogadják.

Nagy-Britannia több ezer páncéltörő rakétát ad Ukrajnának

Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben.

A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes csütörtöki ismertetése szerint az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
A brit kormány Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt – áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A brit külügyminisztérium mindemellett 4,1 millió font pótlólagos sürgősségi finanszírozást nyújt a BBC közszolgálati médiatársaság külföldre sugárzó világszolgálatának, a BBC World Service-nek is a térségbe irányuló ukrán és orosz nyelvű tartalomszolgáltatás támogatására.
Ennek célja a Downing Street csütörtöki közlése szerint a háborúról Oroszországban és Ukrajnában terjesztett álinformációk ellensúlyozása.
Dominic Raab brit igazságügy-miniszter elnökletével ugyancsak csütörtökön több ország igazságügyi és külügyminiszterei üléseznek Hágában, hogy összehangolják a holland városban működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatok támogatását.
Raab a Downing Street tájékoztatása szerint a hágai ülésen további egymillió fontos brit finanszírozást jelent be az ICC számára, emellett felajánlja, hogy a londoni rendőrség háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas katonái segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.

Blinken: háborús bűncselekményeket követhettek el orosz katonák Ukrajnában

Az Egyesült Államok értékelése szerint háborús bűncselekményeket követhettek el orosz katonák Ukrajnában – közölte szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Mint mondta, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak.

Közleményében az amerikai diplomácia vezetője azzal folytatta, hogy Washington nyomon fogja követni a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel. Mindemellett hangsúlyozta, hogy végtére is egy törvényszék hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy valóban történtek-e ilyen jellegű bűncselekmények.

Blinken szerint számos hihető jelentés van válogatás nélküli és szándékosan civileket célzó támadásokról, de másfajta atrocitásokról is, amelyeket orosz csapatok követtek el. A külügyminiszter e tekintetben különösen az ostromlott Mariupol városára hivatkozott.

Joe Biden amerikai elnök a múlt héten háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért megtámadta Ukrajnát. Joe Biden egyébként szerdán este érkezett Brüsszelbe, ahol csütörtökön három csúcstalálkozója is lesz Ukrajna ügyében. A belga fővárosban lesz az EU-tagországok, a NATO-tagországok és a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-ek állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója.

Az orosz The Insider című független hírportál szerdán közölte, hogy életét vesztette egyik újságírója Kijev bombázásában. Okszana Baulinával egy rakéta becsapódása végzett, amikor éppen a Podil kerületben korábban lebombázott bevásárlóközpont romjai közül tudósított. Az újságíró mellett egy másik civil is meghalt és ketten megsebesültek.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerdán este Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a nap folyamán 4554 civil hagyhatta el az orosz erők által ostromlott városokat humanitárius folyosókon keresztül. Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője közölte, hogy 2912 ember polgári járműveken menekült el Mariupol városából.

Petro Porosenko volt ukrán államfő, jelenlegi ellenzéki vezető a német ZDF közszolgálati televíziónak adott interjújában az Oroszország és Vlagyimir Putyin ellen elrendelt nyugati szankciók szerepéről beszélt „Kényszerítenünk kell szankciókkal a békére. És minden egyes nappal, amelyen Putyin folytatja az ukránok gyilkolását a büntetőintézkedéseknek súlyosabbá kell válniuk” – jelentette ki.

Az azt firtató kérdésre, hogy megérti-e Olaf Scholz német kancellárt, aki ismételten ellenezte egy a NATO által ellenőrzött repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett, Porosenko azzal felelt: Szomorú híreim vannak egyes német politikusok számára. „Európa már háborúban áll. Orosz manőverező robotrepülőgépek támadták meg az (ukrajnai) NATO kiképzőközpontot. Ez mindössze 20 kilométerre van a határtól. Putyin ezen felül ukrajnai atomerőművekre támad, és a sugárzás nem ismer határokat. Mindenhol megjelenhet” – fogalmazott a volt elnök.

A február 24-én indult orosz hadművelet óta öt újságíró vesztette életét.

Lettország szerdán szankciós listára helyezett huszonöt orosz kulturális és közéleti személyiséget, akik támogatták az ukrajnai hadműveletet – ismertette a rigai külügyminisztérium. A tájékoztatás szerint az érintettek határozatlan időre nem utazhatnak be a balti ország területére.

A lett szankciós lajstromon részben olyan személyiségek szerepelnek, akik részt vettek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek március 18-án, a Krím bekebelezése évfordulója alkalmából a Luzsnyiki stadionban tartott beszédén. A névsorra felkerült az Oscar-díjra jelölt Nyikita Mihalkov filmrendező, és a hazafias dalairól ismert Nyikolaj Rasztorgujev zenész is.

Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter a nap folyamán közölte, hogy Ukrajna újabb fegyverszállítmányt kapott a balti országból. Bár nem részletezte a szállítmány tartalmát, a tárcavezető szerint “abban minden volt, ami a 21. századi hadviseléshez kell”. Litvánia a harcok kitörése óta támogatja Ukrajnát humanitárius, orvosi és katonai készletekkel.

Szijjártó: mindent megteszünk, hogy megvédjük Magyarországot

Mindent megteszünk azért holnap is, hogy megvédjük Magyarországot és garantáljuk, hogy hazánk ne keveredhessen bele ebbe a háborúba – írta hivatalos közösségi oldalán szerda este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Holnap NATO-csúcs. A NATO jelenlegi hivatalos álláspontja az Ukrajnában zajló háborúról teljes mértékben egybeesik a magyar nemzeti érdekkel: a NATO nem hadviselő fél és mindent meg kell tennünk, hogy ne is legyen az. A NATO mint szövetség nem szállít fegyvereket és el kell érnünk, hogy ez a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain” – olvasható a Facebookon közzétett bejegyzésben.
Szijjártó Péter azt írta: reméljük, hogy ez marad a hivatalos álláspont a holnapi csúcs után is. Sajnos az elmúlt időszakban felmerült több veszélyes javaslat is. Világosan és őszintén kell beszélnünk: a légtérzár Ukrajna fölött légi háborúhoz, „békefenntartók” telepítése Ukrajnába pedig szárazföldi háborúhoz vezetne a NATO és Oroszország között. A legfontosabb feladat, hogy ezt elkerüljük.
„Mindent megteszünk azért holnap is, hogy megvédjük Magyarországot és garantáljuk, hogy hazánk ne keveredhessen bele ebbe a háborúba” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Így állt szerdán az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdai aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.

Borítókép: Ukrán katasztrófavédelem/Ukrajna SES