Szijjártó: Magyarország befogadja az ukrajnai háború elől menekülőket, de illegális migránsokat továbbra sem enged be

Magyarország az ukrajnai háború elől menekülők mindegyikét befogadja, de továbbra is zárva tartja a határokat az illegális bevándorlók előtt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának közgyűlésén szerdán Genfben.

    „Magyarországot tizenkét éve kereszténydemokrata, nemzeti, patrióta, jobboldali kormány vezeti, amely a politikáját a keresztény értékrendre alapítja, s ez garancia az emberi jogok maradéktalan érvényesülésére” – hangsúlyozta a tárcavezető a magyarországi emberi jogi helyzet egyetemes időszakos felülvizsgálatának ülésén az ENSZ-ben a minisztérium közleménye szerint.

    Rámutatott, hogy az ukrajnai háborúban a legalapvetőbb emberi jogok sérülnek, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent. Mint mondta, a magyar kormánynak garantálnia kell, hogy az ország lakói békében és biztonságban élhessenek, ebben a kérdésben nem lehet semmilyen kompromisszum.

    Három feladatot nevezett meg ezzel összefüggésben: garantálni kell a magyar emberek biztonságát, valamint azt, hogy Magyarország nem sodródik bele a háborúba, illetve nem hazánk lakosságával fizettetik meg annak az árát.

    Elmondta, hogy a hadsereg jelentős erőit csoportosították át a keleti határvidékre, valamint a kockázatok minimalizálása érdekében nem küldenek katonákat és fegyvereket, nem engedélyezik halált okozó fegyverek átszállítását Magyarországon. „Ugyanakkor tudjuk, megértjük és tiszteletben tartjuk, hogy egyes barátaink, szövetségeseink másként döntöttek” – mondta.

    Emellett az energiaellátás biztonságáról is beszélt, és közölte, hogy a kormány nem támogatja az ezt veszélyeztető döntéseket.

    Az orosz energiafüggőség felszámolása kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy az átállás nemhogy egyik napról a másikra, de még egyik évről a másikra sem reális.

    Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország az Ukrajnából menekülők mindegyikét befogadja, és számukra ellátást, menedéket, szállást biztosít. Hozzátette, hogy már több mint félmillióan érkeztek a szomszédos országból, de a helyzet súlyosbodásával újabb menekülthullámokra kell számítani.

    Problémásnak, fonák helyzetnek minősítette azonban, hogy bár Magyarország és Lengyelország látja el a legtöbb menekültet, előbbi a történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, „Brüsszel visszatartja a két országtól a nekik járó forrásokat”.

    Az illegális bevándorlásról leszögezte, hogy a magyar hatóságok továbbra sem engednek be migránsokat, hiszen ők nem a szomszédos, háború sújtotta országból érkeznek, hanem több ezer kilométerről, számos biztonságos államon áthaladva.

    Szavai szerint ráadásul a két csoport közötti különbség most lett a leginkább szembetűnő: az illegális bevándorlók rendszeresen megsértik a határokat, rendőrökre támadnak, agresszívan viselkednek, nem működnek együtt a hatóságokkal, ezzel szemben az Ukrajnából menekülők a hivatalos átkelőhelyeket használják, ahol türelmesen várakoznak, tiszteletet mutatnak, regisztrálnak és köszönetet mondanak a segítségért.

    Hozzátette, hogy Magyarország déli határán tavaly 123 ezer, idén eddig pedig 34 ezer migránst állítottak meg, ezzel „hatalmas terhet levéve a nyugat-európai országok válláról”.

    A miniszter úgy vélekedett, hogy veszélyes javaslatok vannak jelenleg a nemzetközi szervezetek napirendjén, szerinte ugyanis a „légtérzár légi háborút jelentene” és a „békefenntartónak nevezett szárazföldi csapatok küldése is problémás béke híján”. Mindezek új dimenziót nyitnak a háború tovább terjedésének kockázata tekintetében – fogalmazott.

    A gyermekvédelmi népszavazásról kijelentette, hogy a kiskorúak szexuális orientációval kapcsolatos nevelése a szülők kizárólagos joga, illetve az is fontos, hogy a gyerekek ne találkozhassanak káros, a koruknak nem megfelelő tartalmakkal.

    Szijjártó Péter elmondta, hogy a tanács 267 javaslatot tett Magyarország számára: ebből 131-et elfogadtak, 136-ot tudomásul vettek. Utóbbiak egy részét visszautasították, mert olyan intézkedésekre szólítottak fel, amelyek ellentétesek az alaptörvénnyel, vagy mert politikailag motiváltak voltak.

    A 2008-ban útjára indított, ötévente esedékes eljárást a világszervezet minden egyes tagállamára vonatkozóan elvégzik, s ennek során értékelik az adott ország emberi jogi helyzetét, feltárják a hibákat, illetve ajánlásokat fogalmaznak meg. Magyarország ezt megelőzően 2011-ben és 2016-ban került sorra.

    A 47 képviselőből álló Emberi Jogi Tanács 2006-ban kezdte meg a működését, összetételéről titkos szavazáson döntenek az ENSZ tagállamai. Az UPR-munkacsoport évente 42 országot von vizsgálat alá.