Resperger István: az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna tervének elfogadása eszkalálná a háborús konfliktust

– Az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna tervének elfogadása csak eszkalálná a háborús konfliktust. A terv elfogadásához egyébként eleve a konfliktusban lévő felek beleegyezése, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szükséges
– mondta a többi között Prof. dr. Resperger István ezredes, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője az Origónak adott interjúban.
Az ezredes szerint jelenleg a háború negyedik fázisában, a felőrlés folyamatában tart a konfliktus és mindaddig, amíg Putyin nem tud felmutatni egy nagyobb győzelmet, nincs esély a békére.
Kiemelte, hogy az oroszok azért vetették be a Kinzsal hiperszonikus rakétájukat, mert ezzel is üzentek a NATO-nak, megmutatták, mire képesek.
Resperger hangsúlyozta: most Kijev és Mariupol elfoglalása az oroszok legfőbb célja, mindenképpen még nagyobb nyomás alá akarják helyezni az ukrán felet.
Az ezredes azzal kapcsolatban, hogy a NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján lengyel és balti kérésre újra terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna terve, kijelentette:
ehhez eleve a konfliktusban lévő felek beleegyezése, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szükséges. Biztos, hogy csak eszkalálná a konfliktust, a NATO viszont távol akar maradni a konfliktustól, nem tudnak beavatkozni ezen a területen.
Hangsúlyozta, hogy ez egyébként is egy hosszabb idejű folyamat és konszenzuson alapuló, minden NATO-tagország beleegyezésére szükség lenne a döntéshez.
Resperger szerint nem valószínű, hogy ez megvalósítható, hiszen ahogyan a békefenntartók bevetéséhez, ehhez is ENSZ BT-határozat kell, de viszont ebben az oroszoknak vétójoga van. Tehát nem tudnak beavatkozni, nem tudják megvalósítani az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna tervét – tette hozzá.
Kiemelte: ennek alkalmazására korábban volt példa, amikor Irakban az északi kurdok és a délen lakta siíták védelme érdekében humanitárius okokból bevetették, de most háború van, nem tud erre hivatkozni a kezdeményező fél, és mindenképpen szükség van az ENSZ BT határozatára.
Forrás: Magyar Nemzet