quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Az orosz-ukrán háború 27. napja – FRISSÜL

2022. március 22.

Immár huszonhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Friss térképen az orosz invázió

Szokás szerint mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális térképét arról, hol tart az ukrajnai orosz offenzíva!

Oroszország csak akkor vetne be atomfegyvert, ha saját létét érezné veszélyben

Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden jelentette ki a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Vlagyimir Putyin az orosz nukleáris erők magasfokú készültségbe helyezését február 27-én, a háború negyedik napján rendelte el, többek között a NATO „agresszív kijelentéseire” hivatkozva.

A TASZSZ Peszkov kijelentése kapcsán további részleteket nem közölt, de amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, sokak félelme, hogy a konfliktus atomháborúvá eszkalálódhat. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár március 14-én azt mondta: „A nukleáris konfliktus kilátása, amely egykor elképzelhetetlen volt, most ismét a lehetőségek közé tartozik” – idézi fel a Telex.

Újra telefonon beszélt Macron és Putyin

Orosz médiahírek szerint újra telefonon beszélt egymással Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin – írja a BBC. A hívást a francia fél kezdeményezte, a témája pedig az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások voltak.

A Kreml szerint együttműködésre kell késztetni Ukrajnát

„Moszkva hálás azoknak az országoknak, amelyek közvetítőként lépnek fel a Kijevvel folytatott tárgyalásokon, de fontos, hogy ne csak a találkozók helyszínét válasszák ki, hanem Ukrajnát is együttműködésre késztessék” – mondta hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A politikus szerint rá kellene bírni Ukrajnát, hogy együttműködőbbé, konstruktívabbá váljon a béketárgyalásokon, ehhez viszont összefogásra van szükség. Korábban Ignazio Cassis svájci elnök kijelentette, hogy országa kész házigazdaként fogadni a tárgyaló feleket, mivel Svájc semleges és a humanitárius segítsényújtás mérvadó a számára – írta a TASZSZ orosz hírügynökség.

Már a tengerről is támadják Mariupolt egy amerikai tisztviselő szerint

Oroszország már az Azovi-tengerről, becslések szerint hat hadihajóról lövi Mariupolt – írja a CNN egy névtelen, magasrangú amerikai tisztviselőre hivatkozva.

A lap forrása szerint ezek között aknászhajók, illetve partra szállító hajók is lehetnek, és tenger felől a támadó csapatoknak legalább egy része kelet-ukrajnai szeparatista erőkből áll.

Odesszában megszólaltak a légvédelmi szirénák

Hangos becsapódás hangja hallatszott Odesszában, amely eltért a szokásos légitámadások hangjától – számolt be kedd este helyszínen állomásozó Wasington Post riportere, Isabelle Khurshudyan Twitter-oldalán. A riporter szerint a légvédelmi szirénák jelenleg is szólnak, és templomi harangok hangját is hallani lehet.

Tüzérségi támadás érte Kijev Obolon negyedét, egy ember meghalt

Az orosz csapatok kedd délután újabb tűzérségi támadást hajtottak végre Kijev Obolon negyedében, az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült – számolt be a The Kyiv Indenependent Twitter-oldalán. A támadást később az Ukrajinszka Pravda hírportál – az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva – megerősítette.

A támadás két épületet és egy járművet rongált meg, a helyszínen tüzet is kellett oltani, melyről a helyi hatóságok az alábbi felvételt osztották meg.

CNN: Macron élelmiszerjegy-rendszer bevezetését fontolgatja

A CNN értesülései szerint Emmanuel Macron francia elnök kedden egy francia rádióműsorban arról beszélt, hogy a közeljövőben az orosz–ukrán konflikus következményeként fellépő élelmiszerválság miatt élelmiszerjegy-rendszer bevezetését tervezi Franciaországban.

„Világméretű élelmiszerválsággal nézünk majd szembe” – mondta Macron, aki ismertette, hogy az élelmiszerjegyekkel az országban már működő energiautalvány-rendszeréhez hasonlóan segítenék azokat az alacsony és közepes jövedelmű családokat, akiknek az élelmiszerár-növekedés megélhetési nehézségeket okoz.

Az ukrán kormány korábban a háború miatt betiltotta a kulcsfontosságú mezőgazdasági termékek, köztük a búza, a kukorica, a gabona, a só és a hús exportját. Ukrajna az Európai Bizottság adatai szerint Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági beszállítója.

Kijevi polgármester: soha nem adjuk meg magunkat

A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén kedden.

Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. „Soha nem adjuk meg magunkat” – szögezte le Klicsko.
„Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt” – fogalmazott.
A polgármester arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag.
„Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk” – tette hozzá Klicsko.
A tanácskozáshoz szintén videohíváson keresztül csatlakozó Olekszij Csernisov ukrán területfejlesztési miniszter arra kérte az Oroszországban működő európai cégeket, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel az országban.
„Azok a cégek, melyek még ma is Oroszországban működnek, és amelyek megtöltik az államkasszát, támogatják ezt a barbárságot” – fogalmazott Csernisov, és hozzátette: valahányszor egy pénzérme az orosz államkasszát gyarapítja, az bombákat jelent, amelyekkel ukrán civileket ölnek meg.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva azt közölte, hogy kedden orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét. Információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült. Manőverező robotrepülőgép csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz-ukrán tárgyalóküldöttség kijevi tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában közölte: naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben.

Megint csapódtak be lövedékek Kijevben, áldozatok

Orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét kedden, az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült – jelentette a Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva.

Kijev megyében Brovari települést lőtte az orosz tüzérség, találat ért egy gyárépületet, de az ukrán főügyészi hivatal közlése alapján személyi sérülés nem történt.
A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad városban az orosz erők rakétája megsemmisített egy vasútállomást, 15 tehervagon kisiklott, egy ember meghalt – közölte a régió katonai adminisztrációjának vezetője.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője ukrán televíziók egy időben közvetített műsorában arról beszélt, hogy donyecki szakadárok Mariupol közelében elfogtak egy evakuáló konvojt az ukrán katasztrófavédelem munkatársaival együtt. „A konvoj Manhus településnél áll, minden erőnkkel igyekszünk kiszabadítani” – hangsúlyozta Verescsuk. Kiemelte, hogy a konvoj a Nemzetközi Vöröskereszttel előre egyeztetett „folyosón” haladt. Arra nem tért ki, hány járműből áll a konvoj és hányan kerültek fogságba.
Verescsuk szavai szerint több mint százezren szeretnék elhagyni Mariupolt, de az evakuációs folyosók továbbra sem járhatók autóbuszokkal. „Ami van, azon csakis személyautókkal vagy gyalogosan menekülhetnek ki a városból az emberek” – állította. „Képzeljék el, tíz-húsz kilométert, vagy még hosszabb utat kellene gyalog megtenniük a kikötővárosból menekülőknek, hogy autóbuszokkal a biztonságosabb Zaporizzsjába szállíthassák őket” – fűzte hozzá.
A mariupoli városi tanács közben arról adott hírt, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz bombázó repülőgépet a térségben. Az ukrán légierő pedig két orosz katonai repülőgép és egy drón megsemmisítéséről számolt be Harkiv megye légterében.
Az ukrán külügyminisztérium a honlapján megjelentetett közleményében azt írta, hogy az orosz csapatok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában humanitárius katasztrófa fenyeget: a blokád miatt a város kritikus élelmiszer- és gyógyszerhiányban szenved. A tárca szerint különösen az újszülöttek és a súlyosan beteg emberek vannak életveszélyben. Ezen felül a megyeszékhelyen rekedt száz külföldi egyetemista, akik zömében afrikai országokból érkeztek Ukrajnába tanulni.
Az ukrán egészségügyi minisztérium közben arról számolt be, hogy Izraelből érkezett 65 fős személyzettel – orvosokkal, ápolókkal és más szakemberekkel – megnyílt az első tábori kórház Ukrajnában, a lengyel-ukrán határon, a Lviv felé vezető úton. A tárca közlése szerint mindenkit ingyen látnak el, akinek orvosi segítségre van szüksége. A tábori kórházban műtéteket is végre tudnak hajtani.

Elemző: rég nem látott uniós egység van, de a miniszterelnökök között viták várhatók

Az ukrajnai háború elítélésében a NATO és az EU is rég nem látott egységet alkotott – mondta az Alapjogokért Központ elemzője az M1 aktuális csatornán kedd este, ahol azonban azt is jelezte, hogy az Európai Tanácsban komoly viták várhatók a miniszterelnökök között.

Szikra Levente szerint az orosz gáz és kőolaj beszerzésére vonatkozó szankciók jobban fájnának Európának, mint Oroszországnak. Magyarország is azt az álláspontot képviseli, hogy erre nem kell kiterjeszteni a szankciókat. Németországnak és több más tagállamnak is nagy szüksége van az orosz gázra, amelyet nem lehet egyik napról a másikra kiváltani – emelte ki.
Úgy fogalmazott: jelentős károkat okoz egész Európának, hogy Ukrajnában háború van, ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a felek békét kössenek. Ezt szorgalmazta Magyarország mellett több európai és Európán kívüli ország is, felajánlva közreműködését a béketárgyalásokhoz – jelezte.
Az elemző azt mondta: a magyar kormány egyértelműen olyan politikát folytat, hogy Magyarországot távol tartsa a háborútól. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és baloldali politikusok azonban olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek „fegyverszállításról, adott esetben katonák odaküldéséről szólnak” – tette hozzá, meggondolatlannak, „a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó és külföldi érdekeket figyelembe vevő” kijelentésnek nevezve szavaikat.
Szikra Levente az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes Bécsben tett nyilatkozatáról – amelyben közlése szerint a szocialista politikus lényegében elismerte, hogy a kormány helyesen cselekszik a háborús helyzetben – azt mondta: a magyar emberek többségének álláspontját fogalmazta meg.

Berlin továbbra is elutasítja a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra

Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra – tette világossá Olaf Scholz kancellár kedden.

A kormányfő a berlini hivatalában az Európai Parlament (EP) elnökével, Roberta Metsolával tartott tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy elfogadható kompromisszumnak tartaná-e a csütörtökön kezdődő uniós csúcson az energiaembargóról folytatandó vitában az orosz szén-, és olajimport leállítását, kijelentette, hogy a német álláspont változatlan.
Az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el „sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben”, és „senkit nem szabad magára hagyni” – tette hozzá Scholz, kiemelve: számolni kell azzal, hogy az ukrajnai háború elhúzódik, ezért olyan szankciókat kell alkalmazni, amelyek hatásait a tagállamok képesek hosszabb távon elviselni.
Ugyanakkor Németország eldöntötte, hogy függetlenedik az orosz energiaszállításoktól, és „a legnagyobb sebességgel és intenzitással” dolgozik ezen. A terv megvalósításához azonban még sok munkára van szükség, és világszerte meg kell kötni az orosz forrásokat kiváltó szállításokról szóló szerződéseket – mondta a kancellár.
Roberta Metsola kiemelte: az EP kezdettől azt vallja, hogy az EU-nak teljes mértékben függetlenné kell válnia Oroszországtól, mert „a barátainktól kell energiát vásárolni, és nem az ellenségeinktől”, de tekintettel kell lenni a tagországok helyzetére, így azokéra is, amelyek gázellátása egyelőre száz százalékban az orosz szállításoktól függ.
Aláhúzta: „Oroszország igazolhatatlan inváziója mindent megváltoztatott”, így a közösség klímavédelmi törekvéseinek természetét is, hiszen az áttérés a megújuló energiaforrások használatára már nemcsak az éghajlat védelme, hanem a biztonság megőrzése miatt is fontos. Az EU-nak meg kell teremtenie az energiaellátásban a „stratégiai függetlenséget”, és az Ukrajna elleni orosz háború azt mutatja, hogy „itt az idő” végrehajtani ezt a feladatot – mondta az EP elnöke.

Teljesen leromboltak egy iskolát Harkivban

Harkiv egyik lerombolt iskolájáról osztott meg felvételt Emine Dzheppar, az ukrán kormány egyik képviselője.

A kijevi rendőrfőnök szerint az oroszok fehérfoszfort is használnak

A kijevi rendőrfőnök szerint az orosz katonák mérgező fehérfoszforos bombákat is használnak, ezúttal Kramatorszk városában.

Elkeseredett harc Mariupolért: videón az orosz bombázások

Egy kedden közzétett drónvideón hatalmas robbanások láthatók, vélhetően Mariupol városában lévő gyár- és ipari épületekben, amelyet továbbra is orosz bombázások érnek – számolt be a The Guardian.

Az ukrán csapatok ipari épületekbe vonultak vissza, ezért ezeken a területeken jelenleg is folynak a harcok az ukrán és az orosz fél között.

Ukrán közlés: továbbra sem tudják kimenteni a lebombázott színház romjai alatt rekedt túlélőket

Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Irina Verescsuk közölte, hogy a mentőalakulatok nem tudják megközelíteni a Mariupol városában lerombolt színházat a folyamatos bombázás miatt – számolt be róla a Sky News.

Mint arról korábban beszámoltunk, ukrán közlés szerint az épületet múlt hét szerdán érte támadás, melyben súlyos károkat szenvedett. Egyelőre nem világos, hogy hányan vesztették életüket, de a tisztviselők múlt héten azt mondták, a túlélők közül több mint ezren rekedtek a romok alatt.

Összehívják a B9-ek tanácskozását a júniusi NATO-csúcs előtt

Románia és Lengyelország szerint is szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére az Ukrajnát ért orosz agresszió kapcsán, ezért a júniusi madridi NATO-csúcs előtt összehívják a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját a keleti NATO-tagállamok álláspontjának összehangolása érdekében – jelentette be kedden Klaus Iohannis román államfő Bukarestben, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt.

Közös sajtótájékoztatójukon mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak.
Románia és Lengyelország uniós támogatást sürgetett Ukrajna uniós szomszédai számára a menekültek százezreinek ellátásra is.

Svéd külügyminiszter: Moszkvával szembeni kemény szankciókkal és hadászati felszereléssel kell támogatni Ukrajnát

Moszkvával szembeni újabb, kemény szankciókkal, valamint hadászati felszereléssel kell támogatni Ukrajnát – jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter kedden Varsóban, miután lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval tárgyalt.

A közös sajtóértekezleten Linde közölte: Rauval teljességgel egyetértenek abban, hogy az ukránokat folyamatosan támogatni kell, nem csak humanitárius segítségnyújtás formájában, hanem hadászati felszereléssel is, valamint további, kemény szankciók előkészítésével is. A svéd külügyminiszter ebben az összefüggésben aláhúzta az Európai Unió egységének fontosságát.
Az EurActiv uniós hírportál lengyel kiadása szerint a nem NATO-tag Svédország ötezer páncéltörő fegyvert, ötezer védősisakot és ötezer golyóálló mellényt küldött Ukrajnának az orosz invázió kezdete után, múlt héten pedig Magdalena Andersson svéd kormányfő újabb ilyen jellegű szállítmányt jelentett be.
Linde varsói sajtóértekezletén arról is beszámolt, hogy Svédországba egyre több ukrajnai menekült érkezik.
Zbigniew Rau közölte: Lindével egyetértettek abban, hogy nem lehet visszatérni az orosz rezsimmel folytatott normális kapcsolatokhoz, valamint hogy szükség van további szankciókra, ezen belül az energetikai ágazatot érintőkre is.
Megegyeztek abban is, hogy „az új valósághoz” kell igazítani a Keleti Partnerség politikáját, miután Ukrajna, Moldova és Georgia is benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét – mondta el Rau.
A kelet-európai országok fejlődését és uniós közeledését elősegíteni hivatott Keleti Partnerség projektjét az EU lengyel és svéd kezdeményezésre, 2009-ben indította el.
Újságírói kérdésre a lengyel külügyminiszter Joe Biden amerikai elnök pénteki varsói látogatásáról elmondta: erre rendkívüli körülmények között kerül sor, amikor „veszélyben vannak az európai biztonsági berendezkedés alapjai”. Ezért természetes, hogy Biden a Lengyelországba telepített amerikai katonákkal találkozik, valamint „fontos, a lengyel társadalmat, de kétségtelenül a globális közvéleményt is megszólító” beszédet mond – jelezte Rau.

Kedden délután is légiriadó volt Kárpátalján

Kedden kora délután légiriadó volt Kárpátalja-szerte. Magyar idő szerint nem sokkal 14 óra után szólaltak meg a légvédelmi szirénák, a légiriadó 15 óra 35 perckor ért véget, a megyét szerencsére nem érte orosz támadás. Ugyanakkor hétfő óta immár harmadik alkalommal kellett elrendelni a légiriadót – jelentette a Kárpáti Igaz Szó.

Amerikai és NATO-tisztviselők: közel vagyunk ahhoz, hogy Belarusz is beszálljon a háborúba

Korábban több meg nem erősített hír is érkezett arról, hogy Belarusz beszállt az orosz–ukrán háborúba Oroszország oldalán, ám egyelőre azon túl, hogy átengednek belarusz területeket az orosz katonai műveletekhez, más nem történt igazoltan. Most a CNN viszont arról ír, hogy amerikai és NATO-tisztviselők szerint is közel állunk Belarusz csatlakozásához, mert Vlagyimir Putyinnak támogatásra van szüksége, és bármilyen segítséget szívesen lát – fogalmaz a Telex.

A lap azt írja, egy belarusz ellenzéki forrás szerint az ország hadserege készen áll arra, hogy napokon belül bevonuljon Ukrajnába, és ez akár több ezer katona bevetését is jelentheti. Ennek katonai szempontból kisebb hatása lesz, mint geopolitikai szempontból, hiszen ezzel egy újabb ország csatlakozna a háborúhoz.

Belaruszban nem rég arról szavaztak, hogy állandó jelleggel befogadhassanak orosz haderőket és atomfegyvereket – egyelőre viszont még kicsi az esély, hogy az utóbbi megtörténjen. Egy NATO-tisztviselő szerint a belarusz részvételről Moszkvában döntenek majd, nem Alekszandr Lukasenko határoz erről. „A bevonulás destabilizálná Belaruszt” – mondta a tisztviselő, aki szerint lehetséges, hogy Oroszország a nyugatról érkező katonai segélyek útvonalát vágná el így.

ENSZ-főtitkár: ideje véget vetni ennek az abszurd háborúnak

Ideje véget vetni az Ukrajnában zajló abszurd háborúnak, mert a konfliktus sehova sem vezet, az ukránok pedig a földi poklot élik át – jelentette ki kedden António Guterres ENSZ-főtitkár.

A háború folytatása Ukrajnában erkölcsileg elfogadhatatlan, politikailag védhetetlen és katonailag értelmetlen – szögezte le a portugál politikus újságírók előtt New Yorkban.

„Ha Mariupol el is esik, Ukrajnát nem lehet városról városra, utcáról utcára, házról házra elfoglalni. Ezt a háborút nem lehet megnyerni. Előbb vagy utóbb a harcmezőről a békeasztalhoz kell áthelyeződnie” – hangoztatta az ENSZ-főtitkár. Az Azovi-tenger partján fekvő város tanácsa kedden úgy fogalmazott, hogy az orosz haderő „halott föld hamvaiba” bombázza a várost.

„Véget kell vetni ennek az abszurd háborúnak” – nyomatékosította az ENSZ főtitkára.

Páncéltörő rakétákat adott az Egyesült Királyság Ukrajnának

Több mint 4000 páncéltörő rakétát adott az Egyesült Királyság Ukrajnának – írja a BBC. A brit védelmi minisztérium hozzátette, hogy így is elég fegyvere marad az országnak, hogy meg tudják védeni az Egyesült Királyságot, és a NATO-val szembeni kötelezettségeiket is teljesíteni tudják.

Podoljak: Ukrajna nem enged területi kérdésekben Oroszországnak

Naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben – mondta el Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

A tisztségviselő kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba. „A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Van egy tárgyalócsoport, amelyet mindenki ismer, mellette sok csoport dolgozik különböző formákban. Vannak politikai tanácsadók, és ezek nem csak oroszok vagy ukránok, részünkről ilyen Andrij Jermak (az elnöki iroda vezetője), aki más, olyan külföldi országok politikai tanácsadóival dolgozik együtt, amelyek garanciavállalók lehetnek Ukrajna biztonságára nézve” – magyarázta Podoljak.
Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége. „Van az Oroszországi Föderáció álláspontja, amely nem más, mint propaganda. Valamiféle illúzióba kergették magukat a világ működésével kapcsolatban. És van Ukrajna álláspontja, amelyet Zelenszkij elnök nyilvánosan meghatározott: a területi integritás és a szuverenitás, amely kulcsfontosságú érték számunkra. Ami magát a tárgyalási folyamatot illeti, azért folytatjuk, hogy megtaláljuk, hol és miben tudunk megegyezni” – fogalmazott a tisztségviselő.
Az orosz féllel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy „nagyon nehezen tudják megtörni azokat a sztereotípiákat, amelyekben nyolc évig éltek”, és még mindig nem ismerik el hogy tévedtek, rosszul mérték fel saját forrásaikat és Ukrajna védekezési képességeit. Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása az oroszokat „a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette, ami „többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását” velük.
Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetői által közölt információkból készített reggeli összeállításában arról számolt be, hogy keddre virradó éjszaka harcok, tüzérségi támadások és légicsapások főként Kijev környékén, Szumi, Donyeck és Herszon megyékben voltak.
Cirkálórakéta csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk, áldozatokról azonban eddig nem érkezett jelentés. Magában a fővárosban, Kijevben nyugodtan telt az éjszaka.
Északkeleten, Szumi város peremvidékein folytak harcok. Kelet-Ukrajnában, a Donyeck megyei Avgyijivkában az orosz légicsapások következtében öten haltak meg és húszan szenvedtek sérüléseket. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát változatlanul ostromolják az orosz erők a levegőből és a tenger felől egyaránt, a szárazföldi csapatok pedig rakéta-sorozatvetőkkel lövik a várost. A mariupoli városi tanács kedden közölte, hogy két, nagy erejű bombát dobtak az orosz erők a városra. A településen nincs áram-, víz- és gázszolgáltatás. A légicsapások szinte egész Mariupolt romba döntötték, tömegével halnak meg civilek, a helyiek ivóvíz és élelem nélkül ülnek a pincékben. Humanitárius segítséget az ukrán hatóságok képtelenek bejuttatni a városba, sem kimenekíteni az embereket, mert az orosz fél nem nyit zöld folyosót – írta közleményében a mariupoli tanács.
Az ukrán rendőrség délben kiadott közleménye szerint az elmúlt 24 órában az orosz erők tizenegy, Donyeck megyei településre mértek csapást – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség. Károk keletkeztek magánházakban, iskolában, óvodában, és egy templomban, vannak civil halottak és sérültek is, számuk viszont egyelőre nem ismert.
Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője közben kedden azt közölte a Facebookon, hogy az ukrán légvédelem kilőtt egy Iszkander típusú orosz rakétát a régió fölött.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

Csehország kiterjesztené a szankciókat az energiaszektorra

Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket – mondta a visegrádi négyekhez (V4) tartozó ország külügyminisztere egy keddi német interjúban.

Jan Lipavsky az ARD országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a prágai vezetés álláspontja szerint Oroszországot teljesen ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és az energiaágazatban kell elrendelni további kereskedelmi korlátozásokat.
Az Európai Unió tagországainak mindezt együtt kell megtenniük – húzta alá a Kalózpárt politikusa, hozzátéve: nehéz döntés az orosz energiaszektor szankcionálása, mert „sok állam sok energiát kap Oroszországból”, ezért beszélni kell a következményekről. Ugyanakkor „mindannyiunknak fel kell ismernünk, hogy véget kell vetnünk a Putyin-rendszernek, amelybe milliárdokat fektetünk”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök szerinte a háború finanszírozására használja a pénzt.
A cseh külügyminiszter kifejtette, hogy az orosz költségvetés bevételeinek 80 százalékát a kőolaj-, és földgázszállításokért kapott pénz teszi ki, és azokat az összegeket, amelyeket az EU-tagállamok, például Németország az energiahordozókért átutal Oroszországnak, „a bombák finanszírozására használják, amelyeket aztán Ukrajnára dobnak, ez pedig menekültáradatot hoz létre, amely hozzánk érkezik, amelyről mi gondoskodunk, és egy bizonyos ponton Ukrajna újjáépítéséért is fizetnünk kell majd”.
A V4-es ország diplomáciájának vezetője hozzátette: biztosítani kell, hogy a háború a lehető leghamarabb véget érjen, és ehhez „meg kell állítanunk a pénz áramlását”.
Arra a felvetésre, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az energiaszektort érintő szankciók sokkal jobban sújtanák az EU-t, mint Oroszországot, Lipavsky azt mondta, hogy „Oroszország szeret fenyegetődzni, ijesztgetni, Oroszország hazudik, sajtókampányokat és dezinformációs kampányokat folytat”, és a szóvivő kijelentése is „csak egy ilyen trükk”.
Hozzátette: úgy véli, hogy egy „európai megoldás” révén, „közös erőfeszítéssel” és a terhek megosztásával lehetne kezelni az orosz energiaszektorra kivetendő korlátozások gazdasági következményeit.
„Nem mondom, hogy könnyű lesz, de ha most nem állítjuk meg Oroszországot Ukrajnában, akkor a Moldovai Köztársaság, a balti államok, Grúzia lesz a következő” – vélekedett a cseh külügyminiszter.
Szólt a többi között a cseh, a lengyel és a szlovén kormányfő minapi kijevi látogatásáról is, amellyel kapcsolatban kiemelte: „történelmünk megtanított minket arra, hogy az ember a bajban ismeri meg az igazi barátait”.

Megerősítve: több nagy robbanást is hallottak kedden Kijevben

Korábban a BBC helyszínen tartózkodó tudósítója egy nagy robbanásról számolt be, a CNN most viszont több robbanást jelentett Kijevből. A munkatársaik szerint a robbanások közül egy kiemelkedően nagy volt – ezt hallhatta a BBC tudósítója –, amely több, utcán parkoló autó riasztóját is beindította.

A CNN hozzáteszi, hogy Anton Geracsenko, a kijevi belügyminisztérium tanácsadója közlése szerint az ukrán légvédelem megsemmisített egy orosz Tocska-rakétát, amelynek maradványai a Dnyeper folyóba zuhantak – jelenti a Telex.

Erdőtüzek pusztítanak a csernobili atomerőmű közelében

Feltehetően tüzérségi tűz okozta erdőtűz keletkezett a csernobili atomerőmű közelében, több négyzetkilométernyi területen – számol be az Independent brit hírportál. Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági központ aggodalmát fejezte ki az ellenőrizetlen erdőtűz miatt, ami miatt a sugárfüst tovább terjedhet, hozzátéve, a tűz az orosz fegyveres erők által ellenőrzött területen van.

Katasztrófavédelem: csaknem 7 ezer embert helyezett el az OKF

Csaknem hétezer, az ukrajnai háború elől menekülő embert helyezett el eddig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – tájékoztatta az OKF kedden az MTI-t.

A szervezet a szomszédban dúló háború kezdete óta részt vesz az Ukrajnából menekülő emberek utazásának, elhelyezésének és ellátásának megszervezésében – tartalmazza a közlemény.
Rögzítik a Magyarországon áthaladó nemzetközi segélyszállítmányok útdíjmentességét is. A háború kezdete óta csaknem 1500 segélyszállítmány kapott útdíjmentességet – tették hozzá.
Azt írták, a katasztrófavédelem a fővárosi és a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve eddig összesen 6865 ember, köztük 3695 gyermek és 2115 nő elhelyezéséről gondoskodott.
Tizenegy megye (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna) összesen 170 befogadóhelyén kaptak biztonságos elhelyezést az otthonukat elhagyni kényszerülők – ismertették.
Emlékeztettek arra is, hogy Magyarország a központi raktárában tárolt rescEU-készletből lélegeztetőgépeket és azok tartozékait küldte korábban Ukrajnának.
Hétfőn a katasztrófavédelem a Magyarország által az EU Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül felajánlott gyógyszereket és egészségügyi eszközöket tartalmazó szállítmányt adott át az ukrán állam képviselői részére – olvasható az OKF közleményében.

Vallási vezetők Kirill pátriárka közbenjárását kérik az ukrajnai háború befejezéséért

Zsidó, muzulmán, keresztény és drúz vallási vezetők szólították fel Kirill pátriárkát, hogy kérje meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború befejezésére – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál kedden.

Magas rangú, Izraelben élő vallási vezetők hétfőn Jeruzsálemben az orosz ortodox egyház vezetőjéhez, Kirill pátriárkához fordultak, közös levelükben arra kérték, hogy az ukrajnai háború békés lezárására sürgesse Oroszország elnökét.
A zsidó, muzulmán, keresztény és drúz vallási személyiségek a nyílt levelet a jeruzsálemi orosz ortodox Szentháromság-székesegyház külső falára ragasztották, és ebben kérték közbenjárásra a pátriárkát, arra buzdítva őt, hogy kérje meg Vlagyimir Putyint, „tegyen azonnal lépéseket a konfliktus enyhítésére és a békés megoldás keresésére.”
„Mi, többféle vallás vezetői azért írunk, hogy kifejezzük aggodalmunkat az Ukrajnában zajló eseményekkel kapcsolatban. Szomorúan látjuk a harcokat, amelyek elsősorban ortodox keresztényeket állítanak szembe egymással. A most zajló konfliktus máris számos emberéletet követelt, katonákét és civilekét egyaránt” – áll a vallási vezetők levelében.
Eredetileg közvetlenül a helyi orosz ortodox egyház tisztségviselőinek akarták átadni levelüket, de azt mondták nekik, hogy a székesegyház papjai imádkoznak, és ezt nem tudják átvenni.
Az egyik szervező a The Times of Israelnek elmondta, hogy kérésük kifüggesztésével megpróbálták felidézni Luther Márton tettét, aki 1517-ben a wittenbergi vártemplom ajtajára szögezte ki 95 tételét, mellyel megindította a reformációt.
Jonathan Neril rabbi, a Vallásközi Fenntartható Fejlődés Központja alapítója és igazgatója kezdeményezte a közös fellépést. „Fontosnak tartottam, hogy a Szentföldön a vallási vezetők olyan nyilvános rendezvényt tartsanak, amely megerősíti a béke fontosságát, és nyilvánosan felszólítja az orosz ortodox egyházat képviselő Kirill pátriárkát, hogy beszéljen Putyin elnökkel a béke érdekében” – mondta Neril a The Times of Israelnek.
„A szentföldi vallási vezetők erkölcsi tekintéllyel rendelkeznek. Fontos, hogy ne legyenek csendben, fontos, hogy megszólaljanak, és meg is szólaltak” – tette hozzá.
A 75 éves Kirill pátriárka Putyin közeli szövetségese, aki osztja vízióját egy erős Oroszországról, amely megvédi a hagyományos keresztény értékeket a látszólag erkölcstelen Nyugattól. Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos nyilvános nyilatkozatai összhangban álltak Moszkva hivatalos retorikájával.
A The Times of Israel idézte David Rosen rabbit, az egyik jelentős amerikai zsidó ernyőszervezet (American Jewish Committee) vallások közötti ügyeinek nemzetközi igazgatóját is. „Elsősorban azért gyűltünk össze, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki a szenvedőkkel, azokkal, akik elvesztették szeretteiket, a hajléktalanná vált menekültek millióival, akik az Ukrajnában zajló tragikus események áldozatai” – nyilatkozta Rosen rabbi.
„Főként azért vagyunk itt, hogy kifejezzük szolidaritásunkat Ukrajna népével, akik szenvednek ebben a szörnyű háborúban, amelyet egyáltalán nem érthetünk meg és nem igazolhatunk” – nyilatkozott meg Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka is.
„Nem azért jöttünk, hogy bárki ellen beszéljünk. Vallásos emberként nem az a célunk, hogy bárki ellen fellépjünk. A kapcsolatok építésére, nem pedig a rombolására hívunk fel” – tette hozzá a római katolikus egyház szentföldi vezetője.
Szintén a békére szólított fel Haszan Abu Galion muszlim sejk Rahatból, valamint Jákov Szalame drúz sejk is.
A levelet 150 szentföldi és más országbeli vallási vezető írta alá, köztük Arije Stern jeruzsálemi főrabbi, Hszin Tao dharmamester és Mustafa Ceric Bosznia-Hercegovina-i nagymufti.

Ferenc pápa telefonon beszélt Zelenszkij ukrán elnökkel

Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a háború befejezése érdekében – számolt be az egyházfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetéséről Ukrajna szentszéki nagykövete a közösségi oldalán kedden.

A Vatikánnál akkreditált nagykövet, Andrij Jurash a Twitter-fiókján közölte, hogy Ferenc pápa felhívta az ukrán elnököt.
A diplomata „sokat ígérőnek” nevezte a beszélgetést, amelynek során Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ferenc pápa a leginkább várt vendég Ukrajnában.
Ferenc pápa nem első alkalommal beszélt telefonon az ukrán elnökkel, akivel már a háború első napjaiban, február 26-án is egyeztetett.
Újságírók kérdésére a szentszéki államtitkár, Pietro Parolin bíboros kedden úgy reagált, hogy jelenleg nem tudja megerősíteni Ferenc pápa esetleges látogatását Kijevbe. Hozzátette: az ukrán fél megerősítette, hogy képes az egyházfőnek megfelelő biztonságot garantálni. Parolin hangsúlyozta, hogy információi szerint a francia elnök, Emmanuel Macron és talán Boris Johnson brit kormányfő is Ukrajnába akar látogatni.
Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalán bejegyezte, hogy Ferenc pápának a humanitárius helyzetről számolt be, és segítségként értékelte a Szentszék esetleges közvetítését a lakosság szenvedésének enyhítése érdekében.
Jelentősnek nevezte a pápával tartott beszélgetést az ukrán elnök, amikor kedden délelőtt húszperces beszédet mondott a római parlamentben videó-összeköttetésben. Ebben a többi között Mariupol városáról is szólt, s mint fogalmazott, „olyan, mintha Genovát rombolták volna le teljesen”.
Volodimir Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy március 12-én a Firenzében rendezett békemenethez is egyenesben csatlakozott: „tíz nappal ezelőtt 79 gyermek haláláról számoltam be, számuk azóta 117-re emelkedett” – jelentette ki az ukrán elnök.
Hozzátette, hogy a háború a 27. napjához érkezett.
A konfliktus leállítása érdekében további szankciókat, „nyomásgyakorlást” szorgalmazott Oroszországgal szemben, valamint az orosz oligarchák külföldi vagyonának további lefoglalását.
Rövid válaszában Mario Draghi miniszterelnök kijelentette, hogy „Olaszország egésze, a kormány, a parlament, és minden állampolgár Ukrajnával van”. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg nem csak önmagát védi, hanem „a mi békénket, szabadságunkat, biztonságunkat”. Draghi azt mondta, hogy „az orosz kormány arroganciája az ukrán nép méltóságával találta szemben magát”.
Kifejtette, hogy „a mészárlással szemben az ellenállásnak nyújtott akár katonai segítséggel kell válaszolnunk”.
Felsorolta, hogy Olaszországba mostanáig mintegy 60 ezer menekült érkezett, valamint több mint 800 millió értékben fagyasztottak be orosz oligarchák kezében levő ingatlanokat és más vagyontárgyakat.
Mario Draghi leszögezte: Olaszország „az Európai Unióban akarja látni Ukrajnát”.
A római parlament közös ülésén nem minden szenátor és képviselő vett részt. Többen távol maradtak az Öt Csillag Mozgalom (M5S) soraiból, azt hangoztatva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is lehetőséget kell adni ugyanilyen bejelentkezésre. Mások távolmaradásukkal a fegyverkezésre fordított költségvetési források emelése ellen kívántak tiltakozni.

Nagy robbanást jelentett Kijevből a BBC tudósítója

Orla Guerin Twitter-üzenetében arról ír, hogy a robbanásba beleremegtek a szállodaszobája ablakai, de nem tudja, hogy valamit találat ért, vagy esetleg az ukrán légvédelem lőtt le egy orosz rakétát.

Ukrán forrás: már közel ezer épületet bombáztak le az oroszok Harkivban

Csaknem ezer épületet romboltak már le az orosz támadások Harkiv városában – számolt be róla az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálatra (SES) hivatkozva BBC.

A SES közlése szerint a megsemmisült objektumok többsége lakóépület. Az orosz erők több mint három hete bombázzák Harkivot, amely mindössze 50 kilométerre fekszik Oroszország határától. Ukrán tisztviselők szerint a támadásokban legalább 500 civil vesztette életét.

Ukrajna: 15 ezernél is több orosz katona halt meg eddig

Körülbelül 15 300 orosz katona halt meg az orosz-ukrán háborúban eddig – állítja legfrissebb jelentésében az ukrán védelmi minisztérium.

Az adatokat eddig sem a BBC, sem pedig a Sky News nem tudta megerősíteni. 

A BBC hozzátette, eddig Oroszország mindössze egyszer közölt adatot csapatai veszteségéről: 498 katonájuk halálát jelentették be még március 2-án. Az Egyesült Államok a közelmúltban úgy becsülte, hogy körülbelül 7000 orosz katona halt meg eddig a harcokban.

Meneküljenek a városból – kérte a Kijev melletti város polgármestere

Közelgő harcokra figyelmeztetnek Boriszpilban. „Arra kérem a lakosságot, hogy amint lehetőség adódik, hagyják el a várost” – kérte videóüzenetében a Kijev melletti város polgármestere az emberektől. A település körülbelül 40 km-re fekszik a fővárostól – írja a BBC.

Légiriadó volt Kárpátalján is

A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás 2022. március 22-én, 6 óra 55 perctől (kelet-európai idő) légiriadót rendelt el a megye teljes területére – számolt be a Kárpáti Igaz Szó közösségi oldalára hivatkozva a Portfolio.

Úgy tudni, több városban is megszólaltak a légoltalmi szirénák, és jeleztek a mobil applikációk is, arra szólítva fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre.

Állandó ostrom alatt élnek az emberek Mariupolban

300 000 ember maradt víz nélkül Mariupolban, amelyet folyamatos ostrom alatt tartanak az orosz csapatok. Dmitro Gurin képviselő azt is hozzátette a Sky Newsnak, Oroszország célja, hogy kiéheztesse a várost, ahonnan a humanitárius folyosón keresztül is csak kevés embert engednek ki.

3,5 millióan menekültek el eddig Ukrajnából

Meghaladta a 3,5 milliót a külföldre menekülő ukránok száma – közölte kedden az ENSZ menekültügyi szervezete. Közülük több mint 2 millióan Lengyelországba menekültek.

Mások Magyarországra, Romániába, Szlovákiába és Moldovába utaztak – írja a Sky News.

BRFK: csaknem 2000 menekültet fogadtak hétfőn Budapesten

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a társszervek hétfőn 1953 menekültet fogadtak a fővárosban – közölte a BRFK kedden a rendőrség honlapján.

A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokban kialakított humanitárius tranzintpontra. A fővárosba érkező menekülők között 683 gyermek is volt – tudatták.
Arról is beszámolnak, hogy a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 35 ember, köztük 23 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatóival Kőbánya felső vasútállomáson fogadja az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A helyszíni kommunikáció elősegítése érdekében a BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Orosz diplomata: Washingtonnak be kell fejezne Kijev felfegyverzését

Washingtonnak fel kellene hagynia Oroszország fenyegetésével és be kell fejeznie Kijev felfegyverzését az orosz-amerikai kapcsolatok fenntartása érdekében – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak kedden Moszkvában.

Rjabkov szerint az Egyesült Államoknak a kapcsolatok fennmaradása érdekében „le kell állnia a kijevi rezsim fegyverekkel való telepumpálásával, abba kellene hagynia az Oroszországgal szembeni fenyegetőzést”.
Emlékeztetett rá, hogy a moszkvai amerikai nagykövetnek szerdán jegyzéket adtak át, amely arra figyelmeztetett, hogy a kapcsolatok a megszakítás határán állnak. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok jövője attól függ, hogy Washington milyen irányvonal mellett dönt.
Hozzátette: az amerikai lépések nem befolyásolják Moszkva eltökéltségét abban, hogy tovább haladjon céljai felé az ukrajnai orosz „különleges hadművelet”, valamint abban sem, hogy alkalmazkodjon az ellene bevezetett amerikai és európai szankciókhoz. A diplomata szerint nem valószínű, hogy Washington „pozitív hatást” fog gyakorolni Kijevre, ami kilátásba helyezhetné az amerikai-orosz kapcsolatok normalizálását.
Rjabkov szerint Oroszország „nem tűrheti el”, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtessen Ukrajna területén, ami a biológiai és vegyi fegyverekről szóló egyezmény megsértése miatti aggodalmakra adhat okot.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fél évek óta törekszik a bakteriológiai (biológiai) és vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (BWC) megerősítésére. Kifejezte reményét, hogy ez a szándéka támogatásra lel az idei felülvizsgálati konferencián. Azzal vádolta meg az amerikaiakat, hogy 2001 óta akadályozzák ezt a folyamatot.
Megismételte Moszkva álláspontját, mely szerint Oroszország nem rendelkezik sem vegyi, sem biológiai fegyverekkel, és „rosszindulatú gyanúsítának” minősítette Joe Biden amerikai elnöknek azt az állítását, hogy az orosz fél fontolóra vette ilyen eszközök ukrajnai bevetésének lehetőségét. A miniszterhelyettes kijelentette, hogy éppen az Egyesült Államok az, amely még nem semmisítette meg a vegyifegyverkészleteit.
Rjabkov elmondta, hogy Oroszország és a NATO között jelenleg nincsenek kapcsolatok. A viszony alakulását a szövetségtől tette függővé.
Orosz diplomata: Washingtonnak be kell fejezne Kijev felfegyverzését

Brit források: valószínűtlen a tenger felőli támadás Odessza ellen

Valószínűtlennek tartja Sidharth Kaushal, a brit Royal United Services Institute biztonságpolitikai kutatóintézet elemzője, hogy Oroszország a tengeren keresztül indítana támadást Odessza ellen – írja a BBC.

Az elemző ezt arra alapozva mondta, hogy az orosz szárazföldi erők nem haladtak Mikolajiv mellett, egy ilyan támadásnak pedig csak akkor lenne értelme, ha a katonákat két frontról tudnák megindítani. Hozzétette, Oroszország inkább elrettentésként vetette be a hadihajókat. ezzel arra kényszerítve az ukrán csapatokat, hogy Odessza területére koncentráljanak, és minél több csapatot vonjanak ki más városokból.

Orbán Viktor felkereste a humanitárius tranzitpontot

Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel ellátogatott a budapesti BOK csarnokban létesített humanitárius tranzitpontra, amelyet a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve nyitott meg hétfőn az ukrajnai menekültek számára – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hétfőn közölte, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezután csak információs pontok működnek, a háború elől menekülőket pedig buszokkal szállítják át a két pályaudvarról, illetve Kőbánya felső vasútállomásról a BOK csarnokba, ahol kulturált körülményeket alakítottak ki. A csarnokban többek között étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetőség várja a menekülteket, a kisgyermekes anyák számára baba-mama-sarkot, a gyermekeknek játszósarkot alakítottak ki, valamint az emberek információt kaphatnak a szállás- és további utazási lehetőségekről – tette hozzá.

Novák Katalin: már 750 millió forintot gyűjtöttek a magyar emberek az ukrajnai menekülteknek

Jó kezekben van és eljut a rászorulókhoz az a 750 millió forint, amit eddig a magyar emberek gyűjtöttek az ukrajnai menekültek megsegítésére – jelentette ki a magyar-ukrán határon tett látogatása alkalmával a közmédiának Novák Katalin kedden.

„Mondhatom azt, hogy a segítség megérkezik, a segítség jó helyre érkezik, hiszen az a több mint 750 millió forint, amit a magyar emberek felajánlottak, a legjobb kezekben van, és eljut azokhoz, akiknek erre most igazán szükségük van” – fogalmazott a megválasztott köztársasági elnök, aki köszönetet mondott a magyar embereknek és a karitatív szervezeteknek, egyházaknak a menekültek megsegítésért.
Novák Katalin találkozott a határ mentén működő Karitatív Tanácsban résztvevő karitatív szervezetek vezetőivel. Hangsúlyozta: az ország vezetőinek az a dolga, hogy személyesen is tájékozódjanak arról, hogy miben tudnak segíteni ott, ahol baj van, és most a határ mentén alakult ki nehéz helyzet.
Személyesen azt tapasztalja – folytatta -, hogy egész Magyarország megmozdult, és mindenki segíteni szeretne. Ugyanis, a szomszédunkban egy olyan háború dúl, ami magyarokat is érint, hiszen Kárpátalján magyar emberek élnek.
„Jó látni, hogy egy olyan összefogás van, amire Magyarországon nagyon régen nem volt példa. Az emberek keresik azt, hogy hol tudnának segíteni, és jó látni, hogy itt helyben mindenki teszi a dolgát” – fűzte hozzá.
Beszámolt arról: a megbeszélésen, amelyen részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is, köszönetet mondott azoknak a papoknak, lelkipásztoroknak, plébánosoknak, parókusoknak, akik helyben a közösségeken keresztül igyekeznek vigasztalást, segítséget nyújtani, és nemcsak a „kötelezőt” teszik, hanem igyekeznek mindenben megadni a szükséges segítséget.
Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy mára sikerült olyan mértékű koordinációt kialakítani a segélyszervezetek között, amelynek nyomán enyhült az a kezdeti teher, ami a háború kirobbanása után a helyi papokra, lelkipásztorokra hárult.
„Most már nagyon jól működik az együttműködés. És azt látom, hogy a kormányhivatal, az önkormányzatok helyi vezetői milyen jelentős mértékben kiveszik a részüket a segítségnyújtásból” – mondta a megválasztott köztársasági elnök.
Novák Katalin keddi Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz: „azért jöttem a határhoz, hogy mindannyiunk nevében köszönetet mondjak azoknak, akik az első perctől helytállnak. (…) Példátlan az az alázat és összefogás, amely itt megnyilvánul.”
A megválasztott köztársasági elnök kedden folytatja látogatását az ukrán határ mentén.

Újabb kísérletet tesznek Mariupol evakuálására

Ma megpróbálják folytatni a régóta ostromolt Mariupol evakuálását három humanitárius folyosón keresztül – írja a Sky News Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesre hivatkozva.

A buszok helyi idő szerint 9 és 10 óra között érkeznek a kijelölt folyosókra. A hírportál ugyanakkor megjegyezte, nem világos, hogy a mai evakuálásról megegyeztek-e Oroszországgal.

Ukrán hírszerzés: Alkatrészhiány miatt leállt a világ legnagyobb harckocsigyára Oroszországban

Az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy egy orosz harckocsikat gyártó és javító vállalat felfüggesztette a munkát a közép-oroszországi Cseljabinszk régióban található üzemében, mert hiány van az importált alkatrészekből.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közzétett közleményében arról számol be, hogy a gyártó UralVagonZavod kénytelen volt szüneteltetni a gyártást a létesítményben „a külföldi gyártású alkatrészek beérkezésének hiánya miatt”. A BBC azt írja, nem tudta megerősíteni ezeket az értesüléseket.

Az UralVagonZavod a világ legnagyobb tankgyára, itt készülnek a T-90-es tankok is, amelyekből 2008-ban egy év alatt összesen 175-öt szereltek össze az üzemben. A tankok mellett vasúti kocsikat és egyéb, civil felhasználású járműveket is gyártanak az UralVagonZavodnál, ezek tették ki a 2008-as termelés kétharmadát. Korábban többek között a T-34-est és a magyar hadsereg által használt T-72-est is az UralVagonZavod készítette.

Alig haladtak előre az orosz csapatok

A brit hírszerzés szerint elakadtak vagy alig haladtak az orosz csapatok az elmúlt napon Ukrajnában.

Hozzátették, a nagyvárosokat a háború kitörése óta könyörtelen bombázások érik: lakóépületeket, iskolákat és kórházakat is találat ért az elmúlt hetekben. Megjegyezték, a Mariupol elfoglalására tett orosz kísérleteket eddig sikerült visszavernie az ukrán csapatoknak – foglalta össze a friss hírszerzési információkat a Sky News.

Friss adatokat közölt a rendőrség a menekültekről

Március 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 5 743 fő, a román-magyar határszakaszon 5 247 fő érkezett Magyarországra. „A háború viszontagságai elől menekülők a rendőrségtől továbbra is minden segítséget megkapnak” – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

Három hét után lecserélték a csernobili erőmű végletekig kimerült személyzetét

Felváltották hétfőn a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető személyzet másik felét is, miután vasárnap már hazaengedték a dolgozók felét – jelentette be az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontja, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

Az atomerőmű néhány nappal az orosz offenzíva megindítása után, február végén került orosz csapatok kezére, azóta – három héten át – a létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete műszakváltás nélkül, folyamatosan szolgálatban volt. Tekintve feladatuk súlyát, a végletekig kimerült személyzet lecserélésére égető szükség volt már, miután a jelentések szerint a dolgozók már egy hete elérték szellemi és fizikai teljesítőképességük határát. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója akkor úgy fogalmazott:

„Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve”.

Az ukrán felügyelet tájékoztatása szerint a műszaki személyzet fele vasárnap, a másik fele pedig hétfőn hagyta el a létesítményt, tizenhárom szakember és az ukrán őrök többségének kivételével, akik a maradás mellett döntöttek – áll a NAÜ közleményében.

A távozó műszaki személyzetet a közeli Szlavutics városban dolgozó, szintén ukrán kollégáik váltották fel. Megállapodás született a személyzet rotációjának megszervezéséről is.

Videón a rettegett orosz vákuumbombák pusztítása

Felvétel jelentek meg termobarikus rakétákról, más néven vákuumbombákról, amely eredetét a BBC is hitelesítette. A videón az látható, amint a rakétákat egy orosz gyártmányú TOS-1A többszörös rakétavetőről lövik ki.

A vákuumbombák sokkal pusztítóbbak, mint a hasonló méretű hagyományos robbanóanyagok, és rettenetes hatással vannak mindenkire, aki a robbanás közelében tartózkodik – írja az Origo.hu.

Oroszország fokozta a légi jelenlétét

Az ukrán hadsereg szerint az orosz erők az elmúlt 24 órában növelték légi jelenlétüket Ukrajna légterében.

„Sok pilóta nélküli légi jármű használata mellett az ellenség bombázókat, vadászrepülőgépeket, cirkálórakétákat és ballisztikus rakétákat használ különböző irányokból” – áll az ukrán légierő parancsnokságának közleményében.

Állítása szerint Ukrajna hétfőn megsemmisített egy orosz repülőgépet, két helikoptert és hat drónt.

Legalább 82 ezer négyzetkilométeren vannak robbanószerkezetek Ukrajnában

Ukrán utászok szerint március 21-én Ukrajna területének legalább 82 525 négyzetkilométerén találhatóak robbanószerkezetek. Facebook-bejegyzésükben arról nem írtak, hogy a február 24-i orosz inváziót megelőzően mekkora volt ez a terület.

Zelenszkij továbbra is közvetlenül Putyinnal tárgyalna

Az ukrán elnök hétfő este beszélt arról, hogy az oroszokkal kötött bármilyen megállapodást, melyben biztonsági garanciákat is lefektetnek majd, népszavazással kell majd megerősíteni, hiszen ezek alkotmánymódosítással járnak majd. Zelenszkij több európai híradónak adott egyszerre interjút, ebben beszélt arról, hogy a tárgyalások során olyan változtatásokról van szó, melyek történelmi jelentőségűek lehetnek, és az embereknek majd valamiféle kompromisszumról kell majd döntsenek, ami az ukrán-orosz párbeszéd eredményeként születik meg.

Kiemelte, bár az oroszok gyakorlatilag hamuvá lőtték a korábban virágzó, 450 ezres Mariupolt, a város nem adja meg magát, és újjá fog születni.

Zelenszkij közvetlen tárgyalásokra szólított fel Putyinnal a háború befejezésének kulcsaként. Ukrajna és Oroszország több tárgyalást is tartott videokonferencián, de eddig nem volt komolyabb áttörés, és Zelenszkij szerint „bármilyen formátumú” közvetlen tárgyalásra van szükség az orosz kollégájával, enélkül „lehetetlen teljesen megérteni, mire készek a háború megállítása érdekében”. Zelenszkij szerint az országát „elpusztítják”, mielőtt átadja a városait a megszálló orosz erőknek. Zelenszkij szerint az ukránok nem „adják át” a fővárost, a keleti Harkiv városát vagy az erősen bombázott és ostromlott Mariupolt. Ukrajna nem tudja teljesíteni az orosz ultimátumokat, ehhez „először minket kellene elpusztítani” – mondta a Guardian szerint.

A városok rommá lövése maradhat az oroszok taktikája

Négy héttel az invázió kezdete óta sem sikerült egyetlen jelentős ukrán várost sem elfoglalnia az orosz hadseregnek, amely hetek óta leginkább csak komoly tűz alá veszi a városokat. A legnagyobb pusztítást Mariupolban végezték, de Harkiv ellen is második napja intenzívebbek a támadások. Az ukrán hadsereg keddi közleménye szerint arra számítanak, hogy az oroszok továbbra is a városi kritikus infrastruktúrákat fogják lőni, a céljuk a városok és azok polgári infrastruktúrájának lerombolása.

ISW: logisztikai problémákkal küszködnek az oroszok

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War agytröszt értékelése szerint az ukrajnai orosz hadműveletek továbbra is akadoznak, az inváziós erők logisztikai problémákkal küszködnek. Információik szerint az orosz erők hétfőn nem hajtottak végre támadó műveleteket Kijev közelében, ehelyett megerősítették védelmi állásaikat, valamint folytatták a főváros ágyúzását. Az északkelet-ukrajnai orosz erők is képtelenek voltak megoldani a logisztikai gondjaikat – írták.

Mariupolban viszont lassan, de folyamatosan haladnak előre, nyugatról és keletről is lövik a települést, a polgári infrastruktúrát sem kímélve. Az intézet szerint a város a következő hetekben el fog esni. Megjegyzik azt is, hogy az oroszok az ország távoli vidékeiről alacsony készültségű egységeket és tartalékosokat is bevetettek, hogy pótolják a frontvonalbeli egységeik veszteségeit.

Brit védelmi minisztérium: Oroszország azért használt hiperszonikus rakétát, hogy elterelje a figyelmet a megrekedt invázióról

Oroszország valószínűleg azért vetett be hiperszonikus rakétát, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy megrekedt az ukrajnai inváziója – közölte a brit védelmi minisztérium. Az Egyesült Királyság védelmi tárcája szerint a rakéták nem valószínű, hogy „érdemben befolyásolják” Oroszország ukrajnai hadjáratának kimenetelét.

Washington kibertámadásokra figyelmeztet

A Fehér Ház újabb figyelmeztetést adott ki az amerikai vállalkozásoknak az Oroszországból érkező lehetséges kibertámadások miatt.

Az amerikai hírszerzés mozgolódást tapasztalt a kibertérben, ami egy átfogó támadást készíthet elő az Egyesült Államok és a nyugati ghazdaságok ellen, válaszul az Oroszországot ért szankciókra.

Joe Biden: Oroszország vegyi vagy biológiai fegyverek bevetését fontolgatja

Joe Biden amerikai elnök egy üzleti kerekasztal-rendezvényen azt mondta, úgy véli, hogy Oroszország vegyi vagy biológiai fegyver bevetését fontolgatja. Szerinte erre utalnak azok a hamis orosz utalások, ami szerint Ukrajna rendelkezik ilyen eszközökkel.

Március elején Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztette az orosz Biztonsági Tanács titkárát, hogy következményei lesznek, ha Moszkva vegyi vagy biológiai fegyvereket telepít Ukrajnában.

Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy visszafoglalta a Kijev melletti várost

Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy erői visszafoglalták a Kijevhez közeli Makariv városát – így a BBC.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a konfliktusról szóló legújabb frissítésében azt állítja, hogy csapatai kiszorították az oroszokat a fővárostól mintegy 60 km-re nyugatra fekvő városból.

A BBC nem tudta ellenőrizni az ukrán állítást.

Elvágták az oroszok Ukrajnát az Azovi-tengertől

Az ukrán fegyveres erők vezérkara azt közölte, hogy az orosz csapatok „szárazföldi folyosót” foglaltak el a Krím-félszigettel, elzárva Ukrajna hozzáférését az Azovi-tengerhez, ugyanakkor erősítés nélkül nem tudnak tovább haladni, ezért megakadtak. Az állítják, a hétfői harcokban körülbelül 300 orosz katona halt meg – közli a BBC.

Deportálások Oroszországba? Washigton aggódik

Washington aggodalmát fejezi ki az ukránok Oroszországba való kitoloncolásáról szóló jelentések miatt – közli a Le Figaro.

Az elrabolt és deportált ukrajnai civilekről a The Telegraph című brit lap is megerősítette.

“Aggasztóak” és “elfogadhatatlanok” azok a jelentések, amelyek szerint az ostromlott ukrán Mariupol kikötőváros több ezer lakosát erőszakkal Oroszországba deportálták – mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vasárnap.

A CNN-nek nyilatkozva Linda Thomas-Greenfield elmondta, hogy az Egyesült Államok még nem erősítette meg a mariupoli városi tanács által szombaton a Telegram-csatornán közzétett állításokat. “Én csak hallottam, nem tudom megerősíteni”– fűzte hozzá a nagykövet.

„De azt mondhatom, hogy ez nyugtalanító. Nem fogadható el, hogy Oroszország ukrán állampolgárokat kényszerítsen Oroszországba, és lényegében koncentrációs és fogolytáborokba helyezze őket” – jelentette ki a diplomata.

Tízezer fős orosz veszteségről szivárgott ki jelentés

A Kreml-közeli orosz bulvárlap, a Komszomolszkaja Pravda közzétette, majd visszavonta azt a jelentést, amely szerint az orosz védelmi minisztérium a fegyveres erőknél 9861 halottat regisztrált az az ukrajnai háború kezdete óta. A cikk 16 153 sérültről is beszámol – írja a Le Monde.

A CNN elemezte a bulvárlap honlapjának HTML-kódját, és megállapította, hogy a cikk moszkvai idő szerint hétfőn 12:56-kor jelent meg, majd moszkvai idő szerint 21:56-kor frissítették a számok eltávolításával. Időközben a cikk feltűnést keltett a közösségi oldalakon.

A frissítés után a lap közleményt adott ki, amely szerint „feltörték az adminisztrációs felülethez való hozzáférést” , és „hamis beillesztés történt egy bejegyzésben” .

Ez a csaknem 10 000 elesett katonáról szóló adat, „amit nem tudunk ellenőrizni” – írja a francia lap, összhangban van Washington által a közelmúltban bejelentett számokkal.

Oroszország utoljára március 2-án közölte veszteségeit, akkor 498 halottról számoltak be.

Létrehoz az EU egy ötezer fős, gyorsan bevethető egységet

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek ülése után arról beszélt, hogy az EU nem katonai szövetség, „de meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat egy kihívásokkal teli és veszélyes világban”. Ezért lehetővé teszik egy akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós egység mozgósítását. Külön EU-s haderő létrehozását azonban nem tartalmazza a jelenlegi stratégia.

További félmilliárd eurót ad az EU Ukrajna katonai képességeinek bővítésére, és összesen egymilliárd euróra emelik a fegyvervásárlást lehetővé tevő támogatást Ukrajna számára.

Itt tartott hétfőn az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!

Fotó: Facebook/Kijev Város Államigazgatása

Megosztom

Címkék:

Legfrissebb hírek

Riksán utazott és érméket válogatott Márki-Zay Péter
 Vásárhely február 15. | 07:51
Megújul a Rádió 7 és a Promenad24!
 Makó | Vásárhely | Térség február 15. | 06:00
Lázár János: a hódmezővásárhelyieké a szabadkígyósi kastély
 Vásárhely február 14. | 17:00
Orbán Viktor: halleluja, erre vártunk!
 0-24 február 14. | 11:36
Elvitték a Balaton Busz sofőrjét a rendőrök – reagált a rendőrség és a társaság is!
 Vásárhely február 14. | 10:03
További friss híreink

Népszerű cikkeink

Ajánlott cikkeink

Márki-Zay: a reformátusok továbbra is használhatják a Szék utcai épületet
 Vásárhely 2025. február 05.
A lángos szerelmesei a Hóvirágon biztos, hogy megtalálják életük egyik legjobb lángosát!
 Vásárhely 2025. február 05.
A sikeres tavalyi év után is nagy tervei vannak Kiszombornak
 Térség 2025. február 05.

Kapcsolódó cikkeink