Mi fán terem az ESG?

A már a magyar médiában is egyre gyakrabban felbukkanó ESG az angol környezeti (Environmental), a társadalmi (Social) és a (vállalat)irányítási (Governance) szavak kezdőbetűinek a rövidítése. A vállalatok működése szempontjából ezek a fenntarthatóság területeit jelölik, azaz az üzleti élet szereplőinek a környezeti, társadalmi- és vállalatirányítási aspektusból kell olyan szempontnak megfelelni, amelyek révén elősegítik a fenntarthatóságot.

Honnan jön az ESG?

Az üzleti élet ilyen irányú szabályozási igénye legelőször 1987-ben, az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságának Közös jövőnk c. tanulmányának publikálásával jelent meg, és ekkortól datálják a „fenntartható fejlődés” fogalmának bevezetését is. Mindezt a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb jelei indukálták, és a szakértők kimondták, hogy az emberi tevékenység befolyásolja a klímaváltozás folyamatát is. Ennek jegyében kezdődtek meg a különböző világszervezeteknél az egyeztetések, hogy miként lehetséges a globális felmelegedés közös erővel történő visszaszorítása.

Az ESG a részletekben rejlik

Azt fontos kiemelni, hogy nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, hogy a fenntarthatóság egyes területein miben és milyen mértékben kell megfelelni – ez már csak azért is így van, mert a vállalatok is különböznek egymástól, ezért értelmetlen lenne egy ügyvédi irodán számonkérni a karbonkibocsátást, hiszen a számítógépek és telefonok használata nem annyira károsanyagkibocsátó, mint egy acélmű tevékenysége. Az ESG megközelítés gyakorlati oldalát jól bemutatja példaként az alábbi megközelítés:

Habár erős a szabályozási hajlandóság és egyértelmű az elköteleződés az ESG irányába, jelenleg pusztán csak ajánlásokat vehetnek figyelembe a vállalatok, és rájuk van bízva, hogy mit vállalnak és mit nem – egyelőre. Azt a jelenlegi politikai-gazdasági folyamatok is mutatják, hogy például a napelem használata a cégeknek több okból is megéri: a jelenlegi energiakrízisben kiszámíthatóbb és olcsóbb áramot jelent, függetlenedni tudnak a fosszilis energiától, és még az ESG-szempontoknak is megfelel. A napelem nem véletlenül népszerű megoldás, hiszen a kiszámíthatatlan piaci környezetben komoly versenyképességi tényezővé vált, nemcsak azért, mert zöld, hanem azért, mert kiszámítható és értékálló is.

Több, mint 10 éve az energiapiacon működő cégként, az Optimum Solar Zrt. (www.optimumsolar.hu) olyan hosszú távú együttműködésekre törekszik, melyekben a partnereinkkel együtt gondolkodva, közös szemlélettel fejlesztjük, hozzuk létre és üzemeltetjük a számukra optimális napelemes rendszereket.