Az orosz-ukrán háború 26. napja – FRISSÜL

Lakóházakat rongáltak meg és egy plázát romboltak le az orosz bombatámadások Kijevben, humanitárius katasztrófa bontakozik ki Mariupolban, Szumiban szivárgást észleltek egy vegyi üzemben. Immár huszonhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

The Wall Street Journal: Washington szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába

Az Egyesült Államok évtizedekkel korábban, titokban megszerzett, szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába, hogy ezzel segítsen a kelet-európai országnak védekezni az orosz légi- és rakétatámadásokkal szemben – számolt be hétfőn a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap, nevük elhallgatását kérő kormányzati illetékesekre hivatkozva.

A lap szerint az Ukrajnának szánt fegyverek között található többek között az a közepes hatótávolságú, lokátoros SA-8-as légvédelmi rendszer, amelyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki és Moszkva később a világ minden tájára exportált. Mint írják: az Egyesült Államok korábban azért szerezte be ezeket a fegyvereket, hogy „a hírszerzés szakértői tanulmányozhassák az orosz hadsereg által használt technológiát, és ezzel segítsenek az amerikai haderő kiképzésében”.
A The Wall Street Journal beszámolója szerint „1994-ben az Alabama államban található Huntsville repülőterére hatalmas, szovjet gyártmányú szállítógép érkezett”, amelyről később kiderült, hogy egy S-300-as, nagy hatótávolságú, az 1980-as években a Szovjetunióban kifejlesztett légvédelmi rendszert szállított. A cikk szerint a fegyvert az Egyesült Államok „egy 100 millió dolláros titkos projekt” részeként szerezte be Fehéroroszországból, az amerikai védelmi minisztériummal (Pentagon) szerződésben álló vállalkozón keresztül.
A közelmúltban a kongresszus által elfogadott és Joe Biden amerikai elnök által aláírt éves kormányzati kiadásokról szóló törvény felhatalmazza az adminisztrációt arra, hogy az ukrán hadseregnek és a NATO-partnereknek olyan repülőgépeket, lőszereket, járműveket és egyéb felszereléseket adjon át, amelyek vagy már a tengerentúlon vannak, vagy „a meglévő készlet részét képezik”.
A WSJ szerint Ukrajna már rendelkezik néhány orosz légvédelmi rendszerrel, többek között az S-300-assal, de több hasonló fegyverre lenne szüksége, hogy tompítani tudják az orosz támadásokat. Mint írják: az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy a légvédelmi rendszerek bővítése hozzásegítheti Ukrajnát, hogy létrehozza a repüléstilalmi zónát saját országa felett.
Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei korábban visszautasították Ukrajna kérését, hogy a szövetség hozza létre a repüléstilalmi zónát. A Biden-adminisztráció illetékesei szerint ugyanis ilyen lépés közvetlen konfrontációhoz vezethet az Egyesült Államok vezette szövetség és az orosz erők között.
„Továbbra is azon dolgozunk szövetségeseinkkel és kulcsfontosságú partnereinkkel, hogy minden nap új segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a szovjet vagy orosz eredetű légvédelmi rendszereket és az ezek működtetéséhez szükséges lőszert” – fogalmazott a lapnak egy amerikai tisztviselő.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint hétfőn Joe Biden videótelefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Mario Draghi olasz és Boris Johnson brit miniszterelnökkel. „A vezetők megvitatták komoly aggodalmaikat Oroszország brutális ukrajnai taktikájával kapcsolatban, beleértve a civilek elleni támadásokat is” – áll a közleményben.
Mint írják: a tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy továbbra is támogatják az országukat védő „bátor ukránokat”, és humanitárius segítséget nyújtanak az erőszak elől menekülő emberek millióinak. A beszámoló szerint a vezetők „megvitatták az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet megteremtésére irányuló közelmúltbeli diplomáciai erőfeszítéseket is, amelyek eddig nem jártak sikerrel”.

Videón a brutális mariupoli bombázás

Az alábbi felvételen az látható, ahogy több bombát is ledobnak az Azovstal nevű vállalat telephelyére Mariupolban.

Азовсталь в Мариуполе. pic.twitter.com/yTcuLeROWb

— War in Ukraine (@WarinUkraineV) March 21, 2022

Az EU kész további szankciók elfogadására Oroszországgal szemben

Az Európai Unió kész további szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziója miatt – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek közösen tartott tanácsülését követően hétfőn.

Josep Borrell a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részét képezik annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása érdekében.
A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, a dokumentum elfogadása fordulópontot jelent az európai biztonság szempontjából. Nagyratörő lépéseket határoz meg a következő évtized biztonság- és védelmi politikájára vonatkozóan – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Orbán: veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán

Veszélyes javaslatok vannak az asztalon – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott tanácskozása után.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az előző hét sem volt könnyű, ez a hét azonban még annál is nehezebb lesz: NATO- és európai uniós csúcs Brüsszelben”.
Azt mondta: „veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán”. Vannak tagállamok, amelyek ismét felvetették, hogy légtérzárat hozzanak létre Ukrajna felett. „A NATO azonban egy védelmi szövetség” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: „arra képesek és alkalmasak vagyunk, sőt az kötelességünk is, hogy egymást megvédjük, de a NATO területén kívül katonai akciókban bonyolódni nem dolga a NATO-nak”.
„Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra” – jelentette ki.
A másik javaslat, amellyel meg kell majd birkózni, az orosz gáz- és olajellátás kérdése – mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ezt tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni tíz nap erejéig, akkor világossá tették, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében „aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent”.
„Jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, akit a szankciók egyébként céloznak” – jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve: „közösen néhány országgal fellépünk és ismét meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását és az ország működésének biztonságát”.

Az ukrán erők orosz veszteségekről és civil áldozatokról számoltak be

Az ukrán fegyveres erők több térségből számoltak be hétfőn az orosz csapatoknak okozott veszteségekről, közben polgári áldozatok hozzávetőleges számáról is érkeztek jelentések.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred közölte, hogy egy nap alatt 17 orosz katonát öltek meg a harcokban, továbbá megsemmisítettek két orosz harckocsit és egy Raptor típusú hadihajót. Ezenfelül fegyvereket is zsákmányoltak, egyebek mellett RPG-30 és Fagot típusú páncéltörőket, valamint Kord típusú nagykaliberű golyószórót.
Denisz Prokopenko, az Azov parancsnoka az UNIAN hírügynökség szerint eközben arról is beszámolt, hogy Mariupolban naponta nő a civil áldozatok száma, és mostanra meghaladta a háromezret. Hozzátette, hogy az áldozatok pontos számát senki sem tudja, mert névtelen tömegsírokba temetik el őket. „Sok holttest hever az utcákon temetetlenül, de vannak még túlélők a romba dőlt házak alatt is – tette hozzá az ezredparancsnok.
Az ukrán vezérkar hétfőn a Facebokon azt állította, hogy az ukrán erők felrobbantottak egy Tor M1 típusú légvédelmi rakétarendszert. Azt nem közölték, hogy hol.
A kelet-ukrajnai hadműveleti-taktikai csoport hétfőn közölte, hogy vasárnap megsemmisítettek egy modern RB-341V típusú elektronikai zavaró állomást, amelyről fotót is közzétettek a Facebook-oldalukon. Az RB-341V (Lir-3) elektronikai zavaró állomás rendeltetése „mobiltelefon-hálózatok megfigyelése, az adattovábbítás lehallgatása, rögzítése, mobil adótornyok rendszerazonosítói, földrajzi helyzetének azonosítása, valamint az elfogott adatok továbbítása”. A elektronikai hadviselési rendszer Orlan-10 típusú drónnal, azaz pilóta nélküli repülőeszközzel van felszerelve.
Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Telegram üzenetküldő portálon arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében az ukrán erők felszabadítottak egy falut. A közlés eszerint az orosz katonák óvodába vették be magukat. A tanácsadó szerint az oroszok személyi veszteségeket szenvedtek el, az ukrán csapatok fegyvereket, felszereléseket és dokumentumokat foglaltak le.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester eközben hétfőn azt közölte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete óta mostanáig 65 polgári személy vesztette életét az ukrán fővárosban és csaknem háromszázan sérültek meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak adott hétfői interjújában ultimátumnak nevezte az orosz javaslatokat, és leszögezte, hogy ezek elfogadhatatlanok Ukrajna számára. „Mindannyiunkat el kell pusztítaniuk, akkor teljesül az ultimátumuk” – jelentette ki az elnök hangsúlyozva, hogy például Harkivot, Mariupolt vagy Kijevet feladni sem ő, sem az ott élők nem hajlandók. Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy a Kreml fő követelései Ukrajna semleges státusa, a Krím Oroszországhoz tartozásának és a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségének elismerése. Ezekből kizárólag az ország semlegességbe hajlandó Kijev beleegyezni.

Kreml: nem halad a béketárgyalás, el kell végezni a házi feladatot

A béketárgyalásoknak előre kell haladniuk azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij találkozhatna – ezt mondta az Independent szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Mindezt az Index.hu idézi.

Ahhoz, hogy a két elnök találkozójáról beszélhessünk, először muszáj elvégezni a házi feladatot. Megbeszéléseket kell tartani, és meg kell egyezni bizonyos dolgokról – mondta a szóvivő, majd azt is hozzátette: a béketárgyalásokon egyelőre „nem sikerült jelentős előrelépést megvalósítaniuk” ennek érdekében.

A béketárgyalásoknak több fordulóját is megtartották már, hétfőn is egyeztettek egymással a felek, de nem sok eredménnyel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban is azt mondta, hogy szeretne személyesen találkozni Vlagyimir Putyinnal, mivel szerinte csak ez vethet véget a háborúnak.

Egyesek szerint azonban az oroszok csak az időt akarják húzni a tárgyalásokkal, és félre akarják vezetni az ukránokat, mielőtt egy újabb nagy támadást indítanának.

Zelenszkij szerint Ukrajna képtelen teljesíteni az oroszoktól kapott ultimátumokat

Az ukrán elnök azt mondta: olyan ultimátumot kaptak az oroszoktól a béketárgyaláson, amelyet egyszerűen nem tudnak teljesíteni

Olyanokat mondanak, hogy »adjátok át nekünk Harkivot, Mariupolt, Kijevet«. Azonban sem Harkiv, sem Mariupol, sem Kijev lakosai, sem pedig az elnök nem teheti ezt meg – idézi az Ukrinform hírügynökség az elnököt az Index.hu cikke szerint.

Zelenszkij azt is hozzátette: ha az oroszok ezeket meg akarják tartani, akkor fizikailag kell mindannyiukat megsemmisíteniük. Akkor az ultimátumuk automatikusan teljesül – mondta.

Az ukrán elnök végül arról beszélt, hogy azokban a városokban is csak az oroszokkal szembeni ellenállást lehet látni, amelyeket már elfoglaltak. Ezt gyilkosságokkal, megfélemlítéssel egy ideig elnyomhatják ugyan, de az emberek aztán újra és újra kimennek az utcára – mondta az államfő.

A NATO magas rangú hírszerzési tisztviselője szerint Belarusz hamarosan megtámadhatja Ukrajnát

A NATO egy magas rangú hírszerzési tisztviselője szerint Belarusz hamarosan megtámadhatja Ukrajnát, és azt is engedélyezné az oroszoknak, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek a területére – írja a Guardian.

Ukrajna már régóta arra figyelmeztet, hogy Belarusz bármikor beszállhat a háborúba, bár eddig csak azt engedték az oroszoknak, hogy földi és légi támadásokat intézzenek a területükről Ukrajna ellen.

Románia aknászhajót küldött a Fekete-tengerre

A román haditengerészet parancsnoksága hétfőn járőrözésre küldte a Fekete-tenger román felségvizeire a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, miután a Tengeri Vízrajzi Intézet (DHM) pénteken aknaveszélyre adott ki figyelmeztetést a Fekete-tenger észak-nyugati térségére – közölte hétfőn a román védelmi minisztérium.

A DHM a (Földközi-tengert és Fekete-tengert magába foglaló) NAVAREA III térség hajózásának biztonsága felett őrködő spanyol haditengerészeti vízrajzi intézettől vette át a riasztást, amely az orosz Novorosszijszk NAVTEX-üzenetére hivatkozott.
A tárca közlése szerint a román haditengerészet az utóbbi években fejlesztette a víz alatti fenyegetések elleni harci képességeit, mind a műszaki felszerelés korszerűsítése, mind a tengerészek és búvárok ilyen irányú kiképzése révén. Egyelőre sem a járőröző aknászhajó, sem a – veszélyre figyelmeztetett – kereskedelmi hajók nem észleltek a konstancai kikötő térségében aknákat.
A román média beszámolói szerint az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt a – Románia legfontosabb tengeri kapujának számító – konstancai kikötő forgalma, miután átvette az orosz hadihajók által fenyegetett odesszai kikötő áruforgalmának jelentős részét.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szombaton közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, és fenyegeti a fekete-tengeri hajózást.
Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével.

Ukrajna lezárja a fekete-tengeri és az azovi-tengeri kikötőit

Az ukrán infrastrukturális minisztérium közleménye szerint lezárják Ukrajna kikötőit a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren – számolt be a német n-tv hírportálja. A lezárás azt jelenti, hogy a hadi- és a kereskedelmi hajók nem tudnak sem kikötni, sem elhagyni ezeket.

A lezárás többek között Mariupol és Bergyanszk kikötőjét érinti az Azovi-tengeren, valamint Herszont és Szkadovszkot a Fekete-tengeren.

A Fekete-tenger északi partvidékén található Odessza vizein vasárnapról hétfőre vont blokádot az orosz hadiflotta, így ott nem lépett érvénybe az ukrajnai rendelet.

BDK „Orsk” of the Black Sea Fleet of Russia unloads additional equipment in the port of Berdyansk.#Ukraine️ #UkraineUnderAttack #PutinIsaWarCriminal #Putler #PutinWarCriminal #PutinLies #PutinHitler #PutinsWar #RussianInvasion #RussianCrimes pic.twitter.com/WHaq4rNrte

— News from Ukraine (@blahireland) March 21, 2022

Az EU támogatást ajánlott a menekülteket befogadó tagállamoknak

Az Európai Bizottság felhívást tett közzé az ukrajnai menekülteket fogadó tagállamok támogatására, illetve segítséget ajánlott ahhoz, hogy az uniós országok fokozatosan megszüntethessék függésüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – közölte a brüsszeli testület hétfőn.

Az uniós bizottság közleménye szerint a speciális felhívás lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy azonnali kéréseket küldjenek a testületnek, ha technikai támogatásra van szükségük egyebek mellett az ukrajnai menekültek fogadását szolgáló intézményi és operatív kapacitások kiépítéséhez.
A tagállamok segítséget kérhetnek továbbá az ukrajnai menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdításához, valamint a családok és a felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek elszállásolásához, illetve javíthatják a hozzáférést az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a munkaerőpiachoz.
Az Európai Bizottság felhívása azon cél megvalósítását is szolgálni kívánja, hogy a tagországok fokozatosan megszüntessék függőségüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A támogatás elősegíti majd az energiaellátás diverzifikálását, felgyorsítja a megújuló energiára történő átállást és javítja az energiahatékonyságot – közölték.
A tagállamok támogatási kérelmüket saját illetékes hatóságukon keresztül küldhetik el az uniós bizottságnak, mely a kérelem elfogadását követően bocsátja majd rendelkezésükre a kért támogatást – tették hozzá.

További fegyverszállítmányokat tervez a német kormány

További fegyverszállítmányokkal is támogatja majd Németország Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben – jelentették be hétfőn Berlinben.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő tájékoztatóján kifejtette, hogy a német hadseregnek (Bundeswehr) nemigen vannak nélkülözhető fegyverei vagy egyéb felszerelése, ezért a kormány német gyártóktól vásárolt új fegyverekkel támogatja Ukrajnát.
Aláhúzta: a különböző fegyverrendszerek alkalmazásáról szóló viták közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Ukrajnában „orosz invázió zajlik, egy támadás, amely sérti az ország területi épségét és szuverenitását, egy rettenetes háború, amely sok halottal, sok sebesülttel és sok szenvedéssel jár”.
A tervezett támogatás pénzügyi vonatkozásairól Andrea Sasse, a külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a kormány tevékenysége illeszkedik az Európai Unió törekvéseihez. A közösség eddig 500 millió eurót különített el az ukrán hadsereg védelmi képességének fejlesztésére, és a külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán megduplázzák ezt az összeget – ismertette a szóvivő.
Steffen Hebestreit a szállítások ütemezéséről és a szállítmányok pontos tartalmáról szóló kérdésekre azt mondta, hogy kénytelen „elvontan” fogalmazni, és csak annyit tud elárulni, hogy az eddigi szállítmányokhoz igazodva állítják össze az újakat, és az átadás-átvétel lebonyolítása előtt biztosan nem közölnek részleteket.
Az adatokat nélkülöző tájékoztatás indoklásaként utalt Christine Lambrecht védelmi miniszter két vasárnapi – egy rádiós és egy televíziós – interjújára, amelyben a tárcavezető elmondta, hogy az első szállítmányok esetében az indulási időpontok és az útvonalak nyilvánosságra kerültek, amelynek következtében életveszélynek voltak kitéve a szállításban közreműködő emberek.
Ezt el kell kerülni, és gondoskodni kell arról, hogy a fegyverek „megérkezzenek oda, ahol sürgősen szükség van rájuk”. Ezért „nem beszélünk nyilvánosan a fegyverek számáról, sem arról, hogy mikor és milyen úton szállítják őket” – jelentette ki a védelmi miniszter az ARD országos köztelevízióban.
A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban arról is szólt, hogy az orosz erők a támadás mellett „természetesen felderítést is végeznek, figyelik, hogy milyen mozgások zajlanak”, ezért a kormány nem közöl részleteket, mert nem kívánja orosz „célponttá tenni a szállítmányokat”.
A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
A kormány adatai szerint az első szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából állt. A második szállítmány sajtóértesülések alapján 2700 darab Strela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak.
A berlini vezetés a háború első napjaiban a fegyverszállítások mellett arról döntött, hogy engedélyezi Hollandiának 400 német gyártmányú páncéltörő fegyver továbbexportálását Ukrajnába, és hozzájárul, hogy Észtország átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.
A szövetségi kormány azt is elhatározta, hogy felállít egy százmilliárd eurós (37 300 milliárd forint) pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz támadás fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Moszkva nem kívánja folytatni a békekötési tárgyalásokat Tokióval

Oroszország a jelenlegi körülmények között nem kívánja folytatni a Japánnal kötendő békeszerződésről szóló tárgyalásokat – közölte hétfőn Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Moszkva leállítja a japán állampolgárok vízummentes beutazását a Kuril-szigetekre és kilép a Japánnal a szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből is.
Oroszország emellett blokkolja Japán partneri státusát a fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben.

Folytatódtak az ukrán-orosz tárgyalások

Folytatódtak hétfőn az ukrán és az orosz küldöttségek közötti béketárgyalások – közölte David Arahamija, az ukrán elnök mögötti Nép Szolgája párt frakcióvezetője, a kijevi delegáció tagja.

Arahamija elmondta, hogy a hivatalos küldöttségek hétfőn délig másfél órán át tárgyaltak egymással, a nap további részében pedig munkacsoportokban folytatják az egyeztetéseket. A megbeszélések állásáról a politikus semmilyen részletet nem hozott nyilvánosságra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az utóbbi időben a küldöttségek szakértői csoportok szintjén minden nap tartanak megbeszéléseket.
Közben az orosz erők által megszállt dél-ukrajnai Herszonban erővel zavarták szét a helyiek Ukrajna-barát tüntetését, a jelentések szerint többen megsérültek, számuk egyelőre nem ismert. A Moszt helyi hírportál szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a több száz tüntető ellen tömegoszlató gránátokat vetettek be az orosz csapatok. Az Ukrajinszka Pravda saját forrásokra hivatkozva azt írta, hogy tüzet is nyitottak a demonstrálókra, a Moszt szerint a levegőbe lőttek. Herszonban a város elfoglalása óta szinte mindennap tüntetnek a helyiek az orosz megszállás ellen.
A nyugat-ukrajnai Rivne megyében két rakétacsapást mértek hétfőn egy katonai lőtérre. Áldozatokról egyelőre nincs információ.
A dél-ukrajnai Odesszában hajókról nyitottak az orosz haditengerészet alakulatai tüzet a városra. A városi katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy több lakóházban károk keletkeztek, de áldozatok nincsenek.
Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetőinek közléseiből készített délelőtti összeállításában azt írta, hogy folyamatosak a harcok a főváros, Kijev környékén, a Zsitomirba vezető autópálya mentén. Bucsa térségében, az orosz erők által megszállt településeken humanitárius katasztrófa fenyeget. Hétfőre virradón folytatódtak a harcok Kijev megyében Bucsánál, Irinynél, Hosztomelnél és Brovarinál is. A megye északi részén fekvő Szlavutics település teljesen el van vágva a külvilágtól.
Az orosz erők a déli országrészben lévő Mikolajiv megyeszékhely környező falvait lőtték, az előzetes adatok szerint három könnyebb sérültje van a támadásoknak. Heves robbanásokról érkezett hír a szomszédos Herszon megyében, a mikolajivi régió közigazgatási határához közeli térségben.
Az északi Csernyihiv megyeszékhely környékét is változatlanul lövik az orosz erők. A nagyvárosban csaknem két hete nincs áram, vezetékes víz és fűtés, a gázszolgáltatás is szinte mindenhol megszakadt.
Az éjjel az orosz erők megint lőtték a kelet-ukrajnai Harkiv város lakónegyedeit. A megyében Izjum városánál folytatódtak a harcok. Zaporizzsja megyében a helyzet változatlan. Hétfőn az ukrán hatóságok egy buszkonvojt készülnek indítani a megyeszékhelyről Bergyanszkba azok számára, akiknek sikerült a városig magánautókon eljutniuk Mariupolból, őket szeretnék továbbszállítani Zaporizzsjába. Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei katonai adminisztráció vezetője nap közben arról adott hírt, hogy az ukrán fegyveres erők mobil egységei Csuhuiv város fölött lelőttek egy orosz vadászgépet.
Donyeck megyében Marjinka, Ocseretine és Avgyijivka térségében folytatódtak a tüzérségi támadások és légi csapások. Marjinkába folyamatosan próbálnak benyomulni az orosz erők, egyelőre sikertelenül. Luhanszk megyében az éjjel Novodruzseszk, Liszicsanszk és Rubizsne településeket lőtték az orosz csapatok. A kelet-ukrajnai megyében az elmúlt 24 órában csaknem húsz objektumban keletkeztek károk, köztük három, többlakásos épületben és még további kilenc lakóházban.

Tiltakozó jegyzéket adtak át az amerikai nagykövetnek Biden kijelentései miatt

Bekérették John Sullivan moszkvai amerikai nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztériumba, ahol demarsban részesítették és tiltakozó jegyzéket adtak át neki Joe Biden amerikai elnök „Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett elfogadhatatlan kijelentéseivel kapcsolatban”.

Az orosz diplomáciai tárca részéről a hivatalos közlemény szerint „hangsúlyozták, hogy az amerikai elnök ilyen magas rangú államférfiúhoz méltatlan kijelentései az amerikai-orosz kapcsolatokat a szakítás szélére sodorják”.
A nagykövetet figyelmeztették, hogy Oroszország az ellene irányuló ellenséges lépésekkel szemben határozottan és keményen fel fog lépni – jelenti az ügyről az MTI.

Oroszország megszakíthatja diplomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal

Ma bekérették az amerikai nagykövetet Moszkvában, és tudatták vele, hogy az Egyesült Államok és Oroszország annak a határán vannak, hogy megszakítsák a diplomáciai kapcsolatukat – írja a Reuters. Az oroszok szerint a megromlott viszony oka Joe Biden amerikai elnök kijelentése, amiben Vlagyimir Putyint „háborús bűnös”-nek nevezte – derül ki a Sky News jelentéséből.

Betiltották Oroszországban a Facebookot és az Instagramot

Betiltotta a Facebookot és az Instagramot hétfőn Oroszországban egy moszkvai bíróság, miután anyacégüket, az amerikai Meta Platforms IT-óriásvállalatot „szélsőségesnek” minősítette.

Az orosz főügyészség követelése nyomán meghozott ítélet azonnal hatályba lépett.
Oroszország már korábban is blokkolta a Facebookot, mert a közösségi médiaszolgáltató letiltotta az orosz médiához történő hozzáférést, az Instagramhoz történő hozzáférést pedig azt követően korlátozták, hogy a Meta közölte: lehetővé teszi a közösségi média ukrajnai felhasználói számára, hogy erőszakra buzdító üzeneteket osszanak meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába vezényelt orosz csapatok ellen.

Izraeli miniszterelnök: előrelépés történt Kijev és Moszkva között, de még mindig nagy köztük a szakadék

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szerint előrelépés történt Kijev és Moszkva között a közvetítés során, de még mindig nagy köztük a különbség, és a holokausztot nem szabad semmihez sem hasonlítani – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál hétfőn, Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfő esti, az ukránok helyzetét az üldözött zsidókhoz hasonlító beszédét követően.

„Más országokkal együtt továbbra is megpróbálunk véget vetni a háborúnak” – mondta az izraeli kormányfő hétfőn a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet által szervezett konferencián.
„Még hosszú út áll előttünk, mert vannak vitás kérdések, közöttük néhány alapvető jelentőségű. Az utóbbi időben történt előrelépés a felek között, de még mindig nagyon nagyok a különbségek” – hangsúlyozta.
„Az oroszok eredetileg Zelenszkij eltávolítását és Ukrajna hadseregének lefegyverzését követelték, de mindkettő lekerült a napirendről” – mondta Bennett. „Ukrajna alapvető követelése volt a csatlakozás a NATO-hoz, de erről is lemondtak, s így van némi előrelépés. De, mint mondtam, még hosszú út áll előttünk” – tette hozzá.
Bennett miniszterelnök a ynet hírportál szerint azt is kijelentette a rendezvényen, hogy nem ítéli el Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Izraellel szembeni kritikája miatt, és mert a holokauszthoz hasonlította az országa elleni orosz inváziót.
Bennett Zelenszkijnek az izraeli törvényhozókhoz intézett vasárnapi bíráló megjegyzéseire felelt, melyekben az ukrán elnök többször is a holokausztra hivatkozott.
Az izraeli kormányfő kijelentette, hogy noha szerinte a holokausztot nem szabad semmihez sem hasonlítani, de megérti az ukrán nép szenvedését. „Hazája és népe nagyon súlyos háborúban él” – emlékeztetett a miniszterelnök.
„Sok száz halott, milliónyi menekült. Nem tudom elképzelni, milyen az ő helyében lenni” – mondta. Majd hozzáfűzte: „mégis, én, személy szerint, úgy vélem, hogy a holokausztot semmivel sem szabad összevetni”.
Előzőleg, hétfő reggel, Bennett az Ukrajnának nyújtott jelentős izraeli segítséget hangsúlyozta a Ben-Gurion repülőtéren, ahonnan útnak indult Ukrajnába az izraeli küldöttség egy terepkórház felállítására.
„Izrael több hete, az első pillanattól kezdve segítséget nyújt különböző csatornákon” – mondta a kormányfő, miután Zelenszkij azért is bírálta Jeruzsálemet, mert nem ad katonai segítséget, fegyvereket, s még védelmi felszerelést jelentő kabátokat és sisakokat sem küldött.

Litván külügyminiszter: nem szabad belefáradni Oroszország szankcionálásába

Nem szabad belefáradni Oroszország szankcionálásába és Ukrajna támogatásába – mondta hétfőn a litván külügyminiszter. Gabrielius Landsbergis azt is kiemelte, hogy az EU-nak meg kell fontolnia, mi az a határ, amelynek átlépése után Oroszországra még keményebb szankciókat vethetnek ki, mivel számára úgy tűnik hogy az ukrajnai városok és civilek bombázása még mindig nem elég meggyőző érv néhány tagállam számára.

„Úgy vélem, elkerülhetetlen, hogy beszélni kezdjünk az energiaágazatról, legfőként a kőolajról, mert ez az orosz költségvetés legfontosabb forrása. Az kőolaj ráadásul elég könnyen pótolható” – jelentette ki.

A hétfői Külügyi Tanács várhatóan nem állapodik meg új szankciókról Oroszország ellen, azonban a külügyminiszterek megbeszélést folytatnak az úgynevezett „stratégiai iránytűről” annak jóváhagyása céljából. A „stratégiai iránytű” egyértelmű politikai és stratégiai iránymutatást nyújt majd a biztonságra és védelemre vonatkozó, az elkövetkező 5-10 évre szóló uniós megközelítéshez. Célja az EU védelmi cselekvőképességének növelése és egy gyorsreagálású védelmi rendszer létrehozása.

Washington további szankciókat vezethet be Oroszország ellen

Az Egyesült Államok még több bankra és az energiaszektorra is kiterjesztheti a szankciókat Oroszország ellen – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség Duleph Singh, a Fehér Ház közgazdasági kabinetjének igazgatóhelyettesére hivatkozva.

„Kiterjeszthetjük a szankcióinkat, újabb korlátozó intézkedéseket vezethetünk be, a jelenlegiekkel pedig megcélozhatunk olyan szereplőket is, amelyekre eddig azok még nem voltak érvényesek, legfőképp bankok és eddig érintetlen gazdasági szektorok lehetnek fókuszban” – mondta Singh a CBS televíziócsatornán készült interjúban.

Az igazgatóhelyettes úgy véli, hogy a szankciók feloldásához Oroszországnak először le kell állítania ukrajnai hadműveletét.

Borrell: „súlyos háborús bűncselekmény” Mariupol támadása

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve „súlyos háborús bűncselekménynek” nevezte az ukrajnai Mariupol város elleni orosz támadást.

„Ami most Mariupolban történik, az súlyos háborús bűncselekmény. Az oroszok mindent lerombolnak, lebombáznak és válogatás nélkül mindenkit megölnek” – jelentette ki Borrell a jelen lévő újságíróknak.
Elmondta, hogy a külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megvitatják az Ukrajnának nyújtandó további támogatást, valamint azt, hogy a már bevezetett gazdasági büntetőintézkedések sorát kiegészítsék-e az orosz energiaágazatot célzó újabb szankciókkal.
Annalena Baerbock német külügyminiszter is határozottan elítélte az ukrajnai civilek elleni támadásokat. „A törvény feladata hogy megítélje, ezek a támadások minek minősülnek, de számomra egyértelmű hogy ezek háborús bűncselekmények” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy „ezek a támadások is azt erősítik meg, hogy az EU-nak, mint szabályokon alapuló nemzetközi rendet követő közösségnek egyértelműen el kell szigetelnie az orosz rezsimet”. Baerbock hangsúlyozta azt is, hogy Németországnak „fokozatosan, de feltartóztathatatlanul” meg kell szabadulnia az orosz energiahordozóktól való függőségtől.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azon a véleményen volt, hogy „nem szabad belefáradni Oroszország szankcionálásába és Ukrajna támogatásába”. Azt is kiemelte, hogy az EU-nak meg kell fontolnia, mi az a határ, amelynek átlépése után Oroszországra még keményebb szankciókat vethetnek ki, mivel „számára úgy tűnik hogy az ukrajnai városok és civilek bombázása még mindig nem elég meggyőző érv néhány tagállam számára”.
„Úgy vélem, elkerülhetetlen, hogy beszélni kezdjünk az energiaágazatról, legfőként a kőolajról, mert ez az orosz költségvetés legfontosabb forrása. Az kőolaj ráadásul elég könnyen pótolható” – jelentette ki.
A hétfői külügyi tanács várhatóan nem állapodik meg új szankciókról Oroszország ellen, azonban a külügyminiszterek megbeszélést folytatnak az úgynevezett „stratégiai iránytűről” annak jóváhagyása céljából.
A „stratégiai iránytű” egyértelmű politikai és stratégiai iránymutatást nyújt majd a biztonságra és védelemre vonatkozó, az elkövetkező 5-10 évre szóló uniós megközelítéshez. Célja az EU védelmi cselekvőképességének növelése és egy gyorsreagálású védelmi rendszer létrehozása.

Zelenszkij: le fogjuk lőni a pilótát, aki bombát dobott a mariupoli színházra

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a mariupoli művészeti iskolát ért bombatámadást.Az épületbe mintegy 400 ember menekült a harcok elől, ők a romok alatt rekedtek, nem tudni biztosat a sorsuk felől – állította az ukrán elnök hétfői videoüzenetében. Hozzátette: azt viszont biztosan tudják, hogy „le fogják lőni azt a pilótát, akinek a repülőgépéről ledobták azt a bombát” az iskolára.

Friss térképen az orosz invázió

Szokás szerint így kora délután érkezünk a brit védelmi minisztérium friss, ropogós térképével az ukrajnai hadi helyzetről. Mutatjuk, hogy és hol állnak a frontok!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 21 March 2022.

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/Prk4ZK2B6u

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/IkAsvZh5dJ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 21, 2022

A lerombolt pláza miatt erős a légszennyezettség Kijevben

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko bejelentette, hogy a Retroville nevű bevásárlóközpont bombázása miatt komoly légszennyezettség alakult ki az ukrán fővárosban.

Klicsko beszámolója szerint a bombázás után kialakult tűzben leégett a pláza, hat lakóház megsérült, ebből pedig három lakhatatlanná vált. Két iskola és két óvoda is megrongálódott a támadásban, aminek a jelenlegi helyzet szerint nyolc halálos áldozata van.

Klicsko arra kérte a kijevieket, hogy ne nyissák ki az ablakokat, és vegyenek fel akár egy FFP2-maszkot is. A városban ma este 8-tól kijárási tilalom lép érvényben – jelenti a CNN.

Védelmi minisztérium: Oroszország nem támadott meg vegyipari létesítményt Ukrajnában

Mint alább megírtuk, ammóniaszivárgást észleltek az északkelet-ukrajnai Szumi egy vegyiüzemében, ám délelőtt sikerült ezt megszüntetni.

A hírt követően az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Oroszország nem tervezi és nem is támadott meg egyetlen ukrajnai vegyipari létesítményt sem – jelentette az Interfax hírügynökség.

Szintén az orosz védelmi minisztérium vasárnap este azt állította, hogy a „nacionalisták aláaknázták” Szumihimprom vegyipari vállalat ammónia- és klórtárolóit, azzal a céllal, hogy a városba bevonulása esetén tömegesen mérgezzék meg az orosz fegyveres erőket – számolt be a The Moscow Times angol nyelvű orosz hírportál.

Újra kijárási tilalmat hirdettek Kijevben

Kijárási tilalom lép életbe helyi idő szerint hétfő este nyolc órától szerda este hét óráig az ukrán fővárosban – írja a BBC Vitalij Klicsko polgármester Telegram-bejegyzése alapján. Klicsko arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak otthon, vagy húzódjanak le az óvóhelyekre, ha megszólalnak a szirénák.

Nyolcan haltak meg a kijevi pláza elleni támadásban

Helyi idő szerint délelőtt 11.40 körül sikerül eloltani a tüzet az ukrán főváros Podilszkij negyedében található Retroville plázában, amelyet hétfőre virradó éjszaka ért találat – írja az ukrán katasztrófavédelem. Közlésük szerint nyolc ember meghalt, egy pedig megsérült.

#Київ

Станом на 11:40 пожежу в торговельному центрі у Подільському районі, яка виникла 20 березня внаслідок обстрілу, ліквідовано.

Загинуло 8 осіб та 1 особа травмована. Роботи тривають, від ДСНС залучено 28 осіб та 2 од. техніки. #StopRussia pic.twitter.com/xYTh0UVNY1

— DSNS.GOV.UA (@SESU_UA) March 21, 2022

300 ezer ember rekedt Mariupolban víz, áram és fűtés nélkül

Pokol a Földön – így jellemezte a szülővárosában kialakult helyzetet Jaroszlav Zseleznyak, Mariupol ukrán parlamenti képviselője. A már rommá lőtt várost körülvették az orosz erők és eddig megakadályozták a humanitárius folyosók létrehozását, amelyek lehetővé tennék a segélyek szétosztását.

Mariupolban körülbelül 300 ezer ember rekedt bent áram, folyóvíz és fűtés nélkül. A lakosok idejük nagy részét óvóhelyeken és pincékben töltik, a lakóépületek több mint 80 százaléka megsérült vagy megsemmisült, a holttesteket pedig az utcán hagyják, mert túl veszélyes elvinni őket.

A harcok már a város központjában dúlnak, az oroszok egyre jobban előrenyomulnak.

Megerősítve: megtámadták az oroszok Odessza külvárosát

Az odesszai hatóságok szerint hétfőn az oroszok légicsapást mértek a külvárosra – írja a Reuters.

Áldozatokról nem érkezett jelentés, de több helyen tűz keletkezett – tudatta Gennagyij Truhanov polgármester. Oroszország tagadja, hogy civilekre támadott volna.

Az izraeli miniszterelnök próbál közvetítetni a konfliktus lezárásában

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök próbál közvetíteni az orosz-ukrán konfliktus lezárásában. Elmondta: bizonyos a tárgyalásokban történt előrelépések ellenére, továbbra is nagy a “szakadék” a háborús felek között – számolt be róla a Reuters.

“Még hosszú út áll előttünk, mert számos vitás kérdés van, némelyik alapvető” – mondta hétfői beszédében a hivatala által rendelkezésre bocsátott átirat szerint. Bennett hozzátette, hogy Izrael “többi barátjával a világon együtt, továbbra is megpróbálja áthidalni a szakadékot és véget vetni a háborúnak”.

Líbiai média: Haftár zsoldosokat ígért Moszkvának

Halífa Haftar líbiai hadúr zsoldosokat ígért Moszkvának. A zsoldosok a tervek szerint az orosz csapatokat segítenék az ukrajnai harcokban – közölte helyi idő szerint vasárnap a Libyaobserver című tripoli hírportál az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva.

A tárca szerint a Kelet-Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó Haftar a napokban tett moszkvai látogatásakor ígért zsoldosokat, akiknek szállítását a védelmi tárca szerint a Wagner orosz magánbiztonsági cég intézi majd, az orosz légierő repülőgépeivel.
Haftar magángépe szerdán landolt az orosz fővárosban, majd pénteken indult tovább Ausztriába, ezt követően pedig Olaszországba – tudósított a Libyan Observer.
A korábban Haftar tanácsadójaként működő, majd ellene forduló Nomán Benothmán líbiai politikai elemző a lapnak elmondta: a magángépen a tábornok fiai utaztak, akik értesülése szerint az elmúlt tíz napban háromszor is Moszkvába látogattak.
A 2011-ben káoszba süllyedt Líbiában évek óta tevékenykednek külföldi zsoldosok, egyebek között a Wagner orosz magánbiztonsági magáncéghez tartozó fegyveresek is.
Mindeközben Rámi Abdurrahmán, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (OSDH) a vezetője nemrég arról számolt be, hogy értesülései szerint eddig több mint negyvenezer szíriai jelentkezett, hogy Oroszország oldalán harcoljon Ukrajnában. Hozzátette, hogy Oroszország 1100 dolláros havi fizetést ígér nekik az ukrajnai harcért, és elmondta, úgy tudja, hogy további 18 ezer ember irányításáért a Wagner-csoport lesz a felelős.

Újra háborúpárti javaslatok a NATO-csúcson?

A NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján lengyel és balti kérésre újra terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna terve. A nyugati szövetségesek között egyelőre egyetértés van ennek elutasításáról: a NATO-légtérzár Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron szerint is közvetlen konfrontációt eredményezne Oroszországgal, míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a katonai szövetségnek a felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain kívülre – írta hétfőn a Magyar Nemzet.

A lap cikkében emlékeztettek, Joe Biden amerikai elnök részvételével tartanak rendkívüli NATO-csúcstalálkozót csütörtökön Brüsszelben, ahol lengyel kérésre újfent terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozása.
A balti államok és Varsó az ukrajnai békemisszió ötletét is tovább szorgalmazzák – értesült a Magyar Nemzet diplomáciai forrásokból.
Hozzátettek, hogy mindkét, már korábban is beharangozott terv megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné.
A lap korábban azt írta, hogy a légtérzár tervét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban számos alkalommal megfogalmazta, így kérve a NATO-tól a civil lakosság védelmét.
Hozzátették, ez azonban lényegében hadviselő féllé tenné a katonai szövetséget, erre már Jens Stoltenberg főtitkár is figyelmeztetett. „Sem szárazföldön, sem levegőben nem hatolunk be Ukrajnába. Egy repüléstilalmi övezet megvalósításához viszont arra lenne szükség, hogy NATO-vadászgépeket küldjünk az ukrán légtérbe, amelyek a repüléstilalom biztosítása érdekében orosz gépeket lőnének le. Úgy értékeljük, hogy ez a lépés egy teljes háborúhoz vezetne Európában, sok ország részvételével” – idézték a norvég diplomatát, aki a szövetség külügyminisztereinek ehavi, rendkívüli találkozóján mondta ezeket a szavakat.
Mint írták, Stoltenberg a múlt héten a védelmi miniszterek ülésén megismételte ezt az álláspontot, és mint fogalmazott, a szövetség felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.
Úgy folytatták, hogy Németország és az Egyesült Államok is ellenzi a létérzár létrehozását. Olaf Scholz kancellár egy németországi rendezvényen a múlt héten az Oroszországgal való, közvetlen katonai konfrontációval tette egyenlővé a repüléstilalmi zóna megvalósulását. „Joe Biden amerikai elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyazon véleményen vagyunk: elkerülendő, hogy a NATO és Oroszország között katonai jellegű összecsapás történjen” – húzta alá a lap szerint a kancellár.
Emlékezetesnek nevezték, hogy Macron elnök a múlt héten ukrán menekülteket látogatott meg Franciaországban, ahol kijelentette, hogy legitimnek tekint minden ukrán kérést, de az egyetlen elfogadható döntésnek azt tartja, ha a szövetségesek nem háborúznak az oroszokkal.
A Magyar Nemzet korábban azt írta: a lengyelek jelenleg is dolgoznak egy olyan nemzetközi koalíció létrehozásán, ami békemissziót vezényelne Ukrajnába. Ennek ötletét múlt héten mind a NATO-főtitkár, mind Németország szintén elutasította.
A berlini kormány szóvivője Olaf Scholz üzenetét tolmácsolva rámutatott: jelenleg nem lehet egyértelmű különbséget tenni a humanitárius segélyező, valamint a harci misszió között. A békemisszió terve várhatóan szintén előkerül a brüsszeli NATO- és EU-csúcson – tették hozzá.
Úgy fogalmaztak, a közhiedelemmel ellentétben a légtérzárlat nem csupán egy katonai „félmegoldás”, hanem az ellenség légi fölényének visszaszorítására irányuló hadművelet, mely közvetlen és folyamatos összecsapásokat von maga után. A felek, akik egy ilyen zóna kialakításáról döntenek, vállalják, hogy bármely katonai objektumot – legyen az vadászgép vagy légvédelmi rendszer -, amely az adott légtérben tevékenykedik, kiiktatnak.
„Jelen helyzetben a repüléstilalmi zóna bevezetésének ötlete több sebből is vérzik. Egyrészt az eddigi információk alapján az orosz haderő nem támaszkodik olyan mértékben légierejére, ami indokolttá tenné a zárlatot, a nagyvárosok ostrománál rendszerint a tüzérségi csapásokra helyeződik a hangsúly. Másrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország és Belarusz területén olyan nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek vannak, melyek kiiktatása nélkül nem lehet létrehozni a repüléstilalmi zónát. Amennyiben a NATO-egységek ezeket, valamint a zónát megsértő objektumokat támadnák meg, úgy automatikusan hadviselő féllé válnának – így a világ két legnagyobb nukleáris hatalma kerülne közvetlen konfliktusba egymással” – fogalmaztak a szerkesztőségi cikkben.
A légtérzárlat jelenleg – a Magyar Nemzet szerint – tehát kevésbé szolgálná a civil lakosság védelmét, sokkal inkább eredményezné a konfliktus további eszkalálódását, mely így Ukrajna határain túlra is átgyűrűzne.
A repüléstilalmi zóna bevezetése ezáltal kritikus lépést jelentene egy újabb világháború kitörése felé, „ez pedig teljesen ellentétes mind hazánk, mind Európa érdekeivel” – olvasható a cikkben.

Az ukrán elnök megköszönte Mila Kunis színésznőnek a támogatást

Az ukrán elnök megköszönte a támogatást Mila Kunis ukrajnai születésű hollywoodi sztárnak és férjének, Ashton Kutchernek, akik csaknem 35 millió dollárt gyűjtöttek az ukrán menekültek megsegítésére és más humanitárius célokra, és további hárommillió dollárt ajánlottak fel saját pénzükből.

Vasárnapi Twitter-üzenetében Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a színészházaspár az elsők között sietett Ukrajna segítségére a bajban, „imponáló az elszántságuk”, és „inspirálják a világot”. Az ukrán elnök posztolt egy vasárnap készült fényképet is arról, amelyen éppen a színészpárral folytat videobeszélgetést.
A 38 éves Mila Kunis és 44 éves férje, Ashton Kutcher március elején indított gyűjtést Ukrajna javára a GoFundMe-platformon. Céljuk 30 millió dollár összegyűjtése volt, de már majdnem 35 millió dollár adomány érkezett. Ezt még megtoldják saját felajánlásukkal is.
„Ma én egy büszke ukrán vagyok” – írta az adománygyűjtő platformon Mila Kunis, aki az ukrajnai Csernyivciben született 1983-ban, és szüleivel 1991-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. A színésznő „büszke és bátor” embereknek nevezte az ukránokat, „akik megérdemlik a támogatást a szükségben”, a háborúról pedig azt mondta, hogy az „igazságtalan támadás Ukrajna és általában az emberiség ellen”.
A színésznő egy interjúban, amelyet Maria Shrivernek adott, csodálatát fejezte ki mindazok iránt, akik ellenállnak, „akár hevenyészett fegyvereikkel is”. Elismerően nyilatkozott Zelenszkij elnökről is, akinek célja szerinte az, hogy a nép és országa kezébe adja a hatalmat – emlékeztet a The Hollywood Reporter.

Olaszországban az ukrajnai menekültek többségét családoknál helyezik el

Az Olaszországba eddig érkezett közel 56 ezer ukrajnai menekült többsége ismerősöknél vagy más családoknál talált szállásra, egy részüket pedig a korábban illegális bevándorlóknak fenntartott táborokban helyezik el – számolt be a Domani című napilap hétfőn.

A belügyminisztérium adatai szerint az érkezők majdnem kivétel nélkül Szlovénián és Ausztrián keresztül léptek be Olaszország területére. Több mint kétharmaduk nő és gyerek. A felnőtt kíséret nélküli gyerekek száma csaknem 170.
A menekültek jelentős többsége a 240 ezres olaszországi ukrán közösség segítségével rokonoknál, ismerősöknél talált szállásra.
Mintegy 16 500 hely áll rendelkezésre az úgynevezett rendkívüli befogadó táborokban (CAS), valamint az önkormányzatok fenntartotta diffúz befogadási rendszerben (SAI). Utóbbiak esetében a menekülteket számukra bérelt lakásokban, szállodákban, korábbi Covid-hotelekben, önkéntes családoknál helyezik el. További, mintegy 15 ezer szálláshelyet biztosítanak egyházi intézményekben.
Az önkormányzatok lehetőségeitől függően a menekülteknek egészségügyi ellátást, pszichológiai támaszt, olasz nyelvkurzusokat, szakmai képzést biztosítanak.
Ugyanazokról a táborokról van szó, amelyekben mostanáig az afrikai és ázsiai illegális bevándorlókat, valamint menedékkérőket helyezték el. A Domani kérdésére, miszerint elszállítják-e a központokból a többi bevándorlót, vagy miként helyezik el őket az ukrajnai menekültekkel együtt, a belügyi tárca nem adott választ.
Az újság felmérése szerint a gazdagabb északi Lombardia és Emilia-Romagna tartományban, ahova eddig a legtöbben érkeztek, szervezetten működik az ukrajnaiak segítése. Giuseppe Sala milánói polgármester hétfőn nyilatkozatban hangoztatta, hogy több ukrajnai kisdiák már meg is kezdte a tanulást az északolasz város általános iskoláiban.
A kevesebb anyagi forrással bíró déli Nápolyban nehezebben halad a menekültek integrálása.
Az Il Sole 24 Ore című gazdasági napilap úgy tudja, hogy a menekültek elhelyezésével megbízott polgári védelem jelenleg valamivel több mint 91 ezer szálláshelyet tud biztosítani az érkezőknek. Az újság információi szerint mintegy 700 ezer menekült érkezhet Olaszországba.
Ellátásuk naponta fejenként harminc-harmincöt euró költséget jelent a helyi önkormányzatoknak. Az összeget egyelőre kilencven napig fizetik. A római kormány eddig 12 millió eurót különített el, a pénteki kormányülésen pedig további több, mint négyszázmillió eurós csomagot fogadtak el az ukrajnai menekültek számára.
Az Istat statisztikai hivatal elnöke Gian Carlo Blangiardo a SkyTG24 hírtelevíziónak kifejtette: az ukrajnai menekültek jelenléte „befolyásolja” az ország demográfiai jövőjét, mivel ha majd nem tér vissza mindenki a hazájába, a jelenleg Olaszországban letelepedett 5,2 millió külföldi száma emelkedni fog.

Az orosz katonai szóvivő manőverező robotrepülők bevetéséről és orosz előrenyomulásról számolt be

Manőverező robotrepülőgépek bevetéséről, ukrán páncélosok megsemmisítéséről és az orosz előrenyomulás folytatódásáról számolt be hétfő reggeli hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Közölte, hogy levegőből indított manőverező robotrepülőgépekkel csapást mértek „zsoldosok és ukrán nacionalisták kiképzőközpontjára” a nyugat-ukrajnai Rivne térségében fekvő Nova Lubomirka gyakorlótéren. Mint mondta, a támadásnak 80 halottja volt. A szóvivő szerint Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek az éjszaka megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 15 páncélozott harcjárművét.
A Szumiból jelentett ammóniaszivárgásról a tábornok azt mondta, hogy ez ukrán „nacionalistáknak” a Szumihimprom üzemében éjszaka elkövetett provokációja volt. Kijelentette, hogy a lakosokat nem fenyegeti veszély. Emlékeztetett arra, hogy az orosz védelmi tárca még pénteken figyelmeztetett a készülő provokációra, amelynek célja szerinte az volt, hogy alapot szolgáltasson Oroszország vegyi fegyverek bevetésével történő megvádolásához.
A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem támadják a mérgező anyagok tárolására vagy előállítására szolgáló ukrán létesítményeket. Azt mondta, hogy az ukrán nemzeti gárda 4. dandárjától lefoglalt dokumentáció tartalmazza az összes ilyen objektum koordinátáit és a bennük tárolt mérgező anyagokra vonatkozó adatokat.
Közölte, hogy az orosz erők a Donyec-medencében az éjszaka négy kilométert nyomultak előre, és elfoglalták Szolodke falut. Mint mondta, az ukrán erők ebben a térségben mintegy félszáz fegyverest, három harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két tüzérségi ágyút és négy terepjárót veszítettek.
A donyecki „milícia” Konasenkov szerint az ukrán 25. légideszant dandár egységei ellen harcolva fokozatosan átveszi az ellenőrzést Verhnetorecke falu felett. Hozzátette, hogy Kijev külvárosában, Mikolajivkában orosz ellenőrzés alá került az ukrán fegyveres erők harcálláspontja, ahol 61 katona, több mint felerészben magas rangú tiszt, megadta magát.
Konasenkov összefoglalója szerint a háború kezdete óta az ukrán fél 216 drónt, 180 légvédelmi rakétarendszert, 1506 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 152 rakéta-sorozatvetőt, 592 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1284 darab különleges katonai járművet veszített.
Az Összoroszországi Népfront közölte, hogy a Rosztov megyei Együtt Vagyunk önkéntes szervezettel és a rendkívüli helyzetek minisztériumával együtt több mint 150 tonna humanitárius segélyt juttatott el az orosz erők által ostromlott Mariupol lakosainak. Donyeckből a helyi hatóságok Grad rakéta-sorozatvetővel elkövetett ukrán támadást jelentettek, a város Petrovszkij kerületére 55 rakétát lőttek ki.
Az éjszaka folyamán Ukrajnából – hivatalos szóhasználat szerint „Ukrajnából és a Donyec-medencéből” – Oroszországba érkező menekültek száma 12,7 ezer fővel nőtt, és hétfő reggelre megközelítette a 348 ezret – közölte a TASZSZ biztonsági szervezetekre hivatkozva.
Több mint 297 ezren érkeztek a Donyec-medence Moszkva által függetlennek elismert „köztársaságaiból”, mintegy 50 ezren pedig Ukrajna más területeiről. A menekülteket Oroszország 33 régiójában, 327 ideiglenes befogadóhelyen helyezik el, ahová különvonattal szállítják el őket.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója utasítást adott arra, hogy indítsanak büntetőeljárást egy Druzenko nevű ukrán orvos ellen, aki az orosz hadifoglyok elleni erőszakra buzdított. Hasonló intézkedést hozott Natalija Moszejcsuk, az 1+1 ukrán tévécsatorna műsorvezetője ellen, aki orosz pilóták és családjuk ellen fenyegetéseket fogalmazott meg.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a faji megkülönböztetés felszámolásának világnapja alkalmából megjelent Telegram bejegyzésében nehezményezte, hogy az oroszok jogainak példátlan megsértése zajlik az egész világon. Rámutatott egyebek között világhírű előadóművészek és a paralimpiai csapat elleni bojkottra, valamint arra, hogy az orosz diákokat eltanácsolják a külföldi egyetemekről, az orosz állampolgárokat kitiltják az éttermekből, és megtagadják tőlük az orvosi ellátást.
„A ruszofóbia olyan példátlan méreteket öltött, hogy már neoholokausztnak nevezhető. Amikor minden arra irányul, hogy lábbal tiporják a kultúránkat, a hagyományainkat, magát az embert” – írta.
Hozzátette, hogy Ukrajnában évek óta megsértik az orosz és oroszajkú lakosság alapvető emberi jogait, szólás- és véleménynyilvánítási szabadságát és anyanyelvhasználati jogát. Méltatta azokat a politikai és közéleti szereplőket, akik felemelték szavukat az oroszgyűlölet ellen.

Morawiecki az orosz oligarchák vagyona befagyasztását kéri Svájctól

Az orosz oligarchák vagyona befagyasztását kérte Svájctól a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki, aki erről az Ignazio Cassis svájci elnökkel folytatott varsói megbeszélését követően számolt be hétfőn.

Az Ignazio Cassisszal közös sajtóértekezleten Morawiecki elmondta: a tárgyalás során elítélték az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnöket, és megbeszélték, hogyan vehetne részt Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – „az emberi jogokat eltipró, brutális katonai erővel szembesülő kollektív cselekvésben”.
Ebben az összefüggésben elsősorban különféle szankciós mechanizmusokat vitattak meg, amelyek az Európai Tanács e heti brüsszeli értekezletén is napirendre kerülnek – számolt be Morawiecki. „Megfelelő módon” kell hozzáállni az orosz oligarchák Svájcban elhelyezett vagyonához, „vagyis be kell fagyasztani, el kell kobozni őket” – szorgalmazta, hozzátéve: azt kérte a svájci elnöktől, hogy országa „nagyon határozottan” kezelje az ügyet.
Újságírói kérdésre Morawiecki elmondta: a brüsszeli csúcstalálkozón az lesz a fő lengyel követelmény, hogy az egész Európai Unió „minél gyorsabban” mondjon le az orosz kőolajról, amely Moszkva fő bevételeit adja. „Fontos a földgáz és a szén is, de a költségvetési bevételek szempontjából, amelyeket majd a háborúra szánnak, mégis kevésbé lényegesek” – jegyezte meg.
Morawiecki megköszönte, hogy Cassis készséget nyilvánított a Moszkvával szembeni újabb szankciócsomagokat illetően, valamint azt, hogy Svájc kész humanitárius segítséget nyújtani az ukrajnai menekülteknek, és részt vállalni az Ukrajna háború utáni felépítését célzó tervben is.
A svájci elnök megerősítette: országa teljeskörűen csatlakozott a Moszkvával szembeni uniós szankciókhoz, beleértve a legutóbbi, negyedik csomagot is. Hozzáfűzte: semleges államként Svájc nem nyújthat katonai segítséget Ukrajnának, és fegyvert sem szállíthat neki.
Svájc eddig mintegy 10 ezer ukrajnai menekültet fogadott be – közölte Cassis, és megerősítette: a svájci kormány a múlt héten újabb, 80 millió svájci frank értékű kölcsönt hagyott jóvá a humanitárius segítségnyújtásra.

Az ukránok szerint az oroszok már 15 ezer katonát vesztettek

Az ukrán fegyveres erők közlése szerint már körülbelül 15 ezer embert, 97 repülőgépet, 121 helikoptert, 498 tankot és 240 tüzérségi eszközt veszítettek az orosz csapatok a háború február 24-i kezdete óta.

These are the indicative estimates of Russia’s losses as of March 21, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/ZVphxCdYA1

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 21, 2022

Odessza lehet az oroszok következő célpontja egy brit tábornok szerint

Odessza lehet a következő „logikus” célpontja az orosz erőknek – erről beszélt Sir Richard Barrons tábornok hétfő reggel a BBC rádió 4’s Today című műsorában.

Barrons azt mondta, látható, hogy az oroszok egyre jelentősebb tüzérségi csapásokat hajtanak végre többek között az ukrán hadsereg utánpótlásvonalai, logisztikai és légibázisai ellen. Emellett azokat a városokat is támadják, amelyek megszerzését nélkülözhetetlennek tartják.

barrons szerint az oroszok számára délen a következő logikus célpont Odessza lenne, mert a kikötőváros elfoglalásával elvághatnák Ukrajnát a Fekete-tengeri kereskedelmi útvonalaktól, miközben továbbra is nyomás alatt tartják a fővárost.

Az oroszok ki akarják éheztetni Mariupolt egy ukrán képviselő szerint

Oroszország megpróbálja kiéheztetni Mariupolt egy ukrán parlamenti képviselő szerint – írja a BBC.

Irina Verascsuk ukrán miniszterelnök-helyettes korábban azt mondta, hogy az ukrán katonák nem fogják letenni a fegyvert és nem fogják elhagyni a várost. Ezzel Verescsuk Mihail Mizincev orosz vezérezredes szombati felhívására reagált.

Dmytro Gurin hétfőn reggel úgy fogalmazott: most már tisztán látjuk, hogy az oroszok célja, hogy éhínség legyen a városban, hogy erősebb diplomáciai pozícióik legyenek.

„Ha a város nem adja meg magát – és a nem fogják megadni magukat -, akkor senkit nem engednek ki onnan” – tette hozzá Gurin.

Hatan meghalhattak egy kijevi bevásárlóközpont éjszakai bombázásában

Legalább hat ember meghalt Kijevben, egy bevásárlóközpont éjszakai bombázásában – írja az Agence France-Presse tudósítására hivatkozva a The Guardian.

A beszámoló szerint a Retroville nevű bevásárlóközpont tízemeletes épületét megrázó erős robbanásban a pláza teljes déli oldala, a parkolóban álló járművek java és egy fitneszközpont is megsemmisült, a becsapódás helyén pedig több méter széles kráter keletkezett.

Aftermath of the #Russian missile attack on the „Retroville” shopping center in #Kyiv. pic.twitter.com/Y9AuNB83DQ

— NEXTA (@nexta_tv) March 21, 2022

Elkeseredett küzdelem folyik Mariupolban minden négyzetméterért

Mariupol városában vették fel azt a videót, amelyen az ukrán Azov ezred és orosz katonák közötti összecsapások láthatók. Az oroszok hetek óta ostrom alatt tartják a stratégiai fontosságú várost, melynek már a központjában zajlanak a harcok. Vasárnap este megadásra szólították fel a mariupoliakat, akik nem tették le a fegyvert.

‼️Рейдові дії полку «Азов» pic.twitter.com/eDyau07YIk

— АЗОВ (@Polk_Azov) March 20, 2022

Humanitárius tranzitpont nyílt a BOK csarnokban

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitpontot hétfőtől a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve az ukrajnai menekültek számára – jelentette be a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

György István közölte, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezt követőn csak információs pontok működnek, a háború elől menekülőket pedig buszokkal szállítják át a két pályaudvarról, illetve Kőbánya felső vasútállomásról a BOK csarnokba, ahol kulturált körülményeket alakítottak ki.
A csarnokban többek között étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetőség várja a menekülteket, a kisgyermekes anyák számára baba-mama-sarkot, a gyermekeknek játszósarkot alakítottak ki, valamint az emberek információt kaphatnak a szállás- és további utazási lehetőségekről – tette hozzá.
Az államtitkár elmondta: az alapvető szükségletek kielégítésén túl telefontöltési lehetőség és internetkapcsolat áll az érkezők rendelkezésére, azoknak pedig, akik továbbutaznának, a MÁV nemzetközi pénztárt nyitott a csarnokban, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket, és ki is szállítják őket a pályaudvarokra vagy a Liszt Ferenc repülőtérre.
Az menekültek szállításához szükséges buszokat a Budapesti Közlekedési Központ és a Volán biztosítja – fűzte hozzá.
Akik csak néhány napig akarnak Magyarországon maradni – folytatta -, azok számára a humanitárius szervezetek biztosítanak szállást, azoknak az elhelyezéséről pedig, akik tartósan maradnának, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gondoskodik, a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve.
Szintén helyben kapnak segítséget azok, akik menedékes eljárást kezdeményeznek vagy tartózkodási engedélyt kérnek. Nekik az Országos Idegenrendészeti Igazgatóság Biztosít információt, és ha szükséges, időpontot is kaphatnak a menekültügyi eljárás megindításához – ismertette György István.
Akik hosszabb távon Magyarországon képzelik el az életüket, munkalehetőségekről is tájékoztatást kaphatnak a BOK csarnokban – tette hozzá.

Nyolc humanitárius folyosót nyithatnak meg ma

Nyolc humanitárius folyosó nyílhat meg az ostromlott ukrán városokból hétfőn – írta a The Guardian az ukrán miniszterelnök-helyettes közlése alapján. Irina Verescsuk azonban azt is hozzátette, hogy ezek között nem szerepel Mariupol, mert „az erről szóló egyeztetések továbbra is kudarcot vallottak”.

Már 2,1 millió menekült érkezett Lengyelországba

2,11 millió menekült érkezett Lengyelországba Ukrajnából a háború február 24-i kezdete óta – jelentette a lengyel határőrség hétfő reggel.

#Pomagamy??
Od 24.02 do??wjechało z??2,114 mln osób.
Wczoraj tj.21.03 #funkcjonariuszeSG odprawili 33,8 tys. podróżnych-to spadek o 16% w porównaniu z dniem wcześniejszym(40,1 tys.).
Dzisiaj do godz.07.00 rano 5,7 tys.-spadek o 17 % .
Z??do?? wyjechało od 24.02-264 tys. osób. pic.twitter.com/IE66np5gq2

— Straż Graniczna (@Straz_Graniczna) March 21, 2022

Sikerült megfékezni az ammóniaszivárgást Szuminál

Sikerült megfékezni az ammóniaszivárgást a Szuminál lévő vegyi üzemben – írja a The Guardian a város polgármesterének közlése alapján. A Sumykhimprom nevű üzemet hétfő hajnalban érte támadás, ennek során megsérült az egyik ammóniatartály is.

Mayor of #Sumy: the ammonia leak is under control with only 1 injured person pic.twitter.com/JIQBWY8mip

— Stratcom Centre UA (@StratcomCentre) March 21, 2022

Óriási pusztítást hagytak maguk után az orosz bombák Kijevben

Óriási pusztítás végzett az orosz erők éjszakai bombázása Kijev Podilszkij kerületében egy Twitteren közzétett videó tanúsága szerint. 

At least 6 deaths for now and ruins after night shelling of Podilskyi District in Kyiv. #Ukraine #StandWithUkraine #RussiaInvadedUkraine #StopRussia #StopPutin #RussianUkrainianWar pic.twitter.com/cEfl9F2LMr

— Mykola Bondarenko ?? (@mybondarenko) March 21, 2022

Legalább négyen meghaltak a kijevi bevásárlónegyed megtámadása által okozott tűzben

Az ukrán katasztrófavédelem szerint legalább négyen meghaltak a tűzben, miután orosz támadás érte a kijevi Podilszkij kerületet, ahol nagyrészt lakóházak és bevásárlónegyed található. A közlemény szerint további egy ember megsérült. A tüzet „ellenséges lövedékek” okozták – olvasható a Facebookon.

A kataszrófavédelem a Twitteren videót mutatott be, amelyen az látható, hogy a romok alatt túlélők után kutatnak.

Київ: внаслідок ворожого обстрілу зайнялися торгівельний центр та автомобілі на парковціhttps://t.co/XmnqdR8FXF pic.twitter.com/NMsnlUVNgl

— DSNS.GOV.UA (@SESU_UA) March 20, 2022

Oroszország továbbra is Kijevre összpontosít a britek szerint

Folytatódnak a heves harcok az ukrán fővárostól északra, az orosz előrenyomulás azonban ebből az irányból megrekedt. Ennek ellenére az orosz hadműveletek fő célja továbbra is Kijev bevétele – közölte hírszerzési jelentések alapján a brit védelmi minisztérium.

A közlemény szerint Moszkva „valószínűleg prioritásként kezeli a város bekerítésére tett kísérleteket az elkövetkező hetekben”.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 21 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/o31FnBRw3w

?? #StandWithUkraine pic.twitter.com/reAkTEnHFj

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 21, 2022

Bréking: Orosz tüzérségi támadás érte Odesszát

Tüzérségi támadás érte hétfő reggel a Fekete-tenger partján fekvő Odesszát – írja a The Guardian az ukrán fegyveres erők közlése alapján. A Twitter-oldalukon egy videót is közzétettek, amelyen több becsapódás látható a part közelében.

Múlt héten a Bild arról írt, hogy a műholdfelvételek alapján több orosz hadihajó tart a kikötőváros felé. A német lap szakértők alapján akkor azt írta, hogy az oroszok az Ukrajna számára létfontosságú város elfoglalására készülhetnek.

Ранок в Одесі!
Рашисти роблять пристрілочні постріли! pic.twitter.com/dWNfv0LoSO

— ??Armed Forces (@ArmedForcesUkr) March 21, 2022

Még mindig dolgoznak Szumiban az ammóniaszivárgás megszüntetésén

Helyi idő szerint hétfő hajnal 4 óra körül kapott találatot az északkeleti Szumi városban található Sumykhimprom nevű vegyi üzem, a támadásban megsérült az egyik ammóniatartály – írja a The Guardian a regionális katonai igazgatóság reggeli közlése alapján. Azt is hozzátették, hogy a csapásban az üzem egyik dolgozója megsérült.

A közlés szerint már dolgoznak a szivárgás megszüntetésén. A szivárgás miatt az üzem öt kilométeres körzetében élőknek el kellett hagyniuk a környéket.

 A körülbelül 260 ezer lakossal rendelkező város polgárainak egyébként az illetékesen azt tanácsolták, citromsavval átitatott gézen keresztül lélegezzenek – írja a Sky News.

14 ezer menekült érkezett vasárnap Magyarországra

Vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 6602 fő, a román-magyar határszakaszon pedig 7617 fő lépett be Magyarország területére – írja hétfő reggeli közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

Azt is hozzátették, hogy a háború viszontagságai elől menekülők a rendőrségtől továbbra is minden segítséget megkapnak.

BRFK: 1871 menekültet fogadtak vasárnap a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől menekülve 1871 ember, köztük 717 gyermek érkezett vonattal a fővárosba vasárnap – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn a police.hu oldalon.

Azt írták, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább vagy rokonokhoz mentek.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 20 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.
Emlékeztettek: a BRFK és a Készenléti Rendőrség a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Hivatalos: házakat rongált meg egy rakétabecsapódás Kijevben

Hat ember megsérült a Szvjatoscsinszkij kerületben lakóházak közelében történt robbanás következtében, közülük ketten kórházba kerültek – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál. Két épület jelentős károkat szenvedett, hat közeli épület ablakai pedig betörtek. Megrongálódott két iskola és két óvoda is, a sérült épületek több mint 200 lakóját evakuálták.

Eltűnt öt gabonával megrakott hajó a bergyanszki kikötőből az ukránok szerint

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja regionális államigazgatás vezetője elmondta: „Bergyanszk lakói arról számoltak be, hogy öt hajó volt a kikötőben. Némelyikük a vámpapírok alapján teljesen meg volt rakodva, némelyikük pedig részben. Néhány napja ezek a hajók eltűntek a bergyanszki kikötőből, az emberek szerint orosz vontatóhajók szállították el őket. A rakományuk több tízezer tonna ukrán gabona volt” – számol be az Ukrinform.

Bergyanszk egy ideje az orosz csapatok ellenőrzése alatt áll, a városban orosz katonai felszerelést halmoztak fel, és katonák állomásoznak. A helyi hatóságok megtagadták az együttműködést a megszállókkal.

ISW: hosszú háborúra készül a Kreml

Az Institute for the Study of War amerikai elemzőközpont friss jelentése szerint az ukrán vezérkar azt tapasztalja, Moszkva egyre inkább hosszú háborúra készíti fel az orosz lakosságot, s fokozatosan szigorúbb mozgósítási intézkedéseket hajt végre. Mutatjuk az intézet friss térképeit is a háborúról!

The #Ukrainian General Staff reported for the first time that the #Kremlin is preparing its population for a “long war” in #Ukraine and implementing increasingly draconian mobilization measures.

Read the latest from @TheStudyofWar and @criticalthreats https://t.co/OHhpaXoEUI pic.twitter.com/Rfni59kfAQ

— ISW (@TheStudyofWar) March 20, 2022

Here is the latest control-of-terrain #map of the #Russian invasion of #Ukraine from @TheStudyofWar and @criticalthreats pic.twitter.com/VTgA2ymMid

— ISW (@TheStudyofWar) March 20, 2022

Több halottja van a Kijevet ért rakétatámadásnak

Legalább négyen meghaltak a fővárost ért esti rakétatámadásban – írta a Sky News.

⚡️Several explosions heard in Kyiv’s Podil district, according to mayor Vitali Klitschko.

Photo: Vitali Klitschko/Telegram pic.twitter.com/2fpkonAZX5

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 20, 2022

Vitalij Klicsko: lakóházakat és egy bevásárlóközpontot ért tüzérségi támadás

A kijevi Podil városrészben lakóházakat és egy bevásárlóközpontot ért orosz tüzérségi támadás vasárnap este, legalább egy ember meghalt – közölte az ukrán főváros polgármestere.

CCTV footage of tonight strike on Kyiv. https://t.co/9BWLxrihid pic.twitter.com/JysppN8e68

— Aldin ?? (@aldin_ww) March 20, 2022

“Több robbanás volt a fővárosi Podil kerületben” – írta Vitalij Klicsko Telegram-oldalán. “Értesüléseink szerint több lakóházat és egy bevásárlóközpontot találtak el. Már riasztották a helyszínre a mentőegységeket, orvosokat és a rendőrséget” – tette hozzá.

Klicsko szerint a bevásárlóközpont lángra kapott.

Video of a shell hitting a shopping center. The explosion was incredibly strong, the wave blew out the windows in the neighboring houses. pic.twitter.com/Qe5ztF1vLc

— NEXTA (@nexta_tv) March 20, 2022

Az önhatalmúlag kikiáltott donyecki “népköztársaság” pedig arról számolt be, hogy az ukrán kormányerők Grad típusú sorozatvetőkből indított rakétákkal lőtték Donyeck városát.

Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy nem tudták független forrásból ellenőrizni az értesüléseket.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnap ismertette, hogy sikerült leváltani a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető személyzet felét ukrán szakemberekkel. Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot, amely szellemi és fizikai kimerültség miatt már nem tudta ellátni biztonságosan feladatát.

Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója közleményében reményét fejezte ki, hogy a február vége óta szolgálatban lévő műszak másik felét is hamarosan lecserélhetik. “Rendkívül feszült és fárasztó körülmények között, idegen katonai jelenlét mellett voltak kénytelenek teljesíteni fontos feladatukat megfelelő pihenés nélkül” – hívta fel a figyelmet Grossi.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vasárnap jelentette be, hogy Párizs a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó orosz oligarchák ellen hozott nyugati szankciók keretében mintegy 850 millió euró vagyont zárolt. A tárcavezető szerint ebből 539 millió euró ingatlan, 150 millió euró francia magánbankoknál vezetett bankszámlákon lévő pénz és két jacht, összesen szintén 150 millió euró értékben.

Le Maire közölte azt is, hogy Franciaország egy külön munkacsoportot hozott létre a szankciós listára került személyek vagyonának felkutatására és befagyasztására tekintettel arra, hogy az érintettek gyakran fedőcégekkel próbálják leplezni a bankszámlák, luxusingatlanok és jachtok tulajdonosi viszonyait. Dmitrij Sevcov, a fehérorosz Vöröskereszt főtitkára vasárnap este az ONT televíziónak nyilatkozva a határőrségre hivatkozva közölte, hogy mintegy kétezer ukrán menekült érkezett Fehéroroszországba. Hozzátette, hogy közülük mindössze 288-an fordultak segítségért a segélyszervezethez.

Sevcov szerint az ukrán menekültek fogadására sátrakat húztak fel a határátkelőhelyeken. Mint mondta, a legtöbben Kijev térségéből érkeznek, sokan közülük gyalogosan, de volt olyan is, aki kerékpárral érkezett.

Pénteken Lengyelországba látogat az amerikai elnök, de nem utazik tovább Kijevbe

Joe Biden a brüsszeli NATO- és EU-csúcson való részvételt követően érkezik az Ukrajnával szomszédos országba, ahol Andrzej Dudával tárgyal a humanitárius segítségnyújtásról. Az európai út előkészítésére Biden hétfőn Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és a brit kormányfővel, Boris Johnsonnal tart telefonos egyeztetést. Ezt követően szerdán utazik a brüsszel uniós, NATO-s csúcstalálkozókra. A Fehér Ház ugyanakkor leszögezte, hogy az elnök nem követi a három közép-európai kormányfő példáját, és nem utazik el Kijevbe, hogy személyes jelenlétével demonstrálja elkötelezettségét az ukrán védelmi erőfeszítések mellett.

Szivárog az ammónia egy Szumi vegyi üzemben

Ammóniaszivárgás történt az ostromlott északkeleti Szumi város egyik vegyi üzemében – közölte hétfőn reggel Dmytro Zsivicszkij regionális kormányzóra hivatkozva a BBC.

A kormányzó arra figyelmeztetett, hogy a Sumykhimprom üzem öt kilométeres körzetében élők hagyják el a környéket, mivel a gáz veszélyes. A tisztviselő a Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében nem közölte, hogy mi okozta a szivárgást.

Mariupol a végsőkig ellenáll a polgármester tanácsadója szerint

Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója szerint Moszkva humanitárius ígéreteiben nem lehet megbízni, és a város nem fog leállni a védekezéssel. „Az utolsó katonánkig harcolni fogunk” – mondta a BBC-nek.

Andrjuscsenko egyben megismételte a más mariupoli tisztviselők által az elmúlt napokban tett, meg nem erősített állításokat, miszerint az orosz erők erőszakkal evakuálták a város lakosainak egy részét Oroszországba.

„Amikor ők (az orosz erők) humanitárius folyosókról beszélnek, mit tesznek valójában? Erőszakkal evakuálják az embereket Oroszországba” – mondta a tanácsadó. A BBC megjegyzi, hogy nem tudta ellenőrizni ezeket a vádakat.

#Mariupol after Russians bombed it.#closeUAskyNOW#StopRussianAggression#StandWithUkraine

?️ by @guardian pic.twitter.com/qJecdcblx0

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 21, 2022

Drónfelvételeken a mariupoli pusztítás

Mariupol bombázása a valaha látott legnagyobb pusztításhoz vezetett a városban. A robbanások miatt több ezer ember rejtőzik menedékházakban. A halottakat tömegsírokban kellett eltemetni – közölte a BBC.

A hírcsatorna ukrán szolgálata drónfelvételeket tett közzé arról, hogyan néz ki a város a pusztulást követően.

Verascsuk: Mariupolban az ukrán katonák nem fogják letenni a fegyvert

Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolban az ukrán katonák nem fogják letenni a fegyvert és nem fogják elhagyni a várost – jelentette ki hétfőre virradóra Irina Verascsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

“Szó sem lehet semmiféle magadásról, vagy fegyverletételről. Erről már tájékoztattuk az orosz felet” – hangsúlyozta az ukrán politikus az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva.

Verascsuk Mihail Mizincev orosz vezérezredes szombati felhívására reagált. A humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője közölte, hogy Mariupolnál hétfő reggel, közép-európai idő szerint nyolc órától humanitárius folyosó nyílik meg keleti és nyugati irányba, s az első két órában nyugati irányba, az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre kivétel nélkül minden ukrán fegyveres alakulat tagjai és velük együtt a külföldi zsoldosok is távozhatnak, ha leteszik a fegyvert.

Az EU fontolóra veheti az Oroszországgal szembeni olajembargót

Az Európai Unió tagországai úgy döntöttek, hogy fontolóra veszik az olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben. Ezen a héten Joe Biden amerikai elnök több csúcstalálkozóra ellátogat, amelyek célja a Nyugat oroszokkal szembeni lépéseinek megerősítése – számolt be róla a Reuters hírügynökség.

„A szankciók ötödik körén dolgozunk, és sok új nevet javasoltak” – mondta a Reuters hírügynökségnek egy magas rangú uniós diplomata, aki névtelenséget kért. Az EU kormányai hétfőn kezdik meg a külügyminiszterek közötti megbeszéléseket. Biden csütörtökön érkezik Brüsszelbe a NATO 30 szövetségesével együtt, valamint az EU-val és a Japánnal közös G7-csoport csúcstalálkozóján is részt vesz.

Sikerekről számolt be az orosz katonai szóvivő

A befejezéséhez közeledik a Donbasz ukrán nacionalista zászlóaljnak az orosz hadsereg általi felszámolása, az orosz egységek a nap folyamán 12 kilométert nyomultak előre – jelentette ki vasárnap esti hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint az orosz hadsereg elérte Nikolszke helység vonalát, és a donyecki „népköztársaság” egységeivel együtt három oldalról blokád alá vették Szolodke (Szladkoje) falut. Elmondása szerint a „nacionalisták” mintegy 60 fegyverest, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet, hat tüzérségi ágyút és aknavetőt veszítettek el. Jelenleg, az orosz tájékoztatás szerint harcok folynak a Donbasz zászlóalj maradékával és az ukrán fegyveres erők 54. önálló gépesített dandárjának alegységeivel Szolodke, Novoukrajinka és Sahtarszke települések birtoklásáért.
A donyecki „népi milícia” erői az orosz hadijelentés értelmében folytatják az ukrán 53. gépesített dandár visszavonuló egységeinek üldözését, a támadást tovább fejlesztve Novomihajlivka irányába. Konasenkov szerint az ukrán veszteség itt 20 ember, egy harckocsi, egy páncélozott harcjármű és három terepjáró.
Bejelentette, hogy Novoszelivka II. irányában a donyecki egységek beékelődtek az ukrán 25. légideszant-dandár védelmi vonalába, és harcot folytatnak Kamianka és Novoszelivka II. települések elfoglalásáért.
A nap folyamán a tábornok szerint az orosz légierő 89 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában, köztük négy parancsnoki hadállást, öt rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt, valamint 65 haditechnika-összevonást. Az orosz légvédelem hét ukrán drónt lőttek le.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 214 drónt, 1483 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 150 rakéta-sorozatvetőt, 584 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1279 különleges katonai járművet veszítettek.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője közölte, hogy Mariupolnál hétfő reggel, közép-európai idő szerint nyolc órától humanitárius folyosó nyílik meg keleti és nyugati irányba. A tábornok szerint az ukrán „nacionalisták” a városban még mindig mintegy 130 ezer civilt, köztük 184 külföldit „tartanak túszként fogva”.
Mizincev szerint az első két órában nyugati irányba, az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre kivétel nélkül minden ukrán fegyveres alakulat tagjai és velük együtt a külföldi zsoldosok is távozhatnak, ha leteszik a fegyvert. Ezt követően orosz és ukrán humanitárius szállítmányokat terveznek két irányból beengedni a városba. Az evakuációra kész civilek az orosz vagy az ukrán gépjármű-oszloppal távozhatnak majd saját belátásuk szerint.
A vezérezredes azzal vádolta meg az ukrán nacionalistákat, hogy „tömeges terrort” alkalmaznak a lakossággal szemben a még a kezükön maradt három mariupoli negyedben. Azt mondta, hogy a naponta megnyíló humanitárius folyosók ellenére az ukrán „neonácik” továbbra is több mint 4,5 millió civilt élő pajzsként tartanak fogva Kijevben, Harkivban, Csernyihivben, Szumiban és más körülvett városokban, köztük 6838 külföldi állampolgárt is 18 országból.
Beszámolója szerint az elmúlt 24 órában 16 434 embert, köztük 2389 gyermeket evakuáltak Oroszországba Ukrajna, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaság” veszélyeztetett területeiről a kijevi hatóságok közreműködése nélkül. A háború kezdete óta összesen 330 686 embert, köztük 68 983 gyermeket evakuáltak. Mizincev szerint az orosz hadsereg adatbázisa 2 716 436 olyan embert tart számom 2095 ukrajnai településről, aki Oroszországba kíván távozni.

Új szankcókat sürget az ukrán külügyminiszter

Dmitro Kuleba Facebook-videójában úgy fogalmazott, „új szankciókra van szükség, és ezek a jövő héten meg is fognak születni. Különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy fellépjünk azokkal az oroszországi nemzetközi vállalatokkal szemben, amelyek még nem értették meg, hogy cselekedniük kell. Nem csak néhány élelmiszeripari vállalatról van szó, mint a Nestlé, vagy a Danone, hanem olyan cégekről is, amelyek nélkül Oroszország nem lesz képes rakétákat építeni” – idézi a külügyminisztert az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.

Kuleba beszélt arról is, hogy „néhányan kritizálnak minket, mert nyomást gyakorolunk rájuk, de most ennek nincs itt az ideje. Most döntenie kell mindenkinek, hogy a jó vagy a gonosz oldalán áll”.

A miniszter azt mondta, kollégáinak átadott egy listát azokról a konkrét szankciókról, amelyekre Ukrajnának szüksége van.

A brit védelmi minisztérium szerint a Krím felől előrenyomuló orosz erők Mikolajevet próbálják megkerülni

A tárca Twitter-bejegyzése szerint a művelet célja, hogy nyugat felé, Odessza irányába haladjanak. A jelentés szerint az elmúlt héten alig haladtak előre az ott bevetett orosz erők.

Hozzáteszik: „az ukrán partok blokádja valószínűleg súlyosbítja a humanitárius helyzetet Ukrajnában, megakadályozza ugyanis, hogy a létfontosságú szállítmányok eljussanak az ukrán lakossághoz”.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 20 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/4Kgqgh6q8K

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/VU1vamog4n

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 20, 2022

Itt tartott vasárnap az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!

Fotó: Facebook/Ukrán Katasztrófavédelem, Ukrajna SES (Kijev, március 20.)