Az orosz-ukrán háború 25. napja – FRISSÜL

Immár huszonötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Az oroszok megadásra szólították fel Mariupol védőit

Az orosz védelmi minisztérium hétfő hajnalig adott időt az ukrán kormánynak, hogy feladják Mariupolt – írja a Sky News.

Az Orosz Védelemirányitás Nemzeti Központjának főparancsnoka, Mihail Mizintszev felszólította a város védőit, hogy tegyék le a fegyvert. Megjegyezte, hogy egy „szörnyű humanitárius katasztrófa bontakozott ki” Mariupolban.

Azt ígérte, hogy aki leteszi a fegyvert, az szabadon távozhat a városból a moszkvai idő szerint reggel tízkor megnyíló evakuációs folyosón keresztül.

Zelenszkij katonai és gazdasági segítséget kér Izraeltől

Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédében vasárnap este. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együtt élnie döntésével, hogy segíti-e a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben.

Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.

Az internetes kapcsolaton keresztül bejelentkező ukrán elnököt Miki Lévy izraeli házelnök köszöntötte, aki kijelentette, hogy az Ukrajna elleni támadás a nemzetközi rend durva megsértése, és részvétét fejezte ki a háborús áldozatok családtagjainak, valamint a sebesülteknek. Reményét fejezte ki, hogy mihamarabb sikerül tűzszünetet kötni.

Zelenszkij beszédében kiemelte, hogy Moszkva is a „végső megoldás” kifejezést használja Ukrajna esetében, mint ahogy a nácik tették a zsidókkal kapcsolatban, s hasonlóképpen váltak otthontalanná Európában az ukrán menekülők, mint egykor a zsidók.

Izrael és Ukrajna hasonló fenyegetettségét vázolta fel, melynek célja Ukrajna esetében szerinte az emberek, az állam és a kultúra, sőt az Ukrajna név teljes megsemmisítése. Emlékeztetett az ukrajnai származású Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök szavaira: „mi a szomszédainkkal szeretnénk élni, de ők holtan akarnak látni minket. Ez nem sok teret nyújt a kompromisszumra”.

Felhívta rá a figyelmet, hogy február 24., az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete egyben 1920-ban a náci párt megalakításának is dátuma volt, mely immáron duplán idézi fel az ukránok, a zsidók, az európaiak és az egész világ tragédiáját.

„Ukrajna lerohanása nem csupán katonai művelet, ahogyan azt Moszkvában állítják. Ez egy átfogó és igazságtalan háború, amelynek célja, hogy elpusztítsa népünket, országunkat, városainkat, kultúránkat és gyermekeinket. Az orosz hadsereg szándékosan rombol, és az egész világ figyeli. Ezért hasonlíthatom történelmünket és az Önök történelméhez” – indokolta a második világháborús történelmi párhuzamokat az ukrán elnök.

Beszédében felidézte a Babij Jar-i holokauszt emlékhely közelében becsapódott, valamint az Umanra kilőtt orosz rakétákat, ahol Nachman rabbi sírja található, ahová évente izraeliek ezrei zarándokolnak el.

„A közömbösség öl, a számítgatások ölnek. Lehet közvetíteni országok között, de jó és gonosz között nem lehet” – bírálta keményen mintegy 15 perces beszédének végén Izraelt, amiért nem hajlandó aktívan támogatni Ukrajnát, elsősorban a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával.

Az izraeli média számos csatornán élő adásban közvetítette Zelenszkij beszédét, és Tel-Aviv központjában, a helyi nemzeti színház, a Habima Színház előtti téren százak gyűltek össze, hogy közösen hallgassák.

Amerikai védelmi miniszter: nem változtatja meg a játékot a hiperszonikus rakéta

Lloyd Austin védelmi miniszter lekicsinyelte azokat a híreket, amelyek szerint Oroszország hiperszonikus rakétákat vetett be az Ukrajna elleni hadjáratában, és a CBS Newsnak azt mondta, hogy nem látja úgy, hogy egy ilyen lépés “megváltoztatná a játékot” az általa „megrekedt”-nek nevezett orosz invázió szempontjából – közli a washingtontimes.com.

A BBC jelentése szerint Moszkva szombaton Ch-47M2 Kinzsal típusú rakétát lőtt ki egy nyugat-ukrajnai földalatti fegyverraktárra. Ha a lövés megerősítést nyer, az egy hiperszonikus – a hangsebesség ötszörösével repülni képes – rakéta első harci bevetését jelentené, teszi hozzá a washingtoni lap.

A CBS vasárnapi “Face the Nation” című műsorban Austin azt mondta, hogy ha a hiperszonikus rakétáról szóló történet igaznak bizonyul, azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “megpróbál némi lendületet venni”. Kifogyóban vannak a precíziós irányítású lőszerek? Nincs teljes bizalma abban, hogy csapatai képesek lesznek újra lendületet venni?” – így a külügyminiszter, aki úgy fogalmazott, ha a hír megerősítést nyer, ez nem jelent “game-changer”-t, a játék megváltoztatását.

Az orosz hadsereg Ukrajnában „lényegében leállt”, miután súlyos veszteségeket szenvedett el. Oroszország eddigi stratégiája az, hogy katonáit “vágóhídra” küldi – fogalmazptt Austin a CBS műsorában.

Merényletet terveznek Putyin elnök ellen az ukránok szerint

Az ukránok szerint az orosz elit szeretné eltávolítani a hatalomból az elnököt. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési részlegének értesüléseire alapozva az Index azt írja, hogy „az orosz politikai és üzleti eliten belül kialakult egy befolyásos emberekből álló csoport.

A céljuk az, hogy eltávolítsák a hatalomból Putyint, amint csak lehet, és a Nyugattal helyreállítsák a gazdasági kapcsolatot, amely az ukrán háború miatt megsemmisült.”

A bejegyzésben azt is említették, hogy ez a csoport mérgezéssel (amelyet akár egy gyors lefolyású betegségnek is álcázhatnak) vagy egy „baleset” révén próbálhatja meg likvidálni az orosz elnököt. Ráadásul – állításuk szerint – már az is megvan, hogy ki örökölhetné meg Putyintól a hatalmat: Alexander Bortnyikov, az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója.

Ezzel összefüggésben azt írták, hogy Bortnyikov az utóbbi időben kegyvesztett lett Putyinnál amiatt, hogy az FSZB megalapozatlan értesüléseket közölt Ukrajnáról, és arról, hogy mire számíthatnak az oroszok, ha megtámadják az országot.

Az ukrán hírszerzés végezetül azt állította, hogy az információ az orosz Biztonsági Szolgálat köreiből szivárgott ki hozzájuk. Szerintük ez annak a jele lehet, hogy az FSZB próbálja csökkenteni a Putyint támogató Ramzan Kadirov csecsen elnök befolyását (ezzel kapcsolatban azt is megjegyezték: elképzelhető, hogy azért tűntek el Kijev közeléből a csecsen kommandósok, mert az orosz elnök védelmére irányították át őket), vagy hogy közvetve így próbálnak együttműködést létesíteni az ukrán hatóságokkal.

Könnyen lehet persze, hogy mindez csak álhír, amivel az ellenségeiket akarják megtéveszteni, vagy azt akarják elérni, hogy az orosz elnök még inkább bizalmatlanná váljon a saját környezetével szemben. Az mindenesetre már korábban is kiderült, hogy az orosz elnök már a háború előtt is nagyon szigorú biztonsági intézkedéseket tett az önvédelme érdekében, és – állítólag – sok esetben az ételeit is egy gyerekkori barátja kóstolja meg előtte.

A frontvonalak megtorpanásáról beszél az ukrán elnöki tanácsadó

„Gyakorlatilag megmerevedtek” a frontvonalak az ukrajnai háborúban, ugyanis Oroszországnak nincs elég harci ereje a további előretöréshez – közölte az ukrán elnök tanácsadója.

Olekszij Aresztovics egy vasárnapi videóüzenetében arról beszélt, hogy az elmúlt egy napban az oroszok gyakorlatilag egyetlen várost sem támadtak meg rakétával.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala (OHCHR) szerint már legkevesebb 902 civil vesztette életét a háborúban, a sebesültek száma pedig 1459.

A hivatal ugyanakkor azt közölte, hogy az adatai ukrajnai idő szerint vasárnap 0 órára vonatkoztak. A szóban forgó emberek zöme tüzérségi vagy légijármű-robbanólövedék, rakéta, gránát áldozata lett – számolt be az MTI.

Megint kilőttek egy hiperszonikus rakétát az oroszok

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy ismét kilőttek egy hiperszonikus Kinzsal-rakétát.

Ukraine war – day 25: „Kinzhal hypersonic ballistic missile was launched from the water of the Caspian Sea and destroyed a large Ukrainian fuel storage site, near the settlement of Kostyantynivka in the Mykolaiv region,” – Russian MoD. pic.twitter.com/Jesl8lOglx

— @KassMedefer (@KMedefer) March 20, 2022

Az orosz minisztérium szerint ezúttal egy üzemanyag-tározót semmisítettek meg a rakétával. Kora délután már Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is azt írta, hogy Oroszország bevetette ezeket a rakétákat, amivel lényegében az ukrán fél először ismerte el, hogy ez valóban megtörtént.

25th day of the war. Due to failures in the offensive, RF switched to more destructive artillery – Kinzhal & Bastion systems are used against peaceful cities. RF is also panickingly looking for reserves in manpower pulling everything from the Pacific direction & begging the CSTO

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 20, 2022

Lakóépületet ért találat Kijevben, több ember megsérült

Tízemeletes lakóépületet ért találat vasárnap Kijev Szvjatosnyin nevű kerületében az oroszok támadása által – írja a The Guardian. Öt ember megsérült a támadásban.

⚡️ Another missile strike on the Sviatoshyn district in Kyiv. Parts of a projectile hit the yard of a ten-storey residential building, causing a fire. According to mayor Klitschko, 5 people were injured. #StopRussia

Photos: @SESU_UA pic.twitter.com/Eo3njtXI7w

— Stratcom Centre UA (@StratcomCentre) March 20, 2022

Váratlan fordulat a béketárgyaláson: hatból négy kérdésben megegyeztek a felek?

Döntő fontosságú kérdésekben közeledett az orosz és az ukrán fél álláspontja – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter vasárnap a Hürriyet című török napilapban megjelent interjúban.

A tárcavezető elmondta, hogy a felvetett hat ügy közül négyben megegyezés született, s úgy vélte, tűzszünetre is van kilátás, amennyiben a felek nem gondolják meg magukat a már eddig eldöntött kérdéseket illetően. Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője korábban – szintén a Hürriyetnek nyilatkozva – azt mondta, a megbeszéléseken Ukrajna semlegessége, a demilitarizálás és kölcsönös biztonsági garanciák, az orosz fél által „nácitlanításnak” nevezett eljárás, az orosz nyelv használata Ukrajnában, valamint a Donbasz és a Krím státuszának megállapítása van terítéken.

A szóvivő az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak azt mondta, tartós tűzszünetre csak Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes találkozóját követően látnak esélyt, de hozzátette, Putyin ezt egyelőre elutasította a Krím és a Donbasz mind ez idáig szerinte nem rendezett ügye miatt. Cavusoglu szombaton, japán hivatali partnerével, Hajasi Josimaszával tartott közös antalyai sajtótájékoztatóján elítélte és a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte Ukrajna orosz lerohanását.

A Fekete-tenger révén Oroszországgal és Ukrajnával is szomszédos Törökország a NATO tagja, mindazonáltal korábban már felajánlotta a közvetítést Kijev és Moszkva között. Cavusoglu közreműködésével Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Antalyában egyeztetett, de a háború február 24-i kezdete óta tartott első külügyminiszteri találkozó nem vezetett eredményre.

Török kormányszóvivő: Európa nem engedhet meg magának egy újabb hidegháborút

„Nem hibázhatunk Oroszország ügye kapcsán, meg kell értenünk a mostani pillanat tanulságait. Minden politikai, katonai és gazdasági lépés, amit teszünk Moszkvával szemben az hatással lesz a nyugat és az Orosz Föderáció közötti új biztonságpolitikai architektúrára” – jelentette ki Ibrahim Kalin török kormányszóvivő a New York Timesnak adott interjújában.

Kalin szerint Európa nem engedhet meg magának egy újabb hidegháborút, ugyanis az az egész nemzetközi politikai és pénzügyi rendszert drasztikusan leterhelné. A török kormányszóvivő szerint a háború következményeként az európai biztonsági architektúra megváltozik, ezzel pedig lényegében Oroszország eléri első számú célját – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

Mariupol központjában folynak a véres harcok

A Donyeci Régió kormányzója vasárnap délután arról adott hírt, hogy az orosz és ukrán csapatok már Mariupol központjában harcolnak. Pavlo Kirilenko, Donyeci állami közigazgatási hivatal vezetője mindezt egy vasárnap sugárzott televíziós beszédében jelezte.

Vasárnap délután a városban harcoló Azov zászlóalj sajtószolgálata arról számolt be, hogy Mariupolt négy orosz hajóról lőtték a légi, a tüzérségi és tankkal történt támadások mellett.

Ha Moszkva átvenné az irányítást Mariupol felett, akkor Vlagyimir Putyinnak szárazföldi folyosót biztosítana Oroszország és az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget között.

Zelenszkij: kész vagyok tárgyalni Putyinnal, de ha nem sikerül, abból világháború lehet

Interjút adott a CNN-nek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ukrajna államfője azt mondta, hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, ahogy ez elmúlt két évben is nyitott volt erre.

„Ha csak egy százalék esélyünk van megállítani a háborút, élnünk kell vele” – fejtegette a vasárnapi interjúban Zelenszkij, aki szerint az oroszok irtóhadjáratot folytatnak népe ellen.

„Meg tudjuk mutatni büszkeségünket, népünk és hadseregünk keményen vissza tud vágni” – mondta, de hozzátette, a büszkeség nem menti meg azokat, akik ártatlanul meghalnak a csatatereken. Ezért minden alkalmat meg kell ragadni a béke megteremtésére – mondta az ukrán elnök.

Kiemelte azonban: „Ha ezek a tárgyalási kísérletek kudarcba fulladnak Vlagyimir Putyinnal, az azt jelentené, hogy a mostani háború harmadik világháborúvá válik”.

Az ukrán hírszerzés szerint Belarusz a következő napokban belép a háborúba az oroszok mellett

Az ukrán hírszerzés szerint Belarusz a következő napokban csatlakozik Oroszországhoz az ukrajnai invázióban, állítják az ukrán fegyveres erők.

Az ukrán hírszerzés egyébként már korábban is állított ilyet. Március 11-én is azt mondták, aznap Belarusz is megtámadja őket.

A belarusz vezetés következetesen tagadja, hogy belépnének a háborúba. A belarusz fegyveres erők vezérkari főnöke, Viktor Gulevics pár napja azt mondta, küldenek ugyan csapatokat a határhoz, de állítása szerint csak a már ott tartózkodó katonák leváltására. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bizonyos szempontból már megtették, hiszen bár hivatalosan nem részei a konfliktusnak, több orosz rakéta- és légi támadás is belarusz területről indult, és az orosz csapatok egy része is onnan lépett be Ukrajnába. Épp ezért számos nemzetközi szankció nemcsak Oroszországot, hanem Belaruszt is érinti – jelenti a Kyiv Independentre hivatkozva a Telex.

Friss térképen az orosz invázió

Ahogy olvasóink már megszokhatták, ma délután is mutatjuk a brit védelmi minisztérium legfrissebb térképét arról, hogy áll az orosz előrenyomulás Ukrajnában. Íme!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 20 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/J7sKL6rgdZ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/vdGH636YCt

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 20, 2022

Már tízmillióan hagyták el otthonukat a háború miatt

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint 10 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát az ukrajnai háború február 24-i kirobbanása óta. Kisebb részük menekültként lépett be szomszédos országokba, többségük egyelőre Ukrajnán belül menekül a fegyveres harcok elől az egyébként 44 milliós országban.

Az ENSZ legfrissebb becslése szerint mintegy 3,3 millió ember hagyta el Ukrajnát február 24. óta. A menekültek többsége jelenleg Lengyelországban tartózkodik, de sokan érkeztek Romániába, Magyarországra és Szlovákiába is.

Among the responsibilities of those who wage war, everywhere in the world, is the suffering inflicted on civilians who are forced to flee their homes.

The war in Ukraine is so devastating that 10 million have fled — either displaced inside the country, or as refugees abroad.

— Filippo Grandi (@FilippoGrandi) March 20, 2022

Johnson: a Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet Putyinnak az orosz energiáért

A Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet Oroszországnak az energiahordozó-szállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ebből finanszírozza az ukrajnai háborút – mondta vasárnap megjelent nyilatkozatában Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban kijelentette azt is, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk „a Putyinnal szembeni kiállásból” eredő magasabb költségeket.
Hangsúlyozta: az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen.
Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, és beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére is.
A brit miniszterelnök kijelentette: amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, a Nyugat „borzasztó hibát követett el”, mivel lehetővé tette, hogy Putyin „ráerőltesse szénhidrogén-készleteit” az európai fogyasztókra, és az orosz elnök ebből finanszírozta azt a háborús gépezetet, amelyet most Ukrajnában bevet.
Boris Johnson szerint a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és „Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”.
A brit kormányfő kijelentette: megdöbbentette, hogy Vlagyimir Putyin nem látta előre az ukrajnai ellenállás várható mértékét. Az orosz elnök alapvető hibát követett el az invázió elrendelésével, „nagyon durván rálépett a gereblyére” – fogalmazott Johnson a vasárnapi lapinterjúban.
Hozzátette: a jelek szerint Putyint már nem is foglalkoztatja az a gondolat, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO-hoz.
Johnson elmondta: még az invázió előtt személyesen fejtette ki Putyinnak, hogy Ukrajna „nem lesz egyhamar” a NATO tagja, de az orosz elnök nem is igazán foglalkozott ezzel a gondolattal, Putyint valójában „birodalmi ambíciók vezérlik”.
A brit kormányfő kijelentette: bízik abban, hogy Kijevet soha nem sikerül bevenniük az orosz fegyveres erőknek.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és családjának arra az estre, ha az ukrán főváros mégis elesik, Zelenszkij azonban azt mondta, hogy Ukrajnában a helye.
Johnson mindeközben maga is hazai és külföldi bírálatok kereszttüzébe került, miután a kormányzó brit Konzervatív Párt Blackpoolban zajló tavaszi kongresszusán párhuzamot vont a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) és az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállás között.
A brit miniszterelnök a pártrendezvényen felszólalva úgy fogalmazott, hogy „a britek, akárcsak az ukránok, ösztönösen a szabadságot választják”, és ennek egyik „közelmúltbeli példája volt” a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazás, amelyen a kilépésre voksolók került szűk többségbe.
Donald Tusk, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács volt elnöke, a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt jelenlegi vezetője személyesen Johnsonnak címzett vasárnapi Twitter-bejegyzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a brit kormányfő kijelentése sérti az ukránokat, a briteket és a józan észt egyaránt.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament volt Brexit-ügyi koordinátora ugyancsak a Twitteren „elmebeteg” összehasonlításnak nevezte az ukránok harca és a Brexit között vont párhuzamot.
Verhofstadt szerint a Brexit a szabadságjogok leépítéséről és az EU elhagyásáról szólt, az ukránok viszont több szabadságot akarnak és csatlakozni kívánnak az EU-hoz.
Tobias Ellwood, a londoni alsóház védelmi bizottságának konzervatív párti elnöke vasárnapi Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az ukrán nép által Putyin zsarnoksága ellen vívott harc összehasonlítása a Brexitre leadott voksokkal a brit államvezetési normákat károsítja.

Külföldi zsoldosokat ölt meg hiperszonikus rakétákkal az orosz hadsereg

Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint az orosz haderő a Kaszpi-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal és a Krím légteréből kilőtt Kinzsal hiperszonikus légi ballisztikus rakétákkal semmisített meg egy nagy üzemanyag- és kenőanyagtároló bázist az ukrajnai Mikolajiv megyében, Konsztantinivka település közelében. Mint mondta, az ukrán hadsereg járművei főként innen kapták az üzemanyagot az ország déli részén.

A szóvivő szombaton tett első ízben bejelentést a Kinzsalok harci bevetéséről. Azt mondta, hogy március 18-án az Ivano-Frankivszk megyében található Deljatinban nagy földalatti rakéta- és légilőszer-raktárt semmisítettek meg.

Konasenkov vasárnapi beszámolója szerint több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos halt meg az ukrán különleges műveleti erők egyik kiképzőközpontját ért orosz nagypontosságú légi rakétacsapásban Zsitomír megyében, Ovrucs falu közelében. Mint mondta, az orosz légierő az éjszaka folyamán 62 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, a légvédelem pedig lelőtt egy Mi-8-as helikoptert, hat drónt és egy Tocska-U harcászati ballisztikus rakétát. Bejelentette még hat Bukovel mobil elektronikus hadviselési komplexum üzemképtelenné tételét is.

Konasenkov közölte, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 207 drónt, 1467 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 148 rakéta-sorozatvetőt, 573 darab tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1262 darab különleges katonai járművet semmisítettek meg.

Az ukránok azt állítják, megölték az orosz haditengerészet magas rangú tisztjét

Ukrajna azt állítja, hogy megölte az orosz fekete-tengeri flotta helyettes parancsnokát, Andrej Palijt. Moszkva ezt még nem erősítette meg.

Kijev tegnap azt közölte, hogy megölte Andrej Mordvicsov altábornagyot a déli Herszon város közelében vívott harcokban. Ő lenne az ötödik orosz tábornok, aki meghalt.

Palij azonban az első haditengerészeti tiszt, aki életét vesztette a február 24-én indított ukrajnai invázió során.

Halálának körülményei továbbra is tisztázatlanok.

Ferenc pápa a háború befejezését sürgette

Ferenc pápa értelmetlen mészárlásnak nevezte az ukrajnai háborút a Vatikánban vasárnap – írja a Sky News. A pápa elítélte az orosz inváziót, a világ vezetőitől pedig azt kérte, hogy minél előbb állítsák le a „visszataszító” háborút. 

Embertelen kegyetlenségnek és az emberi élet szentsége elleni támadásnak nevezte a civil lakosság ukrajnai szenvedését Ferenc pápa beszédében, amelyet a Szent Péter téren mondott el vasárnap – írja az MTI.

Ferenc pápa az Úrangyala-imádság után mondott szavaiban hosszan beszélt az ukrajnai háborúról, mindenekelőtt fájdalmát fejezve ki az „erőszakos agresszió” folytatódása miatt.
A katolikus egyházfő „értelem nélküli öldöklésről, naponta ismétlődő rombolásról és atrocitásról” beszélt, amire „nincsen semmilyen igazolás”.
A pápa a nemzetközi közösség összes szereplőjének cselekvését kérte a „visszataszító” háború leállítása érdekében. Megjegyezte, „rakéták és bombák hullanak civilekre: idősekre, gyerekekre, várandós nőkre”. Megemlékezett a menekülésre kényszerülő több millió ukránról, valamint azokról, akiknek „lehetőségük sincsen a menekülésre (..) és a bombák alatt maradnak meghalni segítség és védelem nélkül még az óvóhelyeken is”.
Ferenc pápa embertelen és szentségtörő kegyetlenségről beszélt, amely az emberi élet szentségét sérti meg. Elmondta, hogy szombaton a Vatikánhoz közeli Gyermek Jézus római gyermekkórházba látogatott, ahol a háborúban megsebesült gyerekekkel találkozott.
A pápa azt mondta, egyedül az nyújt számára vigaszt, hogy a bombák alatt szenvedő lakosság mellett maradtak pásztoraik, katolikus papok és szerzetesnők, akikkel telefonon tartja a kapcsolatot.
„Legyünk közel a mártír (ukrán) néphez konkrét elkötelezettséggel” – kérte Ferenc pápa, aki szerint el kell kerülni a veszélyt, hogy „hozzászokjunk a háborúhoz és az erőszakhoz”, amiként nem szabad „belefáradni” a befogadásba sem.
Kiemelten a gyerekek és nők védelmét szorgalmazta, elkerülendő hogy társadalmainkban „keselyűk” karmaiba kerüljenek.
A pápa emlékeztetett, hogy március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Oroszországot és Ukrajnát felajánlja Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. A vatikáni Szent Péter bazilikában tartott pápai szertartással egy időben Konrad Krajewski bíboros, pápai főalamizsnás Fatimában ugyanezt a felajánlást végzi el a pápa küldötteként.
Ferenc pápa vasárnapi beszédét a vatikáni biztonsági szolgálat adatai szerint harmincezren hallgatták a Szent Péter téren és környékén, ami a legmagasabb számnak számít a koronavírus-járvány 2020 februári kezdete óta.

Ukrajna szerint Oroszország eddig csaknem 15 ezer katonát veszített

Az ukrán katonai vezetés szerint Oroszország csaknem 15 ezer katonát veszített a háború 25 napja alatt, számolt be a BBC.

❗️Загальні бойові втрати противника з 24.02 по 20.03 / The total combat losses of the enemy from 24.02 to 20.03 ➡️ https://t.co/HupApM7JQH pic.twitter.com/1MI3Khd9JO

— Defence of Ukraine (@DefenceU) March 20, 2022

A vezérkar legutóbbi jelentésében az emberveszteségek mellett az orosz támadófegyverzet és műszaki berendezések jelentős veszteségeire is kitért. Állításuk szerint az orosz hadsereg eddig 476 harckocsit, 211 vadászgépet, helikoptert és drónt, valamint 1487 páncélozott járművet veszítettek. Az ukrán fél állításait egyenlőre nem erősítették meg, az amerikai védelmi minisztérium az oroszok veszteségeit hétezer főre becsüli, további 21 ezer sérülttel.

These are the indicative estimates of Russia’s losses as of March 20, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/wuyU0L7Xmb

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 20, 2022

Az orosz védelmi minisztérium szerint több tucat külföldi zsoldos is életét vesztette a katonai támaszpont elleni támadásban

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint több mint száz ukrán katona, és több tucat külföldi zsoldos halt meg a nyugat-ukrajnai Ovrucs városhoz közeli katonai bázis elleni rakétatámadásban, adta hírül a BBC. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője elmondta, a légi indítórakétákkal támadott katonai objektum az ukrán különleges műveleti erők kiképzőpontjaként szolgált, valamint az Ukrajnába érkezett külföldi zsoldoskatonák támaszpontjának számított. Az áldozatok számáról egyenlőre nem érkezett megerősítés.

Idősotthonra támadtak Kreminnában

56 ember meghalt, miután az oroszok egy idősotthonra támadtak az Ukrajna keleti részén lévő Kreminna városában – állítja az ukrán kormány.

Az ukrán Különleges Kommunikációs Állami Szolgálat szerint az oroszok „tankból cinikusan és szándékosan” lőttek az épületre a Luhanszki területen. Azt állítják, tizenöt túlélő van, akiket az oroszok elvittek a szintén a Luhanszki területen lévő Szvatove város idősek otthonába.

56 people were killed in Kreminna #Luhansk oblast – the occupiers shot from a tank home for the elderly. #Russians fired at it. Cynically and deliberately. They just adjusted the tank, put it in front of the house and started firing

[1/2] #WarCrimes #WarInUkraine #SaveUkraine

— SSSCIP Ukraine (@dsszzi) March 20, 2022

Egymillió menekült érkezésére számít a berlini vezetés

Egymillió ember menekülhet Németországba Ukrajnából az orosz invázió miatt a szövetségi kormány frissített előrejelzése szerint – írta a Bild am Sonntag (BamS) című német vasárnapi lap.

A BamS az Ukrajna elleni háborút elindító orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra utalva azt írta, hogy a „Putyin-invázió” miatt Németországba menekülő emberek száma a szövetségi kormány új helyzetértékelése alapján nagyságrendekkel meghaladhatja a első becslésékben jelzett 340 ezret, és elérheti az egymilliót.
Hozzátették, hogy a kormány szerdai – a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) beszámolójával egybekötött – válságtanácskozásán Annalena Baerbock külügyminiszter az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a terület más nemzetközi szervezeteinek adataival kapcsolatban kiemelte: egyelőre mintegy tízmillió ukrajnai menekült fogadására kell felkészülnie a nemzetközi közösségnek, de ha még tovább tart az orosz inváziós erők egyre inkább lakóövezeteket is sújtó „bombazápora”, akkor jóval több ukrán állampolgár kényszerülhet a hazája elhagyására, és Németországban is sokkal több embernek kellene menedéket biztosítani.
A berlini vezetés azzal számol, hogy a Kreml agressziója elől Németországba menekülő emberek hosszabb ideig maradnak, hiszen „nem látszik a háború vége, és számos ukrajnai városban súlyos károk keletkeztek”, így például Mariupolban „az orosz rakéták már a lakások 80 százalékát megsemmisíthették” – írta a Bild am Sonntag.
Idézték mások mellett a német nyelvterület egyik legelismertebb menekültügyi szakértőjét, Gerald Knaust – a leginkább a 2016-os EU-Törökország menekültügyi megállapodás ötletgazdájaként ismert elemzőközpont, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetőjét -, aki a menekültek EU-s tagországok közötti elosztását sürgeti. Ki kell építeni egy légihidat a többi között Spanyolországba, Portugáliába, Franciaországba és Nagy-Britanniába, „különben március végéig nem egymillióan, hanem kétmillióan érkeznek Németországba és Ausztriába” – mondta a szakember.
Ha a kormány új előrejelzésének megfelelően alakulnak a fejlemények, bő fél évtized alatt másodszor dőlhet meg az egy év alatt érkező menekültek számának rekordja Németországban. Az egyelőre még érvényes rekordot 2015-ben jegyezték fel, akkor 890 ezer menekült érkezett.

BRFK: 1770 menekültet fogadtak fővárosi pályaudvarokon szombaton

Az ukrajnai háború elől menekülők közül szombaton 1770 ember, köztük 548 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap a police.hu oldalon.

A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek – írta a rendőrség.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 89 ember, köztük 55 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – fűzték hozzá.
Emlékeztettek: a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.
Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Oroszország rakétákat lőtt ki a Fekete- és a Kaszpi-tengerről

Oroszország a Fekete- és a Kaszpi-tengeren állomásozó hajóiról indított rakétákat ezen a hétvégén – írja a Sky News. Az orosz védelmi minisztéirum szóvivője szerint hiperszonikus rakétákról van szó, amikkel ukrán katonai központokat, fegyverraktárakat vettek célba. Az egyik a nyizsini állomás volt, ahol a harcokban megrongálódott katonai járműveket javították. Az egyik olyan katonai előkészítő központ támadását is elismerték, ahol külföldről érkezett katonák állomásoztak Ukrajnában.

Lerombolták az oroszok a mariupoli acélüzemet

Az ukrán hatóságok szerint az orosz hadsereg lerombolta az Azovstalt, Európa egyik legnagyobb acélüzemét Mariupolban. Az acélüzem Mariupol egyik legfontosabb gazdasági létesítménye volt.

#Mariupol #Azovstal One of the biggest metallurgic plants in #Europe destroyed. The economic losses for #Ukraine are huge. The environment is devastated #StopRussiaNOW pic.twitter.com/4GMbkYb0es

— Lesia Vasylenko (@lesiavasylenko) March 19, 2022

Brit hírszerzés: Oroszország egyre inkább civil célpontokat támad

A brit hírszerzés vasárnapi friss jelentésében ezt írja: az orosz erők továbbra is több várost bekerítenek Kelet-Ukrajnában. Az elmúlt héten az orosz erők korlátozott előrelépést értek el ezeknek a városoknak az elfoglalásában. Ehelyett Oroszország fokozta a városi területek válogatás nélküli bombázását, ami széles körű pusztítást és nagyszámú civil áldozatot követelt. Oroszország valószínűleg továbbra is nagy tűzerővel fogja támogatni a városi területek elleni támadásokat, mivel igyekszik korlátozni a saját, már így is jelentős veszteségeit, ami további civil áldozatok árán történik.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 20 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/4JKS04Ob7r

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/TB9B35K1A0

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 20, 2022

Harkivban öten haltak meg éjjel az ukrán lapok szerint

Az ukrán lapok és hírügynökségek szerint szombatról vasárnapra virradó éjszaka több várost ért orosz támadás – összegez a Guardian alapján a Telex is.

• A Kyiv Independent szerint Rubizsne városában három ember halt meg, köztük két gyerek. A terület kormányzója szerint az elmúlt egy napban 24 házat és lakóházat romboltak le Rubizsne és Szeverodonyeck városokban.
• Az Interfax a Harkiv megyei rendőrségre hivatkozva írja, hogy Harkivban egy éjszakai támadásban öten meghaltak, köztük egy kilencéves fiú is meghalt.
• Az ukrán hírügynökség azt is írja, Oroszország vasárnap cirkálórakétákkal csapott le Ukrajnára a Fekete- és a Kaszpi-tengeren lévő hajókról.

Kharkiv pic.twitter.com/5GSPXSnZhH

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) March 19, 2022

Támadás érte Szeverodonyecket és Rubizsnét

Támadás érte szombat éjjel Rubizsne és Szeverodonyeck városát a luhanszki régióban – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Szerhij Gaidai, Luhanszk tartomány kormányzója szerint az elmúlt 24 órában rengeteg épületet romboltak le az oroszok, a szombat éjjeli támadás során összesen 30 létesítmény, köztük 24 lakás vagy ház rongálódott vagy semmisült meg.

A bombatámadás során három ember életét vesztette, köztük két gyermek. További két személy megsérült. A támadás után hét embert mentettek ki az épületekből.

400 embernek menedéket adó iskolát bombáztak Mariupolban

Scenes from #Mariupol, where battles rage on. The city is now on the brink of collapse ?#Russia #Ukraine #RussianUkrainianWar pic.twitter.com/VUJ99NnIST

— Messenger (@ChatterFax) March 20, 2022

A mariupoli városi tanács szerint az orosz erők szombaton lebombáztak egy iskolát, ahol 400 ember keresett menedéket. A Telegram egyik frissítése azt írja, hogy az épület megsemmisült, és az emberek a romok alatt vannak. A hatóságok elmondása szerint nők, gyerekek és idősek tartózkodtak az iskolában. Az áldozatokról számáról egyelőre nincs információ.

In the last few minutes, #Mariupol officials have said that #Russia‘s forces bombed a school sheltering 400 people. This comes come after intense fighting on the streets of Mariupol on Saturday.https://t.co/XfJX7H1MFZ#EUToday #PutinsWarCrimes #UkraineRussiaWar #UkraineWillWin pic.twitter.com/Uvehq3jFrQ

— EU today (@EU_today) March 20, 2022

Több ukrán városban is megszólaltak a szirénák

Kora reggel ismét számos város lakói ébredtek a légi riadót jelző szirénákra. Ezek közé tartozik a főváros Kijev, Szumi, Mikolajiv, Poltava, Harkiv, Cserkaszi, Odessza és Zaporizzsija – jelenti a BBC.

Közel 14 ezer menekült lépett be Magyarországra szombaton

Magyarország területére szombaton 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6245 fő, a román-magyar határszakaszon 7701 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság vasárnap.

A BRFK közlése szerint Budapestre 1770 ember, köztük 548 gyermek érkezett vonattal szombaton. A legtöbben információt kértek, majd egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 89 ember, köztük 55 gyermek elhelyezését és odaszállítását oldották meg a hatóságok – olvasható a rendőrségi közleményben.

Ukrán hadsereg: Oroszország újracsoportosít

Napi reggeli jelentésében az ukrán hadsereg azt írja, hogy ahelyett, hogy újabb offenzívákat indítottak volna, az orosz erők nagyrészt veszteségeik pótlására és a sérült felszerelések javítására, valamint az utánpótlás megteremtésére összpontosítottak szombaton. A jelek szerint újra- és átcsoportosításokat hajtanak végre a következő támadások előtt – így a BBC.

ISW: megtorpantak az oroszok

Az Institute for the Study of War amerikai elemzőközpont friss jelentése szerint az ukrán hadsereg a legtöbb fronton egyelőre képes volt megállítani az orosz előrenyomulást, és patthelyzet, állóháború alakult ki. Mutatjuk a friss térképüket és elemzésüket!

NEW: Ukrainian forces have defeated the initial #Russian campaign of this war. Its culmination is creating conditions of stalemate throughout most of #Ukraine.

Read the latest Russian offensive campaign assessment from @TheStudyofWar and @criticalthreats: https://t.co/EtMCrMbAjO pic.twitter.com/4XrCCj5Gnj

— ISW (@TheStudyofWar) March 19, 2022

Az orosz állam közvélemény-kutatói szerint az oroszok nagy része valójában támogatja a háborút

Az állami tulajdonú Orosz Közvélemény-kutató Központ arra a következtetésre jutott felméréseiben, hogy az oroszok 71%-a támogatja az orosz állam által Ukrajna ellen indított háborút (a kutatóközpont szavaival élve: különleges katonai műveletet). Valerij Fjodorov, a központ vezetője szerint kutatásuk alapján a katonai művelet támogatottsága az első napokhoz képest növekszik – jelenti a Guardian.

Oroszország elbukta az ukrán légtér meghódítását a brit hírszerzés szerint

Oroszország továbbra sem érte el egyik fő háborús célkitűzését: még mindig nem sikerült átvennie az irányítást az ukrán légtér felett – írja a brit védelmi minisztérium közleményére hivatkozva a The Guardian.

A brit hírszerzési jelentések szerint az ukrán légierő és légvédelem továbbra is eredményesen védi az ország légterét, ezért az oroszok stratégiát váltva jelenleg nagyrészt a saját légterük viszonylagos biztonságából indított támadásokkal mérnek csapásokat az ukrán célpontokra.

Mint írják, a konfliktus első napjaiban Oroszország egyik legfontosabb célja a légtér feletti irányítás megszerzése volt, ám ezt elszalasztották, ami jelentősen lelassította a hadműveletek előrehaladását.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/2whpSpRbwX

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/CcIp8qZg3w

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 19, 2022

Felszámolták a vasúti összeköttetést Ukrajna és Fehéroroszország között

Olekszandr Kamisin, az ukrán vasúthálózat elnöke szerint már nincs vasúti kapcsolat Ukrajna és Fehéroroszország között – írja a BBC. A brit portál emlékezet: Kamisin korábban arra kérte a fehérorosz vasutasokat, hogy ne asszisztáljanak az Ukrajna felé indított orosz katonai szállítmányok célba juttatásához, ám a felhívása süket fülekre talált.

Arról egyelőre nincs információ, hogy miként számolták fel a két országot összekötő vasúti pályákat, ám az ukrán erők hírhedt Azov-zászlóaljának szombat délután közzétett videója alapján nincs kizárva, hogy a honvédők szabotázsakció-sorozata áll a háttérben.

Video of Azov soldiers sabotaging a railroad bridge to hamper Russia’s resupply efforts. https://t.co/Ddg4kbPeXT pic.twitter.com/RaZatdFh4J

— Rob Lee (@RALee85) March 19, 2022

Zelenszkij: az ukránok bebizonyították, hogy tudnak harcolni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap hajnalban közzétett videóbeszédében leszögezte, az ukránok a nyolc éve tartó katonai konfliktus során bebizonyították, készek a harcra, ha szükséges.

Kijelentette, népe sokkal jobban megszervezte a katonai ellenállást, mint egy átlagos hadsereg. Véleménye szerint az ukrán nép nagy bátorsággal szállt szembe az országa területére benyomuló, és jelentős erőfölényben lévő orosz csapatokkal.

Az ukrán elnök közölte továbbá, hogy szombaton több mint 6600 embert evakuálására került sor a humanitárius folyosókon keresztül.

Sok áldozatot szedett a mikolajivi kaszárnya elleni orosz rakétacsapás

Legalább ötven holttestet emeltek ki a dél-ukrajnai Mikolajiv kaszárnyájának romjai alól, az épületet szombaton orosz rakétacsapás érte.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint mintegy kétszáz katona aludt a létesítményben, amikor a rakéták becsapódtak. Csaknem hatvan sebesültet szállítottak a környező kórházakba.

Olekszandr Szenkevics polgármester szerint a támadást Mikolajiv közvetlen közeléből indították, így nem maradt idő riadót fújni.

Fehéroroszország a nap folyamán bejelentette, hogy utolsó diplomatái is elhagyták Ukrajnát. Ihar Szokol, Fehéroroszország eddigi kijevi nagykövete az állami televíziónak nyilatkozva a fehérorosz állampolgárokra nézve “elviselhetetlen körülményekre” panaszkodott. Egyebek mellett felidézte, hogy az ukrán hatóságok befagyasztották a bankszámlákat.

Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatója mindemellett arról számolt be, hogy fehérorosz dolgozók megszakították a vasúti összeköttetést a két ország között.

“Kijelenthetem, hogy a mai nappal nincs többé vasúti összeköttetés Fehéroroszország és Ukrajna között” – mondta.

This is my native city of Mykolaiv yesterday. 40 killed.

My grandpa/grandma is buried there.

In the last talk grandpa (who worked with nuclear weapons in the USSR) urged Ukraine to be a part of NATO.

In the last talk grandma begged never trust Russians.

Never forgive. pic.twitter.com/3gELsupNgF

— Arthur Kharytonov (@ArthurKei_UA) March 19, 2022

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Kamisin megköszönte a fehérorosz kollégáknak a közelebbről meg nem határozott akciójukat, amellyel feltehetően megszakították az orosz csapatok ellátását ezeken a vonalakon keresztül.

Szvjatlana Cihanouszkaja külföldre menekült fehérorosz ellenzéki vezető egyik tanácsadója a Twitter-oldalán számolt be a történtekről.

“Hősök! Fehérorosz vasutasok megszakították a vasúti összeköttetést Ukrajnával, hogy az orosz felszerelést szállító vonatok ne mehessenek Ukrajnába” – írta Franak Viacsorka. Hangsúlyozta, ez a vasutak eddigi legnagyobb háború elleni tiltakozó akciója.

A dpa német hírügynökség felhívta a figyelmet, hogy sem az áldozatok számát, sem pedig a vasutasok akcióját nem lehetett független forrásból ellenőrizni. Minszk szoros szövetségese Oroszországnak, amely február 24-én hadműveletet indított Ukrajnában. Bár Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajnában nem harcolnak fehérorosz katonák, az állam területét rendelkezésre bocsátotta az orosz csapatok felvonulásához.

Csernyihiv polgármestere: katasztrofális a helyzet

Katasztrofális állapotokról számolt be az orosz csapatok által ostromlott észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere szombaton. Vladiszlav Atrasenko, akit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, arról számolt be, hogy az orosz csapatok válogatás nélkül mérnek lakónegyedekre tüzérségi támadásokat, amelyek civil áldozatokat követelnek. Hangsúlyozta, hogy a városban humanitárius katasztrófa alakult ki.

“Nincs áram, sem víz, sem fűtés, a városi infrastruktúra teljesen romokban hever” – mondta.

Hozzátette, hogy a 300 ezer lakosú város kórházát ismételten lőtték, ami miatt az egészségügyi ellátás is összeomlott. Ezenfelül nincs humanitárius folyosó a civilek kimenekítésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka az Egyházak Világtanácsához (WCC) fordult segítségért humanitárius folyosók létrehozása végett.

“Mivel tudjuk, hogy az Egyházak Világtanácsa rendelkezik kellő tapasztalattal a humanitárius válságokban, arra kérjük önöket, hogy segítsenek Ukrajnának és a háború elől menekülő ukránoknak” – olvasható az ukrán elnöki hivatal honlapján közzétett levélben.

“Arra kérem különösen önöket, hogy segítsenek a közvetítésben valódi humanitárius folyosók kialakítása érdekében” – tette hozzá.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szombaton ismertette, hogy mintegy 190 ezer civilt menekítettek ki humanitárius folyosókon a frontról az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.

A genfi székhelyű WCC keretében mintegy 350 ortodox, lutheránus, anglikán, baptista és egyéb egyház tömörül világszerte több mint 500 millió hívővel.

Mariupol az összeomlás szélén áll

Hírügynökségi jelentések és helyi források szerint szombaton is heves harcok zajlottak Mariupolban, a támadó orosz csapatok egyre közelebb jutnak a városközponthoz. Mariupol polgármestere arról beszélt, hogy a délkelet-ukrajnai kikötővárost továbbra is intenzív tűz alatt tartják az oroszok, a folyamatos bombázások és utcai harcok miatt pedig a lerombolt színház alagsorában rekedt több száz ember mentése is akadozik.

Vadim Bojcsenko azt is hozzátette, hogy az ostromlott városból több ezer lakost hurcoltak Oroszországba, ám ezt az állítását egyik hírügynökség és médium sem tudta megerősíteni.

Az ukrán hírforrások szerint 300 ezer ember rekedt az eredetileg négyszázezres városban, miközben az élelmiszer-készletek és orvosi felszerelések elfogytak, Oroszország pedig blokkolja a humanitárius segélyek bejutását Mariupolba. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint szombaton 6623 embert sikerült kimenteni az ostromlott területekről, ebből 4128 ember Mariupolból menekült el.

Az orosz támadások egy kórházat, egy templomot és – a közzétett drónfelvételek alapján – számtalan lakóházat sújtottak, a helyi tisztviselők becslése szerint a lakóépületek mintegy 80 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült, egyharmaduk pedig javíthatatlan.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója még pénteken, a város helyzetét értékelve úgy fogalmazott: Jelenleg nincs katonai megoldás Mariupolra. Ez nem csak az én véleményem, ez a hadsereg véleménye.

Mint korábban írtuk, az Azovi-tengeri kikötőváros elhelyezkedése stratégiai fontosságú Oroszország számára, mivel bevételével létrejönne a szárazföldi folyosó Donyeck és Luhanszk keleti régiói, valamint a 2014-ben annektált Krím-félsziget között. Noha a város még nem esett el, a déli frontvonalak alakulásáról szóló jelentések alapján kijelenthető, hogy az orosz területek szárazföldi összeköttetése már megvalósult.

Itt tartott szombaton az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!

Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine