Az orosz-ukrán háború 24. napja – FRISSÜL
Immár huszonnegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben!
Nőtt az aknaveszély a Fekete-tenger északnyugati régiójában
Az ukrajnai háború miatt nőtt az aknaveszély a Fekete-tenger északnyugati régiójában, az ukrán partok előtt. A harcban álló felek egymást okolják a kialakult helyzetért.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szombaton közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, ami fenyegeti a fekete-tengeri hajózást. Legrosszabb esetben az aknák akár a Földközi-tengerig is eljuthatnak – figyelmeztetett az orosz belbiztonság. Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével.
CNN: hivatalos amerikai források megerősítették az orosz hiperszonikus rakéták használatát
Az orosz hadsereg hiperszonikus rakétákat lőtt ki egy nyugat-ukrajnai katonai lőszerraktárra, ez az első ismert bevetés az Ukrajna ellen indított háborúban. A források úgy nyilatkoztak, hogy az Egyesült Államok valós időben követni tudta a kilövéseket – írja a CNN.
Azt is hozzátették, hogy a kilövések célja valószínűleg egyrészt a fegyverek tesztelése volt, másrészt pedig, hogy üzenetet küldjenek a Nyugatnak az orosz harcászati képességekről. Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy pénteken hiperszonikus Kinzsal rakétákkal semmisítették meg a Gyeljatyin településen lévő katonai lőszerraktárt.
A CNN hozzátette, hogy nem tudja függetlenül ellenőrizni az állítást.
A Pentagon a hiperszonikus fegyverek fejlesztését az egyik legfontosabb prioritásává tette, különösen tekintettel arra, hogy Kína és Oroszország is saját változatainak kifejlesztésén dolgozik – fogalmaz a CNN.
Moszkva: Kijev hamis zászlós műveletekre készül nyugati diplomáciai létesítmények ellen
A nacionalista kijevi rezsim hamis zászlós műveletekre készül az Egyesült Államok és nyugati országok diplomáciai objektumai ellen Lvivben (Lembergben) – állította Igor Konasenkov, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője szombaton.
Konasenkov szerint Kijev így akar nyomást gyakorolni a NATO-ra, hogy a továbbiakban is fegyverekkel támogassa a kormányt, és hozzon létre repüléstilalmi zónát Ukrajna fölött. A szóvivő állításait nem támasztotta alá bizonyítékokkal.
Ukrajna többször vádolta már azzal Oroszországot, hogy valótlanságokat terjeszt állítólagos tervezett provokációkról, aztán saját maga hajt végre hamis zászlós műveleteket. Még az ukrajnai háború február 24-i kezdete előtt több nyugati állam elköltöztette diplomáciai személyzetét Kijevből.
Sok országnak jelenleg a nyugat-ukrajnai Lvivben állomásoznak diplomatái. Eközben az utolsó fehérorosz diplomaták is elhagyták Ukrajnát – tájékoztatott a fehérorosz állami televízió. Igor Szokol fehérorosz nagykövet szerint az elviselhetetlen körülmények – egyebek között a bankszámlák zárolása – miatt távoztak az országból. Minszk leplezetlenül támogatja Moszkva ukrajnai invázióját.
Eközben Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára elmondta, hogy Ukrajna napokon belül új amerikai fegyvereket, köztük Javelin és Stinger rakétákat kap.
A kijevi hatóságok szombaton közölték, hogy 228 ember – köztük négy gyermek – vesztette életét az ukrán fővárosban a háború kezdete óta. További 912 ember megsebesült – állt a hatóságok közleményében.
Szombaton 6623 embert menekítettek ki az ostrom alatt álló városokból humanitárius folyosókon keresztül – mondta el egy magas rangú tisztségviselő. Mariupolt 4128 ember hagyta el.
Így csapódott be az orosz hiperszonikus rakéta
Mint megírtuk, az orosz hadsereg egy korábban háborúban még nem használt hiperszonikus rakétát vetett be, amivel egy ukrajnai föld alatti fegyverraktárat pusztítottak el szombaton mintegy 200-250 kilométerre a magyar határtól, Nyugat-Ukrajnában. Az alábbi Twitter-videón látszik a becsapódás helye:
▫️Destruction of a weapons depot of the Armed Forces of Ukraine by high-precision missile weapons strike. We can see the exact hit of an underground hangar with weapons and ammunition. pic.twitter.com/sKTF46Tdb0
— Минобороны России (@mod_russia) March 19, 2022
Sokkolta az amerikai sajtót a Lviv elleni rakétatámadás – kemény üzenet a NATO-nak?
Címlapos hírként hozta szombaton a The Washington Post és a Los Angeles Times a Lviv (Lemberg) repülőtere elleni, pénteki orosz rakétatámadások hírét – szúrta ki a Hirado.hu.
A magyar határtól 260 kilométerre, az egykori Galícia területén fekvő várost érintő támadás a The Washington Post címoldalán szerepelt – írja a portál. Az Oroszország lvivi csapással szélesíti a hadszínteret című cikkben többek között ez olvasható: „Ukrán tisztviselők pénteken közölték, hogy orosz csapások egy lvivi repülőtér melletti javítóüzemet és egy óvodával is rendelkező lakónegyedet értek Kijevben, újabb rémületet keltve és jelezve, hogy a Kreml offenzívája egyre agresszívabb és válogatás nélkülibb, ahogy nyugat felé nyomul az országon keresztül”.
Az amerikai kontinens nyugati partjának sajtója is ezzel a témával indított: Oroszország csapásokat mért a NATO határa közelében – állt a Los Angeles Times szalagcímében.
„A Lengyelország közelében található Nyugat-Ukrajnát ért bombázás világszerte megriasztja a vezető politikusokat” – emeli ki a lap, mely cikkében rámutat: a háború így „közelebb került egy viszonylag biztonságos nyugat-ukrajnai menedékhelyhez – a menekültek és a humanitárius segélyek központjához, (mindössze) mérföldekre a NATO keleti határától.”
Ukraine alleges new Russian strikes near Kyiv preschool, Lviv airport, as Kremlin campaign intensifies https://t.co/NGcUJF5gPn
— The Washington Post (@washingtonpost) March 19, 2022
Lavrov: nem kezdeményezünk semmit a Nyugat felé
Oroszország ezután is nyitott lesz a Nyugattal való minden együttműködésre, de a továbbiakban nem fog új lépéseket kezdeményezni – jelentette be az Izvesztija által idézett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 19-én egy szakmai eseményen, a Vezetők Oroszországban verseny „nemzetközi mezőnyének” megnyitóján.
Szerinte a Nyugat patthelyzetbe sodorta magát. Lavrov megjegyezte, hogy sok ország már most elkezdett gondolkodni azon, hogy a nemzetközi fizetési rendszerben eltávolodik a dollártól.
„Lássuk, hogyan jutnak ki abból a patthelyzetből, amelybe magukat sodorták, hajtogatták értékeiket, a szabad piac elveit, a magántulajdon sérthetetlenségét, az ártatlanság vélelmét. Mindezt ők maguk taposták sárba” – fogalmazott a külügyminiszter a kormányközeli orosz lap cikkében, mely az elmúlt napok fejleményeit felidézve ír többek között az amerikai-kínai tárgyalásokról is.
Magyarország újabb humanitárius segítséget nyújt
Magyarország újabb humanitárius segély nyújt Ukrajnának: hamarosan az egészségügyi ellátáshoz szükséges eszközökből álló szállítmányt indítanak útnak – mondta el Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a hivatalos közösségi oldalára szombaton feltöltött videóban.
Elmondta, hogy az orvosi csipeszek, ollók, érfogók, műszertálcák, infúziós kellékek, orvosmechanikai eszközök, gyógyszerek és kötszerek mellett több ezer sebészeti műtőkesztyű előkészítése már megkezdődött az állami egészségügyi tartalékból. A szállítmányt a következő napokban útnak is indítják a katasztrófavédelem közreműködésével.
A kormányszóvivő felidézte, hogy a kormány már korábban is szállított orvosi és orvostechnikai eszközöket Ukrajnába. A háború kitörése előtt 120 lélegeztetőgépet juttattak kárpátaljai és más ukrajnai kórházakba, az elmúlt napokban 200 lélegeztetőgépet, 250 betegmonitort, 25 központi monitort, száz infúziós pumpát, valamint vérszállító zsákokat adományoztak és a magyar honvédség is biztosított már egészségügyi felszerelést Ukrajnának.
Szentkirályi Alexandra kiemelte, hogy ezen felül a magyar kormány minden Ukrajnából menekülő egészségügyi ellátását biztosítja, a tartósan itt maradók a magyar állampolgárokkal megegyező egészségügyi ellátásra és védőoltásokra jogosultak.
A kormány határozott abban, hogy Magyarországnak ki kell maradnia az ukrajnai háborúból, azonban humanitárius segítségnyújtásra továbbra is kész – mondta Szentkirályi Alexandra.
„Magyarország segít, Ukrajna számíthat ránk” – hangsúlyozta.
Oroszország és Kína együttműködése csak erősödni fog
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország és Kína együttműködése csak erősödni fog, mivel a nyugati országok folyamatosan „alábecsülik” a két ország kapcsolatát – írja a Fox News.
„Ez az együttműködés csak erősödni fog, mivel amíg a Nyugat továbbra is alábecsüli mindazt, amin a nemzetközi rendszer alapszik, addig mi, a két nagyhatalom tudjuk, hogyan boldoguljunk ebben a világban” – nyilatkozta az Interfax hírügynökség szerint.
Nem biztos, hogy Ukrajna teljesíteni tudja a 2022-es gabonaexport-kvótákat
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna idén nem biztos, hogy képes lesz annyi terményt termelni, hogy teljesíteni tudja az exportkvótákat. Oleg Usztenko szerint ez akkor lenne így, ha Ukrajna vetési tevékenyéség megzavarja az orosz invázió, amely immár a 24. napjába lépett.
„Ukrajnának elegendő gabonája és élelmiszertartaléka van ahhoz, hogy egy évig túléljen, de ha a háború folytatódik … (Ukrajna) nem lesz képes gabonát exportálni a világba, és problémák lesznek” – mondta. Ukrajna a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre, és felmerült, hogy a konfliktus globális élelmiszerbiztonsági válságot okozhat – állítja a Sky News.
Lavrov: Washington a „markában tartja” az ukrán béketárgyalókat
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok akadályozza a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat.
„Amikor Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásokat javasolt, az orosz elnök beleegyezett, az egyeztetések elkezdődtek” – idézte Lavrov szavait az Interfax orosz hírügynökség.
„A párbeszéd részben jól is alakult, bár folyamatosan az az érzésünk, hogy az ukrán delegációt a markukban tartják valószínűleg az amerikaiak, és nem engedik, hogy elfogadják még azokat a követeléseket sem, amelyek véleményem szerint a minimálisak lennének” – jelentette ki Lavrov.
Az ukrán védelmi minisztérium még vizsgálja az orosz hiperszonikus rakétát
Az ukrán védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy a hiperszonikus Kinzsal rakéták Ukrajna területén történő bevetéséről később hoznak nyilvánosságra információkat, egyelőre a tények tisztázása zajlik – írja az UNIAN ukrán független hírügynökség.
A minisztérium szóvivője, Olekszandr Motuzjanik egyelőre annyit mondott, hogy „értesültünk a bejelentésről (…) Az információkat később hozzuk nyilvánosságra, jelenleg tisztázzuk a helyzetet”. Hozzátette, hogy Oroszország háborút folytat Ukrajna ellen, és hatalmas, nagy pontosságú fegyverarzenált vetett be, „és most már be kell vetnie azokat az új fegyvereket, amelyeket korábban bejelentettek”.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz hadsereg Kinzsal hiperszonikus rakétákat használt egy Ivano-Frankivszk közelében lévő földalatti katonai raktár megsemmisítésére.
Russia claims it deployed nuke-capable hypersonic missile https://t.co/94yBqtWZni pic.twitter.com/AdI4AxOsnz
— New York Post (@nypost) March 19, 2022
Friss térképen az orosz invázió
Ahogy olvasóink megszokhatták, így kora délután mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális, friss térképét az oroszok ukrajnai előrenyomulásáról. Íme, így állnak a frontok!
The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 19, 2022
The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 March 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/nlYID0sz7C
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/ASfjrqC85o
ENSZ: több mint 3,3 millión menekültek el Ukrajnából
Az ENSZ szombati közlése szerint a harcok kirobbanása óta több mint 3,3 millióan menekültek el Ukrajnából, míg közel 6,5 millió emberről úgy vélik, hogy „belső menekült” lehet.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR szerint a háború február 24-i kezdete óta pontosan 3 328 692 ukrán hagyta el az országot. Az előző, pénteki becslés óta további 58 030-an csatlakoztak a kivándoroltakhoz.
„A segélyek létfontosságúak, de nem képes megszüntetni a félelmet. Ezt csak a háború megállítása teheti meg” – mondta Filippo Grandi, az UNHCR vezetője.
A felelőtlen kijelentések ellen emelt szót az ukrán főparancsnok
A felelőtlen kijelentések ellen szólalt fel az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
Valerij Zaluzsnij közölte: „olyan politikusokhoz szeretnék fordulni, akik némely városokban „árulásról” beszélnek, és „értékelik” az operatív helyzetet” – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál. A főparancsnok hangsúlyozta, hogy az ukrán védelmi erők hősiesen ellenállnak az ellenségnek.
Kiemelte: „minden irányban megállítottuk az ellenséget. Olyan veszteségeket okoztunk nekik, amilyeneket még soha nem láttak és el sem tudtak képzelni. Minden ukrán tud róla. A világ tud róla”. Hozzátette azt is, hogy a katonák harcolnak az első vonalban, és mindenki másnak az a feladata, hogy tegye a saját dolgát.
Aknatámadás: hét halott, öt sebesült Kijev környékén
Hét halottja van az ukrán főváros közelében elkövetett pénteki, orosz támadásnak – adta hírül ukrán rendőri forrásokra hivatkozva szombaton a Le Figaro.
Orosz aknavetőtámadás történt az ukrajnai Makariv városában, a „Kijevi terület” nevű régióban, nem messze az ukrán fővárostól. Hét ember meghalt, öt pedig kórházba került – közölte a helyi rendőrség szombati közleményben.
Lengyel javaslat: az EU minden kereskedelmi tevékenységet szüntessen be Oroszországgal
Mateusz Morawiecki lenygel miniszterelnök bejelentette, hogy országa kezdeményezi, hogy az Európai Unió egyszerűen szüntessen meg mindenfajta kereskedelmet Oroszországgal – írja a brit Guardian. Külföldi sajtóhírek szerint ez arra lehet válasz, hogy az oroszok új, eddig nem használt hiperszónikus rakétával hajtottak végre csapást Nyugat-Ukrajnában.
„Lengyelország azt javasolja, hogy ezt a szankciócsomagot a lehető leghamarabb egészítsék ki kereskedelmi blokáddal, [beleértve Oroszország] mindkét tengeri kikötőjét … de a szárazföldi kereskedelem tilalmát is. A kereskedelem teljes elvágása még inkább arra kényszerítené Oroszországot, hogy mérlegelje, nem lenne-e jobb, ha abbahagyná ezt a kegyetlen háborút” – mondta Morawiecki.
A lengyel terv azután került napvilágra, hogy az EU tagállamai újabb, immár a negyedik szankciós csomag elfogadását készítették elő a jövő hétre.
Románia személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek
Románia személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek a háború elől menekülők átmeneti védeleméről szóló, március 4-én elfogadott európai uniós határozat alapján.
A bukaresti kormány péntek esti ülésén hozott határozat értelmében Románia átmeneti védelemben részesíti (menedékesként ismeri el) a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat – függetlenül attól, hogy mikor érkeztek -, és azokat az Ukrajnából február 24-e után érkezett hontalanokat, vagy harmadik országbeli állampolgárokat, akik jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában.
Az ukrajnai menekülteknek személyi számot ad és fényképes tartózkodási engedélyt bocsát ki a román bevándorlási hivatal (IGI), akárcsak azoknak a külföldieknek, akik menedéket kérnek Romániától. Ez utóbbiaktól eltérően azonban az átmeneti védelmet nem kell kérvényezni, az automatikusan minden ukrajnai menekültet megillet – mutat rá a bukaresti kormány közleménye.
A menedékes személyi adatait az átmeneti védelemről szóló európai uniós határozat hatályának megszűnése után egy évvel automatikusan törlik a román idegenrendészeti rendszerből, kivéve, ha közben az illető további tartózkodási jogosultságot szerzett Romániában, vagy ilyen irányú kérelme elbírálásra vár.
Az ukrajnai háború elől Romániába menekülő külföldiek szociális ellátásáról, és az őket segítő szervezetek támogatásáról már korábban döntött a román kormány. A március 7-i sürgősségi rendelet szerint minden, román területen maradó gyermeknek a román állampolgárokéval azonos joga van az ingyenes oktatásra, az Ukrajnából érkező felnőtteket pedig immár munkavállalási vízum nélkül is alkalmazhatják a munkaadók.
A román oktatási minisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint csaknem 400 ukrajnai diákot írattak be a romániai iskolákba, a munkaügyi minisztérium szombati közlése szerint pedig a háború kezdete óta 346-tal emelkedett az ukrán állampolgárokkal kötött, hivatalosan bejegyzett munkaszerződések száma.
Az Európai Unió Tanácsa március 4-én egyhangúlag fogadott el végrehajtási határozatot az ukrajnai háború miatt menekülni kényszerülők ideiglenes védelméről, amelynek alapján egyéni kérelmek vizsgálata nélkül is ideiglenes védelmet lehet biztosítani az unióba tömegesen beáramló, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereknek. A határozat egyéves kezdeti időszakról szól, amely szükség esetén legfeljebb kétszer egy évre meghosszabbítható. Az Európai Bizottság (EB) azonban bármikor javasolhatja az ideiglenes védelem megszüntetését is, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi.
Az EB pénteken iránymutatást tett közzé az Ukrajnából érkezők jogainak biztosítására, amely szerint az átmeneti védelemben részesülők tartózkodási engedélyének olyan dokumentumként kell szolgálnia, amely igazolja az illető jogállását más hatóságok előtt, például a munkaügyi hivataloknál és szolgálatoknál, az iskoláknál és a kórházaknál. Tartózkodási engedély birtokában az átmeneti védelemben részesült ukrán állampolgárok szabadon mozoghatnak az Európai Unióban.
Utcai harcok nehezítik a mentési munkálatokat Mariupolban
Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere szerint utcai harcok nehezítik a civilek evakuálását, illetve lehetetlenítik el a szerdán lebombázott színház pincéjében rekedtek kimentését – írja a BBC. A mentőegységek csak akkor tudnak haladni a romok eltakarításával és az emberek kiemelésével, amikor éppen nincs összecsapás a városban.
„Az egységeink mindent megtesznek azért, hogy megtartsák a pozícióikat a városban, de az ellenség csapatai nagyobbak a mieinknél sajnos” – mondta a polgármester.
Sajtóhírek szerint 3-400 főt menekíthettek ki a romok alól, de elképzelhető, hogy még akár ezren is lehetnek ott.
Another horrendous war crime in Mariupol. Massive Russian attack on the Drama Theater where hundreds of innocent civilians were hiding. The building is now fully ruined. Russians could not have not known this was a civilian shelter. Save Mariupol! Stop Russian war criminals! pic.twitter.com/bIQLxe7mli
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 16, 2022
Az elmúlt öt napban egyébként 40 ezer ember hagyta el a várost, és még 20 ezren várnak arra, hogy evakuálhassák őket.
Porig égett egy gabonaraktár Zsitomir környékén
Rakétatámadás áldozata lett egy gabonaraktár a nyugat-ukrajnai Zsitomir mellett – közölte a LiveuMap a Twitteren.
Grain warehouse was destroyed in Russian army shelling in Narodychi village of Zhytomyr region https://t.co/Ear5dVOZd1 via @24tvua #Ukraine pic.twitter.com/QgWiTGLt5g
— Liveuamap (@Liveuamap) March 19, 2022
Az ukránok állítják, már több mint 14 ezer orosz katonával végeztek
Az ukrán fegyveres erők állítása szerint összesen 14 400 orosz katonát öltek meg az ukrajnai háború első három hetében. Ukrajna a február 24. óta elszenvedett orosz veszteségekről tájékoztatva azt közölte, hogy eddig 95 repülőgép, 115 helikopter és 466 harckocsi semmisült meg – írja a Sky News. Amerikai hírszerzési jelentések egyébként mintegy 7 ezer orosz halottról szólnak.
További részletek:
A brit külügyminiszter szerint csak elterelés a béketárgyalás
Liz Truss brit külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalások célja orosz részről a figyelem elterelése, mikzöben szerinte új, nagyobb offenzívára készülnek az agresszorok. A The Timesnak adott interjújában azt mondta, ha Oroszország komolyan gondolná tárgyalásokat, nem válogatás nélkül bombáznák a lakónegyedeket Ukrajna-szerte.
Kilenc halottja van a Zaporizzsja külterületét érő éjszakai bombázásnak
Mint az imént megírtuk, 38 órás kijárási tilalmat hirdettek a dél-ukrajnai Zaporizzsja városában, amely helyi idő szerint szombaton délután 4-től hétfő reggelig lesz majd érvényben. Anatolij Kurtiev alpolgármester megerősítette: kilenc ember meghalt és 17 megsebesült a város külterületén pénteken történt orosz bombázásban.
Az alpolgármester szerint a várost az elmúlt napokban aknavetőkkel, tankokkal, helikopterekkel és rakétarendszerekkel támadták az orosz csapatok – írja a Sky News.
Több mint nyolcezren érkeztek tegnap az ukrán-magyar határon
Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, hogy Magyarország területére 2022. március 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 8 043 fő, a román-magyar határszakaszon 16 810 fő lépett be.
Hozzátették, hogy a háború viszontagságai elől menekülők továbbra is mindenben számíthatnak a magyar rendőrség segítségére.
Megerősítette a hiperszonikus rakéta bevetését az orosz védelmi minisztérium
Az orosz hadsereg nagy földalatti rakéta- és lőszerraktárakat rombolt le a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében hiperszónikus rakétával – közölte szombaton az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az orosz védelmi minisztérium.
on March 18, the Kinzhal hypersonic missile system destroyed a large underground warehouse of missiles and aviation ammunition of the Armed Forces of Ukraine in the village of Delyatin in the Ivano-Frankivsk region.
— ?? Irina Larina ?? (@Z_Irina_V) March 19, 2022
A modified version of the MiG-31K interceptor and the Tu-22M3M pic.twitter.com/wzCKJ5125j
A tárca közlése szerint az orosz erők katonai rádió és felderítési központokat romboltak le Odessza kikötőváros közelében tengerparti rakétarendszerekkel – írta az Interfax. A bejelentéseket a Reuters brit hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni.
Oroszország korábban még nem vetett be hiperszónikus rakétát, sem Ukrajnában, sem Szíriában. Első sikeres tesztje óta több hadgyakorlaton felvonultatták. Moszkva szerint ez a fajta nagyon jó manőverezőképességégű ballisztikus rakéta minden légvédelmi rendszerrel szemben ellenálló.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy szombatra virradó éjszaka az orosz erők 69 katonai létesítményt támadtak Ukrajnában, közöttük tizenkét katonai raktárt és 43, harci járművek számára fenntartott parkolót. Ezen kívül az orosz légierő légvédelmi egysége lelőtt tizenkét ukrán drónt.
Az ukrán hadsereg 38 órás kijárási tilalmat rendelt el a dél-ukrajnai Zaporizzsja városban, amely szombaton 14 órakor kezdődik és hétfő hajnalig tart. A megyeszékhely fontos tranzitállomássá vált, miután a becslések szerint mintegy 35 ezer ember menekült el Mariupol kikötővárosból délkelet felé.
Mariupolban az orosz és a szakadár erők az egyik legnagyobb európai acélüzem, az Azovstal ellenőrzéséért harcolnak – közölte Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a televízióban szombaton.
Andrij Szadovij lembergi (Lviv) polgármester azzal vádolta meg szombaton a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy nem készültek fel megfelelően az Ukrajna elleni orosz támadásra. „Egyetlen segélyszervezet sem készült fel, pedig fél éve mindenki csak egy esetleges orosz támadásról beszélt” – mondta Szadovij a Süddeutsche Zeitung című lapnak adott interjúban. „Valószínűleg azért, mert a nyugati hírszerző ügynökségek azt mondták, hogy a háború valószínűleg két napig tart majd, és oroszok ellenállás nélkül elfoglalják Ukrajnát” – tette hozzá.
Lemberg a lengyel határtól 80 kilométerre fekszik. A háború február 24-i kezdete óta a város menekültek, diplomaták és újságírók tartózkodási helye lett. „Az első tíz napban minden menekültet befogadtunk, aki itt akart maradni. Mostanra az összes szálloda, ifjúsági szállás és lakás megtelt” – mondta a polgármester a lapnak. Iskolákban, tornatermekben, kulturális és közösségi központokban is szállásoltak el embereket. A kétszázezer befogadott emberrel túlterheltek a város kapacitásai.
Látványos mozgótérképen a háború jelenlegi helyzete
A reggeli térképes jelentések után így szombat délelőtt is tudunk mutatni olvasóinknak egy látványos grafikát az ukrajnai orosz invázióról!
Eszerint az ukrán erők továbbra is visszatartják az orosz előrenyomulást, az orosz csapatok csak keleten tudtak előrébb jutni. Az alábbi mozgótérképen jól látható, hogy az elmúlt egy héten nem sikerült jelentősen előrébb jutnia az oroszoknak, az ukrán erők visszatartják az orosz csapatokat a főváros, Kijev és Harkiv közelében is.
The approximate change of the situation in Ukraine over the last 7 days.
— Ukraine War Map (@War_Mapper) March 19, 2022
0000 UTC Saturday 12/03 –> 0000 UTC Saturday 19/03.#UkraineCrisis #UkraineUnderAttack #Breaking #Kyiv #Kharkiv #Odesa #UkraineRussiaWar pic.twitter.com/OZgFtJfgM9
Kijárási tilalom lép életbe Zaporizzsjában
Ma délután 16 órától hétfő reggel 6 óráig kijárási tilalom lép érvénybe a dél-ukrajnai Zaporizzsjában – jelentette be Olakszandr Szrtaruh, a zaporizzsjai régió katonai parancsnoka.
A bejelentésről a Nexta ukrán hírügynökség is beszámolt.
A curfew is introduced in #Zaporizhzhya.
— NEXTA (@nexta_tv) March 19, 2022
Restrictions will be in force from 16:00 on March 19 to 06:00 on March 21, 2022 pic.twitter.com/nauN0ZTyX3
Meghalt a NATO-hadgyakorlaton lezuhant amerikai repülőgép legénysége
Lezuhant egy amerikai katonai repülőgép négy emberrel a fedélzetén Norvégia északi részén – közölték a skandináv ország mentési illetékesei. A helyi rendőrség szombat reggeli tájékoztatása szerint a balesetben mind a négy amerikai katona életét vesztette.
Az amerikai tengerészgyalogság V–22 Osprey típusú repülőgépe közép-európai idő szerint pár perccel 18.30 előtt tűnt el a radarról. A repülőgép a Cold Response („Hideg válasz”) 2022 fedőnevű NATO-gyakorlaton vett részt. A norvég mentők helikoptere és repülőgépe 20:17 perckor találta meg a roncsot.
UPDATE: Four U.S. Marines were killed when an aircraft crashed during a large NATO military exercise in Norway, the Norwegian prime minister said.https://t.co/FVAvrRRdLS
— ABC News (@ABC) March 19, 2022
Már Mariupol belvárosában járnak az oroszok, elfoglalták a kikötőt
Az Azovi-tenger partján lévő Mariupol ostroma továbbra is zajlik, azonban a város egy része a jelek szerint már orosz kézre került.
Először az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a város körül, és hogy már a város utcáin zajlik a harc. Később ezt a BBC-nek nyilatkozva a város polgármestere is megerősítette. Vadim Bojcsenko azt mondta: „A belváros gyakorlatilag megsemmisült. Nincs egy talpnyi föld a városban, amelyen ne lennének láthatóak a háború nyomai.”
Az ukrán hadsereg egyik közleménye arra enged következtetni, hogy a város kikötőjét már elfoglalták az oroszok. A péntek éjjel kiadott közleményben ugyanis azt írták: „A megszállók részsikereket értek el a donyecki hadműveleti területen, és ideiglenesen megfosztották Ukrajnát az Azovi-tengerhez való hozzáféréstől.”
Az Azovi-tenger partján fekvő többi ukrán területet az oroszok már korábban is elfoglalták, vagyis a ködös megfogalmazás arra utalhat, hogy most már Mariupol kikötőjébe is bejutottak az orosz csapatok. A közleményben azt nem írták, hogy azóta az ukránok helyreállították volna a tengerhez való hozzáférést, vagyis a kikötő valószínűleg orosz kézen maradt – véli az Index.
Az oroszok már hiperszonikus fegyvereket is bevetettek az ukránok elleni háborúban
Az orosz védelmi minisztérium szombat reggeli közlése szerint hiperszonikus rakétákkal semmisítettek meg egy földalatti raktárt Nyugat-Ukrajnában. A magyar határtól 250 km-re található nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk környékén található raktárban rakéták és repülőgépekhez szükséges lőszerek voltak az oroszok szerint, bár az erről beszámoló Sky News független forrásból ezt nem tudta ellenőrizni. Az Interfax orosz hírügynökség arról ír, hogy a MiG-31-es vadászgépről indítható Kh–47M2 Kindzsal légi indítású rakétát a Deljatin városában található raktár ellen vetették be.
Az Interfax cikkében szerepel az is, hogy az orosz hadsereg egy part menti rakétarendszerrel ukrán katonai rádió- és felderítőközpontokat is megsemmisített Odaessza kikötőváros közelében.
A hiperszonikus rakéták a hangsebességnél ötször gyorsabban képesek haladni. A Kindzsal esetében a bevethetősége több mint 2000 km – olvasható a Telexen.
Oroszország taktikaváltásra kényszerült, szörnyűségek következhetnek
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma kiadott egy hírszerzési elemzést, amelyben arra figyelmeztet, hogy az orosz taktika megváltoztatása további civilek halálát okozhatja Ukrajnában.
„A Kreml eddig nem érte el eredeti céljait, Oroszországot meglepte az ukrán ellenállás mértéke és hevessége. Kénytelenek voltak változtatni, és most a lemorzsolódás stratégiáját követi” – áll a közleményben.
Ez valószínűleg a tűzerő válogatás nélküli alkalmazását jelenti, ami tovább növelheti a polgári áldozatok számát, az ukrán infrastruktúra tönkretételét és a humanitárius válság fokozódását.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 March 2022
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 19, 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/iXd9G8IiA0
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/6fYJwelqMP
Magyarország és Szerbia békét akar
Belgrádban tárgyalt Alekszandar Vucic szerb államfővel Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A megbeszélésen, amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, az orosz ukrán háborúról, Európa biztonsági helyzetéről, a Nyugat-Balkán uniós perspektíváiról valamint a szerb-magyar gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről volt szó.
Orbán Viktor és Aleksandar Vucic leszögezte: Magyarország és Szerbia is békét szeretne. Országaink érdeke, hogy kimaradjunk a háborúból, mert háborúban nem lehetséges a gazdasági fejlődés.
Magyar közút: ukránul is olvashatók az utazási információk a gyorsforgalmi utakon
Ukrán nyelven is közöl út- és közlekedési információkat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a gyorsforgalmi utakon található digitális tábláin három nyelven megjelenő feliratai között – közölte a vállalat szombaton az MTI-vel.
Azt írták, az Ukrajnából menekülők közül sokan nem beszélnek idegen nyelveket, vagy nem elég gyakorlott vezetők, így ők Magyarországra érve is könnyen és jól tudnak majd tájékozódni a gyorsforgalmi utakon.
A közútkezelő szakemberei háromszázféle, előre programozott digitális jelzésképhez tartozó felirathoz készítettek az angol és magyar mellett ukrán nyelvű szövegeket.
A közleményben megjegyzik: külön kihívás volt, hogy a forgalomirányítói program nem kezel cirill betűket, így a szövegeket pixelenként rajzolták meg a Magyar Közút Zrt. munkatársai.
Újabb harcok a herszoni repülőtérért – megölték az ötödik orosz tábornokot is?
Továbbra is heves harcok folynak a dél-ukrajnai Herszon mellett található Csornobajevka repülőtere térségében – számolt be ukrán jelentésekre hivatkozva a német n-tv.
First video shows the strike on Kherson airport by the Ukrainians, utilized drone spotted artillery fire. pic.twitter.com/5ZwO5PHjQt
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) March 18, 2022
„Megint összecsaptunk velük” – írta szombat kora reggel Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök hivatalvezetőjének tanácsadója az orosz csapatokra utalva.
Az ukrán haderő már hatodik alkalommal csapott össze az orosz hadsereggel a Csornobajevkáért, kölcsönösen veszteségeket okozva az ellenségnek.
Meg nem erősített források szerint az ukránok a harcok során megölték Andrej Mordvicsev altábornagyot, az orosz 8. hadsereg parancsnokát. Amennyiben igaz a hír, úgy ő lenne a háború legmagasabb rangú orosz áldozata, egyben az ötödik, az ukránok által likvidált tábornok.
?Внаслідок нанесення вогневого ураження по противнику, знищено командувача 8-ї загальновійськової армії Південного військового округу збройних сил російської федерації генерал-лейтенанта Андрія Мордвічева. ? pic.twitter.com/gNfSCMIpkw
— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) March 19, 2022
Ukrán jelentések szerint lezárták a Kijevet támadó orosz főútvonalakat
Olekszandr Hruzsevics vezérkari főnök-helyettes elmondása szerint a Dnyipro folyó mindkét oldalán megállították a fővárost bekeríteni próbáló orosz erőket – adta hírül a Sky News.
„Az ellenséget a várostól 70 kilométeres távolságban megállították, ami a rakétatámadásokon kívül minden fegyveres fenyegetést lehetetlenné tesz. A bal parton az előrenyomulás szintén megállt, az ellenség azonban feleslegesen tovább lövi az infrastrukturális létesítményeinket” – magyarázta Hruzsevics.
Az ukrán védelmi minisztérium a nap folyamán megerősítette, hogy Oroszország kudarcot vallott a főváros bekerítésénél.
Legalább 40 ukrán katona életét veszthette a Mikolajiv laktanyáját ért orosz támadásban
A Guardian által idézett AFP helyi értesülései szerint legalább 40 ukrán katona életét vesztette egy katonai laktanyát ért orosz légicsapásban a déli Mikolajiv városában.
Más hírforrások szerint 80, de akár 100-nál is több katona hallhatott meg a támadásban, sokan még a romok alatt fekszenek.
Terrible scenes here at bombed military base #Mykolaiv. 80+ dead pulled from the rubble, many many more underneath. No official government comments yet. Disaster for Ukraine armed forces at this training camp for southern frontline #vtmnieuws pic.twitter.com/4SXvTuQ1tR
— Robin Ramaekers (@ramaekers_robin) March 19, 2022
Így támadnak a csecsen csapatok a kivéreztetett Mariupolban
A vérfagyasztó felvételt maga Ramzan Kadirov csecsen elnök tette közzé a hivatalos Telegram-csatornáján.
Video of Chechen Rosgvardia troops firing on a building in Mariupol. https://t.co/lmZ9WeIwL4 pic.twitter.com/jvTspNFGlx
— Rob Lee (@RALee85) March 18, 2022
ISW: Mariupol egyre inkább az oroszok kezére kerül
Az Institute for the Study of War amerikai elemzőközpont friss jelentése szerint az orosz erők növekvő morális és ellátási problémákkal néznek szemben Ukrajnában, egyre nagyobb gondot okoz nekik a lőszerhiány. Úgy tudják, az ukrán hadsereg sikeres ellentámadást hajtott végre Mikolajiv környékén az elmúlt napokban, az oroszok közben Mariupolban foglalnak el egyre nagyobb területeket.
#Russian forces face growing morale and supply problems, including growing reports of self-mutilation among Russian troops to avoid deployment to #Ukraine and shortages of key guided munitions.
— ISW (@TheStudyofWar) March 18, 2022
Read the latest from @TheStudyofWar and @criticalthreats:https://t.co/EunPl3NDgI pic.twitter.com/9UczYhhjR1
NEW Control-of-terrain #map from @TheStudyofWar and @criticalthreats: #Ukrainian forces conducted a major successful counterattack around #Mykolayiv in the past several days, and #Russian forces continued to secure territorial gains only around #Mariupol on March 18. pic.twitter.com/FB40idbr1R
— ISW (@TheStudyofWar) March 18, 2022
Szumiban egy festék- és lakkgyárat robbantottak fel
Az orosz tüzérségi támadásban pénteken kigyulladt egy több mint 6000 négyzetméteres területen egy emeletes, festék- és lakktermékekkel felszerelt gyár, raktárépület.
Még mindig nem tudni, hányan halhattak meg a lebombázott mariupoli színházban
Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt, azt mondta, hogy pontos adataik még mindig nincsenek a csütörtöki támadás áldozatairól, de 130 embert már ki tudtak menteni a lebombázott épületből. Összesen 1300-an húzhatták meg magukat az épületben.
Már több mint ezer rakétát lőhettek ki az oroszok az invázió kezdete óta
Amerikai védelmi tisztviselők szerint Oroszország már több mint 1080 rakétát lőhetett ki a háború kezdete óta – írja a CNN. Ez a szám nagyjából párhuzamban van az ukrán kormány adataival: Volodimir Zelenszkij néhány napja azt mondta, hogy a támadók már több mint 900 rakétát lőttek ki. Az amerikai tisztviselők szerint az ukrán légtér sorsa továbbra sem dőlt el.
Akár évekig tarthat a fel nem robbant bombák hatástalanítása Ukrajnában
Denisz Monasztirszki ukrán belügyminiszter szerint nagyon sokáig, akár évekig is eltarthat, amíg az ország területére becsapódott, de fel nem robbant bombákat, tölteteket hatástalanítják. További problémát jelenthetnek azok az aknák, amik jelenleg a romok alatt vannak, illetve az ukrán erők is helyeztek el tölteteket a stratégiai fontosságú hidakon, arra az esetre, ha fel kellene azokat robbantani, hogy lelassítsák az oroszokat – olvasható a Sky Newson.
Mindez akkora feladat lesz, amivel Ukrajna egymaga nem fog tudni megbirkózni, ezért Monasztirszki már fel is vette a kapcsolatot az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, az ő segítségüket kéri egy szakértői csoport felállításában, ami majd segíthet a hatástalanításban.
Világszerte 40 millió embert taszíthat a mélyszegénység felé a háború
A háború miatt hatalmasat emelkedtek az élelmiszerek, valamint az energiahordozók árai, ez pedig azt eredményezheti, hogy világszerte 40 millió ember kerülhet mélyszegénységbe, figyelmeztet az amerikai Center for Global Development kutatóintézet. Attól tartanak, hogy a hatás leginkább a szegényebb országokban lesz súlyos – jelenti a BBC.
Elvágták az ukránok összeköttetését az Azovi-tengerrel
Az ukrán fegyveres erők vezérkara sajtóközleményt adott ki, ebben arról tájékoztattak, hogy az oroszoknak „átmenetileg sikerült elvágnia Ukrajna összeköttetését az Azovi-tengerrel”.
Azzal folytatják, hogy ettől függetlenül Oroszország továbbra is lemaradásban van az előzetes terveihez képest, és ezt bombázásokkal próbálja kompenzálni – így a BBC.
Átfogó béketárgyalásokat sürgetett az ukrán elnök
Átfogó béketárgyalásokat sürgetett Oroszországgal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat hajnalban közzétett, legújabb videóüzenetében, melyben egyben arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak nemzedékekre lesz szüksége, hogy kiheverje a háborús veszteségeket.
„Azt akarom, hogy mindenki hallja, amit mondok, különösen Moszkvában. Itt az idő, hogy találkozzunk, ideje, hogy beszéljünk” – hangoztatta az ukrán elnök.
Az ukrán elnök beszélt arról is, hogy átfogó program készül az otthonukat elhagyni kényszerülők támogatására. Közvetlen pénzügyi segítséget jelentett be, de ennek összegéről vagy más részleteiről nem beszélt éjszakai videóüzenetében.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy pénteken hét humanitárius folyosó működött: hat a Szumi régióban, egy a donyecki régióban. Több mint 9000 embert evakuáltak az ostromlott Mariupolból. Összesen több mint 180 000 ukránt mentettek ki a humanitárius folyosókon, az oroszok azonban a legtöbb területen továbbra is akadályozzák a humanitárius segélyek szállítását az ostromlott városokba.
Zelenszkij ezen kéréseit nem teljesítette még a Nyugat
Az Egyesült Államok mellett más NATO-tagállamok is teljesítették Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök számos kérését arra vonatkozóan, hogy segítsenek az orosz erők akadályoztatásában, azonban bizonyos intézkedésektől mégis elzárkóztak, mivel azokkal szerintük a háború fokozódását kockáztatnák – közölte a CNN alapján a Hirado.hu.
Az alábbi felsorolásban olvashatóak az ukrán elnök azon kérései, amelyeket nem teljesítettek:
Repülési tilalmi zóna: Zelenszkij több alkalommal felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezetet az ország felett. A repüléstilalmi zóna egy olyan terület, ahol bizonyos repülőgépek nem repülhetnek meghatározott okok miatt. Egy olyan konfliktus esetében, mint amilyen az ukrajnai háború, ez valószínűleg azt jelentené, hogy az orosz gépek nem repülhetnek át Ukrajna felett, így megakadályozva az ukrán területekre mért légicsapásokat.
A katonai repüléstilalmi övezet azonban a gyakorlaban azt jelentené, hogyha egy orosz repülőgép berepülne a NATO repüléstilalmi övezetébe, akkor a NATO-erőknek fel kellene lépniük a repülőgép ellen. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a repülőgép lelövését is az égből. Ez Oroszország oldaláról nézve NATO általi háborús cselekménynek minősülne, amely kiélezné a konfliktust.
S-300 rakétavédelmi rendszerek: Ez a föld-levegő rakétarendszer olyan célpontokat tud kilőni, amelyek magasabbak és távolabb is vannak, mint amire a Stinger-rakétákat tervezték.
Három, az ügyet jól ismerő forrás szerint Szlovákia előzetesen beleegyezett abba, hogy Ukrajnát egy kulcsfontosságú szovjet korabeli légvédelmi rendszerrel látja el, amely segíti az orosz légicsapások elleni védekezést.
MiG vadászrepülőgépek: A hónap elején az Egyesült Államok elutasította Lengyelország azon javaslatát, miszerint MiG-29-es vadászrepülőgépeit amerikai közreműködéssel adja át Ukrajnának.
John Kirby, a Pentagon sajtótitkára nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok szerint Lengyelország javaslata „nem tartható” és túl kockázatos.
Fehér Ház: Biden figyelmeztette a kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha „tárgyi támogatást” nyújtanak Oroszországnak
Joe Biden amerikai elnök pénteki videóhívásuk alkalmával arra figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha „tárgyi támogatást” nyújtanak Oroszországnak az Ukrajna elleni invázió közben – áll a Fehér Ház közleményében.
A tájékoztatás nem részletezte, hogy pontosan milyen következményekkel járna, ha Peking a támogatásáról biztosítaná Moszkvát.
„Biden elnök részletesen ismertette azokat az erőfeszítéseinket, amelyeket az invázió megakadályozása érdekében, majd arra reagálva tettünk, a többi között szankciókat vetettünk ki Oroszországra” – áll a közleményben.
Azt írták, Biden jelezte, hogy továbbra is támogatja a válság diplomáciai megoldását.
A csaknem két órán át tartó tárgyalás „közvetlen, érdemi és minden részletre kiterjedő” volt, és legfőképpen az orosz-ukrán konfliktusra összpontosított – így jellemezte a két elnök közötti megbeszélést pénteken a Biden-adminisztráció név nélkül nyilatkozó tisztviselője. A politikus arra az újságírói kérdésre, hogy Biden megkérte-e a kínai elnököt, hogy tegyen lépéseket az orosz támadás megállítása érdekében, azt válaszolta: „az elnök nem fordult konkrét kérésekkel Kínához”.
Csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt hangoztatta: Kína kötelessége lenne, hogy érvényesítse befolyását Putyinra, valamint hogy betartassa a nemzetközi szabályokat, de úgy tűnik, Peking „ellentétes irányba halad”.
„Aggodalommal tölt el minket, hogy Kína azt fontolgatja: Ukrajnában felhasználható katonai felszerelésekkel segítik Oroszországot” – mondta a tárcavezető, hivatalosan is megerősítve azokat a korábbi, amerikai tisztségviselőktől származó információkat, amelyek szerint Kína hajlandó katonai felszereléssel támogatni Oroszországot.
Moszkva tagadja, hogy katonai segítséget kért Kínától, a kínai külügyminisztérium pedig „dezinformációnak” nevezte az erről szóló híreket.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pénteken közölte: az amerikai kormány továbbra is aggódik amiatt, hogy Kína katonai segítséget nyújthat Oroszországnak.
Kínai hírügynökségi jelentések szerint a pénteki tárgyalásukon Hszi Csin-ping azt mondta Bidennek, hogy „az ukrajnai válság egy olyan helyzet, amelyet nem akarunk látni”. A kínai elnök emellett megerősítette, hogy támogatja az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat. Az amerikai sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy – a kínai jelentések szerint – Hszi Csin-ping ezúttal sem ítélte el Oroszországot az Ukrajna elleni invázió miatt.
A kínai külügyminisztérium közleménye szerint mindenkinek támogatnia kell az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédet és tárgyalásokat, ugyanis ezek „hozhatnak eredményeket és vezethetnek el a békéhez”. A kínai külügyi tárca szerint az Egyesült Államoknak és a NATO-nak is párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal.
Az orosz hadsereg kész lenne kiengedni a „nacionalistákat” Mariupolból
Az orosz fegyveres erők készek lennének humanitárius folyosón kiengedni a „nacionalistákat” Mariupolból, garantálva az életüket, ha leteszik a fegyvert, de Kijev visszautasította az ajánlatot – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője Moszkvában pénteken késő este.
Mizincev szerint az orosz fél hivatalosan két napja fordult a kijevi hatóságokhoz azzal a javaslattal, hogy a város megmentése érdekében humanitárius folyosón kész bármilyen irányban elengedni „az összes banditát”, aki leteszi a fegyvert, de „kategorikus elutasítás” érkezett magas rangú ukrán tisztviselőktől. A tábornok azzal vádolta meg a „nacionalistákat”, hogy felrobbantottak egy óvodát, két iskolát, egy szülészetet és egy színházat.
Kifogásolta, hogy Kijev pontosan tudja, hogy lehetetlen segíteni a Mariupolban blokád alá vett nacionalistákon, akik több mint 200 ezer civilt használnak emberi pajzsként, ezért azt akarja, hogy minél több emberáldozat essen, akiknek pusztulásáért az orosz hadsereget lehet majd hibáztatni. Azt mondta, hogy Mariupolból 24 óra alatt mintegy 14 ezer, összesen pedig csaknem 57 ezer embert menekítettek ki.
Mizincev szerint a nap folyamán 14 397 embert evakuáltak Oroszországba Ukrajna veszélyes területeiről, az ukrán fél részvétele nélkül. Azt mondta, a háború kezdete óta 297 858 embert, köztük 63 465 gyermeket menekítettek ki a Donyec-medence Moszkva által függetlennek elismert „népköztársaságaiból” és Ukrajnából.
A tábornok azt állította, hogy Harkivban „nacionalisták” tűz alá vettek egy humanitárius segélyszállítópontot, Szeverodonyeckben pedig külföldi zsoldosokkal együtt civileket lőttek le.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) aláaknázta a dnyiprói 2. városi kórház egyik épületét, miután evakuálta onnan a személyzetet és a betegeket. A tábornok szerint a készülő detonációt az orosz légierő bombázásaként fogják beállítani.
Itt tartott pénteken az orosz invázió
A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!
Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Címkék:
háború orosz-ukrán háború ukrajna Európai Unió USA Oroszország NATO orosz-ukrán konfliktus Vlagyimir Putyin Volodimir Zelenszkij
