Az orosz-ukrán háború 23. napja – FRISSÜL

Immár huszonharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben!

Orosz tábornok: Iszkanderek semmisítették meg az ukrán Tocska-U rakéták kilövőállását

Orosz Iszkander rakéták semmisítették meg azokat a kilövőállásokat, ahonnan ukrán „nacionalisták” kazettás töltetet hordozó Tocska-U rakétákat lőttek ki péntekre virradóra Melitopol városra – jelentette ki Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője.

Konasenkov szerint az ukrán rakétatámadást az orosz légvédelem elhárította, és a kilövőállásokat két Iszkander rakétával az orosz haderő megsemmisítette. Az elmúlt napokban Donyeckre és Makejevkára is lőttek ki Tocska-U harcászati rakétát.
A szóvivő által ismertetett péntek esti hadijelentés szerint az orosz haderő nagypontosságú fegyverekkel megsemmisítette ukrán harci gépek egy parkolóját a lvivi repülőjavító üzemben. Emellett ukrán lőszerraktár és katonai felszerelés semmisült meg Mikolajiv és Voznyecsenszk külvárosában. Konasenkov szerint az orosz légierő repülői és drónjai 54 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg.
A szóvivő azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 184 drónt, 1412 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 142 rakéta- sorozatvetőt, 542 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1211 speciális katonai járművet veszítettek.
RIA Novosztyi hírügynökség az orosz erők által ostromlott Mariupolból azt jelentette, hogy a város repülőtere a donyecki „népköztársaság” erőinek ellenőrzése alá került. A hírügynökség szerint itt egy börtön működött, ahol az Azov nacionalista ezred emberei, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a 2014-es fordulat utáni ukrán irányvonal ellenzőit, valamint a donyecki és a luhanszki „népi milícia” tagjait tartották fogva és kínozták meg.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte, hogy indítsanak vizsgálatot a börtön ügyében. A TASZSZ hírügynökség szerint azt is utasításba adta, hogy gyűjtsék össze és rögzítsék a donyecki és luhanszki „népköztársaság” civiljei és harcosai ellen elkövetett bűncselekmények bizonyítékait, valamint azonosítsák az elkövetőket.
Vlagyimir Megyinszkij, az Ukrajnával tárgyaló orosz küldöttség vezetője azt mondta, hogy a felek álláspontja „maximálisan közeledett” abban a kérdésben, hogy Ukrajna semleges ország marad és nem lép be a NATO-ba. Hozzátette, hogy vannak még tisztázandó részletek az Ukrajnának nyújtandó jogi garanciákkal kapcsolatban.
Megyinszkij szerint az egyeztetésen Moszkva és Kijev „valahol félúton jár” Ukrajna demilitarizálásának ügyében. Elmondta, hogy a felek ugyanakkor eltérően látják a Donyec-medence jövőjének kérdését. Az orosz fél szerint erről maguknak a régió lakóinak kellene dönteniük, és már döntöttek is nyolc évvel ezelőtt, amiért kénytelenek voltak háborút vívni, amely 14 ezer halálos áldozatot követelt; az ukrán fél viszont úgy véli, hogy a terület feletti igazgatásról centralizáltan, Kijevben kell dönteni. Megyinszkij leszögezte, hogy Moszkva nem fog engedni az álláspontjából.
A „nácítlanítás”-ként ismertté orosz követeléssel kapcsolatban az orosz tárgyalók vezetője azt mondta, hogy ez a kérdés nagyon fontos mindazok számára, akik a második világháború végeredményét a modern világrend alapjának tekintik. Megyinszkij furcsának nevezte, hogy az ukrán delegáció tagjai szerint „Ukrajnában nincsenek náci formációk, és ez egyáltalán nem téma a modern Ukrajnában”.
A delegációvezető szerint ahhoz, hogy mérlegelni lehessen Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esetleges találkozójának lehetőségét, a küldöttségeknek el kell fogadniuk a megállapodás szövegét. Ezt a külügyminisztereknek parafálniuk kell, a kormányoknak jóvá kell hagyniuk, és „csak ezután van értelme államfői csúcstalálkozóról beszélni”.

Szlavutics várost a harcok teljesen elszigetelték a külvilágtól

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a fővárostól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Szlavutics várost a harcok teljesen elszigetelték a külvilágtól, emiatt a településen hiány van élelmiszerből és gyógyszerekből.
A megye több kistelepülésén, köztük a vishorodi járási Ivankivszkában, Poliszkében és Dimerszákban katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet, nincs távközlés, áramszolgáltatás, élelmiszer és gyógyszer. Irpiny és Hosztomel környékén is az éjjel harcok folytak.

Zelenszkij szerint Kijev környékén már több mint harminc települést foglaltak vissza

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki videoüzenetében azt mondta, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta mostanáig az ukrán erők Kijev megyében több mint harminc települést foglaltak vissza, amelyeket ideiglenesen megszálltak az orosz csapatok.

Az államfő nem részletezte, hogy mely településekről van szó.
Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese az ukrajnai médiaközpontban tartott pénteki tájékoztatóján kifejtette, hogy az ukrán csapatok már a harmadik védelmi gyűrűt építik ki a főváros, Kijev körül. Szavai szerint a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partján, a fővárostól csaknem 70 kilométerre állították meg az orosz erőket, amelyek ezáltal csakis rakétatámadásokat tudnak végrehajtani Kijev ellen. Hozzátette, hogy a bal parton is megállították a támadók előrenyomulását – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A katonai vezető kifejtette, hogy korábban már létrehoztak két védelmi kört, aminek köszönhetően Brovari és Boriszpil irányában az ellenség felhagyott a támadó hadműveletekkel. Kiemelte ugyanakkor, hogy az orosz erők „cinikus módon” a polgári infrastruktúra ellen mérnek csapásokat. Minden város viszont „védelmi erőddé” vált a régióban – fogalmazott.
Hruzevics kiemelte, hogy jól működik a légvédelem a főváros és környéke felett, ugyanakkor elismerte, hogy ennek ellenére csapódnak be rakéták a településeken lakóházakba és infrastrukturális létesítményekbe. „Két fő irányból hajt végre az ellenség rakétacsapásokat: a Fekete-tenger és Fehéroroszország felől” – mutatott rá. Szavai szerint a ukrán légvédelem megfelelő hatékonysággal semmisíti meg a rakétákat még a levegőben, de jelenleg dolgoznak egy olyan rendszeren, amely még jobban minimalizálja a rakétáknak a civil objektumokba történő becsapódását.
A parancsnokhelyettes közölte, hogy hatékony szabotázsellenes rendszert hoztak létre Kijevben. Azt mondta, hogy az elmúlt napokban több mint száz szabotőrt lepleztek le és semmisítettek meg a fővárosban, a háború kitörése óta pedig több mint 35 szabotázs- és felderítőcsoportot likvidáltak.

Egyre súlyosabb és elkeseredettebb harcok folynak Mariupolban

Az ostromló oroszok már gyárakat is lőnek.

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere a BBC-nek megerősítette: a harcok elérték a legintenzívebb ostrom alatt álló ukrán város központját is. A város lakóépületeinek több mint 80 százaléka semmisült vagy sérült meg, és 30 százalék helyrehozhatatlan. A lebombázott színház pincéjében rekedt emberek kimenekítése továbbra is folyik – mondta.

A shocking video shows the moment when a Russian strike hit factories in the besieged Ukrainian city of Mariupol pic.twitter.com/haP9HkmnbI

— ANADOLU AGENCY (@anadoluagency) March 18, 2022

Kijevben már több mint kétszázan vesztették életüket

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta már 222-en vesztették életüket a fővárosban, Kijevben, közöttük 64 civil, azon belül négy gyermek – közölte pénteki sajtótájékoztatóján Mikola Povoroznik, Vitalij Klicsko polgármester első helyettese az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint.

Közléséből az következik, hogy a többiek hivatásos vagy önkéntes katonák voltak.
Beszámolója szerint 889-en sebesültek meg, köztük 241 civil, ezen belül 18 gyermek, három mentőápoló és egy mentőorvos. A fővárosban az orosz erők támadásaiban a városvezetés adatai szerint eddig 36 lakóépület, öt magánbirtok, hat iskola- és négy óvodaépület rongálódott meg.
Ennek ellenére Kijevben működik a városi infrastruktúra, így a közművek, a közösségi közlekedés, az egészségügyi ellátás, nyitva vannak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok, a benzinkutak, a piacok, az autószervizek, az állatkereskedések és egyéb létesítmények.
Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a fővárostól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Szlavutics várost a harcok teljesen elszigetelték a külvilágtól, emiatt a településen hiány van élelmiszerből és gyógyszerekből.
A megye több kistelepülésén, köztük a vishorodi járási Ivankivszkában, Poliszkében és Dimerszákban katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet, nincs távközlés, áramszolgáltatás, élelmiszer és gyógyszer. Irpiny és Hosztomel környékén is az éjjel harcok folytak.
Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők már kilőtték csaknem az összes rakétatartalékukat, az orosz hadiipari vállalatok ezért éjjel-nappal dolgoznak. Donyeck megyében az orosz erők több települést elfoglaltak, és ellenőrzésük alá vontak több útvonalat. A vezérkar nem részletezte, mely településekről van szó. Kijev környékén Oroszország növelte csapatai létszámát, az ország északi részében, Voliny, Poliszka és Szeverszk felé azonban az elmúlt egy napban nem volt csapatmozgás. Az orosz erők nem támadtak Szumi és Dnyipropetrovszk megyében sem, átcsoportosításokat hajtanak végre, szállítási útvonalakat építenek ki, viszont intenzívebbé tették a felderítést ezekben a térségekben – tette hozzá a vezérkar.
Az orosz csapatok a keleti országrészben a Harkiv megyei Izjum város elfoglalására tesznek újabb és újabb kísérleteket. A luhanszki régióban Rubizsne falu környékén fokozták támadásaikat, folyamatosan ágyúzzák a civil infrastruktúrát – közölték még.
Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az éjjel az ukrán légvédelem megsemmisített a térségben három orosz manőverező robotrepülőgépet.
A vezérkar legfrissebb összesítése szerint eddig megközelítőleg 14 200 orosz katona vesztette életét, ezer esett fogságba, az ukrán erők 100 orosz repülőgépet, 116 helikoptert, 456 harckocsit, több mint 1450 egyéb páncélozott járművet és három hadihajót semmisítettek meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki videoüzenetében arra figyelmeztette Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni háború a kilencvenes évek fejlődési szintjére süllyeszti vissza Oroszországot. „Biztos vagyok abban, hogy az ellenünk indított háborúval mindent lerombolnak, amit az orosz társadalom az elmúlt 25 évben elért, és visszatérnek oda, ahol egykor emelkedni kezdtek, a lendületesnek nevezett 90-es évekbe. Viszont most nem szabadon, az emberek millióinak alkotói vágya nélkül teszik ezt” – mondta az államfő.

Scholz ismét tűzszünetet sürgetett Putyinnál

Olaf Scholz német kancellár pénteken ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy gondoskodjék a tűzszünetről az Ukrajna elleni háborúban – közölte a német kormányfő szóvivője.

Steffen Hebestreit közleménye szerint a két vezető csaknem egyórás telefonos megbeszélése kizárólag az Ukrajna elleni orosz agresszióról és az annak leállítását szolgáló erőfeszítésekről szólt.
Olaf Scholz három követelést terjesztett elő. Sürgette az orosz elnöknél, hogy legyen mielőbb tűzszünet, javuljon a humanitárius helyzet és történjen előrelépés a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésében – áll a közleményben.
A német kancellár ugyancsak pénteken a legfejlettebb ipari országokat összefogó G7 csoport soros elnöki tisztségét betöltő ország kormányfőjeként rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze március 24-re. Ezt német kormányzati források közölték. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetőinek találkozóját nem Berlinben, hanem Brüsszelben tartják meg, ahol NATO- és EU-csúcsot is rendeznek március 24-25-én.
Scholz legutóbb pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egy csütörtök esti rendezvényén fejtette ki részletesebben és nyilvánosan a véleményét az ukrajnai háborúról. A Nyugat és Moszkva közötti hidegháborús viszony normalizálását szolgáló hetvenes évekbeli úgynevezett német keleti politika egyik kidolgozójaként számon tartott SPD-s politikus, Egon Bahr születésének századik évfordulójának alkalmából tartott fórumon kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin vissza akarja forgatni az idő kerekét.
Az orosz elnök vissza akar térni abba a letűnt korba, amelyben a nagyhatalmak felosztották egymás között a világot, és Putyin a közép- és kelet-európai térség országait „csupán ütközőzónának és befolyási övezetnek tekinti” – idézték német hírportálok a kancellárt.
Scholz hangsúlyozta, hogy támogatja a vérontás megállítására irányuló ukrán-orosz tárgyalásokat, de a párbeszéd, különösen Vlagyimir Putyin Oroszországával soha nem lehet öncélú, és csak az erő pozíciójából szabad folytatni. Megjegyezte: meglehet, hogy az orosz elnök csak azért törekedik a Fehéroroszországban elkezdett tárgyalások folytatására, hogy megkönnyítse az inváziós erők előrenyomulását.Kiemelte, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni az orosz nép és az orosz elnök közé. Ukrajna megtámadása nem az orosz nép, hanem az orosz államfő döntése volt, „ez a háború Putyin háborúja” – mondta.
Kifejtette, hogy fontos ez a különbségtétel, mert nem szabad veszélyeztetni a második világháború utáni német-orosz megbékélést. De fontos azért is, mert Németországban orosz és ukrán közösség is él, valamint mert meg kell mutatni azoknak a bátor orosz férfiaknak és nőknek, akik súlyos kockázatot vállalva utcára vonulnak Putyin háborúja ellen tiltakozni, hogy „nem vagytok egyedül, kiállunk értetek”. Ez a „másik Oroszország” gondoskodik a jövőbeni német-orosz kapcsolatok alapjairól – mondta Olaf Scholz.

Az orosz egységet méltatta Putyin a Krím elcsatolásának évfordulóján

Az orosz egységet méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Luzsnyiki stadionban pénteken a Krím Ukrajnától való elcsatolásának 8. évfordulóján megtartott beszédében, miközben az orosz fegyveres erők folytatták az Ukrajna elleni offenzívájukat.

„Régóta nem volt nálunk akkora egység, mint most” – hangoztatta Putyin a harcoló katonák példájára hivatkozva a stadionban, ahol a belügyminisztérium adatai szerint 95 ezres éljenző-zászlólengető tömeg gyűlt össze egy nagyszabású ünnepi koncertre, az aréna falain kívül pedig további 103 ezren figyelték kivetítőkön az eseményt.
A 69 éves vezető a soknemzetiségű orosz nép sorsközösségével kapcsolatban az orosz alkotmányra, a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett, Ukrajna elleni háborúban harcoló katonák önfeláldozásával kapcsolatban pedig a Bibliára hivatkozott. Arról beszélt, hogy „nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki a lelkét adja barátaiért”. A háború elindításának célja Putyin szerint a Donyec-medencei civilek megmentése volt a „népirtástól” és a szenvedéstől.
A nyolc évvel ezelőtti eseményről szólva, amelyet az orosz hivatalos nyelvezet „újraegyesítésként” emleget, azt mondta, hogy a Krímet „megalázó” helyzetből kellett kiragadni – Ukrajna nevét nem ejtette ki – , amelyben csak a maradékelv alapján jutott neki a költségvetésből. Felsorolta a jelentősebbeket az ott 2014 óta végrehajtott orosz beruházások közül.
Az elnök beszédének közvetítése egyébként a Rosszija 24 televízió élő adásában megszakadt, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint műszaki okokból.
Putyin egy, a Krím és Szevasztopol fejlesztése ügyében csütörtökön megtartott tanácskozáson arra bátorította az orosz nagyvállalatokat, köztük a bankokat, hogy bekapcsolódjanak az ottani projektekbe, mert már „nincs mitől félni”. Sok orosz cégek korábban, a nyugati szankcióktól tartva, nem képviseltette magát a félszigeten.
Az elnök azt hangoztatta, hogy a gazdasági büntetőintézkedések a nehézségek mellett új lehetőségeket is jelentenek.
A Krím elcsatolását pénteken országszerte megünnepelték Oroszországban.
Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.
Több nyugati politikus és jogi szakértő a genocídium emlegetésének jogosságát is kétségbe vonta a délkelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, amely 2022-es ukrajnai háború kirobbantása előtt nyolc éve kezdődött, és mintegy 14 ezer ember életét követelte.

Lavrov: bármelyik Ukrajnába lépő fegyverszállítmányt célba vehetjük

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újra megerősítette, amit múlt héten már a helyettese, Szergej Rjabkov is elmondott: legitim katonai célpontnak tekintenek minden olyan fegyverszállítmányt, amely Ukrajna területére lép.

Lavrov arról is beszélt az TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint, hogy egyes NATO-tagországok rendelkeznek szovjet vagy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszerrel, de ezeket legálisan nem adhatják át harmadik országnak, azaz Ukrajnának sem – írja a CNN.

A kijevi vezetés szerint április közepén véget érhet a háború

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint a háború aktív szakasza két-három héten belül véget fog érni.

„Kijev, Harkiv, Szumi és Csernyihiv közelében majdnem véget ért a háború aktív szakasza. Ha valahol megpróbálnak támadni, akkor is vereség lesz a vége. Már csak egy hét vagy tíz nap van hátra. Itt a vége, stratégiailag veszítettek. Úgy gondolom, hogy április közepén, április végén hazatérhetnek a kijevi lakosok, akik elmenekültek” – írta közösségi oldalán Aresztovics.

A német vállalatok többségét hátrányosan érinti az ukrajnai háború

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége, a DIHK felmérése szerint a német vállalatok 78 százalékát érinti hátrányosan az ukrajnai háború és mindössze 22 százalék mondta azt, hogy még nem érezte a háború és az Oroszország ellen emiatt bevezetett szankciók hatásait – közölte a kamarák képviseleti szervezete pénteken.

A szervezet 3700 vállalatot kérdezett meg minden ágazatból és régióból. Az eredmények különösen riasztóak az ipar számára, mondta Martin Wansleben, a DIHK (Deutsche Industrie- und Handelskammertag) ügyvezető igazgatója.
Elsősorban az emelkedő árak és az ellátási láncok megszakadása érinti a vállalkozásokat hátrányosan, és 18 százalékban vevőket és beszállítókat is veszítettek a háború miatt. Az ipari vállalatok háromnegyedének vannak logisztikai és beszállítói gondjai, míg a gazdaság egészében ez az arány 61 százalék. Az iparban közel 90 százalék számolt be nyersanyag- és félkésztermék-hiányról (a teljes gazdaságban ez 66 százalék).
„Már az év elején is meglehetősen óvatosak voltunk gazdasági előrejelzésünkben a magas energiaárak miatt” – mondta Wansleben. Azóta minden előrejelzésünket kidobhattuk. Februárban – még az ukrajnai orosz invázió előtt – a DIHK 3,0 százalékra csökkentette a német gazdaság idei növekedési előrejelzését. 2021-ben a gazdaság 2,8 százalékkal nőtt.
Minden ágazatban tízből kilenc vállalat a magasabb energiaköltségeket említi, mint a saját működésében érezhető hatást. „Ez a hatás teljes erővel éri el az egész gazdaságot” – mondja Wansleben. „Már a háború előtt is a vállalatok mintegy kétharmada úgy látta, hogy ez kockázatot jelent az üzleti fejlődésére nézve.”
Az ipari vállalatok háromnegyede szenved az ellátási lánc és a logisztika zavarai miatt (61 százalék a gazdaság egészét tekintve), közel 90 százalékuk pedig a nyersanyagok és alapanyagok hiánya miatt (66 százalék a gazdaság egészét tekintve). Míg csak 9 százalékuk egyáltalán nem látja magát érintettnek, addig a vállalatok mintegy harmada érzi a háború, a szankciók és ellen-szankciók közvetlen következményeit” – majdnem kétszer annyian, mint a gazdaság egészében.
A költségek növekedésére való tekintettel a vállalatok kétharmada kénytelen az áremeléseket a fogyasztókra áthárítani. „Ez további inflációs potenciállal fenyeget” – figyelmeztet Wansleben. A cégek 32 százaléka növelte raktárkészletét, 30 százalékuk törölte vagy elhalasztotta beruházásait, 21 százalékuk felfüggesztette új partnerek keresését és az alkalmazottak számának a növelését.
A háború által közvetlenül érintett vállalatok közel háromnegyede az „üzleti partnerek elvesztését”, alig kevesebb mint fele pedig a „fizetési forgalom akadályozását” hozta fel a szankciók és az ellen-szankciók közvetlen következményeként, 40 százalékuk pedig „fokozott jogbizonytalanságról” számolt be. A vállalatok több mint egynegyedének okoz gondot a már leszállított áruk kifizetésének az elmaradása.

Ukrán elnöki tanácsadó: Lavrov nem együttműködő az ukrán-orosz tárgyalásokon

Egyaránt bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az ukrán-orosz tárgyalásokon tanúsított hozzáállását Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken megjelent sajtónyilatkozataikban.

Mindkét ukrán tisztségviselő úgy vélte, hogy az orosz diplomácia vezetője „nem konstruktív” a tárgyalásokon.
Podoljak a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportálnak adott interjút, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. Elismerően szólt Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóról, az orosz tárgyalóküldöttség vezetőjéről, akivel szerinte konstruktívan meg lehet vitatni az álláspontokat, Lavrov viszont – fogalmazott – egyszerűen „csak hazudik”.
„Megyinszkij rendkívül konstruktív. Intelligens, értékeli és meghallgatja az érveket. A tárgyalási folyamatban rendkívül korrekt módon viselkedik” – értékelte Podoljak.
Kifejtette, hogy az orosz fél a tárgyalásokon némileg módosított álláspontján és követelésein az orosz csapatok harctéri kudarcai nyomán. Elmondása szerint az oroszok a megbeszéléseken „már kezdik reálisabban látni az ukrajnai társadalmi-politikai helyzetet, és mérsékelték az Ukrajnával szembeni követeléseiket”. Aggodalmának adott hangot viszont amiatt, hogy a világ kormányainak többsége még mindig tart Oroszországtól, és kész engedményeket tenni. Példaként említette a magas rangú orosz tisztségviselők „kirívó hazugságait”, amelyeknek szerinte arra kellene ösztönözniük a nyugati diplomatákat, hogy megkérdőjelezzék Oroszország készségét a nemzetközi biztonsági rend fenntartására.
Podoljak azt állította, hogy az orosz külügyminiszter nyilatkozataiban mindent letagad. „Lavrov azt állítja, hogy Oroszország soha nem támadott meg senkit, sőt még most sem támadja Ukrajnát. Szeretném, ha megértenék, mennyire torz a nézőpontja ezeknek az embereknek. Ül valamelyik európai tévétársaság éterében, és komolyan azt mondja, hogy ők nem támadták meg Ukrajnát, sem Harkivot, Szumit, Csernyihivet sem bombázzák. Nem rombolták le Ukrajna 1200 városát, nem romboltak le egy csomó lakónegyedet. Nem romboltak le 400 kórházat és iskolát. Nem veszítették el 15 000 saját katonájukat. A szeme sem rebben, miközben azt hazudja, hogy nem támadják Ukrajnát” – fogalmazott a tanácsadó.
Podoljak ismételten megerősítette, hogy Oroszországgal olyan kompromisszumos megállapodás képzelhető el, amelynek kulcsfontosságú pontjai a tűzszünet életbe léptetése, az orosz csapatok kivonása Ukrajna területéről, valamint az Oroszországi Föderáció készsége arra, hogy új garanciákat nyújtson Ukrajna biztonságának szavatolására.
Dmitro Kuleba külügyminiszter az Ukrajinszka Pravdának a Lavrovval március 10-én Törökországban tető alá hozott megbeszélésének részleteit tárta fel. Kifejtette, hogy a találkozó létrejöttéhez a török fél nyújtott segítséget. „Nem fűztünk nagy elvárásokat a találkozóhoz. A török kollégáimtól csak annyit kértem előre, úgy szervezzék meg a protokollt, hogy az elején ne legyen kézfogás, köszönés és hasonlók” – mesélte a külügyminiszter.
A tárgyaláson Kuleba felvette Lavrovnak: oldják meg a humanitárius folyosók kérdését Mariupolnál, hogy a Donyeck megyei kikötőváros lakói elhagyhassák az orosz csapatok által ostromlott települést. „Azt mondtam neki, hogy azonnal kezdjünk el telefonálni annak, akinek szükséges a folyosók megnyitása érdekében. Azt válaszolta, hogy +nem, ezt nem fogjuk megtenni+. Rájöttem, hogy nem fogunk elérni semmit, hogy Lavrov nem áll készen arra, hogy ezen a találkozón bármilyen döntést is hozzon” – fogalmazott Kuleba. Az ukrán külügyminiszter mindazonáltal kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy újra találkozzon Lavrovval, ha utóbbi nem pusztán az orosz „propaganda klasszikus narratíváit” hangoztatja a tárgyaláson, hanem kész a megoldás keresésére.

Putyin Scholznak: Kijev elhúzza a tárgyalásokat

Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy „elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak.

Ezt a Kreml sajtószolgálata közölte a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.
Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekményként minősítette.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a két vezető „nem könnyű”, de „abszolút gyakorlatias megbeszélést folytatott egymással.
„Ezt a beszélgetést aligha lehet barátságosnak jellemezni. Kemény beszélgetés volt, természetesen. De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására” – mondta.
Reagált Scholznak arra kijelentésére, miszerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia.
„Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie” – hangoztatta, és egyben bejelentette, hogy Putyin este Emmanuel Macron francia elnökkel is eszmecserét fog folytatni.
Kommentálta azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint.
„Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések ” – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről.
„Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” – tette hozzá.
Peszkov annak valószínűségét, hogy Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozni fog egy megállapodás aláírása alkalmából, a dokumentum jellegétől tette függővé, amelyről még egyezteti kell. A szóvivő Putyinnal egybehangzóan sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ukrán küldöttség nem mutat hajlandóságot a tárgyalások ütemének felgyorsítására.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugati országokban propagandaeszköznek tekintett és ennek címén letiltott RT televíziónak nyilatkozva úgy vélte, Zelenszkij abban bízik, hogy az ukrán lobbi által feltüzelt, kevésbé felelősségteljes amerikai honatyák egy konfrontatívabb fogatókönyv felé mozdíthatják el Ukrajna ügyében Bident, noha tisztában van vele, hogy az elnök nem fog belemenni a légtérzár létrehozásába.
Mint mondta, mostanra Oroszországban „teljesen lerombolták az illúziót”, hogy megbízhat a nyugati országokban. Azt hangoztatta, hogy a Nyugat az „információs terrorizmus” elemeit hordozó „információs háborút” folytat Oroszország ellen.
„Aminek most Ukrajnában vagyunk a tanúi, az a nyugati stratégiai kurzus kvintesszenciája, nevezetesen Oroszország marginalizálása, feltartóztatása, Oroszország fejlődésének leállítása, Oroszország szerepének lenullázása a világpolitikában, a gazdaságban, a sportban, a művészetben, a kereskedelemben, a tudományban és az oktatásban” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov szerint Európa „99 százalékban feladta”, hogy megkísérelje megvédeni függetlenségét az Egyesült Államokkal szemben. Érvként Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében megváltozott magatartását hozta fel.
Az orosz diplomácia vezetője az orosz hadsereg által bemutatott „dokumentumokra” hivatkozva kijelentette: az orosz fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna lehet az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon legnagyobb projektje a biológiai laboratóriumok működtetése terén. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna területére érkező fegyverszállítmányokat Oroszország legitim célpontnak tekinti.

Friss térképen az orosz invázió

Ahogy olvasóink már megszoktatták, így kora délután mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális térképét az oroszok offenzívájáról!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 18 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/UYOhiuE5PY

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/lvvGZkfNOJ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 18, 2022

Utcai harcok Mariupolban: óvóhelykre menekül a lakosság

Az orosz erők és a velük szövetséges donbasszi szakadár harcosok már Mariupol belvárosában harcolnak, a városközpontból lövöldözés hallatszik – számol be a Le Figaro alapján a Hirado.hu.

Miközben súlyos harcok folynak a stratégiai fontosságú kikötővárosért, a városháza szerint 350 000 ember még mindig a Mariupolban van, és továbbra is „óvóhelyeken és pincékben bujkál”.

A város környezetét, Mariupol régiót 90 százalékban a szakadár erők ellenőrzik.

Rakétatámadás ért egy mikolajivi katonai bázist – sok katona meghalt

Legalább 45 ukrán katona vesztette életét egy katonai támaszpontot ért rakétatámadásban ma reggel a félmilliós városban, Mikolajivben – írja ukrán forrásokra hivatkozva a The Guardian. Az orosz erők a várostól északra és keletre állva támadnak, de helyi katonai források szerint a tenger felől is érkeztek rakéták.

Rescue operation still ongoing at the military base in Mykolaiv. This soldier alive but in pain.
At least 45 dead.

On assignment for @expressen in Ukraine pic.twitter.com/Szdsk1k7gk

— Niclas Hammarström (@n_hammarstrom) March 18, 2022

Az EU iránymutatást adott ki a tagállamoknak az ukrajnai menekültek befogadásához

Az ukrajnai háborús helyzet alakulását és a tagállamok igényeit figyelembe véve az Európai Bizottság naprakész iránymutatást tett közzé az Ukrajnából érkezők jogainak biztosítására, valamint a menekülteket befogadó országok támogatására – közölte az uniós bizottság pénteken.

Az Európai Bizottság mindenekelőtt kiemelte: minden menekült számára biztosítani kell az emberi méltóság, és ezáltal az emberhez méltó életszínvonal tiszteletben tartását.
Az iránymutatás egyebek mellett annak fontosságát hangsúlyozza, hogy tisztázni kell: ki jogosul az Európai Unióban átmeneti védelemre. Figyelembe kell venni, hogy ki részesült az orosz támadás február 24-i kezdete előtt nemzetközi védelemben vagy egyenértékű nemzeti védelemben Ukrajnában, és ki kényszerült elhagyni február 24-én vagy azt követően Ukrajnát.
Az ajánlás szerint az átmeneti védelemben részesülők tartózkodási engedélyének olyan dokumentumként kell szolgálnia, amely igazolja az illető jogállását más hatóságok előtt, például a munkaügyi hivataloknál és szolgálatoknál, az iskoláknál és a kórházaknál. Amennyiben a tartózkodási engedélyt még nem állították ki, a tagállamoknak a személyazonosító okmány vagy az Unióba történt február 24. utáni belépés igazolása alapján meg kell könnyíteniük bankszámlák nyitását és a vonatkozó szolgáltatásokhoz történő hozzáférést – írták.
Tartózkodási engedély birtokában az átmeneti védelemben részesült ukrán állampolgárok szabadon mozoghatnak az Európai Unióban – közölték.
A vízummentes uniós beutazást biztosító állampolgársággal nem rendelkező ukrán állampolgárok esetében a bizottság azt ajánlotta, hogy az első belépés szerinti tagállam a határon adjon ki számukra 15 napos vízumot. Javasolja továbbá, hogy az a tagállam, ahová a menekültek tovább utaznak, ne szabjon ki pénzbírságot az átmeneti védelemben részesülő, de érvényes beutazási okmányokkal nem rendelkező személyeket szállító fuvarozókra.
Az iránymutatás külön fejezetben foglalkozik a gyermekekkel. Aláhúzták: a háború elől menekülő, valamennyi gyermek számára a jogállásuktól függetlenül teljes körű védelmet kell nyújtani, és késedelem nélkül hozzáférést kell biztosítani egyebek mellett az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a pszichoszociális segítségnyújtáshoz. A kísérő nélkül érkezett kisgyermekek és tizenévesek mellé törvényes gyámot vagy megfelelő képviselőt kell kinevezni – tették hozzá.
A bizottsági közlemény emlékeztetett, hogy az orosz katonai támadás február 24-i kezdete óta több mint 3 millió ember menekült el Ukrajnából. Az ENSZ becslései szerint a menekültek több mint fele gyermek.
A példa nélküli helyzetre történő gyors reagálás érdekében az EU március 4-én megállapodott arról, hogy aktiválja az átmeneti védelemről szóló irányelv szerinti szabályokat az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére. Az irányelv azonnali védelmet és egyértelmű jogállást biztosít az ukrajnai háború elől menekülőknek.

Lengyelország hivatalosan is javasolni fogja az ukrajnai békemissziót

Lengyelország a NATO legközelebbi csúcstalálkozóján hivatalosan is javasolni fogja az ukrajnai nemzetközi békefenntartó misszió felállítását, amely gondolatot Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes vetette fel Kijevben – közölte pénteki varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A javaslat „nagyon jól illeszkedik az észak-atlanti szerződés vezetésének agendájához”, a legközelebbi NATO-csúcstalálkozón hivatalosan is előterjesztjük ezt – válaszolt Morawiecki egy újságírói kérdésre, megerősítve, hogy a misszió tervezetét szerdán Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter már bemutatta a NATO-tagállamok illetékes minisztereinek rendkívüli brüsszeli ülésén.
A nemzetközi humanitárius és békefenntartó misszióra előzőleg Jaroslaw Kaczynski tett javaslatot, amikor kedden Morawieckivel, valamint Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt az ukrán fővárosba látogatott.
Ukrajna ügyében Lengyelország nagyon aktív a NATO és az Európai Unió fórumán – hangoztatta Morawiecki a pénteki sajtóértekezleten, hozzátéve: az, ami még egy héttel ezelőtt lehetetlennek tűnt, néhány nap elmúltával elfogadhatóvá válik.
„Amikor a bombák most a lengyel határhoz egyre közelebb zuhannak le, mi ezzel fogunk érvelni, akár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legprogresszívabb javaslatait, akár a mi, Kijevben megfogalmazott javaslatainkat illetően” – utalt a lengyel kormányfő a Lemberg (Lviv) térségét pénteken ért rakétatámadásra, valamint a repüléstilalmi övezet ukrán javaslatára is.
Oroszországnak tudnia kell, „hogy nem büntetlen, hogy egy szuverén állam, amilyen Ukrajna, jogosult különféle jellegű missziók meghívására a területe védelme, a nők, gyermekek, kórházak, bölcsődék védelme érdekében” – jelentette ki Morawiecki.
Kaczynski javaslata kapcsán Ned Price amerikai külügyminisztériumi szóvivő szerdán elmondta: az Egyesült Államok el akar kerülni mindent, ami meghosszabbítaná az ukrajnai háborút, az amerikai katonai jelenlét pedig a konfliktus elmélyítéséhez vezethetne.
A német sajtó pedig szerdán arról írt, hogy a békefenntartó misszió javaslatát elutasítja Olaf Scholz német kancellár.
Morten Bodskov dán védelmi miniszter viszont pénteken jelezte: a dán kormány kész katonákat küldeni az ukrajnai békemisszió keretében.
Jana Cernochová cseh védelmi miniszter pénteken Pozsonyban a szlovák hivatali partnerével közös sajtóértekezleten elmondta: kész a lengyel javaslat megvitatására, valamint a nemzetközi joggal összhangban lévő, akár „nem megszokott” megoldás keresésére.
Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter azt közölte: meg szeretné várni a javaslat részleteit.
A NATO-tagországok állam- és kormányfői jövő csütörtökön tartanak értekezletet Brüsszelben.

Ciuca: Oroszország háborúja emberiesség elleni bűncselekmény

Emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és háborús bűnöknek minősítette az orosz hadsereg polgári lakosságot érintő támadásait Nicolae Ciuca román miniszterelnök pénteken egy bukaresti konferencián.

A román kormányfő az Aspen Intézet és az Egyesült Államok German Marshall Alapja által szervezett konferencián nyilatkozott erről. Elmondta, hogy Oroszország az Ukrajna ellen indított, „törvénytelen, semmivel nem indokolható és ki nem provokált háborújával zárójelbe tette a nemzetközi jogot”, lábbal tiporva a nemzetközi szabályokat.
„Elfogadhatatlan ez az agresszió, amely mérhetetlen szenvedést okozott, menekülthullámot indítva el Ukrajnából, miután az oroszok lakóházakat, kórházakat, óvodákat és iskolákat bombáztak le, akárcsak Csecsenföldön és Szíriában” – mondta a román kormányfő hozzátéve, hogy „ma ugyanezeket a rettenetes dolgokat látjuk az ukrajnai városokban”.
„Ezek valóságos emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök, ezek jellemzik Oroszországnak ezt a demokrácia, a Nyugat és a világ ellen irányuló akcióját” – mondta a kormányfő.
Ciuca párhuzamot vont a 2015-ös migrációs hullám és a mostani között méltatva, hogy most Európa egységes fellépésről tett bizonyságot.
„A 2015-ös válsággal ellentétben, amikor egymillió közel-keleti migráns szinte kettészakította Európát, most ezzel ellenkezőleg cselekedett Európa, és egységes, szolidáris és legyőzhetetlen magatartást tanúsított” – mondta Ciuca.
Közölte, hogy Románia területére félmillió ukrán állampolgár érkezett, akikhez hozzáadódik több tízezer, szintén Ukrajnából menekülő, nem ukrán állampolgár. A kormányfő szerint Románia kiválóan teljesítette eddig a humanitárius feladatokat, és ezt az egész világ elismerte. Közölte, hogy 3,4 millió eurót fordítottak a segélyezés megszervezésére, és regionális humanitárius segélyközpontot hoztak létre a Románia keleti részén levő Suceaván.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter egy csütörtök esti televíziós műsorban úgy fogalmazott: „komoly jelek” utalnak arra, hogy háborús bűncselekmények történtek az Ukrajna elleni orosz katonai támadás során. Rámutatott: a nemzetközi jog oktatójaként bízik a nemzetközi igazságszolgáltatásban, ezért Románia március elején további 38 állammal együtt felkérte az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságának ügyészét, vizsgálja ki, történtek-e háborús és emberiesség elleni bűncselekmények az ukrajnai háborúban. Aurescu azt is elmondta, hogy a Romániába érkező félmillió ukrán állampolgárból mintegy 80 ezren maradtak az országban.

Szergej Lavrov: Oroszország illúzióinak vége a Nyugattal kapcsolatban

Oroszországnak már nincsenek illúziói a Nyugatra való támaszkodással kapcsolatban, Moszkva soha nem fogadja el azt a világképet, amelyet egy olyan Egyesült Államok ural, amely globális seriffként akar viselkedni – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken.

Kreml: Biden személyesen sértegeti Putyint, de nem lesz válasz

Joe Biden Vlagyimir Putyinhoz intézett személyes sértéseire a Kreml nem fog válaszolni, tekintettel az amerikai elnök fáradtságára, ingerlékenységére és feledékenységére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a sajtónak.

„Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések ” – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről.
„Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” – tette hozzá.

A párizsi olimpiáról is kitilthatják az oroszokat

A francia főváros polgármestere jelezte, hogy ukrajnai háborúja miatt Oroszországot és az őt támogató Fehéroroszországot is eltilthatják a 2024-es párizsi nyári olimpián való részvételtől.

Az insidethegames.biz idézte Anne Hidalgo kijelentését, amely szerint az ötkarikás játékokat nem szabad elválasztani Oroszország ukrajnai agressziójától.
„Számomra az olimpia is a geopolitika világának részét képezi” – fogalmazott a párizsi elöljáró. „Ami ma történik, Oroszországot nem igazán sorolja a békés országok csoportjába” – tette hozzá.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a múlt hónapban ajánlást adott ki, amely szerint Ukrajna megszállását követően mind Oroszország, mind Fehéroroszország sportolóit és tisztségviselőit el kell tiltani a nemzetközi sporteseményekről. Mindkét országot kizárták az idei pekingi téli paralimpiáról, bár az orosz és a fehérorosz nemzeti olimpiai, illetve paralimpiai bizottság működését nem függesztette fel a NOB, illetve a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság – emelte ki a portál. Ugyanakkor számos nemzetközi sportági világszövetség kizárta versenyeiről a két országot, és elvette tőlük az oda tervezett sportesemények rendezési jogát.
Tony Estanguet, a 2024-es játékok szervezőbizottságának elnöke szintén dicsérte a nemzetközi sportszervezetek Oroszország és Fehéroroszország elleni fellépését, mint „bátor, határozott döntést, amelyet tiszteletben kell tartani”, de hozzáfűzte: most még túl korai lenne határozni a párizsi olimpiai részvétel kérdésében.

Közép- és Kelet-Európában sok helyütt megrongálják a szovjet háborús emlékműveket

Az ukrajnai orosz támadás megindítása óta Közép- és Kelet-Európában több helyütt is megrongálták a szovjet háborús emlékműveket – jelentette pénteken az Euractiv brüsszeli hírportál.

A tudósítás szerint míg az orosz nagykövetségek felháborodtak, a nemzeti hatóságok megértőbbek voltak az elkövetőkkel szemben. Egyes esetekben az önkormányzatok fontolgatják az emlékművek eltávolítását.
A Slavínt, a szlovák fővárosban, Pozsonyban a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak emelt emlékművet, március 2-án kékre és sárgára, az ukrán nemzeti lobogó színeire festették. Ez Szlovákia egyik legnagyobb háborús emlékműve, amely több ezer fehérorosz, orosz és ukrán katona temetőjeként szolgál.
A pozsonyi orosz nagykövetség felháborodott az emlékmű megbecstelenítése miatt, és azonnali takarítást és az elkövetők megbüntetését követelte. A rendőrség mások tulajdonának megrongálása miatt indított nyomozást. A feszültség azonban fokozódott, miután a szlovák külügyminisztérium úgy reagált, hogy „Oroszország maga is lábbal tiporta az elesettek emlékét azzal, hogy megszállt egy testvérnemzetet”.
„Bárki is tette ezt, akár az oroszellenes propaganda által megtévesztett emberek, akár az ukrán fasiszta Sztepan Bandera ideológiai támogatói, meggyalázták mindazok emlékét, akik itt nyugszanak, beleértve a több száz ukrán áldozatot” – közölte az orosz nagykövetség.
Az Euractiv emlékeztet arra is, hogy nem ez volt az egyetlen incidens Szlovákiában. Március 9-én a kelet-szlovákiai Svidník város Vörös Hadsereg-temetőjében egy katonaszobrot festettek vörösre.
„Fel vagyunk háborodva az elesettek újabb egyértelmű vandalizmusán és gyalázatos meggyalázásán. Ez az aljas bűncselekmény minden bizonnyal csak a szlovák média folyamatos oroszellenes kampányának következménye. Ráadásul ezek a cselekmények károsítják az oroszok és a szlovákok közötti jó kapcsolatokat” – reagált a nagykövetség a Facebook közösségi portálon.
Csehország második legnagyobb városában, Brnóban (Brünn) több helyen is oroszellenes graffitit rajzoltak, többek között az egykori szovjet hadsereg katonáját ábrázoló szoborra. Egy ismeretlen személy kék és sárga festéket fújt a talapzatára. A graffiti hétköznapi körülmények között vandalizmusnak minősülne.
„Nem látjuk okát, hogy miért kellene gyorsan eltávolítani az Ukrajna iránti szolidaritás ilyen jellegű megnyilvánulásait” – jelentette ki a város szóvivője a cseh hírügynökségnek.
Erős szovjet- vagy oroszellenes érzelmek már az ukrajnai orosz támadás előtt is tapasztalhatók voltak – állapította meg a jelenségről tudósító brüsszeli portál, megjegyezve, hogy Prágában 2020-ban eltávolították Ivan Konyev, a volt Szovjetunió marsallja szobrát. Ugyancsak abban az évben az orosz nagykövetségnek helyet adó teret átnevezték Borisz Nyemcov térre, a 2015-ben Moszkvában agyonlőtt orosz ellenzéki politikus emlékére.
A bolgár fővárosban, Szófiában vita indult a város szívében álló szovjet hadsereg emlékművének eltávolításáról. Az emlékmű a Vörös Hadsereget dicsőíti, amely 1944-ben elfoglalta Bulgáriát, majd a Bolgár Kommunista Párt irányításával totalitárius rendszert épített ki az országban. Az emlékműre az ukrajnai háború kezdetén több, Oroszországnak címzett üzenetet is írtak: „gyilkosok”, „megszállók” és „Ukrajna szabadsága”, valamint tele ragasztották Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló plakátokkal is.
Szófia polgármestere bejelentette, hogy megkezdődtek a 45 méter magas emlékmű áthelyezésének munkálatai. Egyelőre nem világos, hogy a város kap-e ehhez költségvetési támogatást.

Morawiecki gazdasági intézkedéscsomagot jelentett be

Az infláció csökkentését, a munkahelyek védelmét és a lengyel cégek támogatását célzó, „Putyin-ellenes pajzsnak” nevezett gazdasági intézkedéscsomagot jelentett be pénteki sajtókonferenciáján Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A varsói miniszterelnöki hivatalban rendezett sajtóértekezleten Morawiecki elmondta: a csomaggal a kormány az ukrajnai háborúval összefüggő jelentős gazdasági megrázkódtatásokat és problémákat akarja megelőzni.
Az intézkedések a két hónappal ezelőtt jelzettnél „lényegesen magasabb” infláció mérséklését célozzák – mondta el Morawiecki.
A programban a munkahelyek védelmére, valamint azon cégek támogatására összpontosítanak, amelyek eddig az orosz piacon tevékenykedtek – jelentette be a kormányfő. „Foglalkozni fogunk a lengyel és az európai gazdaság +orosztalanításával+” – fogalmazott Morawiecki, utalva az orosz energiahordozóktól tervezett függetlenedésre.
Egyik fő célként jelölte meg az élelmiszerárak emelkedésének lassítását. Ennek érdekében a lengyel gazdáknak a tavaly szeptembertől idén májusig terjedő időszakra termőföld esetében hektáronként legfeljebb 500 zloty, rétek és legelők esetében pedig hektáronként 250 zloty értékű támogatást fizetnek.
A pénz a földgázárak növekedése nyomán dráguló műtrágya beszerzéséhez nyújt támogatást, de kifizetéséhez még az Európai Bizottság jóváhagyására is szükség van.
A „védőpajzs” másik eleme, hogy a kormányzat 3 milliárd zlotyval emeli a Gaz-System lengyel gázvezeték-üzemeltető vállalat alaptőkéjét. A vállalat a balti-tengeri Swinoujsciében létesített, cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó kikötőt működteti, és lengyel részről az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt földgázt Lengyelországba juttató, októberben üzembe helyezendő Baltic Pipe-vezetéket üzemelteti.
Az orosz gázszállításoktól történő függetlenedés – amelyre Lengyelország esetében tervek szerint még az idei év végéig sor kerül – csökkentheti Morawiecki szerint a gázárakat is, mégpedig három éven belül, amennyiben – mint a kormányfő fogalmazott – „nemcsak Lengyelország, hanem egész Európa is függetlenedik Putyintól”. Ehhez viszont „mindnyájunk ellenállóképességére van szükség Putyin zsarolásával szemben” – fűzte hozzá.

Visszavonta az orosz RT televízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási engedélyét a brit felügyelet

Visszavonta az orosz állami RT hírtelevízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási jogosítványát a műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyeletet (Ofcom).

Az intézkedést az Ofcom pénteki bejelentése szerint az indokolja, hogy a hatóság nem tartja alkalmasnak az RT nagy-britanniai műsorszórási jogosultságának birtokosát, a TV Novosztyi nevű vállalatot e jog további gyakorlására.
Az Ofcom tájékoztatása szerint a döntés előzményeként 29, jelenleg is folyó vizsgálat indult annak feltárására, hogy mennyiben tekinthető pártatlannak az RT hírszolgáltatása az Ukrajna elleni orosz invázióról.
A brit távközlési felügyelet szerint önmagában az is komoly aggály forrása, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi, potenciálisan súlyos probléma merült fel ebben az ügyben, különös tekintettel arra, hogy az RT-re már korábban is 200 ezer font bírságot róttak ki a pártatlanság követelményének megsértése miatt.
Az Ofcom pénteki tájékoztatása szerint az RT nagy-britanniai műsorszórási jogosultságának visszavonását megelőző vizsgálat megállapította, hogy az orosz televíziós csatorna tevékenységét az orosz állam finanszírozza, amely nemrégiben katonai támadást indított egy szomszédos szuverén ország ellen.
A brit hatóság megállapította azt is, hogy Oroszországban olyan új törvények születtek, amelyek gyakorlatilag bűncselekménynek nyilvánítják az orosz állam saját hírszolgáltatási narratívájától eltérő független újságírást, különösen az Ukrajna elleni támadással kapcsolatban.
Az Ofcom mindezek alapján úgy tartja, hogy e korlátozások és körülmények közepette lehetetlennek tűnik az RT számára a nagy-britanniai műsorszórási törvény pártatlansági követelményeinek betartása – áll a brit felügyeleti hatóság pénteki állásfoglalásában.
A közlemény szerint a brit demokratikus társadalomban komolyan kell venni azt a követelményt, hogy a műsorszórók nézőközönsége és hallgatósága illetéktelen beavatkozás nélkül juthasson hírszolgáltatáshoz.
Boris Johnson brit miniszterelnök február végén jelentette be a londoni alsóházban, hogy kormánya felkérte a távközlési felügyeletet az RT nagy-britanniai műsorszolgáltatási tevékenységének felülvizsgálatára.
Johnson a parlamenti tájékoztatón hangsúlyozta: Nagy-Britannia demokrácia, amely hisz a szólásszabadságban, így helyénvaló, hogy az erre illetékes szakhatóság döntsön a médiaszervezetek tevékenységi jogának esetleges megvonásáról, ne pedig a politikusok, „mert ez Oroszországra jellemző”.

Oktatási épületet bombáztak le Harkivban, egy ember meghalt

Egy ember meghalt és 11-en megsebesültek, amikor támadás ért egy oktatási épületet és a szomszédos két lakótömböt Harkivban – írja a BBC a helyi mentőszolgálatok közlése alapján.

У Харкові внаслідок ворожого обстрілу постраждали будівля вищого учбового закладу та житлові будинки є загиблі та постраждаліhttps://t.co/dVB6HaZ9Wj pic.twitter.com/p3v2a8tGvl

— DSNS.GOV.UA (@SESU_UA) March 18, 2022

Nobel-békedíjra jelölnék Zelenszkijt

Harminchat európai politikus kérte nyílt levélben Vologyomir Zelenszkij és Ukrajna jelölését a Nobel-díjra.

„A történelmileg példátlan események fényében tisztelettel kérjük a Nobel-békedíj bizottságot, hogy nyissa meg újra és vizsgálja felül a 2022-es jelölést. Most van itt az ideje, hogy megmutassuk az ukrán népnek, hogy a világ az ő oldalukon áll” – írták. Arra kérik a bizottságot, hogy a jelölés határidejét március 31-ig hosszabbítsák meg.

Az aláírók nagy része már nem aktív politikus, legtöbben volt holland parlamenti képviselők, de brit, német, svéd, észt, bolgár, román és szlovák képviselők is támogatják az ukrán elnök jelölését a díjra.

A három legismertebb név a listán a liberális Guy Verhofstad, az egykori EU biztos Neelie Kroes és a korábbi holland miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Maxime Verhagen.

Hivatalos: meghaladta a 2 milliót a Lengyelországba érkezett menekültek száma

Meghaladta a 2 milliót a háború kitörése óta Lengyelországba érkezett ukrajnai menekültek száma – közölte a lengyel határőrség a Twitteren pénteken, hozzátéve, hogy zömmel nőkről és gyermekekről van szó.

Korábbi hivatalos közlések szerint nem ismert azok száma, akik a belső schengeni határokon át továbbutaztak Európa más országaiba.
A menekültek száma az utóbbi napokban csökkent, az előző naphoz képest csütörtökön 14, szerdán pedig 11 százalékkal kevesebben érkeztek Ukrajnából Lengyelországba.
Sokak számára a délkelet-lengyelországi Przemysl pályaudvara jelenti az első lengyelországi állomást. A város polgármestere, Boguslaw Swiezy pénteki sajtóértekezletén elmondta: a lengyel határ közelében fekvő ukrajnai Javoriv gyakorlótér elleni vasárnapi orosz légitámadás után nem észlelték a menekültek számának jelentősebb megugrását, és nem tudni, ebből a szempontból milyen hatással lesznek a Lviv (Lemberg) térségéből péntek hajnalban jelentett orosz rakétatámadások.
A lengyel oktatási tárca pénteki közleménye szerint eddig mintegy 700 ezer ukrán iskoláskorú gyermek érkezett, nagyjából a 10 százalékuk már lengyel iskolákban tanul, egy részük pedig lengyel nyelvi előkészítő csoportokba jár.
Waldemar Kraska egészségügyi miniszterhelyettes pénteken a közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta: a lengyelországi kórházakban jelenleg mintegy 1500 ukrán állampolgárt, köztük 840 gyermeket ápolnak. A háborús menekültek térítésmentes egészségügyi ellátásban részesülnek.
A múlt szombaton Lengyelországban hatályba lépett az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló, az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodása és munkavállalása rendezését célzó különleges törvény. Ennek értelmében az ukrajnai menekültek szerdától kérvényezhetik a lengyelországi ügyintézést megkönnyítő személyazonosító számot. E célból a helyhatóságok mobil irodákat is létesítenek, a mostani hét végén a varsói Nemzeti Stadionban is nyitnak egy nagyobb kapacitású ügyintéző központot.

Putyin Scholzcal tárgyalt telefonon: háborús bűnöket említett

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 18-án, pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellárral. Erről a Kreml sajtószolgálata számolt be.

Az orosz vezető a beszélgetés során bejelentette, hogy Moszkva „kész folytatni a megoldások keresését Ukrajnában jól ismert elvi megközelítései szerint”. Az ukrán fél ugyanakkor igyekszik késleltetni a tárgyalási folyamatot – írja az Izvesztyija című orosz lap.

Putyin rámutatott: Kijev megpróbálja leállítani a béketárgyalásokat Oroszországgal, de Moszkva továbbra is szívesen folytatja a tárgyalásokat –idézi az orosz elnököt a Reuters. A brit hírügynökség szerint Olaf Scholz tűzszünetre szólította fel orosz kollégáját.

A Kreml szerint Putyin hangsúlyozta: az orosz fegyveres erők mindent megtesznek a civilek életének megmentése érdekében, többek között biztonságos folyosókat szerveznek a lakosság számára a harci övezetben lévő városok elhagyására. Március 17-én, egy mariupoli humanitárius művelet eredményeként mintegy 43 000 embert evakuáltak – emelte ki az Izvesztyija.

Emellett Putyin rámutatott az ukrán biztonsági erők Donyeck és Makiivka elleni rakétatámadásaira, amelyeket a Nyugat figyelmen kívül hagy. Szerinte ezek háborús bűnök – idézi az orosz államfőt a lap a Hirado.hu cikke szerint.

Amerikai szenátorok az Oroszországból származó uránimport betiltását javasolják

Amerikai republikánus párti szenátorok egy csoportja törvényjavaslatot nyújtott be az orosz uránimport betiltására, válaszul az Ukrajna elleni orosz intervencióra.

A Kommerszant című lap beszámolója szerint a törvénytervezetet négy szenátor készítette elő. Egyikük, John Barrasso azt mondta, hogy „eljött az idő az orosz energiaforrások végleges eltávolítására az amerikai piacról”. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök „ezt a pénzt arra használja fel, hogy finanszírozza brutális ukrajnai háborúját”. A szenátor szerint „az uránimport tilalma tovább gyengíti az orosz hadigépezetet, elősegíti az amerikai urántermelés újjáélesztését, és megerősíti nemzetbiztonságunkat.”
A törvénytervezet másik előkészítője, Roger Marshall pedig azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok által importált urán közel fele Oroszországból, Kazahsztánból és Üzbegisztánból származik. „A külföldi urántól való nagyfokú függés már azelőtt is veszélyeztette nemzeti érdekeinket és nemzetbiztonságunkat, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, most pedig egyszerűen elfogadhatatlan” – mondta a szenátor.
Az amerikai Nemzeti Bányászati Szövetség (NMA) támogatja a kezdeményezést. A szervezet elnök-vezérigazgatója, Rich Nolan a szenátorok javaslatával kapcsolatban egyebek között megjegyzete, hogy az Egyesült Államokban található a világ legnagyobb atomerőműparkja, és jelentős az ország urántartaléka, de gyakorlatilag az összes uránt importálja az ország. Az ágazati szövetség vezetője sürgette, hogy ismét induljanak meg a befektetések az uránbányászatban, amely annyira elsorvadt, hogy mára az komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Az NMA több mint 250 a bányászati céget és szervezetet fog össze.

Brit hírszerzés: nem haladnak az oroszok…

Kiadta szokásos reggeli helyzetértékelését a brit védelmi minisztérium. Hírszerzési információik szerint az orosz hadsereg „minimális előrelépést ért el a héten”. Az ukrán erők Kijev és Mikolajiv környékén továbbra is meghiúsítják az oroszok próbálkozásait a városok bekerítésére. Harkiv, Csernyihiv, Szumi és Mariupol viszont továbbra is be van kerítve, ezekben a városokban nagyon súlyos gondot okoz az orosz bombázás, rakétázás. Az ENSZ szerint már meghaladja a 3,2 milliót az Ukrajnából elmenekülő civilek száma.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 18 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/tVB01HziYQ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/CGXYNXHMWC

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 18, 2022

Ukrán hadsereg: eddig már 14 ezer orosz katonával végeztünk

Az ukrán hadsereg minden reggel közzéteszi a saját adatait arról, hogy mennyire sikerült megtépázniuk az orosz erőket. Pénteki közlésük szerint több mint 14 ezer orosz katona esett el eddig a háborúban, az ukránok pedig többek között 93 orosz repülőt és 112 orosz helikoptert lőttek le, 450 orosz tankot semmisítettek meg.

Az amerikai hírszerzés becslései szerint nagyjából 7 ezer orosz katona eshetett el eddig, és 14-21 ezer sebesülhetett meg – írtuk meg csütörtökön. Az oroszok jó ideje nem közölnek ilyen adatot, korábban 498 elesett katonát ismertek el.

These are the indicative estimates of Russia’s losses as of March 18, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/aZ4LjspMjQ

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 18, 2022

Klicsko: hat épület, köztük egy óvoda sérült meg Kijevben

Hat épület, köztük egy óvoda sérült meg Kijev Podil nevű városrészében az orosz erők péntek reggeli támadásában – mondta Vitalij Klicsko a Sky Newsnak adott interjújában. Kijev polgármestere azt is hozzátette: az említett terület 2,4 kilométerre fekszik a kormányzati negyedtől, és egyetlen katonai létesítmény sincs a környékén.

Arra a kérdésre, hogy mire számít a következő időszakban, Klicsko azt mondta, olyan heves támadásokra, mint amiket Mariupolban és Harkivban tapasztaltak.

Друзі! Дорогі кияни!
Ворог продовжує атакувати столицю. Зранку житловий квартал в Подільському районі обстріляний орками. Одна людина загинула, 19 постраждали, із них четверо дітей.
Пошкоджені 6 житлових будинків, дитсадок та школа.
На місці працюють рятувальники та медики. pic.twitter.com/w9aIrqogPx

— Віталій Кличко (@Vitaliy_Klychko) March 18, 2022

Már több mint kétmillió ukrán menekült érkezett Lengyelországba

Péntek reggel 9 órakor meghaladta a kétmilliót a háború kezdete óta Lengyelországba érkező ukrán menekültek száma – írja a Twitter-oldalán a lengyel határőrség. A közlés szerint többségük nő és gyerek.

#Pomagamy??
Dzisiaj tj.18.03, o godz. 09.00 liczba uchodźców z Ukrainy?? przekroczyła 2 mln. To głównie kobiety z dziećmi.#FunkcjonariuszeSG są pierwszymi Polakami niosącymi im pomoc po przekroczeniu granicy. Często zwykłe słowa wsparcia znaczą najwięcej. pic.twitter.com/ZFligTcfxF

— Straż Graniczna (@Straz_Graniczna) March 18, 2022

Találat ért egy fegyverraktárat Mikolajiv közelében

Találat ért egy fegyverraktárat a Mikolajivtől északra fekvő Voznyezsenkszben – írja az Ukraine 24 hírportál a város polgármesterére hivatkozva.

Áldozatokról egyelőre nem érkezett információ.

Rakétatörmelék hullott egy kijevi lakóépületre, egy ember meghalt

Egy ember életét vesztette, négyen pedig megsebesültek, miután egy lelőtt orosz rakétatörmeléke egy lakóépületre zuhant Kijev északi részén – számolt be a BBC az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat értesüléseire hivatkozva.

A katasztrófavédelmi szolgálat szerint 12 embert sikeresen kimentettek, és 98 embert pedig evakuáltak a Podilszkij negyedben található ötemeletes épületből.

⚡️One killed, 4 injured as fire breaks out after shelling of a residential building in Kyiv.

The fire has been extinguished, according to the State Emergency Service. The 5-story building in Podil district was hit on the morning of March 18.

Photo: State Emergency Service. pic.twitter.com/gR9nITPaQf

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 18, 2022

Ukrán forrás: két halott és húsz megsemmisített lakóház Luhanszk megyében

A péntekre virradó éjszaka az oroszok lakott területeket lőttek Luhanszk megyében. A lövések következtében két ember meghalt, négy pedig megsebesült – közölte a luhanszki területi katonai közigazgatás ukrán vezetője.

„Sajnos már két halottunk és négy sebesültünk van. A lövések közelében lévő házak egy részében nincs gáz és víz. Megpróbáljuk ezeket a lehető leghamarabb helyreállítani” – mondta Szerhij Gaidai egy ukrán portál szerint.

Hozzátette, az oroszok ágyúzása több mint 20 lakóépületet és infrastruktúrát semmisített meg Severodonyeckben és Rubizhneben.

Robbanások voltak Kijevben is

Robbanásokat hallottak Kijev északi részén péntek reggel – írja a Reuters. A lap tudosítója azt mondta, hogya városban hajnal óta szólnak a légvédelmi szirénák. 

A támadást egyelőre nem erősítették meg hivatalos forrásból, a Twitteren azonban több videó is megjelent. Ezeken alapján egy lakóházat érhetett támadás.

.@Ukropo4kA #Kyiv this morning after #Russia attack #Ukraine pic.twitter.com/iJhCcQOhRD

— Viktoria (@Ukropo4kA) March 18, 2022

Egy karbantartó üzem semmisült meg a Lviv melletti reptéren

80 kilométerre az Európai Unió és a NATO határától támadtak reggel az oroszok Ukrajnában!

Egy repülőgép-karbantartó üzem épülete semmisült meg a Lviv melletti repülőtéren – írta a Telegramon a város polgármestere. A csarnokot több rakéta is eltalálta, áldozatokról egyelőre nincsenek hírek.

A repülőtér mellett történhettek a robbanások Lvivben

Mint megírtuk, Több erős robbanást jelentettek péntek reggel a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) térségéből. A város polgármestere, Andrij Szadovij a Facebookon azt közölte, hogy orosz rakéták csapódtak be a városközponttól mintegy hat kilométerre található nemzetközi repülőtér közelében, ám magát a repülőteret közvetlenül nem érte támadás.

Ukrán kormányzati források nem tudnak esetleges áldozatokról. Helyszíni tudósítások, egyebek között az Ukraina 24 televízió – amely három robbanásról számolt be – Telegramra feltett képsorai szerint a távolban felszálló füstoszlopot lehetett látni, és a város térségében több helyen megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Rusya Lviv’deki Danylo Halytskyi havalimanını vurdu

▪️#Rusya, #Lviv‘de #Ukrayna‘nın ikinci büyük havalimanı olan Danylo Halytskyi havalimanını bombaladı. pic.twitter.com/IQxQrXXJoY

— EHA MEDYA (@eha_medya) March 18, 2022

BRFK: 3488 menekültet fogadtak fővárosi pályaudvarokon csütörtökön

Az ukrajnai háború elől menekülők közül csütörtökön 3488 ember, köztük 1326 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken a police.hu oldalon.

A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek – tájékoztatott a rendőrség.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 63 ember, köztük 34 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – fűzték hozzá.
Közölték azt is, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.
Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Több robbanás is történt Lvivben

Az ukrán beszámolók szerint legalább három hatalmas robbanást lehetett hallani.

Hatalmas füstfelhő szállt fel a robbanások után Lviv városában. A BBC tudósítója szerint a repülőtér felől érkezik a füst, ami 6 km-re van a városközponttól.

Large cloud of smoke to the west of the beautiful city of Lviv. Explosions reported about an hour ago.
It’s in the direction of the airport 6kms from city centre. pic.twitter.com/SBt23emudG

— Jonah Fisher (@JonahFisherBBC) March 18, 2022

Witnessing the attack on #lviv #ukraine #russia pic.twitter.com/Phbf1kEbnu

— alain dargham (@dargham) March 18, 2022

Újra szólnak a légvédelmi szirénák Lvivben

Több nyugat-ukrajnai nagyvárosban is megszólaltak a légvédelmi szirénák. Többek között Rivne, Lviv és Ivano-Frankivszk régióiban – írja a BBC.

Odessza felé tart az orosz hadiflotta

Műholdfelvételek szerint az orosz hadiflotta újabb támadást tervez Ukrajna déli partvidéke ellen: legalább 14 orosz hadihajó tart a Fekete-tengeren Odessza felé. Az ukrán hadsereg már hetekkel ezelőtt barikádokat emelt az ország egyik legjelentősebb városa környékén, ahol az ukrán hadiflotta túlnyomó része állomásozik.

Három csoportban összesen 14 orosz hadihajó tart a Fekete-tenger partján fekvő Odessza felé a friss szatelitfelvételek alapján.

Katonai szakértők azt gyanítják, hogy a hajók tengerészgyalogosokat szállítanak Odessza elfoglalására – számolt be csütörtök este a német Bild Online.

A jelentések szerint már szerdán orosz hadihajók érkeztek a térségbe, amelyekről rakétatüzet nyitottak két kisebb településre. „Nagy távolságból jelentős mennyiségű rakétát lőttek ki” – idézte az ARD német rádió Anton Herascsenkót, az ukrán belügyminisztérium katonai tanácsadóját. A szakértő szerint valószínű, hogy az oroszok így kívánták felmérni az ukrán parti őrség készültségét. Arról nem érkeztek hírek, hogy a lövedékek okoztak-e károkat – jegyzi meg a Bild.

Az ukrán haditengerészet a Krím-félsziget orosz annektálása (2014) után Odesszába helyezte át főhadiszállását, jelenleg több mint egy tucatnyi hajó állomásozik a kikötőben.

Az orosz csapatok már Ukrajna szinte teljes déli partvidékét elfoglalták. Odessza jelenti a legfontosabb és egyben az egyetlen tengeri kijáratot az ukrán kereskedelmi flotta számára. Ha orosz kézre kerülne, az teljesen elvágná Ukrajnát a tengertől, és az exportáruk nagy része nem tudná elhagyni az országot.

Az odesszai területi közigazgatás vezetője csütörtökön igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Szerinte nem várható, hogy az orosz hajók Odessza megtámadására készülnek, az orosz haditengerészet csupán „pszichológiai nyomást” akart gyakorolni az ukránokra.

IWS: Mariupol tartós ostrom alatt, Harkiv és Kijev jól tartja magát

A BBC az Institute for the Study of War amerikai elemzőre hivatkozva azt írja, az oroszok tartósan támadni fogják Mariupolt a következő hetekben.

Az elemzés szerint az orosz erők nem értek el jelentősebb területi előrelépést csütörtökön. Ugyanezt állítja az amerikai és a brit hírszerzés is.

Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy Mariupol „teljes elpusztítása” lehet az orosz csapatok célja. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az oroszok nem várt ellenállásba ütköztek Kijevben és Harkivban csütörtökön.

#Russian forces did not make any major advances and #Ukrainian forces carried out several local counterattacks on March 17. Read the full report from @TheStudyofWar and @criticalthreats. https://t.co/jXXz65XH0D

Today’s report includes battle maps for #Kyiv and #Mariupol. pic.twitter.com/fVDe31UKti

— ISW (@TheStudyofWar) March 17, 2022

Here is the latest control-of-terrain #map of the #Russian invasion of #Ukraine from @TheStudyofWar and @criticalthreats. pic.twitter.com/JGKpzkLME3

— ISW (@TheStudyofWar) March 17, 2022

Eddig 130 ember jutott ki a lebombázott mariupoli színházból

A szerdán lebombázott mariupoli színházból, amit a hírek szerint akár 1300 ember is használhatott óvóhelynek, eddig 130 ember jutott ki biztosan élve. A város 90 százalékát lebombázták már az oroszok. A mentők még mindig túlélők után kutatnak a romok között – írja a BBC. Hírszerzési információk szerint az oroszok tartósan ostromolni fogják a várost.

Amerikai hírszerzés: aktív az orosz haditengerészet az odesszai kikötő környékén

Az amerikai hírszerzés folyamatosan figyeli az orosz haditengerészet aktivitását az odesszai kikötő környékén, számolt be a német n-tv hírportálja.

Egy magas rangú katonatiszt szerint azonnali támadásra utaló jeleket egyelőre nem fedeztek fel, az oroszok konkrét szándékairól egyenlőre csak találgatások folynak. A tiszt hozzátette, hogy „az orosz hadsereg harci morálja helyenként hanyatlást mutat”.

Brit hírszerzés: leállt az orosz invázió

Leállt az orosz invázió, méghozzá logisztikai problémák miatt – írta a Sky News a brit hírszerzésre hivatkozva. Azt írják, Oroszország nehezen tudja ellátni frontvonalbeli csapatait olyan alapvető létfontosságú anyagokkal, mint az élelmiszer és az üzemanyag. A katonákat ezért kénytelenek átcsoportosítani.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/a5algmAMCg

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/mZIb3wyBG4

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 17, 2022

Újabb orosz rakétatámadás Csernyihiv ellen

Az ukrán hadsereg vezérkara bejelentette, hogy folytatódtak a Csernyihiv elleni támadások, az orosz csapatok blokádot emeltek, illetve rakétákkal lövik a várost – számolt be az n-tv német hírportál péntek hajnalban.

Az orosz és a fehérorosz határ közelében fekvő, közel 300 ezres lakosságú Csernyihiv városa a háború kezdete óta a támadások egyik kiemelt célpontja. A humanitárius helyzet az ukrán kormány szerint katasztrofális, több polgári objektum is megsemmisült a rakétatámadások következtében.

#RussianArmy indiscriminate shelling of a residential neighbourhood ??️ in ?? Chernyhiv kills at least 10 civilians, standing in a bread queue #WarCrimes #StopPutinsWar https://t.co/XJ7BcVEycW

— Vlad Mykhnenko ?? ?? (@Vlad_Mykhnenko) March 16, 2022

ENSZ: világméretű élelmiszerhiány fenyeget az ukrán gabonaexport leállása miatt

Az ENSZ figyelmeztetést adott ki az ukrajnai válság következtében várható élelmiszerhiányról, mely a globális élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti – számolt be a France24.com angol nyelvű francia hírportál.

David Beasley, a világélelmezési-program vezetője szerint a háború az élelmiszerárakra drámai hatással lesz, az éhezési válság pedig katasztrofális szintre emelkedhet. Ukrajna adja a világ búzatermelésének 15 százalékát, valamint a világ negyedik legnagyobb kukorica-exportőre. Az exporttevékenység azonban a háború miatt kényszerűen szünetel, ami súlyos károkat okoz nem csupán az ukrán gazdaságnak, de az ukrán gabonától függő országoknak is.

Az ukrán búza legnagyobb vásárlói, Egyiptom, Tunézia és Marokkó máris megérezték a hiányt, Tunéziában jelenleg liszt- és búzadara-hiány gyötri a lakosságot, amely ezeket a termékeket gyakran csak a feketepiacról tudja beszerezni.

A háború miatt előállt élelmiszerhiányt a piacok is megérezték, a napokban egy tonna búza történelmi magasságot elérve 400 euróba került, szemben az orosz-ukrán háború előtti 280 euróval. Az Észak-afrikai országok mellett Indonézia, Pakisztán és Törökország is jelentős ukrán búzavásárló, ahol hamarosan szintén felütheti fejét a gabonahiány. Az ENSZ becslése szerint világszerte 8-13 millió ember éhezését okozná, ha az Ukrajnából származó gabonaexport végleg leállna.

Zelenszkij: az ukrán csapatok egyelőre tartják a városokat

Az ukrán katonai vezetők szerint több mint három héttel az orosz invázió kezdete után a fegyveres erők továbbra is tartani tudják azokat a frontokat, amelyeken az orosz hadsereg próbál előretörni – számolt be az n-tv német hírportál.

„Csapataink eddig az orosz egységek minden támadására tudtak reagálni” – mondta csütörtök esti videoüzenetében Zelenszkij.

Az ukrán elnök biztosította, hogy a civil lakosokat nem hagyják magukra. Zelenszkij azt ígérte: „Mindannyian szabadok lesztek!”.

Putyin elárulta Erdogannak, milyen feltételekkel kötne békét

Törökország erőfeszítései, amelyekkel közvetítő szerepre törekedett Oroszország és Ukrajna között, kifizetődni látszanak. Vlagyimir Putyin elnök csütörtök délután telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, amely során kifejtette, hogy Moszkva pontosan miket szabna az ukránokkal kötendő béke feltételéül – számolt be a BBC World hírportálja.

Röviddel a telefonbeszélgetés után a BBC külpolitikai szerkesztője, John Simpson interjút készített Erdogan vezető tanácsadójával és szóvivőjével, Ibrahim Kalinnal. Kalin tagja volt annak a szűk körű török delegációnak, amely jelen volt az orosz és a török elnök telefonos megbeszélésén.

Elmondása szerint az orosz követelések két kategóriába sorolhatók, melyek közül négy követelést „nem túl nehéz teljesíteni Ukrajna számára” a török államfő vezető tanácsadója szerint.

Moszkva szerint a legfontosabb, hogy Ukrajna deklarálja katonai semlegességét, és ne csatlakozzon a NATO-hoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként utóbbiról már lemondott, hívja fel a figyelmet a BBC szerkesztő-riportere.

Moszkva feltétele továbbá, hogy Ukrajnában leszerelési folyamat menjen végbe, amely garantálná, hogy nyugati szomszédja a jövőben ne jelentsen fenyegetést Oroszország számára.

Az oroszok szerint fontos feltétel az is, hogy „meg kell védeni az orosz nyelvet” Ukrajnában.

A BBC szerkesztője szerint a negyedik pont, amit Putyin következetesen „Ukrajna nácitlanításának” nevez, mélyen sértő Zelenszkij számára, aki zsidó származású, és több felmenője vált a holokauszt áldozatává. Ibrahim Kalin azonban úgy véli, hogy Zelenszkij számára ez a feltétel „könnyen elfogadható lenne”. „Talán az is elég lesz, ha Ukrajna elítéli a neonácizmus minden formáját, és ígéretet tesz arra, hogy fellép (az ilyen eszmék) ellen” – fogalmazott a török elnök szóvivője.

A második kategóriába tartozó kérdések jelentik a komoly nehézséget.

Putyin elnök a csütörtöki telefonbeszélgetés során azt mondta, ezek rendezéséhez „személyes tárgyalásokra lesz szükség” közte és Zelenszkij között. Zelenszkij már korábban közölte, hogy kész találkozni orosz hivatali partnerével, és négyszemközt tárgyalni vele.

Simpson szerint Kalin sokkal kevésbé fogalmazott konkrétan ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, csupán annyit mondott, hogy a kelet-ukrajnai Donbász hovatartozásáról van szó, amelynek egyes részei már elszakadtak Ukrajnától, valamint a Krím státuszáról.

Feltételezések szerint Moszkva azt követeli, hogy az ukrán kormány engedjen át bizonyos kelet-ukrajnai területeket Oroszországnak, ebben a kérdésben azonban elhúzódó, heves vitákra lehet számítani.

Másik feltételezések szerint Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna hivatalosan is ismerje el, hogy a Krím-félsziget – amelyet Oroszország 2014-ben erőszakkal annektált – most már ténylegesen is Oroszországhoz tartozik. A BBC szerkesztője rámutat, hogy Putyin elnöki hatalomra kerülése előtt aláírt egy nemzetközi szerződést, amelyben elfogadta, hogy a Krím Ukrajna része, ezért csak abban bízhat, hogy a Krím-félszigetet megszállása alatt tartja az orosz hadsereg.

Félezer autóval menekültek el az emberek Mariupolból

„Már 1865 ember, köztük 479 gyermek 470 autóban menekült el Mariupol városából. Az életükért otthonukat hátrahagyó emberek csütörtökön elérték Zaporizzsját” – közölte Anatolij Kurtev alpolgármester.

Azt is elmondta, hogy Zaporizzsja az elmúlt két napban több mint 11 500 embert fogadott be Mariupolból. Kurtev hozzátette, hogy minden menedékkérőt orvosok láttak el, valamint a városvezetés élelmet és tetőt biztosított számukra.

Blinken egyetért Biden elnökkel, hogy Ukrajnában háborús bűnöket követhettek el

Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön újságíróknak nyilatkozva azt mondta: egyetért Joe Biden elnökkel abban, hogy háborús bűncselekményeket követhettek el Ukrajnában. Kiemelte, hogy amerikai szakértők dokumentálják és értékelik a potenciális eseteket.

„Szándékosan civileket célba venni, az háborús bűncselekmény” – húzta alá az amerikai diplomácia vezetője. Úgy vélekedett, hogy az utóbbi heteket tekintve, nehéz más következtetést levonni az orosz cselekedetekből.
Blinken egyúttal megerősítette, hogy egy amerikai állampolgár is életét vesztette Ukrajnában a harci cselekmények közepette, bár erről részleteket nem közölt. Ennek előzménye, hogy az észak-ukrajnai Csernyihiv város rendőrsége Facebook-bejegyzésében közölte: egy amerikai állampolgár is van a súlyos tüzérségi támadásban életüket vesztő emberek között. Vjacseszlav Hausz regionális kormányzó csütörtökön arról számolt be, hogy Csernyihivben 53-ra emelkedett azoknak a száma, akik az orosz erők támadásai következtében vesztették életüket.
Biden szerdán újságíróknak nyilatkozva „háborús bűnösnek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője rögtön utána „elfogadhatatlannak és megbocsájthatatlannak” nevezte a kijelentést. Azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „az ő bombáik emberek százezreit ölték meg világszerte”. Peszkov csütörtökön azt mondta: Vlagyimir Putyin „bölcs és művelt nemzetközi szereplő”, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire.
Egyes sajtóinformációk szerint Biden egy csütörtöki Szent Patrik napi rendezvényen állítólag „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte az orosz elnököt. Az Írország barátai című eseményen – amelyet Írország védőszentje, Szent Patrik ünnepén rendeztek – az amerikai elnök úgy fogalmazott: „az én általános véleményem az, hogy Írország és Nagy-Britannia (…) együtt lép fel egy gyilkos diktátor, egy valódi gonosztevő ellen, aki erkölcstelen háborút folytat Ukrajna népe ellen”.
Az amerikai külügyminiszter megerősítette azt is, hogy Biden pénteken telefonon tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Biden „világossá fogja tenni, hogy Kína viselni fogja a felelősséget minden olyan lépésért, amelyet Oroszország agressziójának támogatására tesz” – fogalmazott Blinken. A tárcavezető szerint Kína kötelessége lenne, hogy érvényesítse befolyását Putyinra, valamint hogy betartassa a nemzetközi szabályokat, de úgy tűnik, Peking „ellentétes irányba halad”.
„Aggodalommal tölt el minket, hogy Kína azt fontolgatja: Ukrajnában felhasználható katonai felszerelésekkel segítik Oroszországot” – mondta Blinken, hivatalosan is megerősítve azokat a korábbi, amerikai tisztségviselőktől származó információkat, amelyek szerint Kína hajlandó katonai felszereléssel támogatni Oroszországot.
Moszkva cáfolta, hogy katonai segítséget kért volna Kínától, a kínai külügyminisztérium pedig „dezinformációnak” nevezte az erről szóló híreket.
Az amerikai képviselőház nagy többséggel megszavazta csütörtökön azt a törvénymódosítási indítványt, hogy az Egyesült Államok az Ukrajna elleni háború miatt vonja meg Oroszországtól és Fehéroroszországtól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményre feljogosító státust. Ez azt jelenti, hogy a két országnak ezentúl magasabb vámtarifát kell fizetnie az Egyesült Államokba irányuló exportjuk után. A módosítást még a szenátusnak is meg kell szavaznia ahhoz, hogy hatályba lépjen.

Orbán Viktor: minden bajbajutottnak segítséget nyújtunk

Magyarország képes arra, hogy minden bajbajutottnak segítséget nyújtson – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Kisvárdán az ukrajnai háború elől menekülőket fogadó magyar hatóságok, intézmények ellenőrzése során.

A kormányfő a közösségi oldalán csütörtök este közzétett videóban elmondta: úgy látja, hogy a mai napon átlépi a 450 ezret a Magyarországra érkezett menekültek száma. Pintér Sándor belügyminiszterrel végig járták azokat az intézményeket, rendőri és katasztrófavédelmi intézményeket, amelyek kulcsszerepet játszanak a menekültek ellátásban.
A kormányfő hozzátette: azt látja, hogy a koordináció jól működik. „A mostaninál nagyobb számú menekült koordinált elhelyezésére és ellátására is képesek vagyunk. Köszönetet is mondok a rendőreinknek és a katasztrófavédelem munkatársainak” – mondta.
Orbán Viktor megemlítette azt is, hogy ellátogattak a kisvárdai kórházba. Ezt ismerik, mert a krími háború idején is ezt a kórházat jelölték ki az esetleges sebesültek ellátása céljából. Most is kijelölték, ha beteg menekültek érkeznek, akkor ebben a kórházban látják el őket. Fölkészült a személyzet, hogy a mainál nagyobb számban is el tudja látni a bajbajutottakat – hangsúlyozta.
„Kisvárda környékén sok a menekült és rengeteg a gyermek. Köszönetet mondok a kisvárdainak, akiknek nagy a szívük és nagyon sok gyermeket helyeztek el a városban. Úgy látom, hogy a következő hetekben is képesek leszünk arra, hogy minden bajba jutottnak segítséget nyújtsun” – mondta Facebook-oldalán közzétett videójában Orbán Viktor.

Az ukrán menekültek ingyen használhatják a brit állami egészségügyi szolgálatot

Ingyenesen igénybe vehetik csütörtöktől a brit állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) szolgáltatásait a Nagy-Britanniába érkező ukrajnai menekültek.

A brit egészségügyi minisztérium és a belügyi tárca csütörtök esti közös tájékoztatása szerint az ukrajnai orosz invázió elől menekülők azonnali hatállyal, térítésmentesen részesülhetnek kórházi, körzeti orvosi és sürgősségi ellátásban.
A Nagy-Britannia által befogadott ukrán menekültek mindemellett ingyen beadathatják maguknak a koronavírus elleni oltást és egészségügyi szűrővizsgálatokra is jelentkezhetnek.
A két minisztérium ismertetése szerint a brit kormány külön törvénytervezetet is benyújtott annak jogszabályi garantálására, hogy az ukrajnai menekültek, akik törvényesen érkeztek Nagy-Britanniába, ugyanolyan feltételekkel vehessék igénybe az NHS szolgáltatásait, mint bármely más, nagy-britanniai lakos.
Az intézkedés egyelőre hat hónapig érvényes, utána felülvizsgálják.
Az egészségügyi és a belügyi tárca csütörtök esti tájékoztatása szerint a brit kormány daganatos betegségben szenvedő ukrajnai gyerekek nagy-britanniai kezelését is lehetővé tette. Eddig 21, Ukrajnából evakuált gyermek onkológiai kezelése kezdődött meg angliai NHS-kórházakban.
A brit belügyminisztérium közölte azt is, hogy eddig több mint 150 ezren iratkoztak fel a Homes for Ukraine kormányzati kezdeményezésre, jelezve, hogy készek befogadni ukrajnai menekülteket.
A brit kormány által meghirdetett, e héten kezdődött program alapján az ukrajnai menekültek nagy-britanniai támogatókat kereshetnek az erre kialakított kormányzati honlapon.
A programhoz csatlakozó nagy-britanniai lakosok saját otthonukban vagy más lakóingatlanukban lakbér nélküli lakhatást biztosíthatnak az általuk kiválasztott és megnevezett menekülteknek – egyéneknek vagy családoknak – legalább hat hónapig terjedő időszakra.
A befogadó családok és a menekülők a honlapon vehetik fel egymással a kapcsolatot, és megállapodás esetén az ukrajnai vízumkérők a kérelem benyújtásához e befogadókat nevezhetik meg támogatóként.
A brit kormány az ukrajnai menekülteket befogadó brit családoknak havonta 350 font támogatást folyósít.
Azoknak a brit településeknek az önkormányzatai, amelyek ukrajnai menekülőket fogadnak be, menekültenként 10 500 font költségvetési támogatásban részesülnek.

Itt tartott csütörtökön az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!

Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine