Az orosz-ukrán háború 22. napja – FRISSÜL

Immár huszonkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben!

Már 3,2 millióan menekültek el a háború elől

Az ENSZ által csütörtökön közzétett adatok szerint már 3,2 millió ukrán állampolgár menekült el a hazájából az orosz invázió elől. Az orosz–ukrán háború ezzel Európa legnagyobb, leggyorsabban növekvő menekülthullámát generálta a második világháború óta. A menekültek közül mintegy 430 ezren Magyarországra jöttek.

Lángokban áll a harkivi piac

A térségben több légicsapás is történt, a harkovi Barabashova piacon hatalmas pusztítást okoztak az orosz támadások. Ez a világon a 14. legnagyobb piac, egyben Ukrajna legnagyobb piaca – írja az Origo. Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere a Telegramon mondta el, hogy az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat egyik mentőmunkása meghalt, miközben a piacon keletkezett tüzet próbálta oltani – írja a Telex.

JUST IN: The 14th biggest market in the world "Barabashova Bazaar", In Kharkiv is on fire.

? On-field report: The firefighters still continue to extinguish the fire.#Ukraine #Kharkiv pic.twitter.com/ohsQQqNBCE

— WhiteMarch (@WhiteMarchINT) March 17, 2022

??? Video from social media showing #Kharkiv’s Barabashova market , one of the biggest in Europe, burning due to #Putin regime terrorists MLRS shelling #Ukraine #Russia pic.twitter.com/9oIFuVQ3Lk

— Слава Україні 2.0 ?? (@ignis_fatu) March 17, 2022

Ukrán ügyészség: sokan meghaltak a Harkiv megyei Merefa elleni tüzérségi támadásban

Az eddigi adatok szerint 21-en vesztették életüket és 25-en sérültek meg a Harkiv megyében lévő Merefa város elleni orosz tüzérségi támadásban – közölte csütörtökön a kelet-ukrajnai megye ügyészsége.

A korábban megjelent hírek szerint csütörtökre virradóan az orosz erők tüzérségi támadást indítottak a település ellen, és szétlőttek egy iskolát és egy kultúrházat – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A Harkiv megyei ügyészség közölte, hogy a 25 sérültből tíz állapota súlyos. Még tart a romok eltakarítása. Az ukrán ügyészek büntetőeljárást indítottak a háborús normák és szabályok megsértése miatt, valamint szándékos emberölés gyanújával.
Közben az ukrán belügyminisztérium Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnökre hivatkozva azt közölte, hogy két rendőr meghalt, egy pedig megsebesült, miközben civileket evakuáltak a fővárostól északnyugatra fekvő településekről. A közlemény szerint orosz harckocsik nyitottak tüzet a menekülők konvojára a bucsai járásban, Irpinynél pedig Grad típusú sorozatvetőből indított rakéta talált el egy rendőrautót.
Nyebitov szavai szerint az orosz csapatok az evakuálásra megnyitott „zöldfolyosók fedezékében rejtőztek el” és onnan támadtak, így az evakuálások Kijev megyében jelenleg „ellenséges tűz alatt” folynak. Hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők sikeres támadása után Irpiny, Hosztomel és Nemisajeve irányában az ukrán hadsereg előrenyomult, de még heves harcok dúlnak a térségben. Közölte, hogy Kijev megyében „partizánakciók is megfigyelhetők”, állítása szerint „a városok és falvak utcáin orosz katonák és ukrán civilek holttestei hevernek”.
Nem sokkal később a Kijev megyei rendőrség jelentette, hogy az orosz erők nehéztüzérségi lövedéke eltalált egy többemeletes lakóházat a főváros északi határa közelében, a vishorodi járásban fekvő Novi Petrivci faluban. Ennek következtében az eddigi információk szerint egy kétéves kisgyermek meghalt és négyen megsérültek. A ház teljesen összeomlott, a környező lakóházakban is károk keletkeztek.
Az Ukrajinszka Pravda megjegyezte, hogy Novi Petrivci településen van a Mezsihirja nevű bírtok, amely a 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetésekkor Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán államfő egykori elnöki rezidenciája volt.
Közben az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat arról számolt be, hogy Kijev egyik külső kerületében lövedékek becsapódása miatt két ember meghalt, tűz ütött ki egy raktárépületben és két személygépkocsi kigyulladt.
Szerhij Hajdar, Luhanszk megyei kormányzó közölte a Facebookon, hogy a régióban lévő Szeverodoneck településen egy gyermekes anyák számára létesített menedékhelyet vettek tűz alá az orosz erők. Azt írta, hogy senki sem sérült meg.

Románia és Észtország a NATO keleti szárnyának megerősítését sürgeti

Románia és Észtország elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, a NATO keleti szárnyának sürgős, kiegyensúlyozott megerősítését szorgalmazza és uniós támogatást sürget Moldova számára az ukrán menekülthullám kezelésére – hangoztatta egybehangzóan Alar Karis észt és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön Bukarestben.

A megbeszélésüket követő sajtóértekezleten Iohannis úgy értékelte: az ukrajnai háború és az orosz csapatok jelenléte Fehéroroszországban hosszú távú következményekkel jár az egész euro-atlanti térség biztonságát illetően, ezért ez azonnali, hatékony válaszlépést tesz szükségessé a NATO részéről. Bejelentette: Románia kész jövőre hozzájárulni a balti térség légterében a NATO erők közös járőrszolgálatához, szolidaritást vállalva a térség NATO-tagállamaival, köztük Észtországgal. Románia ugyanakkor a Fekete-tenger térségében is további NATO-erők telepítését sürgeti.
Iohannis elmondta: az észak-romániai Suceaván megkezdte működését az a humanitárius logisztikai központ, amely az Ukrajnának és Moldovának szánt nemzetközi segélyek összegyűjtését és célba juttatását szervezi. A román elnök uniós támogatást sürgetett Moldova számára mind a menekülthullám kezeléséhez, mind az – orosz földgáztól függő – ország energetikai biztonságának javításához.
Alar Karis felidézte, hogy Románia és Észtország tavaly ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok létesítésének centenáriumát, amikor egy észt tiszteletbeli konzulátus is megkezdte működését Kolozsváron. Észtország is osztja Romániának a keleti szárny biztonságával kapcsolatos aggodalmait és egyetért azzal, hogy a NATO-nak – az eddigi csapaterősítésen túlmenően – további lépéseket kell tennie, hogy elrettentő és védelmi képességét növelje a térségben.
Újságírói kérdésre válaszolva Karis megerősítette: az észt parlament nemrég – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését támogatva – állásfoglalásban szorgalmazta, hogy „a NATO zárja le Ukrajna felett az eget”, vagyis akadályozza meg az orosz repülőgépek, helikopterek és rakéták behatolását az ország légterébe. Az észt elnök szerint ezzel Észtország azt jelezte, hogy Európának és a NATO-nak „többet kellene tennie” Ukrajnáért. Ugyanakkor elismerte: a teljes légtérzár gyakorlati megvalósítása közvetlen összetűzést eredményezhet a NATO és Oroszország között, amelyet Észtország is el akar kerülni. „A parlament tagjainak azonban joguk van leveleket írni és nyilatkozatokat megfogalmazni” – jegyezte meg.
A román elnök szerint a NATO álláspontja egyértelmű: nem szándékszik katonai konfliktusba kerülni Oroszországgal és mindent megtesz azért, hogy „a háború ne terjedjen túl jelenlegi határain”. A NATO ezért Ukrajna támogatására és Oroszország elleni gazdasági szankciókra szorítkozik. Ukrajna égboltjának lezárását csakis katonai eszközökkel lehetne megvalósítani, márpedig a NATO nem akar ürügyet szolgáltatni a konfliktus kiterjesztéséhez – magyarázta a román államfő.

Orosz tábornok: biológiai fegyver összetevőin dolgoztak Ukrajnában

Oroszország szerint Ukrajna területén biológiai fegyverek komponenseit hozták létre – jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegyi és biológiai védelmi erőinek vezetője csütörtökön Moszkvában.

A tábornok bemutatott egy 2015. március 6-i keltezésű dokumentumot, amely szerinte a Pentagon közvetlen részvételét „bizonyítja” az ukrajnai katonai biológiai projektek finanszírozásában. Kirillov szerint bevett gyakorlat, hogy az Egyesült Államok harmadik országokban, így Afrikában és Ázsiában a helyi nemzeti egészségügyi hatóságok segítségével titkolja el az ott folytatott amerikai egészség- és járványügyi projektek költségét.
Azt állította, hogy az Egyesült Államok Védelmi Fenyegetéscsökkentő Ügynöksége (DTRA) és a Black and Veatch amerikai vállalat ukrajnai bio-laboratóriumokkal kiviteleztette az U-P8 kódjelű projektet, amelynek célja a krími-kongói vérzéses láz, a leptoszpirózis és a hantavírus kórokozóinak tanulmányozása. Érvelése szerint az amerikai katonai biológusok azért ezt a helyszínt választották, mert ezeknek a patogéneknek Ukrajna és Oroszország is természetes előfordulási helye, így bevetésük a betegség természetes kitörésének álcázható.
Kirillov szerint a Pentagon és az ukrán egészségügyi tárca által megkötött együttműködési megállapodás alapján a pénzt, az összesen 32 millió dolláros támogatást valójában az ukrán védelmi minisztérium kijevi, odesszai, lvivi és harkivi laboratóriumai kapták a tengerentúlról. Megjegyezte, hogy az U-P8 projekt további finanszírozást kapott, és a megvalósítás határidejét meghosszabbították.
A tábornok dokumentumokra hivatkozva azt mondta, hogy az Egyesült Államok a P-781-es projekt keretében 1,6 millió dollárt fektetett be annak tanulmányozására, hogy milyen módon lehet denevérek közvetítésével betegségeket emberre átvinni. Állítása szerint a kísérleteket egy harkivi laboratóriumban végezték el, a tbiliszi Lugar Központtal együttműködve. Az összeg nagyobb részét Ukrajna kapta meg.
Kirillov azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok akadályozza a Pentagon által külföldön elvégeztetett katonai biológiai tevékenységre vonatkozó adatok közzétételét.

Az EU megállapodást írt alá Moldovával a Frontex-együttműködésről

Az Európai Unió jogilag kötelező erejű megállapodást írt alá Moldovával az ország határőrsége és a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) közötti együttműködésről – jelentette be csütörtöki sajtóközleményében az Európai Bizottság.

Az Ukrajna elleni orosz támadás elől menekülő, immár több, mint 3 millió ember közül eddig több mint 300 ezren Moldovában kerestek biztonságot. A moldovai határőröknek óriási nehézségekkel kell szembenézniük mind az érkezők nagy száma, mind pedig az aktív háborús övezettel közös határ védelme miatt – olvasható a közleményben.
Ez a megállapodás lehetővé teszi Frontex-csapatok intenzív bevetését a moldovai-ukrán határon. A Frontex feladata hogy támogassa a határigazgatást, elősegítse a határátkelő személyek átvizsgálását, regisztrációját és személyazonosság-ellenőrzését. A Frontex ezenkívül a moldovai hatóságokkal együttműködve határőrizeti feladatokat is ellát majd.

600 millió forintos segélyszállítmányt küld a magyar kormány Kárpátaljára

Schwarzenegger üzent az orosz népnek

Arnold Schwarzenegger osztrák származású színész videóüzenetben szólt az orosz néphez.

Az egyesült államokbeli Kalifornia állam egykori kormányzójának elmondása szerint egy célja volt, hogy „tájékoztassa a lakosságot az igazságról” – számolt be róla a Sky News. A hollywoodi színész kilencperces, feliratozott beszédében a lakosságon kívül a katonákhoz és közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is szólt.

I love the Russian people. That is why I have to tell you the truth. Please watch and share. pic.twitter.com/6gyVRhgpFV

— Arnold (@Schwarzenegger) March 17, 2022

Erdogan: Törökország házigazdája lehetne Putyin és Zelenszkij találkozójának

Recep Tayyip Erdogan török államfő orosz hivatali partnerével folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésében felkínálta, hogy Törökország házigazdája lehetne Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának.

A török államfő hivatalának tájékoztatása szerint Erdogan közölte Putyinnal, hogy bizonyos kérdések rendezése személyes találkozót igényel.

A török államfő ezenfelül meggyőződését fejezte ki, hogy ilyen tanácskozás tartós tűzszünethez, illetve hosszútávú megoldáshoz vezethet Ukrajna és Oroszország konfliktusában. Erdogan egyúttal hangsúlyozta a humanitárius folyosók fenntartásának fontosságát is Ukrajnában.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön arról számolt be: Moszkva és Kijev egyaránt nyitott arra, hogy Törökország azon államok sorában legyen, amelyek biztonsági garanciákat nyújtanának az esetleges békemegállapodáshoz. Cavusoglu a nap folyamán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt a nyugat-ukrajnai Lviv városában, miután szerdán Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével egyeztetett Moszkvában.

Ukrán hírszerzés: több mint harminc, sérült szíriai zsoldos tért haza

Nemrég több mint harminc, sérült szíriai zsoldos érkezett Oroszországból a szíriai orosz Hmejmim légitámaszpontra, olyanok, akik az ukrajnai harcokban sebesültek meg – állította a kijevi védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon közzétett jelentésében.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint a sérültek látványa elkedvetlenítette Szíriában az ukrajnai háborúban orosz oldalon részt venni készülő szíriai zsoldosokat, többen visszavonták jelentkezésüket, de feljegyeztek olyan eseteket is, amelyekben a korábbi jelentkezők állítólag megcsonkították magukat, hogy mégse kelljen harcba menniük. A jelentésben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál és az UNIAN ukrán hírügynökség is idézett – azt írták: a zsoldosok egy része úgy tekint az ukrajnai „kalandra”, amelyhez előbb Oroszországba, illetve Fehéroroszországba kell utazniuk, mint dezertálási lehetőségre, mert Ukrajnába jutva azután illegális bevándorlóként az Európai Unióba akar eljutni.
Az ukrán hírszerzés semmivel nem támasztotta alá ezt az állítólagos értesülését.
A beszámoló szerint a szíriai Hmejmim támaszpont parancsnoksága azt az utasítást kapta, hogy megközelítőleg napi 300 zsoldost verbuváljon. Például március 15-én 150-et küldtek Oroszországba, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban – állítja az ukrán hírszerzés.
„A zsoldosoknak azt mondják, hogy pusztán a rendfenntartásban kell részt venniük az Oroszország által megszállt ukrán területeken. Körükben azonban elterjedt a híre annak, hogy ezzel ellentétben harci cselekményekben vetik be őket, ami úgyszintén jelentősen csökkentette a szíriaiak elszántságát” – írta a hírszerzés.
Kijev értesülése szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök állítólag negyvenezer fegyverest ígért Oroszországnak. Ezenfelül a hírszerzés olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a közeljövőben fegyvereket, katonai felszereléseket és egyéb erőforrásokat is terveznek szállítani Szíriából Oroszországba és Fehéroroszországba az Ukrajna elleni támadásokban részt vevő orosz erők számára.

Az ukrán védelmi miniszter szerint országának több katonai támogatásra van szüksége

Ukrajnának több katonai támogatásra van szüksége, az Európai Uniónak pedig további, rendkívül erős, a gazdaságot megbénító szankciókkal kell sújtania Oroszországot – jelentette ki az ukrán védelmi miniszter az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának ülésén csütörtökön.

Olekszij Reznyikov, az EP szakbizottságának üléséhez videón keresztül kapcsolódva elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan robusztus megszorító intézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben, amelyek arra kényszerítik Moszkvát, hogy „megállítsa az Ukrajna elleni agressziót”.
A miniszter ismételten ukrajnai repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazta, és sürgette az uniós országokat, hogy bürokratikus akadályok nélkül szállítsanak fegyvereket országának. Reznyikov kérdéssel fordult az EP-képviselőkhöz: vajon a helyzet elmérgesedésére van-e szükség ahhoz, hogy az Unió határozottabban lépjen fel Oroszországgal szemben és Ukrajna megsegítésére? – fogalmazott. Közölte továbbá: Ukrajna készen áll arra, hogy mihamarabb fogadja és felhasználja az Európai Unió felajánlotta pénzügyi segítséget.
Az EP tájékoztatása szerint a képviselők elkötelezték magukat amellett, hogy felszólítják az uniós kormányokat: „tegyenek többet Ukrajna megsegítésére az orosz agresszióval szemben”. Leszögezték, támogatni fogják a további szankciós csomagokat, hogy Oroszország illetékesei tárgyalóasztalhoz kényszerüljenek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el az orosz szóhasználatban „különleges katonai műveletnek” nevezett háború megindítását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is, támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.

Legalább 21 halálos áldozata van a merefai támadásnak

Csütörtök hajnalban légi támadás érte a Harkiv melletti Merefát. A rakéta egy iskolába és egy közösségi házba csapódott be – írja a Sky News az ukrán fél tájékoztatására hivatkozva.

A polgármester szerint 21 halálos áldozata van a támadásnak. Azt nem tudni, hogy gyerekek is vannak-e köztük.

A lengyel parlament egyhangúlag elfogadta a hadsereg megerősítését célzó törvényt

Egyhangúlag elfogadta csütörtökön az ellenzéki többségű lengyel szenátus a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt, amelyet a kormány terjesztett elő, és amelyet előzőleg a szejm szintén egyhangú szavazáson hagyott jóvá.

A most az államfő elé kerülő jogszabály mellett a 100 fős szenátusban 97 honatya szavazott, senki sem adott le tartózkodó, illetve ellenszavazatot.
A múlt heti alsóházi szavazáson a 460 fős szejmben 450 képviselő támogatta a tervezetet, senki sem ellenezte, öten tartózkodtak a szavazástól.
A törvény tervezetét még tavaly októberben mutatta be a kormány, és idén február 22-én véglegesítette.
Az ukrajnai háború február 24-ei kitörése után, március elején Jaroslaw Kaczynski, biztonsági ügyekért felelős lengyel kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető párt elnöke bejelentette: az ukrajnai helyzet miatt gyorsítanak a törvény elfogadásán, és az eredeti tervezethez képest gyorsabban emelik Lengyelország védelmi kiadásait, amelyek ezért már jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát érik el.
A törvény szerint a hadsereg létszámnövelése érdekében bővítik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Ez utóbbi 28 napos tanfolyamból és 11 hónapos kiképzésből áll majd, s ezt követően az önkéntesek eldönthetik, hogy tartalékosok legyenek-e, vagy hivatásos katonaként szolgáljanak tovább.
Ez az önkéntes katonai szolgálat újabb formája lesz a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett.
A hadsereg a jelenlegi, mintegy 110 ezer főről 250 ezer főre bővül majd, a WOT pedig 50 ezer főt fog számlálni.
Az ellenzék korábban a törvény több előírását bírálta. Tomasz Grodzki szenátusi elnök azonban szerdán bejelentette: szem előtt tartva az ország biztonságát és tekintettel arra, hogy „a háború az ország kapuihoz ért”, az ellenzéki szenátorok nem küldik a tervezetet vissza a szejmbe, hanem a megszavazásával lehetővé teszik, hogy az államfő még e héten aláírja.
Már a múlt heti alsóházi jóváhagyást követően Mateusz Morawiecki kormányfő megköszönte a képviselőknek, hogy áthidalták a politikai konfliktust. Ezt a magatartást Lengyelország, valamint azegész Európa számára a bátorító szolidaritás példájának nevezte.
A lengyel elnöki kabinetfőnök, Pawel Szrot a csütörtöki szenátusi szavazás után a PAP hírügynökségnek elmondta: Andrzej Duda elnök haladéktalanul aláírja a törvényt.

A Biden-kormányzat növeli a cseppfolyósított földgáz Európába irányuló exportját

A Joe Biden vezette amerikai kormányzat szerdán engedélyezte a Cheniere cégnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) további és növekvő európai exportját, amely megítélése szerint segítheti Európát az ukrajnai háború miatti energiaválság kezelésében – jelentette csütörtökön az Euractiv brüsszeli hírportál.

Az engedélyek lehetővé teszik, hogy a Cheniere cég louisianai Sabine Pass és a texasi Corpus Christi termináljai napi 0,72 milliárd köblábnak megfelelő mennyiségű cseppfolyósított földgázt szállítsanak minden olyan országba, amellyel az Egyesült Államoknak nincs szabadkereskedelmi megállapodása, beleértve egész Európát.
Ezzel kibővült azon export-célországok köre, amelyeket az amerikai Szövetségi Energiaszabályozó Bizottság októberben engedélyezett.
Az Ukrajna elleni háború kezdete előtt az Egyesült Államok a cseppfolyós gázt exportáló országokkal és vállalatokkal az üzemanyag Európába történő szállításának fenntartására vonatkozó vészhelyzeti tervekről tárgyalt. Oroszország általában Európa földgáz-ellátásának mintegy 30-40 százalékát biztosítja, amely 2021-ben összesen mintegy 18 milliárd köbmétert tett ki.
„Ez az engedély további működési rugalmasságot biztosít számunkra és ügyfeleink számára ebben a sorsfordító időszakban és az elkövetkező évtizedekben” – írta a Cheniere egy e-mailben küldött közleményében.
Az amerikai szövetségi energiaügyi minisztérium szerint mostantól valamennyi, működő amerikai cseppfolyós földgáz-projekt engedélyt kap arra, hogy teljes kapacitását bármely olyan országba exportálja, ahol ezt az amerikai törvények vagy politika nem tiltja.
Amerikai törvényhozók és energiaipari szakemberek felszólították a Biden-kormányt, hogy növelje a földgáz- és olajexportot a szövetségesek felé, mivel Európa energiaválsággal néz szembe, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja súlyosbít.
A Fehér Ház erőfeszítései az amerikai cseppfolyósított földgáz exportjának fellendítésére lassan haladnak, mert aggályok merültek fel az évtizedekig tartó projektek éghajlatváltozásra gyakorolt hatásával kapcsolatban – fogalmaztak amerikai kormányzati és ipari források, még a múlt héten.
Az Egyesült Államok jelenleg a világ első számú exportőre a cseppfolyósított földgáznak, és az év végéig várhatóan a jelenlegi mennyiséghez képest további 20 százalékkal többet exportál, mivel több kapacitás lép működésbe.
Joao Matos Fernandes portugál környezetvédelmi és éghajlat-politikai miniszter szerint országa Sines nevű kikötője „új kapuja” lehet az Európába érkező, cseppfolyósított földgáznak, amely többek között Nigériából, Trinidad és Tobagóból vagy az Egyesült Államokból érkezik.
„Az Európai Unió küzdeni fog azért, hogy csökkentse függőségét az orosz földgáztól, de igyekeznie kell, hogy elkerülje az esetleges ellátási hiányt a jövő télen” – fogalmazott a portugál miniszter, hozzátéve, hogy a portugál cseppfolyósított földgáz (LNG) importja segíthet ezen.
Portugália Sinesen – az Egyesült Államokhoz legközelebbi európai kikötőn – keresztül importálja a cseppfolyósított földgázt.
Lisszabon azt tervezi, hogy négy éven belül javítja a sines-i kikötő hatékonyságát, növeli a tárolókapacitást, és harmadik csővezetéket is épít Spanyolországba. Ezzel növelné a Spanyolországba irányuló exportkapacitást – jelentette ki Matos Fernandes.

Iohannis: Románia és Spanyolország is az európai energetikai hálózatok fejlesztését szorgalmazza

Románia és Spanyolország egyetért abban, hogy fejleszteni kell az európai energetikai hálózatokat, össze kell kapcsolni a tagországok gázrendszereit, növelni kell a termelést és a raktározási kapacitásokat – mondta Klaus Iohannis román államfő csütörtökön, miután Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel tárgyalt Bukarestben.

Közös sajtótájékoztatójukon kifejtette: Románia kész rendelkezésre bocsátani saját energetikai infrastruktúráját az Európai Unió energia-ellátásának diverzifikálása érdekében, ugyanakkor olyan intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek enyhítik a magas energiaárak miatt a fogyasztókra nehezedő terhet – ebben a kérdésben Románia és Spanyolország hasonló álláspontot fog képviselni az Európai Tanács jövő heti ülésén.
Iohannis ugyanakkor úgy vélekedett: az Európai Uniónak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek Ukrajna és Moldova energetikai biztonságának megteremtéséhez is hozzájárulnak.
A román elnök a NATO júniusban esedékes madridi csúcstalálkozójáról szólva úgy értékelte: az Ukrajna elleni orosz háború közepette a védelmi szövetségnek a kialakult helyzethez kell igazítania új stratégiai koncepcióját, amelynek tekintettel kell lennie a Fekete-tenger térségének biztonsági igényeire. A NATO-nak minél hamarabb létre kell hoznia romániai harccsoportját, erősítenie kell védelmi és elrettentő képességeit a keleti szárny déli részén is, ebben a kérdésben Madrid támogatására is számítanak – mutatott rá Iohannis.
Sánchez szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak az ukrán ellenállás erejét illetően számolta el magát, hanem a NATO és az Európai Uniós tagországainak egységes fellépése is meglepte.
„A legjobb biztonsági garancia a NATO egysége” – jelentette ki a spanyol miniszterelnök.
Rámutatott: a demokratikus országok egységesek abban, hogy elítélik az Ukrajna elleni orosz támadást, Putyinnak és az orosz oligarcháknak pedig tudniuk kell, hogy a szankciók csak szigorodni fognak, ha nem vetnek véget a háborúnak. Sánchez elismeréssel szólt a román nép szolidaritási megnyilvánulásairól, ugyanakkor közölte: Spanyolország otthont ad Moldovába érkezett ezer ukrajnai menekültnek.

Menekítik a mariupoli túlélőket

Ljudmila Gyenyiszova, az ukrán törvényhozás emberi jogi biztosa Facebookon közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „az épület ellenállt a nagy erejű légibomba becsapódásának, és megvédte a bunkerben rejtőzködő emberek életét. Jelenleg is folynak az alagsor megtisztítási munkálatai. Felnőttek és gyerekek jönnek ki lentről élve”.

Egyelőre nem tudni, mennyien haltak meg, és hányan maradtak életben azután, hogy orosz légicsapás érte szerdán az óvóhelyként is szolgáló mariupoli színházat. Egyes hírek szerint 500-an, mások szerint 1000-1500 fő tartózkodott az épületben.

Putyin nem fog reagálni Biden minősítésére

Vlagyimir Putyin orosz elnök bölcs és művelt nemzetközi szereplő, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

„Elnökünk nagyon bölcs, előrelátó és művelt nemzetközi szereplő és az Oroszországi Föderáció vezetője” – hangoztatta a szóvivő, amikor arról kérdezték, miért nem reagált Putyin arra, hogy Biden „háborús bűnösnek” nevezte őt.
„Biden úr ilyen kijelentései teljesen megengedhetetlenek, elfogadhatatlanok, megbocsáthatatlanok” – hangsúlyozta Peszkov.
A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra, „egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani”.
„Ez a mi mély meggyőződésünk” – tette hozzá.
Biden újságírói kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy Putyint „háborús bűnösnek” tartja. Szinte napra pontosan egy évvel korábban, 2021. március 17-én az amerikai elnök igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy „gyilkosnak” tartja-e az orosz államfőt.
Az orosz elnök szerint amerikai hivatali partnere utóbb felhívta őt és tisztázták a dolgot. Putyin azt mondta, hogy kielégítette a Biden által adott magyarázat.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy az orosz külügyminisztérium külön rovatot indít a honlapján az amerikai és a brit háborús bűncselekmények bemutatására.
Zaharova és a Kreml szóvivője egyaránt elfogultsággal és dezinformációval vádolta meg a nyugati sajtót a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborúval kapcsolatban. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a La Stampa című olasz lap a címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy „Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti”. Peszkov „szörnyű hamisítványt”, Zaharova „cinizmust” emlegetett.
A külügyi szóvivő egyébként szerdai sajtóértekezletén azt mondta, hogy a háborúnak nem célja az ukrán államiság megsemmisítése. Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások nem hozzák el a békét, hanem destabilizáló tényezővé válnak és veszélyes következményekkel járhatnak.
Megerősítette, hogy videókonferencia-formátumban folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások. Mint mondta, ezek katonai, politikai és humanitárius síkon folynak.
Kifejezte reményét, hogy Kijev felismeri: elkerülhetetlen feladat békésen megoldani Ukrajna demilitarizálását és „nácitlanítását”, valamint az ország semleges státusának biztosítását.
„Minél előbb megértik ezt a kijevi rezsim képviselői, annál hamarabb véget ér a különleges hadművelet” – fogalmazott a külügyi szóvivő.
A Maia Sandu moldovai elnök által megfogalmazott követeléssel kapcsolatban, hogy Moszkva vonja ki a csapatait a Dnyeszter folyó bal partjáról, Zaharova emlékeztetett rá, hogy az orosz „korlátozott létszámú kontingens” a Dnyeszter-menti fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében, békefenntartói minőségben tartózkodik a területen. Emellett pedig három évtizede őrzi a szovjet korszak óta a régióban maradt, 20 ezer tonnányi készletet tartalmazó lőszerraktárakat.
Az orosz diplomata rámutatott, hogy az orosz csapatkivonás a Dnyeszter-menti konfliktusról szóló megállapodástól függ, amelynek elérése nem utolsósorban Chisinaun múlik.

Csehország és Litvánia támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba

Csehország és Litvánia közös álláspontot képvisel az ukrajnai orosz támadás ügyében. Egy demokratikus ország indokolatlan megtámadása, a civilek gyilkolása nem maradhat visszhang nélkül – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter csütörtökön Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel, aki rövid látogatát tett Csehországban.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón mindkét tárcavezető egybehangzóan leszögezte: országaik támogatják Ukrajna felvételét az Európai Unióba.
„Az orosz és a fehérorosz rendszer megtámadta a demokráciát, a szabad jogállam alapjait” – mondta Lipavsky újságíróknak.
Csehország és Litvánia azon államok közé tartozik, amelyek a legnagyobb konkrét segítséget nyújtják Ukrajnának. „Olyan fegyvereket, fegyverrendszereket, haditechnikát küldünk az ukránoknak, amelyek segítenek megállítani, vagy legalább lassítani az oroszok előrenyomulását” – mutatott rá Landsbergis.
A litván külügyminiszter szerint most arra lenne szükség, hogy a többi állam is növelje az Ukrajnának nyújtott támogatásokat. „Oroszországot el kell szigetelni, s ebbéli igyekezetünkben nem szabad lankadnunk” – hangsúlyozta Landsbergis. Bírálóan szólt arról, hogy egyes államok még a mai napig sem mondták meg egyértelműen, hogy kinek az oldalán állnak. Bár újságírók kérdezték, konkrét államokat nem volt hajlandó megnevezni.
Csehország és Litvánia támogatja Ukrajna európai uniós tagságát. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy még azok az államok is, amelyek ebben a kérdésben tartózkodóbbak, támogassák Ukrajna európai ambícióit” – jelentette ki Lipavsky. Landsbergis szerint szakértői csoportot kellene felállítani, amely Ukrajnának segítene az uniós csatlakozásban.

Párizs szerint Oroszország csak színleli a tárgyalást

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azzal vádolta meg csütörtökön Oroszországot, hogy csak színleli a tárgyalást a tűzszünetről Ukrajnában, miközben továbbra is „a fegyvereket beszélteti”.

„Pont úgy, mint Aleppóban (Szíriában) vagy Groznijban (Csecsenföldön), az orosz logika a megszokott hármasságon alapul: válogatás nélküli bombázások, úgynevezett humanitárius folyosók létrehozása azért, hogy aztán az ellenfelet megvádolják ezek semmibe vételével, valamint tárgyalások azzal az egyetlen céllal, hogy színleljék a tárgyalást” – mondta a francia diplomácia vezetője a Le Parisien című napilapban megjelent interjúban.
Moszkva szerdán azt közölte, hogy nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra. Az orosz fél azt kérte, hogy Ukrajna nyilvánítsa magát semleges országnak, ezt viszont Kijev elutasította. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor korábban kijelentette, hogy Ukrajna a NATO „nyitott ajtók” politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.
„Oroszország úgy döntött, hogy továbbra is a fegyvereket beszélteti, és nem hajlandó jelenleg a tűzszünetre” – vélekedett Jean-Yves Le Drian. A tárcavezető Moszkva „maximalista követelésére” hívta fel a figyelmet. Szerinte Oroszország „az ukrán kapitulációt” szeretné, és a városok ostrom alá vételével a háború súlyosbodását tűzte ki célul.
„Ez hosszú távú durva drámai folyamat” – hangsúlyozta a francia külügyminiszter, aki szerint Ukrajna „felelősségteljesen és nyitottan” áll a tárgyalásokhoz.
Elmondta az is, hogy „a nyugatiak eltökéltek a szankciók további szigorításában egészen addig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök számára úgy tűnik, a konfliktus folytatásáért fizetett ár olyan magas, hogy jobban megéri neki egy tűzszünet és valódi tárgyalások megkezdése”.
„Amennyiben Oroszország vegyi vagy biológiai eszközöket vet be Ukrajnában, az elfogadhatatlan eszkalációhoz vezetne, és válaszul tabu nélküli, radikális és kemény gazdasági szankciókat vonna maga után” – jelentette ki a külügyminiszter.

Friss térképen az ukrajnai orosz invázió

Ahogy olvasóink már megszokhatták: érkezünk a brit védelmi minisztérium aktuális térképével az ukrajnai hadi helyzetről. Így áll az orosz invázió csütörtökön!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/DUnpFgmfWv

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/6L8Q52eHqn

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 17, 2022

Amerikai hírszerzés: több mint hétezer orosz katona halt meg eddig

Több mint 7000 orosz katona meghalt, 14-21 ezer pedig megsebesült – állítja az amerikai hírszerzés a Sky News csütörtök délutáni híre szerint, megerősítve a reggel megjelent értesüléseket.

A Pentagon tisztviselői a New York Timesnak azt mondták, úgy jutottak erre a számra, hogy elemezték az orosz tankokat és csapatokat ábrázoló műholdfelvételeket és videókat. Azt viszont hangsúlyozták, hogy a halálos áldozatok száma nem pontos.

Becsléseik szerint február 24-e óta több mint 150 ezer orosz katona lépett be Ukrajnába.

Ukrán védelmi miniszter: az igazi áttöréshez az kell, hogy Oroszország beleegyezzen a tűzszünetbe

Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznikov az Európai Parlament külügyi és biztonsági tanácsa előtt beszélt videókapcsolaton keresztül.

Az oroszokkal folytatott tárgyalásokról szólva elmondta, hogy ügyvédek dolgoznak a dokumentumokon, de az igazi áttöréshez az kell, hogy Oroszország beleegyezzen a teljes tűzszünetbe.

„Természetesen mindenek előtt a tűzszünetről, a humanitárius folyosókról, a civilek ivóvízzel és élelmiszerrel való ellátásáról tárgyalunk, és talán később megegyezhetünk a békéről is. De az ukrán emberek nevében nem fogadhatunk el semmilyen kapitulációt, és a hadseregünk továbbra is kész ellenállni. Úgyhogy azt mondhatjuk, ma még gyakorlati dolgokról folynak a tárgyalások, természetesen ügyvédek és politikusok jelenlétével, és több részletet nem fogok elmondani, de arról viszont biztosíthatok mindenkit, hogy nincs mivel elégedettnek lenni. De remélem, hogy minél előbb be tudjuk fejezni a háborút, és hogy legyőzzük a Kreml-t” – nyilatkozta az Origo.hu szerint.

London Sky Sabre légvédelmi rendszert ad Varsónak

Az Egyesült Királyság újgenerációs, közepes hatótávolságú Sky Sabre légvédelmi rakétarendszert ad Lengyelországnak, és száz katonával bővíti ottani kontingensét – jelentette be csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter a lengyel hivatali partnerével közösen tartott varsói sajtóértekezleten.

Az ukrajnai helyzetről és a NATO keleti szárnyának védelméről folytatott tárgyalásokról szólva Wallace aláhúzta: az európaiak kötelessége segíteni Ukrajnának és lakóinak. Kilátásba helyezte az ukrajnai háború következményeivel szembesülő Lengyelország további támogatását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „leginkább a nemzetközi választól tart, és ezt valóban meg is kapta” – utalt a brit miniszter a Moszkvára kirótt büntetőintézkedésekre, valamint a lengyelországi brit kontingens megerősítésére. Wallace közölte azt is, hogy a Sky Sabre rendszert a jövőben Lengyelországgal együttműködve fogják fejleszteni.
„Mindez remélhetőleg világos jelzést ad a Kremlnek, hogy egyetlen másodpercig se kételkedjen: védeni fogjuk értékeinket és barátainkat, köztük Lengyelországot” – fűzte hozzá Wallace.
Az Egyesült Királyság legutóbb február elején növelte meg lengyelországi kontingensét a királyi tengerészgyalogság 350 katonájával. A megerősítés az Ukrajna határainál akkor tapasztalt, az orosz támadást megelőző orosz csapatösszevonás miatt történt.
A brit katonák a 2016 óta Lengyelországban állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljban szolgálnak. Tavaly év végétől a brit hadsereg száz műszaki szakértője is segít a határőrizeti létesítmények megerősítésében a lengyel-fehérorosz határon, ahol a tavaly őszi hónapokhoz képest kisebb mértékben ugyan, de napi rendszerességgel folytatódnak a közel-keleti és afrikai illegális bevándorlóknak a fehérorosz hatóságok támogatta erőszakos határátlépési próbálkozásai.

Román lap: Moldova nem képes több ukrán menekültet befogadni

Moldova nem képes már több, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt befogadni és ellátni, miután a 2,6 millió lakosú országban napok óta több mint százezer menekült tartózkodik – közölte csütörtökön a román G4Media.ro hírportál Dumitru Udreának, a chisinaui kormány főtitkárának egyik rádióinterjúját idézve.

Udrea a – román közszolgálati rádió által a moldovai fővárosban alapított – Radio Chisinaunak elmondta: a háború kezdete óta 340 ezer ukrán állampolgár érkezett Moldovába, akik közül 103 ezren maradtak az országban, a menekültek csaknem fele pedig kiskorú.
Az ukrajnai szülők eddig 650 gyermek számára kérvényezték a felvételt a moldovai iskolákba és óvodákba. A moldovai hatóságok azt remélik: a tanulók egy része számára lehetővé tudják tenni, hogy online bekapcsolódhassanak az Ukrajna nyugati részén működő iskolák tanóráiba – magyarázta a chisinaui kormány főtitkára.
Udrea szerint a chisinaui kormány pénzügyi támogatásban fogja részesíteni az ukrán menekülteket befogadó családokat, amint megérkezik az országba a nemzetközi közösség által megígért segítség, addig azonban csak a segélylerakatokat felkeresve juthatnak hozzá az adományozóktól összegyűjtött élelmiszerhez és más létszükségleti cikkekhez.
A tisztségviselő elmondta, hogy az ENSZ menekültügyi szolgálatának legutóbbi felmérése szerint Moldova mintegy 25 ezer menekült befogadására képes. Az országban jelenleg 96, hatóságilag engedélyezett befogadóközpont is működik, közülük 42 a fővárosban.
Mivel az ország négyszer annyi menekült ellátásáról gondoskodik, mint amennyire elvileg képes lenne, a moldovai hatóságok Románia és más európai uniós országok felé irányítják az ukrajnai menekülteket, közvetlenül az ukrán-moldovai határátkelőktől vagy légi úton – mondta a kormányfőtitkár.
Szerdán Klaus Iohannis román államfő Chisinauba látogatott, hogy arról biztosítsa a moldovai vezetőket: mindenben és mindenkor számíthatnak Románia támogatására. Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén Iohannis azt ígérte: Románia annyi ukrajnai menekültet fogad be, ahány érkezik.
„Nem áll szándékunkban semmilyen kvótát megszabni: annyi menekültet fogadunk be, ahány érkezik, és mindannyian tisztességes segítséget, ellátást fognak kapni. Ez a legkevesebb, amit tehetünk az ukránokért ebben a rendkívül nehéz időszakban, ebben a katasztrofális helyzetben, amelyet az orosz agresszió idézett elő” – mondta Iohannis. Hozzátette: nem akar senkit arra bátorítani, hogy elhagyja otthonát, de akik a háborús fenyegetés elől menekülnek, azokat Románia befogadja.

OECD: a válság több mint 1 százalékpontot vehet el a világgazdaság idei növekedéséből

Az ukrajnai háború több mint egy százalékpontot vehet el a világ idei gazdasági növekedéséből és két és százalékponttal megdobhatja az inflációt.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) az ukrajnai háború gazdasági és társadalmi hatásairól és politikai következményeiről készített első értékelésében úgy fogalmazott, hogy Oroszország inváziója humanitárius válságot okozott Ukrajnában, életeket, otthonokat és infrastruktúrát tönkretéve, miközben megzavarta a globális gazdasági fellendülést a koronavírus-járvány után.
Az OECD honlapjára felkerült értékelésében a párizsi székhelyű szervezet megjegyezte, hogy a nyersanyagárak meredeken emelkedtek. Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának körülbelül egyharmadát adja, és fontos műtrágya- és ipari fém-, például nikkel- és palládiumtermelők. A búza, a kukorica és a műtrágya ellátászavarai az éhezést és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát növelhetik világszerte. A fémárak szárnyalása számos iparágat érinthet, például a repülőgép-, autó- és chipgyártást.
Az OECD rámutatott arra, hogy mivel Oroszország adja a világ földgáztermelésének mintegy 16 százalékát és a kőolaj 11 százalékát, az energiaárak riasztóan megugrottak. Európa különösen nagy mértékben függ az orosz gáztól és kőolajtól. A gáz azonnali ára Európában jelenleg több mint tízszerese az egy évvel ezelőttinek, miközben az olaj ára csaknem megkétszereződött ugyanebben az időszakban. Az ársokk érinti a háztartásokat és világszerte megzavarja az áruk és szolgáltatások termelését.
Mathias Cormann, az OECD főtitkára az érékelés ismertetésekor azt mondta, hogy a háború következtében szűkülő nyersanyag-ellátás tovább súlyosbítja az ellátási láncok világjárvány okozta zavarait, amelyek egy ideig ránehezednek a fogyasztókra és a vállalkozásokra is.
Hozzátette: „Az Európai Unió jelentősen támaszkodik Oroszországra az energiaellátás terén. Az EU kőolajimportjának 27 százaléka, földgázimportjának 41 százaléka és szilárd tüzelőanyag-importjának 47 százaléka Oroszországból származik. Néhány évbe fog telni ennek a függőségnek a teljes ellensúlyozása és az európai energiabiztonság megteremtése, de a cselekvést már most el kell kezdeni.
Az OECD szerint az orosz invázió okozta helyzetben átmeneti, jól időzített és jól célzott fiskális intézkedésekre van szükség a válság fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatásainak az enyhítésére. Az OECD értékelése szerint a GDP 0,5 százalékának megfelelő értékű jól célzott kormányzati fiskális intézkedések lényegesen mérsékelhetik a válság gazdasági hatását anélkül, hogy az inflációt érdemben növelnék.
A nemzetközi szervezet értékelése szerint a háború rávilágított az Oroszországtól való függés minimalizálásának fontosságára, a kulcsfontosságú importok, az energiaforrások diverzifikálása, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítása a megújuló energiákba való nagyobb befektetések révén.

Scholz kancellár megerősítette: a NATO nem lép be a háborúba

A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll „a bátor ukránok mellett” és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy „megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben”.
Hozzátette, hogy „megrendít bennünket a sok orosz fiatal sorsa is, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen”.
„Fontos, hogy ezeknek a fiatal embereknek a sorsa Oroszországban is ismertté váljék, mindenkinek tudnia kell Oroszországban, hogy egyedül (Vlagyimir) Putyin elnök viseli a felelősséget, ha meghalnak vagy megsebesülnek” – mondta Olaf Scholz, kiemelve: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek.
Ugyanakkor – fűzte hozzá a német kancellár – „azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba”.
„Ez Putyin elnök háborúja” – jelentette ki Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek meg kell állítania a háborút, vissza kell vonnia csapatait és vissza kell térnie a diplomáciához.
A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát, hogy élhessen az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogával, ugyanakkor felelősséget visel azért, hogy ne mélyüljön még tovább a konfliktus, mert csak „még veszélyesebbé válna, még több szenvedéssel, halállal és rombolással járna” – tette hozzá Jens Stoltenberg.
A NATO főtitkára egyben kifejezte nagyrabecsülését a szövetség keleti tagállamainak védelmét, valamint az Ukrajna és az ukrajnai menekültek támogatását szolgáló német erőfeszítések iránt, és az európai biztonságpolitika korszakfordító fejleményeként jellemezte a berlini vezetés azon vállalását, hogy ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát meghaladó összegű közpénzt fordít védelemre, és ötödik generációs harci repülőgépekkel – amerikai F35-ösökkel – erősíti meg légierejét.

Peszkov: a Kreml „hatalmas energiákat” fordít a béketárgyalásokba, de nincs jelentős előrelépés

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Kreml „hatalmas energiákat” fordít a béketárgyalásokba – írja a The Guardian alapján az Origo. „A mi delegációnk nagyobb együttműködést mutat a másik fél iránt, mint fordítva.”

A szóvivő azt is elmondta, hogy a Financial Times beszámolójával ellentétben nem történt jelentős előrelépés a béketárgyalásokban. „Nem helytálló a beszámoló – vannak elemei, amik helyesek, de egészében nem pontos.” Hozzátette, hogy majd a Kreml fogja bejelenteni, ha lesz bármi bejelenteni való.

A II. világháború óta nem menekültek ennyien európai országból

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sajtótájékoztatót tartott a legfrissebb menekültügyi adatokkal. Eszerint eddig több mint 3 millió menekült hagyta el Ukrajnát – írja a Guardian. A szervezet szerint ez a legmagasabb szám a II. világháború óta Európában.

Csütörtökön is folytatódik a béketárgyalás

Folytatódnak a tárgyalások, mindkét fél katonai, politikai és humanitárius kérdésekről tárgyal, mondta az az orosz külügyminisztérium csütörtökön.

A tárgyalások továbbra is videón keresztül zajlanak. Szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy „komolyan tárgyalnak” Ukrajna semleges státuszáról, és „vannak teljesen konkrét megfogalmazások, amelyek véleményem szerint közel állnak a megállapodáshoz”.

Az ukrán békedelegáció egy 15 pontból álló előzetes béketervvel állt elő az oroszoknak, amelynek értelmében az orosz csapatok kivonásáért cserébe semlegességet vállal Ukrajna, és elfogadják a fegyveres erőik korlátozását.

A Kreml külön azt is mondta, hogy az Ausztriához hasonló demilitarizált Ukrajna létrehozásának gondolata kompromisszumnak tekinthető ahhoz, hogy befejeződjön a háború. Ausztriának saját hadserege van, de az 1955-ös osztrák államszerződés és az alkotmány semlegességre kötelezi, ami tiltja a katonai szövetségekbe való belépést és külföldi katonai bázisok létesítését osztrák területen. Egy hasonló megállapodás értelmében Ukrajna valószínűleg nem tudna csatlakozni a NATO-hoz – írja a Sky News híre alapján a Telex.

Ukrajna szerint kilenc evakuálási folyosóról állapodtak meg az oroszokkal

Kilenc ukrán városból, köztük az ostromlott Mariupolból kivezető evakuációs útvonalról állapodtak meg a felek csütörtökre – közölte az ukrán kormány. A folyosók célja, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a megtámadott városokba, a távozni akaró lakosok pedig ki tudjanak jutni onnan.

Az elmúlt napokban egyre több magánjármű jutott ki Mariupolból, bár ez nagy kockázattal járhatott, mert a hivatalos útvonalak az ukránok szerint nem voltak biztonságosak. Egy a városba tartó humanitárius konvoj azonban napok óta a várostól 80 kilométerre nyugatra fekvő Berdjanszkban rekedt.

Zelenszkij ukrán elnök pár órával ezelőtt arról beszélt, hogy az oroszok nem kímélték az evakuációs folyosókat sem, azok felé sem hagyták abba az ágyúzást.

Újabb jelentés: a mariupoli színház egyik óvóhelye kibírta a bombázást

Szerda este óvóhelyül szolgáló színházépületet ért bombatámadás a helyi ukrán hatóságok szerint. Az ott tartózkodó több száz ember sorsa bizonytalan, mert az óvóhely bejáratát elzárta a törmelék.

Szerhij Taruta ukrán parlamenti képviselő elmondta, hogy a mariupoli Drámai Színház egyik óvóhelye ellenállt a légicsapásnak, és az emberek túlélték azt, a törmelék eltávolítása megkezdődött – idézi az UNIAN független hírügynökség Taruta Facebook-bejegyzését.

„A háború 22. napjának reggelén, szörnyű éjszakai feszültség után végre jó hírek Mariupolból! Az óvóhely túlélte. Elkezdték eltávolítani a törmelékeket, az emberek élve jönnek ki!” – jelentette Taruta.

Borrell: Oroszország ET-tagságának megszűnése az orosz állampolgárok jogainak csorbulását jelenti

Aggodalomra ad okot, és az orosz állampolgárok jogainak újabb korlátozását jelenti, hogy ukrajnai katonai műveletei miatt Oroszország tagsága az Európa Tanácsban március 16-án megszűnt – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.

Közleményében Josep Borrell aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „Oroszország magatartásának következményeként” az orosz állampolgárok a továbbiakban nem részesülhetnek az Emberi Jogok Európai Egyezménye által biztosított védelemben, és nem vihetik az emberi jogok megsértésének eseteit az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé.
„Az Európai Unió sajnálja, hogy Oroszország nem vette figyelembe a nemzetközi közösség felhívásait, hogy azonnal és feltétel nélkül szüntesse be katonai műveleteit Ukrajnában” – fogalmazott.
A főképviselő hangsúlyozta: az Európai Unió a továbbiakban is támogatásáról biztosítja az emberi jogok védelmezőit, a szabad médiát és a demokratikus, független civil társadalmat Oroszországban.
„Sürgetjük Oroszországot, hogy mihamarabb ismételten feleljen meg az emberi jogok, a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeknek” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén határozott arról, hogy azonnali hatállyal megszünteti Oroszország tagságát a szervezetben. Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnt meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el az orosz szóhasználatban „különleges katonai műveletnek” nevezett háború megindítását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is, támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.

Zelenszkij a Bundestagban: új fal emelkedik Európában

Európa közepén a szabad országok és a rabságban élők térségét felosztó fal emelkedik, amelynek ledöntéséhez Ukrajnának több segítség kell Németországtól – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön a német szövetségi parlamentben (Bundestag).

Az ukrán elnök videón közvetített beszédében kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás megelőzését szolgáló lépések elmaradása mind-mind megalapozták az Európát megosztó falat.
Úgy vélekedett, hogy elmaradtak a többi között a preventív, megelőző szankciók Oroszország ellen, vagy éppen Ukrajna felvétele a NATO-ba, és azt mondta, hogy mivel mindig csak a gazdaság volt fontos, sok német cég a büntetőintézkedések helyett kiváló kapcsolatokat ápolt a szerinte Európát csak kihasználó Oroszországgal. Megépülhetett az Oroszországot Németországgal Ukrajna elkerülésével összekapcsoló Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja, az Északi Áramlat-2 is, amelyről bebizonyosodott, hogy valójában „cement az új falban” – állította Volodomir Zelenszkij.
Németország mindezzel hozzájárult Ukrajna elszigeteléséhez és kiszolgáltatásához Oroszországnak, és minden egyes, Ukrajnára vetett orosz bomba tovább emeli a falat – tette hozzá.
Felidézte Ronald Reagan 1987-es nyugat-berlini beszédét – amelyben az amerikai elnök felszólította Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt a várost, és képletesen egész Európát megosztó berlini fal ledöntésére -, és a kormány padsorában helyet foglaló Olaf Scholz kancellárnak címezve azt mondta: „Kedves Scholz kancellár, döntse le ezt a falat! Biztosítsa Németországnak a vezető szerepet, amely megilleti, hogy az utókor büszke lehessen önre! Támogassa a békét, támogassa Ukrajnát, és vessen véget a háborúnak!”.
Volodomir Zelenszkij a felálló képviselők tapsával fogadott rövid beszédében az orosz invázióról a többi között elmondta, hogy nyolcvan évvel a második világháború után szerinte ismét olyan agresszió zajlik Európában, amelynek célja egy nép eltörlése a föld színéről. Ezért katonák mellett civileket is támadnak, lakóházakat, kórházakat, iskolákat és templomokat ágyúznak, bombáznak, rakétáznak, és „sok ezer felnőtt mellett már 108 gyereket is meggyilkoltak” – tette hozzá.
Az ukrán nép viszont hajthatatlan: szabadon, és nem másik ország rabságában akar élni, ezért „Ukrajna az Európai Unió tagja lesz” – jelentette ki Volodomir Zelenszkij.

Orosz katonai szóvivő: újabb ukrán légvédelmi rendszereket semmisítettek meg

Tizenegy újabb ukrán légvédelmi rendszer, köztük egy SZ-300-as üteg megsemmisítéséről számolt be csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az előző nap eseményeiről ismertetett hadijelentésében.

Konasenkov szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán összesen 46 ukrán katonai létesítményt tett harcképtelenné. Szerda este a Rivne megyei Szárniban nagypontosságú rakétákkal végrehajtott légicsapás számolt fel egy hadianyagraktárat, amelyben egyebek között Tocska-U típusú harcászati rakétákat is tároltak. A tábornok szerint az elmúlt nap alatt egy ukrán Mi-24-es és egy Mi-8-as helikopter, valamint 12 drón, köztük három Bayraktar TB-2-es semmisült meg.
Konasenkov azt mondta, hogy a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 181 repülőgépet és helikoptert, 172 pilóta nélküli légi járművet, 170 légvédelmi rakétarendszert, 1379 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 133 rakéta-sorozatvetőt, 514 tüzérségi ágyút és aknavetőt, és 1168 különleges katonai járművet veszítettek el.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese, szóvivő azt mondta, hogy a „népköztársaság” területén eddig 95 települést „szabadítottak fel”.
Konasenkov azt ígérte, hogy az orosz védelmi tárca hamarosan újabb, ukrajnai biolaboratóriumok munkatársaitól származó dokumentumokat tesz közzé. Ezek, mint mondta, egyebek között arról szólnak, hogy Ukrajna területéről az Egyesült Királyságba és más európai országokba nagy mennyiségű emberi bioanyagot szállítottak. Emellett, a szóvivő állítása szerint, az Egyesült Államok egy harkivi laboratóriumban titokban tanulmányozta, hogyan lehet denevérek segítségével betegségeket emberre átvinni.
Az orosz védelmi tárca szerint csütörtök hajnalban mintegy háromszáz mariupoli menekülttel újabb 13 autóbusz érkezett Rosztov megyébe. Korábban a tárca azt közölte, hogy kétszáz autóbuszból négy konvojt alakítottak ki az Azovi-tenger partján fekvő, az orosz erők által ostromlott város lakosainak evakuálására. Az első két busz, 59 menekülttel, kedd este lépte át a határt.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a donyecki „népi milícia” tagjai ellenőrzik, hogy a Mariupolt elhagyó férfiak nem viselik-e magukon a harcokban történő részvétel jegyeit, például fegyverek vagy lőszerek hosszan tartó viselésének nyomát. Azt is vizsgálják, hogy nincsenek-e rajtuk tetoválások, amelyek az ukrán fegyveres erők, vagy nacionalista zászlóaljak tagjaiként azonosítják őket. Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője a Pervij Kanal televízióban azt mondta, hogy a humanitárius folyosókon civilbe átöltözve szökni próbáló nacionalisták kivágják bőrükből a tetoválásokat.
Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője szerda éjjel kijelentette, hogy a nap folyamán 31 367 civilt, köztük 89 külföldit sikerült kimenekíteni Mariupolból. A tábornok szerint mindössze 36 menekült távozott az ukrán kormányerők ellenőrizte területre, a túlnyomó többség azt kérte, hogy Oroszországba vagy az ukrán Zaporizzsja és Herszon megye orosz fennhatóság alá tartozó területeire vigyék őket.
A Herszonból kimenekített külföldiek közül 71-en az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkatársai, kilencen görög, illetve pakisztáni állampolgárok. Mizincev szerint az ukrán erők nemhogy segítették, hanem ellenkezőleg, gátolni próbálták az evakuálást.
Donyeckben leállt a vízellátás, miután ukrán csapás miatt áram nélkül maradt egy szivattyútelep. A helyi hatóságok szerint Horlivka (Gorlovka) településen kritikus helyzet alakult ki a vízhiány miatt, és csütörtökre virradóra a donyecki és a luhanszki „népköztársaság” területén több települést tüzérségi támadás ért.
A tábornok szerint az orosz védelmi minisztérium nyilvántartása csaknem kétezer ukrán településről 2 688 726 olyan ember adatait tartalmazza, aki jelezte, hogy Oroszországba kíván távozni, és ez a lista egy nap alatt 10 657 névvel bővült.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma csütörtökön azt közölte, hogy a háború kezdete óta több, mint kétezer tonna rakományt küldtek a Moszkva által függetlennek tekintett donyecki és luhanszki „népköztársaság”, valamint Ukrajna lakosainak. Az élelmiszerből és alapvető szükségleti cikkekből álló rakományokat Belgorod és Rosztov megyében, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben állítják össze.
A TASZSZ hírügynökség hivatalos forrásra hivatkozva azt írta, hogy „Donyec-medencéből és Ukrajnából” eddig csaknem 285 ezer menekült érkezett Oroszországba, köztük 13 ezren szerdán. Számukra 32 régióban alakítottak ki ideiglenes szállásokat.
Beszámolója szerint az ukrán hadsereg Harkiv környékén tüzet nyitott egy menekülteket szállító buszkonvojra, aminek következtében legkevesebb négyen életüket vesztették. Megismételte a vádat, hogy az ukrán „nacionalisták” nem engedik az Oroszország irányába megnyitott humanitárius folyosókon át távozni az orosz lakosságot, aki pedig erre kísérletet tesz, arra lőnek.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésében a „cinizmus megnyilvánulásának” nevezte, hogy a La Stampa című olasz lap címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy „Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti” .

A horvát kormány lefoglalt három, orosz oligarchához köthető luxusjachtot

A horvát kormány lefoglalt három luxusjachtot a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben – jelentette a Jutarnji List című horvát napilap csütörtökön. Horvátország először blokkolta a vagyonát olyan orosz milliárdosoknak, akik az Európai Unió szankciós listáján szerepelnek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt.

A fiumei kikötőben tartózkodó Royal Romance nevű luxusjacht értéke 180 millió dollár, és a lap szerint Viktor Medvedcsuk, ismert ukrán üzletemberé, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként tartanak számon. A másik két hajó tulajdonosáról nincsenek információk.
Egy szlavón bródi (Slavonki Brod) cég számláját is zárolták a hatóságok. A Djuru Djakovic termoenergetikai létesítmény Kft. tulajdonosa, Alekszej Mordasov, az egyik leggazdagabb orosz – írta a lap.
Hozzátette: megbízható források szerint Zágráb még három hajót tervez lefoglalni, valamint további hat orosz érdekeltségű vállalat számláját zárolni.
A lap tudomása szerint a pénzügyminisztérium próbál Brüsszellel egyeztetni arról, hogy a Horvátországban tevékenykedő, orosz érdekeltségű vagy tulajdonú cégek hogyan tudnának tovább működni.
„A szankciók célja nem az, hogy megszűnjön az vállalkozás, amely nem kapcsolódik közvetlenül az orosz tulajdonoshoz, hanem, hogy számára elérhetetlenné tegyék a gazdasági erőforrások, illetve a magántulajdon használatát” – mondta egy meg nem nevezett horvát forrás a lapnak.

Kedvező hírek: a mariupoli színházi óvóhely túlélhette a bombázást

A BBC kora délelőtti jelentése szerint az ukrajnai hatóságok azt közölték, a mariupoli színházban lévő óvóhely ellenállt a robbantásnak. Azt mondják, most azon dolgoznak, hogy kiszabadítsák az embereket, a reményeik szerint az 1000-1500 ott menedéket kereső civil többsége túlélhette az orosz támadást.

Ilyen volt, ilyen lett – bemutatja Ukrajna külügyminisztere:

Another horrendous war crime in Mariupol. Massive Russian attack on the Drama Theater where hundreds of innocent civilians were hiding. The building is now fully ruined. Russians could not have not known this was a civilian shelter. Save Mariupol! Stop Russian war criminals! pic.twitter.com/bIQLxe7mli

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 16, 2022

Ukrajna reméli, ismét megnyithat kilenc humanitárius folyosót

Kilenc humanitárius folyosó – köztük a súlyosan érintett Mariupol városából – ma ismét megnyílhat, közölte Ukrajna miniszterelnök-helyettese. A politikus szerint az elmúlt napokban több ezer embert vittek biztonságosabb helyre ezeken az útvonalakon, bár néhány humanitárius folyosót Oroszország célba vett. A helyzet különösen durva Mariupolban, ahol a helyi tisztviselők szerint a rakétacsapásokban több mint 2300 ember meghalt – összegez a Telex.

Már ötvenhárom, kenyérérért sorban álló halottja van a csernyihivi támadásnak

Már ötvenhárom halottja van a szerda délelőtti csernyihivi támadásnak, mondta a regionális kormányzó. Szerda délelőtt bomba csapódott egy épületbe, ahol emberek épp kenyérért álltak sorban az észak-ukrajnai Csernyihivben – emlékeztet a Sky News.

Az ukránok szerint egyértelműen orosz támadás volt, az oroszok szerint ez kijevi propaganda. Csernyihiv február 25-e óta ostrom alatt áll.

Már közel kétmillió menekült érkezett Lengyelországba

1,95 millió menekült érkezett Ukrajnából Lengyelországba a háború február 24-i kitörése óta – írja csütörtök reggeli bejegyzésében a lengyel határőrség.

Katonai raktárat ért csapás Ukrajna nyugati részén

Egy katonai raktárra mértek csapást az orosz erők szerdán a nyugat-ukrajnai Rivne régióban – írja a The Guardian az orosz fegyverős erők közlése alapján. Mint írták, nagy pontosságú rakétával semmisítették meg a rakéták és lőszerek tárolására szolgáló létesítményt Sarnyban.

A lengyel külügyminiszter-helyettes is háborús bűnösnek nevezte Putyint

Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes a BBC-nek azt mondta, egyetért Joe Biden amerikai elnökkel, aki szerdán háborús bűnösnek nevezte az orosz elnököt. A lengyel politikus szerint a mariupoli színházi robbantás újabb jele annak, hogy Putyin erői brutálisabb taktikához folyamodnak. „Az eredeti terv valóban a katonai infrastruktúra lerombolása lehetett, és a Kreml úgy gondolta, az ukrán kormány majd valahogy elpárolog” – fejtegette Przydacz. Szerinte az oroszok csak azután vették célba a civil létesítményeket, hogy a hatékony ukrán védelem miatt nem jött be az eredeti számításuk.

Zelenszkij ma a német parlamentben mond beszédet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön beszédet mond a német parlament alsóházában – írja a BBC.

A brit lap szerint az Ukrajna elleni orosz támadás gyors döntésre kényszerítette a német kancellárt, ezért miután Olaf Scholz támogatásáról biztosította Kijevet, a németek fegyvereket küldtek az ukránoknak és növelték a védelmi kiadásokat is.

A közvélemény-kutatások sajtóban megjelent adatai szerint sok német támogatja Zelenszkij felhívását az orosz energia betiltására, ám a olaj- és gázszállításokban érintett európai államok vezetőinek együttes döntése alapján egyelőre nem nélkülözhetik az oroszországi energiahordozókat. Ugyan már létezik terv az orosz szén behozatalának leállítására, a gáz- és olajimport megszüntetése csak fokozatosan, évek alatt zajlik majd le Európában – emlékeztet beszámolójában a BBC.

Rendkívüli BT-ülést tartanak nyugati ENSZ-tagállamok kérésére

A ENSZ több tagállama, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kezdeményezték New Yorkban helyi idő szerint szerdán, hogy az ukrajnai háború fejleményei miatt másnap, azaz csütörtökön tartson rendkívüli ülést a világszervezet Biztonsági Tanácsa.

Erre szerintük elsősorban a romló humanitárius helyzet miatt van szükség. A brit ENSZ-misszió a kérést bejelentve úgy fogalmazott: az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország háborús bűnöket követ el, mert civileket is célba vesz. Az ülés kezdeményezői között van Norvégia, Írország és Albánia is.

A BT-ben Oroszország is köröztet egy határozati javaslatot, amely a „sérülékeny helyzetben lévő” ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana fel, de anélkül, hogy megemlítené Moszkva felelősségét a háborús helyzet kialakulásában. A javaslatról várhatóan pénteken szavaznak is a tanácsban, de diplomaták szerint nincs igazán esély arra, hogy elfogadják, mert nem szólít fel a harcok beszüntetésére és az orosz csapatok kivonására.

Egy másik, francia-mexikói javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, rámutatva a humanitárius helyzet súlyosságára, a tervek szerint az ENSZ Közgyűlése vitat majd meg, mert a BT-ben orosz vétó fenyegeti.

New York-i értesülések szerint szó van arról is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal a közgyűlés előtt. Az Európai Unió tagországainak oktatásügyi miniszterei szerdán videoösszeköttetés révén tanácskoztak az Ukrajnából menekülők helyzetéről. A soros francia EU-elnökség közlése szerint megállapodtak abban, hogy munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy összehangolja az iskoláskorú menekültek befogadására vonatkozó tagországi kezdeményezéseket. Jean-Michel Blanquer francia oktatási miniszter közlése szerint ennek a csoportnak az illetékessége lesz az is, hogy összehangolja az oktatási támogatásra szánt uniós finanszírozás elosztását. Különös figyelmet fordítanak azokra az országokra, ahová a legtöbb menekült érkezik – idézi az MTI.

Az amerikai hírszerzés hétezer orosz halottról tud

Az amerikai hírszerzés becslései szerint az orosz hadsereg három hét alatt több mint hétezer katonát veszített, ez több, mint amennyi amerikai katona halt meg húsz év alatt Irakban és Afganisztánban – írja a New York Times alapján az Index.

Az amerikai tisztviselők a lapnak nyilatkozva arra figyelmeztetnek, hogy az orosz katonák halálos áldozatainak száma nem pontos, a sajtó és az ukrán adatok elemzése alapján állították össze. Az orosz adatok ennél lényegesen alacsonyabbak, csupán 498 áldozatot ismernek el hivatalosan.

Friss térképeken a főbb hadszínterek

Közzétette legfrissebb helyzetértékelését az amerikai székhelyű Institute of the Study of War is arról, hol tart az orosz offenzíva az egyes ukrajnai térségek, városok esetében. Az elemzést műholdképek és helyszíni beszámolók alapján készítettek. Ők is kiemelik, az orosz hadsereg jelentős nehézségekkel küzd, így például gondot okoz nekik a veszteségeik pótlása, valamint az utánpótlás megszervezése.

#Russian forces face mounting difficulties replacing combat losses in #Ukraine, including the possible death of the commander of the 150th Motor Rifle Division near #Mariupol. Read the latest report from @TheStudyofWar and @criticalthreats: https://t.co/YpM1plQIlL pic.twitter.com/opx4Hv8hc7

— ISW (@TheStudyofWar) March 16, 2022

Here is the latest control-of-terrain #map of #Russia‘s invasion of #Ukraine from @TheStudyofWar and @criticalthreats. pic.twitter.com/K25HYV4Ziq

— ISW (@TheStudyofWar) March 16, 2022

Brit hírszerzés: az oroszok minden fronton elakadtak

A brit védelmi minisztérium friss, csütörtöki hírszerzési jelentéseinek legfőbb megállapításai: az orosz támadások gyakorlatilag valamennyi fronton elakadtak, az agresszorok folyamatosan súlyos veszteségeket szenvednek, az ukrán ellenállás stabil és jól szervezett, valamennyi jelentős város továbbra is ukrán kézen van.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/OdjSV0U43C

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/gxOTw78P0M

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 17, 2022

Több mint háromezer menekült jött a budapesti pályaudvarokra szerdán

Az ukrajnai háború elől 3329 ember, köztük 971 gyermek érkezett szerdán Budapestre vonattal.

A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 59 ember, köztük 37 gyermeket helyeztek el – írja a police.hu.

Napokon belül elérhető a tűzszünet

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó úgy véli, hogy napokon belül elérhető a tűzszünet, mert szerinte az orosz erők megrekednek mostani pozícióikban.

Podoljak szerint mindkét fél pozitívan nyilatkozott a tűzszüneti tárgyalások előrehaladásáról, és az orosz elnök enyhítette követeléseit.

A Krím elismertetése és az oroszok által támogatott luhanszki és donyecki államok jövőbeli státusza még messze van a megoldástól, de ha a két fél megállapodik abban, hogy egy későbbi időpontban foglalkoznak ezekkel a kérdéssel, minden másban megegyezhetnek.

A jelek szerint Oroszország elfogadta, hogy nem tudja leváltani Ukrajna vezetését és egy bábkormánnyal helyettesíteni, ahogy Fehéroroszországban tette – olvasható az Origo.hu-n.

Rakétatalálat ért egy kijevi toronyházat

Legalább egy ember meghalt, három pedig megsebesült, miután rakétatalálat ért egy lakóépületet Ukrajna fővárosában, Kijevben – közölte az ukrán katasztrófavédelem.

A főváros Darnickij kerületében lévő toronyépületet helyi idő szerint hajnali 5:02-kor érte a találat, tűzoltókat és mentőket küldtek a helyszínre.

A tizenegyedik és magasabb emeletekről evakuálták az embereket és elkezdték a romok alatt rekedt emberek felkutatását.

Ezernél is többen voltak a lebombázott mariupoli színházban

A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért – derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből. Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a „Gyermekek” feliratot festették fel.

A városvezetés korábbi közlése szerint a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el.

Another horrendous war crime in Mariupol. Massive Russian attack on the Drama Theater where hundreds of innocent civilians were hiding. The building is now fully ruined. Russians could not have not known this was a civilian shelter. Save Mariupol! Stop Russian war criminals! pic.twitter.com/bIQLxe7mli

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 16, 2022

Zelenszkij: a világnak el kell ismernie, hogy Oroszország terrorista állam lett

“A világnak hivatalosan el kell ismernie, hogy Oroszország terrorista állammá vált” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszaka folyamán megjelent videóbeszédeiben.

Zelenszkij ismét több szankciót sürgetett Oroszországgal szemben, illetve több fegyvert és repüléstilalmi zónát kért Ukrajnának.

Az ukrán vezető azt is elmondta, hogy országa „valódi védelme” az Oroszországgal folytatott tárgyalások sikerének előfeltétele.

„A tárgyalásokon a prioritások teljesen egyértelműek: a háború vége, biztonsági garanciák és szuverenitás, a területi integritás helyreállítása, valamint valódi garanciák és valódi védelem a hazánknak – mondta.

Az ukrán elnök végül nyelvükön szólította fel az oroszokat, hogy tegyék le a fegyvert. Mariupol ostromát Leningrád második világháborús ostromához hasonlította. Zelenszkij azzal is érvelt, hogy Oroszország nagyobb veszteségeket szenved el, mint korábban Csecsenföldön vagy Szíriában.

Az ukrán erők elkezdték visszafoglalni a herszoni repülőteret

Az ukrán vezérkar friss közleményében bejelentette, hogy az ukrán erők tüzérségi támadást intéztek a herszoni repülőtér ellen, amely korábban orosz ellenőrzés alá került. A tájékoztatás szerint – amelyet független forrásból nem erősítettek meg – több tucat ott állomásoztatott orosz helikoptert találat ért – állítja az Origo.hu.

Brit védelmi minisztérium: az oroszok egyre pontatlanabb fegyverekkel manipulálnak

A brit védelmi minisztérium szerdai jelentése szerint szerint az oroszok csapatok egyre elavultabb fegyvereket vetnek be légi hadviselés során az ukrajna elleni háborúban – közölte a BBC.

Ezek a már korszerűtlennek számító és így pontatlan hadieszközökkel mért csapások miatt a vártnál több civil áldozatra lehet számítani.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 16 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/UPQE4x2Bzi

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/sToWIqF20K

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 16, 2022

Podoljak: az ukrán hadsereg hamarosan ellentámadásba lendül

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kijelentette, hogy az ukrán erők nem várnak tovább és ellentámadásba lendülnek, megpróbálva ezzel visszaszorítani az egyre akadozó orosz előrenyomulást – tudatta Sam Kiley, a CNN munkatársa Kijevből a Hirado.hu szerint.

Az ukrán csapatok pozícióváltását valószínűleg azért mostanra időzítették, mivel Oroszország a veszteségei miatt csak nehezen tud újabb támadásokba kezdeni és nehezen tartja meg az elfoglalt területeket, ezért megpróbálja feltölteni a haderejét.

Ahogy korábban már megírtuk, a föderáció távoli egységeket is bevon a harcba, legfőképpen a keleti csapataiból, a csendes-óceáni flottából és Örményországból, továbbá magánhadseregeket és szíriai zsoldosokat is küldene Ukrajnába. A minisztérium szerint ezekkel a csapatokkal főként az elfoglalt területeket tartanák meg, és az így felszabadult csapatok tovább nyomulhatnának nyugat felé.

Az értékelés szerint Oroszország olyan távoli helyekről csoportosít át erőket, mint „a keleti katonai körzet, a csendes-óceáni flotta és Örményország”, és egyre inkább más harcosforrásokat, például „magán katonai cégeket, szíriaiakat és más zsoldosokat” csapol meg.

Francia külügyminiszter: Oroszország csak úgy tesz, mintha tárgyalna Ukrajnával

„A valóságban azonban egy hosszan tartó brutalitás drámai folyamat mellett kötelezte el magát” – mondta Jean-Yves Le Drian a Le Parisien című francia lapnak adott szerdai interjújában.

Le Drian szerint a béketárgyalásoknak mindenekelőtt a tűzszünetre kell hajlaniuk, mivel „pisztolycsővel a halántékon nem lehet tárgyalni” – fogalmazott a külügyminiszter, aki szerint az ukrán tárgyalófelek szintén szkeptikusak, mint Oroszország szándékai a tárgyalóasztalnál, mivel azt gyanítják, hogy a Kreml csupán időt akar nyerni katonai erőinek átcsoportosítására.

„Ha vegyi vagy bakteriológiai támadások történnének Ukrajnában, tudnánk, hogy ki lenne értük a felelős. Oroszország lenne” – közölte a politikus, aki úgy véli, hogy a vegyi vagy biológiai fegyverek alkalmazása további kemény szankciókat vonna maga után Oroszország számára – írta a Guardianre hivatkozva a Hirado.hu.

Londoni elemzők: az orosz bankrendszer a vártnál jobban állja a szankciók szorítását

Londoni pénzügyi elemzők szerint a jelentős, széles körű és időben meghozott szakpolitikai támogató intézkedéseknek köszönhetően a vártnál jobban viseli az orosz bankrendszer az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciók szorítását, bár a bankoknak a továbbiakban növekvő hitelveszteségekkel kell számolniuk a reálgazdasági környezet romlása miatt.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics szerdán bemutatott tanulmánya szerint a legnagyobb orosz bankok tőketartaléka elégségesnek tűnik nagy veszteségek elviseléséhez is.
A ház szerint elképzelhető az a forgatókönyv, hogy a nem teljesítő kinnlevőség-állomány (NPL) az orosz bankrendszer teljes követelési portfoliójának 20 százalékára emelkedik a jelenlegi 8 százalékról, de ez is az orosz hazai össztermék (GDP) mindössze 1-2 százalékának megfelelő mértékű tőkepótlást tenne szükségessé.
A cég londoni elemzői kiemelik, hogy az orosz bankok az elmúlt években a világ legjövedelmezőbb pénzintézetei közé tartoztak: eszközarányos nettó megtérülésük 2,1 százalék, nettó eredményük 2400 milliárd rubel (33 milliárd dollár) volt 2021-ben; ez az eddigi éves rekord.
A mostani környezet azonban már sokkal kevésbé kedvező a jövedelmezőség szempontjából, tekintettel a hiteligény valószínűsíthető elapadására és a hozamgörbe inverzzé válására – áll a Capital Economics szerdai elemzésében.
A tanulmány hangsúlyozza: ha a rendszerszintű NPL-ráta valóban a követelések 20 százalékára emelkedik a mostani 8 százalékról, az nagyobb mértékű növekedés lenne, mint amilyen az orosz bankszektorban a 2008-2009-es globális pénzügyi válság, illetve a 2014-2015-ös visszaesés idején lezajlott, ráadásul az orosz gazdaságra a jelek szerint ezúttal még mélyebb recesszió vár.
Jóllehet az orosz kormány költségvetési pozíciója elég erőteljesnek tűnik a bankok feltőkésítéséhez, az orosz bankrendszer a jelenlegi válságból jelentősen meggyengült állapotban fog kikeveredni, és ennek következményei között lehet a hosszabb ideig tartó gyenge hitelkihelyezési aktivitás, mivel a bankok igyekeznek majd tőkét tartalékolni – áll a Capital Economics szerdai tanulmányában.
A ház jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék az idei év egészében 12 százalékkal zuhan.
A cégnek ugyanakkor van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz olaj- és a földgázexport.
A Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, a rubel további 35 százalékkal gyengülne a dollárhoz képest és elérné a 200 rubel/dollár árfolyamot.
Más nagy londoni házak is rendkívül borúlátó előrejelzéseket tartanak érvényben az orosz gazdaságra.
A Bank of America globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) alapeseti forgatókönyve az idén 13 százalékos GDP-zuhanást valószínűsít Oroszországban, és a ház jövőre is csak 6 százalékos orosz gazdasági növekedéssel számol. A cég szerint az orosz gazdaság így 2023-ban is a mély depresszió állapotában lesz a recesszió előtti kiinduló állapothoz képest.
A BofA Global Research londoni elemzőinek várakozása szerint mindezt 20 százalékra gyorsuló éves átlagos oroszországi infláció kíséri az idén.

A Nemzetközi Bíróság a háború azonnali leállítására szólította fel Oroszországot

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán ukrajnai hadműveleteinek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.

Határozatában a bíróság hozzátette: Oroszországnak azt is biztosítania kell, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveletet.
Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország február 24-én megkezdte ukrajnai háborúját. Kijev arra hivatkozott, hogy Moszkva azon indoka megalapozatlan, miszerint azért indította meg a hadműveleteket, hogy megakadályozza a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság kiirtását.
A március elején tartott meghallgatások során az ukrán vezetés azzal érvelt, hogy Oroszország visszaélt az 1948-as népirtási egyezményben foglaltakkal, amikor Ukrajna által elkövetett állítólagos népirtásra hivatkozva teremtett jogi alapot saját a katonai inváziójához. Kijev szerint Kelet-Ukrajnában nem fenyeget népirtás veszélye.
Oroszország nem vett részt az ICJ meghallgatásain, hanem írásos dokumentumot nyújtott be amelyben azzal érvelt, hogy a bíróságnak nem lenne szabad ebben az ügyben intézkedéseket elrendelnie.
A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik.
Az ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan szerdán ellátogatott Ukrajna keleti részébe, ahonnan videoösszeköttetésen keresztül Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt.
„Egyetértettünk abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsuk a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, és megvédjük a polgári lakosságot a támadásoktól” – nyilatkozott Khan az egyeztetést követően.
A főügyész a múlt héten jelentette be, hogy hivatala a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűncselekmények ügyében. Khan elmondta, hogy a vizsgálatot 39, a római egyezményhez csatlakozott ország – köztük Németország, Nagy-Britannia és Georgia – felkérésére indították el.
Míg a Nemzetközi Bíróság országok közötti nézeteltérések ügyében jogosult ítélkezni, a Nemzetközi Büntetőbíróság a háborús bűnökkel gyanúsított személyek ügyében jár el.

Itt tartott szerdán az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!

Borítókép forrása: Facebook/Ukrajna SES, Ukrán Katasztrófavédelem