50 éves A keresztapa

Miért tartják a legjobb gengszterfilmnek? Milyen hagyományból nőtt ki és milyet teremtett? Felsorolni is nehéz.

A filmet 1972 márciusában mutatták be Amerikában, és tíz évvel később, 40 évvel ezelőtt volt a magyarországi bemutatója.

Cosa nostra – „a mi ügyünk”.

Világszerte ismert fogalom. De ha Coppola nem készít filmadaptációt Mario Puzo A keresztapa című regényéből, akkor fele ennyien se ismernék. Egy klasszikus mű népszerűsége többek között azzal is mérhető, hogy hány idézhető mondatot ad az emberek szájába. A keresztapa ebben a tekintetben nem vall szégyent. 

Hemzseg az olyan idézetektől és jelenetektől, mint hogy „Luca Brasi már a halakkal alszik” vagy Don Corleone visszautasíthatatlan ajánlata (melyet az Amerikai Filmintézet a legnagyobb kulturális hatású filmidézetek között második helyen rangsorolt) vagy akár az ajánlattal járó levágott lófej, mint a megfélemlítés szimbóluma. Nino Rota ikonikus főcímzenéje pedig csak hab a tortán.

Apropó lófej! Az bizony igazi volt és a helyi állateledel gyártó üzemből szerezték. John Marley színész pedig valóban sokkot kapott a látványtól, mert azt hitte, kellék mellett „ébred”, de nem így történt, így a reakciója valós. Az igazi lófej miatt az állatvédők hangosan tiltakoztak, amire Coppola úgy reagált, hogy a filmben rengeteg ember meghal, mégis a ló miatt aggódnak. Az állatvédők bizonyára nem tudják, hogy a lófej egy kutyaeledel gyártó üzemből van, ahol naponta akár 100 lovat is felhasználnak, hogy a házikedvence(i)knek legyen mit enni.

A filmmel Coppola egy csapással újraélesztette Marlon Brando és elindította Al Pacino karrierjét, és olyan önmagukban is halhatatlan filmeket inspirált, mint Brian de Palma A sebhelyesarcúja (Scarface) vagy Scorsese Nagymenőkje (Goodfellas). Nem mellékesen menővé tette a maffiózó alakját, leginkább azáltal, hogy új fényt vetett a szervezett bűnözés mögöttes etikájára.

Coppola filmjét az utóbbi időben számos társadalmi jellegű bírálat érte, például, hogy felelős az olasz-amerikai bűnöző sztereotípiájának létrehozásáért. Hősei – akikkel pedig azonosulnunk kellene -, menthetetlenül rasszisták és hímsoviniszták. De ez a kukacoskodás csak azt mutatja, a Keresztapa még ma is „divatos” és jelentős alkotás.

A Keresztapa alakja tehát kimozdíthatatlan az amerikai mozi nagyjainak szoborparkjából. De kié is ez az alak, és honnan jött?

Minthogy a valóságos Maffia is egy olasz exporttermék, nem meglepő, hogy gyökerénél A keresztapa is egy emigráció története. Vito igazi neve Andolini, Corleone pedig szicíliai szülőfaluja, ahonnan még gyerekként elmenekül, miután a helyi maffiavezér, Don Ciccio megöli egész családját.

Innen indul minden idők egyik legnagyobb szabású maffiafilmje Marlon Brando, Al Pacino, James Caan, Robert Duvall, Richard Castellano és Diane Keaton főszereplősével, amely bemutatja azt a gépezetetet, ami az olasz maffiában gyökerezve a világ egyik leghatalmasabb és legrettegettebb hatalmává vált az Egyesült Államokban. Tanúi lehetünk a hihetetlen összetartásnak, az érdekek és a félelem összetartó erejének, ami ezt a világot jellemzi. Figyelemmel követhetjük a kegyetlen, gyilkos módszereket, amivel a Corleone család feje dolgozik. Emberek sorsa, élet és halál kérdése dől el Don Vito Corleone dolgozószobájában. Egyesek védelemért fordulnak a nagyúrhoz, mások hadüzenettel érkeznek. A rivális maffia, a Tattaglia család ugyanis végső leszámolásra szólította fel a Corleone családot. A hadüzenet után az egész város lángba borul.

Forrás: filmszakadas.blogstar.hu